forr�s:      http://www.csszabo41.tar.hu/mitosz.html�s t�rt�nelem

a magyar t�rt�nelem hajnala

Bevezet�s:

A kult�ra �vsz�zadokon kereszt�l k�pes megõr�zni szerkezet�t,vagyis a fõbb rendezõelvek folyamatoss�ga hordozza a kult�ra legjellemzõbb von�sainak �jratermel�s�hez sz�ks�ges inform�ci�kat.

(Georges Dum�zil gondolata)

Hopp�l Mih�ly �ppen Dumezil�munk�ss�g�t tanulm�nyozva jutott arra a k�vetkeztet�sre,hogy a „…k�z�pkori geszt�ink t�rt�neti alakjai k�r� mitikus mot�vumok eg�sz sora fon�dott.”Ugyanõ javasolja,hogy meg kellene vizsg�lni ilyen vonatkoz�sban is a k�rd�ses mûveket.Term�szetesen nem v�llalkozhatom a feladat elv�gz�s�re,al�bbi �r�somat csup�n k�s�rletnek tekintem,aff�le szellemi „kalandnak”.Tudom�sul veszem,hogy az �rp�d-korban elõdeinket hunnak,avarnak,szk�t�nak �s ungrinak nevezt�k,ez�rt nem lep meg,hogy Anonymus kiv�tel�vel valamennyi kr�nikakompoz�ci�nk a k�rp�t-medencei hunok,m�s n�ven hung�rusok „õst�rt�net�rõl”sz�l.(Ann�l tal�nyosabb sz�momra az avarok nev�nek hi�nya a magyar kr�nik�kb�l!)

Elõre kell bocs�tanunk azt is,hogy minden n�p t�rt�nete a m�toszok kor�b�l vezet fel�nk,�s m�r az �kori Mezopot�mi�ban vagy a Kauk�zus vid�k�n kialakult arra egy s�ma,hogyan l�ttassuk a folyamatokat. Eszerint az „õst�rt�net” �s a „t�rt�net” v�laszt�vonala a v�z�z�n volt,az egyes n�pek k�l�n t�rt�nete pedig a b�beli nyelvzavar ut�n kezdõd�tt.Az elsõ vez�rek/kir�lyok alakja mitikus �zeneteket hordozott.Sokszor neh�z eld�nteni,mennyire h�s-v�r l�nyek avagy istenek.Tov�bb� azt is meg�llap�thatjuk,hogy a 10.sz�zadi kaz�rok is J�fet nemzets�g�bõl sz�rmaztatt�k magukat,b�r Bulan kag�n m�r a 740-es �vekben zsid� hitre t�rt.Ezek ut�n a k�vetkezõ „mond�kat”/sz�vegeket vizsg�ljuk meg,az al�bbi sorrendben:

I.Csodaszarvas monda

II.Attila kir�ly

III.Csaba monda

IV.Lev�di �s a kaz�r kag�n dial�gusa

V.�lmos monda

VI.Feh�r l� monda

VII.L�l �s Botond mond�ja

A sz�vegelemz�shez mindenekelõtt Anonymus,K�zai �s K�lti M�rk mûveit haszn�ljuk.Erre az jogos�t fel benn�nket,hogy bizony�tottnak l�tjuk a sz�beli k�lt�szet be�p�t�s�t mûveikbe.A sz�vegstrukt�r�kat megjegyz�sek �s magyar�zatok k�vetik.

Mond�ink elemz�se

I.Csodaszarvas monda avagy a Magyar n�p eredetmond�ja

A monda keletkez�si ideje problematikus.Bibliai,bolg�r �s magyar,mondhatn�nk eur�zsiai m�toszok fon�dnak �ssze benne.

A monda a bevezetõ s�ma(v�z�z�n,nyelvzavar)ut�n az al�bbi szerkezetre �p�l:

1.M�nr�t,az elsõ fejedelem,Eneh nevû feles�g�nek k�t fi�t nemz:Hunort �s Magort.

2.Hunor �s Magor elsõsz�l�tt fi�k,ez�rt apjukt�l k�l�n s�torba k�lt�znek,miut�n megkapt�k az apai r�szt.M�s any�kt�l sz�rmaz� fiatalabb testv�reik pedig a „sz�lõi h�zban”maradnak.

3.Az elsõsz�l�tt fi�knak gondoskodniuk kell a vagyongyarap�t�sr�l �s �j haz�r�l.

4.A fi�k m�tikus vad�szatra indulnak,hogy �j haz�t keressenek.Seg�ts�g�kre siet a Csodaszarvas,aki miut�n feladat�t elv�gezte,”elillan szem�k elõl.A t�j,ahov� vezette õket eszm�nyi:fûben,f�ban,v�zben,halban,vadban,sz�rnyas gazdag ingov�nyos,legeltet�sre is alkalmas ter�let.(Meotisz vid�ke)

5.A csal�dalap�t�shoz m�r csak a feles�g �s a h�zn�p hi�nyzik.A k�t fi� teh�t ez�ttal nem vad�szni indul,hanem le�nyrabl�sra �s zs�km�nyszerz�sre.A puszt�ban r�bukkannak Bel�r/Bereka fiainak asszonyaira �s gyermekeire,s elragadj�k õket.A v�dtelenek �ppen t�ncoltak/a K�rt �nnep�t �lt�k.

6.A gyermekek k�z�tt tal�lt�k Dula al�n fejedelem l�nyait,akiket Hunor �s Magor feles�g�l vettek.Ezektõl az asszonyokt�l sz�rmaznak a hunok,m�s n�ven hungarusok.

7.Hunor �s Magor �gy�k�b�l 108 fi� sz�letett,ezektõl ered a hunok 108 nemzets�ge,akik megsokasodv�n az „õshaz�b�l”Szittyaorsz�gba k�lt�znek.Majd ebbõl a 108 nemzets�gbõl kiv�logatnak 6 seregre val�t,�s 6 kapit�ny valamint 1 b�r� vezet�s�vel Pannoni�ba k�lt�znek.A t�bbiek Szittyaorsz�gban maradnak.

Megjegyz�sek:

1.A magyar teremt�sm�tosz szerint a t�bbnejû „Szentl�lek”(M�nr�t) �s a vil�got teremtõ Istenanya(Enech) gyermekei Hunor �s Magor,akiknek a f�ltestv�rei Perzsia vid�k�n �lnek.Enech jelk�pe a Szarvas�nõ,akit a Nappal,a Holddal �s a Csillagokkal(gyerty�kkal) �br�zoltak.A Szarvas�nõ �gi k�vetk�nt jelenik meg,hogy �j lakhelyre/haz�ba vezesse fiait.L�sd a hunok,a kutigur bolg�rok t�rt�net�t,valamint a v�ci,a v�radi egyh�z alap�t�s�t,tov�bb� a gyula lakhelykiv�laszt�s�t Erdõelv�ben. .(Szarvas�nõ~Boldogasszony)

2-3.Az elsõsz�l�tt fi�k jogai a 19.sz�zadig n�pszok�sk�nt �ltek

4.A honfoglal�st megelõzõ m�tikus vad�szat mot�vuma megtal�lhat� a sz�mos eur�zsiai n�p mond�j�ban,n�lunk Anonymus Gest�j�ban,a Gyula �s Szent L�szl� t�rt�net�ben.

5.Ez a r�sz t�rsadalmi hierarchi�t is t�kr�z:Az elit Hunor �s Magor al�n feles�geitõl sz�rmaznak,a t�bbiek Bel�r fiainak feles�geitõl �s gyermekeitõl.(Hunor~Hunugor~Hun+uor/Az avar uar et chunni n�pn�v/;Bel�r~bolg�r,Bereka~Mocs�r)

6.A Dul� nembeli Kuvr�t kag�n(635-665) al�n fejedelem is volt.Asszony=fejedelemn� szavunk al�n eredetû.

7.A hat kapit�ny v�laszt�s�nak szok�s�t a sz�kelyek õrizt�k meg.A 108 nemzets�g �rtelme sok �s 8 nemzets�g.Ez utal�s arra,hogy a kabarok csatlakoz�sa ut�n,a magyarok 8 nemre tagol�dtak.A kabarok lelentett�k az igazi �sszek�ttet�st a Kaz�ri�b�l t�voz� h�tmagyar �s a pannoniaiak k�z�tt.(Anonymusn�l a kunok.)

II.Attila kir�ly

1.Attila t�rt�nete ink�bb kir�lyt�k�r,�s nem m�tosz a sz� eredeti �rtelm�ben.

2.Attila f�ldi k�ldet�se az volt,hogy Isten ostorak�nt b�ntesse a bûn�s�ket.

3.Kiv�l� tulajdons�gai mellett gyeng�i is voltak,amelyek v�g�l is buk�s�t okozt�k,�s megpecs�telt�k n�p�nek sors�t is.Az egy�bk�nt minden m�sban m�rt�ktart� kir�ly szerf�l�tt buja volt �s nem ismerte a m�rt�ket a boriv�sban.Mint aff�le nom�d fejedelem, hatalmi v�gyb�l meg�lte saj�t testv�r�t.

4.Elfelejtette,hogy az õ tiszte csup�n az”ostor”lesujt�sa,nem pedig a vil�g feletti uralom.B�ntet�s�l saj�t v�r�ben fulladt meg.Hal�la ut�n pedig fiai �s n�pei egym�s ellen fordultak.

5.Ezt a testv�rharcot a nem hun alattval�k javukra tudt�k ford�tani.Ugyanis a hunok a germ�n any�t�l sz�letett Alad�r �s a biz�nci any�t�l sz�letett Csaba nevû fiai k�r� t�m�r�ltek,�s nem tudtak megegyezni a hatalom gyakorl�s�ban.

6.A „krimhildi csat�ban” teh�t az eur�pai Nyugat(R�ma) �s Kelet(Biz�nc) �tk�z�tt meg,a gyõzelem Nyugat� lett.

7.Ebbõl a csat�b�l,Csaba sereg�bõl,sz�k�tt meg 3000 f�rfi,akik a Csigla mezej�n v�rt�k meg a hunok m�sodik bej�vetel�t.(Õk a sz�kelyek õsei,akik az orsz�g sz�l�n kaptak �j lakhelyet,de megtarhatt�k saj�t szok�saikat)

Megjegyz�sek:

1.Attila jelk�pes szem�ly,alattval�i egyar�nt k�pviselik a hunokat �s az avarokat.Alakja helyi �s nyugati mond�k alapj�n k�sz�lt.

6.A krimhildi csata �s k�r�lm�nyei a 752-95 k�z�tt avar belh�bor�kat id�zik.

Mik�zben az avarok,azaz a hunok a biz�nci,illetve a frank modell k�vet�s�n vitatkoztak,a frankok �s a bolg�rog megsemmis�tett�k hatalmukat.Az Attila-hagyom�nyt a nyugati kr�nik�k �s a k�rp�t-medencei n�pmond�k t�pl�lt�k.K�l�n hagyom�nya volt az �rp�doknak.Ez dinasztikus eredetû.

7.Csigla a t�r�k g�t,gyepû sz�b�l sz�rmazik ,�s rokon �rtelmû a n�met rhing,illetve a latin eredetû szl�v ”clusa” sz�val.Teh�t Csigla mezeje nagyj�b�l azonos a pannonok �s az avarok pusztas�gaival,vagyis a r�gebbi(megale) kereszteletlen Mor�vi�val,r�szben pedig Anonymus pog�ny Mar�tj�nak(M�nmar�t) orsz�g�val.

III.Csaba monda

1.Csaba,Attila fia,amolyan kult�rh�rosz,aki hal�la ut�n a Hadak utj�n(Madarak/Lelkek �tja) visszat�r sereg�vel a f�ldre,hogy kimentse sz�kev�ny n�p�t(a sz�kelyeket) az ellens�g karmaib�l.

2.Csaba alakja az �sszek�tõ sz�l Attila hunjai �s �rp�d magyarjai k�z�tt.Õ a krimhildi csat�b�l 15000 hunnal G�r�gorsz�gba menek�l,majd innen visszat�r Szittyaorsz�gba,ahol arra biztatja a hunokat,hogy foglalj�k vissza Pannoni�t.

3.Csaba Szittyaorsz�gban megnõs�lt.Mivel �desanyja biz�nci hercegl�ny volt,nem kapott nemes szittya feles�get,hanem „Khwarezmbõl” nõs�lt,fi�t pedig Ednek h�vt�k.Mindezek ellen�re Csab�t megtett�k az �rp�dok õs�nek,sõt az Aba nem is att�l az Ed �s Edumen testv�rp�rt�l sz�rmaztatta mag�t,amelyik apai �gon hun,anyai �gon pedig khwarezmi volt.

Megjegyz�sek:

1.Csaba nev�t magyar�zz�k az aj�nd�k,a k�bor p�sztor �s a bolyong� sz�b�l.Eml�k�t a sz�kelyek sz�l�saikban is õrizt�k. Anonymus Csabamagyar�nak nevezte a G�r�gorsz�gba k�lt�zõ Szav�rd n�p�t.

IV.Lev�di �s a kaz�r kag�n dial�gusa

1.Lev�di a „sz�vart� azfal�”n�p „elsõ vajd�ja”volt.N�pe 7”gene�ra”oszlott,�s a kaz�rok k�zel�ben laktak.

2. Nemes sz�rmaz�s�,aki nemzets�g�nek „f�nye” �s vit�zs�ge jutalm�ul a kag�nt�l nemes kaz�r l�nyt kapott feles�g�l,hogy az fi�t sz�lj�n neki.

3.Ez a h�zass�g azonban meddõ maradt

4.Ez�rt csap�s �ri Lev�dit �s n�p�t.A kaz�rokt�l veres�get szenvedõ kang�rokat a f�ldj�kre telep�tik. Emiatt kit�r a kangar-magyar h�bor�.Lev�di pedig veres�get szenved,n�p�k kett�szakad.

5.Nem sok idõvel ezut�n a kag�n mag�hoz rendeli Lev�dit,akinek felaj�nlja az �ltala kre�lt fejedelmi tiszts�get.Lev�di ezt a „megtiszteltet�st”illõen elh�r�tja,�s maga helyett egy m�sik „vajd�t”�lmost/fi�t �rp�dot aj�nlja.

6.Sor ker�l a vil�g legt�rv�nyesebb fejedelem-v�laszt�s�ra,kaz�r t�rv�nyek �s szok�sok szerint.�rp�d pajzsra emel�se !)

7.�jabb csap�s:Megjelennek a besenyõk,�s a magyarokat menek�l�sre k�nyszer�tik.

Megjegyz�sek:

1.Lev�di neve sz�rmazhat az alev-lev t�r�k sz�b�l.Ez esetben l�ng,tûzim�d� jelent�sû.

2.A kag�n kih�zas�totta,teh�t k�zb�lsõ helyet foglalt el a kag�n sz�vets�gese(Azok az õ l�nyait vehett�k feles�g�l) �s a hûb�res fejedelmei k�z�tt.(Azok l�nyaikat adt�k a kag�n „h�rem�be”)

5.Ezt a fejedelmi tiszts�get a kag�n kre�lta Lev�di sz�m�ra,elfogad�sa engedelmess�ggel j�rt volna.Ez�rt Lev�di diplomatikusan a t�nyleges hatalommal b�r� �lmosra,illetve �rp�dra h�r�totta a felelõss�get.Nyilv�n tudta,mit tesz.!�lmos �s �rp�d hatalm�t elismerte a kag�n,a kor�bbi vez�r Lev�di,a magyarok k�z�ss�ge.Teh�t egyetemes �rt�krend szerint is t�rv�nyes volt.(Forr�s:B�borbansz�letett Konstantinusz A birodalom korm�nyz�s�r�l,38.fejezet)

V.�lmos monda

1.M�g�g nembeli �gek-ebbõl a nemzets�gbõl sz�rmazott Attila kir�ly is-Dentumogerben feles�g�l veszi Eunedubelianis vez�r le�ny�t:Emes�t.

2.Emes�t �lm�ban egy Turul mad�r l�togatja meg,�s ennek k�vetkezt�ben terhes lesz,majd m�h�bõl forr�s fakad,amelyik tovafolyik �s idegen f�ld�n hatalmas folyamm� duzzad.

3.M�snap a j�sok megfejtik �lm�t.Fia fog sz�letni,aki �j haz�ba vezeti n�p�t,ott megsokasodnak,�s �lmos nemzets�g�bõl szent fejedelmek fognak sz�rmazni.

4.�lmos �gi k�ldet�se teh�t az lesz,hogy �j haz�ba vezesse n�p�t,ott azonban �t kell adnia ahatalmat fi�nak.Ennek megfelelõen a „hetumoger”fejedelemm� v�lasztja,�s v�rszerzõd�st k�tve,testv�rr� fogadj�k egym�st.

5.Az �j haz�ba tart� h�tmagyart egy havasokon t�li tartom�nyban sasok k�nyszer�tik arra,hogy mielõbb c�lba �rjenek.
6.Erdõelv�ben �lmost meg�lik-szent �ldozat lesz-mivel bet�lt�tte f�ldi k�ldet�s�t.A hatalmat,fia �rp�d veszi �t(A havasokon innen).

Megjegyz�sek:

1.�lmos neve magyar�zhat� a t�r�k olmak=lenni igen�vbõl,�s a magyar �lom sz� hat�s�ra vette fel mai alakj�t.Magyar neve Li�ntik lehetett(Aki lõn).Ezt szor�totta ki a mitikus t�r�k n�v.

2.A turul a „szentl�lek” szimboluma.�lmos teh�t szeplõtlen fogantat�ssal sz�letett kult�rh�rosz.Az �lom �s a folyam mot�vum ir�ni �s hun hat�st mutat.A folyam,a v�z Eur�zsia szerte a tûz,a f�ny jelk�pe is.Tûz �s v�z az �let.

VI:Feh�r l� monda-�rp�d alakja

1.Erdõelv�ben a 7 kapit�ny k�z�l �lmos fia �rp�d elsõ ember.az egyenlõk k�z�tt.

2.A vez�rek egyet �rtõ akarattal K�nd� fia Kusidot k�ldik Szvatopluk „mar�t”fejedelemhez,hogy f�ldet,f�vet,vizet k�rjenek tõle.

3.Kusid egy feh�r lovat visz aj�nd�kba,amelyet aranyozott f�kkel �s nyereggel felszersz�moztak.Szvatopluk az aj�nd�k hat�s�ra k�nnyelmûen annyi f�ldet aj�nd�kozott nekik,amennyit csak �hajtottak,hiszen b�k�s j�vev�nyeknek tekintette õket.

4.Kusid a j�h�rrel meg�rkezv�n,mint�t is vitt az adom�nyb�l.�rp�d pedig”�v�itõl” k�r�lv�ve,iv�k�rtj�ben megszentelte a Duna viz�t,�s a mindenhat� Istentõl �r�k tulajdonul k�rte a Szvatoplukt�l „v�s�rolt” f�ldet.Ettõl a pillanatt�l fogva �rv�nybe l�pett az �j t�rv�ny.”Aki� a f�ld,a fû,a v�z ,az� minden !”Majd a magyarok �rp�d vezet�s�vel birtokba vett�k jogos tulajdonukat.Szvatopluk pedig abba a v�zbe fulladt,amelyikbõl oly k�nnyelmûen adom�nyozott a magyaroknak.

4.�rp�d ,szittya t�rv�nyek szerint,h�bor�ban a sereg elõtt j�rt,visszavonul�skor pedig m�g�tte.

Megjegyz�sek:

2.A k�nd� sz� „Napfia” �rtelmû,Kus=mad�r jelent�sû,azaz szentl�lek-jelk�p.

3.A feh�r lovat a Napistennek �ldozt�k fel.

4.�rp�d szentk�nt j�rt a hadak elõtt �s ut�na ,nem pedig a csatlakozott n�pek k�teless�g�t teljes�tve.

VII.L�l �s Botond

1.Tas fia L�l vez�r bizony�ra �rp�d d�dunok�ja volt,�s Torm�s nemzed�k�be tartozott.

2.Vez�ri jelv�nye a k�rt lehetett.A monda szerint k�rtj�vel �lte meg Konr�dot,hogy a n�meteken bossz�t �lljon az augsburgi veres�g�rt.

3.Az „augsburgi mondak�rh�z” tartozik m�g k�t fontos inform�ci�:

-A magyarok Isten ostorak�nt m�rtek csap�sokat a nyugati n�pekre,�s Augsburgban m�r maguk is „k�nyszernek” �rezt�k ezt az �gi k�ldet�st.�m nem mert�k abbahagyni,mert f�ltek,hogy akkor elpuszt�tj�k õket.

-A n�metek h�t magyar foglyot megcsonk�tva k�ldtek haza,hogy otthon elriassz�k a t�bbieket az eff�le k�ldet�sektõl.Jelk�pesen teh�t az eg�sz n�pet „megb�ntett�k”.

4.Anonymus K�lp�ny vez�rt rokoni kapcsolatba vonja Tassal.K�lp�ny fia Botond mond�j�ban k�t mot�vum �tv�zõdik:

A/Botond a magyarok k�vete Biz�ncban.A had�zenet jelek�nt belev�gja b�rdj�t/buzog�ny�t a biz�nci kapuba.Azon akkora r�st nyit,amelybõl a cs�sz�r l�thatja,nem ak�rkik �zentek hadat neki.

B/A had�zenõ magyarok legkisebb vit�ze birkoz�sban legyõzi a legnagyobb biz�ncit.

Megjegyz�sek:

1.A l�lek,szentl�lek kulcsfogalma a magyar mitol�gi�nak,hiszen folyamatoss�got biztos�t a „s�m�nizmust�l” a kereszt�nys�gig.

3.Ez a mot�vum a mongolokn�l is megtal�lhat�.

4.Botond nev�t a germ�n k�vet sz�b�l alkotott�k,m�tikus alak.A b�rd jellegzetesen var�g fegyver.Apja nev�t-K�lp�ny-egy kelet-eur�pai skandin�v n�pn�vbõl magyar�zhatjuk.

�sszegz�s

A magyar m�toszok akkor nyert�k el feljegyz�s elõtti v�gsõ form�jukat,amikor a k�rp�t-medencei hun-avar ut�dokkal a h�tmagyar n�pe egyes�lt.A folyamatoss�got M�nr�t-Attila-Csaba-�lmos alakja biztos�totta)Ez a folyamat legk�sõbb G�za fejedelem kor�ra m�r befejezõd�tt.A m�toszokb�l nem sz�lettek eposzok,erre m�r nem volt „idõ”,de tov�bb �ltek a k�z�pkori sz�beli k�lt�szetben �s a n�pmes�kben. Csak annyi inform�ci�t k�z�lnek,amennyi a c�lnak megfelelt

Olyan inform�ci�kat t�roltak,amelyek lehetõv� tett�k az Eur�p�ba val� beilleszked�st sz�munkra.