A reg�l�s az egyik legnagyobb m�lt� magyar n�pszok�s. Pog�ny kori term�kenys�gvar�zsl� r�tus, amely legink�bb a t�li napfordul�hoz kapcsol�dott, de a kereszt�nys�g elterjed�se ut�n kar�csony m�sodnapj�hoz, Szent Istv�n v�rtan� �nnep�hez, s�t, �gy t�nik, mag�nak Szent Istv�n kir�lynak a napj�hoz is k�t�d� n�phagyom�ny lett. A k�z�pkorban sz�les k�rben ismert szok�s volt.

"A reg�l�s a t�lk�z�pi szerencsek�v�n� k�sz�nt�s Kelet-Eur�p�ban - minden�tt ismert szok�s�nak magyar v�ltozata" �rja D�M�T�R Tekla a n�pszok�sr�l. A reg�s�k h�zr�l-h�zra j�r�, k�sz�nt�t, �neket mond� szem�lyek voltak, �nekeikben, mond�k�ikban a mulattat�snak fontos szerep jutott. Hivat�sos �nekmond�kk�nt a k�z�pkorban kir�lyok, f�urak mulats�gain a reg�s�k is felt�nnek. 1552-ben, el�t�l�en ugyan, HELTAI G�sp�r is eml�ti a reg�l�st. - A mi Urunk J�zus Krisztusnak sz�let�s�nek napja ut�n k�vetkezik az �rd�gnek nagy �nnepe, a reg�l� h�t... A sok duska italnak, a sok reg�l�snek nincsen semmi v�ge".

A reges, reg�s, valamint a regel, reg�l sz�csal�d vitatott eredet�. Az egyik felfog�s �gy tartja, hogy ezek hangut�nz� sz�kk�nt keletkeztek, �s a rekeg sz� rokons�g�ba tartoznak. E szavak eredetileg a reg�s�k hangoskod�s�ra, zajong�s�ra, nyers el�ad�sm�dj�ra utalhattak. M�sok �gy v�lik, hogy a magyar nyelvben a reg alapsz� annak a finnugor kori, vagy ur�li �si �r�ks�get k�pez� sz�t�nek a sz�rmaz�ka, amely a r�v�l sz�nak is az alapja volt. A sz� e magyar�zat szerint �sszef�gg a s�m�n (var�zsl�), a magyar t�ltos ext�zis�t, �tszellem�l�s�t jelz� sz�val. S�t, olyan v�lem�ny is van, hogy a reg�s a magyar s�m�nt jel�l� egyik kifejez�s lett volna.

A n�pszok�st a m�lt sz�zadban a Dun�nt�lon �s a Sz�kelyf�ld�n, pontosabban Udvarhelysz�k egyes falvaiban m�g ismert�k, gyakorolt�k. A dun�nt�li reg�s�k, gyermekek, leg�nyek legal�bb n�gy f�s csoportokba szervez�dve, nagy zajt csapva j�rt�k a falut, r�zt�k a f�lelmetesen hangz� l�ncos botjaikat. Egy�b hangszereik: a k�cs�gduda, furulya, a reg�ss�p voltak. M�g az udvarhelysz�kiek 15-20 f�s csapatban ink�bb a fiatal h�zasokat k�sz�nt�tt�k, addig a dun�nt�li reg�s�k f�k�nt a l�nyos h�zakat l�togatt�k.

A reg�s�nek legfontosabb r�sze a term�kenys�gvar�zsl�s, amellyel a gazd�nak �s h�zn�p�nek b�s�get, j� term�st, term�kenys�get k�v�nnak. Ezt az �nekben egy p�ros�t� r�sz k�veti. Ebben �sszereg�lnek egy leg�nyt �s egy le�nyt.

A kutat�k a var�zsig�nek tartott mondatot �gy �rtelmezik, hogy annak jelent�se eredetileg: "Var�zzsal var�zsolom" vagy "r�v�l�ssel r�v�l�k", "r�v�l�ssel rejtezem". A s�m�n (t�ltos), amikor �tszellem�lt, ext�zisba esett, akkor �nekelte, kiab�lta volna a var�zsig�t. R�gen, a k�z�pkorban a reg�l�s elterjedt szok�s volt.

B�r a magyar n�prajzkutat�s sokat vizsg�lta a reg�l�s, a reg�s�nek k�rd�s�t, eld�nteni mindm�ig nem siker�lt, hogy l�tezett-e vagy nem a honfoglal�s el�tt olyan �nek a csodaszarvasr�l (vagy egy�br�l!), amelyet a t�li napfordul�n adtak el�. Az sincs kiz�rva, hogy a magyars�gn�l a mai haz�j�ba val� k�lt�z�s ut�n, az itt �l�, �s a szomsz�dos n�pek hat�s�ra alakult ki ez a m�gikus r�tus.

A reg�s�nek rokons�g�nak k�rd�se a magyar n�pzene er�sen vitatott dolga. A kutat�k szerint eur�zsiai gyermekdalok, r�olvas� �nekek, mond�k�k, a magyarral rokon �szaki n�pek zen�je, a hasonl� t�rgy� balk�ni dallamok, k�z�pkori egyh�zi zene, valamint eur�pai t�ncdallamok tartoznak a t�bb�-kev�sb� sz�mba j�het�, sz�t�gaz� rokons�gba.

REG�L�S A reg�l�s a leg�nyek �s h�zasemberek term�kenys�g-, bõs�g- �s p�rokat �sszevar�zsl�, h�zr�l h�zra j�r� k�sz�ntõ szok�sa, a t�li napfordul� pog�nykori eml�ke. A reg�l�s a magyars�g legarchaikusabb n�pszok�sa, fõ idõpontja december 26. A hazai kutat�s sokat foglalkozik a reg�l�s �s a reg�s�nek k�rd�seivel, mert abban finnugor kori r�teget �s a t�li napfordul� meg�nnepl�s�nek pog�ny nyomait v�lte felfedezni. A reg�l�st - a csodaszarvas mot�vum, a refr�n, s a dallam saj�toss�gai alapj�n - archaikus r�tus�neknek tartja a kutat�s, amely a s�m�n�nekkel is �sszef�gghet. A reg�s (�nekmond�) a nyelv�szek �s õst�rt�n�szek v�lem�nye szerint a r�gi magyarok s�m�njainak, var�zsl�inak egyik elnevez�se lehetett.

A dun�nt�li v�ltozatokban a leg�nyek k�cs�gdud�kkal, cs�rgõs botokkal - n�hol csengõvel, reg�s s�ppal, furuly�val  - kerest�k fel elsõsorban a l�nyos h�zakat. A botot l�ncokkal szokt�k felszerelni, hogy nagy zajt lehessen vele csapni. A k�cs�gdud�val �s a l�ncos bottal a refr�nt k�s�rik. A reg�s�k �lt�zete: kiford�tott b�r�nybõr kucsma �s bunda.
A szok�s a k�vetkezõ jellegzetes r�szekbõl �ll:
-enged�lyk�r�s
- bek�sz�ntõ, melynek sz�vege �s dallama vid�kenk�nt k�l�nb�zõ
-csodafi�szarvasr�l sz�l� �nek
-j�k�v�ns�gok
- p�rok �sszereg�l�se, a le�ny, leg�ny megnevez�s�vel
- adom�nyk�r�s
- z�rad�k
A reg�s�nek �lland� sz�vegr�sze a refr�n: pl.