Mi a Tamana?

Volt egy l�pos, mocsaras �rfalu a d�lvid�ki B�cska - megy�ben. Ez a kis falu a Tamana nevet viselte �sid�k �ta.  Ez a falu ma m�r Pal�nka k�zs�g d�lkeleti r�sz�t k�pezi. Az 1980- as �vek v�g�n  egy ifj�kor�ban Amerik�ba kiv�ndorolt magyar ember visszat�rt az  �haz�ba l�togat�ba �s akkor m�r mint egyetemi m�v�sztan�r, m�v�szett�rt�n�sz �s "Tamana-kutat�" utazott le B�csk�ba, hogy felkutassa az �si falut.

Pal�nka k�zs�gben felkereste a helyi magyar muzeol�gust, majd egy neves szerb t�rt�n�szt, akikkel le�lt fejtegetni Tamana �rfalu t�rt�net�t.

Azt igyekezett felfedni az Amerik�b�l hazat�rt professzor , Dr. Paposi-Jobb Andor, mik�nt lehets�ges az, hogy a "Tamana" n�v, mint f�ldrajzi n�v, csal�dn�v, t�rzsn�v ugyan�gy, t�bbsz�r�sen megtal�lhat� a vil�g �t f�ldr�sz�n!?  Ugyanakkor ott, ahol a Tamana-nevek �s n�vszerkezetek, mint pl. v�z, foly�, forr�s, falu, hegy, barlang, denev�rn�v, fa, korall, v�rus(!), igazgy�ngy, szem�ly, csal�d vagy t�rzsn�vk�nt �s seg�t� szellem vagy csillagk�p nevek�nt jelennek meg, ott az �si d�sz�t�m�v�szeti, �p�t�szeti, zenei form�k is szinte teljesen azonosak!

Mit takargat a t�rt�nelem?

Dr. Paposi-Jobb Andor , aki hatodik gyermek�nek szint�n a Tamana nevet adta, a hetvenes �vek v�g�n ismerkedett meg Dr. V�mos-T�th B�tor kutat�val, aki akkor m�g Honoluluban, a Hawaii-szigeteken �lt �s fektette le a tamana-tudom�ny alapk�veit. A szint�n magyar sz�rmaz�s� kutat� - professzori kik�ldet�se alkalm�val- a hatvanas-�vekben Nyugat-Afrik�ban arra figyelt fel, hogy a sz�les vil�gban el�fordul� bizonyos �si f�ldrajzi nevek �s kult�r�k egyenes kapcsolatban vannak egym�ssal - ide�rtve a d�sz�t�m�v�szeti, �p�t�szeti, zenei alapform�kat is. Legk�l�n�sebb viszont az, hogy a K�rp�t-medencei magyar kult�rhagyom�nyok tudom�nyos alapkulcsai ezeknek a t�nyeknek!

Sz�mos f�ldrajzi n�v, csal�dn�v, t�rzsi n�v t�bbsz�r�sen ism�tl�dik - k�rp�t-azonos form�ban a vil�g k�l�nb�z� t�jain. A Tamana n�v m�r a kutat�sok elej�n kit�nt gyakoris�g�val, elterjed�s�vel, �gy lett a tudom�ny n�vad�ja.

A B�cska megyei kis  �rfalu n�vazonosait m�r 36 orsz�g t�rk�p�n, �s sz�mos t�rt�nelmi le�r�sban lelte meg Dr. V�mos-T�th tan�r �r �s kutat�t�rsai. A 36. Taman�t 2003 elej�n fedezte fel Egyiptom t�rt�neti t�rk�p�n. Mint ter�let neve l�tezett a "Kush-Tamna" 3500 �vvel ezel�tt , �s ma a Nasszer-t� m�ly�n nyugszik

Dr. Paposi-Jobb tan�r �r �vtizedek �ta tart el�ad�sokat �s �p�t kapcsolatokat sz�mos orsz�gban a tamana-tudom�ny n�pszer�s�t�s�re.

A K�rp�t-medence �st�rt�neti jelent�s�ggel b�r az egyetemes tamana-kutat�sban. Imm�r 7500 k�rp�t-azonos nevet sorakoztatott fel 184 orsz�gban az egyre gyarapod� tamana-kutat�csoport. A magyar nyelv tud�sa �s a K�rp�t-medenc�ben l�v� f�ldrajzi nevek ismerete alapvet� fontoss�g� k�vetelm�ny.

Csod�latos ez a tamana-vil�gkapcsolat, amely egyre er�sebben k�rd�sess� teszi a szok�sos t�rt�nelemismeretet �s szeml�letet a vil�g iskol�iban �s tank�nyveiben. A tamana-tudom�ny nemcsak magyar tulajdon vagy magyar �gy, a tamana-tudom�ny egyetemes �gye az emberis�gnek �s t�rstudom�nya valamennyi tudom�nynak!

A Tamana-kutat�s hivatalos oldala:  http://web.telia.com/~u40916719/

N�pszer�s�t� oldal (folyamatos felt�lt�s alatt): //gportal.hu/portal/tamana/

Tisztelt honfit�rsaim, magyar testv�reim!

Amikor k�zel 30 �vvel ezel�tt Afrik�ban - Sierra Leon�ban -  r�tal�ltam a magyar azonos szavak els� csoportj�ra: hat K�MA+L� n�vre, B�N, DARU, KASA, KASZA, SZANDA, SZITYA, TURAI t�rzsi nevekre, majd a k�s�bbiekben Havaji-ban (Hawaii) tov�bbi kilenc KAMA+L� n�vre, n�vszerkezetre, azt s�gta valami: a n�vszerkezetek tov�bbi vil�gkutat�sa nyom�n, t�rgyilagosabb t�rt�nelmi szeml�letm�dot lehetne kialak�tani!       

Ez volt a t�zh�ny� erej� szikra, ami 1975-ben az eg�sz vil�got �tfog� f�ldrajzi n�v �s nyelv�szeti - �st�rt�neti kutat�sra ind�tott. R�videsen megtudtam azt is, hogy n�lunk Zal�ban, K�MA-H�ZI patak �s KU-KU-L� n�das - r�t is tal�lhat�. Ugyanaz a KUKU-L� d�l� Vas �s Szatm�r megy�ben is l�tezik, emellett KU-KU-L� foly� van J�VA sziget�n, m�g K�-K�L-L� Erd�lyben foly�. Azaz n�lunk is van K�MA-L�! Ez a t�ny viszont azt sugallta, hogy' a K�MA-L� n�v, illetve a K�MA-L� n�vszerkezet vil�gazonoss�g�t a n�velemek �ssze�ll� fel�p�tetts�ge ok�n �s nem. annak egyfajta sz�tal�lgat�sos belemagyar�z�sa - �nk�nyes - t�bbnyire elfogult, hazabesz�l� �rtelmezget�s �tveszt�j�ben  kell keresn�nk.

Mindezek alapj�n 1977-ben, ennek a vil�gn�v kutat�snak a TAMANA nevet adtam. Ann�l is ink�bb, mert Kolumbi�ban 7 TAMANA n�v is van (5 falu, 1 hegy, 1 patak) �s a TAMANA pataknak �ppen a PAL�NKA patak a t�rsa. �sszess�g�ben - 190 orsz�g k�z�l - 38 helyen tal�ltuk meg a TAMANA nevet f�ldrajzi, t�rzsi, illetve csal�di - szem�lynevek k�p�ben.

�gy vette h�t kezdet�t a vil�gm�ret� TAMANA kutat�s, amelynek keret�ben 190 orsz�g n�vt�rain kereszt�l haladva (egy-­egy orsz�g �tlagosan 40000 nevet tartalmaz) mintegy 7600, 3-4-5-6 mag�nhangz�s, 2-3 �n�ll� n�velemb�l �ll� f�ldrajzi - n�vk�plet gy�lt �ssze, melyek azonos szerkezeti fel�p�t�se mind megtal�lhat�k a K�rp�tok alatt is.

A TAMANA kutat�s - sokunk sz�m�ra - t�bb dolgot is bizony�t:

- Az �rtelmes - alkot� ember t�rt�nelm�nek a kezdete: sz�z �vezredre, vagy m�g r�gebbi id�kbe is visszany�lik, ellent�tben azzal, ahogy jelenleg mindenfel� tan�tj�k - hirdetik.

- Valamikor l�teznie kellett, egy - az eg�sz F�ldet �tfog�, magas szint� - egyetemes m�velts�gnek, mely a k�zbees� term�szeti csap�sokat t�l�lve, azonos nyelvet, mintarendszert - egyez� p�rhuzamos elj�r�st alkalmazott a nevek - d�szjelek - �p�t�szet - dallamok tekintet�ben.

 A TAMANA nevek szerkezet-fel�p�t�si adatai, visszavisznek benn�nket az id� k�rv�gtelenj�b�l �rkez� �r�k - emberi �rtelem, azaz a homo-semper alkotta magas szint� m�velts�gek m�ltj�ba, melyek t�volbamen�en megel�zt�k az eddig leg�sibbnek v�lt k�r�si, szuszai, indus-v�lgyi, mezopot�miai, egyiptomi, k�nai �s k�z�p-amerikai m�velts�geket. Az �t f�ldr�sz 190 orsz�g�b�l �s t�j�r�l egybegy�jt�tt 7600 h�romt�l - hat mag�nhangz�ig terjed� n�vk�pletek mindegyike egyezik a K�rp�t medencei f�ldrajzi nevekkel, �s 60%-ban az ott l�v� magyar csal�di nevekkel is - ami egyed�l�ll� az eg�sz vil�gon. �s m�g egy �rdekess�g: min�l messzebb megy�nk vissza az id�ben, ann�l t�bb magyarazonos n�vszerkezetet lehet tal�lni.

A Tamana kutat�s �zenete, az Emberi �rtelem id�tlens�g�t �s egy r�ges-r�gi, egyetemes kult�ra fennmaradt �si Nagys�g�t hirdeti, amelynek nem tudjuk nev�t, nem tudjuk hogyan nevezt�k a r�gm�lt id�kben. Azt tudjuk, hogy ennek az �si m�velts�gnek az �t f�ldr�sz 190 orsz�g�ban-t�j�n FENNMARADT 7600 n�v-szerkezete mind ott van a K�rp�t-medencei f�ldrajzi nevekben �s 60%-ban a magyar csal�dnevekben is.

Dr. V�mos-T�th B�tor