Mester �s tan�tv�ny, teremt� �s teremtett, apa �s fi� - kieg�sz�t� �s egyben egym�st felt�telez� fogalmak. Buddha azt mondta, hogy a megvil�gosod�s nem az � l�tv�ny�b�l fakad. Ez t�bbek k�z�tt egy�rtelm�en utal arra, hogy a szellemi vezet�t, mely a "s�t�tben tapogat�z�" embert vezeti, nem az �rz�kszervi tapasztal�s szintj�n kell keresni, s ha valaki �gy v�li, hogy egy k�ls� mester ir�nymutat�sai sz�ks�gesek �s el�gs�gesek az � megszabadul�s�hoz, akkor t�ved.

A vil�g van is, meg nincs is
Vagyis a t�rekv�nek el�bb vagy ut�bb r� kell d�bbennie, hogy a tanok l�nyege nem a tan igazs�gaiban, szab�lyaiban, az azokhoz val� ragaszkod�sban rejlik, hanem az � elm�j�ben v�gbemen� szeml�letm�dbeli v�ltoz�sban, mely esetleg a tan seg�ts�g�vel, a bel�t�s hat�s�ra jelentkezik, s�t t�k�letesebb �llapotba seg�ti. Sokf�le n�z�pont l�tezik, p�ld�ul, hogy a vil�g van is, meg nincs is �s sem nem van, meg sem nem nincs... M�g az is bel�that�, hogy �rz�kszerveinkkel csak a bel�lr�l kivet�l� folyamatainkat l�thatjuk. Vagyis az �ltalunk �rz�kelt mester sz�j�b�l v�gs� soron bens� �n�nk mesteri dimenzi�j�t halljuk. �r�lhet�nk, e "mesterhordoz�" jelen�snek, mert ez azt is jelenti, hogy van a vil�gunkban legal�bb egy olyan t�k�letess�gre t�r� idea, mely a megval�sul�s szintj�t el�rte.

A vil�g�ban b�rki, b�rmi lehet mester
Ez a jelen�s az illuz�rikus vil�gk�p szempontj�b�l olyan, amilyennek a t�rekv� tartja, figyelm�vel, tisztelet�vel, �rtelm�vel. Ett�l m�r csak egy l�p�s, hogy bel�ssa, hogy a vil�g�ban b�rki, b�rmi lehet mester, mert ez csak tudat�llapot�t�l, szeml�letm�dj�t�l f�gg, s ezzel eljuthat a szimb�lumok abszol�t �rtelm�hez. M�sr�szt viszont a vil�g val�s is �s ebb�l a szempontb�l tisztelet kell adass�k minden mesternek, a Tan �l� megjelen�t�inek, hogy a gyarl� emberek t�k�letes�t�s�n f�radoznak. A val� vil�g szempontj�b�l egy mester a legkev�sb� sem att�l mester, mert egy t�rekv� �t annak n�zi, s�t egy mestert egy�ltal�n nem is �rdekli az, hogy �t b�rki is minek n�zi.

Hiteles mester, t�k�letes tan�tv�ny
A tan�tv�ny viszont a t�k�letlens�ge miatt k�nnyen beleeshet abba a hib�ba, hogy abban is mestert l�t, aki val�j�ban nem az. Ett�l az a valaki m�g nem v�lik felt�tlen mesterr�. A hiteles mester �gy jelen�ti meg a t�k�letess�get, hogy k�zben �nmag�t adja. Ett�l hiteles. A t�k�letes tan�tv�ny pedig tisztelettel �s al�zattal hallgatja a mestert, mert tudja, hogy v�gs� soron bel�lr�l sz�lnak hozz�, abb�l a szf�r�b�l, melyben id�znie kell ahhoz, hogy hib�it�l megszabadulhasson.

Ki lehet tan�tv�ny?
Tan�tv�ny persze nem lehet b�rki, csak az, aki azz� akar lenni. Ezen a hozz��ll�son �ll vagy bukik a fejl�d�se. Ez az akarat egyr�szt ahhoz kell, hogy akarja megl�tni mindazt, amin v�ltoztatnia kell, m�sr�szt ahhoz, hogy meg is v�ltoztassa. Ebben seg�ti �t a mester, mint "p�ldak�p". Ennek a seg�ts�gnek persze nem kell felt�tlen�l l�that�, hallhat� vagy egy�b m�don tapasztalhat�nak lennie. A mester jelenl�te vagy annak tudata l�thatatlan sz�lakon is �tsug�rz�dik a tan�tv�nyra. Ennek hat�s�ra a "tan�tv�ny" bel�lr�l tapasztalhatja, �t�lheti azt az �llapotot, melyr�l a tanok sz�lnak, amelyben az �r�k mester id�zik. Ilyen m�don megval�sulhat a t�k�letes �tad�s, az az ide�lis �llapot, ahol a sz�tlan mester el�tt �l n�ma tan�tv�nya.

V�gezet�l meg kell eml�teni azt az archaikus n�z�pontot is, mikor a tan�tv�ny �s a mester egyszerre van jelen ugyanabban a "szem�lyben", s ha belegondolunk ez az a kiindul� �llapot, amely �let�nk sor�n meghasad, s melynek �jraegyes�t�s�hez sokszor egy eg�sz �let sz�ks�ges.