Ha egy civiliz�ci� minden m�s civiliz�ci� sz�m�ra �rthet� inform�ci� k�zl�s�re sz�nja el mag�t, akkor nem haszn�lhat bet�ket vagy sz�mokat, mert ezek �hatatlanul elfelejt�dnek egy id� ut�n. Amint F�ldes Attila, a sz�gnyelv kutat�ja zseni�lisan lefektette, az egyetlen minden civiliz�ci� sz�m�ra egyform�n ugyanazt jelent� dolog a k�zbez�rt sz�g, de �n m�g idesoroln�m a k�vetkez�ket is; a rajz, vagy a geometriai elrendez�s, a s�kidomok �s a t�rbeli testek. A sz�gekkel k�z�lt �zenet egy f�ld�n k�v�li fajnak is ugyanazt jelenti, mint nek�nk.

A F�ld eg�sz�n sok vall�si tan terjeng, az emberek fanatikusan v�dik �s t�madj�k egym�st ennek �r�gy�n, �s �gy igyekeznek el�t�rbe helyezni a saj�t elveiket, hogy sz�ban �s tettben le akarj�k al�zni a m�s meggy�z�d�s� t�rsaikat. A materialist�k kijelentett�k, hogy nincs Isten. A vall�sos embereket egyszer�en babon�snak nevezt�k, ami mindenk�ppen buta elmaradotts�got jelentet a sz�t�rukban. Az anyagelv�s�g minden kem�ny�t�se ellen�re m�g �vsz�zadokkal a gondolati forradalom ut�n is megmaradtak az emberek a vall�saik mellett, m�g azokban az orsz�gokban is, ahol ez kimondottan h�tr�nyos helyzetbe hozta �ket. Valami bels� igazs�gmond� erre k�sztette �ket, no meg a hagyom�ny tisztelete, ami egy�ttal �sei megbecs�l�s�t is jelenti.

A nagy eur�pai ideol�giai �ramlatokkal kev�sb� l�togatott t�jakon, de a falvakban is csal�dtak az emberek az �ress�g �s a tagad�s ideol�gi�iban, �s visszat�rtek a templomokba. R�j�ttek arra, hogy kell a k�z�ss�g �s a vall�sok t�rsadalmi f�kez� ereje. Egy �si megszok�s �jra h�d�tja a fiatalokat, mert a materialista mor�l anyagelv�, "egyszer �l�nk!" gondolkod�s�, �s a hitetlen �gy gondolja, hogy b�rmit megtehet, amire nem der�l f�ny, vagy amit nem b�ntet meg a t�rv�ny. A h�v�t az Istent�l, vagy a karmatikus k�vetkezm�nyt�l val� f�lelem visszatartja a vall�si t�rv�nyei �ltal tiltott dolgokt�l. Itt fontos szerepet j�tszik a t�rsadalmi kik�z�s�t�s is. Jobb, mint ezer rend�r, mert az otthon minden embernek fontos. Akkor is, ha tagadja.

Se a h�v�k, se a materialist�k nem tudj�k, hogy a vil�g hogyan keletkezett, b�r mindk�t ir�nyzat ezt �ll�tja mag�r�l. A h�v�k sem �rtik, hogy hogyan m�k�dik, de legal�bb van egy biztos hit�k abban, hogy az eg�szet egy n�luk sokkal okosabb �s b�lcs fels�bb er� teremtette meg, �s ebben meg is nyugszanak. Ett�l a vil�got nem �rtik jobban, mint hitetlen embert�rsaik, de �let�k m�gis nyugodtabb �s kiegyens�lyozottabb, mert �gy �rzik, hogy ez nem olyan nagy baj, mert van egy n�luk okosabb szab�lyoz�ja �s m�k�dtet�je az eg�sznek, sz�val nem gazd�tlanul sodr�dnak az �rral, hanem fel�gyelnek r�juk.

Ez a nyugalom sok embern�l csak addig tart, ameddig nem �ri valamilyen trag�dia, mert akkor sokan v�lnak hitehagyott�. Mert milyen Isten az, aki elveszi t�l�k a gyermek�ket, vagy a szerelm�ket!?

Ez a hit ingatag. Sz�p, de ingatag. Jobb, ha az ember �rti is egy kicsit.

Ma nagyon divatos dolog v�letlenr�l besz�lni, de ilyet az Univerzum nem ismer. Ahogy Albert Einstein mondta: Az Isten nem kockaj�t�kos. Tudott valamit.

M�r 16 �ve annak, hogy az id� relativit�selm�let�nek k�rd�seivel szorosabban �s int�zm�nyesen foglalkozunk, �s munk�nk sor�n vil�goss� v�lt, hogy amit ma vall�sk�nt �rizget�nk, az az id�nk�nt paradoxnak hat� �si tanok m�g�tt egy olyan elfeledett tud�s maradv�nyit �rzi, ami kozmikus l�pt�k� �s �rt�k�, de sajnos olyan fontos kulcselemeket n�lk�l�z m�r, hogy egy racion�lisabbnak hat� materialista fizikus, matematikus vagy filoz�fus er�sebbnek �s okosabbnak gondolhatja mag�t a teol�giai tan�t�sok mellett. Sajnos m�r a F�ld papjai is elfelejtett�k az �sszef�gg�seket �s a teremt�s tanait. A gn�zis tanainak tud�it egyszer�en kiirtott�k. A tud�s hegem�ni�ja megszakadt. A l�nyeg m�gis t�l�lte az id� puszt�t�s�t. Itt van el�tt�nk, �s elj�tt az ideje annak, hogy egy-egy m�r elfeledett elemet felfedezve �jra meg�rts�k �sap�ink fens�ges gondolatait. A F�ld minden t�j�n felfedezhet� a F�ld�n k�v�li eredet�nk eml�ke, �s minden archaikus hagyom�nyokat �rz� n�p eml�kszik m�g arra, hogy honnan k�lt�z�tt a F�ldre, csak minden ilyen inform�ci� �tj�ban �ll a Darvinista ir�nyzatnak. Ez felt�tlen�l azt vonn� mag�val, hogy egy technikailag is sokkal fejlettebb tud�ssal b�r� civiliz�ci� �zeneteit kell keresn�nk. Ez nem egy m�sik civiliz�ci�, hanem mi magunk vagyunk. A magyarok az Ursa Major, vagyis a Nagy Medve csillagk�p ir�ny�b�l �rkeztek 70000 �vvel ezel�tt, �s a m�sodik nagy bek�lt�z�si hull�m pedig a Sz�riusz ir�ny�b�l �rkezett. Ezek a rokonaink sz�k�k, �s voltak, akik teljesen m�sf�le testekben is �ltek. Erre dologra utal a leteleped�s hely�nek mai neve is: Sz�ria. Az orsz�g m�g ma is tele van a r�gi magyari hely �s f�ldrajzi nevekkel, amely a mai arab ajk� lakoss�gnak m�r semmit sem jelent (sokszor megk�rdezt�k t�l�k Sz�ri�ban), de a magyar f�l m�g most is �rtelmesnek �s ismer�snek hallja ezeket. A valamikori bek�lt�z�k sokszor teljesen elt�r� fizimisk�val rohang�ltak, �s nagyon meglep� lenne, ha egy ilyen test� ember szembe j�nne vel�nk az �ton. Ennek nyomait sok �s �s �kori lelet �rzi. Ma reflexb�l r�s�tik a "kultikus t�rgy", "pog�ny istens�g" vagy "b�lv�ny" jelz�ket.

Aki nem a mestere, az a h�h�ra. N�zz�k meg azt, hogy mi lapul a f�lre�rtett vagy f�lremagyar�zott �si erekly�k morfol�giai hasonl�s�ga m�g�tt. A der�ksz�g� h�romsz�g vagy a k�r nem vall�si okokb�l olyan, amilyen. A sz�g az id� relativit�s-elm�let�ben sebess�get is jelent! (Nemcsak sz�gsebes�get!)

A sz�m�t�g�pes modellez�s vezetett r� benn�nket azokra a hat�rparam�terekre, amelyek a teremt�s korl�tait (hat�rparam�tereit) is jelentik, mert r�j�tt�nk arra, hogy egy tachion (T�z) nem ak�rmilyen sebess�g� tal�lkoz�s sor�n ker�l teremt�si poz�ci�ba, mert nem mindegy, hogy hol, h�nyadik h�trahagyott ki�rad�si szf�r�n�l, milyen sz�g alatt, �s milyen sebess�ggel tal�lkozik a m�sik tachionnal (T�zzel). Ezek azok a hat�r�rt�kek, amelyekr�l besz�ltem. Ezek az �rt�kek csak egy eg�szen sz�k tartom�nyban teszik lehet�v� a teremt�s els� l�p�s�nek a megt�tel�t.

KEZDETBEN VALA A T�RV�NY.

Ez a T�rv�ny. Ezt a teremt�k se ker�lhetik el. Minden, ami ezut�n k�vetkezik, m�r okozat, �s nem v�letlen. Amit eddig elmes�lt�nk, az itt-ott bonyolultnak, vagy �rthetetlennek gondolhat�, de most egy igaz�n nagy �v� kozmol�gia kidolgoz�s�ba kezdt�nk, �gy nem akartuk k�pletekkel elijeszteni az olvas�kat, ezt majd megteszik koll�g�ink �s ut�daink. A TEREMBURA ablak �g�n olvashat� lapokon m�r sok magyar�z� �bra volt, �gy nem akarjuk t�lmagyar�zni a dolgot. Vegy�k ink�bb szem�gyre a sokfel� felfedezhet� �rul� jeleket.

A modellez�sn�l a 3.14, 3.16, 1.57 c k�r�li sebess�g bizonyult izgalmasnak, mert ha enn�l gyorsabb volt a tachionunk, akkor a kett��gaz�sn�l mindk�t �g kirohant az alapk�nt vizsg�lt m�sik tachionb�l, �s ugyan�gy rossz�v� kanyart vett az enn�l kicsivel lassabb sebess�g� esetben is. Att�l is f�lrerohant, ha nagyon a cs�cshoz, �s att�l is, ha a cs�cst�l nagyon messzire tal�lkoztattuk �ket. Ezen sebess�gek eset�n a cs�cssz�g�k 31.4, 31.6 fok k�r�l mozgott. Ne felejts�k el azt sem, hogy az egym�sba hatol� tachionok sebess�ge �sszead�dik vagy kivon�dik a bej�rt k�zeg aktu�lis id�eloszl�si (id�s�r�s�gi �s g�rb�leti) param�terei szerint. Ezt egy foly�ban val� evez�shez hasonl�thatjuk, ahol a cs�nak sebess�g�hez a foly� sebess�ge hozz�ad�dik, vagy kivon�dik; att�l f�gg�en, hogy merre evez�nk.

A fenti "term�keny" sebess�gn�l ezt is vegy�k hozz� az origin�lis mozg�ssebess�ghez. A V�zbe rohan� T�z 1E-vel (f�nysebess�ggel) kifel� tasz�t�dik, de a T�z belsej�ben a tasz�t�s vonz�sba fordul, mert az ilyen k�zegben val� halad�s id�ben ford�tott, mert itt negat�v szerkezet� az id�. Ez a negat�v nem valami rossz dolog, csak ford�tott id�. Itt sok �br�t fogok mutatni a Teremt�r�l, �s itt ne v�rjon senki emberszer� l�nyt, mert teljesen m�sr�l van sz�.

Mi�rt vett�k egy kalap al� a F�ld vall�sait, amikor azok olyan sok dologban elt�r�ek? A gyan�nk a tornyok �s a r�nk maradt dokumentumok egyeztet�se sor�n csapott �t bizonyoss�gba. Szent bizonyoss�gba. Egy az Isten.

Ez itt a tari szt�pa tornyocsk�ja, amit a vall�si vezet� �p�l�sekor lebontatott, mert a lakatosok csak �gy eml�kezetb�l �s lelkesed�sb�l hegesztett�k �ssze, mint egy d�szt. Pontatlan sz�ge miatt le kellett szedni, �s �jra elk�sz�teni. K�l�nben a templom csak egy �p�tm�ny lett volna, �s nem l�pett volna val�di m�k�d�sbe. Mert egy igazi templom nagyon is akt�v dolog, nem pedig egy �p�let.

Egy pontosan ilyen tornyocska van a zalasz�nt�i szt�pa tetej�n is. A tari tornyocska alatt bel�l van egy kis rejtett gal�ria, ahova az egy�bk�nt egyszer� gipszb�l k�sz�lt szentszobrocsk�kat egy h�tre felrakj�k, hogy �tj�rja a szt�pa behangolt rezg�se. M�g a z�szl�kat tart� zsinegnek is szerepe van a templom m�k�d�s�ben. Amit a legt�bben d�sznek gondolnak, egy beavatottnak sokkal t�bbet mond. A torony alatt egy nagy (hirdet�oszlopnyi) henger forog, egy amolyan modern imamalom, amelyet egy egyszer� mos�g�pmotor tart �lland� forg�sban.

Keleten a h�v�k forgatj�k meg ezeket, amikor elmennek mellette. A dologban az a fontos, hogy a henger tele van k�zzel �rt im�kkal. Ez prof�n dolognak t�nhet, de r�mutat a l�nyegre. Ez a szt�pa olyan, mint egy vil�g�t�torony, amely a pap�rokba �r�s k�zbe be�r�dott gondolatokat a torony �ltal k�rnyezet�be �rasztja. Ugyan�gy beiv�dik mindez a k�zel�be tett gipszfigur�kba �s az eg�sz vid�kbe. Az im�k b�k�sek, �s b�k�t hoznak a k�rnyezet�kbe. A tari szt�p�t K�r�si Csoma S�ndor tisztelet�re �p�tett�k, akit Tibetben bodhiszattvak�nt tisztelnek, ami valahol a kereszt�ny szent fogalm�hoz hasonl�that�. � �rta az els� Tibeti-Angol sz�t�rt (is). Tibeti-Magyar sz�t�rt is alkotott, de ennek 25000 c�mszav�b�l csak egy r�vid�tett, �r�sjelek n�lk�li tibeti-magyar v�ltozat�t tal�ltam, a magyar tibetit nem. �shaz�nkat kereste.

Ez itt a szegedi d�m egyik kis tornya. Ugyanolyan sz�g� �s rendeltet�s�, �s ezen m�g azt a tartom�nyt is megjel�lt�k, ahol a Teremt�k tal�lkoz�s�nak le kell zajlani. A m�sodik feh�r s�vn�l kezd�dik a teremt�si z�na. Ez a sz�g a t�rid� sz�let�s�hez tartoz� lehet, mert a tornyocska hat l�bon �ll. Az ehhez hasonl� 2 cs�kot sok templomtornyon megfigyelhetsz. Csak d�sz�t�snek hiszik. Azt mindenesetre senki se mondhatja, hogy � ilyet m�g sohase l�tott! De ennek a jel�l�snek komoly �rtelme, �zenete van!

Itt jel�lik a Teremt�k teremt�si z�n�j�t. A hatos szimmetria t�rid�t jelent, ez�rt emeltem ki pirossal a hat l�bon kifejez�st. A fels� z�n�ban nincs teremt�s �s vagy a k�t cs�k k�z�tt vagy a cs�kkal jel�lt helyeken van a teremt�nek nat�lis z�n�ja. Itt teremt�k�pes.

Ez a m�sik torony h�tul b�vik, �s m�sk�ppen vannak a cs�kjai. A talapzata n�gysz�gletes, teh�t ez a f�nykvantum tachionja. Mindk�t tornyocska cs�cs�n egy k�b�l faragott l�ngmot�vum van, teh�t t�nyleg azt gondolt�k a tervez�i, hogy ezzel a T�zet szimboliz�lj�k. Ennek a toronynak m�shol van a "nat�lis" z�n�ja. Ez az eltol�d�s azt is sugallja, hogy van legk�kebb �s legv�r�sebb f�nykvantum, teh�t nem lehet ak�rmilyen, vannak a f�nynek hat�r�rt�kei, legmagasabb �s legalacsonyabb frekvenci�ja. Ut�na m�r vagy nagyon maga al� fordul, vagy m�r nem �ri el a m�ltj�t. Ezt tapasztaltuk az energiakvantum szerkeszt�s�n�l.

Ugyanezt a sz�get l�thatjuk a m�traszentimrei kistemplomon is.

A Makovetz f�le si�foki templom torny�ban.

K�zel-keleten a perzs�k Zarathustr�t k�vet� egyh�z�ban haszn�lnak egy szent erekly�t, ez egy pontosan olyan sz�g� k�p, mint a tornyok. �r�juk (is) r�s�t�tt�k, hogy t�zim�d�k, de ezen butas�gon csak mosolyognak. Ez az �br�n l�that� k�p a t�z szimb�luma n�luk hunokn�l is, ugyan�gy mint az eg�sz vil�gon. De fontos, hogy ez nem a k�miai t�z, a gyertya l�ngja, vagy eff�le f�lrevezet� butas�g, hanem ez a Teremt� titka.

Ez itt egy indi�n "medit�ci�s s�tor" az �szak D�l elleni h�bor�b�l egy amerikai katonai eml�km�v�n. A s�torszer� kivitelez�s� ideiglenes templomot ugyan�gy ismeri minden �sn�p. Ennek az az egyszer� oka, hogy nemcsak k�lts�ges k�templom alkalmas a szertart�sokhoz, hanem text�li�kb�l, b�rb�l, n�db�l meg�p�tve is rezonanci�ba ker�l az �p�tm�ny az Univerzum (s�t, az Univerzumok) Teremt�j�vel. Ez persze nem az az Isten, amit sokan elk�pzelnek maguknak, �s nem is antropomorf, de ett�l nem v�lik kev�sb� szentt�. Az Indi�nok nem a hitt�r�t�kt�l tanult�k ezt a tud�st, hanem 10 ezer �vek �ta tudj�k. M�g az �shaz�nkb�l, Ataiszr�l �s egy r�sz�k a Bering szoroson �t menek�lve ker�ltek mai haz�jukba. Nem is olyan t�voli v�rrokonaink.

Ez egy templomi gyertya, ami meggy�jt�s n�lk�l is t�z. A csavarod�sa is fontos param�ter, �s err�l m�g b�vebben sz�lunk. A gyertya balos, n�i t�pus�. Van ilyen gyerty�ban jobbos is. Az a "f�rfi" teremt�h�z tartoz� ereklye.

Arat�si szalmad�sz "�letb�l" fonva. Ezred�ves hun szok�s alapj�n. Sok f�ldi n�p �rzi ezt a mot�vumot. Bol�vi�ban is tal�lkoztam vele. Ott f�lbeval�nak font�k f�sz�lb�l. A mot�vum balos, vagyis az anyaghoz tartoz�, n�i jelleg�. Az �l� anyaghoz tartozik. N�peink ezzel k�sz�nt�k meg a Teremt�nek a term�st, �s ezzel l�nyeg�ben megh�vt�k az arat�si �nneps�gre az Univerzum teremt� erej�t. Ez teh�t nemcsak egy j�pofa d�sz, hanem tud�s lapul benne. A ki�rad�sa szerint jobbos vagy balos.

Ez itt sok ezer �ves egyiptomi szt�l�, amin megfigyelhet� az a v�zszintes vonal, ami alatt ny�zs�g az �let, de fel�l �res. T�bb ilyen is r�nk maradt. Valamikor az �skereszt�nyek lakt�k Egyiptomot, �s ennek a kereszt�nys�gnek a maradv�nya  a mai kopt kereszt�nys�g. Eti�pi�ban m�g megvannak a r�gi erekly�k, �s a tud�s is, amelyet f�ltve �rizgetnek az avatatlan �s l�rm�s vil�gt�l. Ott van a keresett frigyl�da is. Axumban �rzik. Pontosabban meg�rzi az saj�t mag�t. Mert egy f�lelmetes fegyver is tud lenni. Nem aj�nlom a k�v�ncsiaknak. N�h�ny �ve sz�ba �llt magyar l�togat�ival. Igen, mert h�rk�zl�si �s kommunik�ci�s k�pess�gei is vannak. Mussol�ni hadserege nagyon furcs�n hagyta el Eti�pi�t.  N�p�nk Sion l�d�j�nak, Sionnak nevezi. Szent�nekeinkben is szerepel.

	De tal�ltam olyan szt�l�t is, ahol fel�l is volt egy teremt�si tartom�ny, viszont abban csak egy ikerp�rszer�re faragott emberp�r volt, ami tal�n azt jelezhette, hogy abban a tartom�nyban energia, az alatta lev�ben pedig a hangz� �let fakad. Ez tomp�bb sz�g�, ami val�sz�n�leg azt jelenti, hogy szekunder energi�hoz, a f�nyhez tartoz� tachyon sebess�gi sz�ge. Ezeket a f�nymag sebess�g�vel �sszef�gg� sz�geket pontosan ismert�k, �s fontosnak tartott�k, akkor nagyon sokat �rtettek az Univerzum makro-szerkezet�r�l, az atomfizik�r�l, �s jobb tudom�nyuk volt a mi�nkn�l.
	A magyarorsz�gi kiskun lakoss�g� Szank k�zs�g katholikus templom�ban volt valamikor egy r�gebbi eredet� d�sz�tm�ny, amelyet a templom nemr�gen t�rt�nt fel�j�t�s�n�l lefestettek. Szerencs�mre valamikor t�z �vvel ezel�tt lef�nyk�peztem. Ezen az anya is �br�zolva van. Ez a k�p tetej�n l�tszik. Ez nemcsak szimpla d�sz volt, amire utal a szegedi miasszonyunk "T�zolt�ra"is r�mutat, ami jellegtelen�l b�vik a sz�p f�olt�r monumentalit�sa mellett, de m�giscsak olt�r, amit a k�toldalt mell� �ll�tott gyerty�t szimul�l� gyertyaizz�k is mutatnak.
	Ez bizony egy teljesen szab�lyos T�zolt�r. Mindig is kereszt�ny mot�vum volt, csak a katholikus egyh�z belekeveredett egy kiss� a saj�t tanaiba. Ezalatt azt �rtem, hogy van t�zszentel�s, t�zkereszts�g (csak �tkeresztelt�k), gyertyaszentel�s is �s hogy a n�gy �selem fontos szerepet j�tszik az egyh�z alapvet� tanaiban, azt vil�gosan bizony�tja ez a n�gy relieff. Ezek a d�szek a szegedi d�m homlokzat�n l�that�k.

A szegedi d�m t�rh�za a pontos vall�si �br�zol�soknak. Itt a korl�ton mag�t a Teremt�t l�thatjuk, pontosan olyat, mint amilyet a filoz�fiai lapon a sz�m�t�g�pes modellez�sn�l nyert�nk. Az egyre t�gul� h�trahagyott dimenzi�t is felfestett�k. Ez persze m�r sokezer �ves jel. Csak azt nem �rtem, hogy mi�rt lett�nk mi g�nyolt t�zim�d�k, meg napim�d�k? A Nap �s a Hold a k�t �si hun szents�g (ami a koron�nkon is l�that�), ugyan�gy megtal�lhat� a szegedi d�mon is. Ez �gy illik Hunni�ban.

Ez a k�t "ablak" persze a t�rid� k�t jelk�pe, �s nem maga a Nap �s a Hold. Ez az �t kis k�r alak� ablak, a vil�g ablaka. Val�ban a Nap ir�ny�ban kell keresn�nk, mert a Napban van a naprendszer dimenzi�forr�sa. Ez�rt kell hajnalban keletre im�dkozni, �s ez�rt vannak orient�lva (keletre t�jolva) a templomok az eg�sz vil�gon. Nem babon�b�l. Ez fizika. A kereszt�nyek is a Nap fel� im�dkoznak, csak m�r nem tudj�k biztosan, hogy mi�rt. Tanuls�gos, hogy a Holdnak is van saj�t t�rforr�sa, mert a Hold k�zep� ablakon is �t kis kerek ablak van.

Ugyanezt a (el�bbi) sz�get megtal�lhatjuk a hieroglif�kn�l is, �s balr�l itt az �letkereszt. Az ankh-ot  nagyon gyakran a Teremt� t�rsas�g�ban szokt�k �br�zolni. Balr�l, de l�ttam szimmetrikus �br�t is, ami azt mutatja, hogy ismert�k az antianyagot.  Olyan mint a mi A bet�nk, csak ebben k�z�pen egy kis f�gg�leges vonal van. A Teremt� �tvonal�t jelenti, ami megjelent a modern fizik�ban is. Stringnek, vagyis id�cip�f�z�nek nevezik.

A mi rov�s�r�sunkban ez a mot�vum sokszorosan szerepel, hiszen az �t k�z�l az egyik (a k�z�ps�) TY karakter�nk a fent egyiptomi jelnek a t�k�rk�pes megdupl�z�sa, vagyis a j�v� is rajta van. Az atya mind az �t forr�shely�re k�l�n jel�nk volt (!), mert az egy�ttes nev�k K� volt. Ez itt bizony�t�k arra, hogy minden l�nyegeset tudtunk az univerzum szerkezet�r�l. A t�rid� mind az �t forr�s�nak megvan a jele (neve) az �r�sjeleinkben. Ez utal arra, hogy neked nagyon okos �sap�id voltak!!

Ez itt k�t k�nai "k�pjel". Az els� jelent�se k�, a m�sodik� apa. Le van z�rva a fels�, j�v�t jelent� r�sze, mert az atya hallhatatlan, az apa pedig haland�, �gy �lete v�ges. A BABEL �gunkon sok t�bb k�nai jelet is vizsg�lat al� vesz�nk. Nyilv�nval� a tartalmi �s logikai rokons�g. H�t persze. �k a hanok, �s mi pedig hunok vagyunk.

Befejez�s�l �lljon itt a Gy�r mellett tal�lt lelet k�t �br�ja, ami a k�tf�le energiat�pus titk�t fedi fel a t�voli ut�doknak. Az egyik ferd�n kock�zott, ami a bels� esszencia t�rv�nyeit jelzi, �s mindk�t alak fel�let�n kis koncentrikus k�r�ket l�tunk, ami egy�rtelm� V�z mot�vum. Azt mondj�k a sokezer �ves rajzok, hogy a T�z felsz�ne V�zk�nt viselkedik. Az egyik egy t�t �s egy ebb�l kiindul� sz�lat mutat, amelynek egy j�kora bunk�t rajzoltak a v�g�re. Ez a kisebb sz�g� k�p (mert ez ugye egy t�rbeli alak rajza), pal�stj�b�l egy k�z ny�lik ki, �s ez �t�t mutat. A t�renergia alapja, a "magyar p�rka" az id� fonal�val. 28 V�zjel van a pal�stj�n. 28 a F�ld (S�r) nev� bolyg� katal�gussz�ma. A magyar jogar nyel�n 28 teremt�si jel van mind a n�gy oldal�n. Sz�mold meg! Mindenhol m�gsem lehet minden csak v�letlen. A lelet kora pontosan meg�llap�that�. �si hun lelet.