A h�sv�t �nnepe a niceai zsinat �ta (325) a tavaszi nap�jegyenl�s�get k�vet� holdt�lte ut�ni vas�rnap. Mivel ez az id�pont folyton v�ltozik, mozg� �nnep. A n�pi hagyom�nyok szerint a h�sv�t vir�gvas�rnapt�l feh�rvas�rnapig tart. Vir�gvas�rnapra esett a barkaszentel�s, a kiszeb�b�z�s �s a vill�z�s. A locsol�d�s el�tti napokat k�l�nb�z� szok�sok tett�k izgalmass� �s eml�kezetess�.

Nagycs�t�rt�kt�l harangsz� n�lk�l, nagyp�ntek boszork�nyleplez�s �s her�l�s

„A harangok elmentek R�m�ba!” Nagycs�t�rt�kt�l nagyszombat d�lut�nj�ig harangok helyett kelepek sz�ltak.”

A l�nyoknak �s az asszonyoknak nagyp�nteken k�l�nleges teend�ik voltak. Ezen a napon egy kicsit lev�gtak a hajuk v�g�b�l, hogy hosszabbra n�j�n �s a moly ne essen bele. Napfelkelte el�tt az ajt�kat �s az ablakokat kinyitott�k, hogy az �gynem�t a nagyp�nteki sz�l j�rja �t, �s moly ne essen bele. Sok asszony az �gynem�t �s m�s sz�vev�nyt a torn�cra, ker�t�sre rakta, hogy jobban szell�zz�n. Nagyp�ntek napj�n lehullott a titok leple, ekkor kider�lhetett, hogy kik a falu boszork�i. Csup�n egy fakan�lra volt sz�ks�g m�ghozz� olyan fakan�lra, amivel a fest�ket kevergett�k a h�sv�ti toj�shoz. Erre kellet egy lyukat f�rni, s aki ezen �tn�zett a templomban mise k�zben megl�thatta ki a boszork�ny. A boszork�nyok az olt�rnak, vagy az �rasztal�nak h�ttal �lnek �s nagy szarvuk van. Miut�n megl�tta az illet� kik a boszork�nyok, a templomb�l ki kellett j�jj�n �s a keresztes �ton �t kell fusson. �gy a boszork�nyok nem tudnak �rtani a k�v�ncsiskod� szem�lynek. A gazd�k ezen a napon her�lt�k az �llataikat. A her�l�s v�gezet�vel a gazdasszony d�lut�nra elk�sz�tette a here p�rk�ltet. �rdekes, hogy Korondon, nagyp�nteken a halon k�v�l semmif�le h�sf�l�t vagy zs�rosat nem fogyasztanak, sokan m�g a kenyeret, toj�st, tejet sem eszik meg, a l�t�k�t viszont megett�k. Ekkor itt�k meg a p�link�t is, mik�zben a besz�lget�s, a sz�rakoz�s sokszor az �jszak�ba ny�lt.

Ha nagyp�nteken sok es� esik a n�p �gy tartja �s napjainkban is �gy tartj�k az �llatokat tart� emberek, hogy a ny�r folyam�n sok lesz a m�jm�tely, sok juh �s szarvasmarha megbetegszik.

A leg�nyek h�sv�tvas�rnap �nt�znek
A le�nyok vas�rnap festett�k meg a toj�sokat. A toj�s eredeti jelk�pe a term�kenys�g, az �j �let- „ Ahogy krisztus �tt�rte a s�r bilincs�t, �gy b�jik el� az �j �let, a kis csibe is a toj�s b�rt�n�b�l.” A toj�s fest�s m�dszerei t�jegys�genk�nt v�ltozott �s v�ltozik. A legegyszer�bb m�d : hagymalev�l vagy z�ld di� lev�l f�zet�ben m�rtott�k a toj�st, amelyet vir�gmint�kkal vagy lev�lmint�kkal bor�tottak be. A toj�s�r�st viasszal v�gezt�k, megolvadt viasszal �rtak a toj�sra, s ha megsz�radt fest�kbe m�rtott�k, a sz�nes toj�sr�l, let�rt�k a viaszt, a helye s�rg�sfeh�r maradt. Nagyobb �gyess�get ig�nyelt karcol�ssal, vakar�ssal d�sz�tett toj�sok. A megfestett toj�sokra egy �les t�rggyal d�sz�t� mot�vumokat karcolta.. A leg�nyek H�sv�t vas�rnapj�nak est�j�n j�rtak locsolkodni a l�nyos h�zakhoz, �tjukat zenesz� k�s�rte a le�nyok borral, t�szt�val �s festett toj�ssal v�rt�k �ket.

V�zbevetl� h�tf�
H�tf� reggel a kisebb fi�k j�rt�k a h�zakat, ahol piros toj�st, p�nzt vagy kal�csot kaptak az �nt�z�s�rt. Eredetileg k�tb�l h�zott hidegv�zzel �nt�zt�k a l�nyokat, helyenk�nt meg is vessz�zt�k �ket. Mindkett� a jelk�pes megterm�keny�t�st a ritu�lis megtisztul�st jelenti. H�sv�ti szok�s volt Erd�lyben a kakas l�v�s. El�sz�r perbe fogtak egy kakast, b�cs�ztat�t mondtak, majd �jjal �s ny�lvessz�vel c�lba vett�k a kakast, ha a ny�l a kakas sz�v�be f�r�dott v�get �rt a j�t�k, amit kakas vacsora k�s�rt.

„Komat�lat hoztam, fel is koszor�ztam..”
Feh�rvas�rnapi szok�s volt faluhelyen a h�sv�t z�r�s�ra, hogy fiatal l�nyok l�ny bar�tn�j�knek, fi� bar�tjuknak komat�lat k�ldtek. Ez a komat�l, kal�ccsal, toj�ssal, borral megpakolva a s�rig tart� bar�ts�g megk�t�s�t jelk�pezte. A komat�l c�mzettje ha megkapta a t�lat egy m�sikat k�ld�tt cser�be hely�be, �gy fogadta el az �r�k bar�ts�got. Ha egy leg�ny a kedves�nek k�ld�tt �telt, italt, azt m�tkat�lnak nevezt�k.