forrás:      http://www.csszabo41.tar.hu/mitosz.htmlés történelem

a magyar történelem hajnala

Bevezetés:

A kultúra évszázadokon keresztül képes megõrízni szerkezetét,vagyis a fõbb rendezõelvek folyamatossága hordozza a kultúra legjellemzõbb vonásainak újratermeléséhez szükséges információkat.

(Georges Dumézil gondolata)

Hoppál Mihály éppen Dumezil´munkásságát tanulmányozva jutott arra a következtetésre,hogy a „…középkori gesztáink történeti alakjai köré mitikus motívumok egész sora fonódott.”Ugyanõ javasolja,hogy meg kellene vizsgálni ilyen vonatkozásban is a kérdéses mûveket.Természetesen nem vállalkozhatom a feladat elvégzésére,alábbi írásomat csupán kísérletnek tekintem,afféle szellemi „kalandnak”.Tudomásul veszem,hogy az Árpád-korban elõdeinket hunnak,avarnak,szkítának és ungrinak nevezték,ezért nem lep meg,hogy Anonymus kivételével valamennyi krónikakompozíciónk a kárpát-medencei hunok,más néven hungárusok „õstörténetérõl”szól.(Annál talányosabb számomra az avarok nevének hiánya a magyar krónikákból!)

Elõre kell bocsátanunk azt is,hogy minden nép története a mítoszok korából vezet felénk,és már az ókori Mezopotámiában vagy a Kaukázus vidékén kialakult arra egy séma,hogyan láttassuk a folyamatokat. Eszerint az „õstörténet” és a „történet” választóvonala a vízözön volt,az egyes népek külön története pedig a bábeli nyelvzavar után kezdõdött.Az elsõ vezérek/királyok alakja mitikus üzeneteket hordozott.Sokszor nehéz eldönteni,mennyire hús-vér lények avagy istenek.Továbbá azt is megállapíthatjuk,hogy a 10.századi kazárok is Jáfet nemzetségébõl származtatták magukat,bár Bulan kagán már a 740-es években zsidó hitre tért.Ezek után a következõ „mondákat”/szövegeket vizsgáljuk meg,az alábbi sorrendben:

I.Csodaszarvas monda

II.Attila király

III.Csaba monda

IV.Levédi és a kazár kagán dialógusa

V.Álmos monda

VI.Fehér ló monda

VII.Lél és Botond mondája

A szövegelemzéshez mindenekelõtt Anonymus,Kézai és Kálti Márk mûveit használjuk.Erre az jogosít fel bennünket,hogy bizonyítottnak látjuk a szóbeli költészet beépítését mûveikbe.A szövegstruktúrákat megjegyzések és magyarázatok követik.

Mondáink elemzése

I.Csodaszarvas monda avagy a Magyar nép eredetmondája

A monda keletkezési ideje problematikus.Bibliai,bolgár és magyar,mondhatnánk eurázsiai mítoszok fonódnak össze benne.

A monda a bevezetõ séma(vízözön,nyelvzavar)után az alábbi szerkezetre épül:

1.Ménrót,az elsõ fejedelem,Eneh nevû feleségének két fiút nemz:Hunort és Magort.

2.Hunor és Magor elsõszülött fiúk,ezért apjuktól külön sátorba költöznek,miután megkapták az apai részt.Más anyáktól származó fiatalabb testvéreik pedig a „szülõi házban”maradnak.

3.Az elsõszülött fiúknak gondoskodniuk kell a vagyongyarapításról és új hazáról.

4.A fiúk mítikus vadászatra indulnak,hogy új hazát keressenek.Segítségükre siet a Csodaszarvas,aki miután feladatát elvégezte,”elillan szemük elõl.A táj,ahová vezette õket eszményi:fûben,fában,vízben,halban,vadban,szárnyas gazdag ingoványos,legeltetésre is alkalmas terület.(Meotisz vidéke)

5.A családalapításhoz már csak a feleség és a háznép hiányzik.A két fiú tehát ezúttal nem vadászni indul,hanem leányrablásra és zsákmányszerzésre.A pusztában rábukkannak Belár/Bereka fiainak asszonyaira és gyermekeire,s elragadják õket.A védtelenek éppen táncoltak/a Kürt ünnepét ülték.

6.A gyermekek között találták Dula alán fejedelem lányait,akiket Hunor és Magor feleségül vettek.Ezektõl az asszonyoktól származnak a hunok,más néven hungarusok.

7.Hunor és Magor ágyékából 108 fiú született,ezektõl ered a hunok 108 nemzetsége,akik megsokasodván az „õshazából”Szittyaországba költöznek.Majd ebbõl a 108 nemzetségbõl kiválogatnak 6 seregre valót,és 6 kapitány valamint 1 bíró vezetésével Pannoniába költöznek.A többiek Szittyaországban maradnak.

Megjegyzések:

1.A magyar teremtésmítosz szerint a többnejû „Szentlélek”(Ménrót) és a világot teremtõ Istenanya(Enech) gyermekei Hunor és Magor,akiknek a féltestvérei Perzsia vidékén élnek.Enech jelképe a Szarvasünõ,akit a Nappal,a Holddal és a Csillagokkal(gyertyákkal) ábrázoltak.A Szarvasünõ égi követként jelenik meg,hogy új lakhelyre/hazába vezesse fiait.Lásd a hunok,a kutigur bolgárok történetét,valamint a váci,a váradi egyház alapítását,továbbá a gyula lakhelykiválasztását Erdõelvében. .(Szarvasünõ~Boldogasszony)

2-3.Az elsõszülött fiúk jogai a 19.századig népszokásként éltek

4.A honfoglalást megelõzõ mítikus vadászat motívuma megtalálható a számos eurázsiai nép mondájában,nálunk Anonymus Gestájában,a Gyula és Szent László történetében.

5.Ez a rész társadalmi hierarchiát is tükröz:Az elit Hunor és Magor alán feleségeitõl származnak,a többiek Belár fiainak feleségeitõl és gyermekeitõl.(Hunor~Hunugor~Hun+uor/Az avar uar et chunni népnév/;Belár~bolgár,Bereka~Mocsár)

6.A Duló nembeli Kuvrát kagán(635-665) alán fejedelem is volt.Asszony=fejedelemné szavunk alán eredetû.

7.A hat kapitány választásának szokását a székelyek õrizték meg.A 108 nemzetség értelme sok és 8 nemzetség.Ez utalás arra,hogy a kabarok csatlakozása után,a magyarok 8 nemre tagolódtak.A kabarok lelentették az igazi összeköttetést a Kazáriából távozó hétmagyar és a pannoniaiak között.(Anonymusnál a kunok.)

II.Attila király

1.Attila története inkább királytükör,és nem mítosz a szó eredeti értelmében.

2.Attila földi küldetése az volt,hogy Isten ostoraként büntesse a bûnösöket.

3.Kiváló tulajdonságai mellett gyengéi is voltak,amelyek végül is bukását okozták,és megpecsételték népének sorsát is.Az egyébként minden másban mértéktartó király szerfölött buja volt és nem ismerte a mértéket a borivásban.Mint afféle nomád fejedelem, hatalmi vágyból megölte saját testvérét.

4.Elfelejtette,hogy az õ tiszte csupán az”ostor”lesujtása,nem pedig a világ feletti uralom.Büntetésül saját vérében fulladt meg.Halála után pedig fiai és népei egymás ellen fordultak.

5.Ezt a testvérharcot a nem hun alattvalók javukra tudták fordítani.Ugyanis a hunok a germán anyától született Aladár és a bizánci anyától született Csaba nevû fiai köré tömörültek,és nem tudtak megegyezni a hatalom gyakorlásában.

6.A „krimhildi csatában” tehát az európai Nyugat(Róma) és Kelet(Bizánc) ütközött meg,a gyõzelem Nyugaté lett.

7.Ebbõl a csatából,Csaba seregébõl,szökött meg 3000 férfi,akik a Csigla mezején várták meg a hunok második bejövetelét.(Õk a székelyek õsei,akik az ország szélén kaptak új lakhelyet,de megtarhatták saját szokásaikat)

Megjegyzések:

1.Attila jelképes személy,alattvalói egyaránt képviselik a hunokat és az avarokat.Alakja helyi és nyugati mondák alapján készült.

6.A krimhildi csata és körülményei a 752-95 között avar belháborúkat idézik.

Miközben az avarok,azaz a hunok a bizánci,illetve a frank modell követésén vitatkoztak,a frankok és a bolgárog megsemmisítették hatalmukat.Az Attila-hagyományt a nyugati krónikák és a kárpát-medencei népmondák táplálták.Külön hagyománya volt az Árpádoknak.Ez dinasztikus eredetû.

7.Csigla a török gát,gyepû szóból származik ,és rokon értelmû a német rhing,illetve a latin eredetû szláv ”clusa” szóval.Tehát Csigla mezeje nagyjából azonos a pannonok és az avarok pusztaságaival,vagyis a régebbi(megale) kereszteletlen Moráviával,részben pedig Anonymus pogány Marótjának(Ménmarót) országával.

III.Csaba monda

1.Csaba,Attila fia,amolyan kultúrhérosz,aki halála után a Hadak utján(Madarak/Lelkek útja) visszatér seregével a földre,hogy kimentse szökevény népét(a székelyeket) az ellenség karmaiból.

2.Csaba alakja az összekötõ szál Attila hunjai és Árpád magyarjai között.Õ a krimhildi csatából 15000 hunnal Görögországba menekül,majd innen visszatér Szittyaországba,ahol arra biztatja a hunokat,hogy foglalják vissza Pannoniát.

3.Csaba Szittyaországban megnõsült.Mivel édesanyja bizánci herceglány volt,nem kapott nemes szittya feleséget,hanem „Khwarezmbõl” nõsült,fiát pedig Ednek hívták.Mindezek ellenére Csabát megtették az Árpádok õsének,sõt az Aba nem is attól az Ed és Edumen testvérpártól származtatta magát,amelyik apai ágon hun,anyai ágon pedig khwarezmi volt.

Megjegyzések:

1.Csaba nevét magyarázzák az ajándék,a kóbor pásztor és a bolyongó szóból.Emlékét a székelyek szólásaikban is õrizték. Anonymus Csabamagyarának nevezte a Görögországba költözõ Szavárd népét.

IV.Levédi és a kazár kagán dialógusa

1.Levédi a „szávartü azfalü”nép „elsõ vajdája”volt.Népe 7”geneára”oszlott,és a kazárok közelében laktak.

2. Nemes származású,aki nemzetségének „fénye” és vitézsége jutalmául a kagántól nemes kazár lányt kapott feleségül,hogy az fiút szüljön neki.

3.Ez a házasság azonban meddõ maradt

4.Ezért csapás éri Levédit és népét.A kazároktól vereséget szenvedõ kangárokat a földjükre telepítik. Emiatt kitör a kangar-magyar háború.Levédi pedig vereséget szenved,népük kettészakad.

5.Nem sok idõvel ezután a kagán magához rendeli Levédit,akinek felajánlja az általa kreált fejedelmi tisztséget.Levédi ezt a „megtiszteltetést”illõen elhárítja,és maga helyett egy másik „vajdát”Álmost/fiát Árpádot ajánlja.

6.Sor kerül a világ legtörvényesebb fejedelem-választására,kazár törvények és szokások szerint.Árpád pajzsra emelése !)

7.Újabb csapás:Megjelennek a besenyõk,és a magyarokat menekülésre kényszerítik.

Megjegyzések:

1.Levédi neve származhat az alev-lev török szóból.Ez esetben láng,tûzimádó jelentésû.

2.A kagán kiházasította,tehát közbülsõ helyet foglalt el a kagán szövetségese(Azok az õ lányait vehették feleségül) és a hûbéres fejedelmei között.(Azok lányaikat adták a kagán „háremébe”)

5.Ezt a fejedelmi tisztséget a kagán kreálta Levédi számára,elfogadása engedelmességgel járt volna.Ezért Levédi diplomatikusan a tényleges hatalommal bíró Álmosra,illetve Árpádra hárította a felelõsséget.Nyilván tudta,mit tesz.!Álmos és Árpád hatalmát elismerte a kagán,a korábbi vezér Levédi,a magyarok közössége.Tehát egyetemes értékrend szerint is törvényes volt.(Forrás:Bíborbanszületett Konstantinusz A birodalom kormányzásáról,38.fejezet)

V.Álmos monda

1.Mágóg nembeli Ügek-ebbõl a nemzetségbõl származott Attila király is-Dentumogerben feleségül veszi Eunedubelianis vezér leányát:Emesüt.

2.Emesét álmában egy Turul madár látogatja meg,és ennek következtében terhes lesz,majd méhébõl forrás fakad,amelyik tovafolyik és idegen földön hatalmas folyammá duzzad.

3.Másnap a jósok megfejtik álmát.Fia fog születni,aki új hazába vezeti népét,ott megsokasodnak,és Álmos nemzetségébõl szent fejedelmek fognak származni.

4.Álmos égi küldetése tehát az lesz,hogy új hazába vezesse népét,ott azonban át kell adnia ahatalmat fiának.Ennek megfelelõen a „hetumoger”fejedelemmé választja,és vérszerzõdést kötve,testvérré fogadják egymást.

5.Az új hazába tartó hétmagyart egy havasokon túli tartományban sasok kényszerítik arra,hogy mielõbb célba érjenek.
6.Erdõelvében Álmost megölik-szent áldozat lesz-mivel betöltötte földi küldetését.A hatalmat,fia Árpád veszi át(A havasokon innen).

Megjegyzések:

1.Álmos neve magyarázható a török olmak=lenni igenévbõl,és a magyar álom szó hatására vette fel mai alakját.Magyar neve Liüntik lehetett(Aki lõn).Ezt szorította ki a mitikus török név.

2.A turul a „szentlélek” szimboluma.Álmos tehát szeplõtlen fogantatással született kultúrhérosz.Az álom és a folyam motívum iráni és hun hatást mutat.A folyam,a víz Eurázsia szerte a tûz,a fény jelképe is.Tûz és víz az élet.

VI:Fehér ló monda-Árpád alakja

1.Erdõelvében a 7 kapitány közül Álmos fia Árpád elsõ ember.az egyenlõk között.

2.A vezérek egyet értõ akarattal Kündü fia Kusidot küldik Szvatopluk „marót”fejedelemhez,hogy földet,füvet,vizet kérjenek tõle.

3.Kusid egy fehér lovat visz ajándékba,amelyet aranyozott fékkel és nyereggel felszerszámoztak.Szvatopluk az ajándék hatására könnyelmûen annyi földet ajándékozott nekik,amennyit csak óhajtottak,hiszen békés jövevényeknek tekintette õket.

4.Kusid a jóhírrel megérkezvén,mintát is vitt az adományból.Árpád pedig”övéitõl” körülvéve,ivókürtjében megszentelte a Duna vizét,és a mindenható Istentõl örök tulajdonul kérte a Szvatopluktól „vásárolt” földet.Ettõl a pillanattól fogva érvénybe lépett az új törvény.”Akié a föld,a fû,a víz ,azé minden !”Majd a magyarok Árpád vezetésével birtokba vették jogos tulajdonukat.Szvatopluk pedig abba a vízbe fulladt,amelyikbõl oly könnyelmûen adományozott a magyaroknak.

4.Árpád ,szittya törvények szerint,háborúban a sereg elõtt járt,visszavonuláskor pedig mögötte.

Megjegyzések:

2.A kündü szó „Napfia” értelmû,Kus=madár jelentésû,azaz szentlélek-jelkép.

3.A fehér lovat a Napistennek áldozták fel.

4.Árpád szentként járt a hadak elõtt és utána ,nem pedig a csatlakozott népek kötelességét teljesítve.

VII.Lél és Botond

1.Tas fia Lél vezér bizonyára Árpád dédunokája volt,és Tormás nemzedékébe tartozott.

2.Vezéri jelvénye a kürt lehetett.A monda szerint kürtjével ölte meg Konrádot,hogy a németeken bosszút álljon az augsburgi vereségért.

3.Az „augsburgi mondakörhöz” tartozik még két fontos információ:

-A magyarok Isten ostoraként mértek csapásokat a nyugati népekre,és Augsburgban már maguk is „kényszernek” érezték ezt az égi küldetést.Ám nem merték abbahagyni,mert féltek,hogy akkor elpusztítják õket.

-A németek hét magyar foglyot megcsonkítva küldtek haza,hogy otthon elriasszák a többieket az efféle küldetésektõl.Jelképesen tehát az egész népet „megbüntették”.

4.Anonymus Kölpény vezért rokoni kapcsolatba vonja Tassal.Kölpény fia Botond mondájában két motívum ötvözõdik:

A/Botond a magyarok követe Bizáncban.A hadüzenet jeleként belevágja bárdját/buzogányát a bizánci kapuba.Azon akkora rést nyit,amelybõl a császár láthatja,nem akárkik üzentek hadat neki.

B/A hadüzenõ magyarok legkisebb vitéze birkozásban legyõzi a legnagyobb bizáncit.

Megjegyzések:

1.A lélek,szentlélek kulcsfogalma a magyar mitológiának,hiszen folyamatosságot biztosít a „sámánizmustól” a kereszténységig.

3.Ez a motívum a mongoloknál is megtalálható.

4.Botond nevét a germán követ szóból alkotották,mítikus alak.A bárd jellegzetesen varég fegyver.Apja nevét-Kölpény-egy kelet-európai skandináv népnévbõl magyarázhatjuk.

Összegzés

A magyar mítoszok akkor nyerték el feljegyzés elõtti végsõ formájukat,amikor a kárpát-medencei hun-avar utódokkal a hétmagyar népe egyesült.A folyamatosságot Ménrót-Attila-Csaba-Álmos alakja biztosította)Ez a folyamat legkésõbb Géza fejedelem korára már befejezõdött.A mítoszokból nem születtek eposzok,erre már nem volt „idõ”,de tovább éltek a középkori szóbeli költészetben és a népmesékben. Csak annyi információt közölnek,amennyi a célnak megfelelt

Olyan információkat tároltak,amelyek lehetõvé tették az Európába való beilleszkedést számunkra.