Az, hogy a zene hat�ssal van lelk�nkre, szellem�nkre �s test�nkre is, m�ra tudom�nyos t�nny� v�lt. A tudom�nyos ig�nyess�g fontos szeml�letbeli v�ltoz�sokat hozott a zene ter�let�n is. M�r nem csup�n a zene lelki hat�sait, hanem a fizikai jelens�geket is vizsg�lni kezdt�k, orvosi, biol�giai probl�m�k megold�s�ban alkalmazz�k a zen�t, mint ter�pi�s eszk�zt.

Nem v�laszthatjuk el a zen�t�l a ritmus fogalm�t. A term�szeti �s biol�giai ritmusok kutat�s�val, �sszehangol�s�val foglalkoz� viszonylag �j tudom�ny�g a kronobiol�gia. Ennek egy �ga a kronomedicina, mely els�sorban a biol�giai ritmusok orvosi vonatkoz�sait kutatja. Fontos r�gt�n az elej�n megeml�ten�nk, hogy ezek a biol�giai ritmusok nem mutatnak semminem� egyez�st a ma olyan divatos bioritmusokkal.

A term�szeti ritmusok befoly�solj�k a F�ld teljes �l�vil�g�t, s�t esetenk�nt az �lettelen t�nyez�ket is. Gondoljunk itt az �r-ap�ly jelens�gre, egyes id�j�r�si t�nyez�k v�ltoz�s�ra stb. Az ember ennek a term�szetnek szerves r�sze, teh�t ha sikeresen akar alkalmazkodni, akkor saj�t m�k�d�s�t is igaz�tania kell a term�szethez, melyben �l. Ez�rt alakult ki, hogy a szervezet is ritmusokkal oldja meg a mindennapi bonyolult feladatait.

Prof. Dr. G�nther Hildebrandt (a kronomedicina egyik vezet� szaktekint�lye) tanulm�ny�ban kifejtette, hogy a szervezet nem v�letlen reag�l �ppen a zen�re. Hiszen t�bb kutat�s t�masztja al� a t�nyt, hogy a zenei ritmusok, t�rv�nyszer�s�gek matematikailag igazolhat� viszonyban �llnak a test biol�giai ritmusaival. A szervezet, mindennapi m�k�d�se sor�n a ritmusok �lland� v�ltoztat�s�ra k�nyszer�l. A hirtelen v�ltoz�sokat a test�nk egy rendk�v�l gazdas�gos �s j�l szervezett m�don, �n. h�rmas rendszerben oldja meg.

A h�rmas szint alapj�t ad� anyagcsere ritmusait mindig egy el�re beprogramozott, meghat�roz� ,“domin�ns” frekvencia uralja. Ezzel �les ellent�tben �llnak az �n. inform�ci�s (idegrendszer) ritmusok, amelyek m�k�d�s�k sor�n egy �lland�an v�ltoz� ritmust k�vetnek, benn�k nem fedezhet� fel az el�bbi “domin�ns” frekvencia. A kett�t k�tik �ssze a sz�ll�t�rendszer (kering�s, l�gz�s) ritmusai.

Nemcsak a szervezetben tal�lkozunk ilyen meghat�roz� fogalommal. A zen�ben is ismert az �n. “Oberton” fogalma (meghat�roz�, vezet� hang). Egy zenekarban a meghat�roz� alapot biztos�t� (Obert�nikus, domin�ns) �t�shangszerek �s r�zf�v�sok felelnek meg az anyagcsere ritmusainak. M�g a vari�bilis dallamot, sz�nt ad� (Oberton-szeg�ny) faf�v�sok jelentik az inform�ci�s, idegrendszeri ritmusokat. M�g a k�t v�glet k�zt foglal helyet a h�roshangszerek �ltal k�pviselt l�gz�s-kering�s ritmusa. Ez a hasonlat azt jelenti, hogy a szervezet ritmikus fel�p�t�se egy nagyzenekarhoz hasonlatos, melynek sor�n az alapot a lass�, de meghat�rozott ritmus szerint m�k�d� anyagcsere adja, de az egyedis�get biztos�t� vari�ci�kat csak az idegrendszer k�pes biztos�tani.

Ebben a zenekarban az egyes hangszerek szerep�t a szervek jelentik. Az egyes hangszereknek (azaz a szerveknek) t�k�letes m�k�d�sre kell t�rekednie ahhoz, hogy a zenekar hangz�sa is t�k�letes legyen, vagyis test�nk norm�lisan m�k�dhessen. Mint a val�di zenekarban, itt is sz�ks�g van egy karmesterre, aki ismer minden hagszert �s k�pes egys�ges eg�ssz� kov�csolni munk�jukat. Ezt a szerepet test�nkben az agy t�lti be. �gy foglalhatjuk �ssze r�viden a “test- zenekar, szerv-hangszer” szeml�letet, mely a modern kronomedicina �s a zeneter�pia alapja.

Mindez azt is jelenti, hogy nem el�gs�ges a “test-zenekart” gy�gy�tani, an�lk�l hogy a hib�t ne az egyedi “szerv-hangszerek” szintj�n orvosoljuk. K�vetkez�kben az emberi test ritmusainak vil�g�ba kalauzoljuk el �n�ket.

Az eg�szs�ges magzati fejl�d�shez elengedhetetlen a kiegyens�lyott, norm�lis biol�giai ritmus megl�te. Minden gyermek j�l szervezett biol�giai �r�val, ritmussal j�n a vil�gra. Az �jsz�l�ttek ritmikus folyamataikat az any�t�l kapj�k. Az anyai ritmikus k�dok a v�r�ramon kereszt�l �rik el a magzatot, olyan hormon seg�ts�g�vel, melyet melatoninnak nevez�nk. Ez a hormon a szem idegh�rty�j�ban (retina), a tobozmirigyben �s egyes b�lcsatornaszakaszokon termel�dik. Ez a hormon ind�tja be a magzat biol�giai �r�j�t.


Az eml�s�k (teh�t az ember) bels� �r�j�t egy inga�r�val hasonl�thatjuk �ssze. Az �raszerkezet teljesen kifejlett �llapotban jelen van a magzatban, de csak akkor indul el, ha egy k�ls� t�nyez� aktiv�lja azt. Ez a t�nyez� az anya m�r m�k�d� biol�giai �ra rendszere, mely optim�lis esetben harm�ni�ban van a term�szeti ritmusokkal.

A fejl�d�s kezdeti szakasz�ban kialakul� biol�giai ritmusok szab�lyozz�k majd szervezet�nk mindennapi alkalmazkod�s�t a term�szet v�ltoz� k�r�lm�nyeihez!

Ezek a ritmusok k�nnyen befoly�solhat�k megfelel� zen�vel, hiszen a biol�giai �s zenei ritmusok ar�nyai, matematikai param�terei sokban hasonl�tanak egym�shoz.
Ismerj�k meg a szervezet�nk legfontosabb ritmusait!

1. Cirkadi�n ritmusok: Az ilyen folyamatok k�zel 24 �r�s peri�dussal rendelkeznek, azaz egy nap alatt csak egyszer megy v�gbe a teljes ciklus. Nev�k a latin circa (k�r�lbel�l) �s dia (nap) �sszet�telb�l sz�rmazik. T�bbek k�zt ide tartozik:
• alv�s-�brenl�t ciklus,
• em�szt�si folyamatok,
• testh�m�rs�klet v�ltoz�sa,
• hormon molekul�k v�rbeli szintj�nek v�ltoz�sa

2. Ultradi�n ritmusok: Az egy napn�l r�videbb, �n. magas-frekvenci�j� ritmusokat soroljuk ide. Ezeket a folyamatokat a kronomedicina �s a rezg�ster�pia tov�bb osztja 3 csoportra :

• �r�s ritmus: A napi ritmusok k�z�l a leglassabbak. Ide tartozik az anyagcsere, mely r��r�sen em�sztgeti a kifejezetten eg�szs�gtelen, �mb�r m�lt�n h�res magyar konyha term�keit.

Ezzel f�gg �ssze pl. a fogy�k�r�k �r�k�rv�ny� t�rv�nye is, miszerint b�rmit ehet�nk, csak tegy�k ezt este hat �ra el�tt (a szervezet zs�rfelhalmoz�si hajlama ugyanis esti �r�kban er�sebb)!

Ves�ink m�k�d�se is m�rhet� �r�s ritmusokban! Orvosi fogalom az �n. clearence (kl�rensz). Ez egy adott molekula v�rt�l val� megtiszt�t�s�nak idej�t fejezi ki (�r�kban kifejezve).

• perces ritmus: Ide sorolhatjuk a k�t nagy sz�ll�t� rendszert; a kering�st �s a l�gz�st. A pulzus �s az egy perc alatt v�gzett l�gz�ssz�m egy�rtelm�en utal a ritmusra.

• M�sodperces (�s kisebb) ritmus: ide tartozik az idegrendszer vill�mgyors m�k�d�se. Gondoljunk itt els�sorban a f�jdalom term�szet�re. Az idegrendszer feladata a k�rnyezethez val� �letment� alkalmazkod�s, a bels�, �n. vegetat�v egyens�ly (homeoszt�zis) �lland�s�g�nak biztos�t�sa �s b�rmely v�ratlan szitu�ci�ban a v�laszreakci� v�grahajt�sa. K�nnyen bel�that�, hogy ezt a sokr�t� munk�t lass� folyamatokkal ell�tni lehetetlen.
E h�rom ritmus szorosan kapcsol�dik egym�shoz. A lass� anyagcsere �ltal megtermelt t�panyagokat a k�zepes gyorssas�g� sz�llit�rendszer jutattja el a gyors �s �lland�an „�hes” idegrendszerhez.

3. Infradi�n ritmusok: Az egy napn�l hosszabb peri�dussal rendelkez� folyamatokat sorolhatjuk ebbe a csoportba. Legismertebbek:
• Heti ritmus: Orvosi kutat�sok �s megfigyel�sek alapj�n mondhatjuk, hogy els�sorban a sebgy�gyul�s, sejtmeg�jul�s, vagy a fert�z�betegs�gek eset�n fell�p� l�z folyamata tartozik ebbe a csoportba.

• Havi ritmus: legismertebb havi ritmus a n�k menstru�ci�s ciklusa, amely 28 napos (Holdh�nap) ciklust mutat �s eg�szen a pubert�st�l a klimaxig ritmikusan ism�tl�dik. Szint�n �si megfigyel�s, hogy a term�szeti n�pekn�l a Hold k�pes szinkroniz�lni a t�rzs asszonyainak pete�r�s�t. Ez a mai modern t�rsadalmakban term�szetesen m�r nem tapasztalhat�, a sok mesters�ges f�ny illetve m�s id�eltol�d�st okoz� hat�soknak k�sz�nhet�en.

• �ves ritmus: Legink�bb a k�l�nb�z� n�veked�si folyamatokat sorolhatjuk ide. Ki ne eml�kezne, arra, hogy sz�l�k, nagysz�l�k nagy buzgalommal m�rik nyaranta a gyermek magass�g�t �s hasonl�tj�k �ssze a tavalyi eredm�nyekkel. Mindez az�rt lehets�ges, mert az eg�sz testre kiterjed� n�veked�s �ves szinten mutat v�ltoz�st. 

 A ritmikus testi funkci�k vizsg�lata azt mutatja, hogy a zene alapelemei egy�ttal az emberi szervezetet is befoly�solj�k. Sokat hangoztatott k�rd�s, hogy egy�ltal�n mi ind�totta el a zenei �s biol�giai ritmusok k�z�s von�sainak kutat�s�t.

A k�s�rletet tengerimalac izol�lt (az �llat test�b�l kim�t�tt �s teljesen elk�l�n�tett) v�konybel�vel v�gezt�k. �szrevett�k, hogy a belet fel�p�t� sima izom spont�n kontrakci�kat mutat, azaz �nmag�t�l �sszeh�z�dik. Ezek az �sszeh�z�d�sok egy bizonyos ritmus szerint mentek v�gbe. Az id� el�rehaladt�val a ritmushull�mban m�rhet� v�ltoz�sokat tapasztaltak.

Az ezek m�g�tt rejl� matematikai t�rv�nyek meglep�ek voltak! A vizsg�latok alapj�n az izomsz�vet ritmusainak matematikai ar�nyai pontosan megfeleltek a zenei ar�nyoknak (okt�v, kvint, terc, stb.)

A fenti �tt�r� k�s�rlet �ta sz�mos p�ld�t tal�ltak a biol�gia �s zenei tudom�ny matematik�j�nak egyez�s�re. A teljess�g ig�nye n�lk�l eml�ts�nk meg n�h�nyat:

Nem jellemz�, hogy a terhes kismam�k vizsg�lni szokt�k a tol�f�j�sok sz�neteinek matematikai viszonyait. Azonban �nk�ntes r�sztvev�k sz�zainak seg�ts�g�vel, egy kronomedicina csoport statisztikai eredm�nye szerint, minden egyes vizsg�lt n� eset�ben a f�j�sok id�k�zeinek v�ltoz�sa t�k�letesen megegyezik a zenei hangk�z�k ar�nyaival. Hasonl�k�ppen viselkedik a heveny has�regi vagy kismedencei g�rcs�k f�jdalomhull�ma is. Gondoljunk itt pl. a hasny�lmirigy-gyullad�s, vakb�l, illetve a h�gyh�lyag-gyullad�s okozta kellemetlen t�netekre.

M�sik �rdekes biol�gia p�lda a gyomor �s b�lmozg�s ritmikus m�k�d�se. A gyomor-perisztaltika (az �tel kever� mozg�sa) kb. egy perces hull�m mozg�snak felel meg. A t�pl�l�k k�vetkez� �llom�sa a v�konyb�l, annak is a patk�b�l szakasza. Ez a szakasz is v�gez term�szetesen kever�-tov�bb�t� mozg�sokat. Ez ut�bbi megk�zel�t�en n�gy perces id�k�z�nk�nt ism�tl�d� hull�mmozg�s. Ha a patk�b�l �s a gyomor ritmusait szembe�ll�tjuk egym�ssal, megkapjuk a 4:1 zenei alap-ar�nyt.

Biol�giai ritmusok k�z�l a kering�s-l�gz�s ritmus kapcsol�dik legszorosabban a zenei sz�mokkal. Hiszen a m�r sokszor eml�tett 4:1 ar�ny megfigyelhet� a pulzus �s a l�gz�s viszony�ban is. Ugyanis, am�g sz�v�nk percenk�nt 72-75 alkalommal h�z�dik �ssze, addig leveg�t kb. 16 alkalommal vesz�nk. Ez megk�zel�t�en egyenl� a 4:1 ar�nnyal. Az �rott zenei kor kezdete �ta a zenei jelz�k �sszemos�dnak a pulzus �s l�gz�s jelz�ivel. A k�znyelvben is �ltal�ban az “el�llt a l�legzete”, “kalap�lt a sz�ve” stb. felki�lt�sokat haszn�lj�k.

A legismertebb, legelterjedtebb klasszikus t�ncokat is el�szeretettel hasonl�tj�k a l�gz�s, pulzus ritmusaihoz, mi t�bb, mind a zen�ben, mind pedig az orvosi gyakorlatban hasonl� fogalmakat, jelz�ket haszn�lnak.

A l�gz�sfrekvencia adja a biztos alapot, a zenei “taktust”, melyn�l �ltal�ban n�gyszer gyorsabb a pulzusritmus, melynek frekvenci�i megfelelnek a zene �sszes lehets�ges l�ktet�si m�djainak (temp�nak). Ilyenek a moderat� (m�rs�kelten gyors), allegro (gyors), andante (m�rs�kelten lass�), adagio (lass�), staccato (szaggatott). Az akad�mikus orvosl�s, �s a k�nai orvosl�s is haszn�lja ezeket a meghat�roz�sokat a beteg pulzus�nak m�r�se sor�n. A k�nai medicin�ban pedig kifejl�d�tt a k�zismert pulzusdiagnosztika.

Mindezek teh�t azt jelentik, hogy szervezet�nk anyagcsere ritmusainak matematik�ja pontosan megegyezik (teh�t befoly�solhat� is ) a zen�ben uralkod� matematikai t�rv�nyekkel. Ez a felfedez�s a zene-�llettan, a kronomedicina legfontosabb t�tele: A szervezet �s a zene ritmusainak matematikai t�rv�nyei megegyeznek!

Minden eddig eml�tett ritmikus folyamat c�lja �s egyetlen feladata a szervezet harm�nikus rendj�nek megteremt�se �s meg�rz�se. Ez a harm�nikus rend azonban igen labilis �s test-l�lek-szellem szinten egyar�nt sebezhet�. Ez�rt az egyens�ly megtart�sa nem egyszer� feladat a szervezet sz�m�ra.

Szerencs�re szervezet�nk rendelkezik egy intelligens be�p�tett rendszerrel, amely a nap minden perc�ben, m�sodperc�ben meg�llap�tja, milyen m�rt�k� korrekci�ra van sz�ks�g. Ennek a folyamatnak az �tj�ban azonban felmer�l egy jelent�s akad�ly.

A kibillent egyens�lyt nem lehet helyre�ll�tani addig, m�g a szervezet teljes hat�sfokkal m�k�dik. Sz�m�t�g�pes hasonlattal �lve, a Windows rendszer hib�it is cs�kkentett m�dban lehet csak igaz�n hat�konyan kijav�tani. A szervezet sz�m�ra ez a “cs�kkentett m�d” az alv�s id�szaka!


Az itt bemutatott �bra 89 feln�tt eg�szs�ges ember pulzus-l�gz�s frekvencia h�nyados�nak vizsg�lat�t mutatja egy nap sor�n. Leolvashat�, hogy a norm�lis 4:1 ar�nyt�l komolyan elt�r� adatokat kaptak a nap folyam�n, melyek a k�l�nb�z� k�ls�-bels� ingerek harm�nia-rombol� hat�s�t jelzik. Az �jjeli 24 �r�t�l 3 �r�ig terjed� id�szakban azonban minden g�rbe a norm�lis 4:1 ar�nyhoz k�zel�tett, f�ggetlen�l a napk�zben m�rt kileng�sek er�ss�g�t�l. Ezt az id�szakot tekinthetj�k teh�t a ritmikus funkci�k regener�l�s�nak, null�z�s�nak.



Ezt azonban csak a term�szetes, nyugodt alv�s k�pes hat�konyan biztos�tani. Sajnos a mai felgyorsult �letforma nem minden esetben teszi ezt lehet�v� sz�munkra. ezekben az esetekben lehet hasznos a kieg�sz�t� ter�pi�k alkalmaz�sa.

Ide sorolhat� minden olyan holisztikus kezel�si rendszer, mely el�seg�ti a szervezet regener�ci�j�t anat�miai, biok�miai vagy ak�r rezg�s szinten. Ez ut�bbi szinten, a szervezet ritmusainak m�r oly sokat t�rgyalt zenei rokons�ga miatt, kiv�l� eredm�nyt �rhet el a zeneter�pia.

Ez esetben azonban nem a paciens �ltal kellemesnek �t�lt “kedvenc” dallam hallgat�s�r�l van sz�, hanem a szervezet ritmikai rendszer�be hat�konyan beavatkoz� rezg�smint�kr�l, mely c�lzottan az adott funkci� helyre�ll�t�s�ra k�pes. Ezt term�szetesen szakember �ltal �ssze�ll�tott, szem�lyre szabott kompoz�ci�k tudj�k els�sorban biztos�tani.