Az �n�ll� tradicion�lis magyar harcm�v�szeti st�lus

T�rt�nelmi el�zm�nyek

A harcm�v�szetek kialakul�s�ig eg�szen az emberi t�rsadalmak szervez�d�s�nek kezdet�ig vissza kell tekinten�nk. M�r ekkor kialakulnak harcol� rendek, amelyeknek a legfontosabb feladata a harcra t�rt�n� felk�sz�l�s, a tapasztalatok gy�jt�se, tov�bbad�sa, kik�pz�si- �s felk�sz�t�si form�k l�trehoz�sa volt. A csoportos felk�sz�t�s mellett ugyanakkora hangs�lyt fektettek az egy�nek k�pess�geinek fejleszt�s�re. Egyiptomi �s sum�r forr�sokb�l tudjuk, hogy m�r ebben az id�ben megsz�lettek az els� �r�sos m�vek, amelyek a harci felk�sz�t�s gyakorlat�nak, elm�let�nek �s filoz�fiai strukt�r�j�nak rendszer�vel foglalkoztak. Ezen m�vek t�red�keiben m�ig fennmaradtak.

 Ezekben a harci „m�helyekben” a fegyveres- �s pusztakezes alkalmaz�sok mellett az emberi szellem fejleszt�s�vel is foglalkoztak. Ur, Uruk , Babilon ,Ninive , Egyiptom f�rfijai ugyan�gy vall�si �s filoz�fiai tartalmakkal megt�lt�tt testi �s szellemi �letm�dk�nt �lt�k harchoz k�t�d� hivat�sukat, mint az er�h�zakban /Zur-khane/ k�pzett perzsa fiatalok, a ksatria kaszthoz tartoz� indiaiak, a puszt�kon a harc szabads�g�t /magyarul fej�rek/ v�laszt� n�pcsoportok vagy a sz�let�s�kt�l fogva harcosnak nevelt sp�rtaiak. A vall�si-, zenei-, filoz�fiai tartalmakkal megt�lt�tt kik�pz�si �s szem�lyis�gform�l�si m�dszerek legal�bb annyira alkalmasak voltak arra, hogy k�pvisel�iket „harci m�v�szeknek” vagy „harcm�v�szeknek” nevezz�k, mint k�s�bbi k�nai �s jap�n t�rsaikat. Nemcsak a filoz�fiai, t�rsadalmi tartalmakb�l mer�tettek a k�s�bbi keleti kult�r�k, hanem az indiai kult�ra k�zvet�t�s�vel a harci mozg�sanyagb�l is. N�mely �kori kult�r�ban a harcosnak a harc ismerete mellett a vall�s, a t�nc, a zene, a filoz�fia ismeret�vel felv�rtezve olyan �letm�dot kellet folytatnia, amely mindenki sz�m�ra p�ld�t szolg�ltatott. Mozg�si kult�r�juk pedig vetekedett a ma legkiv�l�bbnak mondott harcm�v�szeti form�kkal. Volt r� idej�k, hiszen �vezredekr�l besz�l�nk. R�ad�sul  a fegyveres k�rnyezet kev�sb� volt v�ltoz�, mint az elm�lt �vsz�zadokban.

A pusztai n�pek szerepe a harcm�v�szetek kialakul�s�ban

Sokan megfeledkeznek arr�l, hogy a l� �s az ember viszonya is alkalmas arra, hogy harcban val� alkalmaz�suk m�v�szi fokot �rjen el. Nemcsak a jap�n lovas harci kult�ra l�tezik. S�t, azt kell hogy mondjuk, hogy sosem tartozott a vil�g �lvonal�ba. Maga a l�szeg�ny k�rnyezet ezt nem is tette lehet�v�. Harcolni nem csak gyalogosan lehet. Harci rendszert lovas alkalmaz�sokra is ki kellett dolgozni. Ezeknek a legnagyobb szak�rt�i a t�rt�nelem folyam�n mindig a nagy�llattart� lovas p�sztorn�pek voltak. A szk�t�k, szarmat�k, hunok, avarok, p�rthusok, magyarok, kunok, mongolok hadseregeiben a katon�k felk�sz�t�s�vel foglalkoz� t�znagyok �s sz�znagyok olyan harci kult�ra tov�bb�r�k�t�i voltak, amellyel �rdemben nem tudta felvenni a versenyt /a neh�zlovas elj�r�s szarmata tal�lm�ny, �k is alapozz�k meg a nyugati lovagi kult�r�t/. Ennek az egyik legmagasabb sz�nvonalat el�rt k�pvisel�i a magyarok voltak /M�ty�s levele Ferdin�nd n�polyi kir�lynak/, aki a lovak kezel�s�ben �s harci felk�sz�t�s�ben teljesen saj�tos „m�v�szi t�k�letess�g�” rendszert /sz�rny�k rendszer-suttog�/, dolgoztak ki. �vsz�zadokon kereszt�l t�rv�ny tiltotta a magyar lovak k�lf�ldre t�rt�n� elad�s�t, valamint a kik�pz�k /csik�sok, katon�k/ elcs�b�t�s�t. K�s�bb eg�sz Eur�pa �s �szak-Amerika is magyaroknak k�sz�nheti a lovas hadi kult�ra meg�j�t�s�t. A lovas alkalmaz�sok mellett azonban jelent�s hat�ssal voltak a gyalogos technik�kra is. A legt�bb �si birodalomban megfigyelhetj�k, hogy /f�k�nt a lovas alkalmaz�sok t�meges elterjed�se ut�n/ v�ndorl�, f�lig megtelepedett n�pek jelent�s szerepet t�lt�ttek be az �llamszervezet alak�t�s�ban �s a kult�ra form�l�s�ban. Mezopot�mi�ban az ir�ni fenns�kr�l �rkez� harcos n�pek a v�ros k�rnyezet�ben egyfajta szimbi�zisban �lve l�tt�k el a hadi feladatokat. A g�r�g le�r�sok szerint egy szk�ta gyalogosan /fogolyk�nt/ m�g veszedelmesebb volt, mint lovon. A perzs�k a m�dek lovas hadin�pek�nt kezdt�k meg p�lyafut�sukat, de „halhatatlanjaikkal” �vsz�zadokon kereszt�l eredm�nyesek voltak. A p�rthusok �n�ll� birodalmukkal �ll�tott�k meg a r�mai terjeszked�st. Egyiptomban a h�kszoszok ut�n a k�z�pkorban a mamelukok /a biz�nciak �ltal hadi szolg�nak eladott kunok/ ir�ny�tott�k az �llami �letet �s az alkalmazott harci gyakorlatot. A k�t hun birodalom /eur�pai, �zsiai/ gy�keresen form�lta �t K�na �s Eur�pa harc�szati elk�pzel�seit. A k�naiaknak kellett megtanulni �s �tvenni az ellens�g harcmodor�t �s fegyvereit. Az �szak-Indi�ban megteleped� heftalita hunok t�bb harci ir�nyzatot form�ltak �t a saj�t elk�pzel�s�k szerint. A p�sztorkod� n�pek ritu�lis �s harci alkalmaz�sra t�rekv� birk�z� �s pusztakezes kult�r�ja be�p�lt a koreai, a jap�n, az indiai �s a k�nai harci strukt�r�ba.

A Baranta /B�ll�n/ t�rt�nete

Pad�nyi Viktor �r�sai szerint a magyar harci alkalmaz�sok els� k�pvisel�it az �vezredekkel kor�bban �lt kasszu �s szab�r n�pekn�l kell keresn�nk. N�mely emberben az esetleg k�ts�get �breszthet, hogy a magyars�g �s a magyar kult�ra hogyan kapcsol�dik –e n�pekhez /ez a k�ts�ge azonban a „finnugor elm�letre” sz�zszor igazabb kell, hogy legyen/, de az nem vitathat� el, hogy a szk�ta /csak a g�r�g�k h�vt�k �gy/, hun, avar kult�r�nak �s �letm�dnak Eur�p�ban egyetlen �r�k�se van /maradt/ �s ezt az �r�k�st „magyar embernek” h�vj�k.

            A Baranta eset�ben ez azt jelenti, hogy minden inform�ci�, amit a t�rt�net�r�s �s a r�g�szet a rendelkez�s�nkre bocs�t ezekkel a n�pekkel kapcsolatban az a magyar kult�r�t, ezen bel�l a magyar harci kult�r�t gazdag�tja. A szk�t�kr�l sz�l� g�r�g, perzsa  �s egyiptomi �r�sok, a hunokr�l sz�l� k�nai, latin �s g�r�g feljegyz�sek ugyan�gy feldolgoz�s al� ker�ltek, mint az avarokr�l sz�l� elbesz�l�sek �s r�g�szeti leletek.

Sz�kebb �rtelemben a Baranta a IX. sz�zad �s a XX. sz�zad k�z�tt �lt magyars�g harci kik�pz�si form�ira �p�l� fegyveres- �s pusztakezes harcm�v�szeti ir�nyzat. Jelent�s szerep jut a K�rp�t-medencei mozg�sanyag mellett a felt�telezett v�ndorl�si ter�leteken alkalmazott harci elj�r�sok, a hasonl� �letm�dk�z�ss�geket fel�p�tett n�pek (szk�t�k, hunok, avarok, t�rk�k, onugorok, kazakok) harci �s kik�pz�si kult�r�ja.

A Baranta (B�ll�n) mozg�sanyag�nak visszafejleszt�s�ben nagy szerepet j�tszottak az idegen (els�sorban Habsburg) uralkod�k (birk�z�st, �k�lharcot, v�v�st, �j�szatot, lovagl�st) tilt� vagy korl�toz� t�rv�nyei. A mozg�skult�ra nagy r�sze �gy csup�n harci t�ncokban, a p�sztor �letm�dban, v�v�k�nyvekben �s m�v�szeti �br�zol�sokon maradt meg. A Baranta sz� els�sorban az orsz�g olyan nyugati �s d�li peremvid�kein maradt fenn, ahol a lakoss�g �sszet�tele a kezdetekt�l fogva magyar volt (Somogy, Orm�ns�g, G�csej, �rs�g). A sz�pirodalomban a legt�bb alkalommal Kodol�nyi J�nos m�veiben tal�lkozhatunk vele.

A sz� jelent�se: harcra, hadj�ratra val� felk�sz�l�s, t�rv�nyesen alkalmazhat� er�szak, ill. az  er�szak alkalmaz�sa.

 A kunokn�l zs�km�nyszerz� utat jelent. A Somogyv�r k�rny�k�n fennmaradt szok�s szerint a barant�z�k a r�gi t�rzssz�vets�g valamikori b�r�j�nak, a r�gi t�rv�nyek oltalmaz�j�nak /Horka/ voltak a felesk�d�tt, k�l�nlegesen kik�pzett  seg�t�i.

A Baranta a magyar t�rt�nelem kezdeti id�szakaiban �l� azon szabad jog�ll�s� tagjait�l sz�rmazik (fej�rek), akiknek kiv�lts�ga �s egyben k�telezetts�ge volt a hadakoz�s. A hadi hivat�st mesteri m�don elsaj�t�t�, saj�tos kik�pz�si rendszert �s taktikai elveket alkalmaz� harcos r�teg az el�zm�nye a magyar t�rt�nelemben �vsz�zadokig fennmarad� harcol� /nemesi/ rendeknek, csoportoknak.

A hadi csoportosul�sok felk�sz�t�i �s vezet�i rendeletekben szab�lyozt�k az egy�nek �s a csoportok hadi felk�sz�t�s�nek rendj�t. A k�lp�nyek, kaplonyok, talm�csok, t�znagyok, sz�znagyok,a civilis-ek, v�rjobb�gyok (iobagio castri), a keltjobb�gyfi�k (iobagiones exemti), a hivat�sos viadorok (pugilok), a gyep�v�d�k, �r�k (speculator), a nemesek (nobilis),a Magyarorsz�gra telepedett hadi k�telezetts�g�k folyt�n kiv�lts�gokat birtokl� n�pek, beseny�k,  b�sz�rm�nyek (muszlimok), kunok, j�szok, a hagyom�nyosan fegyverforgat�ssal foglalkoz� magyar nyelv� n�pcsoportok (sz�kelyek, �rs�giek, hajd�k) a speci�lis feladatokra l�trehozott vegyes �sszet�tel� harci csoportok (ny�g�rek, l�v�k, kir�lyi vad�szok, oroszok) /test�rz�k-ajton�ll�k/, v�gv�ri vit�zl� rend, husz�rok) azt mutatj�k, hogy a magyar t�rt�nelemben legal�bb m�sf�lezer �vet �lel fel a harci professzionalist�k jelenl�te, befoly�sa a politikai �letre �s a kult�r�ra.  Hadi kult�ra a magyars�g t�rsadalomszervez� form�ira is r�nyomta a b�lyeg�t. A had sz� nem csak „sereget” alkot� katon�kat jelenti a magyar nyelvben, hanem az egy�tt �l� �s dolgoz� �nv�delmi �s gazdas�gi egys�get is.

Mindez azt jelenti, hogy a jap�n, a lengyel, a t�r�k �s az orosz �llami berendezked�shez hasonl�an a magyaroknak is jelent�s nagys�g� csoportjai v�llalt�k �vsz�zadokon kereszt�l az �letm�dszer�en a harci szolg�latot, a kik�pz�st, a harci tud�sanyag szellemi �s fizikai fejleszt�s�t, tov�bbad�s�t.

A Baranta els�sorban az � tud�sanyagukra �s az �vsz�zadok alatt kialakult �letfiloz�fi�jukra �p�l. �k a Baranta jogel�dei. A szervezetten m�k�d� magyar harci kult�ra a VII.-XVII. sz�zad k�z�tt �lte vir�gkor�t. A Barant�ban h�rom kiemelked� id�szakot k�l�nb�ztet�nk meg: 1. A v�ndorl� �llam id�szaka, 2.  Az �rp�dok id�szaka, 3. A v�gv�riak id�szaka.

A XVI. sz�zad elej�t�l megindul a magyar kult�ra kett�v�l�sa. Ett�l az id�szakt�l fogva a n�pi kult�ra �rzi csak tov�bb a magyar saj�toss�gokat. A nemesi kult�ra (a harci kult�r�t, mozg�sos kult�r�t is bele�rtve) egyre ink�bb nyugati jelleget �lt. Az ezt k�vet� id�szakokban m�r egyre ink�bb a t�rsadalom perif�ri�j�ra sodr�dik a harci jelleg� tud�sanyag.

A magyar harcm�v�szet �jj��leszt�s�re t�bb k�s�rlet is t�rt�nt. A k�t vil�gh�bor� alatt magyar katonatisztek �ll�tott�k �ssze az els� komoly anyagot, amellyel a leg�nys�g harci k�pzetts�g�t �s nemzeti hagyom�nyokhoz val� ragaszkod�s�t akart�k el�mozd�tani. A kutat�sok eredm�nyeinek n�h�ny eleme a korabeli harci szab�lyzatokban is megjelent.

Az 1960-as �vekben szint�n t�bb pr�b�lkoz�s t�rt�nt az egys�ges mozg�sanyag �s harci szeml�let kialak�t�s�ra, de a t�vol-keleti ir�nyzatok el�ret�r�s�vel �s n�pszer�s�g�vel ez a t�rekv�s nem tudta felvenni a harcot. A 80-as �vekben egyes m�helyekben komoly kutat�munka alakult ki, amelynek a hat�s�ra 1993-ban az akkori Kossuth Lajos Katonai F�iskol�n lefektett�k a sport�g alapjait.

1997-ben l�trej�tt a Baranta Sz�vets�g (jelk�pe a rakamazi Turulmad�r), 1998-ban rendezt�k az els� magyar bajnoks�got. A sport�g fejl�d�s�ben fontos szerepet j�tszottak azok a mongol, kazak tanulm�nyutak, amelyet a sport�g kutat�i �s seg�t�i tettek meg az elm�lt �vtizedben, valamint azok a mongol �s t�r�k oktat�k, aki a K�z�p-�zsiai fog�sk�szletekkel b�v�tett�k a Baranta t�rh�z�t.

Ma m�r a vil�g legjobb lovas�j�szai ism�t magyarok. Jelent�s el�rel�p�st jelentett Dr. Harnos Imre 10 danos st�lusalap�t� nagymester l�togat�sa is, melynek k�vetkezt�ben a vezet� magyarorsz�gi Zen Bu Kan Kempo Egyes�letek jelent�s r�sze Baranta szakoszt�lyokat ind�tott. A r�gi pusztai t�zes rendszerek mint�j�ra 1999-ben alkott�k meg az els� Fokozat- �s vizsgaszab�lyzatot.

A barant�z�k �si magyar �llatneveket (az �llat  ereje szerint) kapnak a teljes�tett vizsg�k alkalm�val (Borsuk/borz, Burk/farkas, Bars/p�rduc, Kaplony/tigris). A Baranta az �sszetett k�pess�g� harcos lehet�s�geit vizsg�lja, ez�rt ugyanakkora hangs�lyt fektet a t�vra hat�-, a v�v� fegyverekre, mint a k�zelharcra �s a pusztakezes megold�sok alkalmaz�s�ra. Egy oktat�i vizsga (Bars-oktur, 5. fokozat) megszerz�s�hez 34 k�l�nf�le vizsgaelemb�l kell teljes�teni a megszabott minimum szinteket a vizsg�z�nak.

A baranta sz� jelent�se

Ma a Baranta az �n�ll� magyar harci ir�nyzatot jelenti. A sz� eredeti jelent�se: harcra, hadj�ratra, rajta�t�sre val� felk�sz�l�s. A k�rnyez� orsz�gokban rabl�st, fosztogat�st jelent. A kauk�zusi n�pekn�l a konfliktusok er�szakos, de v�r n�lk�li elint�z�si form�j�t, vagy harci vet�lked�t jelk�pez. A Baranta v�r�ldozat n�lk�li jogos zs�km�nyszerz�st is takarhat (t�rv�nys�rt�s, szem�ly megs�rt�se). A tradicion�lis magyar harcm�v�szetet Barant�nak nevezz�k, am�g csup�n verseng�sr�l, felk�sz�l�sr�l, b�keid�szakon bel�li gyakorlatoz�sr�l sz�l. Az ellens�g megsemmis�t�s�re val� t�rekv�s eset�n B�ll�nnek nevezz�k. A felk�sz�t�s sor�n a B�ll�n jelleg� elemeket els�sorban hivat�sos katon�k �s oktat� szintet el�rt barant�z�k saj�t�thatj�k el.

Filoz�fi�ja

A Baranta a tradicion�lis magyar �letfelfog�st fogadja el harci filoz�fi�j�nak. Az �n. „szeres” gondolkod�sm�d a mell�rendelt jelleg� t�rsadalmi kapcsolatok fontoss�g�ra �s els�dlegess�g�re �p�t. A hagyom�nyos �letelvek szerint �l� ember el�sz�r �nmaga megismer�s�re �s meghat�roz�s�ra t�rekszik, s ezt rendeli a fenn�ll� vil�g rendje mell�. (Ma egy jelk�pesen m�k�d� Vil�g rendje al� rendelve �p�tik fel az ember szem�lyis�g�t, �gy sosem v�lhat �nmag�v�, ez�ltal nem rendelkezik egyedi szem�lyis�ggel. E n�lk�l feln�tt embernek �s harcosnak is alkalmatlan.) A barant�z�kat nem fegyveres specialist�knak, hanem komplex k�pess�gekkel rendelkez� harcosoknak nevelik. Ez azt jelenti, hogy a t�volra �s k�zelre hat� fegyverek, a pusztakezes elemek, a lovas harci alkalmaz�sok mellett a magyar kult�ra egy�b �vezredes eredm�nyeivel is fel k�v�nja ruh�zni a hagyom�nyok �tj�ra l�p� jel�ltet. A magyar fegyveres-, eszk�z�s t�ncok, a n�pi k�lt�szet munk�i /dalok, mond�k, reg�k/, az eszk�z- �s fegyverk�sz�t�s rejtelmei, a gyakorlati r�g�szet, a t�rt�nettudom�ny eredm�nyei mellett a hagyom�nyos magyar �letvezet�st is elsaj�t�tj�k.

 A barant�z�k egyik legfontosabb c�lja, hogy a hagyom�nyos magyar harci kult�ra elemeinek megismertet�s�vel, a Baranta �n�ll� harci rendszer�nek min�l eredm�nyesebb� t�tel�vel megismertesse �s vil�gszerte n�pszer�s�tse a magyar kult�r�t, a term�szetet �s az embert tisztel� magyar �nk�pet valamint, hogy az �ltaluk �z�tt st�lust az egyik legn�pszer�bb harcm�v�szeti ir�nyzatt� tegy�k haz�nkban �s k�s�bb  a vil�gon is. A terjeszked�s els�dleges ir�ny�t Erd�ly, a Felvid�k, a Vajdas�g, K�rp�talja �s a K�z�p–�zsiai ter�leteken �l� testv�rn�pek sz�ll�ster�letei jelentik.

Az egy�ni kezdem�nyez�k�szs�get tisztel�, a kreativit�st fejleszt� �s el�seg�t� rendszere gyorsabb tanul�si eredm�nyekhez vezet. Ez igaz mind a mozg�sos folyamatokra, mind a szem�lyis�g fejleszt�s�nek lehet�s�geire.

A felk�sz�t�s folyamata

A felk�sz�t�s �s a versenyek sor�n olyan hagyom�nyos kik�pz�si elemeket haszn�lnak, amelyek a lehet� legjobban megk�zel�tik a val�s harci helyzeteket. A kik�pz�si alapelemeket /iskolagyakorlatok, formagyakorlatok/ �gy �ll�tj�k �ssze, hogy abban mindig szerepeljen az ellenf�l, valamint olyan biztons�gi elemek, amelyek a minim�lisra cs�kkentik a s�r�l�s vesz�ly�t. A Baranta gyalogos (thug- a r�gi nemzets�gf�k gyalogos feladatokat is ell�t� test�rz�inek l�farkas z�szlaja) �s lovas (r�r� lovas harci alapalakulat) szak�gak k�pess�geib�l �ll.

Alapvet� jellemz�je a val�di harcot j�t�kos jelleggel modellez� felk�sz�t�si �s versenyz�si rendszer. Versenyeztet�si form�ja bizonyos keretek k�z�tt mozogva egy �lland�an v�ltoz�, fejl�d� k�vetelm�nyrendszerre �p�l. A pusztakezes alkalmaz�sok sor�n arra t�rekszik, hogy a barant�z� r�vid id�n bel�l ker�lj�n az ellenf�l k�zvetlen k�zel�be, ahol er�teljes f�jdalmakat okoz� vagy fojt�, gerincfesz�t� fog�sokkal megf�kezze (harck�ptelenn� tegye) ellenfel�t. A fegyveres v�v� mozg�sokban halaszt� jelleggel, a k�vet�-, kieg�sz�t� mozg�sok sz�les sk�l�j�t alkalmazva (nem csup�n a fegyverre �szpontos�tva) t�rekszik az ellenf�l lek�zd�s�re. K�l�n�s hangs�lyt helyeznek a helyzetek taktikai, logikai elemz�s�re.

A felk�sz�t�s sor�n hagyom�nyos �gyess�gfejleszt� elemeket alkalmaznak. A felk�sz�t�s folyamat�ra j� p�lda a kard oktat�s�nak folyamata.

Az adott fegyverek oktat�s�t (pl.kard) mozg�skoordin�ci�t, eszk�z�s �gyess�get, mem�ri�t, egyens�lyi k�pess�get �s �ll�k�pess�get fejleszt� gyakorlatok el�znek meg. Az iskolagyakorlatok sor�n 1-25 elem a fegyver forgat�si k�szs�g�r�l �s l�p�stechnika megtanul�s�r�l sz�l. Ezek nagy r�sze �n. t�ncv�v�si elem. Azokat a gyakorlatokat alkalmazz�k, amelyekkel �vsz�zadokon kereszt�l el�k�sz�tett�k a leg�nyk�ket, hogy felk�sz�ljenek a kardv�v�s elsaj�t�t�s�ra. A sok biztons�gi elem megakad�lyozza a korai id�szakokban a s�lyos s�r�l�seket �s el�k�sz�ti a k�vetkez� mozg�sos f�zist. A  26-50 elemek sor�n a test �s a fegyver kombin�ci�s alkalmaz�s�t k�sz�tik el�. A 51-75 sor�n a harcban b�rmikor alkalmazhat� elemeket tanulj�k, a 76-100 iskolagyakorlatok sor�n pedig a Baranta speci�lis v�v�si taktikai elemeit (bels� k�r�s v�v�s) saj�t�tj�k el. Az iskolagyakorlatokkal p�rhuzamosan folyik a Barant�ban oly fontos stabil v�dekez�si strukt�ra kialak�t�sa, amelyet a v�dekez� gyakorlatok fejlesztenek k�szs�g szintre. A t�mad�si technik�k val�s harcban val� alkalmaz�sa pedig a szabad v�v� gyakorlatok /s�lyra hozott imit�ci�s fegyverrel/ sor�n ker�l sz�monk�r�sre. Itt t�rekednek, hogy mindenki a lehet� legt�bb ellenf�l ellen gyakorolhasson, valamint, hogy m�s v�v�si st�lusok k�pvisel�i ellen is a lehet� legt�bb tapasztalatot szerezz�k meg. N�mely fegyver eset�ben /Pl. fokos, szablya/ csak az „el�zm�ny fegyverek” elsaj�t�t�sa ut�n tan�that� meg /kard, bot/ eredm�nyesen.

A Barant�ban az �j mindig a dinamikai fegyver szerep�t t�lti be. Ez azt jelenti, hogy statikus k�r�lm�nyek k�z�tt nem haszn�lj�k. Az oktat�s kezdeti pillanatait kiv�ve a harcszer� alkalmaz�son van a hangs�ly. A p�rbajszer�, mozg�sos gyakorlatok el�seg�tik a gyors t�lt�st, az �szt�n�s c�lz�si k�pess�g kialakul�s�t �s a helyes taktikai �rt�kel�s k�pess�g�t. A Baranta eset�ben ez azt jelenti, hogy t�bbet �r egy 20 cm-es sz�r�ssal mozg�sb�l l�v� harcos, aki ezt a legt�bb k�r�lm�ny eset�ben tudja produk�lni, mint a 3cm-es sz�r�sk�ppel rendelkez� t�rsa, aki csup�n kim�rt p�ly�kon, bel�v�sek ut�n k�pes statikus helyzetb�l statikus c�lokra l�ni.

A lovas�j�szat sor�n is hasonl� az elk�pzel�s. Az, hogy valaki egy vonalon mozogva megtanul el�re oldalra �s h�tra l�ni nyeregb�l, az csup�n az els� f�zis. Ezt k�vet�en k�l�nb�z� t�vols�gban �s magass�gban elhelyezett c�lokra gyakorolnak. K�s�bb a l� „m�sik oldal�n” elhelyezett c�lokra is l�ni kell. A k�vetkez� f�zisban ezek a c�lok mozognak /dobott korong, mozg� pajzsos seg�t�k/. Az �t�dik f�zisban a mozg� c�lok lovas harcos elleni harci feladatokat imit�lva haladnak. A hatodik f�zis pedig arr�l sz�l, hogy az adott c�lter�letre ki�rkezve, a lovat tests�llyal �s hangokkal �gy kell a c�lokra vezetni, hogy a c�lokat vesz�lyess�g�k szerint oszt�lyozva, taktikai elemek alkalmaz�s�val k�zdj�k le /pl.az ellen�nk tev�kenyked�ket olyan sz�gekb�l k�zel�ts�k meg, hogy egym�st akad�lyozz�k fegyverhaszn�latukban/. Valaki t�k�letesen hajthat v�gre �j�sz l�feladatokat l�r�l, de ha a l� ir�ny�t�s�ban �s taktikai elgondol�sokban nem fejl�dik, akkor egy n�la rosszabb l�k�szs�g� lovas a harc sor�n f�l�be kerekedhet. Ezeket szint�n p�rhuzamosan kell fejleszteni. A Barata ebben az esetben is j� p�lda arra, hogy a harc sokkal �sszetettebb, mint a sport. K�l�n hags�lyt kapnak a csoportos alkalmaz�sok.

A versenyek �s az edz�sek sor�n az �j, szablya, a kard, a fokos, a kopja, a l�ndzsa, a csatakereszt, a k�l�nb�z� hossz�s�g� botok, a k�s, a p�nyva, a pajzs �s a b�rd haszn�lat�r�l adnak sz�mot a st�lus k�pvisel�i. K�l�n�sen kiemelt szerep jut a l�nak, amelynek ismerete m�g a gyalogos szak�g k�pvisel�i sz�m�ra is k�telez�.

Err�l tal�n az mond a legt�bbet, hogy a barant�z�k nem „idom�tj�k” a lovat, hanem megtanulnak vele egy�tt �lni �s dolgozni. A l� megismer�se k�zelebb visz a term�szet val�di term�szet�nek meg�rt�s�hez. A Barant�ban nincsenek val�s�gos s�ly- �s korcsoportok, mint ahogy erre a val�di harc sem ad lehet�s�get. A versenyek sor�n a 17 �v alatti fi�k (Kes�k-szak�lltalanok), a 17 �v feletti f�rfiak (�sk�k-javakorabeliek), �s a 13 �vn�l id�sebb l�nyok �s h�lgyek (Meny�tek) k�zdenek meg bontott csoportokban. Az �si id�kben a l�nyokn�l a kb.13 �ves korban bek�vetkez� biol�giai �r�s, a fi�kn�l 17 �ves korban lezajl� avat�si �nnep (inici�ci�) jelk�pezik a korcsoportok hat�rait.

A Barant�ban fontos szerepet j�tszanak az edz�sek, versenyek �s vizsg�k mellett a bemutat�k. Az egyes�letek, szakoszt�lyok �vente 50-220 hagyom�ny�rz� bemutat�t is tartanak belf�ld�n �s k�lf�ld�n. Ezek egy r�sze hagyom�ny�rz� bemutat�, egy r�sze harcm�v�szeti program. Ma jelenleg 6 sportegyes�let �s 4 egyes�let m�k�dtet Baranta szakoszt�lyt. Ezekben kb. 300-350 f� vesz r�sz az edz�seken. Jelenleg kb. 40 f� versenyk�pes �s ebb�l 22-24 f� kiemelked� sz�nvonalon k�pes a Barant�t k�pviselni ak�r m�s harcm�v�szeti ir�nyzatok kiemelked� k�pvisel�ivel szemben is. K�l�n �r�m, hogy az ut�bbi �vekben m�r siker�lt olyan tehets�ges fiatalokat felk�sz�teni, akik a gyalogos �s a lovas szak�gakban is kiemelked� szerepet foglalnak el. Egy lovas harcosnak meg kell tapasztalnia, hogy egy gyalogos milyen k�pess�geket fejleszthet ki, hogy eredm�nyesen �s k�r�ltekint�en tudjon ellene harcolni �s ez ford�tottan is igaz.

Az 1929-41, 1967-78, 1992-2004 k�z�tti �jraalkot�si folyamat egyik legnagyobb pr�bat�tele az edz�k�pz�s megval�s�t�sa. 2002-ben a Baranta beker�lt a Nemzeti Alaptantervbe (katolikus k�z�piskol�k), 2004-t�l a Zr�nyi Mikl�s Nemzetv�delmi Egyetemen v�laszthat� tant�rgy. 2005-ben megindul a k�t�ves edz�k�pz�s. A k�pz�s k�t k�zponti egyes�lete a Szentendr�n m�k�d� Lovas�j�sz Hagyom�ny�rz� Sport Egyes�let �s a Honv�d ZHSE Baranta Szakoszt�lya Budapesten /Zr�nyi Mikl�s Nemzetv�delmi Egyetem/. Jelenleg versenyeinkre Szlov�ki�b�l (Felvid�k), Ukrajn�b�l (K�rp�talja), Rom�ni�b�l (Erd�ly �s Moldva) �s Mong�li�b�l �rkeznek r�sztvev�k.

A barant�z� m�s emberr� v�lik

A Baranta szerte�gaz� ismeretein�l �s �si gy�kerein�l fogva alkalmas arra, hogy �jralapozza a magyar kult�ra sz�tzil�lt k�z�ss�gi k�rnyezet�t �s szellemi mozgat�rug�j�t. A mozg�sos kult�r�ban �s szellemi erej�ben r�nk hagyom�nyozott �r�ks�g�n�l fogva a legr�gibb harcm�v�szetek k�z� tartozik. Miut�n m�vel�inek /magyaroknak/ a kreativit�sa �s a testi mozg�sokra val� genetikai alkalmass�ga adott, �gy csak rajtuk m�lik, hogy milyen sz�nvonalra emelik. �sszetetts�ge miatt alkalmas arra, hogy a vil�got, az embert �s a harcot tudatosan szeml�l� szem�lyis�get �p�tsen ki. Gondolatis�ga az ember �s a term�szet legr�gibb egy�tt�l� �s egy�ttm�k�d� k�z�ss�ge fel� mutat, megel�z minden m�s „m�vileg” kre�lt filoz�fi�t �s dogm�t. A r�gi magyar gondolkod�s folyt�n �jra tudjuk tanulni, hogy a lehet� legegyszer�bb megl�tni a j�t �s a rosszat. A harcm�v�szet �letform�t k�vetel. A baranta megtan�t �letm�dszer�en magyarul �lni. „Besz�l� emberk�nt”, „emberk�nt” �lni, mint ahogy a magyar sz� jelent�se is mutatja. Egy Barant�val foglakoz� embernek hinnie kell abban, hogy a „r�giek” l�tj�k az � munk�j�t, a belefektetett energi�t �s „megel�ged�ssel” t�lti el �ket, hogy „l�tj�k” �nmaguk tov�bb�l�s�t. A barant�z�nak is fel kell n�nie a Barant�hoz. Ez nem hiba, csup�n �llapot. Senki sem v�lik t�k�letess�, de sz�nd�k lehet t�k�letes T�rt�nelmi. Az �let t�l �rt�kes ahhoz, hogy a ”semmivel” t�lts�k el. Hogy kell �lni? Ahogy a dal is mondja:

„Hogy, ha „meg�rkezel” csod�ljon �s�d, s fogadjon el….”

Mert egyszer mindenki meg fog �rkezni…