A SZFINX �S GRIFF TITKA

   A szfinx az �kori g�r�g, egyiptomi �s mezopot�miai mitol�gi�kban �s mondak�r�kben szereplõ oroszl�ntestû, emberfejû l�ny. Mezopot�mi�ban sz�rnyakkal �br�zolt�k, f�rfi �s nõi arc� v�ltozatban egyar�nt. T�bbnyire f�legyenesedõ �lõ helyzetben �s f�lemelt f�l manccsal szerepelt pecs�tnyom� hengereken, faragv�nyokon, szobrokon. Gyakorta fordult elõ p�ros�val vagy egy griff mad�rral p�rban.
   A mûv�szetben legelsõ �s legismertebb szobra az egyiptomi Giz�ban, a Khephr�n piramis elõtt magasod� kõkolosszus, ami �ll�t�lag a f�ra� arcm�s�t viseli. A t�rt�n�szek szerint a szfinx jelk�pes uralkod��br�zol�s volt sok�ig. A g�r�g�kn�l a m�k�n�i s�rokb�l elõker�lt leletek sz�rnyas szfinxei fej�k�n lapos sapk�t viselnek, amin l�ngnyelvre eml�keztetõ d�sz tal�lhat�, nem tudni mi�rt. Ugyanez a l�ngnyelv a gizai nagy szfinx melsõ l�bai k�zti kõt�bl�n is szerepel.
   A legh�resebb mitikus szfinx a boi�tiai Th�ba v�ros�nak lak�it tartotta retteg�sben, v�laszt k�vetelve tõl�k egy tal�l�s k�rd�sre, amit a m�zs�kt�l tanult.: "Mi az, aminek csak egy hangja van, m�gis reggel n�gy, d�lben k�t, este h�rom l�bon j�r?" Aki nem tudott felelni a k�rd�sre, azt a szfinx felfalta. V�g�l Th�ba leendõ kir�lya, Oidipusz adta meg neki a helyes v�laszt: "Az emberrõl van sz�, aki csecsemõk�nt n�gyk�zl�b m�szik, felnõttk�nt k�t l�bon j�r, �regkor�ban botra t�maszkodva." A szfinx sz�gyen�ben levetette mag�t egy szikl�r�l �s sz�rnyet halt. A t�rt�net nyom�n a szfinxet a mindentud�ssal �s b�lcsess�ggel t�rs�tott�k k�sõbb.
   A griff a szfinxhez hasonl�an egy sz�rnyas vagy sz�rnyatlan, oroszl�ntestû, sasfejû mitol�giai l�ny volt az �korban. A mezopot�miai griffnek tarajos feje volt, a min�szi g�r�g griff pedig g�nd�r s�r�nyt viselt. Fekve vagy h�ts� l�bain �lve �br�zolt�k, gyakran szfinxszel egy�tt, szent�lyekben �s s�rokban, ami alapj�n val�sz�nû, hogy a szerepe v�delmezõ lehetett. A g�r�g griff csõre nyitott volt, nyelve visszahajlott, tov�bb� l�f�let viselt, feje tetej�n kontyszerû dudorral.
   Ma senki sem �rti ezeknek a kital�lt l�nyeknek a szerep�t az �kori kult�r�kban, ahogyan m�g sok m�s furcsa sz�rnnyel sem tudnak mit kezdeni a t�rt�n�szek (uroborosz k�gy�, kentaur, unikornis, pegazus, h�tfejû s�rk�ny, stb.) Itt az ideje h�t felfedni a titkukat.

   A szfinx a f�nykvantum (fotin�) �br�zol�sa, a griff a t�rkvantum� (szerin�). L�that�an az elõzõ vil�gkorszakb�l fennmaradt szent iratok alapj�n pr�b�lt�k a k�sei ut�dok rekonstru�lni a tud�st, �s mivel nem �rtett�k, a hasonlatokat v�ve alapul teljesen t�v�tra futottak. Az energia k�t form�j�nak le�r�s�b�l csak az ember sz�m�ra �rthetõ, h�tk�znapi hasonlatokat emelve ki �gy alkott�k meg ezeket a groteszk l�nyeket. Menj�nk sorba v�gig az ezt igazol� �sszef�gg�seken.:
   A szfinx �s a griff csup�n a fej�ben k�l�nb�zik egym�st�l, a test�k ugyanolyan. A f�ny �s a t�r csup�n a forr�srendszer�ben elt�rõ (a forr�sok sz�m�ban �s sebess�g�ben), de ugyanolyan spir�lg�mbi hull�mteret kelt a mûk�d�se sor�n. A test�k az�rt n�gy l�b� oroszl�n, mert a k�rp�ly�n mozg� tachion n�gyes szimmetri�j� idõrendszert kelt. Az oroszl�n egy�bk�nt az asztrol�gi�ban t�zes jegy (tachion TÛZ), az erõ (energia) �s kir�lyi fens�g (f�nyess�g) szimb�luma. A sz�rnyak jelzik, hogy az energiakvantum rep�l (szabadon mozog). Mezopot�mi�ban az energi�t egyszerûbb szimb�lummal is �br�zolt�k, a sz�rnyas ker�kkel. Mai vil�gunkban ez a Magyar �llam Vasutak jelv�ny�ben tal�lhat� meg.
A szfinx emberi feje jelzi, hogy �rtelmes, intelligens l�nyrõl van sz�, aki mellesleg az ember lelk�nek l�nyege, hisz a l�lekszent�ly centrum�ban egy darab fotin� egziszt�l. Az intelligencia �s b�lcsess�g az idõben visszacsatolt rendszerek (idõhurok) legfontosabb tulajdons�ga, az inform�ci� megõrz�s�nek �s �lland� perturb�ci�j�nak kifejezõd�se.
A szfinx fej�n l�that� sapka, tetej�n a l�ngnyelvvel (TÛZ) ugyancsak korrekt c�lz�s a tachionra. A gizai nagy szfinx haja ennek megfelelõen lefel� kisz�lesedik, h�tul k�ppal�stk�nt �vezve a fejet.
   A g�r�g szphingein sz� jelent�se az �sszek�t, szorosan bez�r, megszor�t ig�bõl sz�rmazik. A sz� �rulkodik, mert az energia egy idõhurok, egy z�rt �s szoros (kicsi m�retû) ciklus, aminek forr�sai egyek: elv�laszthatatlanul �sszek�t�ttek.
   Az arabok a gizai nagy szfinxet Abul-Haulnak, a Retteg�s Atyj�nak is nevezik. Ez nyilv�nval�an rejtett utal�s arra a pillanatra, amikor az Atya forr�s bel�p a saj�t m�ltter�be, �nmag�t pillantva meg, s ezzel a l�trehozza az idõbeli visszacsatol�st. A retteg�s itt a r�m�let szinon�m�ja. Tal�n nem j�l ford�tott�k vagy az �vezredek alatt eltorzult, m�dosult az eredeti jelent�se, ami a R�m�let Atyja vagy m�gink�bb az Atya R�m�lete lehetett. �rdekes p�rhuzam, hogy Jacob B�hme n�met filoz�fus (cip�szmester �s m�dium) teremt�srõl �rt tan�t�saiban a tachion m�ltba l�p�s�t r�m�letnek k�dolt�k! 
Gyakran �br�zolt�k p�ros�val a szfinxeket, nõi �s f�rfi v�ltozatban. Nyilv�n mert idõvel elzajosodott, elfelejtõd�tt a l�ny nem�vel kapcsolatos inform�ci�, de az eredeti szfinx f�rfi t�pus� volt (jobbos), ahogy a griff mad�r is.

   

   A griff, mint a t�rkvantum antropomorf szobra sas fejû. A s�m�nok �vezredek �ta sasnak nevezik a Mindenhat�t, akibõl a vil�g sz�lai ki�radnak. A sas csõre a tachion cs�csa. Benne a visszakanyarod� nyelv a rendszer ciklikus tulajdons�g�ra utal, fej�n a taraj �s a l�f�lek, azaz cs�csos k�pzõdm�nyek szint�n TÛZ szimb�lumok. A kontyszerû dudor a spir�lg�mbi t�rre eml�keztet formailag, m�g a g�nd�r hajat �rtelmezhetj�k el�gaz�, ki�rad� idõsz�lakk�nt. A feltartott egyik mancs jelzi a griff (t�ridõ) manipulativit�s�t, hat�erej�t, hatalm�t, amivel a vil�g dolgai f�l�tt b�r.
   G�r�g�l a griff-et gr�psznek �rj�k. Õk v�delmezõ, õrzõ szerepk�rben tal�lhat�k meg a mitol�gi�ban, mint a kerubok a zsid� misztik�ban vagy az angyalok (ezek is sz�rnyas l�nyek). A monda szerint a griff a legnagyobb mad�r a f�ld�n. Ez �gy igaz, mert õ a fõn�k, akinek isteni hatalma van, teh�t itt nem fizikai m�retrõl van sz�! Ha kit�rja sz�rnyait, eltakarja a napot is (a hull�mtere nagyobbra dagad, mint a Nap, hisz az eg�sz rendszerbubor�kunkat bet�lti), ugyanakkor a nap vezetõj�nek (t�rszer�n, lok�lis Mindenhat�) �s Apoll�n szent madar�nak tartott�k, amik valami aranyat õriztek valahol. Nem aranyf�met õriztek, hanem az Aranyaty�t (esetleg Aranyany�t), mag�t a Napistent az õ m�solati rendszerei.
   Apoll�n istenrõl ennek kapcs�n �rdemes tudnunk, hogy h�vt�k Phoibosznak is (Ragyog�), valamint L�keiosznak (Farkasokt�l �v�) vagy Loxiasznak (K�t�rtelmû). Zeusz L�t�val nemzette, vagyis az õsk�oszban sz�letett (a l�-t�ban) t�rszer�nr�l van sz� (akinek idõrendszer�ben minden k�t�rtelmû a kettõs idõsûrûs�g miatt). A haja aranyos (Aranyatya), �s �tnapos kor�ban azzal kezdte karrierj�t, hogy meg�lte a P�th�n k�gy�t, Gaia egyik fi�t, aki s�rk�ny (TÛZ, farkas azaz farokkal rendelkezõ l�ny) volt �s retteg�sben tartotta Delphoit �s k�rny�k�t. Az esem�ny jelentõs�ge: a t�rszer�n hull�mtere rendet rakott a teremt�sben, �rr� lett az õsk�oszon (Gai�n �s gyermekein), s ezzel tervezhetõv�, ir�ny�that�v� �s egyben j�solhat�v� tette az univerzumban zajl� esem�nyek menet�t.
   A szfinx tal�l�s k�rd�s�ben az egy hangja van kifejez�s azt takarja, hogy az energiakvantumnak egys�ges a zeng�se, mert benne minden forr�s azonos ir�nyban forog �s kering. Az eddigiek alapj�n most m�r nyugodtan bel�thatjuk, hogy a k�rd�sre a v�lasz: "a szfinx". Teh�t �nmag�ra k�rdez r� a b�lcs: Ki vagyok �n? A fotin� teremtm�ny a rendszerben, ahogyan az ember is, teh�t nem teremtõ, b�r k�pes dolgokat kital�lni �s megalkotni. Oidipusz tudta a v�laszt a k�rd�sre, aki a f�ldi mindenhat� megszem�lyes�tõje ebben a t�rt�netben. Oidipusz sorsa az volt (elõre megj�solt m�don), hogy apj�t meg�lte (�tvette a hatalm�t), s �rr� lett anyj�n (az anyagi vil�gon). Ehhez a b�lcsess�gen kereszt�l vezetett az �t, b�r s�lyos �rat kellett fizetnie a gyõzelem�rt.
   A reggel n�gy l�bon j�r azt jelenti: a teremt�s kezdet�n az energiakvantumokb�l n�gyes idõsz�l el�gaz�sok fakadnak, alapot szolg�ltatva a k�sõbbi vil�gnak. Ez a teremt�smond�kban a n�gy �gt�ja a vil�gnak. A d�lben k�t l�bon j�r azt jelenti: a kelt�si ciklus sor�n k�t ir�nyba �jabb el�gaz�sok indulnak, egyik a rendszer m�ltja fel�, a m�sik az okforr�s ir�ny�ba, s ezen �ll meg a rendszer az akt�v mûk�d�se sor�n (fenntart� forr�s �s a m�lt inform�ci�i). Az este h�rom l�bon j�r pedig azt jelenti: a kvantum botra t�maszkodik, ami seg�ti a mozg�sban. Egy harmadik idõsz�l le�gaz�st kelt a ciklus kiteljesed�sekor, amibõl �j teremtm�ny sz�letik, el�gazva belõle.
   A 4+2+3=9, ami a fotin�ban a 8 forr�shely plusz 1 k�z�psõ pont a kocka test�tl�j�ban. Ez egyben az �let sz�ma is. Teh�t aki tudja a szfinx k�rd�s�re a v�laszt, mert helyes �nismerettel rendelkezik, az �letben marad. Nem eszi meg a sz�rny (az idõ k�pr�zata), vagyis megvil�gosodva kijuthat a szamsz�r�b�l, az ill�zi�k csapd�j�b�l. A f�nnyel kapcsolatban m�g l�sd: "A f�nycsillag j�t�ka" c�mû �r�st.
   �rdekes kapcsol�d�s a t�m�hoz, hogy a magyarok szent totem�llata, a turulmad�r nagyon hasonl� tulajdons�gaiban a griffhez. Mi a turul n�pe vagyunk, a t�rszer�n gyermekei. Emes�t a turul ejti teherbe: gyakorlatilag szûznemz�s t�rt�nik, megsz�llja a szentl�lek. �lmos teh�t az Isten egyik Fia, mint J�zus. �gy tudjuk az �gi mesterektõl, hogy a Mindenhat� megterm�keny�t�st v�gzõ (hardver) perif�ri�ja, mad�rszerû teste kimondottan arra haszn�latos, hogy �ltala csin�lja meg a Fi�t, hogy az testet �lthessen. Mert egy k�z�ns�ges f�rfiember szervezete erre nem k�pes, legyen b�rmilyen fick�s �s eg�szs�ges is, a t�l magas l�lekrezg�si szint miatt, amit ez a fajta nemz�s ig�nyel.