Az akasha az univerzum t�rt�net�t r�gz�tõ, t�rol� k�nyvt�r, amelyben minden esem�ny, inform�ci� megtal�lhat� a kezdetektõl fogva. Ezt a rendszert a misztikusok "A Besz�lõ F�ny Kr�nik�j�nak" is h�vj�k. Nem azonos a vil�g�ter teljes hull�mter�vel, mivel abb�l a h�tt�rzaj, a sz�ntelen�l zengõ idõvisszhangok (ez a szf�r�k zen�je) miatt nagyon neh�z k�zvetlen�l haszn�lhat� inform�ci�kat kinyerni. Az akasha az Isten �ltal l�trehozott �s mûk�dtetett k�nyvt�r, a tot�lis lexikon, melynek adatb�zisa rendezett �s k�nnyen visszakereshetõ m�don van elt�rolva. Ez az eg�sz teremt�sben felhalmoz�d� minden tud�snak, t�rt�n�snek a rakt�ra.

Az akash�r�l a mai napig csak nagyon kev�s embernek van b�rmif�le tudom�sa a F�ld�n. M�g kevesebben vannak, akik k�pesek olvasni belõle, kikeresni az õket �rdeklõ inform�ci�kat (s�m�nok, l�tnokok, tan�t�mesterek). Peter Krassa k�nyve, az Akasha kr�nika, amely 2000-ben magyarul is megjelent a Trivium Kiad�n�l, sajnos rendk�v�l szeg�nyes mû  �s szinte semmi haszn�lhat� ismeretet nem tartalmaz mag�r�l a k�nyvt�rr�l. Ez persze nem csoda, hisz az (anyagbaragadt) tudom�ny helyett eddig fõk�nt csak a misztikusok foglalkoztak az isteni adatt�rral, õk is csup�n olvas�i szinten.  

2. A FIZIKAI SZERKEZET

Az akasha fizikailag (hardveresen) egy rengeteg r�szegys�gbõl fel�p�lõ, idõsz�lasan egyetlen inform�ci�s h�l�zatba kapcsolt, bonyolult t�rol�rendszer. Az egyes elemei az univerzum k�l�nb�zõ t�rbeli pontjain tal�lhat�k. Konkr�tan: minden dimenzi�rendszernek, azon bel�l minden galaxisnak, �s minden csillagrendszernek megvan a maga saj�t, lok�lis k�nyvt�ra, amelyek mind sz�mos t�rol�elembõl �llnak. Az eg�sz nagyon hasonl� a f�ldi k�nyvt�rak, illetve az internet fel�p�t�s�hez, c�lj�t �s logik�j�t tekintve, b�r j�val nagyobb kapacit�s�.

Az egyes t�rol�k fel�p�t�s�kben �s mûk�d�s�kben a l�lek architekt�r�j�t (szerkezet�t) k�vetik, csak ezek l�nyegesen nagyobb m�retû barionokb�l �llnak. Amolyan "szupernagy" l�lek r�szecsk�k, t�rol�g�mb�k, amelyek nagyon j�l v�dett �s inform�ci�san �rny�kolt b�zisokon, az Isteni Fenntart�si Rendszer helyi t�maszpontjain tal�lhat�k, a folyamatos mûk�d�s�kh�z sz�ks�ges, technikai kiszolg�l� appar�tusokkal egyetemben. T�bbf�le t�pus is van belõl�k, a legnagyobbak teniszlabda m�retûek, �s term�szetesen mind intelligens, ak�r a norm�l (emberi, isteni) lelkek. Ez gyakorlatilag egy olyan �rtelemmel b�r� sz�m�t�g�pes adatbank, amelyben az inform�ci�k t�rbeli gravit�ci�s hologramok form�j�ban, idõhull�mokk�nt terjedve (forr�st�l-forr�sig) õrzõdnek a v�gtelens�gig.

Teh�t nem elektronikus form�ban, bitekbe k�doltan, m�gneslemezen vagy CD-n, net�n pap�rra nyomott sz�vegek, k�pek form�j�ban t�rolja az inform�ci�t! Mert ezek az �ltalunk ismert �s haszn�lt anyagi hordoz�k kapacit�sukban, el�r�si idej�kben, tart�ss�gukban �s mûk�d�si megb�zhat�s�gukban messze elmaradnak az akasha rendszereihez k�pest.

A t�rol�k mindegyike t�bb, multiplexelt (sokcsatorn�s) kommunik�ci�s idõsz�llal kapcsol�dik a t�rsaihoz, de ezek nem alkotnak teljes gr�fot. A h�l�zat topol�gi�ja (fel�p�t�se) kombin�lt fa �s csillagpontos (l�nyeg�ben hierarchikus), valamint gyûrû alak�, amiben teljes az inform�ci�k redundanci�ja (ism�tlõd�se). Minden adat legal�bb k�t helyen van elt�rolva, k�t k�l�n b�zison �s t�rol�ban, az univerzum k�t k�l�nb�zõ pontj�n. �gy ha b�rmely helyi adatt�rol� t�maszpont megs�r�l vagy megsemmis�l (baleset, h�bor�, term�szeti katasztr�fa, egy�b mûszaki hiba miatt), az inform�ci�k akkor sem vesznek el belõle.

Az akash�ban az adatforgalom folyamatos. Teh�t �lland�an, sz�net n�lk�l �r�dnak bele az �j esem�nyek inform�ci�i k�l�n beviteli csatorn�kon, illetve b�rmikor k�rhetnek ki belõle adatokat a rendszerhez hozz�f�rõ intelligenci�k m�s csatorn�kon kereszt�l. Az idõsz�lak ez�rt szimplex �zemm�dban mûk�dnek, benn�k, rajtuk az adat�tvitel mindig csak egy ir�nyban folyik. A rendszer az egyes teremt�si korszakok kezdet�tõl a v�g�ig mûk�dik, �s k�l�n fizikai t�rter�leteken õrzi a kor�bbi korszakok �sszes inform�ci�j�t is. A kapacit�sa �s a mûveleti sebess�ge, amivel �r, keres �s szolg�ltat, valami elk�pesztõen �ri�si (piko, sõt femtoszekundumokr�l van sz�!), de nem korl�tlan. Nagy terhel�sn�l elõfordul, hogy t�bb m�sodpercet is v�rni kell a v�laszra. Ez m�g akkor is �gy van, ha a keresett inform�ci�t az univerzum legt�volabbi pontj�r�l kell elõb�ny�sznia a kiszolg�l�nak.

Az egyes t�rol�g�mb�k tematikusan megosztott adatr�gz�t�st v�geznek, vagyis az inform�ci�k m�r eleve t�bbf�le indexel�snek megfelelõen ker�lnek r�gz�t�sre benne. A gondolatok, amik �lland�an ott kavarognak mindenki lelk�ben, igaz�b�l a be�rkezõ inform�ci�kat, tapasztalatokat indexelik, csoportos�tj�k �s jel�lik meg. Hozz�fûzõdnek az elt�rol�d� adatokhoz, megk�nny�tve k�sõbb a visszakeres�s folyamat�t. A l�lek adatt�rol�s�r�l r�szletesebben l�sd: A l�lek szerkezeti fel�p�t�se �s mûk�d�se, illetve A l�lekcella adatt�rol�sa c�mû �r�sokat.

Az Isten minden teremtm�nye, teh�t az �sszes n�v�nyi, �llati, emberi, isteni l�lek idõsz�lasan fel van fûzve (kapcsolva) erre az adatt�rra. Minden l�lek lok�lis inform�ci� gyûjtõ, feldolgoz�, t�rol� rendszerk�nt mûk�dik a teremt�sben, vagyis szerves r�sze az akash�nak. A nagy t�rol�g�mb�kben mindenkirõl l�tezik egy teljes m�solat, ami �lland�an, azonnal friss�l. A k�l�nbs�g egy l�lek �s a r�la k�sz�lõ biztons�gi m�solat k�z�tt csup�n annyi, hogy a l�lekben az inform�ci�k �lnek, manipulat�vak, dinamikusak, teh�t futnak, akt�van cselekednek, mûk�dnek, mint valami program (jobb hasonlatot nem tudok r� a jelenlegi f�ldi fogalomk�szletbõl), m�g a h�tt�rt�rban l�võ m�solat csak egy passz�v, statikus, nem fut�, vagyis holt adathalmaz. Egy l�lek fizikai megs�r�l�se, net�n megsemmis�l�se eset�n a teremtõje ezen m�solat alapj�n tudja teljes pontoss�ggal �jra alkotni õt, vissza�ll�tani az eredeti l�tez�si �llapot�nak megfelelõen. �gy semmi sem v�sz el a rendszerbõl.

 

3. AZ ADATT�ROL�S M�DJA

A be�rkezõ inform�ci�k t�bb forr�sb�l sz�rmaznak. Egyr�szt a lelkektõl �rkeznek, m�sr�szt vannak k�l�n kronovizorok (gravit�ci�s t�vcs�vek, idõhull�mokat �rz�kelõ felvevõkamer�k), amelyek vagy messzirõl, az adott szektorhoz tartoz� akashab�zisr�l v�geznek r�gz�t�st, vagy kimennek a helysz�nre (apr� robotszond�k form�j�ban) a k�zeli felv�telekhez. �gy b�rmi is t�rt�nik egy csillagrendszerben, b�rmelyik bolyg�n, ak�r jelen vannak ott lelkek, mint megfigyelõk, ak�r nem (pl.: term�szeti jelens�gekn�l), mindenrõl k�sz�l feljegyz�s. A robotszond�k k�pesek �lc�zni magukat, hogy a jelenl�t�k ne zavarja meg az esem�nyek menet�t, �s a reakci�idej�k mind�ssze n�h�ny m�sodperc. Vagyis b�rmi �rdekes t�rt�nik a teremt�sben, amirõl j� lenne k�zeli felv�telt k�sz�teni, m�sodperceken bel�l t�rugr�ssal oda�rkezik egy r�gz�tõegys�g. Ezek vez�rl�s�rõl, ir�ny�t�s�r�l k�l�n oper�torok (kezelõk) gondoskodnak. Õk (ezek a lelkek) a k�nyvt�rosok, az esem�nyt�rosok, akik az akasha �zemeltetõik�nt dolgoznak az univerzumban.

Az akasha nem csak a fizikai vil�gokban zajl� esem�nyeket r�gz�ti, hanem a szellemi vil�gok �let�t is. Vagyis gyakorlatilag semmi sem maradhat ki belõle. M�g a galaxisok k�zti m�lyûrben zajl� t�rt�n�sekre is odafigyelnek, sõt az univerzumon k�v�li dolgokra is, a nemt�r-nemidõben zajl� folyamatokra. A mi univerzumunk t�ridõ bubor�ka term�szetesen kapcsolatban �ll az õsk�oszban l�tezõ t�bbi univerzummal, �s azok akash�ival, b�r nem mindegyikkel van idõsz�las �sszek�ttet�se �s �lland� inform�ci�cser�je.

Az inform�ci�k t�rol�sa (ez keleti n�pmes�kben a szellem a palackban) t�bbf�le szempont szerint t�rt�nik. A k�t legfontosabb indexel�si t�pus a hely �s az idõ. Konkr�tan: (Hely) Ki, milyen l�lek, melyik l�lekfrakt�lon, melyik galaxisban, csillagrendszerben, bolyg�n, v�rosban, teh�t pontosan fizikailag a t�ridõben hol gyûjt�tte az inform�ci�t. (Idõ) Mikor, milyen helyi idõsz�m�t�s szerint, mikort�l meddig t�rt�nt a dolog.

Ezen k�v�l l�teznek tematikus t�rol�k is, amikbõl nagyon sokf�le van. A rendszer belsõ redundanci�j�t n�velik, a keres�si idõt pedig cs�kkentik ezek a mûszaki megold�sok, jav�tva a keresõk (adatkezelõ szoftverek) tal�lati ar�ny�t. Az �rdekess�g kedv��rt felsorolok n�h�nyat. Egy l�lek (ember) adott �let�ben haszn�lt �sszes szem�lyes holmija, t�rgya, ami az �v� volt megtal�lhat� egy helyen. Ide tartozik a testi kin�zet is, a ruh�i, a pohara, a j�t�kai, a bicsk�ja, az aut�ja, stb. Vagy k�l�n megn�zhetõ minden, amit az �lete sor�n le�rt vagy lerajzolt az illetõ. M�g akkor is, ha rajta k�v�l senki sem l�tta, mert csak le�rta egy pap�rfecnire �s nyomban el�gette, megsemmis�tette azt.

Vagyis a teremt�sben nincsenek titkok. Semmi sem v�sz el, mer�l a feled�s hom�ly�ba a visszakereshetõs�g rem�nye n�lk�l. Az eg�sz fecni megtal�lhat� az adatt�rban, teh�t m�g a rajta l�võ rad�roz�s nyoma, az ujjlenyomat, maszat, stb. is. Hisz a l�lekben minden �rz�klet, m�g az �rz�sek �s a gondolatok is mind sz�mon vannak tartva. A test�nk minden atomja, sõt elemi r�szecsk�je "sz�mon van tartva", nemhogy a hajsz�laink! Az egyes tudom�ny�gak eredm�nyei szint�n k�l�nf�le feloszt�si rendszerek szerint kereshetõk. Egy adott bolyg�n egy adott teremt�si korszakban, pl. fizik�b�l minden felfedez�s, kutat�s, kis�rlet, el�rt eredm�ny, publik�ci� megvan. Az is, hogy ki, hol, mikor csin�lta. K�rhetõ v�zlatszerûen (mintha k�nyvet olvasna a l�lek), de megn�zhetõ holografikus filmen is az eg�sz esem�nysor, ak�rha most j�tsz�dna, �lõben.

A rendszerben term�szetesen elt�rol�dik a benne val� keres�s t�nye is, hogy ki, hol, mikor, mit keresett �s mi�rt. Az esem�nyt�rosok egyben fel�gyelik az adatforgalmat, seg�tenek a keres�sn�l a kev�sb� gyakorlott felhaszn�l�knak, illetve megakad�lyozhatj�k bizonyos inform�ci�k lek�r�s�t a h�l�zatb�l. A teremt�s biztons�gos, ir�ny�that� mûk�d�s�hez nagyon fontos az inform�ci�k megfelelõ szepar�l�sa, �raml�suk szab�lyoz�sa. Egy adott rendszert (lelket, l�lekcsoportot) v�deni kell a r� n�zve vesz�lyes tud�st�l (gondolatv�rusok), illetve ha bajba ker�l, megfelelõ tud�ssal lehet a legk�nnyebben meggy�gy�tani, �tprogramozni a megfelelõ mûk�d�sre. L�nyeg�ben minden gy�gy�t� beavatkoz�s egy rendszer inform�ci� tartalm�nak feljav�t�s�ra, m�dos�t�s�ra ir�nyul alapvetõen.

V�gezet�l, hogy legyen n�mi fogalmunk az akash�ban t�rol�d� inform�ci�k mennyis�g�rõl, �me egy �sszehasonl�t�s. Ha sz�veges form�ban t�roln� egyetlen teremt�si korszak adatait a rendszer, sûrûn tele�rt, vastag lexikonokban, akkor ehhez nagyj�b�l egy akkora k�nyvt�r kellene, mint Pest-megye (kb. 6000 km^2). Tele magas polcokkal, rajtuk roskad�sig pakolt k�nyvekkel.

 

---

4. KERES�S, OLVAS�S A RENDSZERBEN

Ahhoz, hogy b�rmit is meg tudjunk tal�lni ebben az �ri�si adathalmazban, elõsz�r is tudnunk kell, hogy mire van sz�ks�g�nk. A keres�si felt�telek �s kulcsfogalmak megad�s�val kell leszûk�teni a keresõprogram sz�m�ra a lehets�ges v�laszok sz�m�t, mennyis�g�t. Mindez gondolati �ton t�rt�nik, teh�t nem valami billentyûzeten kell bep�ty�gni valamilyen nyelven a k�r�st (b�r a gyeng�bbek kedv��rt m�g ez is megoldhat�).

Az akash�ra r� lehet csatlakozni k�zvetlen�l, az oda vezetõ idõsz�lon kereszt�l vagy k�zvetve, valamely inform�ci�s termin�l seg�ts�g�vel. A szellemi vil�gban k�nnyebb hozz�f�rni eme k�sz�l�kekhez, a fizikai vil�gban ugyanis (itt a F�ld�n) j�val kevesebb van belõl�k (pl. frigyl�da). Ha valaki nem tud egyik m�don sem kapcsolatba l�pni a rendszerrel, annyit m�g mindig megtehet, hogy megk�r egy hozz��rtõt (esem�nyt�ros angyalt, beavatott tan�t�mestert, buddh�t, stb.), n�zzen ut�na az õt �rdeklõ adatoknak. A sz�m�ra tiltott inform�ci�khoz persze �gy sem juthat hozz�, erre nagyon �gyelnek a f�ldi vil�g inform�ci�s integrit�s�ra (�rintetlens�g�re), szepar�ci�j�ra (elk�l�n�t�s�re) fel�gyelõ angyalok.

T�rv�nyszerû, hogy min�l magasabb szintre jut valaki a megvil�gosod�sban, ann�l t�bb inform�ci�hoz f�r hozz� az akash�b�l. Vagyis tud�sra van sz�ks�g a tud�s megszerz�s�hez is. Aki j�l tud k�rdezni, az j� v�laszokat is kap az eg�sztõl (mintha barkochb�zn�l). Az ezoterikus titkokba t�rt�nõ beavat�s teh�t l�nyeg�ben azon kulcsinform�ci�knak az �tad�s�b�l �ll, melyek r�v�n a l�lek �n�ll�an k�pess� v�lik hozz�jutni a sz�m�ra fontos ismeretekhez.

Vannak beavatottak, akik az emberek szem�lyes �lett�rt�net�ben tudnak olvasni, m�sok a t�rt�nelem esem�nyeit k�pesek megszeml�lni, vagy valamely tudom�ny�g eredm�nyeihez f�rnek hozz� j� hat�sfokkal. A mûv�szek, alkot�k, feltal�l�k, s�m�nok mind kiemelkedõ affinit�ssal rendelkeznek az akash�b�l val� inform�ci� kinyer�s�t illetõen. A lelk�k inform�ci� tartalma egybev�g� az �ltaluk keresett adatokkal, ez�rt n�luk k�nnyen j�n az ihlet. Gyorsan esz�kbe jut a megold�s a h�l�zatb�l (ez az inspir�ci�, a sugallat). Term�szetesen mi lelkek nem vagyunk egyform�k, hisz k�l�nf�le feladatok v�grehajt�s�ra lett�nk megteremtve �s felk�sz�tve. Ez�rt mindenkinek megvan a maga kedvenc szakter�lete, amiben tehets�ges.

A Teremtõ k�pes r�, hogy bizonyos inform�ci�kat z�roljon a teremtm�nyei vagy csak egyes meghat�rozott l�lekcsoportok el�l, �gy azok nem kereshetõk (titkosak) a sz�mukra. Ilyen p�ld�ul a j�võbel�t�s bizonyos szûk hat�rokon t�l (pl. a j�võ heti lott� nyerõsz�mok), vagy a m�ltba l�t�s t�bb teremt�si korszakra (eonokra) visszamenõleg. Persze kiv�telek mindig akadnak. �n magam tal�lkoztam olyan emberrel (pr�f�t�val) a F�ld�n, akinek hozz�f�r�se volt az eg�sz f�ldi j�võh�z, a mostani idõk v�gezet�ig. De besz�ltem olyannal is, aki az �sszes teremt�si korszak esem�nyeire r�l�tott visszamenõlegesen. Ebbõl õ k�nyvet is �rt (a Naprendszer igazi t�rt�net�rõl �vmilli�kra visszamenõen), csak nem jelent meg m�ig sem (sajnos) az �r�k�seinek k�sz�nhetõen a mûve.

 

5. TOV�BBI �RDEKESS�GEK AZ AKASH�R�L

Ha m�gis r�gz�t�sre ker�lnek az akash�b�l egyes r�vid r�szletek anyagi hordoz�fel�leten, akkor azt �ltal�ban k�l�nleges (kop�s, t�r�s, sav, rozsda �s hõ�ll�) f�mlemezekre nyomj�k, melyek nagyon stabil, idõt�ll� (aranytartalm�) �tv�zetbõl vannak. Ilyen akasha lemezeket m�ig õriznek a F�ld t�bb pontj�n a beavatottak, illetve eltemetve v�rj�k a felfedez�s�ket �vezredek �ta. Ezt a tud�st nagyon gondosan elrejtve vigy�zz�k a k�sõbbi korok b�lcs emberei sz�m�ra az Isteni Tan�cs megb�z�s�b�l. Mi jelenleg ezekhez egy�ltal�n nem f�rhet�nk hozz�, mert a civiliz�ci�nk f�ktelen puszt�t�si v�gy�ban (�ntelt ostobas�g�ban) k�nnyen megsemmis�thetn� az õsi tud�s eme kulcsfontoss�g� hordoz�it, ahogy ezt tette m�r t�bb esetben. L�sd: a may�k szent k�nyveit, a rov�s�m�nok arvis�r�it, a k�n�ban �s tibetben õrz�tt feljegyz�seket vagy az alexandriai k�nyvt�r tûzre h�nyt papiruszait.

Persze mi sem maradunk az�rt tud�s n�lk�l. Az olyan szentk�nt tisztelt k�nyvek, mint a 64 k�tetes V�d�k, a Biblia �s a Kor�n gyakorlatilag szemelv�nyek az akash�b�l. Bizonyos inform�ci�k kivonatai egyszerûs�tett form�ban a "k�zn�p" sz�m�ra. A V�d�k p�ld�ul versbe szedve, 64 t�mak�r k�r� csoportos�tva tartalmazz�k a tud�s l�nyeg�t az univerzumr�l, mint valami tank�nyv sorozat. A Biblia t�bb r�tegben k�dolt inform�ci�kat tartalmaz a jelenlegi teremt�si korszak esem�nyeirõl. Ezt m�r jav�ban fejtik a zsid� egyetemeken sz�m�t�g�pekkel, ami�ta r�j�ttek a legfelsõ k�dol�si szint titk�ra 1997-ben. L�sd: A Biblia k�dja a h�t pecs�tes titok c�mû �r�st.

Az akash�t az�rt nevezik (alleg�rikusan) "Besz�lõ F�ny Kr�nik�nak", mert a mindentud�s t�rh�za seg�ti hozz� a lelkeket a megvil�gosod�shoz, a b�lcsess�g �s az �rtelem f�ny�hez. A l�lek sz�m�ra egy�bk�nt az idõhull�mok, �s az �ltaluk hordozott inform�ci�k �rz�kel�se vil�g�t�, f�nylõ �szleletk�nt jelentkezik k�zvetlen�l. Az �kori teremt�sfiloz�fi�kban a BESZ�D, SZ� �s HANG a LEVEGÕ, illetve a SZ�L modul�ci�j�t (inform�ci� tartalm�t) jelentette. Most m�r tudjuk, hogy ennek semmi k�ze az emberi sz�jal�shoz �s a bolyg� atmoszf�r�j�hoz. L�sd: a Teremt�si princ�piumok c�mû �r�st. A F�ny az�rt "Besz�l", mert az univerzumban mindenhol jelenl�võ f�nykvantumok (a t�r �s a f�ny) mind intelligensek. Forr�srendszer�kben õrzik az �ltaluk begyûjt�tt tud�st. A lelkek centrum�ban is ugyanilyen energiakvantumok egziszt�lnak a szent�ly k�zep�n.

Tov�bbi k�l�nlegess�ge az akash�nak, hogy benne a j�võrõl is tal�lhat�k feljegyz�sek. Azok a leendõ, m�g a j�võt�rbe tartoz� esem�nyek, amelyek determinisztikusan vagy nagy val�sz�nûs�ggel k�vetkeznek a jelenbeli �llapotokb�l, a rendszerben mint j�slatok, elõrevet�tett lehetõs�gek szerepelnek. Ezeket az aktu�lisan hozz�juk tartoz� extrapol�ci�kkal (val�sz�nûs�gi �rt�kkel) egy�tt maga a rendszervez�rlõ intelligencia szolg�ltatja, jelen�ti meg a k�rdezõ sz�m�ra. Ugyanakkor fontos tudnunk, hogy a j�võ sohasem v�gzetszerû �s elker�lhetetlen. Ami m�g nem volt, az m�g csak terv. �ltal�ban az �t legval�sz�nûbb lehetõs�grõl k�sz�t j�võk�pet ez az elõrejelzõ szoftver. A k�p ann�l elnagyoltabb lesz, min�l t�bb a d�nt�si csom�pont, min�l messzebb n�z�nk elõre a j�võben �s min�l kevesebb a determinisztikus k�nyszerhat�s.

A h�rom dimenzi�s f�ldi vil�gban reinkarn�l�dni, testbe sz�letni azzal j�r a l�lek sz�m�ra, hogy (a sz�let�s angyalai) let�rlik a feltudati mem�ri�j�b�l minden kor�bbi eml�k�t, tud�s�t. Ez mindenkire n�zve k�telezõ, m�g az Isten kerubjaira is. Gyakorlatilag a null�r�l indulva kell itt �jra�p�ten�nk az �let�nket, a szem�lyis�g�nket, az ezzel j�r� sz�mtalan kock�zattal egy�tt, ami a k�rnyezet hi�nyos �s rossz inform�ci� tartalm�nak velej�r�ja. A misztikusok �ltal szent�lynek nevezett altudatban ugyan megõrzõdik minden inform�ci�, amit az �sszes elõzõ �lete sor�n, �s a szellemi vil�gban gyûjt�tt be az illetõ, de ez a priv�t akasha z�rolva van a feltudati r�sze el�l. Csak eleny�szõen kev�s embernek, beavatott nagymesternek adatik meg az a kegy, hogy hozz�f�rhessen a saj�t akash�j�hoz, net�n m�sok�hoz is. Az eml�keinket t�bbnyire csak a hal�lunk ut�n kapjuk vissza, ami szint�n fel�r egy mini megvil�gosod�ssal.

A hal�l ut�n a l�lekben komoly inform�ci� feldolgoz� folyamatok zajlanak. Elõsz�r nagy sebess�ggel lep�r�g elõtte az �lete teljes filmje, alig 1-2 m�sodperc alatt. A k�l�n�s ebben az, hogy a hihetetlen adat�tviteli sebess�g ellen�re m�gis teljesen tiszt�n, �s j�l felismerhetõen futnak �t a tudaton a k�pek, �s egy�b �rz�kletek, vagyis nem mos�dik �ssze semmi. Minden inform�ci�, amit a l�lek a testbe sz�let�s�tõl a hal�l�ig begyûjt�tt, �jraolvas�sra �s ellenõrz�sre ker�l. Ilyenkor az akasha automatikusan �sszehasonl�tja a l�lek feltudati r�sz�ben felgy�lemlett inform�ci�kat a szent�lyben (altudat) elt�roltakkal, �s a biztons�gi m�solattal, hogy ne legyen k�zt�k k�l�nbs�g, hi�ny. Ezut�n k�vetkezhet az �t�let, amikor a l�lek �nmaga meg�t�li az adott �let�nek esem�nyeit, hogy ez�ltal meghat�rozhassa a karm�ja �ll�s�t. Majd ezt felterjeszti az isteni tan�cshoz, vagyis a l�lek hierarchi�ban felette �ll�, r�la gondoskod�, vezetõi feladattal megb�zott, b�lcs (isteni) intelligenci�k csoportj�hoz. Õk fel�lvizsg�lj�k a d�nt�s�t, �s j�v�hagyj�k azt, illetve m�dos�t�sokat javasolnak ha sz�ks�ges. Ezut�n l�that neki a k�vetkezõ �let�t, reinkarn�ci�j�t megtervezni, annak sz�ks�ges esem�nyeit �s param�tereit �ssze�ll�tani, tov�bb� megkeresni az ehhez sz�ks�ges megfelelõ helyet, idõt, k�rnyezetet, testet. Ha ez is megvan, akkor l�phet a szellemi vil�gba, hogy ott �ljen egy darabig. Ez a dolgok menetrendje �ltal�ban a mi szellemi vil�gunkban.

 

---

Mindezekbõl l�thatjuk, hogy egy hatalmas, j�l fel�p�tett inform�ci�s h�l�zat mûk�dteti a teremt�st, diszkr�ten megb�jva a h�tt�rben, mik�zben mi emberek (errõl mit sem tudva) a szerep�nket j�tsszuk a vil�g sz�npad�n. Ez a kis �sszefoglal� �r�s az�rt k�sz�lt, hogy megmutassa az elõtt�nk �ll� perspekt�v�kat, a lelki fejlõd�s�nkben r�nk v�r� feladatokat. Az inform�ci�, a tud�s az egyik legfontosabb dolog a teremt�sben. Ahhoz, hogy hozz�juthassunk, min�l elõbb meg kell tanulnunk a teremt�sinformatika (inform�ci� geometria) alapjait. Hogyan kell tud�shoz jutni, azt feldolgozni, elt�rolni, megõrizni, visszakeresni, tov�bb adni, felhaszn�lni mindannyiunk boldogul�s�ra.

Az emberis�g a XX. sz�zadban kil�pett a tudatlans�g kor�b�l �s elindult a megvil�gosod�s fel� vezetõ (hossz�) �ton. L�trej�ttek �s elterjedtek a k�l�nf�le telekommunik�ci�s rendszerek (k�zk�nyvt�rak, �js�gok, posta, telefon, r�di�, telev�zi�, sz�m�t�g�p, internet), �s sokszoros�ra nõtt a civiliz�ci�nk �ltal forgalmazott adatok mennyis�ge. Ugyanakkor az emberi tudat is t�g�tani, n�velni igyekszik �nn�n k�pess�geit (agykontroll, gyorsolvas�s, hipnop�dia). A v�ltoz�sok sz�ks�gszerûen egyre gyorsabban zajlanak, b�r az emberek t�bbs�ge k�ptelen k�vetni az ilyen sebess�gû fejlõd�st. A tud�salap� t�rsadalom fel�p�t�s�hez legal�bb egy ember�ltõnyi idõre lesz sz�ks�g, �s nagyon sok munk�ra, szervez�sre, tanul�sra. M�g mindig csak az elej�n vagyunk a folyamatnak. A t�vlati c�l mindenk�ppen az egyetlen k�z�s (glob�lis) tudati halmazba val� �sszekapcsol�d�s lesz, egyfajta lelki internet, n�mi sz�m�t�stechnikai seg�ts�ggel.

A l�lek az univerzumban l�tezõ legt�k�letesebb inform�ci� t�rol� rendszer. Az, hogy a feltudatunk m�gis felejt, az isteni kegyelem r�sze, �s seg�t meg�j�tani �nmagunkat, az �let�nket. A n�lunk �vezredekkel fejlettebb, f�ld�nk�v�li civiliz�ci�k t�bbs�ge a j� adatt�rol�, de buta sz�m�t�g�p, �s a felejtõ, de okos, kreat�v l�lek szimbi�zis�t v�lasztotta megold�sul az inform�ci�kezel�si probl�m�ira. Egy �rtelmes faj, l�lekcsoport sz�m�ra gyakorlatilag a legv�gsõ c�l a tudatos �sszekapcsol�d�s az Isteni Fenntart�si Rendszer Akash�j�val, az eg�sz Univerzum Nagy K�nyvt�r�val. Mert az Isten a lelkek �sszess�ge, a minden l�tezõ �lõ intelligenci�ja.