|
1.Szaszanida/Szkita
2005.09.10. 14:11
Azt, hogy Arszaksz (Arsaces) a nagyhrû Arszakida dinasztia alaptja, mg Artavaszdsz (Artavasdes) fl millenniummal ksõbb az utols prtus uralkod volt, amerikai s nyugat-eurpai szemszgbõl nzve lehet az orientalizmus rdektelen rszadatnak tekinteni, az egyetemes vilgtrtnelem szempontjbl viszont nem rdektelenebb, mint mondjuk a grg vrosllamok agyonelemzett egyms elleni acsarkodsa, - a magyarsg szmra pedig jval fontosabb.
A nyugat-zsiai prtus-szktk magas fok szervezettsgre s trsadalmi koopercira, sikeres diplomcira, zsenilis harcmodorra, nellt fegyvergyrtsra s magas sznvonal fmfeldolgozsra plõ, kzel t vszzadot tvelõ birodalma tendencizusan s mltatlanul mellõztt, mint ahogy gazdag mltjrl tanskod, hajdani fnykort idzõ mûvszeti rksge is.
Lehet persze tiltakozni a "tendencizus" sz miatt, mint ahogy ltalnossgban lehet tagadni magt az akadmiai szubjektivitst vagy a trtnelmi s mûvszettrtneti eurocentrizmust is. Ugyangy lehet fenyegetõ hangnemben az egy idõ ta pejoratv rtelemben hasznlt revizionizmussal vdolni azokat a trtnszeket, archeolgusokat s publicistkat, akik szerint jra kellene rtkelni zsia s Afrika kulturlis hagyatkt, a vilg-civilizcit forml hatst s szerept. Tagads s fenyegets azonban nem vltoztatnak a tnyen, hogy szmos rgi kultra alrtkelt vagy jogtalanul kisajttott, szmos np, etnikum, hajdani neves kirlysg, sõt birodalom pedig rendszeresen hinyzik a trtnelem knyvek lapjairl.
Ennek megfelelõen az archeolgiai satsokat finanszroz intzmnyek s trsasgok, a mzeumok, profi mûgyûjtõk s a mdia rdeklõdsi krbõl is kimaradnak. Jobbik esetben csak klncnek tartottk mg a mlt szzad kezdetn is azokat, akik a bss profitot grõ francia impresszionistk, Chelsea porcelnok vagy carrarai mrvny madonnk helyett tibeti bronz harangokat, krsos agyagtblcskkat vagy ppen szaszanida ezstt gyûjtttek.
Nem vletlen teht, hogy a vilghrû Smithonian Mzeumok lncolatnak egyedlll zsiai gyûjtemnye csak kt rendkvli (megszllottnak is mondhat) magnember ltal adomnyozott gyûjtemnyen alapszik, s az ebbõl val vlogatsnak Washingtonban otthont ad, 1987-ben avatott Arthur M. Sackler Galria is az egyikk bõkezû anyagi tmogatsval jtt ltre.
Charles Lang Freer, a XIX. szzad kzepn szletett detroiti gazdag zletember s autodidakta mûrtõ tllpve a korabeli, fõleg eurpai rtkekre koncentrl divaton, amelynek korbban maga is hdolt, 1887-ben adta zsiai s tvol-keleti mûtrgyak gyûjtsre a fejt. Hallakor, 1919-ben csak 4 ves volt az az Arthur M. Sackler, aki azonos szenvedlynek hdolva 1982-ben majdnem ezer zsiai darabbl ll gyûjtemnyt adomnyozott a Smithonian Mzeumok lncolatnak.
A kettõjknek ksznhetõ, hogy a kevss ismert irni, afganisztni (baktriai) s prtus fm-, s tvsmûvszet csodlatos reprezentnsai ma lthatk a Sackler galriban, amelynek megtekintsre a vilg minden tjrl utaznak Washingtonba, mivel a hagyatki szerzõds rtelmben a mûtrgyak nem klcsnzhetõk ki ms mzeumoknak s csak kln engedllyel publiklhatk.
Arthur M. Sackler Gallery of Art, Washington D. C.
A fenti terletek elõkelõsgnek mûvszi szinvonal hasznlati ednyei, dsz- s kegytrgyai az egyszerûsg kedvrt sszefoglalva Szaszanida ezstkknt vltak ismertt s a szakma hrom trtnelmileg meghatrozott idõszakbl szrmaztatja õket: az Akhamenid, (kb. i.e. 55o - i.e. 331) a Szeleukida s Prtus, (kb. i.e. 312 - i.sz. 224) valamint a Szaszanida peridusbl (i.sz. 224 - 651).
A volt Perzsa birodalom Nagy Sndor hdtsait kvetõen* kerlt a grg Szeleukuszok (Seleucusok) uralma al, majd az i.e. III. szzad kzepn a Prtus kirlysg alaptja, I. Arszaksz kezre, aki visszahdtotta s birodalomm tvzte az eredetileg Akhmenid birodalomknt fellelt hatalmas terleteket. Utdai azonban lland feszltsgben s sszetkzsekben voltak a nagy Rmai Birodalommal. "Carrhae csatja s Crassus (rmai hadvezr, K.H) vgzete utn kt s fl vszzadon keresztl az Arsacid nevezetû Prtus dinasztia uralkodott keleten s a Rmaiak nyugaton, kzrevve az rmnyek orszgt s Szrit s a kelet s nyugat kztti hatrvonal a pillanatnyi erõviszonyoknak megfelelõen llandan vltozott."*
Az i.e. II. szzadban kialakult Kelet- s Nyugat-zsit, illetve Knt s a Fldkzi-tengert sszektõ "nagy selyem t" egy jelentõs rsze genercikon keresztl prtus kontrol al tartozott, ami messze kihat gazdasgi fellendlst eredmnyezett. A kereskedelmi vmokbl, tarifkbl s a vazallusok adibl jelentõs hasznot hz, katonailag is megerõsdtt Prtus birodalom hdtsai kvetkeztben hossz tvon Irn, Mezopotmia s Afganisztn dntõ rsznek egyestett ura lett az Eufrtesztõl egszen az Oxus bal partjn hzd sztyeppkig.
Az i.e. 90-es vek tjn a kivl koncepcij llamfrfi, II. Mitridtesz (Mithridates) kzvetve az rmny (urartui) kirlysgot is bekebelezte, egyenrang flknt szerzõdst kttt a knai csszrral s tovbb bõvtette befolyst Kis-zsiban, mg az Eufrtesztõl nyugatra is. Volt idõ, mikor a prtusok birodalma 18 vazallus felett gyakorolt hatalmat. Kulturlis rtkei s hatsa viszont szakszerû feltrsi munklatok hjn, valamint szakmai idegenkedssel s akadmiai elõtletekkel kszkdve mg szinte ismeretlen a vilgban.
A BETELJESLT LET VIRGA
Az sszevontan szeleukida-prtus idõszaknak nevezett vszzadokbl szrmaz killtsi darabok kzl mûvszileg a legjelentõsebb az a hivatalosan prtus idõkre datlt csodlatos szv alak, sznarany, apr horgas kapcsokkal ruhra, vre, fejfedõre varrhat dsztõ elem, amelyen kt fiatal vadkan les ki vatosan az erdõ sûrûjbõl. A pillanat rgztse s realitsa, a komplex design, a nemes anyag rtõ kezelse egyszerûen lenyûgzõ. Az letszerûsg rendkvli hatst a szkta mûvsz hrom dimenzi kialaktsval s az tfedses technika mesteri alkalmazsval rte el (Kp A.1)
Kpek: A.1 s A.2
A magas fok mûvszi s mestersgbeli tudst ignylõ hrom dimenzis brzolsmd az egyik jellemzõje a legnemesebb szkta-prtus dsztrgyaknak, - mint ahogy nem jellemzi a perzskat. Ennek ellenre a killts msik hrom dimenzis ritkasgt, egy elõkelõ frfi mellkpt brzol ezst medalion-tnyrt (Kp A.2) a trl adatkrtyja s az elrhetõ szakirodalom a szaszanida trgyak kz sorolja. Ann C. Gunter s Paul Jett, a Smithonian Intzet szakrtõi azonban katalgusukban megemltik, (Ancient Iranian Metalwork) az ezst dsztnyrt elsõknt elemzõ szakrtõ, Richard Frye a prtus peridusnak tulajdontotta s ezt csak egy ksõbbi kutat vltoztatta t "korai szaszanidra".
A monitor sajnlatos mdon nem kpes visszaadni a medalion portr megkapan drmai plasztikussgt, az nttt-ezst fej utlagos, aprlkos cizelllsa, valamint a fekete bitumen s aranyozott ezst kontrasztja keltette intenzv ltvnybeli hatst s gy aligha rzkelhetõ, mirt is szmt vesztesnek az a kultra, amelytõl megtagadjk.
Gunter s Jett sajt bevallsa szerint konkrt lelõhely ismerete, teht rtegvizsglat lehetõsge nlkl "a bizonyossg gyenge lbakon ll brmilyen emlktrgy brmilyen kzegbe val datlsnl", - plne mikor tfedsrõl, egymsba foly idõszakokrl van sz, mint a ksõi prtus, post prtus s korai szaszanida korok esetben. ppen ezrt nagyon rdekes, de nem meglepõ, hogy Frye eredeti megtlst a medalion tnyr prtus kultrbl val szrmazsrl mra sikerlt teljesen kiiktatni a szakirodalombl. gy lesz nem egyszer perzsa kincs a szkta kincsbõl. Szaszanida kulturlis rdem a prtusbl.
A killts msik szaszanidnak tlt darabja, - ahol a ltogatt ktelyek gytrik a vitrin ismertetõ krtyjnak felirata lttn - egy VI.-VII. szzadinak saccolt, megkopott ezst tnyr, (Kp B.1) amelynek rszletes ismertetsben Gunter s Jett meglehetõsen felsznesnek bizonyultak. A szerzõk lersukban egy "kehelyszerû kontnerbõl vagy alapbl" kinvõ, gaskod hegyi kecskk ltal kzrevett, szõlõindval befuttatott tnyrrl rtekeznek. A csupn "inds fnak" nyilvntott letfa azonban nem kontnerbõl, hanem egy Szriban, Mezopotmiban s Irnban honos ds porzj virgbl, egy nylban levõ pipacs-tulipnbl (Papover glaucum) hajt ki, amely leginkbb asszocilhat volt Hathor, a legrgibb Teremtõ istennõ Nlus vlgyi szimblumval, a ltuszvirggal: mindkettõ az let ads s az let folyamatossga, a megtermkenyls s szaporods jelkpei voltak mr a legõsibb idõkben.
Az letfa tetejn, sokat mond zenetknt (amelyet ugyan Gutter s Jett antenni nem vettek) egy elnylt pipacs-tulipn, - a hervadssal jr beteljeslt let virga, kzepn pedig a funkcijukat vesztett porzk elõterben az Istennõ bztatsaknt, az rk let greteknt a jellegzetes hrmas nyrfalevl szimblum lthat.
Kpek ebben a sorrendben: B.2, B.1 s B.3
B.1: Ezst tnyrt dsztõ, a teremtõ Istennõt szimbolizl letfa. B.2: A Hathor istennõ jellegzetes hajviselett s napkorongos koronjt viselõ ugariti Anat istenasszony szoptatja a kirlyt, akrcsak a szikomor fban megtesteslõ Nut istennõ szoptatta Oziriszt. B.3: A Nlus vlgybõl elszrmaz "sokemlõjû" (*5) efezoszi Artemisz istennõ (Anatolia) a Fld meglhetst biztost, tpll erejt jelenti meg.
Gutter s Jett elismersre szolgljon, hogy megjegyzik a fontos tnyt: a (B.1) tnyr a maga nemben "egyedlll", s mg "hasonl jellegût" is csak kettõt jegyeznek a szakmban, - abbl az egyik a szkta kincsek vilg kzpontjban, az Ermitzsban talhat. Nem vletlen, hogy ez a tnyr kivteles ritkasg. Az i.e. 2400 krli idõszakban a rszben szakrl, rszben keletrõl beznlõ indo-eurpai npek gn varicijuk s btor elszntsguk mellett j vallsokat is vittek magukkal, - a fiatal hdt istenek, illetve a mindenhat atya imdatt. A geogrfiai terjeszkeds sorn az õsi s a bevndorl teolgik sszeolvadtak, majd vezredek sorn fokozatosan, trzsekknt s krzetenknt, vrosllamokknt s birodalmakknt megkzdve a frfi istenek kiszortottk az istennõket, rja Merlin Stone Mikor az Isten Asszony volt (When God was a Woman) cmû rendkvli jelentõsgû knyvben.
A hatalmi harc kmletlen volt. A legfõbb Istennõt lefokoztk, httrbe szortottk, megcsfoltk, de kzel hrom vezred kellett, mg a frfi istenû vallsok, - mithraizmus, zoroaszterizmus, judaizmus, keresztnysg - vgleg ki tudtk trlni a lelkekbõl. Templomait, szentlyeit leromboltk, papsgt s hveit kiirtottk, kegytrgyait sszetrtk vagy beolvasztottk. Ami a "pognysg", teht az õsvallsok kegytrgyaibl tllt, mint a Sackler galria mitikus zenetet kzvettõ tnyrja is, az csak a vletlennek tulajdonthat vagy az idegen szimblumok irnti ignorancival magyarzhat.
Az letfa legkorbbi brzolsa (mint az Oziriszt tpll is) az egyiptomi fgefa, a Ficus sicomorus, de ksõbb egyb fk is sorra kerltek, mint a datolyaplma vagy a klasszikus grgknl Hra istennõ arany almafja. Az egyiptomi Hathor istennõt, vagyis Kobra istenasszonyt, a Teremtõ Blcsessg istennõjt Sicomorus istennõnek is hvtk.**
A fekete Hathor istennõt, mint teremtõ-oltalmaz Fld-anyt Kis-zsiban Astarte nven, Knanban Tyre s Sidon krnykn Ashtoreth (Asherah, Attoret), Ugaritban Anat, Jdeban*** Astart, Arbiban Attar-anya, Irnban Anahita, mg a grgknl Artemis nven imdtk. Egy ciprusi felirat Anathot Athnval azonostja, mg az idõszmts elõtti V. szzad zsidsga Anath nven (korbban Asheraknt) Jahve alkottrsnak s asszonynak tekintette. A Gosztonyi-fle sumr etimolgiai sztr elemzse szerint az Asan vagyis Istennõ sz, a fentiek vltozata, a Ba-Dug-Asan, Bo-Dog-Asszony (Boldog-Istenasszony) kompozciban maradt fenn s jutott el Mezopotmibl a szkta-prtus-hun lovas npek kzvettsvel Erdlybe s a Duna-Tisza kzbe
Az eredetileg az isteneket s a csillagos eget is teremtõ Istennõt, a Fld-anyt, aki blcsessge rvn magt a tllst (az emberi, nvnyi s llati termkenysget) biztostotta csak sokkal ksõbb, pusztn politikai meggondolsbl asszociltk a kgyval vagy srknnyal szimbolizlt, bûnsnek nyilvntott tudati felismerssel s a csbt gonoszsggal.
A sumr pantheon Istennõ menifesztcii, Nammu, aki "megszlte az eget s a fldet", ugyanakkor "anyja az istene knek", s Nin-khursag anyaistennõ, aki az embert teremtette - legelterjedtebb szimbolizlt megjelentsi formja a (mindig szimmetrikus elrendezsben, profil nzetben fel fordul s gaskod) kõszli kecskk, gazellk, zergk, szarvasok vagy madarak ltal ktfelõl kzrefogott letfa tllõ brzolsait ma mzeumok, magngyûjtemnyek, nhny mûvszeti album s szakknyv õrzi ptolhatatlan kincsknt az utkor szmra.
A Sackler galria prjt ritkt ezst tnyrja azrt is kivteles darab, mert a tulipn motvumok s a kõszli kecskkkel, madarakkal krlvett letfa mellett a Teremtõ istennõ harmadik õsi szimbluma, a blcsessget (s egyben az ltetõ talajvizeket) kpileg kzvettõ kgy is szerepel rajta. (Akrcsak nmely egyiptomi s elmi brzolsokon a szikomor fra illetve datolyaplmra tekeredve.) Az letfa gilos mintval hajt ki a tulipnbl majd szkik szrba s inds gai az elnylt tulipn kt oldaln, az Istennõ zsiai kedvencei, a pvatykok mellett kgyfejben vgzõdnek.
Br Gutter s Jett a killts rendezõivel egyetrtsben szaszanidnak tartjk az letfs tnyrt, a szimblumok triumvirtusa s egyb jellegzetessgei rvn sokkal inkbb lenne illeszthetõ a szumr (sumr) hagyomny prtus kultrkrbe. Az szlhat mg nyomatkos rvknt a szkta-prtus eredet mellett, hogy egy - mûvszileg s kidolgozsban jval magasabb szintû - szkta Istennõ brzolsa sorn (kpnk) az asszonyalak alteste egy elegnsan hurkolt gilos motvumban s annak befejezsekppen kgyfejekben vgzõdik: mindkt esetben a kgy az eredeti blcsessg megnyilvnulsaknt szerves rsze a legfõbb Istennõnek.
HA KLNLEGES, HA EGYEDI, AKKOR SZASZANIDA?
A Sackler galria zsiai killtsnak mintegy jelkpeknt legismertebb darabja egy ezst gazella rhton, (ivkrt) amely kprõl csak oldalnzetbõl ismert, legrdekesebb dsztõ eleme viszont htul nzetbõl lthat: a krbefut, szeld llatokkal dszes frz kzepn ugyanis egy stilizlt tulipnban vgzõdõ, oldalgait visszametszett letfa lthat. (Kp C.1) Magt a stilizlt tulipnt hrom azonos mretû nyrfalevl alkotja, amelyek kzl a kzpsõ aranyozott. Az arany nyrfalevl a hall feletti gyõzelem szimblumaknt szerepelt a 45oo ves mezopotmiai kirly srokban, ahol nyaklncra fûzve vagy koszorszerû hajdszknt kestette s vta a msvilgi tjra indul Shu-bad kirlynõt. (Kpnk balra)
C.1 - a hres gazella rhton
A mzeumi ismertetõ szerint "a gazella rhton klnleges irni formjt tekintve ritkasg szmba megy a szaszanida peridus ezst ednyei kztt". Ismt egy korai szaszanida korszakbl val (III.-IV. szzad), bevallottan rendkvli darab, amely sehogy sem illik az ismert, zsnerre egymshoz hasonl irni ezst trgyak krbe. s ha "klnleges irni formja" is lenne, vajon mirt dekorlja egy idegen kultra idegen szimbolikja, amely mg csak nem is hasonlt a perzsk szent fjhoz? Egy leginkbb a realits talajn ll mûvszettrtneti rtkels szerint a rhton "nem-irni mûvszeti forrs ltal befolysolt s ez a mûvszeti forrs valsznûleg Baktria". zsia komplex trtnelmnek valamelyest rtõ ismerõjnek kell lenni, hogy ez az llts a szkta sz elhangzsa nlkl kellõ sllyal brjon, - hrom felkiltjellel. Ugyanis a ritkasg, klnlegessg s a baktriai szkta hats beismerse egy napon rbresztheti a szakembereket a rgi besorols jrartkelsnek szksgessgre.
Gunter s Jett sajt informcija szerint a rvid gazella-rhtonhoz (C.1) hasonlt az Ural hegysg nyugati rszn talltak s mg rdekesebb, hogy "egy nagyon hasonl ksõ prtus kermia rhtonra akadtak Babilonban". Ebbõl is arra kvetkeztethetnk, hogy az u.n. ksõ prtus idõszakot nyilvn egy post-prtus peridus kvetett, amely hossz vtizedek sorn birodalmon belli klcsnhatsok s kvlrõl a nagy selyem t forgalmnak ksznhetõen grg, indiai, biznci behats kvetkeztben fokozatosan egyre eklektikusabb vlt s ezt nevezi a trtnelmi idõrendhez ragaszkodva a szakirodalom kvetkezetesen kora-szaszanidnak. A kztudatban s ismeretterjesztsben (de szmos szakknyvben is) viszont a szaszanida megnevezs alatt egyszerûen irnit rtenek, vagy mg ltalnosabban perzst.
Ehhez kapcsold rdekessg, hogy a Sackler galria killtsn van egy eddig (tudtommal) nem publiklt ezst tnyr, ahol centrlisan elhelyezve, egy 7 cscs vilghegyen kt aranyozott szrnyas l ll, amelyek a gazella rhton dekorcijhoz hasonlan egy flig nylt tulipnt vesznek kzre, - s a vitrin elõtt gynyrkdõ nem kis meglepetsre a kt szlsõ ezst sziromlevl kztti harmadik ebben az esetben is aranyozott. Radsul a krbefut inds dekorci levelei kztt az Istennõ korai idõkbõl szrmaz termkenysg jelkpei, tmr szõlõfrtk lthatk, amelyeket ksõbb rmai hvei a j Bacchus istennek sajttottak ki.
A trl ismertetse szerint a szrnyas lovakkal dekorlt tnyr szintn "szokatlan" a szaszanida ezstk kztt. Szokatlan s ritka, de mirt? - krdezhetnnk. Taln mert a korbbi prtus idõkbõl szrmazik? Esetleg mert ms kultrbl szrmazknt a tbbit meg kellett semmisteni? Vagy mivel jellegben s szimbolikjban idegen s rthetetlen, nem szvesen s csak korltozott szmban msoltk? (Br az ilyen jellegû tnyr mzeumi ritkasg, s eddig pnz s igny hjn cltudatosan senki se kutatott hasonl utn, a prtus fldrtegekben azonban nyilvn szzval vannak rgen halott papnõk srjaiban s az Istennõ lerombolt vagy legetett szentlyeinek betemetett kincseskamriban.)
Br a katalgus ri ltalnostva megemltik, az irni uralkodk udvari ezstmvesei gyakran folyamodtak inspircirt msokhoz, - a szkta, biznci, helln s indiai kollgikhoz - de msok szerint is innen-onnan importlt s "szerzett" ednyekrõl vettk t s kombinltk (sokszor mûvszien) krnyezetk dekorcis elemeit, jelkpeit, motvumait. Mikor azonban konkrtan egy-egy szaszanida-korabeli trgy rtkelsre kerl sor, errõl mindenki elfelejtkezik: a megklnbztetõ jellegzetessgeket, a ms kultra jegyeit nem emltik, sõt egyes trgyak idegen mûhelyekbõl val szrmazst is hanyag elegancival figyelmen kvl hagyva a vgn mindent, ami fnylik egy kalap al, a bûvs szaszanida kalap al vesznek.
Nem vitatott, hogy az i.e. III. szzad elejn uralomra jut Szaszanida dinasztia birodalmban, amely a VII. szzad kzepig bezrlag magba foglalta a mai Irnt, Irakot s Afganisztnt, jellegzetes, keletiesen gazdag ornamentikj luxus hasznlati eszkzket, kultikus ednyeket s dekoratv emlktrgyakat ksztettek. Ezek a kezdeti idõszakban elsõsorban udvari hasznlatra, majd ksõbb a nemessg szmra s export clokra is ksztett, gyakran aranyozott ezst korsk, tlak, tnyrok npszerûsgk rvn ignyes vevõkrre talltak Knban, Indiban, Anatliban s egyes mediterrn orszgokban is. Azonban kelendõsge s elterjedt volta ellenre se szabadna minden mzeumnak felajnlott vagy irni rgisgkereskedõk kzvettsvel vett ezst tnyrt s aranyozott rhtont a Szaszanida uralkodk asztali ednynek nyilvntani.
Az ltalnosts ktelye merl fel Gunter s Jett azon elemzsnl is, mikor a perzsa Achaemenid-kor innovcijnak tulajdontjk azokat a rhtonokat, amelyeknek ivkrtje az llat trzstõl megtrve, szgben folytatdik, mivel az i.e. VI. szzad kzepn alapul Akhamenid birodalom idejn ilyen formj rhtonok mr lteztek.
Kpek: D.1 s D.2
Egy nyilvnval s taln a legkorbbi plda erre a Louvre dl-mezopotmiai anyagban az elmi korbl, (i.e. 1800) a szumr (sumr) civilizci ltal jelentõsen befolysolt Susa vrosbl szrmaz bronzszgekkel rgztett mszkõ tl, (D.1) amely hrom zergt brzol megtrt rhton szerû lbon ll.
Az egyik jerevni mzeumban pedig az Urartu (rmny) birodalombl szrmaz nehz, 1600 grammos, 20 cm. magas ezst lfejû rhtont õriznek, (Kp D.2) amely mestermunka a maga nemben, amellett, hogy az i.e. VII-V. szzadi pldja a jellegzetes, mûvszien formba zrt szkta llat stlusnak. Mg az irni llat-rhtonok tbbnyire tldsztettek, ez a nemesen egyszerû, fegyelmezett vonal vezetsû pldny az ncl dekorls helyett a srny stilizlt s az izomzat naturalisztikus kidolgozsra koncentrlt.
Hasonl formatervezsû rhtonok lthatk az i.e VIII. szzadi asszr palotk reliefjeinek nnepi jelenetein is, teht vszzadokkal megelõzve a Perzsa birodalom szgben megtrt rhtonjait. Ebben az idõben az asszrok kapcsolatban lltak a szktkkal: "Partatua, a szktk kirlya az asszrok nagyhatalm szvetsgese volt",**** teht a kt oldal kulturlis klcsnhats, majd az Irn fel val kzvetts nyugodtan felttelezhetõ.
A Sackler galria prtus kori ezst rhtonjai kzl a (baloldali kpen lthat) gazdag szõlõinda- s levl ornamentikj, bmsz tekintetû oroszln figurs a legszebb. Az azonban csak szintbõl lthat, hogy a trombitaszerû krt aljt mediterrn akantusz minta dszti, amely az i.e. V.-IV. szzadi rmai s grg csszken s ivkrtkn is kedvelt motvum volt. Ugyanakkor a mai Trkmenisztn terletn levõ hajdani szkta kirlysg fõvrosban, Niszban (Nisa) is talltak egy akantusz levelekkel dsztett elefntcsont rhtont.
Az zsiai sztyeppk uralkodinak s arisztokrcijnak gazdagsgt, fejlett mûvszi rzkt s tudatos luxus ignyt bizonytjk a washingtoni killts trli. Ennek megfelelõen az Eufrtesztõl az Oxus folyig nyl "barbr" terleteken a bõkezû mûvszet prtols kvetkeztben magas sznvonal finom-kzmûipar virgzott. Az i.e. V. szzadbl egy kpnkhz hasonl, de elefnt csontbl faragott oroszlnos rhtont talltak a rgszek az Oxus templom satsai sorn.
Ha nem ismerjk a rgi brit blcseletet, miszerint "Too far East is West", - a tl messzi kelet a nyugat - akkor ma is knnyen ldozatul eshetnk a XVIII.-XIX. szzadi kolonializmussal prhuzamosan eluralkod, de a XX. szzadra is rtenyerelõ, rasszizmussal rnyalt, akadmiai tekintlytisztelettel titatott, ortodoxiba merevlt helln-centrikus szemlletnek, amely a kultra blcsõjnek Grgfldet tekintve semmibe veszi az õsi Nlus-vlgyi s az zsiai kultrk szikrt csihol, lngot szt szerept. Ezeket a kulturlis gykereket tagadva a politikai motivcikkal fûszerezett modern kultrtrtnelmi elemzsek (nha kori elfogultsgra alapozottan) egyes npeket s kultrkat magasabb polcra, mg msokat alacsonyabbra helyeztek, vagy ppen valami sllyesztõ flbe. A kialaktott al- s flrendeltsgi viszony vgleges. Ktsgbe vonsa vagy kritikja mg senkinek se kvezte ki a Sikerhez vezetõ tjt.
Szkta prtadsz, i.e. V. szzad - Ermitzs
"Itt lp be a zsurnaliszta" rja Richard Poe, rendkvli jelentõsgû tanulmnyktete, a Fekete szikra - Fehr lng bevezetõjben, ahol a szokrateszi mindenre nyitott tudsvgyat hinyolja az egyes humn szakterletekre nehezedõ ortodoxia ellenben. "Neknk megvan az a sajtos privilgiumunk, hogy egyik szakembertõl a msikhoz fordulhatunk, brmilyen krdst feltehetnk s abbl brmilyen sszerû kvetkeztetst levonhatunk. Mdunkban ll a konvencionlis szakrtõk vlemnyt kiegyenslyozni az ellenvlemnyt kpviselõkvel. s ami a legfontosabb, ha a disszidens elmlet hihetõbb a hivatalosnl, minden megtorlstl val flelem nlkl nyugodtan figyelembe ajnlhatjuk. - Majd hozzteszi, "Rvidre fogva a zsurnalisztk a jzan tlet hangjai".
Ebbõl korntsem kvetkezik azonban, hogy csak gy lnkbe csppennek a lehetõsgek, az elismersrõl s a sikerrõl nem is beszlve. Szmos tmban az j irnyzatokra, felfedezsekre s kutatsi eredmnyekre alapozott ismeretterjesztõ cikkek ppen olyan nehezen publiklhatk, mint amilyen nehezen elfogadtathatk akr a legmegalapozottabb, trgyi dokumentumokkal is altmasztott revizionlis tudomnyos munkk. Nem vletlenl. Llewelyn Powys azt rta (193o-ban), a vilgon semmi sem olyan nehz, mint az rtelem megszabadtsa az elfogultsg s elõtletek bklyitl. Tudomnyos vagy babons, valjban egyre megy.
Leszmtva a piaci igny hinyt se hls feladat az idõszmtst megelõzõ s kvetõ vszzadok Nyugat- s Kzp-zsijrl rni, mivel kevs s elg megbzhatatlan a rnk maradt forrsanyag: egyes npekrõl s kultrjukrl ironikus mdon csak az ellensgeik beszmoljbl maradt rnk informci. Akik nem hagytak maguk utn rott emlkeket, azok ki lettek szolgltatva a kortrs trtnszek, majd rajtuk keresztl az utkor tletnek. Valjban a rgszet s a mûvszettrtnet feladata igazolni vagy cfolni a korai rott emlkeket, ptolni bizonyos hinyossgokat, aminek nagyrszt eleget is tesznek, azonban mint tudjuk ez a szakterlet se tekinthetõ politiktl s tekintlytisztelettõl mentesnek.
A rabszjra soha nem fûztt, Rmval is sikerrel szembeszll, az asszrokat, rmnyeket, babilniaiakat, mdeket s perzskat legyõzõ, I. Psammetichus frat pedig hatalmas vltsgdj fizetsre ktelezõ szktkrl, akrcsak az -irni terleteken birodalmat alapt prtusokrl, vagy õszinte csodlattal szlnak a krniksok* vagy (mint a rmaiak esetben is) gyûllettel vegyes fltkenysggel. Mintha az utbbiak lennnek tbben.
De mg azon kevesek is, akik elismerik e szertegaz, rendkvli tehetsgû npcsoport katonai s diplomciai nagysgt, birodalom szervezõ s irnyt kszgt, valamint fegyverksztõ szaktudst, mg azok is csak ritkn hajlandk elismerni magas fok mûvszi hajlamait, mûrtst, fejlett absztrakcis kszsgt, gazdag hagyomnyait, valamint a nemesfmeket megmunkl tehetsgt. "A mi nagy szerencsnk, hog y ezek a vad, sznes, nagyiv barbrok imdtk a nemesfm dekorcit, hogy gazdagok voltak az ilyen nemesfmekben s hogy j zlsk volt, aminek kvetkeztben kivl grg mesterembereket breltek fel a(z aranyuk) megmunklsra." rja E.V. Cernenko szktkrl rt knyvnek elõszavban a szerkesztõ, Martin Windrow.
Szkta kirlyi nyakkek, Dl-Szibria, Tuva. (Fot: Sisse Brimberg, National Geographic)
Nyugati lersokban tbbnyire gy tûnik, hogy az u. n. "llat stlus", - amelyet az orosz szakemberek konkrtabban "szkta-szibriai llat stlusnak" hvnak - csupn llati motvumokat felhasznl dekorci, amit ugyanakkor magas sznvonal alkalmazsa miatt a szakirodalom minden igyekezetvel megprbl a grgknek vagy a perzsknak tulajdontani.
- Ezeknek (a nomdok ltal knnyen szllthat trgyaknak) nemcsak az kszerekhez hasonlan koncentrlt dsztõ jellege kzs, hanem az "llat stlusknt" ismert formai megoldsa is. - rja az 199o-ben negyedszerre kiadott A mûvszet trtnete cmû tbbktetes mûvben Anthony F. Janson, majd hozzteszi, "s gy tûnik, ennek az llat stlusnak az egyik forrsa az õsi Irn."** A msik fennen hirdetett "forrs", mert mi is lenne ms, Hellasz fldje, illetve a Baktriba megtelepedett grgsg.
A SZTEREOTIPIZLS KUDARCA
Valjban vszzadokig senki nem volt hajland mg csak felttelezni se a "barbr" szktkrl, hogy kzmûveseik nemcsak dszes lszerszmokat s fegyvereket ksztettek, de mûvszi rtkû fejedelmi kszereket, hasznlati trgyakat s ruhadszeket is. A XIX. szzadi angol trtnsz, George Rawlinson kiss leegyszerûstõ vlemnye szerint a Prtus birodalom buksnak egyik oka volt, hogy a prtusok nem voltak elg civilizltak a kifinomult izlsû, magas mûvszi ignyû irniakhoz viszonytva. (Taln nem rosszmj a krds, vajon mikor is fedeztk fel szupremcijukat, mivel hogy rpknek nem mondhat 5 vszzadig mgis csak tudomsul vettk a prtus uralmat?)
Egy nemrgen Tuva kztrsasgban (Dl-Szibria) feltrt fejedelmi kurgnban tallt 57 ezer darabos arany lelet nyakkei, karktõi, v csatjai, fejdszei, gyûrûi s gyngyei alaposan rcfoltak a Rawlinson fle lekicsinylõ vlemnyre. A mongol hatr kzelben, Arzhan s Turan kztt lõ s temetkezõ lovas npnek 27 vszzaddal ezelõtt nem lehettek grg vagy irni kapcsolatai s nem ltezett lland telepls sehol mg a tvoli krnykeken sem, ahol felbrelt idegen kzmûvesek rendszeresen dolgozhattak volna az uralkod osztly megrendelsre. Nem maradt htra ms lehetõsg, mint annak beismerse, a nomd szktk aranymûvesei teljesen nllan jutottak a mûvszi teljestmny cscsra.***
Homlokpntra illeszthetõ fejdsz, Tuva, i.e. VII. szzad - Sisse Blimberg felvtele
A feltrsban rsztvevõ Anatoli Nagler, a berlini Nmet Archeologiai Intzet munkatrsa szerint a kurgnleletek megmunklsa a ltezõ legmagasabb sznvonal. "Ezek az emberek kivl kzmûiparosok voltak, ami j fnybe helyezi a szkta letmd megtlst. Megdnti a sztereotipizl belltst, miszerint a szktk csupn vad lovasok s harcosok voltak, akik vndorls kzben puszttottk a tbbi npeket. (A leletek szerint) ugyanis magas sznvonal kulturlis fejlettsggel rendelkeztek." Szentsgtrõen forradalmi megllapts, - de hogy ettõl a szktk ltalnos megtlse szles krben megvltozna, azrt egy lyukas kalapot se rdemes fogadsra adni.
Lehetetlen mg elkpzelni is, hogy pldul a British Museum trljban a fordtott Omega alakot idzõ hres kszer "Perzsa griff karktõ" feliratt maholnap hivatalosan szkta vagy szaka griff karktõre cserlnk, annak ellenre, hogy a prjt ritkt, nagy rszt szaka kszerekbõl ll baktriai Oxus kincsek rsze volt. (Az Oxus temetkezs ideje a prtus idõkre, i.e. 18o-ra tehetõ.) Timothy Potts, a National Gallery of Victoria igazgatja szerint a mestermûnek szmt karktõ az "akhamenid gniusz" termke, (i.e. 55o-331) amely ugyanakkor "jellegben a nomd szktk hatst tkrzi".
Potts nyilvn nem gondolt r, vagy nem tudta, hogy az ltala csak szkta "hatsnak" vlt szemet gynyrkdtetõ ltszat mgtt tbb is lehet, - egy õsi titok rejtõzhet. Pedig a fordtott Omega-szerû jel vagy forma vezredekre visszamenõleg a szumr (sumr) pantheon Nagyasszonya, a termkenysget s termst biztost, anyt s csecsemõt oltalmaz Baba (Bau) istennõ szimbluma volt, akinek tisztelete idõvel a kultra tbbi jelensgeivel egytt terjedt szakra, az eurzsiai sztyeppk irnyba.
Perzsnak elknyvelt szkta-szaka griff karktõ az Oxus kincsekbõl - British Museum
"A griffeknek messze nyl õsisge van Mezopotmiban," rja Potts, "de ezeknek az llatoknak a barbr vadsga s intenzitsa, valamint a rszletek, mint a szarvak vgnek megvastagodsa s a sznes kõ beraks a kzp-zsiai pusztkon szguld nomd szktk mûvszeti hatst tkrzi." Csak a szktk hatst tkrzi, vagyis mindent sszevetve Potts szerint perzsa s nem szkta. Nyilvn azzal a tudomnyosnak ppen nem mondhat mentegetõzssel, - vgl is ki hallott mr barbr gniuszrl?
Az i.e. V.- III. szzadban az Altj (Altai) vidkn virgz vertiklisan nomd (nyron a hegyekben legeltetõ, majd a vlgyekben telelõ) pazyryk (pazirik, pazaryk) kultra nyomai a Tuva kincsekhez hasonlan kes cfolata Potts s msok felfogsnak: aligha vitathat bizonytkknt szolgl, hogy a zsenialts brhol, elzrt s nyugati mrcvel mrve civilizlatlan, - maradand ptszet nlkli s rstudatlan kzssgekben - is kibontakozhat.
Egy 25oo vvel ezelõtt szkta mdra ptett, rablk ltal megronglt kurgnba beszivrg vz tlen megfagyott s teljes psgben õrztt meg egybknt nagyon ritkn tllõ rtkeket, tbbek kztt a mezopotmiai s szkta hagyomnyok fbl faragott, illetve egy nyeregtakarn sznes filc-rtttel megrktett szimbolizmust, - a jt jelkpezõ szeld szarvas illetve kõszli kecske ldozatul esst a gonosznak, a stilizltan brzolt mitikus ragadoz griffnek.**** 
Az amerikai monds szerint ha valami gy totyog, mint egy kacsa s gy hpog, mint egy kacsa, akkor az a valami egy kacsa. Kivve a szktk esetben. Hogy az altji pazyryk pldnl maradjunk, szktnak elknyvelt npcsoportokkal geogrfiai kzelsgben s azonos kultrkrbe val tartozsa ellenre - azonos (lovas nomd) letforma, azonos temetkezsi szoksok, belertve a legsajtosabbat, a lldozatot is, kzs tradcik s azonos elemeket tartalmaz mitolgia, azonos szintû mûvszi ignyessg s kzsen alkalmazott kifejezs formk - az amerikai National Geographic Society kiadsban megjelent Az antik vilg csodi cmû atlasz mgis azt rja, "Senki se tudja, valjban kicsodk. Szmos tuds egyszerûen altji trzsekknt kategorizlja a pazyrykokat."
Altji pazyryk fafarags - mitikus griff, csõrben elejtett szarvas fejjel
Br a szakirodalom tmve van ellentmondsokkal, s nha "senki se tud" vagy akar mg nyilvnval kvetkeztetseket se levonni, a tuds Zajti Ferenc azonban szmos tren segt az eligazodsban. Nla olvashatjuk, hogy a biznciak szerint az altji npeket, mint a turkokat is valamikor szakknak neveztk, ugyanakkor azt is, hogy a perzsk az kori szakkat nem maguk fajta irni, hanem tatr npnek tekintettk. Hrodotosz azt mondja, a perzsk minden szktt szaknak hvtak.
Ugyanakkor Tbori Lszl Prthia cmû kitûnõ vlogatsa szmos cikknk szempontjbl jelentõs megllaptst kzl, tbbek kztt idzi R. N. Frye 1984-ben kzreadott, Zajtival egyezõ szakvlemnyt, miszerint a prtusok kzp-zsiai trk npekkel val rokoni kapcsolata mellett "az ural-altji rokonsg nem cfolhat".
PRTUS EREDETÛ SZASZANIDK?
Dr. Tbori maga pedig azt lltja, "a szaszanidk is prtus eredetûek voltak, br nem Arszakidk" s ez a megllaptsa klns jelentõsggel br azok szmra, akiknek mdjban volt ltni az I. rszben emltett washingtoni killtst.
A Sackler galria sszefoglal nevn Szaszanida ezstkknt ismert killtsi anyagnak egyik lenyûgzõ, kompozcijban, hatsban, finom kidolgozsban s dimenzionlt brzolsi mdjban egyarnt magval ragad, de egyben a legrejtlyesebb darabja ugyanis egy vaddisznkra vadsz lovas kirlyt brzol gazdagon aranyozott tnyr, amely a szakemberek szerint II. Spur (Shapur, i. sz. 3o7-379) szaszanida uralkodrl kszlt, aki a killts magyar ltogatinak nem kis meglepetsre - mintha nem irninak, hanem prtusnak hinn vagy prbln eladni magt.
A nagy krds, hogy mirt? Mirt brzoltatn magt egy lltlagos irni kirly vagy herceg legyõztt ellensge hajviseletvel, ruhzatban s fegyvervel? Szemlyisg zavarral llunk szemben? Rajongsbl kvetkezõ nfeladsig menõ azonosulssal?* Valamifle trkks politikai meggondolssal? Vagy a szent-ptervri Stroganov grf hajdani gyûjtemnybõl 1934-ben a Sackler galriba kerlt ezst tnyr nem is II. Spurt brzolja? Esetleg Spurt brzolja, de Tbori megllaptsra ptve a Spurok nem irniak, hanem prtusok voltak, - elsznt vetlytrsak egy msik dinasztibl? 
Kevesen tudjk, hogy a szabott ruhzat, mint olyan szkta eredetû: a lovaglshoz elõnys trdtõl bõvlõ szr, a trdhajlattl bokig rojtozssal vagy szõrmvel dsztett nadrg, a medlis mellszj s a dszcsatos vvel derkban sszefogott trdig rõ tunika a sztyeppei uralkodk sajtsgos viselete volt, akrcsak a rvidszr csizma, vagy a boknl befûztt cipõ. Mg ha az irni udvarban meg is honosodott volna ez a vadszatra is praktikus ltzk, (mint ahogy npszerû lett Szria-Palesztina egyes rszein) a hajt azrt csinltathatta volna mskppen az uralkod, mint a szkta rmekrõl s szobrokrl jellegzetessgknt ismert kt oldalra fslt, pomponszerûen vgott-bodrozott stlus.
II. Spurknt azonostott vadsz (hdt?) kirly (III.-IV. szzad)
Ami mg furcsbb, s elgondolkoztatbb, hogy Spr kirly idegen ltzkn s hajviseletn kvl idegen fegyverrel is vadszott, - mghozz a prtusoknl hatalmi jelvnyknt is szereplõ hres szkta jjal, amelyet az arsakida pnzrmken a legends hrû I. Arsak is tart (ajnl az isteneknek?) kinyjtott kezben.
A Stroganov tnyrknt ismert lelet azonban a felsorolt ktelyeket bresztõ s magyarzatot kvn furcsasgok ellenre se szmt egyedi darabnak. Tbb mzeum is õrzi a szaszanida uralkodk udvari mûhelyben, Bishapur vrosban gyrtott ezst dsztnyrokat, amelyeken a szaszanida kori kirlyok s hercegek a vilg leghresebb lovasai s jszai, a szkta kirlyok s hercegek mintjra lhtrl vadsztak, illetve hdtottak. Mg olyan III. szzadi brzols is akad kztk, ahol az uralkod a sok ves kikpzst ignylõ, nehezen elsajtthat szkta-hun taktikval a szguld lrl visszafordulva ejti el a vadat, az idegennek nehezen kezelhetõ szkta j segtsgvel.
Bak trtnelmi mzeumban pldul van egy ilyen (br elg gyengn sikerlt, meglehetõsen gyetlen kompozcij s vsetû) vadsz vagy gyõzelmi tnyr, amelyen a szakmai vlemny szerint az rmnyek nagy kirlya cmet viselõ Narseh herceg lthat, I. Spur fia, aki lovagls kzben szkta-hun mdra jval htrafel clozva prblja msodszorra is eltallni az õt ldzõ, szeme kzt mr egyszer meglõtt kõszli kecskt.
Mintegy kontrasztknt ehhez a kompozcijban gyetlen baki tnyrhoz, az Ermitzs "a szaszanida mestermûvek" egyik kivtelesen szp pldnyt, "a tipikus ksõi szaszanida mûvszet jellegzetes darabjt" õrzi, amelyen II. Spur szintn "prtus fordulssal cloz meg egy oroszlnt", rjk Vladimir Loukonine s Anatoli Ivanov Perzsia elveszett kincsei cmû, az Ermitzs zsiai anyagt bemutat knyvkben. Szkta j, prtus forduls, - lehet ezeket a rszleteket egy kzlegyintssel elintzni?
Ez az Ermitzsban õrztt, a szaszanida fmmûvessg remeknek tartott, 1927-ben Oroszfldn tallt aranyozott ezst tnyr szmos ponton egyezik a tbbi kirlyi dsztnyrokkal, - galoppoz nemes paripa, kt tmad vadllat, kardos, bõgatys, prtus-hun mdra nyilaz korons lovas, - drmai hats technikai megoldsban mgis a Stroganov fle Spur tnyrhoz ll a legkzelebb, mivel mindkettõ hrom dimenzis. Ezzel a drmai hats, kombinltan szobor- s dombormû jellegû brzolsmddal mai napig se tallkoztak a rgszek irni ksztsû trgyakon.
A gazdag anyag Sackler-galria killtsn sszesen csak hrom darab hrom dimenzis trgy lthat s nem vletlenl mindegyik "egyedi klnlegessgnek", rtsd msnak, teht nem a szaszanida udvari mûhely sorozat-termknek tlt: az egyik a cikknk I. rszben bemutatott fiatal vadkanokat brzol sznarany ruhadsz, amelyhez hasonl - nem vletlenl - az Oxus kincsek kztt tallhat, a msik a szintn az I. rszben bemutatott ezst medailonos tnyr s harmadik a flprofilban brzolt, rendkvl szuggesztv tekintetû, karizmatikus egynisget brzol Stroganov fle tnyr. Az utbbin a medailonos tnyrhoz hasonlan az nttt darabok utlagos applikcija - a szoborszerûen kikpzett fej s a paripa jobb mellsõ lba - valamint a tegez, a vaddisznk agyarai s flei s a paripa palmetts szerszm dszeinek trbelse (kidombortsa) egyttesen vltanak ki izgalmas trhatst. A bravros technikai megolds azonban, mint emltettk, nem jellemzi a szaszanidk korabeli centralizlt birodalmi mûvszett.
Ann Gunter s Paul Jett az Õsi irni fmmunkk cmû katalgusukban azt rjk, a mûvszettrtnszek egy sziklavseten lthat, hasonlan gerezdekre osztott gmb alak koronadsz alapjn azonostottk be II. Spurknt a Stroganov tnyr lovast, - nyilvn nem sokat tprengve lltlagos szaszanida szrmazsa s a prtus-szkta megjelents ellentmondsossga felett. (Arra a krdsre, ki viselt mg koronja felsõ rszeknt ilyen gerezdekre osztott gmbt, ksõbb visszatrnk)
A korona termszetesen dntõ jelentõsgû az uralkodk beazonostsnl, de erre tmaszkodva ktsgess vlhatnak egyb korbbi felttelezsek, mint pldul a szrmazs, - a faji, etnikai vagy klnbeli hovatartozs. Jelen esetben felmerl a krds, llthat-e tovbbra is minden bizonyossggal, hogy a szaszanida uralkodk (mind) irniak voltak?
Szkta szarv szrnyas oroszlnt brzol hajltott gyûrû felnagytott rszlete, i.e. V. szzad - Ermitzs
Erre vonatkozlag az irni szrmazs Abolala Soudavar idn megjelent tudomnyos jellegû knyvben az olvashat, (The Aura of Kings) I. Sapur fia, Narseh herceg addig nem tudott hatalomra jutni, mg ki nem vrta a btyja Hormizd, majd a vitz Bahrmok uralmnak vgt, illetve nyilvn trelmt vesztve III. Bahrmot fegyveresen tvoltotta el a trnrl. Soudavar azt rja, a legyõztt III. Bahrm a szakk kirlya volt, aki csak 4 hnapig tudta megtartani apja s nagyapja trnjt. (A Bahrmok 273 s 3o2 kztt uralkodtak) A kirlylistt nzegetve viszont az derl ki, hogy a szaka Bahrmok csak httrbe szorultak, de nem tntek el vgleg Irn politikai letbõl. Egy IV. Bahrm uralkodott 388-399-ig, majd egy V. Bahrm 42o-438-ig, - aki egy ezst tnyr tansga szerint nap s hold kombincij koront viselt! - s utolsknt egy VI. Bahrm, 59o-591-ig.
A NAP S HOLD FIVREI
Mint emltettk, homlyosak azok az idõszmts krli zsiai vszzadok, nem vehetõk ki tisztn a hatalomrt folytatott harcok s szereplõik, radsul a nyugati tudsok nemigen hajlandk a keletiek kutatsi eredmnyeit a sajtjukkal sszevetni, ami hatatlanul rnyomja blyegt az egyelõre foghjas, szokszor ellentmondsos eredmnyekre. (Soudavar knyvben megemlti, nmely nyugaton kialakult, Irnnal kapcsolatos tveds pldul egyszerû fordtsi hiba kvetkezmnye.)
A Sackler galriban egy vert s vsett, VII. szzadinak tlt szaszanida tnyron szintn egy szkta ltzket viselõ, csizms, gondosan nyrt szakll s szkta hajviseletû uralkod lthat, amint korbban brzolt prtus uralkodk lezseren knyklõ pozitrjban szimbolikus ajndkot cserl(?) asszonyval, aki pomponos fejdszrõl tlve egyben Anahita istennõ fõpapnõje - s a np szmra megszemlyestõje is lehet. (Soudavar szerint a nõalak maga az Istennõ.)
Az uralkod koronja Gunter s Jett szerint annyira egyedi, hogy "semmilyen szaszanida uralkod koronjval nem azonosthat". Õk ezzel a megllaptssal meg is elgedtek s elkerltk annak felvetst, kik is vallottk magukat a Nap s a Hold fivreinek, vagy fiainak- br majdnem lehetetlen, hogy ne tudtk volna, szmos kzp-zsiai uralkodi dinasztia az egyiptomiakhoz hasonlan kozmikus õsõktõl szrmaztatta elõdeit. A tuds Eugene Wilhelm a prtusokrl szl knyvben azt rja, "Nemzeti vallsuk a termszeti elemek, elsõsorban a nap s a hold imdata fel inklinldott."
Egy "Nap s Hold fivrei" kzl szrmaz uralkod asszonyval, Anahita fõpapnõjvel. VII. szzad
A kettõs fejedelmi lõalkalmatossg alatt lthat kos vagy muflon fej vset egyik rtelmezõje szerint a kirlyi vadszat alanya(?), egy msik szerint vallsi jelkp. Gunter s Jett szerint viszont ltalnossgba vve az uralkodi dicsõsg s hõsiessg szimbluma. Hm. Akrcsak a 3 vaddiszn fej, amelyek a hasonl tmj baltimori Walters Mûvszeti Galria tnyrjn sorakoznak ugyangy a tnyr aljra vsetten? Nem valsznûbb, hogy nemzetsgi vagy kln szimblumok? Annl is inkbb, mert ppen a megklnbztets-azonosts jeleknt pecstnyomkon is szerepeltek.
Soudavar rtelmezse szerint nem hzastrsi, vagyis uralkod s fõpapnõi prkapcsolat brzolsa lthat a fenti Sackler tnyron, hanem Anahita istenasszony szemlyesen jutalmazza meg a kirlyt egy muflon hõsies elejtsrt. Egy (1) rva bksen legelgetõ muflon "hõsies" elejtsrt?
A trkk totem llata a farkas volt, a hunok a slyom vagy sas, az ugorok a medve s a szarvas, a kusnok viszont ppen a muflon, vagy kõszli kecske amelynek szarvait uralkodjuk koronjba illesztve is viselte. Az Ermitzsban õrztt egyik ezst tnyr brzolja a vadsz Warahran herceget, aki 39o-42o-ig uralta a szaszanidk ltal idõkzben birtokba vett Kusn (Kushan) kirlysgot.
A vadsz kusni uralkod, Varahran, 390-420
A kombinlt kusni korona rendkvli rdekessge szmunkra, hogy a szarvak felett egy pontosan olyan vertiklis vsetekkel gerezdekre osztott gmb van, (a monitor a vseteket nem adja ki) mint amilyen II. Spur s a hozz zsnerre nagyon hasonlt, prtus ltzkû s hajviseletû I. Jazdagird (Yazdagird) koronjnak felsõ tartozka. (Jazdagird koronjnak als rszn ugyanakkor, a homloka felett egy flholdat visel) gy aztn csak mg ellentmondsosabb vlik, - vagy egyre inkbb megvilgosodik? - kit is brzolhat az a rendkvli szpsgû s hats aranyozott ezst tnyr Washingtonban, amelyet Stroganov tnyrknt ismer a mûvszeteket kedvelõ vilg.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
