Napkultusz 2005.06.16. 09:38

A Nap. i.e. 10.998-t�l 8838-ig v�ndorolt a term�szet�nek legink�bb megfelel� Oroszl�n jegyben. Ez a Napistenek, a teremt� istenek ideje, mely az "aranykor" �si tisztas�g�t, egyens�ly�t �s b�lcsess�g�t hirdette. �ppen ez�rt a vil�g sz�mos vall�sa Atlantiszt k�vetve a Napkultuszt helyezte a k�z�ppontba. A Nap k�pviseli a Logoszt, a tudatoss�g kozmikus �sprinc�pium�t, a teremt�i, atyai attit�d�t, az �let forr�s�t. Az �kori Egyiptomban a napisten, Ra egy toj�sb�l sz�letett. Nut �gistenn� vitte a h�t�n a mennyekbe, �s �gy az eg�sz vil�g ura �s teremt�je lett. K�s�bb a sz�let�s �s �jj�sz�let�s isten�vel, Osiris-szel azonos�tott�k, mert minden reggel maga is �jj�sz�letik. M�s forr�sokban kezdetben volt az �sv�z, Nun, �s ebb�l kelt fel diadalmasan a Nap �s indult el �gi p�ly�j�n. Eszerint az verzi� szerint a vil�g minden reggel �jra teremt�dik, mikor felkel a Nap. Ra-t Horus-szal is azonos�tott�k, Ra-Harakhte alakban, a napkorongot tart� s�lyom k�p�ben, fej�n az Uraeus-k�gy�val d�sz�tett napkoronggal. Harakhte jelent�se: a horizont Horus-a. A sz�rnyas napkorong reg�je igen n�pszer� volt Egyiptomban: Ra-Harakhte N�bi�ba utazott a N�luson, hogy megk�zdj�n az ellens�geivel, t�bbek k�z�tt a s�t�ts�g, az �jszaka, a viharok, a napfogyatkoz�sok sz�rnyetegeivel. Minthogy egyed�l nem b�rt vel�k, Hor-Behedti a seg�ts�g�re sietett, �s egym�s ut�n felvette a napszimb�lumok alakj�t. El�sz�r a sz�rnyas napkorong k�p�t �lt�tte fel, felsz�llt az �gbe �s megsemmis�tette a l�zad�kat. Ekkor Ra-Harakhte visszaindult a b�rk�val, de Hor-Behedti l�tta, hogy az isten ellens�gei krokodilok �s v�zilovak (s�t�ts�gd�monok) alakj�ban ellept�k a N�lus viz�t, ez�rt "soksz�n� s�lyom �s nagy sz�rnyas Nap" alakj�ban f�lfegyverezte embereit, �s sokakat elpuszt�tottak az ellens�g seregeib�l. Ezut�n a gonoszok vez�r�t, Seth-et verte meg Hor, majd hol s�lyom, hol oroszl�n, de f�k�nt a sz�rnyas nap k�p�ben folytatta a h�bor�t a F�nybirodalom minden fenyegetett pontj�n a gy�zelemig. Edfuba visszat�rve ez�rt Ra megparancsolta Thotnak, hogy a sz�rnyas napkorong k�p�t, mely olyan derekasan helyt�llt �s megv�dte �t, helyezze el minden�tt, ahol az istenek �s istenn�k laknak. Ez�rt �ll a k�p a templomkapuk felett, hogy hasonl� v�delmet ny�jtson minden rossz ellen. Ez a folyton meg�jul� harc mutatkozik meg minden �jszaka Ra alvil�gi �tj�ban. Az egyiptomiak hite szerint a Nap �jszakai harcai miatt v�r�s az �g minden reggel. Ra k�l�nb�z� azonoss�gai h�rmass�got alkotnak. Horus, a s�lyomisten a fiatals�g, a felkel� Nap jelk�pe. Ra a zeniten �ll�, kiteljesedett, t�nd�kl� Nap, Atum pedig a f�radt �regember, a lenyugv� Nap szimb�luma. Az akk�d mitol�gi�ban Samas a napisten, aki fokozatosan v�lt az igazs�g isten�v�. Egyben � volt a f�istene is a pantheonnak. Isteni tulajdons�gai, a Kittu (jog) �s a M�saru (Igazs�g) �n�ll� istens�gk�nt is szerepeltek. Samas a babiloni kozmog�ni�ban Mardukk�nt bukkant fel. Eredeti sumer neve: Amar-Utuk, azaz Utu, a Napisten Borja. � az emberek �s istenek tetteiek m�rlegel�je (Osirishoz hasonl�an), �s az arra m�lt�k seg�t�je. K�s�bb annyira eldeform�l�dott ez az eredetileg b�k�s egym�snak megfeleltet�s, hogy a t�bbi istent Marduk megnyilv�nul�si form�inak nyilv�n�tott�k, �gy Samast a Napkelte Marduk-�nak tartott�k. Igen er�sen nyilv�nult meg a Napkultusz a prekolumbi�n magaskult�r�k eset�ben is. A napisten papjai a t�rsadalom legfels�bb r�teg�hez tartoztak. Az ink�kn�l p�ld�ul a papok mellet a napsz�zek is a napistent szolg�lt�k. E hivat�sra nyolc�ves kisl�nyokat v�lasztottak, akik azut�n z�rt falak k�z�tt nevelkedtek. T�bbs�g�k azut�n a Nap, azaz az Inka menyasszonya lett. Nagy �nnepeken a szertart�sok bonyol�t�s�ban seg�dkeztek, aki hozz�juk �rt, az hal�llal lakolt. A muiszk�kn�l du�lis vil�gk�p uralkodott: pantheonjuk k�t f� alakja Sua, a Nap �s Chia, a Hold. A maja vall�s k�zponti hely�n szint�n a Nap �llt, a zene, a k�lt�szet �s a vad�szat patr�nusa. Az �ket k�vet� azt�kok v�res ember�ldozatokkal tisztelt�k meg isteneiket. Szint�n t�bb istent tiszteltek Napk�nt, ak�r az egyiptomiak. Tezcatlipoca (F�st�lg� T�k�r) a lenyugv� nap, a nagy �talak�t�, az �letet ad� �s elvev�, akinek minden tavasszal egy ifj�t �ldoztak. Huitzilopochtli (D�li Kolibri) a d�li nap, az ifj� harcos, aki minden nap �jj�sz�letik �s legy�zi a csillagokat. Az elesett harcosok lelkei viszik fel a zenitre, �s a gyermeksz�l�sbe belehalt asszonyok lelkei viszik tov�bb nyugatra, ahol meghal, hogy reggel �jj��ledjen. Csak emberv�rrel t�pl�lkozik. A klasszikus politeista vall�sokban a Nap �ltal�ban a f�isten k�p�ben jelenik meg, de gyakran �ll mellette egy elk�l�n�lt Napisten is, mint p�ld�ul a g�r�g�kn�l H�liosz vagy Apoll�. H�liosz kocsija hozza fel minden reggel testv�re, a "r�zsaujj�" �osz (Hajnal) jelz�s�re szeker�n a napot a tengerb�l. V�gighalad vele az �gbolton, majd elt�nik nyugaton, az aranyalm�kat �rz� Heszperid�k kertje fel�. Sz�rnyas lovai t�zesek, rakonc�tlanok, ha gyakorlatlan k�z fogja a gyepl�t, k�nnyen elragadj�k a kocsit, �s akkor t�zbe borulhat az eg�sz vil�g. Apoll� a r�maiakn�l Sol n�ven �lt tov�bb. A germ�nok napistene Baldr volt, kinek mondabeli hal�la mintegy el�j�t�ka a v�gpusztul�snak. Indi�ban a Nap istene Sz�rja, a f�ny �s a meleg forr�sa. Sz�rja h�t v�r�s l� �ltal vont szek�ren halad �t az �gen, feles�ge Usasz, a Hajnal, fiai az Asvinok (Lovasok), akiket az esthajnalcsillaggal �s a hajnalcsillaggal szoktak kapcsolatba hozni. A napot Agni, a t�zisten egyik megjelen�si form�jak�nt is tisztelt�k. A T�vol-Kelet m�toszai k�z�tt �rdekes helyet foglal el Jap�n Napisten�nek t�rt�nete. Amateraszu �mikami ugyanis n�, a Nap istenn�je, aki a holdistennel v�ltva uralkodik az �gen. Az istenn� kezdetben sokat visz�lykodott Szusza-No-o-val, az Alvil�g isten�vel. A t�bbi isten seg�ts�g�vel v�g�l megb�k�ltek, �s fogadalmat tettek egym�snak. Az istenn� gyermekeket hozott l�tre Szusza-No-o kardj�nak darabjaib�l, az alvil�gi viharisten pedig ugyancsak ivad�kokat alkotott a napistenn� haj- �s kard�sz�b�l. K�s�bb azonban a viharisten gonosz tr�f�t �z�tt a Nappal, mire az s�rt�d�tten egy barlangba z�rk�zott, �s az eg�sz F�ld s�t�ts�gbe borult. A t�bbi isten rengeteg fondorlattal �s f�rads�ggal tudta csak �jra el�csalogatni, a viharistennek pedig b�ntet�s�l szigor� megtisztul�si szertart�son kellett �tesnie, s ut�na a f�ldre sz�m�zt�k. A k�nai mond�kban is t�bb Napisten szerepel. Az egyik Hszi-ho, a Napistenn�, t�z Napnak az anyja, a r�gi k�nai h�t ugyanis t�znapos volt. Hszi-ho hat s�rk�ny vontatta hint�n indul el minden reggel Jangkub�l, a nyugati Jence hegyn�l a nap lemegy egy szakad�kba, Hszi-ho pedig visszamegy a hint�n, hogy m�snap �jra kezdje tev�kenys�g�t. K�z�p-K�na lak�inak szem�ben a Napisten a Keleti �r, aki lel�vi az �gi Farkast. A f�ldm�vel�s istene, Jen-ti is napisten �s egyben a d�li uralkod� is. El�fordul a m�toszokban a nap k�t kocsisa is, ezekb�l a konfuci�nius hagyom�ny tud�s csillag�szokat form�lt, kiknek feladata volt a legend�s �sid�kben a napt�rk�sz�t�s.