|
19.Asztrlmitosz
2005.09.08. 17:21
Az asztrlmtoszi keretek (zodikusjegyek, bolyg-"viselkedsek" stb. hagyomnyosan zrt, sszefggõ rendszere) s a magyar npmûvszet vilgltsi modellje kztt a lnyegi sszefggsek feltrsa csak a legutbbi vekben trtnt meg, illetve trtnik tfogan, valamennyi mûfajgazatra kiterjedõen s teljessgre trekvõen. Ezekkel a trekvsekkel prhuzamosan felvetõdtt egy olyan krds is a szak-, illetve npszerûstõ publikcikban, hogy vajon az ilyen irny vizsgldsok sorn nyert tapasztalatok hasznosthatk-e, s ha igen, mikppen, a mai vagy ppen a holnapi mûvszetben is - mr akr rgi npmûvszeti alkotsok jrafeldolgozsrl, akr j, nll, modern hangvtelû mûvek ltrehozsrl van sz.
Kezdetben - mintegy msfl vszzada, tbb-kevesebb folyamatossggal elsõsorban a npmese-kutats terletn vetõdtek fel egy ilyen kapcsolatteremts ignyei. Ezrt mostani fejtegetseinket is clszerû ennek a kutatsi gazatnak, illetve a benne elrt fontosabb eredmnyeknek a vzlatos ismertetsvel indtani.
A magyar npmesekutats egyik ga (Vmos 1943., Berze-Nagy 1961., Jankovics 1980,. Pap 1981.) az 1980-as vek elejre kidolgozta azt az elmletet, amely szerint npmesink ltalnos dramaturgiai modellje szoros kapcsolatban van az vkr hagyomnyos, zoomorf modelljvel. Eszerint (Jankovics 1980. - Propp 1975. nyomn) a fõbb npmesei helyszn-tpusok rendre megfeleltethetõk a 12 elemû Zodikus egy-egy csillagkpnek, illetve (Pap 1986., Pap 1987.) llatvi jegy-rvnytartamnak; a tipikus npmesei szereplõk pedig a hagyomnyos "htbolyg"-rendszer (Nap, Hold, Merkur, Vnusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz) egy-egy tagjnak.
Tovbbi rszletkutatsok sorn (Pap 1987.) arra is fny derlt, hogy a bolyg-"istensgek" sszesen 5-fle lehetsges viselkedsmdjval ("otthon", "szmûzetsben", "erõben", "erõvesztsben" vagy "vndorton" lehetnek) igen jl jellemezhetõk a konkrt npmesei cselekmnykeretek, illetve -mozzanatok.
Minthogy az elmlet kidolgozi kztt ttrõ szerepet jtszott egy gyakorl mûvsz, Jankovics Marcell Kossuth-djas rajzfilm-rendezõ, vrhat volt, hogy hamarosan sor fog kerlni a rekonstrult modell kiprblsra a jelenkori alkoti gyakorlatban is.
Az eddigi ilyen irny prblkozsok kt nagy csoportba oszthatk. Idõrendben is, mennyisgi mutatit tekintve is elsõsg illeti meg a rajzfilmes ksrleteket. Ezek kztt egy nll, egsz estt betltõ npmese-feldolgozs (Jankovics Marcell: Fehrl, fia, 1981.) s egy - elsõsorban televzis ignyek kielgtst clz – rvidfilm-sorozat (Magyar npmesk - terv: Jankovics Marcell, kivitel: Pannnia Filmstdi kecskemti rszlege,1980-as vek kzepe) emlthetõ meg. Az elõbbi kifejezetten, az utbbiak hellyel-kzzel rulkodnak arrl, hogy az alkotk a fent emltett zodikusi modell szerint dolgoztk t a filmre vitel sorn a kivlasztott npmesket.
A prblkozsok kznsgvisszhangja ugyancsak figyelemre mlt. A Fehrlfia gyakorlatilag megbukott a hazai mozikban, mg a televzis mesefilm-sorozat kifejezetten sikeres vllalkozsnak bizonyult, s a Televzin kvl is szleskrû, folyamatos felhasznlsra tallt (vodk, iskolk, olvastborok stb.)
Tanulsgot rejt ez a kettõssg, s ezt a tanulsgot (tanulsgokat) mg ma sem ksõ levonniuk az alkotknak, illetve a forgalmazknak. Arrl van sz ugyanis, hogy Jankovics eredetileg nem egyetlen npmese feldolgozsra adott be forgatknyv-tervezetet a Pannnia Filmstdinak, hanem a mese ltalnos modelljt akarta kpletezni egy egsz estt betltõ rajzfilmben. Miutn ezt a lehetõsget nem kapta meg a Filmgyrtl, opponensei rbeszlsre mdostott a tmn. Maga is rezhette azonban, hogy egyetlen mese rtelmezsre nem alkalmas (pontosabban szlva: egyelõre tlsgosan merev) az ltala addig kidolgozott sematika, mert vgl is hrom npmest gyrt ssze az j vltozatban. Ez kifejezetten szerencstlen lpsnek bizonyult. Nem vette figyelembe ugyanis, hogy a ltala "rokonnak", illetve egymshoz kpest „varinsnak" minõstett hrom mese (Fehrlfia - Arany Lszl gyûjtse; Fanyvõ, Vasgyr, Hegyhengergetõ- Illys Gyula feldolgozsa) ppen zodikusi helysznbeosztst tekintve, korntsem feleltethetõ meg pontrl-pontra egymsnak. A kontaminls gy szablyos "kozmikus vihart" eredmnyezett, amit a nzõk dramaturgiai zkkenõk sorozataknt, azaz vgsõ fokon ritmuszavarknt ltek meg, s - klnsen a gyermekek, ami, mesefilmrõl lvn sz, mindenkppen megfontoland krlmny! - heves elutastssal nyugtztak.
A Magyar Npmesk cmû tvfilm-sorozat stbja okult a Fehrlfia kudarcbl, s pldaszerû mrtktartssal ltette t a rajzfilm nyelvre npmesei nyersanyagt. Nem erõltettk a zodikusi kellkrendszert, de ahol az ilyen elemek szembetûnõek voltak, ott nem is trtek ki jelzsk elõl. Ezltal olyan tanulsgokig is el tudtk juttatni nzõiket, amelyekre taln maguk sem bredtek r a filmkszts sorn, viszont a meskben tbb-kevsb kifejtve, mr benne rejtõztek.
s mg egy nem elhanyagolhat klnbsg a ktfle rajzos meseinterpretci kztt. A Magyar Npmesk sorozat mindvgig tudatosan (s tletesen) lt a rajzfilm s a npmûvszet kzs - s mindkettõben hagyomnyosnak szmt - eszkzvel, a krvonallal. A Fehrlfia alkotja - ugyancsak tudatosan, de nem elgg meggondoltan! - lemondott errõl az eszkzrõl. Pedig az eredmny elõre lthat volt: zsnereseds, a mgttes tartalom kirlse, vgsõ soron a npmesei valsg ellaposodsa. Jankovics Marcell egy kevss szerencss, br ktsgkvl "egyni" rajzfilmes tlet bûvletben kategorikusan elutastotta magtl azt a lehetõsget, amelyet az brzol npmûvszet ppen a maga hangslyozottan vonalrajzra ptõ gyakorlatval kszen knlt volna neki, hogy tudniillik az ily mdon megfogalmazott alakok (lõ s lettelen szereplõk) egyszerre rtelmezhetõk trben s idõben, s gy megfelelõ mozgatsukkal a termszeti-trsadalmi valsgnak igen nagy mlysgeibe lehet bepillantst adni. Ez a dnts annl sajnlatosabb, mivel a szban forg valsg-idzsi mdszernek mind a megltrõl, mind a konkrt mûkdsi szablyairl egszen bizonyosan tudomsa volt (trtnetesen ppen e sorok rja rvn!) mr a film ksztsnek idejn is.
A Zodikus-modell msik prbjra a bbjtk mûfajban kerlt sor,1984-tõl folyamatosan, a debreceni Vojtina Bbegyttes mûhelyben. Az elsõ nagyobb szabs, sznhzi produkci ignyvel kszlt bbdarab a Szpen zengõ peliknmadr cmû npmesbõl rdott (r-rendezõ: Pap Gbor, bbtervek: Szsz Zsolt, dszlet: Pik Sndor, az egyttes vezetõje: Szab Tibor), s nemcsak ltalnos dramaturgijban, de az egyes bbszereplõk megformlsban, mozgatsban, sõt a dszletezsben is feltûnõen rvnyre juttatta a vllalt modell sajtossgait. A Vojtina egyttes 1987 tavaszn mutatta be elõszr Debrecenben, s azta folyamatosan jtssza. Kt magasszintû szakmai rtkels s a kznsgvisszhang tansga szerint a ksrlet sikeresnek mondhat.
Akr Jankovics rajzfilmjeit, akr Pap bbdarabjait (azta jabb kszlt, A kiskakas gymntflkrajcrja cmû npmese alapjn) nzzk, egyelõre csupn annyit llapthatunk meg, ha trgyilagosak akarunk maradni, hogy meglevõ npmeseanyag tdolgozsa sorn jl hasznlhat a hivatkozott zodikusi sematizmus. Nyitott krds azonban, hogy merõben j rtkek ltrehozshoz ugyanilyen jl ignybe vehetõ-e a segtsge, vagy esetleg pp gtolja az nll alkoti invencik rvnyeslst.
Erre a krdsre egyelõre csak elviekben vlaszolhatunk. Szigoran elvi alapon mrlegelve a dolgokat, gy tûnik, semmi akadlya sincs annak, hogy ez a modell magasrendû modern mûvszeti alkotsok ltrejtthez is megfelelõ keretet biztostson. Ennl tbbet egyelõre taln nincs is jogunk kijelenteni, de ennyit biztonsggal llthatunk. s azt is hozztehetjk, hogy ennl - a keretszerepnl - tbbre tudomsunk szerint jelentõs alkotk soha, egyetlen mûvszettrtneti korban sem hasznltk ezt a vilgltsi, illetve vilgrtelmezsi modellt.
Ha a krdsben tisztn akarunk ltni, clszerû szem elõtt tartani, hogy a zodikusi modell nem fggetlenthetõ az ltalnos emberi letvitel alapvetõ ritmusaitl. Nem valamifle steril, tõlnk fggetlen konstrukcirl van sz teht ebben az esetben, hanem az emberre gyakorolt hatsban szmon tartott egyetemes termszeti mozgsrendszer kpletezsrõl, amit - kiss sarktva - gy is tfogalmazhatunk, hogy a Zodikus - maga az ember. s itt nincs rtelme megszortsokkal lni. Nem arrl van sz, hogy a Zodikus - a kzpkori, az kori, a mediterrn, a knai, a prekolumbin amerikai stb. ember, hanem az ember, ms szval a trtnelmi-trsadalmi alakvltozatokon is mindig, mindentt tsugrz egyetemes emberi minõsg - azaz mi is, itt is, ma is.
Ami vltozik az egymst kvetõ trtnelmi korokkal, az a md, ahogyan konkrt emberi cselekvsekkel megtltjk az egyetemesebb trvnyek szerint rendezõdõ kereteket. Ha teht mai emberi viszonyrendszereket bontunk ki, illetve mûkdtetnk valamely korunkhoz szlan hangszerelt mûalkotsban, akkor a mra esedkes keretelem(ek)ben kell megtallnunk helyt, szerept - esetleg ppen a hontalansgt, szerep-vesztettsgt - az egyes emberi karaktereknek ("bolyg-minõsgeknek").
Termszetesen nem valamifle kiagyalt lombik-dramaturgira kell itt gondolnunk. Nagyon is hsbavg, szemlyesen meglt, sõt megszenvedett konfliktusok alkotjk ennek a dramaturginak a nyersanyagt. De azon meg ppen nem rdemes meglepõdnnk, hogy minl hitelesebb, "letszagbb" a cselekmnyanyag, amelyhez nylunk, annl simbban, magtl rtetõdõbben fog beleilleszkedni a napjainkban aktualizld llatvi keretekbe. Nem gombhoz kell teht kabtot frcelgetnnk, hanem csak helyes megvilgtsba kell lltanunk, a kabtot, s mris kiderl: rajta van, mgpedig ppen a szmra legjobb helyen, a gomb.
Hogyan is "mûkdik" ht a gyakorlatban ez az llatvi - helyesebben mondva asztrlmtoszi - keret?
rdemes mindenek elõtt alaposabban szemgyre vennnk az egyes, eddig csupn nevkn nevezett, de bõvebben nem mltatott elemeit. Ehhez kt tblzat lesz segtsgnkre, tovbb egy rajzos modell-vzlat. Az elõbbiek merõben szveges informcikat tartalmaznak, a magunk sszelltsban (v.: Baktay .n.), az utbbi Kustr Zsuzsa iparmûvsz kortrsunk alkotsa.*
Konkrt mûvszettrtneti, illetve npmûvszeti pldk idzsvel illusztrlja a legfontosabb sszefggseket, s ezltal megknnyti a Zodikus-stcik nvadinak (ezek ltalban, de nem kizrlagosan llatalakok) felismerst- azonostst a npmesei, balladai stb. szvegkrnyezetekben is.
Kezdjk az elsõ tblzattal.
A jelenleg rendelkezsnkre ll meglehetõsen szûks keretek kztt is legalbb tflekppen kell kifejtennk a tartalmt ahhoz, hogy mlyebb ismeretek sszefggõ rendszerhez jussunk ltala - gy aztn t klnbzõ tpus, mindamellett egymssal szorosan sszefggõ polaritshoz jutunk. Ezek sorban a kvetkezõk:
|
1. |
TRBELISG, mint vizsgldsunk ltalnos kerete (llat- v = csillagkpek tizenkettese) |
IDÕBELISG, mint vizsgldsunk ltalnos kerete (llatv = hnapok tizenkettese) |
|
2. |
RASZMLAP-szerepkr a tjkozdsban (LLCSILLAGOK, mint keret-meghatroz elemek) |
RAMUTAT-szerepkr a tjkozdsban (BOLYGK, mint cselekmny-meghatroz elemek) |
|
3. |
FNY-RNYKARNY- VLTOZS, mint tridõbeli szakaszols alapja |
A NAKELTE-HELY MGTT LTHAT CSILLAGKPEK VLTOZSA, mint a tridõbeli szakaszols alapja |
|
4. |
NAP-RITMUSOK meghatroz szerepe a szakaszolsban (DEKANTUSOK) |
HOLD-RITMUSOK meghatroz szerepe a szakaszolsban (HOLD- HZAK) |
|
5. |
"KIS" V (365 nap), mint ciklus-egysg |
"NAGY" vagy PRECESSZIS V
(26 000 "kis" v), mint ciklus- egysg |
Vegyk sorra ezeket a prosokat!
1. A trbelisg-idõbelisg ellenttpr vonatkozsban legyen elg ehelytt annyit megjegyeznnk, hogy a ktfle tizenkettes egymshoz kpesti "viselkedst" az n. precesszis jelensg szablyozza. Ennek tudhat be, hogy a Kos idõegysge nem feleltethetõ meg egyszer s mindenkorra, vgrvnyesen a Kos trbeli egysgnek, hanem a ktfle Kos-egysg folyamatosan, egyszersmind ciklikusan elmozdul egymshoz kpest, s ugyanez vonatkozik az llatv valamennyi tovbbi szakaszra is.
Ktfle hibalehetõsg addik ezzel a "kettõs termszettel" kapcsolatban. Az egyik - ezt elsõsorban laikusok kvetik el - az, hogy mdszertelenl, nyakra- fõre sszekeverjk a ktfle tizenkettes elemeit, ms szval egy-egy levezetsen bell indokolatlanul tugrlunk egyikbõl a msikba. Ilyenkor rendre bizonytalann vlnak megllaptsaink, hiszen az idõ-adatok nem vihetõk t minden tovbbi nlkl, automatikusan a tri rendszerbe, s viszont.
A msik gyakori hiba - ennek elkvetse inkbb a csillagsz, illetve mûvelõds-trtnsz szakemberek privilgiuma - az, hogy a kettõ kzl az egyik tizenkettest, szinte mindig az idõbelit, egyszerûen figyelmen kvl hagyjk. gy az llatv jelentse a csillagkpek krre, szaknyelven az Ekliptikra szûkl le, s a vele sszefggsbe hozhat mûvelõdstrtneti anyag jszerivel magyarzhatatlann vlik. Gyanthatlag ez az egyik oka annak is, hogy a Zodikust mindeddig vonakodtak kzvetlenebb kapcsolatba hozni a nphagyomnnyal, belertve termszetesen a magyar npkltszeti, illetve npmûvszeti hagyomnyt is.
Az llatv tizenkt jegynek ktfle tovbbosztsa, a Nap-, illetve a Hold- "jrs” ritmusa szerint - a bolyguralmi helyzetek feltntetsvel
|
Az llatv tizenkt jegynek ktfle tovbbosztsa, a Nap-, illetve a Hold- "jrs” ritmusa szerint - a bolyguralmi helyzetek feltntetsvel |
|
Dekantusok |
Ny-i Zodikusok |
Bolygk |
K-i Zodikusok |
Hold-Hzak |
|
Kos
Oroszln
Nyilas |
KOS |
Mars otthon
Nap erõben |
KUTYA |
Kutya
Farkas
Griffmadr |
|
Bika
Szûz
Bak |
BIKA |
Vnusz o.
Hold e. |
DISZN |
Diszn
Galamb |
|
Ikrek
Mrleg
Vzntõ |
IKREK |
Merkur o.
Srknyfej e.
(Vnusz rejtett e.) |
PATKNY
(EGR) |
Patkny (Egr)
Bagoly |
|
Rk
Skorpi
Halak |
RK |
Hold o.
Jupiter e. |
BIVALY
(KR) |
Bivaly (kr)
Glya
Prduc |
|
Oroszln
Nyilas
Kos |
OROSZLN |
Nap o.
- e.
(Mars rejtett e.) |
TIGRIS
(OROSZLN) |
Tigris (Oroszln)
Rka |
|
Szûz
Bak
Bika |
SZÛZ |
Merkur o.
Merkur e. |
MACSKA
(NYL) |
Macska (Nyl)
Medve
Srkny |
|
Mrleg
Vzntõ
Ikrek |
MRLEG |
Vnusz o
Szaturnusz e |
SRKNY |
Szarvaskigy Giliszta (Kolbsz) |
|
Skorpi
Halak
Rk |
SKORPI |
Mars o.
- e.
(Szaturnusz r. e.) |
KGY |
Kgy
Szarvas |
|
Nyilas
Kos
Oroszln |
NYILAS |
Jupiter o.
Srknyfarok e.
(Merkur r. e.) |
L |
L
Dmvad (Õz) |
|
Bak
Bika
Szûz |
BAK |
Szaturnusz o.
Mars e. |
KECSKE
(JUH) |
Kecske (Juh)
Sakl (Szakll) Csecsemõ |
|
Vzntõ
Ikrek
Mrleg |
VZNTÕ |
Szaturnusz o.
- e.
(Jupiter r. e.) |
MAJOM
(IFJ) |
Majom (Ifj)
Holl |
|
Halak
Rk
Skorpi |
HALAK |
Jupiter o.
Vnusz e. |
KAKAS
(MADR) |
Kakas (Madr)
Pva |
2. Az raszmlap-ramutat szerepkr tovbbi rszletezse mr kevsb tûnhet felesleges idõpocsklsnak. Annyi mg magtl rtetõdhet, hogy az llcsillagok (kztk a jellegzetes formj s helyzetû csillagcsoportosulsok, mint a Zodikus 12 csillagkpe) inkbb a dszletek, a mozdthatatlan vagy nehezen mozgsthat krnyezetelemek alakjban jelentkeznek a szveges, illetve kpszerû mûalkotsokban, mg a hozzjuk kpest klnbzõ sebessgekkel ide-oda mozogni ltsz tovbbi gitestek - kztk termszetesen az ilyen szempontbl ugyancsak "bolygnak" szmt Nap s Hold! - inkbb a dszletek kztt tevkenykedõ sznjtszk jelmezt ltik magukra. A kplet azonban nem ilyen egyszerû. Egy lovas katona (huszr) esetben pldul, mr akr npdalban, npmesben, akr hmzsen, faragvnyon tûnjk fel, mindig a l szmt a "mozdthatatlan" keret-elemnek (a L ugyanis a Nyilas zodikusjegynek jelzõllata a keleti llatvben!), az ember pedig a "mozgkony" bolyg-minõsg megtestestõje, brmennyire fordtott is ehhez kpest a htkznapi letben kettejk viszonya. (A l mozog, mg nyergben mozdulatlanul l az ember! )
Tudnunk kell, hogy a Zodikus, mint csillagkpek 12 elemû gyûrûje vagy ve (llat-v!) ppen azrt vlt kitntetett az gbolt tbbi rszhez kpest, mert valamennyi szabad szemmel megfigyelhetõ "bolyg" - a klasszikus "htbolyg-rendszer" valamennyi tagja, belertve a Napot s a Holdat is! - ebben az vben ltszik keringeni Fldnk krl. Ezen az "raszmlapon" teht valamennyi "mutat" llst, illetve mozdulsait egyszerre lehet szmon tartani.
Az llcsillagok dszlet-elemei kztt a bolyg-sznjtszk alapvetõen ktflekpp viselkedhetnek. Vagy egyntetû tevkenysggel, voltakppen inkbb csak jelenlttel tltik ki a megfelelõ Zodikus-mezt - ekkor azt mondjuk, hogy "otthon" vagy "uralomban" vannak az adott helysznen; vagy pedig egyszeri, heves, robbansszerû megnyilvnultsgukat szleljk, ez meg azt jelenti, hogy ppen "erõben" vannak. Mg ugyanennek a szablynak a hatsugarban rvnyesl az a megkts, hogy az "uralmi" helyzettel (idegen szakkifejezssel: domicilium) szemben - tõle 6 csillagkpnyi, illetve 6 hnapnyi tvolsgban a Zodikuson bell - "szmûzetsben" (exilium) van az illetõ bolyg, mg az "erõnlti" helysznnel (exaltatio) szemben "erõvesztsben" (deiectio) talljuk õt. Ha sem ez, sem az nem szlelhetõ velk kapcsolatban, akkor ppen "vndorton" vannak (peregrinatio) kt gi helyszn, illetve kt idõegysg kztt.
Mindez jl tettenrhetõ a npmeskben s npballadkban, ahol az "otthon" levõ bolyg-minõsg mindig ltalnos jellegzetessgeket hatroz meg egy-egy mesei-balladai helysznen, mg ugyanott az "erõben" levõ bolyg effektve is cselekmnyt indt, illetve mr fut cselekmnyt drasztikusan mdost. Pldul: a tli napforduls Bak-idõegysgben Szaturnusz uralkodik, ennek megfelelõen az adott mesei (Flig nyzott bakkecske - nyzsi jelenet) vagy balladai szituciban (Hallra tncoltatott lny - a ballada msodik fele, a tnc jelenet) a visszafog, megktõ erõk rvnyeslnek ltalnos s tarts kzegteremtõ tendencikknt, mg a voltakppeni cselekmny (nyzs, vrig tncoltats) az ugyanitt erõben levõ Mars-bolygminõsg szmljra rand. Az itt vzolt "szereposzts" termszetesen kimutathat a kpszerû npmûvszeti alkotsokban is, klnsen a figurlis jelenetes psztorfaragsokon, de a hmzseken s a npi fazekassg rkzott mintakincsben is.
Kln magyarzatra szorul a "Srknyfej", illetve "Srknyfarok" kifejezs a tblzatban. Az elõbbinek ismertebb, mais hasznlatos neve a Felszll Holdcsompont, a msik a Leszll Hold-csompont. Egy valdi (Hold-) s egy, ltszlagos (Nap-) "bolyg"-plya metszspontjrl van itt sz, amelyet a rnk maradt emlkek tansga szerint mr az õskor ksei szakaszban szmon tartottak, mivel csak ennek a virtulis "lnynek" a vndortjt figyelve lehetett elõre jelezni a Nap-, illetve Holdfogyatkozsokat. (Knnyû beltni: akr Nap- akr Holdfogyatkozs csakis akkor kvetkezhet be, ha mindkt gitest a csompontok egyiknek vagy mindkettejknek az irnyban helyezkedik el a fldi megfigyelõhz viszonytva!)
Minthogy ezttal is mozg (azaz ramutat szerepû gi minõsgrõl van sz) az kori-kzpkori kultrk nmelyike kategrikusan besorolta a Srknyfej-Srknyfarok kettõst a bolygk zrt rendjbe, s gy jellegzetes bolyg-kilencessg jtt ltre, amelynek nyomai kifejezetten is megrktõdtek a tblzatunkban sszefoglalt bolyguralmi-erõnlti rendszerben. (V.: Harmer 1938., Hoyle 1978.). Ez a "szmfeletti" kt bolyg-minõsg kimutathat a magyar npi mûveltsgben is. Npmesink srkny figurinak tbbsge ezek egyestett kpjelnek foghat fel - sztereotip viselkedsk alapjn elsõsorban erre kell kvetkeztetnnk -, csak ritkbban tekinthetõk a Mrleg jegy keleti megfelelõje, a Srkny megidzõinek.
3. Az eddigiek alapjn voltakppen magtl rtetõdik, hogy a npmûvszet valsgidzse esetben keretnek ne a teret, ne is az idõt tekintsk nmagban, hanem az egysges tridõ-rendszert. Ez a mûkdsi elv konkrtan gy nyilatkozna meg a kpszerû npmûvszeti alkotsokban, hogy velk kapcsolatban az esetek tbbsgben elvileg sem lenne eldnthetõ, hogy informcitartalmuk dntõen trbeli vagy idõbeli karakterû. Magyarn szlva: ha egy dunntli tkrsfedl brjn, mondjuk, ngy vonul betyrt ltunk egy sorban, akkor ezekrõl ppoly jogosan llthatjuk, hogy egy adott pillanatban ngy klnbzõ szemlyrõl adnak hrt, mint hogy egyetlen szemlynek ngy egymst kvetõ lthelyzetrõl tjkoztatnak. Ez viszont, kvetkezmnyeit tekintve, azt jelenten, hogy egy-egy ilyen bra szksgkppen legalbb ktrtelmû kell, hogy legyen; vagyis ebben az informci-tovbbt rendszerben, gy ltszik, az egyrtelmûsg nem szmt felttlenl elõnys karakterisztikumnak. (Pap 1979., Pap 1987.)
A szbanforg alapelv jelentõsge ott mutatkozik meg a legszembetûnõbben, amikor csillagkpek, illetve llatvi jegy-rvnytartamok hagyomnyosan szmon tartott sajtossgait kell egymsra vonatkoztatnunk vagy egymshoz kpest rtkelnnk. A tavaszindts pldul jellegzetesen s kifejezetten az idõbeli Kos-egysg sajtossgai kz tartozik (Kos-pont: mrcius 21.), fggetlenl attl, hogy az adott v Kos havnak elsõ napjn hajnalban melyik llatvi csillagkpbõl ltjuk felkelni a horizonton a Napot. (Jelenleg, mint ismeretes, ez a csillagkp ppen nem Kos, hanem a Halak, de j ideje tfedi mr a Vzntõ is!) Msrszrõl viszont az a kt "tmadsi pont", ahol a klsõ, hatalmasabb, egyetemesebb vilg kzvetlenl is "beleszlhat" a Zodikus kisvilgba, nevezetesen a Nyilas s a Szûz csillagkpnek llatvi szakasza, trbeli mivoltban jelentõs elsõsorban, hiszen az elsõ esetben, a Nyilas csillagkp irnyba nzve "ltunk be" a sajt Tejtrendszernk generl ("atyai") termszetû kzppontjba, a msodik esetben pedig ugyancsak a Szûz csillagkp irnybl hat rnk az az extragalaktikus szuperhalmaz (npmesink boszorknytanyinak gbolti megfelelõje!), amely tetemes egyirny hzst ad az egybknt viszonylag egyntetûen tgulnak ltsz Univerzumnak.
Brmennyire is gy ll azonban a helyzet, ha objektv (csillagszati) tnyszerûsgben vizsgljuk, az asztrlmtoszi vilgkpben (npmûvszetnk vilgkpe, mint tudjuk, jellegzetesen ilyennek tekinthetõ!) a mondott sajtossgok mintegy tsugroznak a trbeli egysgekbõl az idõbeliekbe s viszont. gy az "atyai" tulajdonsgok szkhelye kkor is a Nyilas havban marad, amikor ennek a hnapnak a kezdetn mr nem a Nyilas csillagkp, rajta keresztl pedig sajt "atyai" Galaxiscentrumunk "szl be" a mi kis vilgunkba, mint ktezer vvel ezelõtt, hanem a Skorpi csillagkp, amelynek htterbõl ms gboltmezõk kldik felnk a maguk jellegzetes - "atyainak" ppensggel nem nevezhetõ - zenett.
Taln mg ennl is fontosabb azonban, hogy megrtsk: az asztrlmtoszi (tridõ-) logika szerint semmifle ellentmonds nem rejlik abban a kijelentsben, hogy mg egyrszrõl az llatvi jegyek belsõ mozgstendencii - s az ezeket jl felismerhetõen ler, mai napig hasznlatos jeleik - elsõsorban az ven belli fny-rnyk ingadozsok fggvnyben (teht idõben) generldnak, addig ugyanezek az alapvetõ mozgstendencik felnagytdva s kifejtõdve - egy- egy precesszis vilghnapba sztterlve - mr annak fggvnyben realizldnak, hogy a tavaszponti napfelkelte-hely mgtt ppen melyik csillagkp (azaz trbeli zodikus-egysg) lthat.
Annyit mindenesetre felttlenl szre kell vennnk - a szveges s a kpszerû npmûvszeti alkotsok vallomsa e tekintetben is figyelemre mltan sszecsengõ! -, hogy a "normlis" 365 napos ven bell az egyes hnapokra esedkes legszembetûnõbb termszeti mozgsok (virgok nylsa-hervadsa, llatok fld al rejtõzse, illetve kibjsa barlangbl-odbl, kltzõ madarak ide-oda vndorlsa stb.) elsõsorban a fny-rnyk ingadozs adott fzisnak vonzataknt rtelmezhetõk, nem pedig aszerint, milyen csillagkpek tûnnek fel az gbolton a kelõ (vagy ppen a nyugv, delelõ stb.) Nap mgtt. Ami azt is jelenti, hogy ha egy npmûvszeti alkotsban tendencia jelknt fogalmazdik meg valamely llatvi tulajdonsg (pldul a Kos-tulajdonsg a fejt jobbra- balra hajtogat griffmadr alakjban a Fehrlfia-tpus meskben, illetve az n. "ktfejû sas" brjban a festett kazetts mennyezeteken, psztorkszsgeken, hmzseken stb.), akkor nagy biztonsggal kvetkeztethetnk arra, hogy a "kis" vi (365 napos) idõegysgben fogalmazza hreit a vilgrl a szbanforg alkots. s ez a megllapts akkor is rvnyben marad, ha trtnetesen sem a "nyugati" (mediterrn), sem a "keleti" (trk- knai) Zodikus nem hasznlja kanonizlt kpjelknt a mi "ktfejû" griffmadarunkat a Kos-tulajdonsgok jellsre.
4. Ha tblzatunk kt oldalt sszevetjk egymssal, feltûnik, hogy egy darabig tkrszimmetrikusan futnak egyms mellett a rubrikk, aztn a szleken eltr egymstl az osztsok ritmusa. A bal oldali szlsõ oszlop egyntetûen hromszorozza a mediterrn llatv egysgeit, mg a jobb szln hol hrom, hol kt oszts ("Hold-hz") felel meg egy-egy keleti zodikus mezõnek. A kettõssg oka kzenfekvõ: ugyanazt a nagyobb tr-idõ-egysget - esetnkben ez a 365 napos v, illetve a neki megfelelõ 360-os Ekliptikakrv - nemcsak a Nap ltszlagos mozgsnak a ritmusa szerint lehet felosztani aprbb s mg aprbb egysgekre, de egy msik nagy „vilgt", a Hold valdi jrsa szerint is. Ennek a ciklusnak a teljes ideje kereken 28 nap lesz, teht clszerû az Ekliptika vt, amelyben (5-nyi billegssel lefel-flfel - v. a Hold-csompont krdskrvel!) a Hold is kering krlttnk - persze õ nem csupn ltszlag, mint a Nap, hanem valsgosan is - , 28 „Hold-hzra" beosztani, s akkor ezen az j skln az jszakai fnyingadozsok, illetve az ezek fggvnyben lezajl termszeti mozgsok is nagy pontossggal kvethetõk lesznek.
Ez a 28 elemû raszmlap termszetesen magban foglalja a Nap "jrsa" szerinti 12 elemet is, tovbbi szakaszols pedig gy trtnik, hogy minden egyes Nap-stci utn mg egy tovbbi, most mr csak a Hold jrsra jellemzõ egysg iktatdik be (gy sszesen mr 24 egysgnk van), s ezekhez a "sarkaltos" tridõ-szakaszokban, azaz a napjegyenlõsgi Kos (Kutya) s Mrleg (Srkny), tovbb a napforduls Rk (Bivaly) s Bak (Kecske) hnapokban mg tovbbi egy-egy Hold-hz jrul. Az gy megismert 28 llatalak - ezt hosszadalmas bizonyt eljrs hjn, pusztn szemlyes tapasztalatokra ptve is tudomsul vehetjk - jellegzetes szereplõgrdja a hazai npmûvszetnek, mgpedig valamennyi mûfaja (mesk, balladk, faragsok, hmzsek stb.) vonatkozsban. Sõt, nem tloznnk akkor sem, ha azt lltannk, hogy elsõsorban ppen ezek az llatalakok npestik be npmûvszeti alkotsainkat.
Nem kevsb jelentõs azonban az vkrnek a Nap "jrsa" szerinti tovbb osztsa sem. Ebben a rendszerben valamennyi zodikus-egysg a neki megfelelõ elemi tulajdonsg mentn tagoldik tovbbi rszegysgekre. A teljes llatvn bell, mint ismeretes, szablyos rendben sszesen ngy elemi tulajdonsg ismtlõdik hrom-hrom alkalommal. A Tavaszponton kezdve a sort: a Kos tzes termszetû, a Bika fld-jellegû, az Ikrek levegõs, s gy tovbb, ugyanebben a sorrendben vgig az vkrn. Eszerint a Kos tulajdonsgmezeje pldul gy bonthat tovbb az elemi karakter megsrtse nlkl, hogy az elsõ tz napjban (szaknyelven az elsõ dekantusban) tretlenl rvnyeslnek benne a Kos- tulajdonsgok, a msodik tz napban ezek mr a kvetkezõ "tzes" jegy, az Oroszln sajtossgaival sznezõdnek t, mg a befejezõ tz nap a harmadik (s egyben utols) "tzes" jegy, a Nyilas jellegzetessgeit rtegzi r a Kos-mezõre.
Knnyû beltni, hogy ez a 36 elemû "nappali” rendszer nem szinkronizlhat zkkenõmentesen a 28 elemû "jszakaival". Ez azonban semmifle nehzsget nem okoz a mindennapi tjkozdsban, hiszen a nappali munka ritmusai mg az sszerûtlensg hatrain tl egyntetûstett nagyvrosi letviteli modellben sem esnek egybe pontosan az jszakaiakkal. Sarktottan gy is fogalmazhatnnk, hogy a dekantus jelzsek elsõsorban tendencikat tapogatnak le, mg a Hold- hzak llat kpviselõi megvalsulsok kpjeleinek tekinthetõk. Ez a felismersnk majd a hromrtegû ember-(valsg-)kp kifejezsekor - albb - nyer klns jelentõsget.
5. A dekantusok rendszernek igazi slya nem is a 365 napos "kis" v keretei kztt mrhetõ meg, hanem a tgabb tridõ-egysgben, az n. precesszis vagy "nagy" Nap-vben. Ez a kt jellegzetes tridõ-keret dntõen kt sajtossgban tr el egymstl : az elõbbinek, ez pedig - tovbb rszletezve a krdst - annyit jelent, hogy egy "kis" hnapnak a precesszis idõkeretek kztt kerek 2160 "kis" v felel meg. Az irnyultsg tekintetben sarktottabb a helyzet: a precesszi "vilgvben" a hnapok pontosan fordtott sorrendben kvetik egymst, mint a mi megszokott 365 napos "kis" vnkben. Ott a Kos utn nem a Bika kvetkezik, hanem a Halak, azutn a Vzntõ, s gy tovbb.
Mindkt sajtossg kzs forrsa, egyben magyarzata a precesszi - egzakt csillagszati formalizmussal lerhat - jelensgben rejlik. Eszerint tapasztalati tny, hogy Fldnk tengelye nem mozdulatlan forgs kzben, hanem kppalst mentn elmozdul. Ennek kvetkezmnyekppen a "szolris" (a fny-rnyk arnyvltozsai alapjn szmon tartott) v valamivel rvidebb, mint a "sziderikus", amelyet aszerint mrnk, hogy a napjegyenlõsg pillanatban melyik csillagkp lthat ppen a felkelõ nap mgtt. Ez utbbi teht csekly mrtkû kssben van az elõbbihez kpest. Ez a kss 72 venknt egy fokot tesz ki, kereken 2160 venknt 30 fokot, azaz gyakorlatilag egy csillagkpnyi vhosszat. Nem rt tudnunk, hogy npmûvszetnknek eddig ilyen szemszgbõl megvizsglt alkotsai - elsõsorban ismt npmeskre, npmesinkre kell hivatkoznunk! - mindkt idõ-egysget ismerik, s mindkettõnek a menetben nagyjbl egyforma gyakorisggal fogalmazzk meg zeneteiket a vilgrl.
Most mr az is knnyen belthat, mirt nõ meg a dekantusok jelentõsge ppen a precesszis rendben. Itt nem a "fejknl" tallkozunk az egyes hnapokkal, hanem a "farkuknl". Ez a tny a jelalkotsban gy jut kifejezsre, hogy mg a "kis" vbeli hnapjelzõ llatok rendre a fejkn viselik a fõbb mozgstendencikat ler cmer-alakzatokat (a Kos esetben pldul ez az llat kt irnyba egyforma velõdssel sztrad szarva), addig az eredetileg precesszis rendben fogalmazdott keleti zodikus-llatok ugyanezt a jelet az altestkn hordozzk (az elõbbi pldnl maradva: a Kos keleti megfelelõje a Kutya, farka csvlsval, azaz idõegysgben egyforma vû ide-oda mozgatsval rja le ugyan ezt a jelet!).
Ha viszont nem az elejn, hanem a vgn lpnk be egy-egy llatvi jegybe, akkor nem az elsõ, hanem ppensggel az utols dekantusuk sajtossgai lesznek szembetlõek a bemenetel idõszakban. Ha pldul a Kos precesszis "Vilghnapjba" htrlunk bele, akkor az elsõ 720 vben (ennyi egy dekantus idõtartama) mg nem Kos-szerû, hanem inkbb Nyilas-szerû jellegzetessgekkel fogunk tallkozni, hiszen - mint mr lttuk ez a "tzes" jegy st t a Kos harmadik dekantusn.
Tblzatunk hasznlathoz nem rt mg annyit tudnunk, hogy a ktfle Zodikus kzl a keletit nem csupn egyetlen ciklus tagolsra hasznljk, hanem szervesen egymsra plõ fokozatokban legalbb ngy felhasznlsi szintjkrõl tudunk. A legkisebb, egyetlen napnyi terjedelmû ciklusban egy-egy zodikusllat egy-egy n. "kettõsrt" jell, mgpedig gy, hogy a delet a L kettõsrjnak kzepn talljuk, az jflt a szemkzti Patknyban. Eggyel magasabb fokozatban ugyanezek az llatok egy-egy (kb. 30 napos) hnapot jellnek a "kis" vben. Tovbb nvelve az idõhatrokat, egy zrt 12 ves ciklushoz jutunk, amelynek 1-1 vt kpletezik a nevezett llatok. Vgl - de nem utolssorban - a precesszis "nagy" Nap-v egyes hnapjai viselik a szban forg llatsereglet egyes szereplõinek nevt, termszetesen fordtott sorrendben, mint a "kis" vben.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
