Kiv�tel n�lk�l mindenki elhagyja saj�t test�t alacsony energi�j� kivet�t�s ("projekci�") form�j�ban, amikor alszik. Ezt alv�s k�zbeni projekci�nak nevezem. Az asztr�ltest n�h�ny inch-re (1 inch = 2,54 cm) lebeg a fizikai test f�l�tt, ak�r egy madzagon tartott luftballon. A fizikai test alv�si poz�ci�j�t veszi fel, �s enn�l messzebbre nem t�volodik. Amikor az asztr�ltest elk�l�n�lt, onnant�l k�pes �lmokat l�trehozni. Ez az a term�szetes alv�si/�lmod�si folyamat, amelyet mindannyian ismer�nk. Ezalatt a vil�gmindens�g (F�ld) kollekt�v (�lom-)tudat�ban vagyunk. Ez az "�lom-t�" r�tegekre oszthat�. A szem�lyis�g�nknek megfelel�en (spiritu�lisan/mor�lisan/stb. fejlett valaki), olyan szintre fogunk meg�rkezni, amihez legink�bb k�zel �rezz�k magunkat. Ezeket a szinteket k�znyelven "s�k"oknak nevezz�k, vagy k�ztes s�koknak. Ezzel a p�rhuzammal csak az az egy baj van, hogy amikor az eg�sz koncepci� l�nyeg�t pr�b�ljuk felfogni, teljesen �sszezavar.

Hogyha �ntudatodra �bred�nk alv�s k�zben, �s az f�l�tt valami ellen�rz�shez is jutunk, mint az �n. "tiszta �lom" k�zben, akkor mozoghatunk a szintek k�z�tt. Hab�r van egyfajta ellen�rz�s�nk ilyenkor a szintek megv�laszt�s�ban, de az igazi val�s l�t szintj�re nem tudunk ker�lni ezzel az asztr�lis tudattal. Az �lom-s�k vagy asztr�ls�k �sszevissza, minden-a-feje-tetej�n vil�g�ban tal�ljuk magunkat, ahol minden lehets�ges, de semmi sem val�sz�n� illetve elfogadhat�.

Amikor az asztr�lis �n�nk "teljesen tudatos" kivet�t�s�t v�gezz�k akkor az a val�s vil�gba t�rt�nik, nem pedig valami asztr�lvil�gba. Ez hossz� ideig f�lre�r�sre adott okot. Amit legt�bben asztr�lkivet�t�snek hisznek, az val�j�ban "tiszta �lom", ami teljesen m�st takar.

Sok szerz� �ll�tja, hogy minden �jjel a vil�gban bolyongunk, asztr�lprojekci� (AP) seg�ts�g�vel. Ez egyszer�en nem �gy van. Az asztr�lis val�nkban a vil�g el�g mag�nyosnak t�nik, alig tal�lkozunk m�sokkal, azok is ink�bb csak a projekci� �s a l�trehoz�s k�ztes �llapot�ban vannak. Ez akkor t�rt�nik meg, amikor elvesz�tj�k az ellen�rz�s�nket egy tudatos testen k�v�li �lm�ny sor�n. Ezt Alice Csodaorsz�gban - effektusnak nevezem. Ez egy hathat�s akad�ly a nem megfelel�en gyakorlott elme sz�m�ra.

Az asztr�lis form�nkban egy hihetetlen�l er�s "teremt�" k�pess�ggel rendelkez�nk, amit �ltal�ban �lmok l�trehoz�s�ra haszn�lunk fel. A fizikai vil�g bilincseit�l megszabadulva eg�sz vil�got teremthet�nk, �s gyakran meg is tessz�k. Ez a kreat�v k�pess�g a probl�ma, �s ez az oka sok, az APval kapcsolatos f�lre�rt�snek.

Az AP sor�n ugyanolyan term�szetes akad�llyal tal�lkozunk, mint a pszichikai k�pess�gek b�rmely m�s form�j�ban. Az Alice-effektus a val�s vil�gba t�rt�n� projekci� id�tartam�t legt�bb esetben p�r percre korl�tozza, kiv�ve akkor, ha a gondolat- �s energiaszintjeink f�l�tt er�s kontrollunk van. Ha nem volna ilyen akad�ly - gondoljunk csak bele -, emberek milli�i r�pk�dn�nek a vil�gon eg�sz nap, nem lenne mag�n�let, nem lenn�nek titkok. Ez egy boldogtalan vil�g lenne, amelyben egyik�nk sem �lne sz�vesen.

Mi t�rt�nik egy teljesen tudatos AP sor�n, ha nem tudjuk kontrol�lni a tudatunkat �s energi�(i)nkat? Igen, az AP egy bizonyos pontja ut�n az �lm�ny kicsusszan az ellen�rz�s�nk al�l, �s a j�l ismert dolgok rossz helyen kezdenek felt�nni. Ajt�k, ablakok, b�torok; �j szob�k jelennek meg, stb. A tudatalatti elm�nk elkezdett "l�trehozni", vagy pedig az �lm�ny �t�szik az �lom-s�kra. Ett�l kezdve m�r semmi sem val�s t�bb�, az eg�sz az �lom- s�k-szintek �s a val�s vil�g m�solat�nak a kever�ke. Ide vet�thetj�k magunkat, �s eg�sz addig hissz�k hogy ez a val�s vil�g, ameddig valami nagyon oda nem ill�vel nem tal�lkozunk.

M�g egy dolog: a szintek keleti koncepci�ja; a fizikai, asztr�lis, ment�lis, buddhikus, atmikus, stb., nagyon is val�sak. Kicsit azonban zavarosak ezek, �s keverednek az asztr�lprojekci� nyugati koncepci�j�val. Ezek a tudatoss�g k�l�nb�z� szintjei, nem pedig s�kok. Amikor AP- t v�gz�nk, nem emelkedik a tudati szint�nk, ez ugyanaz, mint amikor �bren vagyunk. Ezek a "magasabb" szintek csak a tudatoss�g emel�s�vel �rhet�ek el, nem lehet egyszer�en csak �gy oda projekt�lni. Ez az AP egy teljesen m�s form�ja. �n voltam ezeken a magasabb szinteken, �s igen neh�z megmagyar�zni, elmes�lni, ink�bb meg kell tapasztalni �ket. Norm�l esetben ezeket a szinteket m�ly medit�ci� sor�n tudjuk el�rni.

Annak �rdek�ben hogy el�rj�k �ket, egy bizonyos k�pess�gre van sz�ks�g, amely lehet kifejlesztett, vagy vel�nk sz�letett k�pess�g.

Az asztr�ltest kivet�t�se (AP, Asztr�lProjekci�) egy automatikus reflex, a test�nkben �s elm�nkben r�gz�lve. Hogy m�k�d�sbe hozzuk, h�rom f� felt�telnek kell teljes�lnie.

1.

Annak a k�pess�ge, hogy test�nket 100%-ig relax�lt (ellazult) �llapotba hozzuk, mik�zben �bren maradunk (�ntudatunkn�l).

K�pesnek kell lenn�nk arra, hogy az (�n)tudatunkat (annak k�z�ppontj�t) kiemelj�k a test�nk�n k�v�lre.

El�g ment�lis �s pszichikai energi�nknak kell lennie ahhoz, hogy fenntartsuk az ellen�rz�s�nket a projekci� felett, �s ne csusszanjunk �t �lom-�llapotba.

El kell saj�t�tanunk egy, a teljes testet ellaz�t� gyakorlatot. Ha m�r ismer�nk egy ilyet, az is meg fog felelni. �lj�nk le egy sz�kbe, �s lazuljunk el. Kezdve a l�bakkal, fesz�ts�k meg majd laz�tsuk el �ket. Folytassuk ezt a v�dlival, combokkal, cs�p�vel, hassal, mellkassal, karokkal, nyakkal �s arccal. N�h�nyszor ism�telj�k el, m�gnem teljesen ellazul eg�sz test�nk. M�lyen �s lassan kell l�legezni v�gig a gyakorlat folyam�n, hogy tudatosuljon a l�legzet amint bel�p �s amint elhagyja a testet.

K�pzelj�k el, hogy van k�t k�pzeletbeli kez�nk. Felfele mutat� mozg�ssal simogassa mag�t ezekkel a kezekkel, a l�bfejt�l felfel� a l�bakat, �jra �s �jra, egym�s ut�n t�bbsz�r. Pr�b�lja ellaz�tani a �ket, �s �rezze, amint ellazulnak. Ezt a gyakorlatot kell ezut�n folytatni a t�rzs k�z�ppontj�val, k�l�n�s figyelemmel a csakr�kra. Ez a k�pzeletbeli k�z technika seg�ts�g�nkre lehet a test�nk k�l�nb�z� pontjainak tudatszintj�nek megemel�s�ben is. Pr�b�ljon �nmag�b�l min�l t�bbet (amennyit csak tud) ezekbe a kezekbe helyezni, k�pzelni.

Amint a l�bon felfel� halad a ment�lis (k�pzeletbeli) kezeivel, k�pzelje el, l�ssa maga el�tt amint megfogja, megragadja azt az energi�t ami ott �ramlik (a l�bakban), �s pr�b�lja f�lfel� emelni �nmag�ban. Ez a term�szetes �tja a benne �raml� pszichikai- (vagy �let-) energi�nak. Kis gyakorl�ssal m�ris �rezni lehet, amint ez az energia ott �ramlik, folyik, benn�nk. (rajtunk kereszt�l). Ez sz� szerint felt�lt , mint egy akkumul�tort.

Ezek elhelyezked�se: 1. a gerinc alapj�n�l, az �nusz �s a nemi szervek k�z�tt
2. kicsivel a k�ld�k alatt
3. "solar plexus" azaz napfonat, egy teny�rnyivel a k�ld�k felett
4. sz�v-csakra a mellkas k�zepe
5. a torok
6. homlok
7. korona-csakra, a fej teljes teteje, a hajvonal felett egy kicsivel.


M�ret�k kb. mint a k�zfej, kiv�ve a korona-csakr�t, amely nagyobb.

A csakr�k az energia�talak�t�s k�zpontjai. Minden csakra a bolyg� nyers �let-energi�j�t alak�tja �t. Az energia-emel�s k�zben, amit a k�pzeletbeli kezekkel v�gz�nk, k�pzelj�k el amint kinyitjuk a csakr�inkat, ezeken kereszt�l emelj�k tov�bb �s tov�bb az energi�t, sorra a k�vetkez� �s k�vetkez� csakr�ig, �s �gy tov�bb. Ezt n�h�nyszor el kell ism�telni. El�sz�r tal�n semmit sem fog �rezni, de a hat�sa ett�l m�g megvan. Kis gyakorl�s ut�n pezsg�s- vagy pulz�l�s-szer� �rz�s fog keletkezni a b�r alatt. FONTOS: a gyakorlat ut�n, �pp�gy ahogy k�pzeletben kinyitottuk, be is kell csukni k�pzeletben a csakr�kat.

Ezeknek a gyakorlatoknak a sor�n folyamatosan ellen�rizni kell az izmok �llapot�t, �s ha sz�ks�ges, �jra ellaz�tani azokat. �ltal�nos probl�ma az energia emel�se (testen bel�l felfel� h�z�sa, emel�se) k�zben, hogy az izmok automatikusan megfesz�lnek. Tartsuk �szben: ezek a gyakorlatok ment�lisak, a testnek k�zben teljesen ellazultnak kell maradnia.

Hogy az �ntudata pontj�t meg- (ki-) emelje, k�pzelje el mag�t saj�t maga el�tt 1-2 l�bnyira (kb. f�l m�ter). NEM egy alakot saj�t maga el�tt. �NMAGA van a fizikai teste el�tt. Arra gondoljon: a fizikai teste saj�t maga m�g�tt van. Ez egy kicsit szokatlan, de meg fogja szokni el�g hamar. Nem kell megfesz�teni az izmokat ez alatt. A test megpr�b�l "fizikailag" engedelmeskedni, ezt nem kell hagyni.

A felsz�ni gondolatok teljesen ezekkel a gyakorlatokkal lesznek elfoglalva, �gyhogy eddig a pontig semmilyen ment�lis gyakorlatra nincs sz�ks�g. Amikor ellazultnak �rezz�k magunkat, a test elnehez�l, �s egy "k�nny�" transzba ker�l�nk. A t�bbi gyakorlatot ekkor el kell hagyni, �s a tudatos l�gz�s gyakorlat�t kell alkalmazni, hogy elker�lj�k a gondolatok elkalandoz�s�t.

�rezze a l�legzet�t kil�gz�s k�zben, �s �rezze kil�gz�s k�zben. Bel�gz�sn�l a k�pzeletbeli kezekkel emeljen energi�t az alap-csakr�b�l a sz�v-csakr�ig. Figyelem: ha enn�l a pontn�l vibr�ci� kezd�dik a testben, ne projekt�ljon m�g, hanem mozgassa a kez�t eg�sz finoman, �s sz�p lassan t�rjen vissza norm�l tudat�llapotba.

3. r�sz

Itt k�zl�m az AP-hez sz�ks�ges IDE�LIS felt�teleket. N�melyik�k tetsz�s szerint vari�lhat� vagy m�dos�that�, az adott k�r�lm�nyekhez illetve kinek- kinek saj�t sz�ks�glete szerint.

Sz�ks�g van egy cs�ndes szob�ra, ahol nem fognak zavarni. Ha gondot okoz a h�tt�rzaj, kapcsoljunk be egy r�di�t vagy t�v�t, �s �ll�tsuk k�t �llom�s k�z� ("feh�r zaj"). Ez el fogja takarni a k�ls� (zavar�) zajokat. Nem aj�nlom a zen�t. Bizonyosodjunk meg, hogy el�g meleg van. (Az AP k�zben a test vesz�t h�m�rs�klet�b�l).

A megvil�g�t�s legyen f�lhom�lyos, de semmi esetre sem s�t�t. F�st�l� �get�se nem felt�tel, de seg�t a testnek az ellazul�sban, illetve seg�thet a reflex kiv�lt�s�ban. Ha f�st�l�t haszn�lunk, az egy olyan illat legyen, amit csak AP k�zben �get�nk, �s semmilyen m�s alkalommal.

Sz�ks�g lesz egy k�nyelmes sz�kre, karf�val �s fejt�masszal. Ez lehet fotel vagy nyug�gy is. Sokkal sikeresebb az AP, ha �L� helyzetben v�gezz�k. A sz�ket kicsit h�tra kell d�nteni, hogy a fej biztosan t�maszt�djon. Erre a c�lra megfelel valami t�maszt�k az sz�k (fotel) els� l�bai al�. Egy p�rn�ra van sz�ks�g a l�bakhoz, �s egy kisp�rn�ra vagy t�r�lk�z�re a nyak m�g�. Erre a c�lra kiv�l�an megfelel a rep�l�g�peken haszn�latos nyakt�masz. Addig kell ezekkel vari�lni, am�g 100%-ig k�nyelmes testhelyzetet nem �r�nk el. Figyelem: laza, k�nny� �lt�zetet viselj�nk.

Ha �gyat kell haszn�lni, p�ld�ul betegs�g, stb. miatt, akkor amennyire �tkez�shez szokta, annyira t�massza fel mag�t p�rn�kkal.

A projekci�hoz nem kell t�ls�gosan f�radtnak lenni. A megfelel� �llapot amire ilyenkor sz�ks�g van, a testgyakorl�s, tusol�s, esti �tkez�s majd kb. 1 �rai pihen�s ut�ni �llapot. A legjobb a j� k�z�rzet �s frissess�g �rz�se, a t�lf�radts�g vagy t�ls�gos kimer�lts�g nem megfelel�. Er�s testedz�st majd tusol�st �s pihen�st aj�nlok, �gy a test f�radt de a tudat friss lesz. Ha gondot okoz a f�ny, akkor esetleg lehet olyan els�t�t�t� szem�veget haszn�lni, amilyeneket a rep�l�g�peken adnak alv�shoz. Ez praktikus, �s nem fogja zavarni a tapasztal�st.

4. r�sz

A tudati pontunkat kiemelni a testb�l vizualiz�ci�s m�dszerrel, az egy egyszer� m�dja annak, ahogy nyom�st gyakorolhatunk az asztr�ltestre. Ennek sok m�s m�dja is van az itt ismertetett m�dszeren k�v�l. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb probl�ma az, hogy el kell k�pzeln�nk magunkat egy m�s poz�ci�ban, helyzetben, mint amelyben �ppen vagyunk.

P�ld�ul, ha lefeksz�nk, akkor v�zszintes a test�nk, �s ut�na megpr�b�ljuk elk�pzelni magunkat, amint az �gy l�b�n�l �llunk, ami viszont egy f�gg�leges helyzet. Ez p�ld�ul az egyik oka annak, ami�rt az AP sz�kb�l k�nnyebben v�gezhet�. Egy sz�kben f�gg�leges a testhelyzet, �s f�gg�legesen is k�pzelj�k el magunkat. Ha most becsukja a szem�t, �s megpr�b�lja elk�pzelni mag�t amint a f�ld�n fekszik, tudni fogja, hogy mire gondolok.

Nem ez az egyetlen neh�zs�g. Minden olyan vizualiz�ci�, amelynek sor�n m�s helyzetben vagy helyen kell magunkat elk�pzelni mint amelyben �pp vagyunk, term�szettel ellenkez�, �s �ppen ez�rt k�l�n�sen neh�z. �gy hiszem, a legt�bb sikertelens�gnek ez az oka. Nagy adag energia pocs�kol�dik erre, amely sokkal �rtelmesebben is felhaszn�lhat� lenne: a projekci� ideje alatt.

A vizualiz�ci� nagy akad�ly azok el�tt, akik az AP - t tanulj�k. Sokaknak az�rt van ezzel probl�m�ja, mert azt hiszi, hogy t�nylegesen L�TNIA kell amit vizualiz�l. Ez nem �gy van. NEM KEL. Azok akik tudnak vizualiz�lni, t�nylegesen NEM l�tnak semmit. Ha megtenn�k, onnant�l az m�r nem vizualiz�ci�, hanem v�zi� azaz l�tom�s volna.

A vizualiz�ci� egyszer�en annak a k�pess�ge, hogy valaminek a m�s�t fel�p�ts�k, ahogy valami kin�zne, �rezhet� lenne, a lelki szemeink el�tt. K�zelebbi meghat�roz�s erre az "elk�pzel�s", mint a "val�s�g �rz�kel�se". Sokan, akik azt �ll�tj�k, hogy nem tudnak vizualiz�lni, k�pesek fant�ziak�peket alkotni.

Hogy ezt lek�zdj�k, kital�ltam a k�pzeletbeli kezek technik�j�nak ezt a tov�bbfejlesztett v�ltozat�t, amelynek sor�n ugyanazt fogjuk el�rni. Ha a k�pzeletbeli kezek relax�ci�s gyakorlat�t siker�lt elsaj�t�tania b�rkinek, akkor annak az al�bb le�rt technika is gond n�lk�l menni fog.

Ez akkor t�rt�nik, amikor l�tsz�lag minden rendben megy, mindent �rz�nk, ahogy kell, az elnehez�l�st, a sz�v-csakra aktiviz�l�d�s�t, vibr�ci�kat, stb., de �gy t�nik, hogy semmi sem t�rt�nik. Ott fekszik az ember, mozg�sra k�ptelen�l, nagyon k�nny�nek �rezve mag�t, egy lebeg� �rz�ssel. Ez az �bred�si b�nul�s.

Ami ilyenkor t�rt�nik, a k�vetkez�: aktiv�ltuk a projekci�s reflexet, az etherikus test megny�lt, de csak r�szben engedte el az asztr�lis testet.

Ha ez megt�rt�nik, t�l lehet rajta jutni, ha n�velj�k azt az er�fesz�t�st, amivel a szalag k�pzeletbeli megm�sz�s�ra koncentr�lunk, minden l�tez� energi�t erre kell ford�tanunk. Ennek el�g nyom�st kell gyakorolnia az asztr�lis testre a projekci� siker�hez. Ha m�gsem t�rt�nne meg, akkor pedig val�sz�n�, hogy M�R projekt�ltunk, csak az asztr�ltest a fizikai testen bel�l maradt. Ha ez t�rt�nt, �s nem lehet kit�rni a testb�l, akkor haszn�lni kell. Figyelj�nk meg mindent amit lehet, n�zz�nk a szemh�jakon kereszt�l, pr�b�ljunk magunk m�g� n�zni. M�sik lehet�s�g�nk, hogy "tiszta �lom"- ba megy�nk �t. Pr�b�ljunk egy fant�ziak�pre koncentr�lni, vagy egy helyre, ahol sz�vesen lenn�nk. �p�ts�k ezt be a tudatunkba, �gy odajuthatunk.

Err�l a b�nul�si �llapotr�l nincs el�g tud�som. Ha b�rki felfedez valamit, ami seg�tene ezen a helyzeten, vagy vele kapcsolatos, k�rem k�ldj�n nekem egy e-mailt. A tapasztalatait fel fogom haszn�lni ennek az �r�snak a tov�bbi verzi�iban, �gy m�soknak is seg�thet�nk.

Sok ember �rt nekem, le�rva a projekci� k�zbeni f�lelemmel kapcsolatos �rz�seiket. Ez egyfajta term�szetes akad�ly n�h�ny ember el�tt, amin t�l kell jutni. N�h�nyan a "K�sz�b Lak�j�"-nak nevezik. Ez a saj�t bels� f�lelmeink manifeszt�l�d�sa, kivet�l�se, nagyon hasonl� egy gyermek s�t�tt�l val� oktalan f�lelm�hez.

Sokan �rzik �gy, hogy valami gonosz v�r r�juk, vagy egy �rt� szellem pr�b�lja �ket megakad�lyozni a projekci�ban. Ezzel b�tran szembe kell n�zni! Fogjuk fel egyfajta tesztk�nt, vizsgak�nt, amin �t kell menni miel�tt szabadon projekt�lhatn�nk. Ha egyszer m�r projekt�lunk, �s szembes�l�nk vele, l�tni fogjuk, hogy ez egy �res f�lelem volt, amit �sszegy�rhet�nk mint egy darab pap�rt.

�letemben m�r t�bbsz�zszor projekt�ltam, �s az asztr�lis form�mban m�g sosem t�madtak meg engem. �reztem, mindenesetre, er�s f�lelmet a felfedez�st�l, az �jt�l, amikor el�sz�r tan�tottam magamat a tudatos projekt�l�sra.

Ehhez is tartanunk kell magunkat: az asztr�lis form�nkban s�rthetetlenek vagyunk, a test�nknek pedig kiv�l� v�delmi rendszerei vannak, hogy projekci� alatt megv�djenek benn�nket. A kiterjesztett etherikus test�nk azonnal reag�lni fog a legkisebb behatol�sra vagy bar�ts�gtalan �rint�sre. Egy m�sodperc alatt visszar�nt, mindegy hogy milyen messzire kalandoztunk.

M�dszerek a f�lelem lek�zd�s�re:
· napk�zben kell projekt�lni
· hagyjuk �gve a villanyokat a h�zban/lak�sban
· projekt�ljunk egy bar�tunkkal (k�z�s projekci�)
· im�dkozzunk v�delem�rt ak�rmif�le fels�bbrend� l�nyhez/istenhez/ hatalomhoz, amiben er�sen hisz�nk.

Ha az AP ok�nak t�nik, de csak arra eml�ksz�nk amint feksz�nk az �gyunkon �s v�g�l elaludtunk - a probl�ma az asztr�lis �lm�nyre, tapasztalatra val� visszaeml�kez�ssel van.

Ezen a k�vetkez�k�ppen lehet seg�teni. Amint fel�bred�nk, fel kell �lni, �s visszagondolni az eml�kekre, visszar�ngatni �ket. Erre minden reggel sz�njunk p�r cs�ndes percet. Ez seg�teni fog abban, hogy az �lmokra �s projekci�kra jobban visszaeml�kezz�nk.

Ez alatt a cs�ndes kis id� alatt futtassunk �t a gondolatainkon ilyen �s ehhez hasonl� kulcs kifejez�seket, ameddig valamit nem tal�lunk: Ott s�t�ltam a... Besz�ltem a.... �ppen menni akartam a... Ott voltam a... Arrafel� rep�ltem, ahol... Volt nekem egy... Benne voltam a... stb. Ezek p�ld�k olyan egyszer� mondatokra, eml�k-t�red�kekre, amelyeket meg lehet ragadni. Mindenki pr�b�ljon hasonl�kat kital�lni mag�nak.

Olyan �rz�s�nk is lehet, mintha egy�ltal�n semmi nem lenne amire eml�kezhetn�nk, de pr�b�ljuk er�sen, �s t�nyleg tegy�nk er�fesz�t�st r�. Ott vannak (az eml�kek), csak ki kell �rt�k ny�lni, meg kell �ket tal�lni. Ha m�r siker�lt egy eml�kt�red�ket elcs�pni, egyre t�bbet fogunk tal�lni, �s egyre t�bb fog meg is maradni. Meg fogunk lep�dni rajta, hogy milyen sokra vissza lehet �gy eml�kezni.

Fontos r�gt�n a sikeres visszaeml�kez�s ut�n le is �rni �ket. Sz�nesnek �s felejthetetlennek t�nnek, de m�gis p�r perc alatt a semmibe vesznek ha nem �rjuk le. N�h�ny kulcssz�, jegyzet megteszi.

M�sik seg�ts�g az eml�kez�sben, ha lefekv�s vagy az AP v�gz�se el�tt poszt-hipnotikus szuggesszi�kat adunk magunknak. Ez meger�s�t�s-jelleg� form�t �lthet. P�ld�ul: "Mindenre amit ma �jjel teszem, eml�kezni fogok." - Ezt hangosan ki kell mondani, �jra �s �jra �s �jra, eg�szen addig, am�g m�r majdhogynem rosszul nem lesz�nk az ism�telget�s�t�l.

V�g�l az is seg�t, ha minden AP-hez van egy-egy c�lunk. Valami speci�lis, amit szeretn�nk megtenni. Kombin�ljuk ezt a meger�s�t�sekkel, �gy el�re programozva magunkat. P�ld�ul, mondhatjuk ezt: "A strandon leszek, �s eml�kezni fogok... A strandon leszek, �s eml�kezni fogok..."

V�g�l: tartsuk �szben, hogy az els� n�h�ny AP nagyon r�vid legyen. Ez nagyon fontos!! Sokkal �rdemesebb egy 30 m�sodperces AP-t v�gezni, amire eml�ksz�nk, mint egy eg�sz �jszak�n �t tart�t, amit elfelejt�nk.

Ez a k�tet az el�z� kiadv�ny teljes m�rt�kben �jra�rt �s fel�lvizsg�lt v�ltozata, amelynek k�sz�t�se sor�n tekintetbe vettem az az�ta kapott visszajelz�seket �s hozz�f�z�seket. Saj�t projektori tapasztalataim alapj�n megpr�b�ltam megoldani az embereknek az AP-val kapcsolatosan leggyakrabban jelentkez�, alapvet� probl�m�it. Ily m�don ez egy interakt�v munk�v� v�lt, amelyet a sok., e-mail-ben kapott, �p�t� jelleg� visszajelz�snek �s tapasztalatnak k�sz�nhetek, amelyeket a munk�m inspir�lt az interneten.

Az asztr�lis dimenzi�nak �s a projekci�nak sz�mtalan megk�zel�t�se l�tezik, amelyek el�g bonyolultak. Legt�bbj�k f�lre�rthet�, �s �ssze is zavarhat benn�nket. Ez a cikksorozat megpr�b�lja megvil�g�tani ezt a t�m�t, �s rem�lhet�leg megmagyar�zni ezt az eg�szet. A te�ri�k �s k�vetkeztet�sek, amelyeket itt k�zreadok, nagyr�szt a saj�t projekci�s tapasztalatomb�l sz�rmaznak. Ennek a kiadv�nynak a c�lja a t�ma jobb meg�rtet�se, valamint egyszer�bb �s sokkal hat�konyabb projekci�s technik�k megismertet�se az olvas�val. Az itt t�rgyalt elk�pzel�sek, �tletek �s technik�k folyamatosan fejl�dnek, �gy az �jabb �s �jabb felfedez�sek folyt�n mindig v�ltozhatnak.

Mi az asztr�lis dimenzi�?

Az asztr�lis a fizikaihoz legk�zelebb "es�" dimenzi�. �gy bor�tja be �s hatja �t az eg�sz vil�got (F�ldet), mint egy hatalmas gondolati (tudat-) h�l�(zat), felfogva �s mag�ban tartva minden gondolatot. Ennek a tartalm�t a vil�g elm�inek k�z�s tudata hozza l�tre. Az �sszes gondolatot, eml�ket, fant�zi�t �s �lmot tartalmazza, amit a vil�g �l� teremtm�nyei eddig l�trehoztak. A gondolatoknak ez a tengere r�tegekre, s�kokra oszlik, amiket asztr�lis s�koknak, asztr�lvil�goknak vagy asztr�lis val�s�goknak nevez�nk.

Az asztr�lis dimenzi� asztr�lis anyagb�l j�n l�tre, �s tal�l�an �rhatjuk le gondolati anyagk�nt. Ez a gondolatokra nagyon �rz�keny, �s b�rmilyen form�ba vagy alakba �nthet�. Ezek a kre�ci�k olyan t�k�letesek lehetnek, hogy nem lehet �ket megk�l�nb�ztetni a val�s�gt�l.

Ez legk�nnyebben egy, az asztr�lis anyag, �s az el�h�vatlan, nagysebess�g� film k�z� vont p�rhuzammal magyar�zhat� meg. Amikor a filmet f�nynek tessz�k ki, amely f�nyt a kamera lencs�je f�kusz�lja, akkor a val�s�g t�k�letes k�pm�sa azonnal bele�g a filmbe, a f�nynek a filmre gyakorolt k�miai hat�sa miatt. Amikor az asztr�lis anyagot kitessz�k az elm�nek a gondolatok �ltal f�kusz�lt hat�s�nak, az asztr�lis anyag azonnal megform�lja a val�s�g pontos k�p�t, az asztr�lis anyag �s a gondolatok k�lcs�nhat�sa k�vetkezt�ben. Az asztr�lis dimenzi� b�rmely kre�ci�j�nak a min�s�ge, pontoss�ga nagyban f�gg az azt l�trehoz� elme erej�t�l.

�lmok

A tudatalatti a k�vetkez�k�ppen hozza l�tre az �lmokat: alv�s k�zben az asztr�lis dimenzi�ba �rkez�nk. A tudatalatti itt b�rmilye "forgat�k�nyvet" l�trehozhat. Ez a m�dja annak, ahogy a tudatalatti elme megoldja a probl�m�kat, �s ahogyan a tudatos elm�vel kommunik�l. Komplex gondolati form�k forgat�k�nyveinek egym�sut�nj�t hozza l�tre, �s az asztr�lis anyagba (s�kba) vet�ti �ket, ahol azok "szil�rdd�" v�lnak. A tudatos elme ekkor az �lom-�llapotban "v�gig�li", megtapasztalja ezeket az ott l�trehozott t�rt�n�seket. Ily m�don ez olyan, mint amikor egy filmvet�t� g�p (a tudatalatti elme) vet�t k�pet a filmv�szonra (azaz az asztr�lis dimenzi�ba).

Gondolati (elk�pzelt) form�k

Minden, a val�s vil�gban megjelen� �j t�rgy, objektum bizonyos id� ut�n asszimil�l�dik az asztr�lis dimenzi�ba. Ilyenkor annak a gondolati form�ja el�sz�r az asztr�lvil�gnak a legalacsonyabb szint� r�sz�ben j�n l�tre, abban, amelyik a legk�zelebb �ll a val�s vil�ghoz, �s az id� m�l�s�val egyre ink�bb �lland� lesz. Amint a t�bbi gondolati form�val is �gy van, min�l t�bb figyelem fordul fel�, ann�l gyorsabban n�vekszik.

Min�l magasabbra ker�l�nk az asztr�lis dimenzi�ban (azaz min�l messzebb a val�s vagy fizikai vil�gt�l), ann�l kevesebb gondolati form�t tal�lunk �gy �s olyannak, ahogyan azt itt a val�s vil�gban ismerj�k. A fizikai dolgoknak nagyon sok�ig kell hat�ssal lenni r�, ahhoz hogy form�t �ltsenek, �s megtal�lhat�k legyenek az asztr�lvil�gban.

Pr�b�lt m�r valaha egy idegen h�zban s�t�tben k�zlekedni? Igen, mindenbe bele�tk�z�tt. De ilyenkor amint otthonoss� v�lunk abban a h�zban, a minket k�r�lvev� form�knak egy k�pzeletbeli k�pe alakul ki benn�nk, �s �gy m�r k�nnyebben t�j�koz�dunk s�t�tben is. Min�l t�bb id�t t�lt�nk ebben a h�zban, ann�l er�sebb lesz ez a k�pzeletbeli k�p. Ez hasonl� ahhoz, amint a gondolati form�k n�vekednek a t�bbi (asztr�lis) dimenzi�ban.

A gondolati form�k fejl�d�se visszafel� is hasonl�an m�k�dik. Ha egy objektum nagyon hossz� id�n kereszt�l �lland� helyen volt, akkor egy tart�s gondolati form�v� alakult az asztr�lvil�gban. Ha ezt az objektumot elmozd�tjuk vagy elpuszt�tjuk, akkor annak a gondolati form�ja m�g tov�bbra is megmarad. Ily m�don pl. az asztr�lvil�gban olyan b�torokat tal�lhatunk a lak�sban, amelyek igaz�b�l nincsenek ott, keveredve a saj�tjainkkal. Ez a r�gebbi dolgok megmaradt gondolati form�i miatt lehets�gesek, amelyek pl. el�z� b�rl�k� voltak, stb., �s m�g �vekkel azut�n is a hely�k�n maradnak, hogy az "eredetij�k" elmozdult onnan.

A gondolati form�k nem k�vetik a mozg�sban a "val�s p�rjukat". �jak kezdenek fejl�dni ott, ahov� az objektumot mozd�tottuk, �s a r�giek pedig folyamatosan elhalv�nyulnak. Min�l tov�bb van egy objektum �lland� helyen, ann�l er�sebb gondolati forma lesz a hely�n az asztr�lvil�gban. Ez az �p�letekre, �p�tm�nyekre, geol�giai terept�rgyakra szint�n �rv�nyes. Projekt�lhatunk egy parkba, �s ott ak�r tal�lhatunk olyan h�zat, patakot, dombot, ami igaz�b�l nincs ott. Ezek val�sz�n�leg l�teztek a m�ltban. Min�l magasabbra mozgunk az asztr�ls�kok k�z�tt, ann�l r�gebbiek a gondolati form�k, �s ann�l t�volabbi geol�giai id�ben �rezhetj�k magunkat.

Egy gondolati forma n�veked�s�nek az �teme nagyban f�gg az arra ford�tott figyelemt�l. P�ld�ul egy milli�k �ltal szeretett, ismert, megtekintett �s gondolatban gyakran felid�zett festm�ny sokkal er�sebb gondolati form�val b�r, val�sz�n�leg, mint az az egyszer� festm�ny, ami valakinek a h�l�szob�j�ban f�gg, �s csak kevesek l�tj�k. Az asztr�lvil�gban tapaszalhat� gondolati form�k sz�ma att�l f�gg, hogy milyen k�zel vagyunk a val�s vil�ghoz. Ha nagyon k�zel vagyunk, mint p�ld�ul egy val�s idej� testen k�v�li �lm�ny sor�n, akkor val�sz�n�leg csak nagyon keveset (ha egy�ltal�n egyet is) fogunk l�tni. A val�s idej� testen k�v�li �lm�ny sor�n nem is igaz�n az asztr�lvil�gban, hanem az asztr�l- �s a fizikai dimenzi� k�z�tti �tmeneti z�n�ban l�tez�nk.

L�t�s az asztr�lt�rben

A fizikai test�nk k�r�lbel�l 220 fokos sz�gben l�t (a perif�r�s l�t�ssal egy�tt).Teh�t csak el�refel� l�tunk, de h�tra, lefel�, f�lfel� ugyanabban az id�pillanatban nem. Az asztr�ltest�nkben T�BB mint 360 fokos a l�t�k�r�nk, �s egyszerre l�tunk minden ir�nyban. Ez a szferikus l�t�s. (g�mbl�t�s). Az AP sor�n a szok�s hatalma alatt �llva, csak egy ir�nyba figyel�nk, arra, amerre (szerint�nk �ppen) az "el�re" van. Ett�l m�g az �sszes t�bbi ir�ny l�tv�nya is ott van, ugyanabban az id�be, csak �ppen az agyunk nem tudja ezeket egyidej�leg feldolgozni. Ez az agyba az eg�sz �leten kereszt�l ber�gz�d�tt, front�lis l�t�s szok�sa ellen val�. A g�mbl�t�s olyan, mintha egy t�bbir�nyba l�t� szem�nk lenne, amely egyidej�leg l�t az �sszes ir�nyba !

Az asztr�ltestben nincsenek fizikai szerveink, mint amilyen pl. a szem. Ilyenkor a tudatnak egy, a semmiben lebeg�, kivet�tett, nem-fizikai pontja vagyunk. Ilyenkor a gravit�ci� sem hat r�nk, sem m�s fizikai t�rv�ny. Ebben az �llapotban nincs le �s fel, jobbra �s balra, el�l �s h�tul. Csak az �let�nk sor�n bel�nk r�gz�d�tt l�t�sm�d az, ami ezt a perspekt�v�t r�nk akarja er�ltetni az AP sor�n.

Fontos a g�mbl�t�s meg�rt�se, ha hat�sosan akarunk m�k�dni az asztr�lvil�gban. Ez f�leg akkor van �gy, amikor val�s id�ben projekt�lunk, a val�s vil�ghoz k�zeli s�kra. A g�mbl�t�s miatt gyakran �gy t�nhet, mintha t�k�rk�p-vil�gban tal�ln�nk magunkat, vagy a val�s�gnak egy megford�tott m�solat�ban. Ezt saj�t magunk okozzuk, amikor elvesz�tj�k az eredeti n�z�pontunkat a projekci� sor�n.

A projekci� sor�n egy ponton b�rmikor dezorient�ltakk� v�lhatunk, �s a norm�list�l elt�r� n�z�pontban tal�ljuk magunkat, amikor gondolkod�s n�lk�l megfordulunk, vagy fejjel lefel� fordulunk. Ez megford�tja a term�szetes jobb �s baloldalt, fel �s le ir�nyokat. Arra k�szteti a tudatalattit, hogy megford�tsa a k�pet, hogy a norm�l tudat rendesen m�k�dhessen.

Mivel az asztr�lvil�gban nincs fizikai test, nem sz�ks�ges megfordulni ha h�tra akarunk n�zni. Egyszer�en csak a n�z�pontot v�ltoztatjuk "h�trafel�"-re. Ez, ha mozg�s n�lk�l t�rt�nik, akkor a t�k�rk�p-effektust okozza. A k�vetkez� �bra illusztr�lja ezt a megford�tott n�z�pontot (megfordul�s n�lk�l). Vegy�k �szre, hogy a jobb �s bal nem cser�l�dik fel.

        jobb     |     bal   
(A) <------------+------------>  (B)
        jobb     |     bal

Teh�t, amint a n�z�pontunk (A)r�l (B)re v�ltozik (illetve a n�z�si ir�ny) megfordul�s n�lk�l, a jobb �s baloldal nem cser�l�dik fel. Ez k�szteti a tudatalatti elm�t, hogy kreat�v erej�t felhaszn�lva kijav�tsa a l�tv�nyt, vagy annak egy r�sz�t, azzal, hogy megford�tja azt. Ez k�nnyebb, �s kevesebb gondot okoz a tudatalattinak, mintha el kellene fogadnia a k�t oldal (�r�k�s) felcser�l�d�s�t.

Hasonl� hat�st lehet el�rni, ha lefeksz�nk �s a fej�nk f�l� n�z�nk, vagy pedig fejen �llunk, �s megpr�b�ljuk a t�rgyak jobb �s bal oldal�t megfogni. Ez egy kis zavart okozhat a jobb �s a bal meg�t�l�s�ben, teh�t tudatosan ki kell gondolni, hogy melyik melyik oldal is ebben a megford�tott helyzetben. Ez az enyhe kis zavar el�g a tudatalattinak ahhoz, hogy valami k�nnyebben elfogadhat�t kre�ljon ink�bb.

A g�mbl�t�s meg�rthet�, de att�l m�g zavarba ejthet az AP sor�n, ha el��ll az oldalak felcser�l�d�se. Ink�bb sz�m�t�sba kell venni, mint k�zdeni ellene. Ilyenkor el kell fogadni a t�k�rk�pet, �s egyszer�en a t�rgyak, objektumok elhelyezked�se alapj�n t�j�koz�dni, nem pedig a saj�t jobb- �s baloldar�l val� beidegz�d�seink alapj�n.

Az AP sor�n minden amit l�tunk, az elme �ltal ker�l felfog�sra. A tudatalatti sz�m�ra k�nny� dolog az AP folyam�n megcsavarni vagy megford�tani a val�s vil�gnak a tudatos �rz�k�t, ak�r r�szben, ak�r teljes eg�sz�ben.

Megjegyz�s: a megford�tott n�z�pont jelens�ge nagyon gyakran megt�rt�nhet b�rmely projekci�nk sor�n.

Vizualiz�ci�s er�

A tudatalatti elme SOKKAL nagyobb vizualiz�ci�s er�vel rendelkezik, mint a tudatos elme. Ez k�r�lbel�l olyan, mint egy szupersz�m�t�g�p egy j�t�k sz�mol�g�phez k�pest. Az asztr�lis dimenzi�ban, tudatos projekci� vagy "tiszta �lom" sor�n, amikor a tudatos elme figyel, ez a k�l�nbs�g nagy zavarodotts�got okozhat. A tudatalatti v�gig ott bujk�l a felsz�n alatt a projekci� folyam�n. Az eg�sz kreat�v er� pr�b�l kit�rni, hogy l�trehozhasson, �s amint tudja, meg is teszi ezt. A kreat�v er�nek ez a k�l�nbs�ge (a tudatos tudatalatti elme k�z�tt), kombin�lva az eg�sz �let alatt megszokott egyir�ny� n�z�ssel az oka az Alice Csodaorsz�gban - effektusnak. Hadd magyar�zzam meg.....

Vegy�k ezeket:

1. A tudatalatti elme hihetetlen kreat�v ereje

2. A tudatos elme gyenge kreativit�sa

3. Az asztr�lis s�k �rz�kenys�ge a gondolatok ir�nt

4. G�mbl�t�s

5. Jobb �s baloldal �rz�kel�s�nek felcser�l�d�se.

�s k�sz is a tot�lis z�rzavar receptje.

Az Alice Csodaorsz�gban-effektus

Kivet�tj�k az asztr�ltest�nket, �s k�rben�z�nk a szob�ban. Minden norm�lisnak t�nik, �m hirtelen �szre vessz�k, hogy az ajt� rossz falon van... Hogyan? N�zel�d�s k�zben ezt az ajt�t h�ts� n�zetben l�ttuk, felcser�lve az agy term�szetes jobb- �s baloldali perspekt�v�j�t. Az agy ezt nem tudja feldolgozni, a (ez eddig megszokott) front�lis l�t�sm�d miatt. A b�torok, ajt�k, ablakok helye norm�lis, de h�ts� n�zetben ez megv�ltozik. Ez k�szteti a tudatalattit, hogy l�trehozzon egy ajt�t ott, ahol - azt gondolja - annak lennie kell. Amikor r�n�z�nk, igazinak t�nik, noha nem kellene ott lennie. �s ha egyszer l�tre lett hozva, ott is marad, mivel az agy sz�m�ra feldolgozhatatlan lenne ha elt�nne. Szil�rd, igazi ajt�k v�g�l is nem szoktak csak �gy elt�nni a semmiben a szem�nk el�tt.

Amikor az ajt� rendes helye fel� fordulunk, az ott is van, ahogy rendesen. Ilyenkor k�t, h�rom, vagy ak�r t�bb ajt�nk is lehet egy helyett. Ha a val�di ajt�n megy�nk �t, a h�z t�bbi r�sze, rem�lhet�leg, olyan lesz, amilyennek lennie kell. De ha az egyik "k�pzelt" ajt�n l�p�nk �t, akkor az elm�nk tudni fogja hogy az nem igazi ajt�, �s nem ny�lhat a h�z b�rmely val�di r�sz�be, tudja hogy nem lenne szabad ott lennie. Ha kinyitjuk ezt az ajt�t, valami m�st fogunk ott tal�lni. �ltal�ban egy nem l�tez� folyos�t vagy �tj�r�t, ami a h�z egy�b olyan r�szeibe vezet, amik szint�n nem l�teznek.

Innent�l kezdve, ha ezen az ajt�n �tl�p�nk, a Csodaorsz�gban tal�ljuk magunkat, ahol minden lehets�ges, csak nem t�l val�sz�n�. Ilyenkor gyakorlatilag a val�s�gban nem l�tez� de most l�tez� ajt�n kereszt�l az asztr�ldimenzi�ba l�pt�nk be. Ha a tudatalatti elkezdett l�trehozni dolgokat, onnant�l m�r nem is fogja abbahagyni. Erre az�rt van sz�ks�g, hogy a tudatos elme elfogadhassa azt az abnorm�lis helyzetet, amibe ker�lt. Ennek a kreativit�snak egy bizonyos szintj�n�l a tudatalatti elvesz�ti azt (az �llapotot), �s az asztr�lvil�g m�s r�szeibe kezd utazni. Az AP-nek enn�l a pontj�n�l a val�s�g teljesen elv�sz, �s helyette az asztr�ldimenzi�ba megy �t az eg�sz.

Az Alice-hat�s t�bbf�le m�don is bek�vetkezhet az AP sor�n, a fenti le�r�s csak egy p�lda. Az AP-t v�gz� szem�lyek gyakran jelentett�k, hogy egyszer�en elvesztik f�l�tte az ellen�rz�s�ket, t�rgyak t�nnek fel, majd el, �s egy�ltal�n, minden nagyon furcsa lesz. Ezt alapvet�en a tudatalatti hatalmas l�trehoz� ereje okozza, amely ilyenkor m�k�d�sbe l�p. Elkezd t�rgyakat l�trehozni �s elt�ntetni, majd az asztr�ldimenzi� m�s ter�let�re visz, �s egy�ltal�n, mindent megnehez�t szeg�ny (AP-t v�gz�) szem�ly sz�m�ra.

A fenti probl�ma elker�l�se �rdek�ben: koncentr�ljunk arra amit tesz�nk az AP sor�n, ne hagyjuk hogy gondolataink elkalandozzanak. Az ir�nyok felcser�l�d�s�nek probl�m�ja a minim�lisra cs�kkenthet�, ha mindig az "el�re" ir�nyra koncentr�lunk, egyszerre csak egy ir�nyba figyel�nk. Megfordul�skor sz�pen k�rbe kell fordulni a figyelm�nkkel, nem pedig egyik pillanatr�l a m�sikra a h�ts� n�zetre v�ltani. Az asztr�lvil�g j� hely a nyugalomra, ha komoly terveink vannak.

A tudatalatti hatalmas l�trehoz� ereje, persze, kihaszn�lhat�. Nagyon �rt�kes eszk�z, ha tudjuk, hogyan haszn�ljuk fel azt. Ezt a 3. r�szben fogom k�rvonalazni, "Virtu�lis val�s�g projekci�" c�m alatt, ahol le�rom, hogyan hozzunk l�tre saj�t szem�lyes asztr�lis val�s�got.

Olvad� kezek

Amikor az asztr�ltestet kivet�tj�k, k�zel a val�s (fizikai) vil�ghoz, test�nk, mint olyan, nincs. De, mivel a tudatos elme ezt nem tudn� feldolgozni, �gy l�trehoz nek�nk egyet, az �teri (fizikai) test gondolati form�j�t. Ha elkezdj�k egy testr�sz�nket, pl. a kez�nket figyelni, �szre vessz�k hogy nagyon gyorsan "elolvad". S�padtnak �s k�l�n�snek t�nik, �s n�h�ny m�sodperc m�lva az ujjak elkezdenek "olvadni", mint a h� egy eldobott f�klya alatt. S�padt kin�v�sekk� fogynak, majd a karok is olvad�snak indulnak. Ez az olvad�si hat�s �ltal�ban csak akkor mutatkozik, ha elsz�ntan, sz�nd�kosan figyel�nk egy testr�szt, vagy l�trehozunk valamit.

A testr�szek ily m�don t�rt�n� figyelmes vizsg�lata a tudatos elm�t haszn�lja, ami, mivel gyenge a l�trehoz� k�pess�ge, nem tudja t�l sok�ig egyben tartani az �sszetett form�kat. Ez okozza az olvad�si hat�st. Ha az AP sor�n m�gis, �tmenetileg a test�nkre terel�dne a figyelm�nk, ez az olvad�si hat�s nem jelentkezik.

L�trehozott gondolati forma objektumok

Az AP folyam�n a tudatos elm�nkkel hozhatunk l�tre t�rgyakat. Ezeknek a gondolati form�knak, l�trehozott t�rgyaknak a tart�ss�ga a kre�ci�s energi�nkt�l, k�pess�g�nkt�l f�gg. Att�l is f�gg, hogy mekkora er�fesz�t�st �ldoztunk a l�trehoz�sra.

A fentebb le�rt olvad�si jelens�g mutatkozik b�rmely, tudatosan l�trehozott t�rggyal kapcsolatban. P�ld�ul, ha l�trehozunk egy kardot, amint elk�pzelj�k, meg fog jelenni a kez�nkben, egy r�vid id�re. Ezut�n �pp�gy, ahogy a k�zzel t�rt�nt, el is olvad majd. Ha koncentr�lunk r�, meg tudjuk tartani a saj�t alakj�ban, de amint gyeng�l a koncentr�l�s, �gy gyeng�l maga a kre�ci� is. Ez hasonl� a val�s vil�gban v�gzett vizualiz�ci�hoz. Neh�z, �s koncentr�lni kell, ahhoz, hogy a lelki szemeink el�tt valami megjelenjen. Amint a koncentr�l�s gyeng�l, �gy halv�nyodik/v�ltozik el a k�pzelt l�tv�ny. Ez j�l mutatja a tudatos �s a tudatalatti elme vizualiz�ci�s k�pess�ge k�z�tti hatalmas k�l�nbs�get.

Hogy tart�s gondolati form�t hozzunk l�tre, ahhoz be kell csapni a tudatalattit. Ezzel a t�m�ban, m�lyebben, k�s�bb foglalkozom.

Hogyan t�rt�nik a projekci� ?

Alv�s k�zben, az "�teri test" vagy m�s n�ven energiatest (a fizikai test�nk maga) t�lt�dik. Kit�gul �s megny�lik, hogy mag�ba sz�vja �s t�rolja az energi�t. Az energiatest norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt ezt csak alv�s k�zben tudja megtenni. Amikor megny�lt(ak), a csakr�k folyatj�k az energi�t az energia-testbe, �teri anyag form�j�ban. A felt�lt�d�s alatt az asztr�ltest k�l�nv�lik, �s az asztr�lvil�gba "utazik", ahol �lmokat hozhat l�tre �s tapasztalhat meg.

Ha ez az elk�l�n�l�s tudatosan t�rt�nik, vagy ut�na �ntudatunkhoz (magunkhoz) t�r�nk, akkor bizonyos ellen�rz�s�nk lesz felette. Ekkor ez egy testen k�v�li �lm�ny, asztr�lprojekci� vagy tiszta �lom.

A testen k�v�li �lm�ny, az asztr�lprojekci� �s a tiszta �lom k�z�tti f� k�l�nbs�gek:

A testen k�v�li �lm�ny

A testen k�v�li �lm�ny (tov�bbiakban OOBE azaz Out Of Body Experience) egy val�s idej� projekci�, k�zel a val�s vil�ghoz. Gyakran jelentkezik a hal�lk�zeli �lm�ny r�szek�nt. Ez akkor k�vetkezik be, ha egy szem�ly egy bizonyos trauma (aut�baleset, sebes�l�s, sz�vroham, sz�l�s) k�vetkezt�ben a test�n k�v�lre ker�l. Az OOBEn kereszt�lmen� (vagy azt v�gz�) szem�ly tudat�ban van, val�s id�ben k�veti a fizikai test�t k�r�lvev� vil�got. P�ld�ul besz�lget�seket, t�rt�n�seket. A testbe val� visszat�r�s ut�n sokan ezek k�z�l a szem�lyek k�z�l pontosan le�rt�k a besz�lget�seket �s esem�nyeket.

Megjegyz�s: Az OOBE picivel k�l�nb�zik az asztr�lprojekci�t�l �s tiszta �lomt�l, ez a k�l�nbs�g pedig a val�s idej�, objekt�v megfigyel�s. Ezt az asztr�ltest okozza, amely nagy adag �teri anyagot tartalmaz, amely k�zel tartja a fizikai vil�ghoz.

A val�s idej� OOBEt k�t f� oka lehet.

1. Az illet� szem�ly k�zel �ll a hal�lhoz, vagy ezt hiszi, amelynek k�vetkezt�ben nagy adag �teri anyag vezet�dik �t az asztr�ltestbe, felk�sz�l�sk�nt a hal�l folyamat�ra

2. Az illet� szem�lynek akt�vak a csakr�i, �s ugyanazt csin�lj�k. �teri anyagot vezetnek az asztr�ltestbe. A csakra-aktivit�s lehet velesz�letett vagy begyakorlott, tanult tulajdons�g.

Megjegyz�s: Lehets�ges a tudatos projekci� k�zben OOBE el�r�se, ha el�g �teri anyagot gener�lnak a csakr�k. Egy OOBE sor�n a val�s�got igazik�nt fogjuk fel (val�snak), az id� pedig "norm�lis" (azaz val�s idej�).

Gyakorlatilag, amikor a val�s vil�gba t�rt�n� val�s idej� projekci�t v�gz�nk, mint egy OOBE, ez a projekci� val�j�ban a fizikai- �s az asztr�ldimenzi� k�z�tti hat�r-, �tmeneti s�vot c�lozza meg. Ha az asztr�ltest el�g �teri anyagot tartalmaz, akkor csak kicsit tud a val�s�gt�l elrugaszkodni. Ez azt jelenti, hogy a projekci� val�s idej� lesz, �s olyan k�zel t�rt�nik a fizikai val�s�ghoz/vil�ghoz, hogy megk�l�nb�ztethetetlen lesz att�l.