TENGRI
Men
 
BEJELENTKEZS
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
SZMLL
Induls: 2005-05-10
 
HIRLEVL
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
.

          Libikka

 

  

 
EGYB IRSOK
EGYB IRSOK : 38.gi Jel

38.gi Jel

  2005.10.18. 18:00

Csiksomly

gi jel
HUNNIA 118. szm

Az gen nagy jel tnt fel

Az gen nagy jel tnt fel: egy asszony, kinek ltzete a Nap volt, lba alatt a Hold, fejn tizenkt csillagbl korona. Mivel ldott llapotban volt, fjdalmban s szlsi gytrelmeiben kiltozott. (Jel 12, 1–2) Figyermeket szlt, aki vasvesszvel kormnyozza az sszes nemzeteket. (Jel 12, 5) Erre harsny hangot hallottam a mennyben: „Eljtt Istennk dvssge, ereje s kirlysga, a Flkentjnek uralma”. (Jel 12, 10) rvendezzetek ht mennyek s ti, akik benne laktok! (Jel 12,12) dv, dicssg s hatalom Istennknek! (Jel 19, 1) Elrkezett a brny menyegzjnek napja. (Jel 19, 7) Akkor j eget s j fldet lttam. Az els g s az els fld elmlt s a tenger is megsznt. (Jel 21, 1) A trn fell harsny hangot hallottam: „Nzd, ez Isten hajlka az emberek kztt! velk fog lakni, azok pedig az npe lesznek, s maga Isten lesz velk. Letrl szemkrl minden knnyet. Hall nem lesz tbb, sem gysz, sem jajgats, sem fjdalom. Ami eddig volt, elmlt.” A trnon l gy szlt: „me, jjalkotok mindent.” (Jel 21, 3–5)

Az gen nagy jel tnt fel: egy asszony, kinek ltzete a Nap volt, lba alatt a Hold, fejn tizenkt csillagbl ll korona. Ki ez az asszony, akirl Szent Jnos beszl? A szentrs-magyarzk szerint nem egy konkrt szemlyre kell gondolnunk... A Jelensek knyve nem a trtnelembe, hanem az apokaliptika vilgba vezeti olvasit. A Napba ltztt asszony jelkp, az - s jszvetsg egybeolvasztott szimbluma. A tizenkt csillag korona az szvetsg tizenkt ptrirkjra s az jszvetsg tizenkt apostolra utal. Ez a bibliai kp ihlette az Egyeslt Eurpai Uni zszlajnak tervezjt. Az gsznkk EU-zszl, a rajta lthat szimblum, a tizenkt csillag olyan, mint egy templomi Mria-lobog. Az EU-zszlra ha rfestenk a Napba ltztt asszony kpt, vallsos jellege volna.

Kontinensnket a grg mitolgia Eurpa nev istennjrl neveztk el. Az j Eurpa, az Egyeslt Eurpai Uni tizenkt csillagot brzol kk zszlja minket, keresztnyeket nem a pogny istennre, hanem egy trtnelmi szemlyisgre, az istenanyra, a Boldogsgos Szz Mrira emlkeztet. A csksomlyi bcsn a Napba ltztt asszony nemcsak jelkp, hanem valsg. Pnksd szombatjn a mltban feltnt s ma is feltnik a nagy jel Csksomly egn. Mi, Erdlyorszg, Magyarorszg, Felvidk, Krptalja, Vajdasg, rvidk, Csngvidk s nagyvilg magyarjai felfigyeltnk a nagy jelre s ide zarndokoltunk a Krpt-medence legnagyobb bcsjra.

Kt httel ezeltt a romn egyhz nnepelt. Most rajtunk a sor, az erdlyi katolikus magyar egyhz nnepel. A csksomlyi bcs soha nem okoz csaldst. A Szentllek nem a politikai szelek jrshoz igazodik. A Szentllek kegyelmi ltogatsa soha nem marad el. Ha kitrulkozunk eltte, mindig betlti lelknket. A csksomlyi bcsn nem rszmagyarnak, hanem sszmagyarnak rezzk magunkat. Kpzeletnkben eltnnek a Szent Istvn-i birodalmat sztdarabol demarkcis vonalak. Az si nagy hazt, Szent Istvn birodalmt ltjuk magunk eltt, azt a fldet, amelyet eleink ezer ven t vdtek, amelyrt letket ldoztk. Ms valls testvreink is velnk vannak. Reformtus, evanglikus, unitrius, grgkeleti testvreink imja erst minket. A csksomlyi bcs a hit, a Mria-tisztelet s az egyv tartozs nnepe. A zsidk htszer kerltk meg Jerikt, hogy a vros falai leomoljanak. Neknk, bcssoknak, nem kell megkerlnnk a kegytemplomot, csak be kell lpnnk az si szentlybe s a Szz Anya szne eltt leomlanak a bennnket elvlaszt falak. Mindennapi letnket a szthzs keserti meg. A pnksdi bcst az sszetarts lmnye teszi felejthetetlenn. Minduntalan azt halljuk, hogy kis orszg, kis nemzet vagyunk. Csksomly ennek cfolata. Nagyok vagyunk. ppen olyan nagyok, mint a francik Lourdes-ben, a nmetek Altttingben, a lengyelek Czestochowban.

A csksomlyi bcsn megvalsul Szent Istvn lma: a bcssok ltal az egsz nemzet hdol a magyarok Nagyasszonya eltt. Tudatosul bennnk, hogy vszzadokon t a keresztnysg vdbstyja voltunk, megvdtk a keresztny hitet, s most a keresztny hit vd meg bennnket.

A csksomlyi bcsn a vgtelen utni vgyunk beteljesedik, a messzesg kzeliv zsugorodik, az rkkvalsg az idbe torkollik, az g a flddel lelkezik. A Somly hegyn ugyanazt ljk t, mint az apostolok a Tbor hegyn. Pter apostollal mi is felkiltunk: Uram, j neknk itt lenni, tvol a szrke htkznapok portl s zajtl, szeretnnk itt strat verni. A Hreb s a Somly hegye hasonlt egymshoz, hisz mindkett az Isten-kzelsg magaslata, de klnbzik is egymstl. A Hreb hegyn csak a csipkebokor gyulladt lngra, mg a Somly hegye teljesen lngba borult. A Szentllek gyjtotta tz tjrja szvnket. A sok lngocskbl nagy lng, az egsz magyar nemzetet megvilgt s felmelegt pnksdi tz gerjed.

De nemcsak a Napba ltztt asszony, hanem mi, a bcss zarndokok is jel vagyunk. Orszg-vilg szemll bennnket. Akarva-akaratlanul emlkeztetjk testvreinket Jzus szavaira: „Aki megvall engem az emberek eltt, azt n is megvallom mennyei Atym eltt, de aki megtagad engem az emberek eltt, azt n is megtagadom a mennyei Atym eltt”. (Mt 10, 32–33) Krisztust nemcsak szval, hanem vallsi ktelessgnk elhanyagolsval is megtagadhatjuk. A csksomlyi bcs is azt bizonytja, hogy a valls nem magngy, hanem kzgy, a legnagyobb gy. A valls tansgttel, Krisztusnak az emberek eltt val nneplyes megvallsa.

A lelkipsztorok megllaptjk, hogy a diktatra idejn tbb keresztny jrt templomba, mint manapsg A trkeny demokrciban sokan megszaktottk kapcsolatukat a templommal, az egyhzzal. Magyarzatnak sznt rvelsk valjban magyarzkods. Isten nem koldus, akinek jelenlte knyelmetlen, ezrt tvol tartjuk magunktl, majd letnk vgn, amikor ismt szksgnk lesz r, kegyesen befogadjuk. letnk alkonyn nhny mea culpval nem tehetjk jv, amit hossz vek folyamn elmulasztottunk. Isten megrdemli, s csak rdemli meg, hogy egsz letnk folyamn keressk. Szent goston vallomsa tallan fejezi ki az Istentl elszakadt ember lelkiismeret-furdalst: „Ksn kezdtelek szeretni, Uram, s akkor sem szerettelek igazn.”

Mi, hitnket gyakorl keresztnyek nem elgedhetnk meg sajt dvssgnk munklsval. Nem mondhatjuk Kinnal, nagykpen: „Vajon rzje vagyok-e testvremnek?”

Nem elgedhetnk meg azzal, hogy szerencssek vagyunk, mert bekerltnk No brkjba s megmenekltnk, de hogy mi trtnik a kintrekedtekkel, az mr nem rdekel bennnket. A bcsrl haza kell vinni a pnksdi lngot, fel kell melegteni kzmbs krnyezetnket. Keresztel Jnoshoz hasonlan el kell ksztennk az r tjt, hogy mindenki meglssa az dvssget.

A liturgia a Napba ltztt asszony metaforjt a Boldogsgos Szzre alkalmazza. Szent Jnos rsa szrnyal kltemnyre hasonlt, azrt fl, hogy gy jrunk vele, mint a modern verssel: elolvassuk, rdekesnek talljuk, de hamar el is felejtjk. Ezrt a lrai szveget emlkeztetl csoportostsuk hrom gondolat kr.

A Boldogsgos Szz szenved asszony.
A Boldogsgos Szz rvendez asszony.
A Boldogsgos Szz megdicslt asszony.

A Boldogsgos Szz szenved asszony. Ragadjunk ki nhny ismert mozzanatot Mria letbl. A Szentrs szkszav, abbl nem ismerjk meg a Szzanya lett. A kevs adat viszont sokat mond s mg tbbet sejtet. Az angyali dvzlet rvid ideig tart esemny, olyan, mint egy felvillan fny. Azutn Mria ezernyi krdssel viaskodik. Mr Jzsefhez fzd viszonya sem felhtlen. Mivel tudja igazolni jvend frje eltt, hogy nem lett htlen hozz? Jzsef is tpreng. Titokban el akarja bocstani jegyest, mert a helyzet tarthatatlan. Mria hallgat, egy szt sem szl, hogy eloszlassa Jzsef gyanjt, mert ami trtnt, az az Isten titka s nem az v. Vajon mit kellett tlnie Mrinak, amg Isten diszkrten, lombeli felvilgostssal vissza nem hozta Jzsef bizalmt. s Jzus szletse sem gy trtnt, ahogy az elvrhat lett volna. Isten adott ugyan egy feltn jelt, de csak keveseknek. Az angyalok nagy rmet hirdettek, de a tmeg mit sem tud errl. Csak a psztorok tani a nagy esemnynek. Milyen vkonyka fnysugr. A prftk jvendlse beteljesedik, az Isten fia vilgra jn s mindennek alig van lthat nyoma. Vagy gondoljunk az egyiptomi meneklsre. Ksrteties a sttsg nemcsak kint, hanem Mria lelkben is. Kpzeljk magunkat Mria helybe a betlehemi gyermekgyilkossg idejn.

Sok felesg Mria helyben mit tett volna, ha frje jnek idejn kihzza az gybl, hogy rmlten kzlje: azonnal indulni kell?! A szamr tra kszen, el a gyermekkel s a batyuval! Isten semmi magyarzatot nem ad. Ezek az rk s napok gytr prbnak tettk ki Mria hitt. Nem tudhatta, mit akar Isten, s az a gondolat is megksrtette: vajon Isten fia, akit vilgra hozott? Isten mirt engedi meg, hogy ilyen szrnysgek trtnjenek?

A bibliai szveg tansga szerint „ldott llapotban volt, fjdalmban s szlsi gytrelmeiben kiltozott.” Mrit nem azrt nevezzk szenved asszonynak, mert gyermeket szlt, tlte a gyermek vilgrahozatalnak knjait. Mg a nehz szlsen tesett anyt sem nevezzk hsnek, a gyermekszls nehz, de vgl is a termszet rendjhez tartoz mindennapi esemny. Mrin beteljesedett Simeon jvendlse: lete folyamn szmtalanszor tjrja szvt a fjdalom tre.

De vajon mit lhetett t Mria a kereszt alatt? A vgs bcs szvet tp perceiben lelkben filmszeren peregnek az esemnyek: a nzreti boldog egyttlt, a nyilvnossg eltti fellps, Keresztel Jnos tansga, a csodk, a tmeg rajongsa, aztn a fordulat, a vezetk elfordulsa, az ldzs, a fenyegetsek, az elfogats, a hamis tank, az tlet s keresztre feszts.

A termszet rendje szerint a gyermek temeti el desanyjt. sszehasonlthatatlanul fjdalmasabb, ha az desanya li meg gyermeke hallt. Vajon mit lhetett t a Szzanya, amikor a kereszten haldokl fia megvegesedett szemmel rtekintett s elhal hangon ezt suttogta: „Asszony, me a te fiad!” me, akit Mria vilgra szlt, akit rajongsig szeretett, akit szeme fnyeknt fltett, nincs tbb!

Amint a Boldogsgos Szz szenved asszony volt, gy a Szent Istvn ltal a Boldogsgos Szznek felajnlott nemzet is szenved nemzet. Mria nemzetnek, Mria gyermekeinek is vllalniuk kellett a csapsokat. A rgmltrl nem is beszlve, csak szzadunkban hny magyar desanya lte t a kereszt alatti jelenetet a kt vilghbor poklban, a Don-kanyar gyszban, 1956 vrtengerben, a diktatra kegyetlensgben. De nemcsak az desanyknak, hanem a haza minden gyermeknek kijutott a szenvedsbl. Ms npek is szenvedtek, de kzel sem kaptak akkora sebeket, mint mi. Amint Mria tprengsre nem adatott vlasz az gbl, gy mi sem rtjk a trtnelem szmtalan igazsgtalansgt. Nem rtjk, hogy mirt szabdaltk darabokra a Szent Istvn-i rksget, mirt lettnk mi, a peremvidk magyarjai, az haztl elszaktott rvk s az j haza mostoha gyermekei. A hit sem ad mindenre vlaszt. Sok minden titok marad: Videbimus in altera vita!

De ne kalandozzunk a mltba, ne tpjk fel a sebeket, maradjunk a jelenben! Darwin szerint az l vilgot a ltrt val kzdelem jellemzi. Hogy mennyire gy van, azt a brnkn rezzk. Shakespeare Hamlet cm drmjban ezt a gondolatot mg jobban kisarktja: Lenni vagy nem lenni! Petfivel n gy mondanm: Lenni vagy nem lenni, ez a krds, vlasszatok. A Boldogsgos Szz vlasztott. az letre szavazott, amikor vllalta az anyasgot. is, mint minden lny, nagy csaldot, sok gyermeket szeretett volna a vilgra hozni, de ms volt Isten akarata. Isten terve az volt, hogy Mrinak sok gyermek helyett csak egy gyermeke szlethessk: Jzus Krisztus. Mria alvetette magt Isten akaratnak. Mrihoz hasonlan minden lnynak s desanynak el kell gondolkodni: mi lehet Isten r vonatkoz akarata? Isten akaratt az ismeri fel, aki imdkozik, aki olvassa a Szentrst, aki hallgatja Isten igjt, vigyz lelke tisztasgra. Isten nemcsak a Biblia nagyjainak nyilatkozta ki magt, hanem minden embert szemlyesen megszlt a hitben. Jzus az desanyjt szltja a lelkiismeret szavban, a kegyelem vonzsban, az letfakaszts varzsban. Vajon mit akar s mit nem akar Isten? Az els krdsre nehezebb, a msodikra knnyebb vlaszt adni. Egszen biztos: nem Isten akarata, hogy a szociolgusok elrejelzse valra vljk, 2020-ra a tzmillis Magyarorszg ht s fl millira zsugorodjk. Nem Isten akarata, hogy a ktmillis erdlyi magyarsg tovbb fogyjon, nem lehet Isten akarata, hogy a Krpt-medence magyarsga lassan felszvdjon. Isten akarata az, amit a Biblia els lapjn olvasunk: „Legyetek termkenyek, szaporodjatok, tltstek be a fldet s vonjtok uralmatok al!” (Ter 1, 28)

Az els asszony, va, amikor megzlelte a tiltott fa gymlcst, elhitte a ksrt szavt, hogy olyan lesz, mint az Isten. Olyan szpp vlni, mint az Isten – valszn, hogy ez a ni nem rk ksrtse vtl napjainkig tart. Hresnek lenni, hdtani, az let napfnyes oldalra kerlni – ezt hirdetik a szpsgkirlynk, a filmsztrok, a feminista mozgalom lharcosai. El akarjk hitetni, hogy a kozmetikai szalon a mennyorszg elcsarnoka. Tveds ne essk, az egyhz nem szpsgellenes, az egyhz fennhangon hirdeti a hervatag fldi szpen tli rk szpet, ami Istenben gykerezik. Pl apostol misztikus elragadtatssal mondja: „Szem nem ltta, fl nem hallotta, emberi szv fel nem fogta, amit ksztett Isten azoknak, akik szeretik t”. (1 Kor 2, 9)

Az egyhz a csillog reklmok s vltakoz divatok kztt rmutat a legnagyobb fldi szpsgre, az anyasg szpsgre. A gyermeket vilgra hoz anya olyan, mint az Isten. Amint Isten az embert a maga kpre s hasonlatossgra teremtette, az anya is gyermekt sajt kpre s hasonlatossgra szli meg. Az letads nemcsak a hzastrsak kztti legnagyobb emberi kzelsg, de pratlan Isten-kzelsg is. A gyermek a szli szeretet legnagyobb izzsbl kipattant szikra. Nincs az az kszer, brilins, amelynek csillogsa felrne a gyermekszem szpsgvel. A ni arc szp a tskban hordott tkr fnyben is, de sszehasonlthatatlanul szebb az l tkrben, a szeretetet visszasugrz gyermekmosolyban.

A Boldogsgos Szz az Isten fit hordta szve alatt s mgsem akart olyan lenni, mint az Isten. egyszer cseld, az r szolgja akart maradni. Mria a kldetst szolglatnak tekintette.

A magyar haznak nem olyan nkre van szksge, akik a boldogsgot a tiltott fa gymlcsnek zlelgetsben ltjk, hanem Mrihoz hasonl desanykra, akik az anyasgot hivatsnak, a legszebb hivatsnak tekintik.

desanyk, nzzetek krl a Krpt-medencben, az egykori nagy magyar hazban, vegytek szre az elcsatolt terletek haldst, halljtok meg lelkipsztoraitok jajkiltst: ktszer, hromszor tbbet temetnek, mint keresztelnek. Az si tj nem vltozik, de a tj laki szemltomst kicserldnek. desanyk, senki ms, csak ti tudjtok ezt az elidegened fldet jbl szlfldnkk varzsolni!

A vajd, szl asszony bibliai kpe kisebbsgi sorsunk nyomorsgra emlkeztet. A termszet rendje szerint kilenc hnapra megszletik a gyermek, nlunk a rendszervlts utn nem kilenc hnap, hanem kilenc v telt el, s alig vltozott valami. A hatalmon lvk kzl sokan azzal vdolnak, hogy velnk, kisebbsgiekkel van a legtbb baj. „Bnnk”, hogy egyltaln vagyunk, „f bnnk”, hogy lni akarunk, hogy seink hagyatkt visszakveteljk. Nem rjk be az uralkod nemzet asztalrl lehull morzskkal. A koldus Lzr-sorsot megalznak, felhbortnak s elviselhetetlennek tartjuk. Mindent kiprbltunk: voltunk mr ellenzkben, jelenleg kormnykoalciban snyldnk, de semmire sem jutunk. E szavak hallatn nmelyek bizonyra felkapjk a fejket s mltatlankodnak: elegnk van a politikbl, legalbb a bcsn ne halljunk rla! Vajon megtehetjk ezt? Berhetjk-e egy szirupos prdikcival? Somly hegyn elfeledhetjk-e, hogy honnan jttnk, s nhny ra mlva hova kell visszatrnnk?

Ne gondoljtok, kedves testvrek, hogy az igehirdett elkapta a hv s mellkvgnyra futott. Emlkeztetlek benneteket Isten szolgjra, Mrton ronra. A nagy pspk prdikciit azrt nem tudjuk feledni, mert azokban az erdlyi let lktetett. Mrton ron nem rte be egy elvont bibliamagyarzattal. Beszdeiben a politikt idrl idre az evanglium tlszke el idzte, s az „igen-igen” s a „nem-nem” flrerthetetlensgben kimondta az tletet. Igehirdetse a legnehezebb idben megtart er volt, mert megvolt benne a kisebbsgi sors nyomorsga s az g felszabadt rmhre is. Neknk, igehirdetknek meg kell tanulnunk Mrton rontl az idk jeleire figyelni s nyomorsgban az evanglium nevben hitelesen szlani.

Ha a nagy pspk pldja sem gyzne meg benneteket, akkor idzem az egyetemes egyhz fpsztort. II. Jnos Pl ppa a Christifideles laici cm apostoli levelnek 42. pontjban ezeket rja: „A vilgi hvk semmi mdon nem mondhatnak le a ‘politikai letben’ trtn rszvtelrl, vagyis arrl a sokrt s szertegaz gazdasgi, trsadalmi, trvnyhozi, irnytsi s kulturlis munkrl, amelynek clja szerves s intzmnyes mdon a kzj elmozdtsa... A szemly s a trsadalom rdekeit szolgl politika alapvet ismrve a kzj keressben rejlik. Mindenki s minden egyes ember javrl van sz... Napjainkban srget szksgessgknt s felelssgknt jelentkezik, hogy a vilgi hvknek tanskodni kell a politikai tevkenysghez szorosan kapcsold emberi , s evangliumi rtkek mellett...”

XXIII. Jnos ppa az egyhzat alv rishoz hasonltotta. Itt s most mi vagyunk az alv ris, akit a trpk lektztek. Mi, a np, engedtk, hogy a politikusok megszdtsenek, a fejnkre njenek. Itt az ideje, hogy felbredjnk, s rbredjnk erinkre. Nem elg a demokrciba belecsppenni, a demokrcit meg is kell tanulni. Tudatostani kell magunkban, hogy nem mi vagyunk a politikusokrt, hanem k vannak rettnk. Mi, a szavazpolgrok adtuk a megbzatst s neknk kell azt szmon krni. Ha csaldottak vagyunk, akkor a mi ujjunk rja a politikusok feje fl a Dniel prfta knyvben olvashat hres szavakat: „Men, tekn parszin” – megmrettettl, kevsnek talltattl, elvettetsben lesz rszed. Kilenc v utn nem trtnt csoda, a csodt neknk kell mvelnnk: rknyszerteni a politikusokat, hogy a demagg szlamok helyett vgre a kzj elmozdtsn fradozzanak. Neknk kell a politikusok flbe kiltanunk, hogy ebben az egykor gazdag orszgban maholnap elviselhetetlen az let. Ez mr nem szegnysg, hanem tmegnyomor. Eurpban a harmadik vilg szintjre sllyedtnk. A politikusok hiba kozmetizlnak, vdik az orszg imzst, ha a polgrok helyzete alulmlhatatlan. Hvhatnak ide brkit vakulj vilg jeligre, ha nem tallnak kiutat.

„Adjtok meg a csszrnak, ami a csszr, s Istennek, ami az Isten” – mondja Krisztus. A csszrnak megadni azt, ami a csszr nemcsak azt jelenti, hogy befizetjk az adt. A haza nemcsak adfizetst, hanem a hazra val odafigyelst is jelent. A haza akkor l, ha a polgrok politikailag rettek, ha kiszrik a politikbl a szennyet, ha vigyznak a kzlet tisztasgra.

A Boldogsgos Szz rvendez asszony. Mria Jzus els tantvnyaknt megrtette, hogy a jelen let szenvedsei nem mrhetk a jvend dicssghez. Jzus feltmadsa fordulpont nemcsak az apostolok, hanem a Szzanya letben is. A hsvti hit fnyben egyszerre minden megvilgosodik eltte, nem kell tbb tprengenie, fontolgatnia az esemnyek rtelmt. A vajd asszony rvendez asszonny vlt. A mennyei Jeruzslem, a megdicslt egyhz hangulatt ler bibliai szavak rillenek az rvendez Szzre. Mintha a Magnificat folytatsa lennnek: „Eljtt Istennk dvssge, ereje s kirlysga, Flkentjnek uralma”. (Jel 12, 10) „Elrkezett a Brny menyegzjnek napja”. (Jel 19, 7) „Akkor j eget s j fldet lttam. Az els g s az els fld elmlt s a tenger is megsznt.” (Jel. 21, 1) A trn fell harsny hangot hallottam: „Nzd, ez Isten hajlka az emberek kztt!”

Fellini Nyolc s fl cm filmjnek egyik jelenetben egy lelki vlsgban lv, lettl menekl filmrendezt ltunk, aki odadobja magt a szent let remete lbhoz s felkilt: Atym, nincs rtelme letemnek, boldogtalan vagyok. Az aggastyn felnz a Biblibl s gy vlaszol: De hol van az megrva, fiam, hogy mindenron boldognak kell lenned itt a fldn? Valban nincs megrva s mgis boldogok akarunk lenni. A boldogsg utni vgyat Isten rta emberi termszetnkbe. A llektan szerint a boldogsgot nem lehet tudomnyosan meghatrozni, s mgis ekrl forog minden. A llektan ppgy, mint a tbbi tudomny, az ember boldogulsn fradozik.

Goethe Faustjnak els rsze azt sugallja, hogy a boldogsgot az rzki rmk nyjtjk. Faust azonban hamarosan rjn, hogy a pillanat elillan gynyre valjban nem boldogtja az embert. A Faust msodik rszben Goethe egyrtelmen tantja, hogy a boldogsg lnyege msok boldogtsban rejlik. Mria lete is ezt igazolja; az ember akkor boldog, ha msokrt l.

A grg mitolgia szerint az emberek jkedve irigysgre ingerelte az isteneket. Az istenek fltkenyek voltak az emberek rmeire. Ezzel szemben a Biblia Istene az rm Istene. Krisztus azrt jtt, hogy evangliumot, rmhrt hirdessen. Az Egyhznak, Krisztus menyasszonynak nem az a feladata, hogy folyton a bnsket ostorozza, bntudatot sulykoljon az emberekbe, hanem hogy rmre hangoljon mindenkit. A bnrl beszlni kell, de csak azrt, mert az a lelki rm egyetlen akadlya. Jzus tudta, hogy keresztre fesztik, s az rs tansga szerint mgis folyton felujjongott a Szentllekben. A mi szenvedsnk messze eltrpl Jzus szenvedse mellett, s mgsem tudunk rvendezni. Eltlozzuk az let apr-csepr kellemetlensgeit, a tszrst is keresztre fesztsknt rzkeljk. Nyafog emberekkel van tele a vilg, hogy lehet velk jvt pteni? Kezdjnk rlni mr itt a fldn, mert egy rkkvalsgon t ezt fogjuk tenni a mennyben! rljnk, mert az nnepl egyhz minden szent misben kzbesti az eszkatalogikus bankettre szl meghvt s megzlelteti velnk az j s rk szvetsg bort. rljnk, mert lakoma vr bennnket Jzus, az isteni Brny.

Az Isten-kzelsg rme sugrzik a ferences atyk arcrl. A ferences bartot nemcsak csuhjrl, hanem a lnybl sugrz rmrl is fel lehet ismerni, ami Szent Ferenc atynk legrtkesebb hagyatka. A Boldogasszony lbnl a szegny bartok hihetetlenl gazdagok s boldogok, mert beteljesedik rajtuk Jzus mondsa: „Szvetek rl s rmtket senki sem veszi el tbb tletek.” (Jn 16, 22) Szent Ferenc fiainak rk hlval tartozunk, mert a trtnelem viharaiban megmentettk a katolikus hitet, a Mria-tiszteletet. Most nem hitnk, hanem letkedvnk, letigenlsnk kerlt veszlybe. Ferences atyk, tantsatok bennnket keresztny letmvszetre, egyszersgre, az evanglium derjre. ruljtok el titkotokat: hogyan tudnnk mi is olyan boldogok lenni, mint ti vagytok.

Csodlatos a magyar himnusz, de szomorks, tragdikra emlkeztet s knnyet csal a szemnkbe. Egszen ms hangot t meg a bcss nek: „Nyljon ki szvetekben az rmvirg...” Ha lni akarunk, tovbb nem szomorkodhatunk. „Megbnhdte mr e np a mltat s jvendt”, vgre rlni kellene. Neknk, magyaroknak klnskppen vigyznunk kell, mert a sok tragdia miatt bra hajl nemzet vagyunk, pedig van okunk az rvendezsre: tvszeltk a trtnelem viharait, kibrtuk haznk feldarabolsnak traumjt. Elpusztthatatlanok vagyunk! Az egyhznak szenteket adtunk, a harctereknek hsket, a tudomnynak Nobel-djas tudsokat. Ms nemzet ujjongana ilyen sikerek lttn. Csksomlyn fohszkodjunk az rvendez Szzhz, hogy tltse meg szvnket az g derjvel. Amint a kenyr s bor Krisztus testv s vrv vltozik, gy mi, bsmagyarok, vljunk rvendez magyarokk, boldog keresztnyekk! A Boldogsgos Szz megdicslt asszony. Szenveds s rm – fldi letnk tartozka, de a megdicsls a hit ajndka. Szent Jnos ltomsban Napba ltztt asszonyrl beszl. Jzsef Attila Mama cm verse megtvesztsig hasonl kpet vett elnk. A klt megdicslt desanyjt ltja a kkl gen. Idzzk a gynyr vers nhny sort: Mr egy hete csak a mamra / gondolok mindig, meg-megllva. / Nyikorg kosrral lben, / ment a padlsra, ment sernyen. // Nem nyafognk, de most mr ks / most ltom, milyen ris , / szrke haja lebben az gen, / kktt old az g vizben.

Jzus az Istent armi nyelven Abbnak szltotta meg, ami magyarra apu szval fordthat. Ha Jzus a mennyei Atyt apunak beczte, mirt ne beczhetnnk magnimdsgainkban mi is a Napba ltztt asszonyt anyunak, amint a klt is mamnak beczte desanyjt. Szekularizlt vilgunkban vallsossgunkbl hinyzik a gyermeki odasimuls, az apu, az anyu melegsge. A mai letforma megnyomortja lelknket, elidegenednk nmagunktl, Istentl, egymstl. Elesettsgnket s feltr vgyainkat ismt Jzsef Attila tall szavai ecsetelik: Nem emel fl mr senki sem, belemerltem a srba / Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen rva.

Lleknlkli vilgunkban mi, keresztnyek is legtbbszr csak azrt imdkozunk, mert ez az elrs, mert megszoktuk, mint a tbbi rutinmozzanatot. Parancsot teljestnk, s szre sem vesszk, hogy imdkozni annyi, mint elmerlni a szeretet tengerben. tlelni Istent, s Szent Ferenccel mondani: Istenem, n mindenem! A Mria-tisztelet sznt, melegsget, benssget klcsnz vallsossgunknak. Az olvas morzsolgatsa s a litnia mondogatsa kzben megszabadulunk az rtelem okoskodstl s rtallunk a szv tjra, az Istenhez vezet rvid tra.

Mr egy hete csak a mamra / gondolok mindig, meg-megllva – mondja a klt. Mi, katolikusok, nemcsak egy hete, hanem zsenge gyermekkortl a „mamra” gondolunk s kvetjk letnkn t gi desanynkat. velnk s rettnk imdkozik, „most s hallunk rjn”. letnk vgn ugyanaz trtnik majd, ami vilgra jvetelnkkor: a hall kilp a tr s az id mhbl, hogy megszlessnk msodszor s rkre az Isten orszga szmra. Akkor valra vlik Szent Jnos jslata: „ velk fog lakni, azok pedig az npe lesznek, s maga Isten lesz velk. Letrl szemnkrl minden knnyet. Hall nem lesz tbb, sem gysz, sem jajgats, sem fjdalom. Ami eddig volt, elmlt.” Ha a klt risnak ltta desanyjt a kkl gen, milyennek ltjuk majd mi, Mria- tisztelk, a Mennyorszg kirlynjt?
– * –

Az ige fnyben a Boldogsgos Szz, a szenved asszony, az rvendez asszony s a megdicslt asszony ll. A felvzolt sok gondolatnak egyetlen clja, hogy a hallgatsg lelkben megszlessk az egyetlen gondolat: a bcss jfelttel.

Odahaza csaldst okoz, ha bcsfia nlkl lltunk be. Ugyanilyen knnyelmsg Csksomlyrl bcss j elhatrozs nlkl tvozni.

A klt gy fogalmaz: Egy gondolat bnt engemet. Az igehirdet ppen fordtva: egy gondolat boldogt tged, bcss keresztny, egy j elhatrozs llt r tged az Istenhez vezet tra. A bcs nem kirnduls, hanem lelknk megmentsnek, dvssgnek hathats eszkze. Az egy zarndok elhatrozsa valjban tbb szzezer elhatrozsba fondik bele. Tlnk, bcsrl hazatr zarndokoktl is fgg mindenkppen a keresztny magyar haza megjtsa.

Csksomlyn, a Szkelyfld szvben vagyunk, ezrt vgezetl gondoljunk a Szkely Himnusz szvegre: Ki tudja, merre visz a vgzet, grngys ton, stt jjelen. Ezzel a szveggel a teolgia alig tud mit kezdeni. Ez nem keresztny szveg. s neknk, szkelyeknek, magyaroknak azrt szp, mert keresztnysgnk eltti gondolkodsunkra emlkeztet. Nem a himnusz szp szvegt kell megvltoztatni, hanem szemlletnket, letnket. A himnusz azt sejteti, hogy az ismeretlensg homlybl tntnk fel s a vgzet szakadkba zuhantunk. Valjban nem gy van, mert megkeresztelkedsnktl fogva a vgzet gondviselss vltozott. A megtett s az elttnk ll t grngys ugyan, de az j nem annyira stt, hogy ne tudnnk tjkozdni. Csaba kirlyfi csillagsvnyn feltnik a nagy jel, az egykor szenved, azta rvendez s megdicslt Szz. A grngys ton botorklunk, elesnk, de felkelnk, tovbb megynk, mert az t vgn vr rnk rgi desanynk.

Mr csak az maradt htra, hogy a himnusz zrszavait gondolatban kiegsztsk. Nem elg azt nekelni: Ne hagyd elveszni Erdlyt, Istennk. A Csksomlyi Szzanynak nemcsak a Szkelyfld, Erdly, hanem az egsz Krpt-medence szmra zenete van. Azrt fohszkodjunk szvbl: Ne hagyd elveszni Erdlyt, Csngvidket, Magyarorszgot, Krptaljt, rvidket, Felvidket, Vajdasgot, ne hagyd elveszni a nagyvilgban sztszrdott magyarjainkat, Istennk! Czirjk rpd

Elhangzott Csksomlyn, 1999 mjus 22-n

 
.

 

  

                          

       

      

           

         

 szesen: 657.cikk.    

   

 
.

                       

 

    

 ArdviSura Anahita          

             

                     

 

       

 

✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal