�j bejegyz�s Friss�t�s

2007.08.02. 16:09

A regit vissza kell igazolni, csak akkor tudsz irni ha bejelentkezel jobboldalt a f�lapon a mez�ket kit�ltve. Pl r�katt a kviz feliratra azt�n a CAS SAIS ON CA.-  ra   �s ott van ,hogy uj hozz�sz�l�s. Etele

2007.08.02. 16:05

J�, csak nekem nem m�k�dik. regisztr�ltom. �j bejegyz�s, de Hol? N. M.

2007.08.02. 15:49

A forumhoz regizni kell ,ilyen a rendszer, ut�na  az �ltalam irt cimsz�ra kell csak kattintani azt�n beugrik az "uj bejegyz�s" felirat . Etele

2007.08.02. 15:15

Kedves Etele! Ez nagyon j� �tlet. Rem�lem egyre t�bben lesz�nk. Mikor elkezdtem olvasni a Yotengrit a sz�ml�l� 10.000 k�r�l volt. �n javaslom, hogy a F�rumon legyen egy olyan, hogy gy�jts�nk az �tlag emberek sz�jhagyom�ny�n �l� helyi vagy nem helyi szok�sokat, hiedelmeket, t�rt�neteket, mes�ket. A nemzeti l�t�nk megmarad�s�t is r�szben ezeknek tudhatjuk be. Sajnos nagyon kihal�ban vannak, de t�ny, hogy m�k�dtek, m�k�dnek annak ellen�re is, hogy tiltott�k �s tagadt�k. EGY NYELVI KV�Z J�T�KOT �ROK IDE KEDVCSIN�L�NAK KARINTHY NYOM�N: CAS SAIS ON CA. Megfejt�seket a f�rumon. �vd. N. M.

2007.08.02. 14:08

Most,hogy vagyunk p�ran akik rendszeresen irunk inditottam f�rumot, ott folytassuk -irtam p�r sort. Etele

2007.08.02. 00:13

Kedves K�rpi! A f�k helyzet�nek csllagok �ll�sa szerinti �ltet�s�r�l nem hallottam. R�gen hogyan is �pitkeztek. Mikor megvolt a ter�let els� l�p�s a k�t hely�nek megkeres�se -v�z�r behat�r�l�sa- ahov� �st�k. Fontos hely, mert a legnagyobb sz�razs�gban is volt �ltet� v�z, de a talaj, felsziniv�zek nem �raszthatt�k el. K�vetkez� az �p�let fel�p�t�s�nek helye: hartmanvonalak sz�l v�zj�r�s stb. Az �p�let, hogy d�lnek vagy keletnek volt-e elej�vel az uralkod� sz�lj�r�st�l f�gg�tt. Figyelembe vett�k a helyn�l a talaj min�s�g�t is, hogy ne a legjobb term�ter�letet haszn�lj�k pl. udvarnak. A mell�k�p�leteket a h�z k�r� �p�tett�k �gy, hogy egy z�rt �s v�dett ter�let alakuljon ki. L�sd pl. az �g�r�g lak�udvarok fel�p�t�s�t. �s itt j�n a fa szerepe. Egyszer mint lentebb �rtam az okokat, ill. szok�sokat. M�sodszor a fa �si energi�j�nak volt fontos v�delmi szerepe a hely v�d�s�ben a term�szeti er�k kihiv�sai miatt. A fa (t�bb f�val szokszoroz�dott) mint energipont ellen�llt, megt�rte a viharok erej�t, forr�s�gban h�v�st tartott.(A egyik hiedelem szerint �ltet�j�nek hal�l�val a szelleme belek�lt�z�tt. Ez�rt volt "egy" szok�s a kiv�g�sa is. �sszwef�gg�s lehet a faragott kun kapukkal is ) Jelent�s v�delmet biztositottak igy m�g az �gynevezett �letesh�znak. (kamra, �lelmiszerrakt�r) Ma hogy �p�tkeznek? A v�zereket, laposokat felt�ltik, r� a h�z, a dombtet�kre v�zt�raz�, halast�, medence �s csod�lkoznak, hogy belv�z idej�n ki�nti �ket v�z. �dv: N. M.

2007.07.31. 21:42

K�sz�n�m Szabir! Van m�g a tarsolyban, ha itt lesz az ideje, k�zz�teszem. A f�kkal kapcsolatban: a faluban, ahov� 10 �ve k�lt�zt�nk ki, r�gen minden h�z mellett egy, de legt�bbsz�r k�t feny�fa �llt. A r�gi h�zak mellett m�g mindig megvannak ezek a f�k. Az a baj, hogy m�g senkit nem tal�ltam, aki meg tudn� mondani, hogy mit jelk�peztek ezek a f�k. Valakit�l azt hallottam, hogy �gy t�jolt�k ezeket az �ltetend� f�kat, hogy bizonyos �vszakokban felett�k �llt a sarkcsillag, teh�t val�sz�n�leg volt valami praktikus oka annak, hogy �gy �ltett�k �ket. Lehet, hogy mez�gazdas�gi, de az is lehet, hogy valami �si, szakr�lis oka van a dolognak. Mindenesetre j� lenne megtudni az igazs�got. (E t�ren is!...) �dv, K�rpi

2007.07.30. 19:37

Ez �ltal�ban minden igaz magyar csal�dban igy volt. Az �n nagysz�leim is �ltettek k�t f�t (1942) a h�z m�g�. Sajnos m�r r�g ki�regedtek a f�k( a nagysz�l�k meghalltak) , de valahogy mindig csod�latosan k�pesek meg�jjulni. Ezek f�k ak�cf�k, de a di�fa vagy m�s nemesebb fa volt a jellemz�. A szok�shoz m�g annyit szeretn�k hozz� tenni, hogy mikor a fa tulajdonosa meghallt, kiv�gt�k �s abb�l kisz�tett�k el a kopors�j�t . Korai hal�leset idej�n mond�k: "Az � f�ja nem b�rt megvastagodni" vagy "Kisz�radt a f�ja". A fa er�s�d�se szinb�luma volt a csal�d n�veked�s�nek, de jelk�pezte a csal�d �s a term�szet kapcsolat�t is. �r�l�k, hogy vannak akik m�g felfedezik ezt a fajta �ser�t. N. M.

2007.07.30. 17:08

K�rpi elolvastam a cikkedet nagyon j� �r�s! Szabir

2007.07.30. 17:01

H� err�l m�g nem hallottam k�r ,hogy manaps�g nincs m�r ilyen!:( Szabir

2007.07.30. 13:09

A f�kkal kapcsolatosan volt egy nagyon sz�p hagyom�ny.Minden ujsz�l�tt sz�n�ra �ltettek egyet �s az volt az � f�ja .�lete v�g�ig odaj�rhatott megpihenni, er�t gy�jteni , t�rsalogni... Etele

2007.07.29. 19:47

Magyar fejleszt�s� b�ng�sz�program.  http://www.zipcommander.com/hun/

2007.07.29. 12:56

�n is csatlakozom ! Csak mostan�ban kezdem felfedezni a honlapot �s a kapcsol�d�, aj�nlott oldalakat, de nagyon j� �s hasznos az anyag! A medit�ci�k k�z�l nekem a k�l�nf�le f�kkal kapcsolatos dolgok a leg�rdekesebbek, gyakorlom is �ket, amikor id�m engedi. Falun lakom �s t�bbf�le f�nk van a kertben, most m�dszeresen "v�gigl�togatom" �ket. Ma reggel a f�zfa volt soron...H�t, azt hiszem vissza fogok m�g t�rni hozz�...! �dv, K�rpi

2007.07.27. 23:36

�r�l�k.... Medik m�g nincsenek r�g�ta de fontosnak tartom,�n mindennap j�g�zom. Sokkal t�bb van,de mindenki r�tal�l a saj�tj�ra,most a szivmedi a legszimpatikusabb  sz�momra. Etele

2007.07.27. 20:22

Csak megszeretn�m k�sz�nni,hogy ennyi haszonos dolgot feltett�l az oldalra Etele f�leg a medit�ci�kat. Tov�bbi Er�t a munk�hoz! Szabir

2007.07.26. 22:12

Ma elolvastam a nyirkai j�slatot. Ez elemz�s egyes r�szeivel nem tudok egyet�rteni. Nem LEHET a 7 teve a G 7(+1)=G 8.(gazdas�gi nagyhatalmak) A tev�k magyar hajcs�rai =r�szv�tel�nkaz arab-iszl�m h�b�r�ban. A f�lhold csillaga= term�keny f�lhold, az arab vil�g.Ez egy�rtelm�. Nostradamus j�vend�l�s�vel is egyezik igy. A bika= amerika. A v�r�s s�rk�ny =Kina pedig nemt�veszthet� �ssze az orosz medv�vel, �p�gy mint a puma a tigrissel. �s a vil�gok harca puzzle j�t�k k�pe m�ris �ssze�ltt.

2007.07.25. 17:40

Etele! k�sz�n�m a hiteles felvil�gosit�st. Nagy meglepet�st szerezt�l vele. Ann�l is ink�bb mert hitemben er�s�tett�l meg a t�rk�ppel. K�r, hogy a m�sik fel�re m�g nem bukkantak/tunk r�. A PAPRIK�R�l: A paprika, burgonya, paradicsom �s m�g sz�mos n�v�ny�nk D�l-amerik�b�l val� �s ezt �s - g�nvizsg�latokkal is meger�s�tt�k. A paradicsom- 1500-as �vekben szerelem alm�ja volt a neve- a D�l-eur�pai orsz�gokban, (Olasz, Spanyol : v�gyserkent�k�nt fogysztott�k.) mig a burgonya az �szakabbi orsz�gokban terjedt. A paprika viszont hungarikum. Hozz�nk kor�bban t�r�k-keleti vonalon - �ton jutott el �s honosodott meg. A csip�ss�ge miatt kapta a t�r�kbors nevet. �seink felismerve az eg�sszs�gre val� j�t�kony hat�s�t - �rt�git�- f�ltett kincsk�nt termelt�k. Olyan szerpe lett mint az angolokn�l a te�nak Az egyik �s�m nagyanyai �s felmen� apai �gon Erd�lyb�l val�, mig sz�p? sz�l�m pedig gy�gy�t� asszony volt (Felvid�kr�l?). Sz�jr�l-sz�jra maradt r�m. Sajnos kev�s h�teles cikk tal�lhat� r�la. A k�rd�s nyitott: Ha Kolombusz �tj�n, Nyugat-eur�p�n kereszt�l jutott volna be a K�rp�t-medenc�be b�ztos, hogy ma Hungarikum ?. �dv: N. M.

2007.07.23. 22:39

N.M. Igen voltak Kolombusz el�tti t�rk�pek.amit haszn�ltak,illetve ismertek. Amerika felfedez�s�t,m�gis Kolombuszt�l sz�mitjuk..   Piri Reis t�rk�pe (1513) 1513-ban egy t�r�k tengernagy (= reis) �s kiv�l� t�rk�p�sz, Piri Reis (Hadji Muhiddin Piri Ibn Hadji Mehmed, 1465–1554/5) az �jvil�got is �br�zol� vil�gt�rk�pet szerkesztett. Err�l a t�rk�pr�l csak az Atlanti-�ce�nt �br�zol� r�sze maradt fenn. A vil�gt�rk�pen olvashat� magyar�zat szerint Piri Reis t�bb m�vet haszn�lt forr�sk�nt: nyolc Ptolemaiosz-t�rk�pet, n�gy korabeli portug�l t�rk�pet, egy D�l-�zsi�t �br�zol� arab t�rk�pet (Caferiye) �s egy Kolumbusz �ltal k�sz�tett �jvil�g-t�rk�pet. A t�rk�pre, a k�ts�gtelen�l izgalmas leletre, a Topkapi palota Oszm�n Birodalmi Iratt�r�ban dolgoz� kutat�k 1929-ben bukkantak. A mappa, amely az�ta sz�mtalan tal�lgat�snak szolg�lt alapul, az Oszm�n Birodalomban, a XVI. sz�zad elej�n k�sz�lt. Az 1513-as d�tummal szign�lt t�rk�pen egy Piri Reis nev� oszm�n kapit�ny neve �llt. A felfedez�sr�l Paul Kahle n�met orientalista adott h�rt el�sz�r 1931-ben, Hollandi�ban, az orientalist�k 18. kongresszus�n. Kahle besz�mol�ja val�s�ggal megd�bbentette a kongresszus r�szvev�it, Piri Reis t�rk�p�n ugyanis ez volt olvashat�: „A partok �s a szigetek Colombo t�rk�p�r�l m�soltattak �t a t�rk�pre.” Ezeket a partokat [ti. az �jonnan megtal�lt f�ldr�sz�it] az arabok id�sz�m�t�sa szerint 890-ben egy genovai hitetlen fedezte fel. Kolumbusz Genov�ban sz�letett, az arab id�sz�m�t�s szerinti 890 pedig Kr. sz. 1485/86-nak felel meg.   Piri Reis D�l-Amerika t�rk�pe 1513-b�l A Piri Reis �ltal rajzolt Amerika t�rk�p a szult�ni palota, a Topkapi Szeraj m�zeumm� alak�t�sa k�zben 1929-ben ker�lt el�. Egyetlen fennmaradt szelv�nye egy egykori vil�gt�rk�pnek. A t�rk�p D�l-Amerik�t �s az Antarktiszt �br�zolja. A t�rk�p felirata szerint Piri Reis D�l-Amerika partvonalait �s neveit Kolumbusz t�rk�p�r�l m�solta, amelyet egy fogs�g�ba esett spanyolt�l szerzett. A t�rk�pr�l sz�mtalan �rdekes elm�let sz�letett. Az eredeti t�rk�p Kair� k�z�ppont�, egyenl� hossz�s�g�, azimut�lis vet�let. Az Antarktisz partvonalai a j�gkor el�tti �llapotot mutatj�k. A t�rk�pet �rhaj�sok rajzolt�k. Amerika partjai az �zsiai partokat mutatj�k, abb�l az id�b�l, amikor a tenger v�zszintje 90 m�terrel alacsonyabb volt. A Piri Reis a birtok�ba ker�lt �s vil�gt�rk�pe k�sz�t�se sor�n felhaszn�lt t�rk�pek �s inform�ci�k eredete, l�tez�se nem ellen�rizhet� �s tartalmuk sem fedi le teljesen a t�rk�p�n bemutatott ter�letet. Ennek ellen�re �gy gondoljuk, Piri Reis kora f�ldrajzi - t�rk�p�szeti ismeretei �s hallom�sb�l szerzett inform�ci�k alapj�n k�sz�tette el Amerika egyik legkor�bbi �s n�mely r�szlet�ben tal�n legpontosabb t�rk�p�t. A t�rk�p n�h�ny �br�zol�sa, p�ld�ul a sz�razf�ldek elt�r� sz�nez�se, a Triz matos rajzai, m�g magyar�zatra, megfejt�sre v�r, de a v�laszt a kor ismeretanyag�ban kell keresn�nk. Nem sz�ks�ges a t�rk�p h�tter�ben t�voli �gitestek �rhaj�n �rkez� lak�it, j�gkorszaki amerikai vagy jap�n �semberek elveszett, csak Piri Reis t�rk�p�ben meg�rz�tt, t�rk�prajzait felt�telezn�nk. http://www.prep.mcneese.edu/engr/engr321/preis/pirimap3.jpg http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=16315   Egy rendk�v�l k�l�n�s t�rk�p Az �jkori t�rt�nelem egyik leg�rdekesebb rejt�lye a t�rk�phez kapcsol�dik. A m�lt sz�zad h�szas �veiben az isztambuli Topkapi M�zeum r�gi, feldolgozatlan t�rk�peit �tvizsg�lva k�t – elt�ntnek hitt – vil�gt�rk�p-r�szletet tal�ltak. A jegyzetek szerint a t�rk�peket Piri Reis admir�lis k�sz�tette 1513 �s 1517 k�z�tt. Az admir�list T�r�korsz�gban ma nemzeti h�snek tartanak ugyan, de a maga kor�ban kal�zk�nt kezdte p�lyafut�s�t. Ez akkoriban egy�ltal�n nem volt ritka eset. Az admir�lis szenved�lyes t�rk�p�sz volt, minden kez�be ker�l� t�rk�pet lem�soltatott, majd a XVI. sz�zad elej�n saj�t kez�leg elk�sz�tette a vil�g 215 r�szb�l �ll� hatalmas t�rk�p�t. Mindezek ut�n egy k�nyvben (Kitab-i Bahrieh = A haj�z�s k�nyve) meg is �rta a t�rk�ppel kapcsolatos kalandjait �s �szrev�teleit. Egy biztos: mint rengeteg nyelven besz�l� f�tiszt, hozz�juthatott mind a Nyugat, mind a Kelet j�l �rz�tt titkos t�rk�peihez is. Visszat�rve a leletekre, a dolog csak a m�sodik vil�gh�bor� ut�n kezdett bonyol�dni. Piri Reis k�nyve – ez �ll�t�lag a korabeli t�r�k irodalomnak nyelvi szempontb�l is egyik gy�ngyszeme – meglep� mondatokat tartalmazott. Az admir�lis t�bbek k�z�tt azt �ll�totta, hogy egyszer kez�ben tartotta a Kolumbusz t�rk�p�t (mi erre a mai napig nem bukkantunk r�) �s hogy Kolumbusz egy k�nyvb�l szerzett tudom�st Amerika l�tez�s�r�l, s�t nagyon sokat tudott m�r err�l a f�ldr�szr�l, miel�tt nekiv�gott volna az Atlanti-�ce�nnak! Piri Reis szerint ez a k�nyv m�g Nagy S�ndor idej�b�l maradt fenn (nyilv�n t�bbsz�r�s m�solatra c�lzott). Sejthetj�k azt is, hogy m�r Kolumbusz el�dei – akikr�l mi csak nemr�g szerezt�nk tudom�st, a vikingek �s m�sok – is olvastak-hallottak Amerik�r�l. T�rj�nk r� a t�rk�pekre, helyesebben a fellelt k�t r�szletre. A szenz�ci� tulajdonk�ppen itt kezd�dik. A lapokon az Atlanti-�ce�n eur�pai, afrikai, amerikai �s antarktiszi partjait l�thatjuk! A hatodik f�ldr�szt csak �vsz�zadokkal k�s�bb fedezt�k fel. �m vegy�k sorra azokat a t�nyeket, amik miatt a Piri Reis-t�rk�pek vil�gszenz�ci�k lettek. 1. 1513-17 k�z�tt Amerika nem jelent meg m�g a t�rk�peken, legal�bbis nem az eg�sz partvonal. D�l-Amerik�t l�nyeg�ben csak j�val k�s�bb fedezt�k fel, partvonalai felt�rk�pez�s�re pedig m�g sokkal k�s�bb ker�lt csak sor! 2. Az �- �s �jvil�g k�zti t�vols�got Piri Reis rendk�v�l pontosan t�ntette fel. Olyan pontosan, ahogy m�g j�val k�s�bb sem voltak k�pesek azt megtenni m�s t�rk�p�szek. 3. A f�ldrajzi hossz�s�gokat – a t�rk�p k�sz�t�je (k�sz�t�i?) m�r alkalmazt�k; mi ezt csak k�tsz�z �vvel k�s�bb tal�ltuk fel. 4. A Kan�ri- �s az Azori-szigetek is igen pontosan ott tal�lhat�k a t�rk�pen, ahol a val�s�gban is elhelyezkednek (az elt�r�s mind�ssze 1 fok). 5. Az Antarktisz l�t�r�l senki sem tudott 1513-ban. M�gis, a t�rk�p rendk�v�l pontosan rajzolja a j�g al� s�llyedt f�ldr�sz k�rvonalait. Olyan adatok is szerepelnek rajta, amiket mi csak az 1949-52-es sv�d-brit-norv�g k�z�s exped�ci� r�v�n tudtunk meg. A legszenz�ci�sabb felfedez�s m�g h�tra van. De el�bb egy r�vid esetle�r�s: az �tvenes �vekben a t�rk�pet a vil�g legnagyobb f�ldrajztud�sai (Hapgood, Arlington, Mallery, Walther, Lineham stb.) vizsg�lt�k, majd az USA haditenger�szete t�rk�p�szeti int�zete a legmodernebb m�szerek bevet�s�velt tette ugyanazt. 1958-ban vil�goss� v�lt, hogy a t�rk�pet olyan rendk�v�li pontoss�g jellemzi, amit a modern tudom�ny �s technika csak a l�gif�nyk�pez�s bevezet�s�vel �rt el. Feltehet�-e ezek ut�n, hogy akik azt k�sz�tett�k, valamikor 1513 el�tt – azok rep�l�g�pe(ke)t haszn�ltak? A m�sik bomba akkor robbant, amikor kider�lt: a t�rk�p ennek ellen�re t�bb helyen „hib�s”, a val�s�gt�l elt�r. P�ld�ul az Antarktisz egyik cs�cske �ssze�r a d�l-amerikai T�zf�lddel: Piri Reis egy f�ldnyelvet rajzolt oda; ahol ma tenger hull�mzik. �s t�bb antarktiszi parti ponton sz�razf�ldet �br�zol ott, ahol ma m�sf�l kilom�teres j�gtakar� tal�lhat�. T�ved�sr�l van sz� teh�t? Nem – �s ez az igazi szenz�ci�! A geol�gusok f�ldt�rt�neti �s egy�b adatok �sszevet�se ut�n kijelentett�k: a t�rk�p a val�s�got �br�zolja – de nem az 1513-as, hanem a 11 000 �vvel ezel�tti val�s�got! Nemere Istv�n nyom�n Forr�s: K�rp�tinfo Hetilap, 2006-04-15

2007.07.23. 19:31

ETELE!  K�sz�n�m a halomr�l az inf�t.  A paprika mint k�rd�s szerepelt V�g� I. quiz m�sor�ban.Innen a kiv�ncsis�gom L�teznek �llit�lag olyan t�r�k t�rk�pek melyek m�g Kolombusz el�ttiek �s jel�lt�k rajta Amerik�t. Az�rt volt t�r�kbors a neve a parik�nak  mert t�r�k �ton ker�lt be hozz�nk. A csendes�ce�ni �tj�r�r�l  pedig az egyenlit�i �ramlatok maguk�rt besz�lnek. Vettem a f�rads�got �s a vonalon magyar hangz�s� helys�gneveket kerestem a t�rk�pen. Egy 1700 -as �vek belit vettem �ssze  ideiekkel. Felh�borodtam a nevek magyartalan�t�s�n.  Hitet teszek mellette, hogy l�tezett.  �dv: N. M.

2007.07.23. 18:10

N.M. A halmok...a m�r�s alapj�n lehets�ges hogy tal�lkoz�si ponton van . �seink megjel�lt�k a k�l�nleges helyeket valamilyen m�don.Er�helyeken v�gezt�k a pog�ny szertart�sokat is , de hossz� ideig nem szabad tart�zkodni az ilyen helyeken mert betegs�get okoz. A paprika.. ugy tudom,hogy csak amerika felfedez�se ut�n ker�lt eur�p�ba. Etele

[Friss hozz�sz�l�sok] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]