A magyar olvas� sz�m�ra azonban, mielõtt nekil�t k�nyvem olvas�s�hoz, sz�ks�gesnek tartom hangs�lyozni, hogy e k�nyv olasz k�z�ns�g sz�m�ra �r�dott, �s ennek hat�sa a mû szerkezet�re nem elhanyagolhat�. Elõsz�r is, m�g az etruszk nyelv az olaszok sz�m�ra egy titokzatos nyelv, addig az etruszk, mint n�p, Olaszorsz�g nagy r�sz�n l�that� nyomokat hagyott, m�zeumok õrzik eml�keit �s ez�rt, legal�bbis elsõ l�t�sra, az emberek rendk�v�li m�don k�zel�ll�nak �rzik magukhoz. Ami m�g fontosabb az etruszkol�gia mint tudom�ny�g (amelyet Olaszorsz�gban egyetemeken is tan�tanak) vonatkoz�s�ban, hogy a meg nem fejtett ter�let a nyelv�szet, nem pedig a r�g�szet. Vagyis az etruszk t�rsadalomr�l �s kult�r�r�l rengeteg ismerettel rendelkez�nk! Emiatt teh�t az olasz k�z�ns�gnek sz�nt elm�letemben a nyelv�szeti megk�zel�t�s elsõbbs�get �lvez, �s a k�nyv v�g�re hagytam azon õskori esem�nyek bemutat�s�t, melyek seg�ts�g�vel lehetõv� v�lik k�t olyan t�volinak tûnõ n�p �sszekapcsol�sa, mint a magyar �s az etruszk.


M�sr�szt ezt a v�laszt�somat egy m�sik k�r�lm�ny is elõseg�tette. M�gpedig az, hogy az olasz k�z�ns�g m�r ismerte - ismerhette - az indoeur�pai �s alt�ji n�pekre vonatkoz� Kontinuit�s Elm�letemet a paleolitikus kort�l, amelyet „Az eur�pai nyelvek eredete” c�mû k�tk�tetes munk�mban mutattam be. Ez a t�zis pedig szorosan kapcsol�dik a jelen k�nyvemben ismertetett etruszk magyar egyez�srõl.
A magyar olvas� sz�m�ra a k�rd�s megvil�g�totts�ga l�nyegesen elt�r ettõl. Mindenekelõtt, m�g a nyelv k�rd�sk�r�n k�v�l is - melynek tanulm�nyoz�sa Magyarorsz�gon soha nem mûk�d�tt int�zm�nyes keretek k�z�tt - fontos szempont, hogy maga az etruszk n�ppel kapcsolatos anyag kev�sb� csal�dias, a kultur�lis l�t�hat�rt�l �s az int�zm�nyes tudom�nyokt�l teljesen t�vol �ll� ismereteket testes�t meg. M�r csak az�rt is �gy van ez, mivel a magyar egyetemeken nem l�tezik etruszkol�giai tansz�k.
M�sr�szt pedig nem is v�rhatom el, hogy a magyar olvas�k�z�ns�g ismerje az indoeur�pai �s alt�ji n�pekre vonatkoz� elm�letemet, hiszen a t�m�val kapcsolatos fontosabb munk�im olasz nyelven jelentek meg, �s csak n�h�ny f�rhetõ hozz� angolul �s franci�ul.
Fenti indokok miatt mindenk�ppen sz�ks�gesnek tartom megelõzni a magyar ford�t�st ezzel az elõsz�val, amelyben �sszefoglalok n�h�ny alapvetõ fontoss�g� pontot. Ezeket tan�csos a magyar olvas�nak az elsõsorban olasz k�z�ns�g sz�m�ra �r�dott k�nyv olvas�sa elõtt megismernie.
Az etruszk kult�r�b�l - az �kori Eur�pa egyik legnagyobbj�b�l - m�rhetetlen mennyis�gû, alaposan tanulm�nyozott irodalmi anyag maradt fenn. Ennek k�sz�nhetõen ma m�r n�h�ny, az etruszk t�rt�nelemre, t�rsadalomra, gazdas�gra, vall�sra, �p�t�szetre �s mûv�szetre vonatkoz� meg�llap�t�st v�g�rv�nyesnek tekinthet�nk. Vagyis az etruszk nyelv tanulm�nyoz�s�hoz nem valami tabula rasa a kiindul�pont, hanem megb�zhat� extralingvisztikai ismeretekbõl �ll� hatalmas anyag.
A r�g�szet �ltal a hetvenes �vek �ta kidolgozott nagysz�m� meg�llap�t�s k�z�l az egyik alapvetõ fontoss�g� e k�nyv t�m�j�hoz. Nevezetesen arr�l van sz�, hogy az etruszkok õsei, az �gynevezett villanovaiak (a r�k�vetkezõ etruszk elõdjek�nt ismeretes civiliz�ci� tagjai) a K�rp�t-medence ter�let�rõl sz�rmaznak. E fontos felfedez�s az amerikai Hugh Hencken r�g�sznek k�sz�nhetõ. Meg�llap�t�s�t a k�sõbbi kutat�sok is megerõs�tett�k.
F�ldrajzilag teh�t az, hogy az etruszk civiliz�ci� a K�rp�t-medenc�bõl sz�rmazik, bizony�tottnak tekinthetõ.
Ezenk�v�l Hencken felt�telezte, hogy az etruszkok k�t hull�mban, tengeri �ton �rkeztek a K�rp�t-medenc�bõl Olaszorsz�gba, �s k�t elt�rõ ponton k�t�ttek ki. Az egyik az Adria partja, ahol megalap�tott�k a Felsina (latinul Bononia, olaszul Bologna) nevû etruszk v�rost, a m�sik pedig a Tirr�n - tenger partja, ahol azt�n megalap�tott�k a val�di Etr�ria fõ k�zpontjait. Ezek Toscana �s Lazio tartom�nyban voltak tal�lhat�k: Tarquinia, Orvieto, Chiusi, Volterra, Vulci, Veii, Vetulonia, Populonia stb. A k�rp�t-medencei - dunai n�pek Hencken �ltal felt�telezett tengeri �ton t�rt�nõ bev�ndorl�sa mellett nem z�rhat� ki a sz�razf�ldi �ton val� betelep�l�s sem. Mindazon�ltal Hencken kutat�sai alapj�n bizony�tottnak tekinthetõ, hogy a bronzkor v�g�nek „k�rp�t-medencei - dunai” eredetû csoportjai eljutottak a F�ldk�zi - tenger vid�k�nek keleti �s k�z�psõ ter�leteire. Itt azt�n elterjesztett�k kult�r�jukat, amelybõl Olaszorsz�g mai ter�let�n kialakult az etruszk civiliz�ci�.
Term�szetesen az õskori „k�rp�t-medencei - dunai” n�pek m�g nem a magyarok!
Ezen a ponton egyenlet�nk utols� l�p�s�hez seg�ts�g�nkre van kettõ Kontinuit�s Elm�let a paleolitikus korr�l. Elõsz�r is a magyar kutat�k �ltal is j�l ismert „ur�li kontinuit�s elm�let”-nek nevezett t�tel, amelyet napjainkban az ur�li nyelvter�letet kutat� nyelv�szek, valamint a r�g�szek - a magyarokat is bele�rtve - t�lnyom� t�bbs�ge elfogad. M�sodsorban pedig az �j - a www.continuitas.com c�men k�nnyen hozz�f�rhetõ - indoeur�pai �s alt�ji kontinuit�s elm�let. Vegy�k szem�gyre mindkettõt.
Az ur�li elm�let alapj�n az ur�li n�pek m�r a paleolitikus kor idej�n jelen voltak Eur�pa keleti r�sz�n, az utols� j�gkorszakban (Kr.e. XIII. �vezred) �s a mezolit korban. Az �ghajlat enyh�l�se ut�n (Kr.e. IX. �vezred) �szakra h�z�dtak, hogy folytathass�k hal�sz� - vad�sz� �letform�jukat. Eszerint a magyarok, m�s ugor n�pekkel egy�tt sz�ks�gszerûen az Ob foly� k�rny�k�n telepedtek le, �s a Finn-ugor n�pek legkeletibb csoportj�t alkott�k. Mindenesetre az õsmagyarok m�r eg�szen a paleolitikus kort�l Eur�pa keleti r�sz�n �ltek.
A magyar kiv�tel�vel minden ur�li nyelv jelenlegi elterjed�se t�k�letesen megfelel az elm�let�nk �ltal felt�telezetteknek. Az egyetlen kiv�telt - mint ismeretes - pontosan a magyarok jelentik. Õk val�sz�nûleg a m�g nem v�gleges leteleped�s idõszak�ban k�l�nv�ltak a t�bbi ugor n�pcsoportt�l, hogy elfoglalj�k a K�rp�t-medenc�t. Itt pedig el�rkezt�nk az �n. Honfoglal�s sokat vitatott k�rd�s�hez. K�r�l�tte mindig sok vita zajlott, m�g a legut�bbi, „kettõs Honfoglal�s”-nak nevezett v�ltozatr�l is.
Az indoeur�pai �s alt�ji kontinuit�s elm�let szerint az indoeur�pai n�pess�g Eur�pa nagyobb r�sz�nek �s �zsia indoeur�pai ter�let�nek, m�g az alt�ji �zsia k�z�psõ r�sz�nek õslakos n�pe.
A k�t elm�let kombin�ci�ja pedig egyr�szt �j elk�pzel�s kialak�t�s�t teszi lehetõv� a Honfoglal�sr�l, m�sr�szt annak a bizony�t�s�t, hogy a magyarok az etruszkok õsei. N�zz�k, hogyan lehets�ges ez.
Mint l�ttuk, az alt�ji elm�let szerint a t�r�k �s mongol n�pek a paleolitikus �s mezolit korban m�r �zsia k�z�psõ r�sz�n �ltek. K�vetkez�sk�pp, a neolitikus kori K�z�p-�zsi�ban nem csak a nagy kult�r�k tartoztak az alt�ji nyelvhez, hanem azok az elsõ lovas - harcos nom�d n�pek is, akik az idõsz�m�t�sunk elõtti IV. �vezredben �zsia nyugati sztyepp�in �s Eur�p�ban tûntek fel. Õk a t�r�k nyelvcsoporthoz kellett, hogy tartozzanak. Ez�rt az ur�li leteleped�sektõl d�lre fekvõ Serednyi Stog (=SS) n�ven ismert kult�r�nak, amelyben szint�n a Kr.e. IV. �vezredben megkezdõd�tt a l�nak a lovagl�sra val� haszn�lata, szint�n a t�r�k nyelvcsoporthoz kellett tartoznia. Vagyis mag�t�l �rtetõdõen t�r�k a h�res, kurgan n�ven ismert kult�ra is, vagy az orosz Yamnaia, amely a III. �vezred folyam�n a Serednyi Stog-b�l alakult ki, �s eg�szen Kelet-Eur�p�ig elterjedt. R�viden, minden lovas - harcos nom�d n�p, akik ak�r az õskorban, ak�r k�sõbb az eur�zsiai sztyepp�ken v�ltott�k egym�st, t�lnyom�r�szt az alt�ji n�pekhez tartoztak. �s a magyar puszta, az eur�zsiai sztyepp�k nyugati v�ge, az �sszes keletrõl sz�rmaz� harcos nom�d n�p term�szetes �lõhelye.
A magyar olvas� sz�m�ra nem sz�ks�ges kihangs�lyozni ama t�nyt, hogy a t�r�k nyelvnek �s kult�r�nak milyen �ri�si befoly�sa volt a magyar t�rsadalom �s nyelv alakul�s�ra. Ezek k�z�l a hat�sok k�z�l kiemeln�k h�rom, dolgozatom szempontj�b�l k�l�n�sen jelentõs vonatkoz�st:
- A l�ra �s lovagl�sra vonatkoz� magyar kifejez�sek t�r�k eredetûek
- Ezek a kifejez�sek megegyeznek az obi-ugor nyelvekben haszn�lt kifejez�sekkel
- M�s, a t�r�k (elsõsorban csuvas) nyelvbõl k�lcs�nz�tt mezõgazdas�gi, t�rsadalmi �s politikai kifejez�sek viszont nem egyeznek meg az obi-ugor nyelvekben haszn�lt kifejez�sekkel

Ez a h�rom t�nyezõ a magyar õskor vonatkoz�s�ban elm�let�nk f�ny�ben a k�vetkezõket vonja maga ut�n:

- A magyar �s az obi-ugor nyelvek a Kr..e. III. �s IV. �vezredben a nyugat-�zsiai ter�leteken m�g egys�gesek voltak. Nagyon k�zel �lltak az elsõ t�r�k kult�r�khoz, amelyek az õ ter�leteiktõl d�lre pattantak l�ra.
- A magyarok, az obi-ugorokt�l val� k�l�nv�l�suk ut�n minden val�sz�nûs�g szerint ism�t t�r�k hat�s al� ker�ltek.
- A magyarok az idõsz�m�t�sunk elõtti III. �vezredben �rkeztek t�rt�nelmi ter�let�kre a K�rp�t-medenc�be �s szerep�k az etruszkok, villanovaiak, valamint elõdeik, az õs-villanovaiak kialakul�s�ban k�ts�gtelen.

Ismert, hogy a villanovaiak �s k�zvetlen elõdeik - az õs-villanovaiak - egyik legjellegzetesebb tulajdons�ga a halott�get�s. A hamvaszt�s K�z�p - Eur�p�b�l sz�rmazik, az �gynevezett Urna Mezõkrõl, melyek k�z�l a legr�gebbiek a magyar Urna Mezõk (Hencken).
Ezenk�v�l, a k�rp�t-medencei - dunai hat�s Olaszorsz�gban nem a villanovaiakkal kezdõd�tt. A III. �vezredtõl kezdõdõen (amikoris a K�rp�t-medenc�t el�z�nlik a kurgan n�pcsoportok) az olasz õskort a majdnem folyamatos k�z�p-eur�pai befoly�s jellemzi (Barfield). Fontos k�r�lm�ny, hogy a II. �vezredben a Val Padana-i (Emilia) �s a letelepedett magyarok �ltal a Duna s�ks�g�n a bronzkorban mesters�gesen kialak�tott dombok (l�sd T�szeg) „nagym�rt�kben hasonl�tanak’ (Barfield). �s v�g�l, a k�rp�t-medencei-dunai hat�s nyilv�nval� r�g�szeti bizony�t�kai az õskori Olaszorsz�g �szaki r�sz�n is azt t�masztj�k al�, hogy megt�rt�nt „a Val Padana … t�nyleges el�z�nl�se a keletrõl sz�rmaz� n�pek �ltal” (Barfield, Cardarelli).
Val�s�ggal szinte k�telezõ a k�vetkeztet�s: a k�rp�t-medencei - dunai n�pek, akik a III. �s II. �vezred folyam�n akkora hat�ssal voltak Olaszorsz�gra, �s akik azt�n „villanovai” n�pk�nt az I. �vezredben tengeri �ton �rkeztek Olaszorsz�gba, nem lehetnek m�sok, csakis a III. �vezred magyarorsz�gi megh�d�t�inak ut�dai, vagyis a t�r�k kult�r�t �tvett magyarok.
Ezen a ponton sz�ks�gesnek tartom eml�keztetni a kedves olvas�t, hogy pontosan Hencken volt, aki azt felt�telezte, hogy a II. �vezredben a k�rp�t - dunai ter�leteken �lõ etruszkok - akiket a g�r�g nyelv Tyrsenoi n�ven ismer - eljutottak a F�ldk�zi-tenger vid�k�nek keleti r�sz�re, teh�t tal�lkozhattak az �kori egyiptomiak �ltal a F�ldk�zi-tenger feletti uralom�rt v�vott csat�val kapcsolatban eml�tett egyik h�res „tengeri n�ppel”, a tursha n�ven ismert n�pcsoporttal. Ezt az elm�letet al�t�masztotta az a felfedez�s, hogy az �gei-tenger Lemnos sziget�n tal�lt feliratok etruszk nyelvûek.
Magyar r�g�szek is felt�telezt�k, hogy a ’II. �vezred magyarjai’ (b�rkik is voltak), r�szt vettek a „tengeri n�pek” hadj�rataiban.
Megvizsg�lva az etruszkok k�t latin nev�t - Tusci �s Etrusci -, melyet a latin nyelv kutat�i a tusci > tu(r)s-ci, e-trusci > e-tursci, E-truria > E-trusia > E-tursia sorozat seg�ts�g�vel a g�r�g Tyrsenoi n�vhez kapcsoltak, felmer�lhet a k�rd�s, hogy vajon az etruszkok m�sik megnevez�se, a turs- nem kapcsolhat�-e a turchi, azaz t�r�k n�vhez. Vagyis nem elõzi-e meg az alt�ji vagy t�r�k eredetû t�rzsi nevek hossz� sor�t, melyeket a t�rt�nelem folyam�n a magyaroknak adtak: magyarok, avarok, t�r�k�k, bask�rok, hunnok. Egy�bk�nt mindezen nevek, mint ismeretes, alt�ji eredetûek.
Az etruszkok - vagyis a t�r�k n�pnek tartott õskori magyarok, Olaszorsz�g megsz�ll�inak - ’sz�let�se’ teh�t a bronzkorra tehetõ. Midõn a k�rp�t-medencei-dunai ter�let „Eur�pa ipari k�zpontj�”-v� v�lik (Barfield), �s a magyar f�mkoh�szat, vir�gz�s�nak cs�cspontj�n megadja a kezdõ l�k�st a magyar terjeszked�snek.
Most pedig t�rj�nk �t az etruszk nyelvre, amellyel kapcsolatban mindenekelõtt egy f�lre�rt�st kell tiszt�zni.
Nem teljesen igaz a gyakran hangoztatott �ll�t�s, hogy az etruszk teljesen titokzatos nyelv. Val�j�ban az etruszk nyelv a XIX. sz�zadt�l kezdve k�l�nb�zõ nemzetis�gû �leselm�jû tud�sok vizsg�latainak k�l�nleges jelentõs�ggel b�r� t�rgy�t k�pezte. Ezek a tud�sok mind a tipol�gia �s nyelvi szerkezet vonatkoz�s�ban, mind pedig nagysz�m�, alapvetõ fontoss�g� szavak jelent�s�vel kapcsolatban teljes m�rt�kben helyt�ll� k�vetkeztet�sekre jutottak. K�nyvem nem utas�tja el ezeket az eredm�nyeket, sõt, ezekbõl indul ki.
A korszerû etruszkol�gi�t - melynek elismert vezetõje az olasz tud�s, Massimo Pallottino - ’kombinat�rikus’ vagy ’hermeneutikus’ vizsg�latnak nevezik, mivel csakis a nyelv belsõ jellegzetess�geit �s azoknak a sz�vegben fellelhetõ �sszef�gg�seit tanulm�nyozza. An�lk�l teszi ezt, hogy megk�s�reln� az etruszk nyelvet b�rmely m�s nyelvvel kapcsolatba hozni. Az e m�dszer �ltal el�rt eredm�nyek, ha m�r teljesen biztosak, az�rt is nagyon fontosak, mert nehezen c�folhat� bizony�t�kokon alapulnak.
Teljes m�rt�kben bizony�tott �ll�t�sai k�z�l kiemeln�k n�h�nyat, melyek az eddig elmondottak f�ny�ben minden bizonnyal felkeltik a magyar olvas� �rdeklõd�s�t. Az etruszkol�gusok szerint az etruszk nyelv

- agglutin�l�, a sz�tõh�z kapcsolt k�pzõkkel, eset v�gzõd�sekkel �s toldal�kokkal, ugyan�gy, mint a magyar �s a t�bbi ur�li nyelv
- a hangs�lyt az elsõ mag�nhangz�ra teszi, ugyan�gy, mint a magyar �s a t�bbi ur�li nyelv
- jellemzõje a mag�nhangz� illeszked�s, ugyan�gy, mint a magyarnak �s a t�bbi ur�li nyelvnek
- kiz�r�lag z�ng�tlen okkluz�v m�ssalhangz�kat haszn�l, ugyan�gy, mint az ur�li õsnyelv
- ny�lt sz�tag szerkezet jellemzi (= mag�nhangz�ra v�gzõdõ sz�tag), ugyan�gy, mint az ur�li õsnyelvet

Fenti ismeretek birtok�ban, melyek egy�bk�nt a k�nyv utols� h�rom fejezet�ben r�szletesebb kifejt�sre ker�lnek, rem�lem, hogy a magyar olvas�k sz�m�ra is k�nnyebb lesz a k�nyv elsõ, nyelv�szeti t�m�j� fejezeteiben val� elm�ly�l�s.