23.Fejfa
2005.09.10. 12:55
Fejfk - Kopjafk - Gombosfk
Jakab Ferenc
Nhny szkelyfldi faluban mg fellelhetk fejfs temet-rszek, emlkeztetve hagyomnyos srkertjeinkre. Ezek valban virgos, dsztett faoszlopos, dersen meleg hangulat kertek, nem temetk. Az l kzssg msvilgi tkrkpt nyjtjk, megrizve a szkely falu hagyomnyosan demokratikus rendjt.
A fejfkon nem volt s ltalban most sincs felirat. gy is, a helyi kzssg formanyelvn mindent kifejeznek amire az ott stl, ugyanahhoz a kzssghez tartoz kvncsi: vrsgi hovatar-tozst, letkort, nemet, vagyoni-trsadalmi helyzetet, foglalkozst s a hall okt.
Faragott srjeleink kialakulsuk s jelentsvilguk alapjn hrom tpusra oszthatk: fejfk, kopjafk s gombosfk. Ezen tpusok tbbnyire a hossz vszzadok alatt sszemosdtak, jelentstartalmuk megvltozott, esetleg kivesztek.
A fejfk, vagy "fejtl val fk", melyeket a keresztnysg felvtele eltt valsznleg "blvny"-nak hvtunk, a halott kultikus brzolst szolgltk. A nemzetsgi trsadalom korban, az stisztelet elemeknt jelentek meg, gy npmvszetnk legsibb rteghez tartoznak.
A kopjafk a harcosok, katonk srhatjainak nlklzhe-tetlen jrulkai voltak. Nem vletlen, hogy a szkely katona-trsadalom rizte meg e nagyon rgi, a lovas-nomd kultrkrhz tartoz hagyomnyt.
A gombosfk, vagy "lbtl val fk", a koporsvv kt rd dsztsvel, kifaragsval s ideiglenes srjelknt val hasznlatval jttek ltre. Formaelemeik a fejfa tagjaira emlkeztetnek, de sszarnyuk nem egyezik a fejfval. Nmely erdvidki faluban kivivfnak nevezik ket.
Valsznleg srjeleink kzl ez a legjabb, valamikor a Krpt-medencebeli letelepedsnk utn alakulhatott ki. Eurpban egyedlll hagyomnyunk mg l, helyenknt feljtjk s poljk, de fennmaradsa rajtunk is mlik. Ltogas-sunk el Szkelyfldre, ismerjk meg s adjuk tovbb e hagyomnyt a kvetkez nemzedkeknek.
|