TENGRI
Men
 
BEJELENTKEZS
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
SZMLL
Induls: 2005-05-10
 
HIRLEVL
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
.

          Libikka

 

  

 
EGYB IRSOK
EGYB IRSOK : 2.A magyarsg lete

2.A magyarsg lete

  2005.08.17. 11:37

A magyarsg lete

 

A nagycsald frfigon szmtott vrkzssg:

A vagyon nem egynenknt rkldtt, hanem osztatlanul szllt nemzedkrl nemzedkre. A csald frfitagjai bizonyos osztly /nyilak/ szerint csupn hasznli letk tartamra a javaknak.

A nagycsald vagyonkzssge:

A falvakban a fld a kzssg tulajdona, ahol mindenkinek joga van bizonyos flddarabra. /egy falu egy nagycsaldbl, vagy tbb rokon nagycsaldbl llt/ Falvaink, vrosaink is egybeteleplt s zrt tmbben marad nagycsaldokbl keletkeztek. A hadak, a szegek, vgek, zugok s utck nevei elruljk, hogy bennk egy-egy nagycsald lakott. /szegrl-vgrl rokonok/

A sorsolson a nagycsald /utca/ egy kpviselje vett rszt, a kapott nyilfldet a csald birtokolta. /nyil: osztlyrsz, jog/ A falu hatrban lv szabad fldeket az birtokolta, aki elbb elfoglalta, amg mvelte, tarthatta.

A fld eme kzssgi birtoklst Mria Trzia 1767-ben kiadott rbri rendelete szntette meg.

Nagycsald = hzkzssg. A hzon bell csak a csaldi lda s nyoszolya volt a csald tulajdona, a tbbi kzs. Teht a csaldott sszefzte a vrsgi ktelk, a vagyonkzssg, de bntetjogilag is egysgesen volt felels.
Pl. Szent Lszl trvnye: A lopson kapott frfit megvaktjk /ha a templomba menekl/ ezzel alkalmatlann teszik a csald vezetsre, s 10 vnl idsebb fiait /akik mr felnttnek szmtanak/ szolgasgra vetik.

A nagycsald fejnek szerepe:

A csaldf a csald korltlan ura - ha felesgt parznlkodson kapta, meglhette. A csaldf mindenkit tegez, t mindenki magzza, halla utn a csald legidsebb frfitagja /testvre, fia, veje/ lett az utda.

Tevkenysge: beszedi a jvedelmeket, fizeti az adt, beszerzi a szksgleteket, parancsaival este a rangban kvetkeznek adja utastsait, aki msnap beszmol, intzkedett a gazdasgban, ellenrztt.

Az utdls:

A trnrkls rendje II. Gza eltt:

  1. Szeniortus: a halott kirlyt a csald legidsebb frfitagja kveti.
  2. A legidsebb lemond, az t kvet javra.
  3. A kirly mg letben kijelli utdt.

A jellsnl alapvet szempont az alkalmassg s az, hogy a jellt a nemzettsg tagja legyen. /A kirlyi nemzettsg dnt az utdlsrl./

II. Gza utn a primogenitra rvnyeslt: az elsszltt emelkedik trnra.
Az rpdok uralkodsa vgssoron orszgintzss tgult csaldrend. Az reged csaldf mg letben visszavonult az uralkodstl, amikor mr alkalmatlann vlt a csald tnyleges feje lenni.

A frfiassgbl kilp fejedelem gy adta t trnjt, hogy az egybe esett fia hzassgval. ldozat: ritulis gyilkossg, vagy bbu ldozat. Az utbbi esetben az reg fejedelem lhalottnak szmt, nem szlhat semmibe.

.

Kende: a napot br, a nap, vagy a nap fia fehr magyarok kzl.
Gyula: fklya, jelvnye az g fklya, a fekete magyarok kzl.

A nagycsald fejnek tevkenysgben megmaradt a termkenysgvarzsls egy mozzanata: az telt a csaldf osztja szt, amely ezltal kapja meg igazi ltet termkenyt erejt.

A legifjabb fi joga: rkli a csaldf hzt: - a csaldf legifjabb fit idegen birtokba vevnek soha nem adja. A legifjabb fi a tz rzje. /Hzitzhely papja./

Nagy jelentsg alkalmakkor, birodalomalapts, honfoglals stb. a legkisebb fi rklte a hatalmat, ettl fokozott varzshatst vrtak.

A nagycsald fejnek korltlan hatalma:

Htlen felesgt meglhette, mg a XII. sz.-ban eladhatta gyermekeit. A csald tagjai rang szerint kaptk feladataikat.

A n helyzete a csaldban:

Az asszonyok az asztal szabad oldaln llva ettek a kzs tlbl. A n a csald tulajdona s gy rkldik, mint ms vagyontrgy: levirtus - a hozomny 7 vig a felesg, csak utna vlik a csald tulajdonv. A frj halla esetn, annak valamely testvre vette el. A csaldanya szerepe a nk kztt hasonl a csaldfjhez.

A rangsor krdse s a jobb- s balszrnyra val oszts:

Egy-egy csald nll s nellt gazdasgi egysg. - A honfoglal magyarsgnl nem volt kln szolga vagy paraszti osztly, hanem a trsadalom alapja a csaldon belli munkamegoszts volt.
Ha volt rabszolga, az inkbb eladsra sznt rucikk, mintsem gazdasgi feladatokat ellt munkaer.

Az ersebb helyhezktttsg kvetkeztben megindul nagyobb arny fldmvels indtotta meg, az eredetileg nagyobb rtegzds nlkli trsadalmunk sztvlst.

A honfoglals utni 2-3 nemzedk idejben jutott a csald termszetes szaporodsa annyira, hogy a kirajzzs megkezddhessk, s tnyleg ekkor indult meg az addig zrt trzsi keretek sztbomlsa is.

A nagycsald egyben mgikus egysg. Ezt az egysget a sztbomls utn is megtartotta a kzs s tisztelete. Hitk szerint a csald a msvilgon is a fldi szerkezetben l tovbb, ezrt a temet a falu halott tkre.

Valszinleg minden csaldnak ketts szlls volt, az lland tli s az ideiglenesen felvert tanya-fle nyri.

 

A megtelepeds:

A falu a honfoglals korban vrkzssgen alapul, egyv teleplt trsadalmi egysget jelli. Falu = nagycsald, vagy csaldtmb.
A vezet nagycsald feje a folnagy aki rgebben a kzs tli szllsra hzdott nagycsaldok gyeit /legeltetsi rend, vits krdsek stb./ intzte. /aul feje/ A falu nhny hz, melyben 20-40 ember lakik.

A kirlyi csald birtokai a kirlyi megyk a trzsi szllsterletek kztt lakatlanul hagyott gyepkn alakltak ki. A gyephatrokat halmokkal jelltk. /Szeghalom/ Tli szllsaink nagyobb folyk, vizek mentn voltak, nyron pedig erds, ligetes domb s hegyvidki rszeken tallt j legelt az llatllomny. /Letelepeds utn kertes vros illetve tanya./

A nv azonos volt az ember lnyegt alkot llekkel, ennek kvetkeztben a nagycsald egsze megkapta a csaldf /a terletfoglal, aki ss vlik/ nevt, mert csak gy kerlt a csaldf tnyleges hatalmba s csak gy rszesedhetett a csaldf termkenysgben, erejben stb. A csald egsze azonosult a csaldfvel, s ezt az azonossgot kifel a nv varzsa valstotta meg.

Mindg csak a foglal csaldf vlt ss, az nevt kapta a szlls, mely ezentl az s vdelme alatt llt. - Mivel a honfoglalskor az sk Etelkzben maradtak, a foglalk vltak ss. A rgi sk erejt testkkel egytt a dloroszorszgi rgi haza tartotta meg. - Honfoglalskor lmost felldoztk, rpd az j terlet fldjbl fvbl, vizbl szerzett, s ezzel az egsz terletre szl termkenysgi varzslattal hatalmba vette az j hazt.

A trsadalomban a fgg viszony mgikus alapjt az teremtette meg, hogy a fld s annak termkenysge ms volt, nem a rajta megtelepedett nagycsaldok. /Pl. a kirlyi megykbe telepltek esetn./ Aki kirlyi oklevelet kapott fldjrl az foglalnak szmtott.

Szllsneveink idben egymst kvet hrom rtege:

  1. Az els szllsterleteket tiszta szemlynevek rzik.
  2. A termszeti alakulatokrl nevezett vagy itt tallt npektl tvett falunevek kezdetben csak, mint a nagycsald birtoknak rszmegnevezsei. Ezekbe csak a 2.-3. nemzedk kltzhetett kenyrtrskor.
  3. A trzsnevekbl kpzett falunevek a nagy kirlyi birtokok szervezsnek korbl valk X.-XI.sz.

Szlets:

A gyermek nevt legtbbszr desanyjtl kapta. Emese lmban a turul annyit jelent, hogy a csald se lmosban szletett jj. /Emese: vaddiszn-anya/
lmos: lomban fogant, lmot beteljest - vett vsrolt /bolgr-trk/ - almtl, almamagbl szletett.
Az let alapja a mag, ha fldbe kerl nvny, a nbe kerlve gyerek lesz belle. Ennek a nvadsi vetlete: /ezeket fleg a meddsg utn szletettek kaptk/ rpa, rpd, Bza, Buzd, Bors, Borsod, Zab, Kleske, Magl, Mag, Magocska.

Rgen a terhes nnek tilos volt minden olyan tevkenysg, amely a msvilggal hozta sszefggsbe, pl. temetsen val rszvtel -> A msvilgi ront hatalmak ugyanis llandan fenyegetik az j letet hordoz asszonyt. Az anyt s a mhben lv magzatot az elhrt varzslatok rendjvel vdtk meg a rjuk leselked rontsok ellen.

A szls:

A szls rgen kivtel nlkl a fldn trtnt, rendesen guggol helyzetben a tzhely kzelben, a letertett szalmra.
A magyar np nvadsban megfigyelhet, hogy a gyermeket meghallt nagyapja nevre keresztelik, gyhogy a csald nvanyaga 2-3 nemzedkenknt megismtldik.
Amg a gyermek nem kapta meg nevt, addig nem szmt teljes embernek.

A talpas ring blcs Bels-zsibl szrmazik.

A msvilgon a ront erknek nincs hatalmuk, mert k is onnan valk. Ha tbb gyermek meghalt a csaldban, akkor csfnevet adtak az jszlttnek, hogy megtvesszk a rontszellemeket, mint pl. Szemt, H-kdn: kutya segge, Almys: vsrolt.
Ms csoport, a gyermek szls utn az anya ltal elszr megpillantott trgyrl kaptk nevket: k - Tas, arany - Ajtony.

A hzassg:

A magyar csaldi let alapja az egynejsg.  

A vrrokonsg thghatatlan hzassgi akadly, de egyes trzseknl nyoma van annak, hogy csak falubeliek, illetleg utcabeliek hzasodhatnak ssze. A fik 10 a lnyok 11-12 ves kortl hzasodhattak.

A hzassg hrom formja:

  • Lenyrabls.
  • Sznlelt lenyrabls.
  • Leny vtel.

A n vtelra a frfi vrdjval volt azonos. Ha a vlegny a jegyessget felbontotta, bntetsknt a n vrdjt kellett megfizetnie. A csaldi let egsz szkincse finnugor rksg.

A magyar frfi azrt lhette meg hzassgtrsen rt felesgt, mert a parznasgban fogant gyerek megbontja a nagycsald mgikus /erejt/ rendjt, vrkzssgt. -> ez a legnagyobb bn.
A menyasszony teht a rgi otthonban megtartott lakodalom utn akkor kerlt be a csaldba, amikor az sknek, a tzhelynek bemutattk frje hzban.

Viselet:

A nk is brnadrgot hordtak. A ruha szabsa rangtl fggetlen, a klnbsg csak a dsztsben llt. A frfiviselet nem sokban klnbztt a nktl. Minden fegyvert, szerszmot derkon alul hordtak, az vre fggesztve.

 Kucsma: hegyes br vagy nemezsveg, lehajl szle tlen a flet vdte. Cscst az elkelk dsztett ezstkppal lttk el. A sapka prmjnek szne, a fekete, a fehr taln trzsi klnbsget jellt. Svegk alatt vszonbl val turbnflt hordtak, s taln nyron csak ezt hasznltk.
A magyar frfiak egy tincs kihagysval leborotvltk hajukat, vagy pedig csak a homlokuk feletti rszt borotvltk. Elkelink em nyrtk hajukat, hanem gyngykkel kestve viseltk. A felstestet felllnyak rvid vszoning fedte. A nadrg b volt, s csizmba szorult. Az ing fl szk ujjaskabt kerlt, e fl pedig kaftn-szer kpenyeg borlt, derkon prtavvel csatoltk ssze. Csizmikat oldalrl varrtk, puha talpak s felkap orrak voltak. A prmeket szrknt vagy mellesknt hordtk.

 

A honfoglal magyarok trzsei kztt tbb fajtajelleg uralkodott. Kt kiemelked rtege a kelet-balti s a turanid. Mindkett Eurpa s zsia hatrterletn alakult ki.

  • A kelet-balti magyar ember: a np mintegy negyed rszt alkotja. A frfiak tlagos magassga 164 cm, a nk 154, hajuk szke, szemk szrkskk, brket a nap ers barnra cserezte. Testalkatuk szle, kiss nyomott, fejk rvid, szles s kerek, a szemek tvol lnek. Szles pofacsont, a szemrsek kiss ferdk. Szles alacsony orr, ers lkapocs. /Ez a csoport kzeli rokona a finnek./
  • Turanid: "Alfldi-rasz"-nak is nevezik. A mai magyarsg mintegy negyede, a honfoglalskor sokkal nagyobb volt e szzalk. Magassg 167-157 cm, hajuk sttbarna, kicsi stt szemk metszsbl hinyzott a mongolos jelleg. Testalkatuk kecses, mozgkony, idsebb korban kiss hzsra hajl. /Taln k alkottk a magyarsg jobb illetve balszrnyt, fehr - fekete magyarok/
  • Dinri fajta: nagy-kunok, jszok, palcok, rszben az erdlyi magyarok. a honfoglals korban 5-6%. lmos fejedelem lersa pontosan jellemzi ket.

A szegny s gazdag srok rendszerint csak a nagycsaldban betlttt szerepet jelzik, teht nem ll a vezet s az alvetett faj elmlete.
Az embertani klnbsgek inkbb a trzsek kztti klnbsget mutatjk. Ha beszlhetnk az uralkod trks s a fldmves finnugor rtegrl, akkor ez a rtegzds a ksbbi idk fejlemnye, amikor a sztbomlott trzsrendszer helyn az egyni s fajtabeli tulajdonsgok jobban kibontakozhattak. Ez a kor egybeesik a magyar nemesi s paraszti rend sztvlsnak korval.

 

A laks:

A tli szlls ptett lland hz volt. Alapja kr, fala tapasztott vesszsvny rajta ajtnyls. A kupolaszeren beptett tezrudakat llatbrrel, nemezzel vagy nddal fedtk, esetleg befontk s betapasztottk, de a cscsn nylst hagytak a fstnek. A tetnylst zsineggel hzhat takarval el lehetett zrni, s az ajtt is sznyeg takarta.

Bell az plet padlzatt mlyebbre stk gy, hogy a fal mellett padkt hagytak. Ezen aludtak, itt tartottk eszkzeiket. Az plet kzepn, a mlyedsben gett a szabad tz. A padlt vastag agyagrteggel vontk be.

A nyri szlls nemez jurt volt. Fala ollszeren sszecsukhat rcsbl llt, amelynek lceit a keresztez pontokon brszjak ktttk ssze. A jurt alapterlete s magassga a fal nyitottsgtl fggen vltoztathat. A jurt vzt nemez pokrcokkal bortottk, de ezen bell gyknysznyeg is volt.

A jurt szerkezete

Mestersgek:

  • jasmester: 130 cm-es C alakban grbl gbogak nlkli darabokbl kszlt az j fa-magva. Kzpen arasznyi rszt vastagon hagytak, majd a kt szrt az j fesztsnek irnyban laposra faragtk.
    A C alakban hajl fa-mag bels oldalra a szarvasmarha lbnak s nyaknak inaibl kszlt rteget sajtoltak, nagy ervel. A kls oldaln pedig bivaly, marha vagy vadkecske szarvbl vgott szarulemezt ragasztottak halenyvvel.
    Az n-rostkteg s a szarulemez azonban mindkt szron csak a markolatig tartott, a merev markolat s a kt kar merev rsznek megerstsre csontlemezek szolgltak. Ezeket halenyv s blhr vagy szjkts rgztette az ijjon. A nedvesen krlcsavart, megbogozott, majd pedig megszradt szj ersebben sszetartotta a rszeket, mintha azok egy darabbl lettek volna.
    Az j elksztse rendkvli trelmet, szaktudst, gyessget ignyelt, a sokszor ismtld szrtsi mveletek miatt ellltsa 5-10 vig is eltarthatott. ra tbb marha vagy l rtkvel vetekedett.
    Kevsb rangos jaknl az j csak rugalmas fbl kszlt, a csontrszek helyre merevtnek kemnyfa kerlt. Az j f ellensge a nedvessg. Az jat brtokban tartottk, az jtegez szjra faragott csontburkolatot erstettek, hogy kihzskor ne akadjon a tokba.
    A nyilakat a kovcs ksztette, a hozz val vesszt s tollat mindenki maga szerezte be. A nyltegez 70-75 cm hossz fakregbl ksztett nyiltart volt. Keresztmetszete cip formj, lapos rszvel simult a testhez. A nyilak hegykkel felfel lltak benne. A tegez nyaka a fedltl kb. arasznyira volt. A tltshez a dombor oldaln lv hossz ajtt hasznltk.
    A harcosok az j s nyiltegezt is az vkn viseltk, nem pedig a htukon.

    Magyar j

  • Nyergesmester:a honfoglalk nyerge olyan volt, mint a tiszafredi mintj magyar nyergek. Rszei: nyeregszrak, melyeket a kt kpa tartott ssze, a kt kpa kztt feszlt a farbr, s erre kerlt a nyeregprna. A nyeregszrnyak elejhez kapcsoltk a szgyelt, vgeire meg a farhm kerlt. Az egyes alkatrszeket nedves szjakkal kapcsoltk ssze, mely szrads utn szilrd vgleges rgztst biztostott. Az erdben lenagyolt farszeket 2-3 vig szrtottk. A megfelel alapanyagokbl a nyereg elksztse kb. 1 napig tartott.

  • Kovcsmester: rgen vasvernek hvtk, mhelyben rdvasak vrtk a feldolgozst. A belszsiai trkk e mestersget isteni eredetnek tartottk, egyes kirlyi csaldok kovcsstl szrmaztattk magukat: Tarjn, Trkny.
    Az altji kovcs mhelye a jurtban volt. A tzhely kr U alakban 35 cm magas agyagfalat emeltek. A fal kzepn finom rst hagytak, a fjtat szmra, az agyagfal fenekt faszn bortotta. Felszerelse mindssze kt kalapcs,kt fog s egy kis ll.
  • tvsmester: a fmveretek anyaga egyben rangjelz is volt. Szn-arany szerszmok, fegyverek s vek egyedl a Kndnek jrtak, aki a "naphoz hasonlatos", a "nap fia". Az arany az sidk ta a nappal azonostott fm.
    A magyarsg dsztmvszete Dl-Oroszorszgban fejldtt ki, s mlyn hun-kori hagyomnyok lappanganak.
    Gyakori a tarsolylemezeknl az ezst s a vrsrz hasznlata. Divatban volt a mintk htternek aranyozsa. Gyakran egytt dolgoztak szerszm s fegyverkovcsokkal.
    A magyar szablya: a pengt tbbszr edzettk, az lt kln is. A penge 78 cm + markolat.. A markolat a penghez szgben hajlik, a penge pedig enyhn velt. A szablya szlessge a markolat alatt 2,9 cm. A penge kzepn erteljes borda fut vgig, als harmadtl a szablya mindkt oldala les. Mg az els llel vgott ts a lovasnak szlt, a visszarntott szablya a lovat sebezte meg.
  • Egyb mestersgek: faedny kszt, kocsikszt, fazekas, /pest: fazekas-kemence rgi bolgr nyelven/, szjgyrt - grncsr, /tarsolykszts/, szcsmester, brpncl kszt

Harc:

Nem csak az osrszgok kztti hborban volt szerepe, hanem a nemzettsgi s trzsi viszlykodsok, st mg a lakodalmak sem nagyon mltak el nlkle. Hadgyakorlatnak is beill orszgos vagy trzsi vadszatokon folyt a kikpzs.
Hadrendnk alapja a knnygyalogsg volt, s az az elny, amelyet kitn fegyvereink, ers, edzett ignytelen szvs lovaink valamint a szrtotths, s ms kis helyet foglal konzervek hasznlata eredmnyezett.

A nylharc utn az ezredek kzt csupn kis vlasztkzket tartva fenn, tmr harcvonalba fejldtek s vgtval rohantk meg az ellensget, a harcosokat kopjval tasztottk le lovukrl. A szekerce s a szablya hasznlatra csak a menekl sereg ldzse vagy maguk vdelmben kerlt kzbe.

 

Az gi hatalmakrl vallott hitnk pontosan megfelel evilgi letnk rendjnek. A naygcsald munkamegosztsa is megmaradt az gben. Az Atyaisten fiai a Nap s a Hold plyjval trdnek, az asszonyok az letvizre, a szletend gyermekek lelkeire vigyznak stb.
Ezt a vilgos szerkezetet tszvi s megszpti az si anyajog nagycsald maradvnya: a teremt Istenanyban val hit, aki minden sarjad let ktforrsa.

Legfell ll a Teremt, aki a fejedelem mesebeliv szpl se. Nlunk a Nap illetve a vele azonosul turul volt az r. Neki csakis a fejedelem mutathatott be ldozatot, hiszen volt vrsgi kapcsolatban vele. Istennk csak a mienk volt: "a magyarok Istene".

A tiszta becsletes ember 7 st kell ismerje, gy rtegzdik az g is 7 vagy 9 egyms fltt lv rtegre. Valamennyi rtegben tgas mezk, j legelk vannak, s az gigr fa cscsn, elrhetetlen messzesgben szkel az egsz np isteni se.

Az ldozat nem ms, mint az sk /gi nagycsald/ vagyonnak gyaraptsa lval, juhokkal, vajjal, termnnyel stb. /gets tjn/ Az gi nagycsaldok rtegei lassan az smltba vesztek, s kialakult bellk a rtegekre boml menyorszg. Ennek mr minden rtegben isteni lnyek laknak, lefel megvan a rangsor.

Teremts: minden ltez teremtett dolog. A teremts a Teremt ltal a teremtmny nevnek kimondsval trtnik. - "Az ige testt lett." A dolgok feletti uralom sszefggtt a dolgok igazi nevnek kikutatsval s birtokbavtelvel. /Ez az igzs alapja./ Ezrt adja a nagycsald se is nevt minden vagyonnak, vagy jegyzi meg tulajdonjegyvel, mert csak gy tudja vdeni.

Harmadik rteg: a j s a rossz hatalmak kzdelme: ha a tlvilgi sket megharagtottk, akkor azok bosszt lltak. Azok az sk, akik az utdok rosszasga miatt pusztultak el, rgente mint rontszellemek szerepeltek, akiknek kzs bosszjtl kellett tartani. gy alaklt ki lassan az gi rtegzds ellentteknt, az alvilgnak ugyancsak a nagycsald rendje szerinti rtegzd kpe.
A sttsg hatalmainak igazi ideje az jszaka. Elzsknek legjobb fegyvere a nap tkre, a melegt s vilgt tz, amelyben az sk tanyznak. Ezrt nem szabad a tznek kialudnia.

Vilgkpnk negyedik rtege a csaldi llekjuls, az jjszlets, egyszval a llekvndorls hite. Mivel az ember lett nem maga irnytja, hanem a benne jszlet s s a vilgrend, teht hozzrt emberek jsolni is tudnak.
A msvilggal lve is rintkez szemlyek segteni tudnak ott is, ahov a csaldf hatskre mr nem r el. /smnok, nzk, tltosok, bbjosok/ Ezek hatalmukba tudnak varzsolni szellemeket, kik felett ms l ember nem rendelkezik. Hatalmuk azonban csak az als rtegek szellemeihez r el.

tdik rteg: a tlvilg nem csak folytatsa evilgi letnknek, hanem egyttal tkrkpe is. Ennek az t rtegnek az egymsba tvzdsbl, egymsbl val sarjadsbl alaklt ki vezredek alatt a honfoglal magyarsg vilgkpe. A nagycsald feje s a csaldanya nagyrszt mg ma is a csald papja s papnje.

ldozat: az elgets az snek szlt, a rgi csaldi ldozatok szkhelye a tz, mivel az sk abban laknak. Amikor seink egyik legelrl a msikra kltztek, a rgi szlls tzt magukkal vittk az j szllsra. A tznek nem szabad kialudnia. Tzet csak frfi gyjthatott. /Az skorban a meghalt st, a tzhely al temettk vagy elhamvasztottk./ Mi is elgettk idegenben meghalt harcosainkat, ha nem volt md a hazahozatalra.

Amint a fejedelem csaldjban a tz azonosult a Nappal, gy az g sem ms, mint a hatalmass tgult jurt. A csillagok pedig nem msok, mint a jurt nemeznek lyukai. Ezen a nylson bocstotta le a Teremt a vilg teremtett dolgait.
Nemcsak a tzben s a kszbben lakhatik a csald se, hanem kben s fban is.

Az Altj-hegysg tatrjainak smn szertartsa:

Tltos

A hromnapos szertartst csak ritkn fember hallakor vagy nagy csapsok idejn vgzik:

  1. Nap: naplemente utn egy tvoles nyrfaliget tisztsn kzs munkval jurtot emelnek s kzepbe frissen vgott lombos fiatal nyrft lltanak, hy hogy sudara kinylik a jurt fstnylsn. A nyrfa trzsbe baltval lpcsket vgnak, melyek az g egy-egy rtegt jelkpezik.
    Ezutn a jurt eltt kancatejjel megmossk az ldozati llatot, /fehr l/ hogy megtisztuljon. Ezalatt a smn a jurtban nekkel kisrt dobszval hvja ssze a szellemeket, a meghalt seit is, hogy tanui lehessenek az ldozatnak.
    Ezutn kint a lovat ngy cvekhez ktik, s lbait ktelekkel szthzzk, hogy gerince eltrjk, majd nyakba hurkolt ktllel megfojtjk.
    A smn kezdi meg a l felbontst, torkba szrt kssel az els vrcseppeket ednybe gyjti s felajnlja a legfbb Istennek. A lovat ekkor megnyzzk, gy hogy brben maradjon a feje s lbainak csontja. Vigyzni kell azonban, hogy a fej s a lbcsontjt ne trjk el. Ezt kveten a lbrt szalmval kitmik, s brbe tve szvnek, mjnak s tdejnek egy-egy darabjt, a brt sszevarjk s egy karra hzva, fejjel kelet fel fellltjk az ldozati asztal fl.
    Utna a smn ld alakjban ldzi a l megszktt lelkt - kzbe a ld hangjt utnozva szalmaldra l s szrnycsapsait karja lengetsvel jelzi - majd a l lelkt visszahozza, kezben lszrhurkt lblva mutatja, hogy odakttte a jurt el vert clphz. Erre az sszes rsztvev hromszor megkerli az ldozati helyet s utna elfogyasztjk az ldozati llat hst.
  2. Nap: este a smn fellti ruhjt, melyen a csrgk, a Nap s a Hold kpe s segt llatainak vasbl ksztett alakjai csngenek s gy tesz, mintha elaludnk. Majd a dobot verve nagy tombolsba kezd, mintha gonosz szellemmel viaskodnk. A hossz harc utn fellp az els lpcsfokra, amelyik a Hold lakhelye, minden egyes gi rtegbe jutsa eltt iszony harcokat kell vvnia, s mindg mikor felr az jabb rtegbe, elnekli, hogy mit lt ott: gynyr tjak, sr erdsgek, vadakkal teli ligetek bontakoznak ki a jelenlvk megrettent kpzeletben, nagy mnesek, ds legelk vrjk az egyes rtegekben.
    Vgl feljut a legfels fokra, fl testvel kiemelkedik a jurt fstnylsn, s hajlongva alzkodik meg a Fisten eltt, tudakolva, hogy mit kell tenik a lennmaradottaknak az elhunyt nyugalmrt, vagy a csaps elhrtsrt. A felfel vv tjt vadldjn teszi meg s lefele is ennek htn ereszkedik. Lejvetele utn szinte lettelenl roskad ssze. E hajnalig tart szertatrs nem csak t viseli meg, hanem a jelenlvket si, akik a smn nekn keresztl tlik az egsz vilgmindensget.
  3. A Fisten ltal kivnt ldozatokat mutatjk be.

Nlunk a tltos gyakran azonosul a lval, ebben az alakban jrja meg nehz tjt. A dvai csngk hite szerint a bagoly tltosmadr. A smndob eredetileg kicsiny vilgmindensg.

Boszorknyok:
Nem olyanok, mint a nyugat-eurpaiak: nem kzslnek az rdggel, nem lovagolnak seprn, nem fztek a kereszteletlenl elhalt csecsemk zsrjbl kencst stb.
Klsleg csak a keresztnysggel val kzdelemben csunyulhattak meg, eredetileg ledr lenyzk lehettek, akik reg korukra minden praktikt kitanultak. A bbjossggal feslett letmd prosult. Erejk kisebb a tltosoknl.
A boszorknyok is vdekeztek az j hit ellen: azzal tettk hatstalann az imt, hogy fordtva mondtk el. Ez egyttal elrulja, hogy hatalmukat honnan kaptk. A tlvilgi letben minden fordtva van, eri csak akkor tudnak felszabadulni, ha fordtott ign keresztl utat kapnak. A msvilg szellemei s sei jjel mkdnek, nappal alszanak. A boszorknyok nagy mesterei a klnfle rolvassoknak, k rtik a fvek rit stb. Aminek a nevt /legyen az betegsg, ember vagy brmi ms/ kikiltjk s az elveszti hatalmt.

Nzk:
A boszorknyokhoz hasonl, de kisebb ereje volt, aki megltta a baj okt, s elrta, hogy mit kell tenni. Rontani nem tudott, csak jsolni.

A tltos, javas vagy nz egyetlen trsadalomban sem vlt dnt tnyezv. - A kzssg jltrt bemutatott ldozatokat nem a javas kuruzsl vgzi, hanem a kzssg feje. - A javas mindg csak egynek szmra tud segtsget szerezni hatalmval. gy a javas sohasem jutott a trsas kzssgben nagyobb hatalomhoz.

A fejedelem:
lnyegben a nemzet csaldfje, a vrszerzdssel r hrult az egsz np jlte, fokozott volt felelssge. a napisten fia fordulhatott egyedl az gben uralkod istenekhez.

Az orszg ritulis megszerzse:
rpd Saln dlyfs kveteitl kis darab fldet krt, kt hord Duna-vizet, s egy nyalbot Alpr homokjnak fvbl. Sajt kveteivel pedig 12 fehr lovat, 12 tevt, 12 kun fit kldtt Salnnak, felesgt 12 orosz lnnyal, 12 hlgymenyt prmmel, 12 nyestbrrel s 12 aranyos kntssel tisztelte meg.
Saln teljestette rpd krst s kldtt vizet, fvet. Mikor ezt rpd megkapta 3 napig tart ldozatot tartott. Ezzel megszerezte a fld szellemi tulajdonjogt.
Az anyafld megvtele ugyangy trtnt, amint a hzassgktskor vaszik az j asszonyt. A fld erejt jelkpez vizet s fvet rpd felajnlotta snek, akrcsak az j telbl is tznek vetnek egy darabot. Az snek trtn felajnls szertartsban kapott szerepet a fk, a nyereg s az ldozati llat. ldozatkor letette vt s fegyvereit s levette svegt s a fldreborult a szent hegyen. Ez a fld kzppontja vagy kldke. rpd is, miknt Tarcal valsznleg kvr s fehr lovat ldozott a f s vzldozat bemutatsakor.
Amikor rpd a kvetsgtl megkapta a fldet s a vizet, ivkrtjt /fejedelmi-jelvny/ a vzzel magasra emelte az sszes magyarok eltt /minden nemzettsg elkldte kpviseljt/ s krte Istent, hogy rkre adja neki a fldet. Erre a magyarok hromszor kiltottk: huj, huj, huj.
A huj-huj kiltssal a harcra indul magyarok ajnlottk fel ellensgeiket Istennek.

Pognysgunk s a keresztnysg kzs vonsai:

  • Hittk, hogy a halott szelleme 40 napig vagy tbb ideig kzttnk l, csak azutn tvozik gi nagycsaldjhoz. - Hsvt, pnksd.
  • A szent fejedelem, az gi fia felldozsa - Jzus vilgmegvlts.
  • Hittk a llek rk ltt s a test feltmadst.
  • Emese lma fle fogantats - szepltelen fogantats.

 

Mvszet

tvssg: Dszt mvszet: lszerszm veret, tarsolylemez aranyozott ezst fedlap stb.
A keretminta egy vgtelenl szvd palmetta. Az alapanyag alkalmazs hunkori rksg. A lszerszm szerkezete szkta - szarmata - hun - magyar nem vltozott csak a dsztse. A szkta ember s l dsztse tele van a pusztk egsz llatvilgval. Ennek oka: hogy ezltal az letet s a termkenysget vd istenanya oltalma al helyezte viseljt. Az llatmotvumok egyttal, felruhzzk azt kire kerlnek, mindazokkal a tulajdonsgokkal, gyorsasggal, btorsggal stb. amelyekkel az brzolt llatok rendelkeznek. A szktknl a dszts bekapcsolja az embert a vilgmindensgbe.

tvsmvessgnk vilgrendez- s rtelmez ert fejezett ki.

tvsalkotsaink legnagyobb rsze a ksbb Boldogasszonny lett Istenanya tiszteletrl tanuskodik. Az egynt eurpai mvszettel szemben a pusztai mvszet kzssgi jelleg. A vilgszemllet szertartsnak tartalma azonban a vltozott forma alatt sem vltozik. Ennek a vilgszemlletnek mvszi brzolsban nincs helye s lehetsge az egyni rnyalsnak.

Ez a kzssgi mvszet azonban ppen gy, st taln mg nagyobb ervel fzi ssze a nemzedkeket, s teszi egysgess mveltsgket, mint a nyugati szemllet. A gondolat benne idtlenl l valsg, s a mvsz feladata ppen ennek az idtlen rendnek amindennapok letbe val beptse. Az sgondolat lthatv vlik a mindennapi let trgyaiban.

Ebben a mvszetben a szineknek is ppen gy helye volt a nagycsaldszer vilgmindensgben, mint a klnbz fmeknek, csillagoknak, sknek s l embereknek.

brzol mvszet az elbb emltett okok miatt nincs.

A Molnr Anna ballada egy rgi pogny hsnk tetteinek sorbl szakadhatott ki. Az egsz trtnet elkalldott, az, amit Szent Lszl legenda nven ismernk belle, maga is tredk. Lehetsges, hogy az idegen legny megjelense a rgi exogm lnyrabls emlke, s gy a trtnet magva tulajdonkppen a nemzettsgi vrbossz.

 

Gygyits

Kitn koponyasebszeink voltak: a sebeket megtiszttottk, a szilnkokat vatosan kiszedtk, s vgl sapkba varrott ezst lemezzel fedtk a szabadon maradt agyvelt. /agyafrt/ Minden magyar rtett a harcban kapott sebek gygytshoz, a testbe frdott nyilak eltvoltshoz.

A bolgr trkk igen tiszta emberek voltak: frdstor, frdkddal. Forr kvekre nttt vz gzben s utna jeges vzben tisztlkodtak. A frfiak s nk kzsen frdtek, parznasg nem fordult el. /A vtkeseket ngy clphz ktttk s szekercvel kett hastottk./ A bolgrok gyszlvn naponta frdtek.

Boszorknyaink s fekete tltosaink ronterejtl kirlyaink is fltek. Gyrjk a ronts ellen val keleti kvekkel volt kes, amelyben vsett arab mondsok tartottk tvol a betegsget. /Knyves Klmn kszvny ellen hordott gyrt./
A szemmel val ronts ellen nhny /1-2/ kk gyngyt ktnek a gyermek fktjbe.

Hitnk szerint a klnbz szin, klnbz anyag kvek viselse klnbz betegsgeket tartott tvol. /jszakai rettegs, dhngs, kgymars, krsg stb./ Ennek si hitbeli gykere kibogozhatatlan csillagszati spekulci.

A kk gyngy ugyangy vdett a ronts ellen, mint a fordtott cselekedet: nem lehetett hatalma a rontsnak azon, ami ppen olyan mint maga. Bvl asszonyaink mg ma is fejket lehajtva lbaik kzt nznek htra. A rgi templomokban a belpket szemmelvers ellen, az oszlopfkre kifaragott s nemi szervket mutogat nk vdelmezik. A betegsg csak rontstl jhet.

A npi orvosls nem a termszet valsgos rendjnek megismersre trekszik, hanem vilgszemlletre - hitre pl, ennek kvetkeztben gygytsi eljrsai szertartsok s rolvassok.
A ronts /betegsg/ megszemlyestett eri: fene, csz, z stb., ezek tbb kevsb emberi tulajdonsgokkal felruhzott lnyek. Valsznleg az smltban nagy rontervel rendelkez emberek voltak. Ezek a lnyek rendszerint jjelente boztokban jrtak.

E felfogs si alapja: rgente az egyes csaldok seinek blvnykpei fbl faragott, kis fmlemezekkel elltott szobrait, csaldonknt kln - kln, bozttal kertett, messze erdk s mocsarak kz dugott szent helyeken riztk. teleikbl ldoztak nekik, prmekbe burkoltk ket, eljk raktk a kzs nyeresg javt, gondoskodtak arrl, hogy a nagycsald vagyonnak gyarapodsbl az sk se maradjanak ki, mert egybknt haragjuk nem ismer hatrt.

E boztokban voltak a forrsok, fk s gykerek, amelyek eltt seink is ldoztak. A magyarsg azonban vndorlsai sorn sokszor volt knytelen elhagyni szent ligeteit s boztjait, s vgl a keresztnysg felvtele utn lassan kirtottk az sk szentlyeit. - gy az egykor segt szellemek bosszll, ront szellemekk vltoztak. seink vakodtak attl, hogy ms istent megsrtsk. - Ezrt van az a hallatlan felekezeti trelmessg a rgi magyarokban.

sajt rgi elhagyott sszentlyeinkben s msok feldlt kirabolt ldozhelyeinek boztjaiban tanyztak a betegsgek.
Ezrt hagyatnak mg ma is rongyot a boztokra a beteg ruhibl, mert ezltal a betegsg arra ragad r, aki elmenvn a bokor eltt megrinti a rongyokat. E szoks mgtt nyivn a boztban lak sknek hozott ldozat feljtsa lappang.

Lehetsges, hogy taln ppen a honfoglals eltt megindlhatott a ront szellemek lass istentse s beillesztse a rgi rendbe, teht mitolgiai rend kezdett kpzdni kzttk. Ezt csak a finnugor s trk npek hitvilgnak hasonl fejldse alapjn sejthetjk.

A rontszellemek hitvltskor szaporodnak el, ekkor maradnak az sk tpllk nlkl - keresztnysg felvtele. Ezt igazolja, hogy a betegsgek ellen is pontosan gy vdekeztek, mint a boszorknyok ellen, s pontosan olyan ldozatokat hoztak, mint az sknek.
A vdekezs legfontosabb eszkze a sz, a rolvass, rbeszls vagy az igvel val megidzs gzsbakts. Cljuk a megszelidts s az ajndkokkal val megszelidts, ha pedig ez nem megy akkor a megkts.

A beteg embert, akiben benne volt a ronts, tiszttalannak tekintettk, s mindazokat a rendszablyokat alkalmaztk krltte, amelyekkel a tiszttalanok ellen vdekeztek. - Mosakods, fstls, telnek elklntse.

 

Temetkezs

A honfoglal magyarok nem temettek egsz lovat halottjuk mell, hanem csupn a koponyt s a vgtagokat. A lcsontokat vagy a halott mell raktk, vagy a mr rszben betemetett srgdrbe, a vz baloldaln vagy lbainl.

A XI. sz-i. magyar temetkbl jformn teljesen eltnik a lovastemetkezs. - A keresztnysg felvtele utn a lovat megvltsknt az egyhznak adtk.

Szletsi, hzassgi, s halotti szertartsaink alaprtege azonos. A szletskor a gyerek mell azt teszik, amit hallakor az elhnyt mell. Mindhrom szertarts a tzhelyhez van ktve. Szletskor, eskvkor, hallkor megkerlik a hzat. Mindhrom alkalommal ugyanazokat az ldozatokat mutatjk be, ugyanazokat az vintzkedseket teszik. Mlyn a csaldi snek hozott adomny rejtzik.

  

 
.

 

  

                          

       

      

           

         

 szesen: 657.cikk.    

   

 
.

                       

 

    

 ArdviSura Anahita          

             

                     

 

       

 

Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU