A krist�lykopony�k tud�sa

N�h�ny �ve jelent meg a k�nyvesboltok polcain a Krist�lykopony�k rejt�lye c�m� k�nyv, melynek szerz�i Chris Morton �s Ceri Louise Thomas (Alexandra kiad�). A szerz�p�ros egy�bk�nt egy f�ggetlen t�v�s produkci�s c�g tulajdonosa, akik f�k�nt filoz�fiai, spiritu�lis, illetve k�rnyezetv�delmi t�m�j� dokumentumfilmek k�sz�t�s�vel foglalkoznak. A k�nyvben egy �si amerikai legenda nyomait j�rj�k k�r�l, mely szerint l�tezik 13 �tlagos emberi m�ret� krist�lykoponya, amely k�pes a „besz�dre”, s melyek fontos inform�ci�kat tartalmaznak az emberis�g eredet�r�l, s a vil�gegyetem rejt�lyeir�l. De ez a tud�s csak akkor v�lik majd sz�munkra is hozz�f�rhet�v�, ha mindegyik el�ker�l �s egybegy�jtik �ket, ehhez azonban az emberis�gnek el kell �rnie egy bizonyos fejletts�gi fokot. N�h�ny ilyen koponya azonban m�ris el�ker�lt, s ezek mindegyik�nek val�ban nagyon rejt�lyes az eredete, s valamennyi�ket paranorm�lis tev�kenys�gekr�l �s hihetetlen szellemi vagy gy�gy�t� hatalmakr�l sz�l� t�rt�netek lengenek k�r�l.

Carole Wilson, Kanada legismertebb m�diuma, akinek seg�ts�g�t a helyi rend�rs�g is rendszeresen ig�nybe veszi megoldatlan gyilkoss�gi �gyek eset�ben. Mint m�dium, arra is k�pes, hogy a krist�lykopony�ban t�rolt inform�ci�khoz hozz�f�rjen. Itt olvashat� egy ilyen „sze�nsz” r�vid�tett anyaga (7. A besz�l� koponya; 80-86 o.). Ê

 

A szerz�k r�szt vehettek az �slakos amerikai indi�n v�nek szent tal�lkoz�j�n is, melyre Guetamal�ban ker�lt sor. Ilyen tal�lkoz�t a t�rzsek k�z�tt m�r �vezredek �ta nem rendeztek, az utols� t�bb mint 5100 �vvel azel�tt volt. A maj�k �s sz�mos m�s t�rzs is, a kopony�k �rz�j�nek vallja mag�t. De �k voltak megb�zva nemcsak a krist�lykopony�k tud�s�nak meg�rz�s�vel, hanem azzal is, hogy legyenek a „napok” avagy az „id�k” �rz�i is. �k eme szent feladatuknak a mai napig is eleget tesznek, szigor�an �rzik a tud�st, mik�zben gener�ci�r�l gener�ci�ra tov�bbadj�k a feladatot. Ezt a tal�lkoz�t egy maja pap, az �si maja papok k�zvetlen lesz�rmazottja h�vta �ssze, aki j�sk�nt �s s�m�nk�nt �lt egy t�voli guetemalai faluban. Hogy mennyire nagy jelent�s�ge lehetett ennek az �sszej�vetelnek, tal�n az is al�t�masztja, hogy ez az ember hat �vet �ldozott csak a tal�lkoz� el�k�sz�t�s�re. Ezalatt beutazta eg�sz Amerik�t, hogy felkeresse azokat az embereket, akik jelenl�t�re sz�ks�g volt. A krist�lykopony�k igaz t�rt�net�t - s egy�ttal az emberis�g t�rt�net�t - �gy mes�lte el az egyik „id��rz�” (24. Az �s�k; 350-354. o.): Ê

 

Igaz�n �rdekesnek �s figyelemfelkelt�nek tal�ltam Jamie Sams �r�n� a krist�lykopony�kr�l �s az emberis�gr�l alkotott v�lem�ny�t is. Jamie egy a haz�j�ban k�zismert indi�n �r�n�, aki korai �veinek java r�sz�t egy r�szben azt�k, r�szben maja vaj�kos t�rzsi var�zsl� seg�djek�nt t�lt�tte el. K�s�bb sz�mos k�nyvet �rt az �slakos amerikaiak filoz�fi�j�r�l �s spiritu�lis �let�r�l. Elbesz�l�se itt olvashat� (24. Az �s�k; 358-363. o.): Ê

 

 „Tudni akarj�tok az eredet�t ennek a t�rol�ed�nynek, melyet ti „krist�lykopony�nak” h�vtok... Elmondom h�t nektek, hogy sok-sok �vezreddel ezel�tt alkott�k, egy magasabb intelligencia tagjai… Egy olyan civiliz�ci� alkotta, mely megel�zte azokat, akiket ti „maj�knak” h�vtok. A mi civiliz�ci�nk szintje, ahogyan ti mondan�tok, „akkoriban”, sok tekintetben fejlettebb volt, mint amilyen a ti�tek most…

Ez a t�rol�ed�ny tartalmazza sokak elm�j�t �s az egy elm�t… Nem az �ltalatok „fizikainak” nevezett elj�r�s �tj�n k�sz�lt. Jelenlegi form�j�ba a gondolat hatalma �nt�tte...

A vil�g java r�sze, amit mi teremtett�k, a szellem erej�vel j�tt l�tre. A szellem teremti az anyagot. Ti is meg fogj�tok mindezt �rteni, �s a krist�lytechnol�gia a maga r�szletess�g�ben is rendelkez�s�re fog �llni azoknak, akik meg�rtett�k… hogy a krist�ly az �l� anyag, �s hogy a szellem az anyag szerves r�sze…

 

Ez az ed�ny az�rt krist�lyosodott ki, mert neked, a h�rom dimenzi� �ltal behat�roltan, sz�ks�ged van a l�t�sra, a hall�sra �s a tapint�sra… Form�ja megk�nny�ti a sz�m�ra, hogy az elm�hez csatlakozz�k, an�lk�l, amit ti szem�lyis�gnek h�vtok… Ti azonban tisztelitek a szem�lyis�get, a fejet, az agy keret�t… �gy az ed�ny ebben a form�ban �rz�sre �s oltalomra tal�lt a korok sor�n… Az ed�ny f�ldi �let�nek hossza 17 000 esztend� volt… Gener�ci�r�l gener�ci�ra �r�k�tett�k, csiszolt�k homokkal �s sz�rrel… �s s�rtetlen maradhatott.

 

Inform�ci�t akarsz kapni a szellem t�bbi t�rol�ed�ny�vel kapcsolatban… Tov�bbi ed�nyek fognak el�ker�lni… miut�n sz�mosan vannak m�g… miut�n sem egyetlen ember, sem egyetlen szellem nem birtokolhatja az �sszes tud�st… Az ed�nyek mindegyike tartalmazza az inform�ci�t, hogy hol tal�lhat� meg a t�bbi…

Egyet ott adunk �t nektek, ahol jeleket hagytunk a f�ldben… �s fent a hegyekben… Egy v�ratlanul ker�l majd el� a r�gi�b�l, amit ti „D�l-Amerik�nak” h�vtok… Egy m�sikat akkor tal�ltok meg, amikor az �ltalatok „Atlantisznak” h�vott elveszett civiliz�ci� felmer�l el�ttetek… �s arra �szt�nz�nk benneteket, hogy fedezz�tek fel az �ltalatok „Bimininek” nevezett ter�letet… Mi majd ir�ny�tunk benneteket… megmutatjuk nektek, amit ti „templomnak” h�vtok… Ez volt az a ter�let, ahol a kommunik�ci� zajlott a F�ld �s a t�bbi rendszer k�z�tt… Amikor valamennyi t�rol�ed�ny egy�tt lesz, b�mulatos tud�snak lesztek birtokos�v�… A f�ny �s a hang lesz a kulcs; amikor a megfelel� rezg�st el��ll�tj�tok, megkapj�tok az inform�ci�t, melyre sz�ks�getek van… De az id� m�g nem j�tt el… M�g mindig vannak olyanok, melyek m�g form�t sem nyertek… �s m�sok, melyek biztons�gban pihennek az �ce�nok m�ly�n… De ti nem tal�lhatj�tok meg azokat, ahogy ti mondj�tok a „ti id�t�kben”… T�l vesz�lyes lenne az embernek birtokolnia ezt az inform�ci�t… t�l korai az evol�ci� szempontj�b�l… mert az  emberis�g m�g mindig a puszt�t�s eszk�zeinek jobb�t�s�ra t�r.

 

A t�rol�ed�ny az�rt nyerte ezt a form�t, hogy b�tor�tsa az egys�get �s cs�kkentse v�gyatokat a sz�th�z�sra… Az elm�tek a k�l�n�ll�sra t�r… R�tok akartuk hagyom�nyozni az egys�g koncepci�j�t, de a ti elm�tek csak a sz�th�z�st kutatja. Ahogyan ti mondj�tok, „aki keres, az tal�l”. �s a k�l�nv�l�s folyamata m�ris megindult. M�r megkezdt�tek a k�l�nv�l�st, de nem lesz tov�bb. V�gyatok a sz�th�z�sra elvezet az �nn�n pusztul�sotokhoz… A sz�th�z�s megsemmis�l�s �s hal�l. M�ris �rezz�k a sz�tv�l�s befoly�s�t az er�szakban… Egyre t�bb az er�szak ezen a bolyg�n. Er�szak ember ellen, er�szak a term�szet ellen… er�szak a F�ld ellen.

 

Meg�rtj�k, hogy ismerni akarod az emberis�g eredet�t. El akarjuk h�t mondani neked, hogy a saj�t eredeted form�ja a gondolat volt, �s hogy felfel� kell vetned a tekintetedet, nem lefel�. Sz�mos tov�bbi felfedez�s k�vetkezik be 5, 10, 15 �ven bel�l, mely r�mutat minderre… �s a kezdetei mindannak, amit ti a saj�t civiliz�ci�toknak h�vtok, t�bb mint 15 000 esztend�vel megel�zik a felismer�s�t annak, amit ti Atlantisznak h�vtok. Miut�n a mi civiliz�ci�nk sz�mos bizony�t�ka m�g mindig az �ce�n m�ly�n nyugszik. Bimini k�zel�ben m�ris t�rt�ntek felfedez�sek. De tov�bbi felfedez�sek is lesznek az elk�vetkezend� 5, 10, 15 esztend�ben, melyek ebbe a megfelel� ir�nyba mutatnak majd… Tov�bbi felfedez�sek lesznek D�l-Amerik�ban, Ausztr�li�ban �s Egyiptomban. Amit ti a sivatagjaitoknak h�vtok, ott bukkantok a tud�s jav�ra. De a civiliz�ci�nk nyomaira fogtok bukkanni a legt�bb sz�razf�ld�n is, �s sok tal�lhat� a tengerek alatt, k�l�n�sen az �ce�nok alatt, amit ti „Atlantinak” �s „Indiainak” h�vtok, valamint az �ltalatok „Holt-tengernek” nevezett hely alatt. Ott, a f�ld felsz�n�nek k�zel�ben, felfedez�sre v�rva, megtal�lhat�ak a mi civiliz�ci�nk maradv�nyai… Ezek a felfedez�sek zavar�ak lesznek �s diszharm�ni�t fognak okozni, de sz�ks�g van r�juk, hogy cs�kkents�k a sz�th�z�st.

De sz�mos felfedez�s m�g nem k�vetkezhet be. Csak azokat engedhetj�k meg nektek, melyek nem tasz�tanak pusztul�sba benneteket. Egy m�sik vil�gb�l �rkezt�nk el a F�ldre. Egy m�sik dimenzi�b�l �rkezt�nk a ti dimenzi�tokba. Tapasztalni j�tt�nk, mert sz�ks�g�nk volt a s�r�s�g megtapasztal�s�ra. Amir�l itt besz�l�nk, annak semmi k�ze sincs az �ltalatok „testnek” nevezett s�r�s�ghez. Az �let ezen a F�ld bolyg�n csak primit�v form�ban l�tezett, de mi fizikai alakot �lt�tt�nk, ami sz�motokra is felismerhet�. Nem akartunk m�st, mint megtapasztalni az anyagi s�r�s�get, tud�st �s megvil�gosod�st hozni k�z�tek. De mi nem v�ltunk foglyaiv� annak, amit ti „f�ldrajzi hovatartoz�snak” h�vtok. Sz�mtalan relikvi�nk �s tud�sunk sok darabja tal�lhat� meg elsz�rva a kontinenseken �s a tengerekben.

De m�g mindig sz�mosan vannak k�z�ttetek, akik tudni akarj�k a mi hely�nket a ti vil�gegyetemetekben. M�g mindig ragaszkodtok ahhoz az elk�pzel�shez, hogy a harmadik dimenzi�b�l j�tt�nk, �s k�ptelenek elfogadni, hogy l�teznek m�s dimenzi�k is, t�l a hozz�vet�leges t�r-id� relativit�son.

Elmondjuk nektek, hogy az id� l�nyegi val�ja nem m�s, mint ill�zi�. Az id�t val�j�ban egy magasabb rend� intelligencia alkotta, mint az agy �s testi funkci�k feletti kontroll egy form�j�t. Ez az oltalom az anyag leboml�sa ellen, de mint ilyen, alapj�ban v�ve nem is l�tezik. J�llehet a testen �s az agyon t�l l�tezik, az id� az anyag teremt�se. A gondolat id�tlen. Az id� mint mechanizmus, csakis az anyagra �s a kurrens elm�re vonatkozik, nem a gondolatra vagy szellemre, hogy a harmadik dimenzi� k�tel�k�n bel�l tartson, �s az �ltalatok F�ldnek nevezett kis plan�ta hat�rain bel�l. Arra �szt�nz�nk benneteket, hogy felfedezz�tek az igazs�got �s meg�rt�st, hogy az elme k�pes a meg�rt�sre, �s nem sz�ks�gk�ppen az agy.

Az id� sz�motokra sz�mokban �lt testet. Mi azt k�z�lj�k veletek, hogy a sz�moknak �s az id�nek nincs m�lys�ge. Ezeket puszt�n beprogramozt�k a jelenkori elm�be, mint v�delmet, hogy az id� �s a t�r korl�tain bel�l tartsanak benneteket. Vannak funkci�k, melyek nem az elm�hez tartoznak, hanem sokkal ink�bb az agyhoz. �s ezek val�j�ban az agy diszfunkci�i, melyek feladata benneteket a h�romdimenzi�s fizikai vil�ghoz k�tni. A viszonylagoss�gok, mint a „sz�m”, az „id�” �s a „t�r” az agy azon funkci�i, melyek csak a harmadik dimenzi�hoz kapcsol�dnak. Jelenkori elm�tek foglyul tart benneteket a t�rben �s id�ben, az anyag �s fizikai val�s�g foglyak�nt, melyet ti realit�snak h�vtok. De az id� k�pr�zat�nak fenn kell m�g maradnia egy ideig. Meg�rtetted mindezt?

 

Az�rt j�tt�nk el, hogy figyelmeztess�nk, az elszakad�s m�ris megkezd�d�tt. A pusztul�s m�ris a kezdet�t vette. Az elszakad�s gondolatis�ga gy�keret vert, �s m�ris s�lyos esem�nyek vett�k kezdet�ket. Sz�motokra, primit�v tud�sotokkal, m�ris olyan dolgok kezd�dtek el, melyek visszaford�thatatlanok. A tud�saitok j�tszadoz�s�val vette kezdet�t, akik elhajl�tott�k a hangot �s a f�nyhull�mokat, �s amit ti atmoszf�r�tok ”r�szecsk�inek” neveztek. �szre fogj�tok venni, mennyi puszt�t� hull�m csap�dik a bolyg�tok felsz�n�be. Az atmoszf�r�ba t�rt�n� beavatkoz�s m�g t�bb pusztul�st fog okozni: szokatlan id�j�r�si mint�kat, gyors klimatikus v�ltoz�st �s a sz�razf�ldek elmozdul�s�t is.

El szeretn�nk mondani nektek, hogy a civiliz�ci�tok durv�n f�lre�rtette a f�nyt, a hangot �s az anyagot. Ez�rt van az, hogy csak annyit fedeztetek fel bel�le, mely a legk�zelebb esik hozz�tok.

De a tud�saitok �s a korm�nyaitok m�g mindig olyan j�t�kokkal j�tszanak, melyeket nem �rtenek. A f�nnyel �s a hanggal j�tszanak, azzal, amit ti „r�szecsk�knek” �s „sug�rz�snak” h�vtok, �s pusztul�sba tasz�tanak. De miut�n a reakci� nem azonnali, �s nincs nyilv�nval�an a k�zeletekben, addig fogj�tok ezt tov�bb folytatni, m�g az eg�sz bolyg� ki nem t�r �s el nem pusztul.

Ahogyan azt m�r elmondtuk, jelenkori elm�tek nem keres m�st, csak a k�l�nv�l�st. V�gyatok a k�l�nv�l�sra nem vezet el m�shov�, csakis pusztul�sotokhoz. Mert ez ugyanaz az elme, mely az �z�nvizet is okozta, �s a sz�razf�ldek kor�bbi pusztul�s�t. �s ez a pusztul�s elkezd�d�tt ism�t megt�rt�nni. �s m�ris �rezhetj�k a sz�th�z�s befoly�s�t a vil�gunkban. De ti m�g most sem vagytok mindennek tudat�ban, mert ti magatok �ltetitek. Mi azonban elmondjuk nektek, hogy a F�ld nagy v�ltoz�sok el�tt �ll…

M�g a bolyg�tok maga is meg fog v�ltozni, ahogyan az id�j�r�s is, �s ahogyan minden m�s is, amit a F�ldr�l jelen pillanatban ismertek. V�ltoz�sok lesznek a F�ld�n az emberi �letform�ban, az �llatokban, amit ti „veget�ci�nak” ismertek; annak a form�j�ban, amit ti „sz�razf�ldnek” ismertek, �s amit ti „atmoszf�r�nak” ismertek.

Nagy horderej� katasztr�fa fog bek�vetkezni. De, alapj�ban v�ve, a „katasztr�fa”, ahogyan ti nevezn�tek, m�r el is kezd�d�tt. R� fogtok j�nni, hogy egyre t�bb hal�l f�rk�zik az �letbe a bolyg�tokon. R� fogtok j�nni, hogy ami a f�ldben n�vekszik, �ri�si v�ltoz�sokat fog okozni, �s l�tni fogj�tok, hogy amit elvetettetek, mennyi hal�llal fog kikelni. Hatalmas pusztul�st fogtok l�tni a „sug�rz�s” �ltal, ahogyan ti nevezn�tek, �s a veszedelmet tal�lj�tok abban is, ami a bolyg�tokra t�r. Kit�r�sek lesznek, az id�j�r�si minta v�ltoz�sai �s tov�bbi elszakad�s az atmoszf�r�t�l. T�bb lesz a sz�l… �s a h�zi�llatok nagy sz�mban fognak elpusztulni. A vizeitek felmelegednek arra a szintre, ahov� nem lenne szabad, �s a sz�razf�ld el fog t�nni a hull�mok alatt. A f�ldt�megek elt�nnek, a tengerek �s az �ce�nok felemelkednek.

Hatalmas szakad�s lesz a F�ld�n… mely a F�ld belsej�b�l ered. A m�gneses mez� �ttev�dik, �s m�ris mozg�sban van. A F�ld kett�v�lik, �s egy kis�l�s halad �t a F�ldb�l az atmoszf�r�ba. Az atmoszf�ra m�ris bel�p a negat�v szennyezetts�g �llapot�ba. Ezt teszitek a F�lddel a negat�v energi�itokkal.

�s ez�rt is hagytuk h�tra sz�motokra ezeket az ed�nyeket, a ti id�t�k szerint „hossz� id�vel ezel�tt”, amikor r��bredt�nk, hogy mennyi minden el lett feledve a fizikai dimenzi�v� v�l�s  eredeti c�ljaib�l. Amikor r�d�bbent�nk, hogy a sz�th�z�s gondolatis�ga nyert teret, �s hogy nagy katasztr�f�k v�rnak a F�ldre, �gy d�nt�tt�nk, visszat�r�nk eredeti dimenzi�nkba, b�r h�trahagytuk nektek elm�nk �r�ks�g�t. Tudtuk, hogy lesznek olyanok, kiknek tud�sa �s spiritu�lis fejletts�ge erre az �tra terel benneteket. Tudtuk, hogy a katasztr�fa miatt, mely a bolyg�ra v�r, lesznek olyanok, akiknek el� kell majd h�vniuk reinkarn�ci�s eml�keiket, hogy meggy�gy�ts�k a megvadult vil�got, szeress�k, �s tan�csokkal szolg�ljanak a sz�m�ra; a tud�s n�lk�li vil�got, melyre a pusztul�s t�zei v�rnak.

Amikor azonban elj�n az id�, azok sz�m�ra, akik a spiritu�lis tud�st keresik, az lesz a k�teless�g, hogy figyelmeztessenek m�sokat, a F�ld ki fordulni sarkaib�l. Ebben az ed�nyben, �s a t�bbiben, amit sz�motokra h�trahagytunk, mindent megtal�ltok, amire sz�ks�getek lehet. A tud�sunk krist�lyosodott ki benne, �s id�vel ez a tudom�sotokra jut. Azzal a sz�nd�kkal k�sz�ltek, hogy ezen ed�nyeken kereszt�l aktiv�ljuk a tudatot, amikor a F�ldnek erre sz�ks�ge lesz. �s ez m�ris elkezd�d�tt, ahogyan ti mondan�tok „itt” �s „most”. Az�rt vagyunk itt, hogy elmondjuk, nagy v�ltoz�s kezd�dik… kezd�d�tt… a sz�l�bolyg�tokon bel�l. Arra �szt�nz�nk benneteket, hogy tudass�tok az emberis�ggel a dolgokat, amiket �tadtunk, abban a rem�nyben, hogy a holocaust cs�kkenthet� legyen. Hab�r ez m�r nem ker�lhet� el, a kihat�sait m�g nagyban meg lehet v�ltoztatni.”

Az �slakos amerikaiak k�z�tt a mes�l�s hagyom�nya az eszk�ze annak, hogy a titkos tan�t�saikat egym�snak gener�ci�r�l gener�ci�ra �tadj�k. A cherokee-k Megcsavart Hajsz�laknak nevezik ezeket az embereket, akik t�bb mint 400 k�l�nb�z� n�pt�rzs tagjait foglalj�k magukba az eg�sz �szak-, K�z�p- �s D�l Amerik�b�l. A Megcsavart Hajsz�lak �regjei a k�vetkez�ket mondt�k el:

„Kezdetben 12 vil�g l�tezett az emberi �let sz�m�ra. Ezek a plan�t�k k�l�nb�z� napok k�r�l keringtek, �s a v�nek egy Osiriaconwiya nev� bolyg�n tal�lkoztak. Ez a negyedik bolyg� a Nagy Kutya csillagt�l, a Sz�riuszt�l sz�m�tva. K�t napja �s k�t holdja van, �s itt tal�lkoztak a v�nek, hogy megvitass�k a „gyermekek bolyg�j�nak” helyzet�t – ez az a plan�ta, melyet napjainkban ben�pes�t�nk. Ez F�ld nagyanya. A mi nyelv�nk�n Eheytom�nak nevezz�k, de a „gyermekek bolyg�j�t” is �rtj�k alatta, mert ez a legkev�sb� fejlett az ember �ltal belakott bolyg�k k�z�l. Val�j�ban teh�t 12 plan�t�b�l �ll� nagy csal�d vagyunk.

A t�bbi bolyg�k mindegyike vette felgy�lemlett tud�s�t, �s ezt a tud�st egy holografikus sz�m�t�g�pbe – legal�bbis modern kifejez�seinkkel �gy tudn�nk le�rni – t�pl�lta: egy krist�lykopony�ba. Ezek t�k�letesen makul�tlan krist�lykopony�k voltak. A kopony�knak mozgathat� volt az �llkapcsa, ak�rcsak a mi kopony�nknak, ez�rt gyakorta utalnak r�juk �gy, mint �nekl� „kopony�kra”, �s a teljes konfigur�ci� az „Osiriaconwiya B�rk�ja” nevet viseli. A legjobban tal�n �gy �rthetj�k meg ezeket, ha elk�pzelj�k azokat a sz�m�t�g�peket, melyekkel napjainkban nagy mennyis�g� inform�ci� is t�rolhat�v� �s el�rhet�v� v�lik a sz�munkra. Valamennyi krist�lykoponya roppant mennyis�g� adatot foglal mag�ban, �s ha tudjuk a m�dj�t, ehhez hozz� is f�rhet�nk.

Ak�rhogy is, kozmikus v�neink fogt�k a B�rk�t, �s az emberek �ltal ben�pes�tett  12 – �ltalunk „szent 12” plan�t�nak vagy a „nagyany�knak” nevezett - vil�g valamennyi tud�s�t belet�pl�lt�k, majd idehozt�k �ket, �s munk�lkodni kezdtek, hogy megtan�ts�k F�ld nagyanya gyermekeit. Ezek a kozmikus v�nek megtal�lt�k a m�dj�t, hogy k�pesek legyenek kommunik�lni a „k�tl�b�akkal”, idelent F�ld nagyany�n.

�s val�ban ez volt a leghat�sosabb �s leg�rt�kesebb aj�nd�k, amit a F�ld gyermekei kaphattak, hiszen ez volt a tud�s aj�nd�ka. Ez volt a legnagyobb aj�nd�k, mert ez volt a gy�k�r, melyb�l a fejl�d�s a sz�rba sz�kkenhetett; ez volt az alap, melyre minden fel�p�lhetett.

Eredetileg teh�t ez t�rt�nt, �s volt egy id�szak, amikor �ri�si fejl�d�s ment v�gbe. A m�s bolyg�kr�l sz�rmaz� v�nek kioktatt�k a F�ld gyermekeit, �s nekik adt�k, amit „a szent pajzsok tan�t�s�nak” h�vnak.

Az �regek megtal�lt�k a m�dj�t, hogy a F�ld lak�ival saj�t bolyg�jukr�l kommunik�ljanak, k�t hatalmas kupola - egy v�r�s �s egy k�k – seg�ts�g�vel, melyek az �ce�n alatt helyezkedtek el. �s seg�tett�k a F�ld n�peit, hogy fel�p�tsenek n�gy nagy civiliz�ci�t: Lemuria, Mu, Mieyhun �s Atlantisz civiliz�ci�it. �s arra haszn�lt�k fel a kopony�k tud�s�t, hogy nagy misztikus iskol�kat hozzanak l�tre, a rejtett b�lcseletek iskol�it, �s titkos gy�gy�t� szervezeteket. Kezdt�k sz�les k�rben elterjeszteni a tanokat. Az inform�ci� megk�zel�t�leg 750 000 esztend�vel ezel�tt �rkezett meg, �s 250-300 000 esztend�vel ezel�tt kezd�d�tt el a terjeszt�se F�ld nagyany�n. A tan�t�sok seg�ts�g�vel tov�bbi kopony�k k�sz�ltek a F�ld�n, �m ezeknek, b�r �letnagys�g�ak voltak, nem volt mozgathat� az �llkapcsuk. Sz�mos ilyen koponya l�tezik, melyeket „besz�l� kopony�kk�nt” ismer�nk, hogy megk�l�nb�ztess�k �ket az eredeti B�rka „�nekl� kopony�it�l”, melyek a 12 vil�g valamennyi tud�s�t tartalmazt�k.

A kopony�kat egy piramis belsej�ben tartott�k – a B�rkak�nt ismert, hihetetlen�l hatalmas form�ci�ban. A B�rka a szent bolyg�kr�l sz�rmaz�, k�rben elhelyezett 12 kopony�b�l �llt, egy tizenharmadikkal, a leghatalmasabbal, a form�ci� k�z�ppontj�ban. Ez a tizenharmadik koponya k�pviselte valamennyi vil�g kollekt�v tudat�t, �s kapcsol�dott valamennyi szent plan�ta tud�s�hoz.

Az utaz� emberek az �nekl� kopony�kb�l �ll� B�rk�t el�sz�r az „olm�kk�nt” ismert n�phez vitt�k el, majd az v�ndorl�snak indult, �s a maj�k vett�k �t, azut�n az azt�kok (Teotihuacanban �rizt�k), �s napjainkban ez a tud�s m�g mindig a Megcsavart Hajsz�lak birtok�ban van.

Az azt�kok arra haszn�lt�k fel a kopony�k hatalm�t, hogy m�sokat az ir�ny�t�suk al� vonjanak; hogy vissza�ljenek saj�t erej�kkel, �s hatalmass� tegy�k �nmagukat. Olyan hatalmass� v�ltak, �s erej�k oly puszt�t� m�reteket �lt�tt, hogy meg kellett �ket �ll�tani. Az egyetlen hatalom, mely k�pes volt megt�rni az azt�kokat, a spanyol birodalom volt. A B�rka m�g Teotihuacanban volt, amikor Cortez leig�zta az amerikaiakat. A papok, akik Cortezzel �rkeztek, meghallott�k a krist�lykopony�k h�r�t, �s azt az inform�ci�t eljuttatt�k R�m�ba, a p�p�nak is. A kor katolikus p�p�ja pedig �gy rendelkezett: „Ezt a tud�st meg kell szerezni.” Jobban akarta a kopony�kat, mint a birodalom minden arany�t �s minden gazdags�g�t. �s, hab�r a B�rka akkoriban m�g j�l el volt rejtve a f�ld sz�ne alatt, a spanyol katon�k elj�ttek, �s egy bels� �rul�s folyt�n siker�lt tudom�st szerezni�k a rejtekhelyr�l.

Miel�tt azonban megkaparinthatt�k volna a krist�lykopony�kat, a jagu�r papok �s a sas harcosok megfogt�k a kopony�kat, �s elmenek�ltek vel�k. N�h�nyukat a kor�bbi maja ter�letekre vittek magukkal, m�sok D�l-Amerik�ba ker�ltek, megint m�sok sz�tsz�r�dtak a vil�gban.

�gy teh�t a kopony�k t�rt�nelm�k sor�n els� �zben itt, F�ld nagyany�n elv�ltak egym�st�l.

A kopony�knak odakint kell lenni�k �s v�ndorolniuk, hogy t�vol legyenek egym�st�l, m�g el nem j�nnek azok az id�k, hogy megtanulunk osztozni egym�ssal a tud�son, gondoskodunk egym�sr�l, tan�tjuk egym�st, �s b�k�s, harmonikus vil�got teremt�nk F�ld nagyany�n.

Azt azonban mindenki tudja, hogy napjainkban F�ld nagyany�n nem ez t�rt�nik, ez�rt a kopony�knak tov�bbra is odakint kell lenni�k, �s v�ndorolniuk.

A legenda viszont �gy tartja, hogy egyszer valamennyien vissza fognak t�rni a csal�djukhoz; ha az a csal�d v�gre hajland� lesz feln�ni, meg�rni, �s b�k�ben csatlakozni a bolyg�k csal�dj�hoz.

Ez teh�t a legenda, amit tan�t�m mes�lt el nekem, �s neki annak el�tte az � tan�t�ja, a Megcsavart Hajsz�lak trad�ci�i szerint.”

„Az a vil�gn�zet, mely tud�saitok �s akad�mikusaitok saj�tja, minden, csak nem az emberis�g �s annak t�rt�nelm�nek n�z�pontja, �s nagyon is besz�k�lt l�t�sm�d. Ez a besz�k�lt l�t�sm�d az oka, hogy egyetlen archeol�gus sem k�pes val�di magyar�zatot adni a krist�lykopony�k csod�j�ra. Nem tudj�k megmagyar�zni m�g Teotihuacan piramisait sem, vagy azokat, melyek az �si Egyiptomb�l sz�rmaznak. K�ptelenek magyar�zatot tal�lni a roppant k�t�mb�kre, melyeket a perui inka birodalom haszn�lt. Nem tal�lnak v�laszt r�, hogy mi – ilyen egyszer� �s primit�v emberek – hogyan voltunk k�pesek azokat mozgatni. Nem tudj�k megmagyar�zni, hogy n�pem hogyan tett szert arra a technikai precizit�sra, mely az ilyen �p�letek l�trehoz�s�hoz sz�ks�ges. Senki sem tudja megmagyar�zni, hogyan k�sz�ltek a piramisok, �s hogyan lehets�ges az, hogy �ppen a leg�sibb p�ld�nyok lettek a legpontosabban �s legszebben kialak�tva. Nem tal�lnak r� magyar�zatot, hogyan lehettek az �si egyiptomiak, vagy olm�kok, maj�k �s azt�kok k�z�ns�ges t�rzsekb�l egyik napr�l a m�sikra �p�t�mesterek. Att�l tartok, ez a besz�k�lt l�t�sm�d m�g most sem engedi l�ttatni a mi igazs�gunkat, de az�rt �n elmondom nektek, mert a Szellem k�rt arra, hogy �gy tegyek. Amit el fogok mondani nektek, titokban volt tartva az eur�paiak el�tt, mi�ta azok csak meg�rkeztek a Tekn�s-szigetre, most azonban elj�tt az id�, �s fel fogunk sz�lalni.

Tudj�tok, a f�ld�nk�v�liek voltak azok – ahogyan ti nevezitek �ket – akik elhozt�k nek�nk a krist�lykopony�kat. Mi „�gi isteneknek” vagy „�gi embereknek” nevezz�k �ket. Ezek az �gi emberek a V�z Harmadik Vil�g�nak v�ge fel� kerest�k fel a F�ldet. A V�z Harmadik Vil�ga hossz�-hossz� id�vel ezel�tt zajlott, m�g a kontinent�lis sodr�d�s el�tt, amikor a vil�g valamennyi f�ldt�mege egyetlen, Tekn�s-szigetk�nt ismert kontinenst alkotott.

Az �gi istenek a kezdetek kezdete �ta l�togatt�k a F�ldet, �s az�ta is t�bb alkalommal elj�ttek ide. Gyakorta nagy tan�t�k�nt emlegett�k �ket, �s olyan neveket kaptak, mint K�z�p-Amerik�ban Quetzalcoatl, vagy D�l-Amerik�ban Viracocha. Sokszor j�ttek olyankor, amikor az emberis�g �ppen k�zdelmet folytatott egym�ssal, vagy olyankor, amikor nem voltak t�rv�nyek, vagy egy�b okokb�l �lt�nk szeg�nyes �letet. Seg�t�kk�nt l�ptek fel, gy�gy�t�kk�nt; megpr�b�lt�k megtan�tani az emberis�get, hogy b�k�ben �ljen. Ezek az �gi istenek seg�tett�k a korai embereket abban is, hogy a klasszikus vil�g csod�it l�trehozhass�k. Az emberis�g �talakult a saj�t galaxisunkb�l, de m�s bolyg�kr�l sz�rmaz� l�nyekkel val� kapcsolattart�s sor�n. Kulcsszerepet kezdett j�tszani a fejl�d�sben, �s sokkal nagyobb m�rt�kben, mint azt k�pzeln�nk.

De amit el sz�nd�kozok mondani, sokkal m�lyebbre ny�lik vissza. Elvisz benn�nket legkor�bbi �seink idej�be. Elmondom nektek a teremt�s igaz t�rt�net�t �gy, ahogyan annak idej�n �n is hallottam az �seimt�l. Kezdetben b�ke honolt a F�ld�n. Az emberek, akik akkoriban �ltek, nem voltak homo sapiensek, ahogyan ma ismerj�k �ket. Ti Neander-v�lgyi emberk�nt ismeritek ezt a t�pust, de mi „F�ld-embereknek” nevezz�k �ket. Ez volt az aranykor, amikor a F�ld�n az emberek �s az �llatok kommunik�ltak egym�ssal �s harmonikus �letet �ltek. Sz�mtalan legenda �r�k�ti meg a vil�g minden r�sz�n ezt az aranykort. Ugyanaz, mint ami a ti �testamentumotokban is szerepel, �denkert n�ven. �s ezt - ha ez m�g k�nyelmesebb� teszi mindennek az elfogad�s�t – tudom�nyos bizony�t�kok is al�t�masztj�k. M�g a ti saj�t tud�saitok is felfedezt�k, hogy �seink egy�ltal�n nem voltak azok az agressz�v ragadoz�k, mint amilyennek kor�bban hajlamosak voltunk tartani �ket. Nem is olyan r�gen a John Hopkins egyetem tud�sai ism�t megvizsg�lt�k az �si kopony�k fogazat�t, �s felfedezt�k, hogy korai �s�nk szinte teljes eg�sz�ben veget�ri�nus volt, �s hogy egy�ltal�n nem �ld�ste az �llatokat.

A probl�m�t az okozta, hogy az fejl�dni kezdett, a feje egyre nagyobb� �s nagyobb� v�lt, ahogyan az agy t�mege fokozatos n�veked�snek indult. Ez az�rt t�rt�nt �gy, mert az agy t�rolta el az �sszes genetikai inform�ci�t, ami minden gener�ci�val egyre duzzadt, �s ahogy n�ttek az eml�keik, �gy n�ttek a fejm�retek is. Ahogy a fejek egyre nagyobbak lettek, a faj n�i egyedeinek egyre nagyobb gondot okozott az ut�dok megsz�l�se. Id�vel megn�vekedett a sz�l�s k�zben elhalt asszonyok sz�ma, �s az eg�sz faj tov�bb�l�se k�rd�jelez�d�tt meg.

Biztosan ti is hallottatok m�r az evol�ci� t�rt�net�nek „hi�nyz� l�ncszem�r�l”, melyr�l a tud�saitok annyit besz�lnek, de sem megmagyar�zni, sem meg�rteni nem tudj�k. Bek�vetkezett egy hirtelen �s nagy l�pt�k� ugr�s a t�rzsfejl�d�sben, amire nincs magyar�zat. Senki sem tudja, mi�rt t�rt�nt ez az �ri�si el�rel�p�s, �s hogy hogyan k�vetkezett be ilyen rendk�v�li hirtelens�ggel. Nos, mindez az�rt t�rt�nhetett �gy, mert pontosan akkor, amikor a F�ld ebbe a kr�zishelyzetbe sodr�dott, az �gi istenek – vagy „f�ld�nk�v�liek”, ha �gy tetszik  - elj�ttek az �gb�l, a Plej�dokr�l, az Orionr�l, a Siriusr�l. Az�rt j�ttek, hogy �j otthonra tal�ljanak, itt a F�ld�n, ezen a gy�ny�r� k�k-z�ld bolyg�n.

Az �gi istenek teh�t elj�ttek, �s elhozt�k magukkal a krist�lykopony�kat, aj�nd�kk�nt a f�ldlak�knak. Ezek a kopony�k ugyanis tartalmazt�k a m�s bolyg�kr�l �rkezett l�nyek valamennyi tud�s�t. A kopony�kba volt foglalva kult�r�juk, matematik�juk, tudom�nyaik, csillag�szatuk �s filoz�fi�juk eg�sze, bele�rtve rem�nyeiket �s �lmaikat is. L�ny�k eg�sze azokban a kopony�kban volt elt�rolva. Elmondhatjuk, hogy nem ak�rmilyen aj�nd�kkal kedveskedtek nek�nk!

A kopony�knak azonban volt egy m�sik funkci�juk is. Mintak�nt szolg�ltak egy �j fajhoz. Az eml�kek, melyeket az agyunkban t�roltunk, �tker�ltek a DNS-be. Az agyunknak nem kellett m�r tov�bb n�vekednie. A krist�lykopony�k k�pviselt�k azt az �j form�t, amilyenn� mi v�ltunk, az emberis�g modellj�t. Ez megint olyasmi, ami a M�zes I. k�nyv�ben is megtal�lhat�, mely elmondja: „�s l�tt�k az Istennek fiai az emberek le�nyait, hogy sz�pek azok.” Tudj�tok, amikor a f�ld�nk�v�liek meg�rkeztek ide, tudt�k, hogy nem lesznek hossz� �let�ek a mi atmoszf�r�nkban. �gy, ak�rcsak a f�ldi emberek, az �gi istenek is haland�ak voltak. Megt�rt�nt teh�t a k�lcs�n�s �tv�ltoz�s. Ezek a f�ld�nk�v�liek, „�gi emberek”, egyes�tett�k a f�ldi emberek g�njeit a saj�tjukkal, hogy mindk�t faj fennmaradhasson, de egy olyan �j form�ban, mely k�l�nb�z�tt mindk�t kor�bbi fajt�l.

Tal�n neh�z ezt elhinni, de ez olyan valami, amit ma m�r nek�nk is hatalmunkban �ll megtenni. Nemsok�ra k�pess� v�lunk egyetlen �llati sejt felhaszn�l�s�val reproduk�lni az eg�sz �llatot, ugyanakkor m�r ma is �sszeolvaszthatjuk k�t k�l�n�ll� faj g�njeit, hogy l�trehozzunk egy teljesen eredeti p�ld�nyt. Az emberi l�nyek teh�t majdnem olyan szinten �llnak ma, mint akkor f�ld�nk�v�li �seink. Hab�r sz�mos ter�leten kell m�g el�rel�pn�nk – nem utols�sorban a F�ldanya ir�nti nagyobb tisztelet, �s k�lcs�n�s kapcsolatrendszer�nk meg�rt�s�nek ter�n – m�ris hihetetlen hatalom birtokosai vagyunk. Csillagk�zi �seink azonban m�r hossz�-hossz� id�vel ezel�tt el�rt�k ezt a szintet, �s teljesen �j fajokat, �j �letform�kat hoztak l�tre. Az �ltaluk l�trehozott faj lett a homo sapiens, ahogyan mi emberi l�nyek magunkat nevezz�k. Egyed�l ez�ton volt biztos�that� mind a f�ld�nk�v�li, mind az ember el�tti fajok tov�bb�l�se, �s mi megtal�ltuk a m�dj�t, hogy egy fajk�nt �lj�nk tov�bb a F�ld�n.

A krist�lykopony�k az eredeti reprezent�nsai annak az �j form�nak, amiv� lett�nk. �k az emberis�g modelljei. �s ez csak az egyik eleme annak, ahogyan a krist�lykopony�k az eredet�nkkel �s v�gzet�nkkel kapcsolatos inform�ci�kat tartalmazz�k. Ez az oka, hogy a bennsz�l�tt n�pek – szerte a vil�gon, nemcsak Amerik�ban – eredet�kkel kapcsolatban a csillagokr�l �s az �si �gi istenekr�l besz�lnek. A maj�k, a szi�k, a cherokee-k mind azt �ll�tj�k, hogy a csillagokb�l sz�rmaznak. Van egy afrikai t�rzs, a dogon, mely mindig is azt �ll�totta, hogy az �sei a Siriusr�l j�ttek, amit �k egy kett�s csillagrendszernek tartanak. Senki sem hitt nekik eg�szen addig, m�g a teleszk�pjaink el�gg� fejlettek nem lettek ahhoz, hogy felismerhess�k, val�ban k�t egym�shoz k�zeli csillagr�l van sz�. Mostanra m�r a csillagok k�r�l kering� bolyg�kat is felfedezhett�k. Nemsok�ra igazolni tudjuk majd azt is, hogy a m�s �letform�k sz�mos m�s bolyg�t is ben�pes�tenek, m�g saj�t galaxisunk hat�rain bel�l is.

Vannak olyanok, akik azt �ll�tj�k, hogy a F�ldr�l j�tt�nk. Mindk�t p�rtnak igaza van. Valamennyien kett�s �sis�ggel �s genetikus eml�kekkel rendelkez�nk. Val�j�ban a DNS-nek is ez�rt van k�t �ga. Eredetileg az egyik sz�l tartalmazta a mi f�ldi eml�keinket, a m�sik �gi �seink�t. A tud�sok nemsok�ra fel fogj�k ismerni mindezt.

�s az egyik ok, ami�rt a kopony�k kvarckrist�lyb�l k�sz�ltek, mert a szilikont az �gi istenek vezett�k be saj�t genetikus strukt�r�nkba. Az �letform�nk teljes eg�sz�ben sz�n alap� volt. A szilikon azonban most m�r ott van a v�r�nkben. �gy teh�t r�sz�nkk� v�lt az a krist�lyos m�trix, mely a galaxis t�bbi r�sz�hez k�t benn�nket. Az �slakosok mindig is tudt�k, hogy a F�ldet, a Napot, �s minden m�s plan�t�t egy krist�lyos strukt�ra roppant m�ret� h�l�ja fogja egybe. A h�l� hangb�l �s sz�nekb�l sz�v�d�tt. Az univerzum eg�sze egy strukt�ra �s szervez� elv szerint �p�l fel, �s ehhez a h�l�hoz kapcsol�dik, ak�rcsak F�ldany�nk. A tud�saitok nemsok�ra ezt is felfedezik majd. Ez�rt vonzz�k a krist�lykopony�k magukhoz az embereket, mert felszabad�tj�k a bels� tud�st; a tud�st, hogy valamennyi�nkben ott a sz�n �s a szilikon strukt�ra. R�n�z�nk a kopony�ra, �s esz�nkbe jutnak saj�t sz�veteink, saj�t l�ny�nk szilikon strukt�r�ja, mely az univerzum eg�sz�hez kapcsol benn�nket.

Az �n n�pem azt mondja, „Eml�kezz az �seidre. Eml�kezz r�, hogy ki vagy, �s honn�t j�tt�l”. �s ez a b�ke �zenete az emberis�g eg�sze sz�m�ra. Mert a krist�lykopony�k az�rt vannak itt, hogy esz�nkbe id�zz�k k�z�s eredet�nket. Mert ez a F�ld valamennyi lak�j�nak �r�ks�ge. Valamennyien osztozunk ugyanabban a k�z�s h�tt�rben: feket�k, feh�rek, v�r�sek, s�rg�k, barn�k. Ennek a F�ldnek valamennyi lak�ja ebb�l a forr�sb�l ered; a h�zass�gb�l �g �s F�ld k�z�tt, a teremt�s l�that� �s l�thatatlan aspektusai k�z�tt.

N�zd, �n nem k�rem t�led azt, hogy felt�tel n�lk�l higgy el mindent, most azonnal. Hamarosan �gyis meg fogod �rteni. Hogy elhiszed-e, a t�rt�nelemnek ebben a szakasz�ban nem kiemelt fontoss�g�, s�t val�j�ban nem is sz�m�t. Ha m�s�rt nem is, a t�rt�net abb�l a szempontb�l mindenk�ppen fontos, mert r��breszt arra, hogy a m�lt t�rt�nete tal�n nem felt�tlen�l az, amit te mindig is annak tartott�l, �s ez m�r �nmag�ban v�ve is fejl�d�s lesz.

Egyszer, ha majd bel�tod, hogy a bolyg� t�rt�nelme �s saj�t eredeted sem olyan, aminek kor�bban tartottad, ez seg�t neked abban, hogy t�bbet gondolj a m�ltra, t�bbet az emberis�g m�ltj�ra, �s saj�t szem�lyes m�ltadra, �s azt fogod l�tni, hogy ez jelent�sen megn�veli majd a lehet�s�geket. Ha egyszer megnyitod magad annak meg�rt�se el�tt, hogy a helyed a vil�gban nem sz�ks�gszer�en olyan, amilyennek kor�bban tartottad, bel�tod majd, hogy ez �nmag�ban �jabb lehet�s�geket t�r fel nem csak a m�lttal, de a jelennel �s a j�v�vel kapcsolatban is. Ha ugyanis a m�ltunk k�l�nb�zik mindatt�l, amit kor�bban elk�pzelt�nk, akkor tal�n a j�v�nk is m�smilyen lehet �s lesz, mint amilyennek napjainkban elk�pzelj�k. �s ez jelen pillanatban a legfontosabb.”