Hajdan�n �dess�gekkel, cukork�kkal �s kekszekkel t�lt�tte meg a j� gyerekek zoknijait, a rosszak pedig szenet kaptak �s fokhagym�t. Az �vek sor�n ez a hagyom�ny v�ltozott, ma m�r j�t�kok is ker�lnek a zoknikba. A rossz gyerekeknek pedig nem szenet hoz, hanem sz�nsz�n� �s form�j� cukork�t. A fekete "sz�ncukor" annyira �leth�, hogy �ssze is lehet t�veszteni egy darab igazi sz�nnel.

D�l-Olaszorsz�gban, Putignan�ban boszork�nyboltokban m�rik a szenet. Ha valakinek kedve szottyan r�, t�bb kil� sz�ncukrot is hazavihet. Sokan harapj�k a kem�ny cukrot, majd elszopogatj�k, esetleg egy nehezebb t�rggyal apr� darabokra t�rik, s �gy eszik meg. T�bbf�le, �rdekes �z� szenet k�stolhat az, aki erre j�r. Persze a leg�let-h�bb m�giscsak a fekete. A k�l�nf�le boszib�buk pedig csod�kra k�pesek: p�ld�ul villogtatj�k a szem�ket, ha megnyomjuk a h�tukat vagy a hasukat. A legjobbak tapsra mozdulnak, �s hatalmas nevet�sben t�rnek ki. Vannak olyan boszork�k is, akik a tapsra risz�lni kezdik magukat, sepr�j�ket r�ngatva ijesztgetik a csod�lkoz�t, vagy csak k�nyelmesen ringatj�k magukat csontos l�bukkal egy �don karossz�kben, k�zben a szem�kben piros f�nyek gy�lnak, majd rekedtes, jaj-vesz�kel�, hahot�z�, f�ls�ket�t� hangon kacagnak. Velenc�ben, Veron�ban, Padov�-ban, Bologn�ban �s Firenz�ben v�zkereszt napj�n nagy boszork�nyv�s�rt csapnak. A legk�l�n�sebb boszork�ny-�sszej�vetel m�giscsak R�m�ban, a Piazza Navon�n v�r az oda�rkez�kre. Itt tal�lkoznak a sepr�s boszork�nyok miniat�r m�sai. L�gnak a magasban, p�r�gnek, sepr�j�kkel t�ncolnak, vis�toznak, s mindenkin j�t nevetnek. Vannak �letnagys�g�, elemmel m�k�d�, l�peget� boszork�nyok is.

Nagy a vid�ms�g ilyenkor minden�tt. Boldogan kacagnak kicsik �s nagyok. Az �rusok �rulj�k a sepr�ket, a k�l�nf�le sz�n� apr� �s �ri�sm�ret� zoknikat, amelyeket telet�m a Befana aj�nd�kokkal. Az �dess�gek k�z�tt minden megtal�lhat�, ami szem -sz�jnak ingere. Marcip�nb�l alma, k�rte, narancs, ban�n, dinnye, kaktusz gy�m�lcse, a fichi d'lndia, de az igaz�n finom csemege a csokiba m�rtott alma, ami val�j�ban a Befana alm�ja.

Ki ez a Befana, aki megh�d�totta a gyerekek sz�v�t? Egy cs�f, de j�indulat�, �szes haj�, kamp�s orr�, bibircs�kos, sov�ny boszork�ny. T�bbnyire fekete ruh�t hord, szeg�nyes �lt�zetet. Kend� van a fej�n, de sokszor hossz� s�veg�, fekete kalapban jelenik meg. L�ba sov�ny, zoknija �s a cip�je kopott �s lyukas, ha egy�ltal�n van neki. A lyukon �t kikandik�l vastag l�bujja. Szeme v�r�s, orra horgas.

A Befana az epiphania, azaz a sz�let�s sz�b�l sz�rmazik. Eredete az id�k hom�ly�ba v�sz. A hagyom�ny szerint m�gikus szem�ly - aki a n�pi kult�ra folkl�r- �s kereszt�ny eleme. Az egyik legenda szerint amikor a h�romkir�lyok Betlehembe mentek, hogy k�sz�nts�k a kis J�zus sz�let�s�t, �tk�zben kopogtattak egy id�s asszony ajtaj�n, hogy i-gaz�tsa �tba �ket. Megk�rt�k az asszonyt, hogy t�rsuljon vel�k, menjenek egy�tt, de � visszautas�totta. Janu�r 6-�n G�sp�r, Menyh�rt �s Boldizs�r meg�rkeztek Betlehembe a Megv�lt� el�, �s �tadt�k az aj�nd�kaikat: az aranyat, a t�mj�nt �s a mirh�t. K�zben az �regasszony megb�nta, hogy nem seg�tett a h�romkir�lyoknak, �s pr�b�lta megkeresni a kis J�zust, hogy � is oda adja neki a saj�t aj�nd�k�t. De m�r nem tal�lta t�bb� Betlehemben. Ez�rt van az, hogy Befana a janu�r 5-r�l 6-�ra virrad� �jjelen tet�r�l tet�re, h�zr�l h�zra j�r, hogy aj�nd�kokat hagyjon a gyerekeknek. A j� boszork�t, amikor leereszkedik a k�m�nyen, egy poh�r bor �s egy t�ny�r �tel v�rja, mellette mandarin vagy egy narancs. Ezeket a sz�l�k �jjel megeszik. A k�vetkez� reggel a gyerekek az aj�nd�kokkal egy�tt megtal�lj�k az �res t�ny�rt �s rajta a Befana k�znyom�t.

Nem lehet pontosan meghat�rozni, hol sz�letett a h�ress� v�lt Befana, melyik v�rosban, melyik megy�ben, de az biztos, hogy Olaszorsz�gban. Az �letkor�t sem tudja senki, csak azt, hogy nagyon �reg. A Befan�ra a XIII. sz�zadt�l a XVI. sz�zadig nem mint szem�lyre, hanem mint �nnepre tekintettek - az �vnek az egyik legfontosabb �s leg�r�mte-libb �nnep�re. �nekes, hangszeres, t�ncos

�r�m�nnep volt, ahol t�zij�t�kokat is rendeztek. A mai napig megmaradt ennek a mulats�gnak a hangulata. Az �g� m�glya el�tt nagy a j�kedv, pet�rd�k pukkannak, t�zij�t�k vil�g�tja be az eget, s az emberek �nfeledten esznek-isznak, besz�lgetnek, mulatoznak. A m�gikus pillanatot pedig b�rki meglelheti, aki ilyenkor egy m�glya el�tt �ll.

V�zkeresztkor �szak-Olaszorsz�gban, f�leg Veneto tartom�nyban, szinte minden faluban �gnek a m�gly�k, hatalmas l�ngjuk messzire ell�tszik. Aki nem tudja, hogy ilyenkor bizony a boszork�nyokat �getik, az azt hiszi, hogy a janu�ri hidegben a t�bort�z l�ngjai mellett csak b�k�sen melegszenek az emberek. Pedig a m�gly�k tetej�re boszork�nyb�but k�tnek, vagy a Befan�t jelk�pez� festett k�pet, rajzot tesznek. El�getik a Befan�t, m�s n�ven a v�zkereszt t�nd�r�t. A n�pi b�lcsess�g szerint ez a nap z�rja le a kar�csonyi �nnepeket.

Ebben az id�szakban Olaszorsz�g sok megy�j�ben k�l�nf�le megtisztul�si r�tusokat tartanak. Ilyenkor t�zre teszik a rosszat, hogy megtisztuljanak. A r�gi hagyom�ny szerint ezen a napon minden h�zban �ldozati szertart�sk�nt meg kellett gy�jtani egy fadarabot vagy sz�raz �gat. Ahogy �gett a fa, abb�l j�solt�k meg j�v�t. A term�szet meghalt, de majd a hamub�l �jra�led.

Napjainkban az elj�vend� szebb j�v�t a f�nyek, a gyerty�k jelk�pezik, amelyeket a f�kra r�gz�tenek az utak ment�n, s amelyek ak�r a hegyoldalt is megvil�g�tj�k.

Velenc�ben a boszork�ny nem csak �jjel j�n el, �s nem sepr�n �rkezik a k�m�nyen �t, hanem gondol�val k�zlekedik. Kicsiknek �s nagyoknak 2005. janu�r 6-�n rendezik meg a boszork�nyok haj�felvonul�s�t, a Re-gata deli� Befan�t a Canal Grand�n �s a kis csatorn�kon. �rdekess�ge ennek az esem�nynek, hogy az evez�k helyett sepr�ket haszn�lnak.