�j bejegyz�s Friss�t�s

2007.06.29. 21:10

Kedves Etele !   Csak egyvalamit k�rdezn�k: Mi az, amit olvasnak az emberek, �s mi alapj�n tudj�k 100%-os biztons�ggal kijelenteni, hogy az az igaz �s az a nem igaz, amit M�t� Imre �r a Yotengritben? Hol l�tod bizony�tva az olvasm�nyaid igazs�gtartalm�t �s milyen alapon k�rd�jelezed meg a Yotengritben foglaltakat, mik�zben azt �rod, hogy mindenki hit�t tiszteletben tartod. Gyakorlatilag nincs, vagy alig van r�g�szeti bizony�t�k haz�nk ter�let�n mindarra, amit sok k�nyv t�nyk�nt �ll�t. m�gis azt valljuk, hogy sz�nigaz, amit �ll�tanak. Mi�rt van ez? Mert hinni szeretn�nk, mert kapaszkod�t keres�nk, bizony�t�kot a k�l�nlegess�g�nkre, egyedis�g�nkre. �s ezeket a v�rakoz�sokat vet�tj�k vissza a r�gm�ltba, elhissz�k, mert el akarjuk hinni, hogy �seink vil�grasz�l� f�listenek voltak. A Yotengrit elvezet egy olyan r�gi vil�gba, amikor az emberek m�g k�zvetlen, mindennapi, term�szetes kapcsolatban �lltak a teremt� er�kkel, k�lcs�n�s volt az energia�raml�s az istens�gek (�rszellemek) �s az emberek k�z�tt. Term�szetesen ez most is �gy van (lenne), csak ma m�r fogalmunk sincs, hogy ez l�tezik!! Ahogy viszonyulsz a vil�ghoz, az embert�rsaidhoz, ugyanazt kapod vissza, teh�t te teremted a saj�t sorsodat a gondolataiddal, s az azok nyom�n megval�sul� tetteiddel. R�gen term�szetes volt, hogy mindenki �gy �lt, hogy ne rond�tson bele a m�sik - �s ezzel azt�n -, v�g�l a saj�t sors�nak alakul�s�ba. Ez�rt volt elegend� egyetlen t�rv�ny, a J� Szomsz�ds�g T�rv�nye. Mindenki tudta, meddig mehet el, ebb�l k�vetkez�en automatikusan testi-lelki harm�ni�ra t�rekedtek az emberek, s mivel mindenki �gy tett, nem voltak val�di konfliktusok, szabadon m�k�dhetett a vil�g, mag�t�l �rtet�d� term�szetess�ggel. Ez �gy volt az Aranykorban, a jelenleg ismert "t�rt�nelem" el�tti id�kben. Ennek a korszaknak a lenyomata a B��N vall�sa �s azok a hitvil�gok, amelyek a tot�lis term�szetvall�shoz tartoznak, amely ternm�szetesen abban az id�ben az eg�sz emberis�g sz�m�ra egys�ges volt. A l�nyeget tekintve ugyan�gy �ltek az indi�nok, mint a k�naiak �s az indiaiak. Persze a mi �seink, azt�n a kelt�k, stb. is. Ett�l siker�lt j� messzire elt�volodni a jelenleg nagy Vil�gvall�soknak nevezett hitek "tan�t�sai" nyom�n. Itt az id� �s az utols� lehet�s�g, hogy visszakanyarodjunk az egyetlen val�s �s term�szetes �llapothoz, amit sokezer �vvel ezel�tt �lt �seink tudtak. Ez alapvet� szeml�letbeli �s gyakorlati v�ltoz�sokat k�v�n az �letvitel�nket illet�en, k�l�nben gyors �s l�tv�nyos pusztul�sra vagyunk �t�lve. Az es�lyt a B��N, a B�N �s a t�bbi sokt�zezer �ves tud�s �jratanul�sa adja, melynek az eredet�t senki sem ismeri pontosan, l�v�n a kozmikus l�tez�s m�dj�t �s lehet�s�g�t tartalmazza, �gy lehets�ges, hogy vil�gkorszakokon, galaxisokon �vel �t. Tibetben, Indi�ban, s val�sz�n�leg m�g m�s helyeken is �rzik a tud�st, v�rva arra, hogy a vil�g meg�rjen a sz�nre l�p�sre. De ez m�r t�nyleg messzire vezet, nem akarlak trakt�lni vele, csak arra akartam felh�vni a figyelmedet, hogy a vil�g t�bb ann�l, mint amit mi a kis sz�r�inken kereszt�l be tudunk (be akarunk) fogadni. Egyet tehet�nk: legy�nk nyitottak a vil�gra, s ne korl�tozzuk magunkat dogm�kkal, mert abban a pillanatban fel�p�tj�k a saj�t lelki b�rt�n�nket. A nyitotts�g persze nem jelent elvtelens�get, ne hisz�kenyek legy�nk, hanem tudatosak. S tartsuk mindig szem el�tt, hogy Isten nem vall�sos... �dv�z�llek, K�rpi

2007.06.27. 23:24

Kedves K�rpi �rtelek .. sok a hasonl� a gondolkod�sunkban �s �r�l�k,hogy irt�l.�n is elfogadom,hogy adott pillanatban  valakinek sokat jelent a Yotengrit.de vanak t�j�kozott �s sokat olvasott emberek akiket nem t�veszt meg. �n Istenben hiszek,nem v�ltogatom a hitet aszerint, hogy �pp mi jelenik meg.Hazugs�gokon  pedig nem alapulhat hit.Hogy mi volt az �si hit nagyon neh�z kideritini,de nem lehetetlen. Sok csoport alakul ez nem baj., �s nem is kell hogy ugyanazt vallj�k,  hisz mindenki gondolkod� ember,  szabad akarattal.  Hiba lenne,ha most mondjuk pl. a Yotengritet,vagy b�rmi m�st  tenn�k k�telez�en hinni.Az egys�g nem azt jelenti,hogy egyvalaki mond valamit arra mindenki b�l�gasson. N�lam is sok egy�b m�s ir�s is van, j�l megf�rnek egym�s mellet.Pl t�bb mint sz�z totemnek a leir�s�t teszem fel .Azonkiv�l hun-avar �kszerek�t.A b�nt m�g nem tanulm�nyoztam,annyit tudok,hogy nem siker�lt kiirtani �s sok minden �tker�lt a buddhizmusba.     Itt a 15. oldal annak aki nem ismeri,M�t� Imre sok mindent tesz id�z�jelbe.Teljesen egy�rtelm�, hogy  r�bak�zi -s�m�n.-vall�s j�lhangz� mix Az meg k�l�n vicc, hogy val�j�ban semmif�le s�m�nizmussal kapcsolatos sz�veg nincs a k�nyben!!!!!!!!!!! "hagyat�k igen fejlett t�teles, teh�t filoz�fi�val, etik�val �s liturgi�val rendelkez� vall�s teljesnek t�n� anyaga. Mond�k, legend�k, tan�csok, intelmek, parancsolatok �s b�lcsess�gek gy�jtem�nye .A. "B��N" - az un. „kilenc b�v�let" - vall�sa,  noha mai szemmel j n�zve is modern, vall�s volt, m�gis megmaradt az �s-ur�li „s�m�nista" alapokon. Sem„s�m�nista", sem ur�li jelleg�t nem vesztette el, noha  befogad� vall�ss�  v�lt,.�s ennek k�vetkezt�ben mag�ba �p�tett hasznavehet� elemeket m�s vall�sokb�l is. Erre t�bb �vezrednyi ideje lehetett. Val�sz�n�leg egyik-m�sik olvas�nak csal�d�st okoz, hogy a r�bak�zi „s�m�nok" vagy t�ltosok hagyat�ka nem t�masztja al� a „pog�ny magyar vall�sr�l" sz�l� patetikus elk�pzel�seket. Mert azokat t�nyleg nem t�masztja al�. l� De nem t�masztja al� Di�szegi Vilmos n�zet�t sem. A szib�riai s�m�nkutat�s egyik �tt�r�jek�nt � a „heveny idegbaj" megnyilv�nul�s�t l�tta a s�m�nizmusban, ami szerinte ak�r az „�ngy�gy�t�s" egyik m�dja is lehetett. V�gs� soron a sz�ls�s�ges �ghajlatra pr�b�lta visz-szavezetni a „sarki hiszt�ri�t", a s�m�nok v�zi�kra-hallucin�ci�kra val� fokozott hajland�s�g�t, al[dobol�ssa^ m�sokat is transzba ejt�, hipnotikus k�pess�g�t �s t�megpszich�zist kiv�lt�, szuggeszt�v erej� el�ad� m�v�szet�t. Minthogy a meg�lhet�s a sarkk�r k�zel�ben �tlagon fel�li alkalmazkod� k�pess�get k�vetel, mik�zben a t�pl�lkoz�s egyoldal�, Di�szegi felt�telezte, hogy az ott �l� ember csontozata �s idegrendszere hajlamosabb az �r�kletes elv�ltoz�sra, ami „s�m�nn� avat�s�hoz" n�lk�l�zhetetlen. Vele szemben Kiszely Istv�n a s�m�n �s a t�ltos megk�l�nb�ztet�se mellett �rvel. *~—— „A Szib�ri�ban �s m�sutt val�ban l�tez� s�m�nokat �nk�nyesen �sz-szemost�k �seink tud�s gy�gy�t� embereivel, a t�ltosokkal. A marxista �st�rt�net azt hirdette, hogy a magyarok �seinek vall�sa a s�m�nizmus volt, holott az nem tekinthet� vall�snak. A vall�sokra ugyanis bizonyos "struktur�lis jegyek a jellemz�ek, legfontosabb a vall�si tudat, az istenhit (ideol�gia) �s a mitol�gia. Emellett, de csak m�sodikk�nt eml�tend� a kultusz, azaz r�tus, majd a f�gg�s�gi �rz�sek �s a szoci�lis szervezet. A s�m�nizmusnak azonban nincs egys�ges ideol�gi�ja, k�l�nb�z� mitol�gi�kkal rendelkez� n�pekn�l fordul el�, nincs dogmatik�ja �s teol�gi�ja. Legl�tv�nyosabb �s kiemelked� r�sze a szertart�s (a r�tus, a «s�-m�nkod�s»), mely �sszefon�dik a t�rzsi kultuszokkal �s nem �n�ll�, azaz a kultusznak nincs t�rsadalmi szervezete. A s�m�nizmus legfontosabb jellemz�je, hogy el� tudja id�zni az ext�-' zist, melynek sor�n megv�ltozott tudat�llapotba ker�lt. A s�m�n ext�zisa el�id�z�s�re narkotikumokat, kenderf�st�t vagy gomb�kat haszn�l, «s�-"

2007.06.27. 18:36

Kedves Etele ! K�sz�n�m v�laszodat. Az �ltalad id�zett sz�vegben a "s�m�n" sz� legt�bbsz�r id�z�jelben szerepel. M�gpedig az�rt, mert a 15. oldalon �gy folytatja a szerz�: "A Szib�ri�ban �s m�sutt val�ban l�tez� s�m�nokat �nk�nyesen �sszemost�k �seink tud�s gy�gy�t� embereivel, a t�ltosokkal." Majd ezut�n m�g egy oldalon kereszt�l sorolja az alapvet� fogalmi �s gyakorlati k�l�nb�z�s�geket. Megh�kkentett, amikor el�sz�r olvastam a ti�dhez hasonl� v�lem�nyt M�t� Imre k�nyv�vel kapcsolatban, s most is megd�bbentem, hogy egy k�zlegyint�ssel ilyen somm�s v�lem�nyt mondasz r�la. Nem tudom, hogy Te milyen ir�nyzatot k�pviselsz, �pp most miben hiszel, de ez �nmag�ban tragikus: A magyars�gkutat�k kb. 257-f�le eredett�rt�netet t�rtak m�r el�nk, a "nemzeti" k�nyvesboltokban tonnasz�m kaphat�ak a sz�rmaz�sunkat bizonygat� k�nyvek, persze mindegyik �nmag�t tartja egyed�l �dv�z�t�nek. A legk�l�nf�l�bb dobol�-t�zugr�-n�avat�-�j�sz-turul-baranta...stb. k�r�k alakulnak orsz�gszerte, s ezek legt�bbje nincs besz�l�viszonyban a m�sikkal, csak mert az egyiket x, a m�sikat y f�mjelzi, s mert el�bbi M�t� Imr�nek, a m�sik meg pl. az Arvisur�nak hisz.M�k�dik az "ellens�g" m�ve, a sz�th�z�s gerjeszt�se... �n majdnem biztos vagyok abban, hogy a r�gi igazs�got m�r sosem fogjuk megtudni. A mi dolgunk azonban �ppens�ggel nem is ez, hanem az, hogy a jelennel �s a j�v�vel foglalkozzunk. Azt mindenesetre tudjuk, hogy a magyar mindig befogad� nemzet volt. Sokf�le nemzets�g �s vall�si ir�nyzat megf�rt itt a m�ltban is, m�gis megmaradt a k�z�s mozgat�rug�, a magyars�g lelk�lete. Pontosan ez az, amit �jra kell �leszteni! Ha nem egym�s ellen "magyarkodunk", hanem egym�st m�ltatva, seg�tve megy�nk el�re, akkor t�bbre jutunk �s megt�rik tal�n a pusztul�s folyamata. Ha ezt nem ismerj�k fel, akkor mindegy, hogy mit �rt M�t� Imre vagy b�rki m�s. �n mindenesetre - itt a Hans�g sz�l�n �lve - �rintve �rzem magam M�t� Imre �s a B��n vall�sa �ltal, logikus �s elfogadhat� sz�momra amit M�t� Imre le�rt. Ugyanakkor egy sz� n�lk�l elfogadom azt is, ha m�s ebben nem hisz. Ez term�szetes. A vil�g �sszes vall�sa ugyanabban az �si hitben gy�keredzik, mint a B��N , a B�N (te ismered ezt a tibeti �gat?), �s biztosan elj�n majd az az id�, amikor ezek a vall�sok k�pesek lesznek levetni az �vezredek alatt r�juk rak�dott poiltikai, gazdas�gi �rdekek ment�n keletkezett torzul�sokat. �dv�z�llek, K�rpi

2007.06.25. 10:01

Kedves K�rpi Ismerem a Yotengritet .Az �llit�lagos "B��n" vall�s mer� kital�ci�. Gondolkodj kicsit...  a j�gkorszakban az Ural k�rny�k�n  lehetett-e pl. p�nk�sdi l�futtat�s? Szerintem nem.�n azt mondom ne egy�nk meg minden maszlagot amit eln�nk tesz valaki. Irodalmat a vegyesn�l tal�lsz.Egy�ltal�n nem mindegy mi a t�ved�s.A c�l hogy vil�goss�g legyen a fejekben ne pedig zavaros elm�letek. Ide m�solom az els� k�tet 14. oldal�t. El�g egy�rtelm�. "�s-�poszunk f�ltehet�leg nem volt, mert a magyar l�rikus hajlam�. A „hi�nyt" p�toland�, meg�rta V�r�smarty „Zal�n fut�s�t" mellyel le is rakta a biedermeier fant�zia magyar �svall�s�nak alapjait. Pedig a t�nyleges �svall�s m�g �lt. P�sztor szubkult�r�k meg�rizt�k, - p�ld�ul a R�bak�zben. |A tud�s nem tudta megsz�laltatni az �si hagyom�ny �reit, a t�ltosokat, M�gpedig az�rt nem, mert a t�ltost (a „s�m�nt") lehet k�rdezni, de kik�rdezni nem lehet. , A faluj�r� v�rosi tud�s nem tal�lta meg a megfelel� hangot. F�l�lr�l lefel� k�rdezett, a „s�m�n" vagy a t�ltos meg nem alatta volt. Mindemellett a „s�m�n" a saj�t hit�t nem tudom�nyos anyagnak kezelte, mag�t meg nem csodabog�rnak. A r�bak�zi „s�m�nok" �s t�ltosok titkos szervezet tagjai voltak. A szervezetet II. Andr�s - IV. B�la kor�ban hozt�k l�tre a hagyom�ny jobb id�kre �tment�se �rdek�ben. A szervezet hagyom�nya tiltotta az �svall�s anyag�nak nyilv�noss�gra hozatal�t. A hagyom�ny �rtelm�ben csak akkor szabad az „�s�k intelmeit" nyilv�noss�gra hozni, ha a nemzetet nagy vesz�ly fenyegeti. \A sz�zadfordul� misztikus „s�m�nja", a barbacsi „J�mbor J�nos" �rettnek l�tta az id�t, az �s�k tan�t�s�t le�rni �s nyilv�noss�gra hozni. � ugyanis tizenn�gy �vvel a Trianoni B�keszerz�d�s el�tt megj�solta Magyarorsz�g megcsonk�t�s�t, s e trag�di�t elh�r�tand� �szre akarta t�r�teni a nemzetet. Mindenhonnan kidobt�k, k�nyv�vel egyetemben. J�mbor J�nos nyilv�noss�gra l�pte j� alkalom lehetett volna bepillant�st nyerni a t�ltosok hagyom�ny�ba. K�nyv�t sz�tr�gt�k az egerek le�nya padl�s�n. A maradv�nyokb�l azonban meg�llap�that� volt, hogy J�mbor J�nos a magyar  t�ltoss�gon bel�l manicheista szinezetet k�lpviselt.A  r�bak�zi s�m�nizmus s azonban nem  manicheista sz�nezet�, hanem „az �s-ur�li �r�ks�g tov�bbvitele./ A R�bak�zben manicheista sz�nezetet a v�ndorborb�lyok „pog�nys�g�ban" �szlelhet�nk. A n�pszok�sok �s hiedelmek arra utalnak, hogy a magyar etnikumban Kelet fel� haladva a „s�m�nizmus" is egyre er�sebben manicheista hat�sokat mutatott. Leger�teljesebben Sz�kelyf�ld�n �s Moldv�ban. A manicheizmust a r�bak�zi „B��N" vall�s t�ltosai nem tett�k maguk�v�, de toler�lt�k a „mindent szabad ami m�snak nem �rt" elv jegy�ben. A „B��N"-nek nevezett magyar vall�s kilenc k�nyv�nek anyag�t cs�sz�k, bak-terok, p�sztorok �s parasztok �polt�k, �rizt�k �s adt�k sz�ban tov�bb. E szellemi..." stb.     Etele   http://web.t-online.hu/barthafe1/yotengrit/vitairat.htm

2007.06.24. 20:14

�dv ! A B��N vall�st egy�ltal�n nem mossa �ssze M�t� Imre a s�m�nizmussal, �ppenhogy felh�vja a figyelmet, hogy a magyaroknak nem s�m�njaik, hanem t�ltosaik, tud�ik, azaz B�cs�ik voltak. ( Emiatt el�g j�l �ssze is kaptam egy �njel�lt s�m�nnal...) T�n r�g olvastad... K�rpi

2007.06.24. 20:10

Kedves Etele! Megd�bbentett, amit itt al�bb olvastam. Sok a t�ved�s M�t� Imre �r�s�ban? M�r t�lhaladt�k a kutat�sok? Add meg l�gy sz�ves azon k�nyvek c�m�t, amelyekben err�l olvashatok. A Yotengrit harmadik r�sz�nek �n �r�l�k, nem is tudtam, hogy megjelent, de holnap indulok �s megveszem. �n nagyon sokat tanultam bel�le. Szerintem bizonyos m�rt�kig mindegy is, hogy mi benne a t�ved�s, mi nem, a l�nyeg itt a J�szomsz�ds�g T�rv�ny�n van. Ez a ki�t. S ha ezt �pp a Yotengritb�l tanulhattuk meg, akkor az j�l van. A B��N pedig val�ban az egyetemes "�svall�s" maga. Ld. m�g tibeti BON, Mongol B�, stb... Szerintem soha nem sz�letik olyan m�, amiben ne lenne valamennyi t�ved�s. T�l sok id� telt el, t�l nagy volt m�r a puszt�t�s. Csoda, hogy egy�ltal�n ennyi is megmaradt, �r�lj�nk ink�bb ennek �s annak, hogy v�gre �jra terjed a tud�sszomj. �dv K�rpi

2007.06.18. 22:43

Ohh k�szi....saj�t tapasztalataimat irtam le. meg p�r bejegyz�st a  r�gi f�rum�r�l elt�roltam. Az itt irottak el�g l�jtosak t�bb szem�lyes balh�m is volt vele,nem lehet vele  norm�lisan besz�lni ami meg a csoportj�ban folyt az teljes d�bbenet,gyakorlatilag megk�vetelte hogy Istenits�k, ,de ez k�t �vvel ezel�tt volt, �n otthagytam  szerencs�re  t�bb dobol�si lehet�s�g van,de  ugyanabban a k�rben vagyunk.A dolog nem marad ennyiben  lesz  folytat�s ,  csak mindez  nem  �ppen egyszer�.   Badinyit �n is kedvelem a  vegyesn�l let�lt�sekn�l t�bb  k�nyve is megvan.   Etele

2007.06.18. 13:21

Szabir voltam

2007.06.18. 13:10

Kedves Etele! K�sz�n�m, hogy felvil�gos�tott�l S�lyomfival kapcsolatban miut�n elolvastam J�ZUS KIR�LY A P�RTUS HERCEG , c�m� munk�t r�j�ttem sokan becsapnak minket! Tov�bbi er�t a munk�hoz!!!

2007.06.01. 14:22

Kedves Szabir Ha ugy �rzed olvasd el.�pp most a k�nyvh�tre jelenik meg a 3. k�tet. A port�l nevet akkor v�lasztottam,amikor m�g nem ismertem a k�nyvet .Azt�n k�s�bb mikor elolvastam akkor j�ttem r�, hogy sok a t�ved�s benne,de most m�r nem v�ltoztatok rajta. Nagyon f�lrevezet� �llit�sokat tartalmaz.A mostani kutat�sok eredm�nyei,m�r fel�lirj�k, amit M�t� Imre leir. Azonkiv�l az �ltala  r�bak�zi hagyom�nynak leirt B��N vall�s /ami a t�ltosok titkos hagyom�nya,�s nem ker�lt n�prajzosok tudt�ra/ m�gis a  k�zz�t�tel�hez  9O!!!!!! forr�sm�vet haszn�lt fel. Olvas�s k�zben neh�z meg�llapitani,hogy mi a r�bak�zi, �s mi a sz�rmazik m�s forr�sb�l. A legf�bb t�ved�s, hogy �svall�sunkat ,ami szerinte a B��N vall�s, s�m�n vall�snak mondja, illetve �sszemossa a s�m�n �s a t�ltos szem�ly�t. �seink nem voltak s�m�n vall�s�ak ez biztos. A fennmaradt periratok  szerint mag�cnak/m�gusnak nevezt�k a k�l�nleges tud�s� embereket,m�gcsak nem is t�ltosnak. A s�m�nizmus  a  finnugor sz�rmaz�selm�lethez k�t�dik.M�ra m�r tudjuk, hogy ez t�ves.Az eg�sz finnugor sz�rmaz�s tudatos t�rt�nelemhamisit�s, igy aki s�m�nizmust  mer�szel tanitani �svall�sunk�nt,az gyakorlatilag nemzetgyal�z�s.   Etele

2007.05.31. 16:25

Szia Etele! Mit gondolsz a YOTENGRIT-r�l sokat gondolkodtam , hogy megvegyem! Mennyire hiteles? Szabir

2007.05.16. 09:30

Nem rekl�mfog�s, a k�nyvaj�nl�st 2 napja t�r�ltem. M�r r�g�ta fontolgattam,mert sok a t�ves adat benne.  Hiteless�ge  er�sen k�rd�ses. Etele

2007.05.15. 22:00

A Yotengritet kerestem �s nem tal�ltam semmit r�la. Mi ez? Csak rekl�mfog�s? T.

2007.05.15. 09:15

Mint a honlap szerkeszt�je �dv�zl�m az erre j�r�kat.  Eddig 90 en regisztr�ltak. Etele

[Friss hozz�sz�l�sok] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]