T�ND�R, SZ�PASSZONY

A magyar n�phit t�nd�reit a D�l-Alf�ld�n, Dun�nt�lon, Erd�ly, Moldva, Bukovina ter�let�n, valamint a Felf�ld sok hely�n ismert�k. A bel�j�k vetett hit k�l�n�sen a d�li �s keleti ter�leteken volt igen intenz�v, mint ezt az emberek k�zti megjelen�s�kr�l, a vel�k val� tal�lkoz�sokr�l, cs�b�t�saikr�l feljegyzett �lm�nyt�rt�netek nagy sz�ma is bizony�tja. A mindenhol ismert t�nd�r �s sz�passzony n�v, a felf�ldi menyecske, az �szakkeleti ter�letek kisasszonya, valamint a feh�r asszony, cifra asszony elnevez�sek is egy l�nyeg�ben azonos n�i d�mont jelentenek, csek�ly t�ji k�l�nbs�gekkel. F� jellemvon�saikat Zentai T�nde �sszefoglalta a sz�passzony vonatkoz�s�ban , ezt eg�sz�tj�k ki egy�b neveket visel� t�nd�rek adataival. Eszerint fiatal, hossz� haj�, sokszor feh�r ruh�s, cs�b�t� sz�ps�g� n�k, akik �ltal�ban csoportosan jelennek meg. Csapataik t�ncolnak, �nekelnek, f�rdenek; zenesz�val rep�lnek, olykor hint�n, kocsin vagy leped�n sz�llnak a leveg�ben, t�ncmulats�gokat, „eb�deket” tartanak. A f�rfiakat elcs�b�tj�k, elragadj�k, m�sokkal utat t�vesztetnek, „elvezetik” �ket. Sok monda sz�l az elragadott muzsikusokr�l: az elvitt furuly�s, dud�s zenek�s�retet szolg�ltat a f�r�l f�ra vagy a sz�lben t�ncol� t�nd�rcsapatoknak.

 �ltal�ban is gyakori megjelen�si form�juk a sz�l, k�l�n�sen a forg�sz�l, m�skor madarak: vadliba, varj�, hatty� alakj�t �ltik. Betegs�geket hoznak az emberekre, a csecsem�ket „kicser�lik”; a lovakat elviszik az ist�ll�b�l �jszakai mulats�gaikhoz. Saj�tos megjelen�si helyeik: elhagyott �sv�ny, h�d, �rok, kereszt�t, eresz alja, g�d�r, tr�gyadomb; m�skor patak partja, t�. Sok hiedelemmonda jelen�ti meg az �jszaka f�rd�z�, v�zben tapsol�, �nekl� t�nd�reket. Megjelen�s�k ideje: �jszaka, �jf�l vagy d�l, tov�bb� Szent Gy�rgy �s p�nk�sd napja. Egy jellemz� baranyai sz�passzonyt�rt�net:

„A k�r�sztany�m alighanem l�tott. Nagyon sz�pek voltak, tiszta feh�r ruh�ban szoktak �nek�lni a k�r�szt�ton �jjel tiz�negyt�l tiz�nkett�ig. Tiz�negyen voltak. A V�r�zsi-puszta fel� v�v� meg a k�r�szt�ti rossz utak voltak, mert ott j�rtak sz�passzonyok. Akit azok m�grontottak, arra mondt�k, hogy a Sz�passzonyok T�l�ba l�p�tt” . Zentai T�nde a sz�passzony-hiedelmek egy-egy kisebb t�jhoz k�t�d� saj�toss�gait is meg�llap�totta. A d�li �r�ban, eresz alatt, tr�gyadombon, elhagyott  �sv�nyen val� megjelen�s ink�bb d�l-magyarorsz�gi saj�ts�g. Ugyancsak a Szeged k�rny�ki �s baranyai sz�passzony jellemz�i bizonyos kifejez�sek: sz�passzony t�lja, sz�paszszonyok k�pk�d�se, sz�passzony k�t�nye. Ezek tulajdonk�ppen a sz�passzonynak tulajdon�tott betegs�gek metaforikus kifejez�sei: p�ld�ul a „sz�passzonyok t�lj�ba l�pett” a sebes l�b� ember. Ez a D�l-Alf�ld�n a sz�passzony-hiedelmekt�l f�ggetlen�l is bizonyos b�rbetegs�gek megnevez�se lett.

A sz�passzony okozta betegs�geket �ltal�ban csak az kapja meg, aki a r�juk jellemz� megjelen�si helyeken �s id�pontokban megzavarja �ket t�ncukban, vonul�sukban, „eb�dj�kben”, vagy a forg�sz�l sodr�ba ker�l, amelyben �k vonulnak. B�ntet�s�l megb�nul, megn�mul, „elveszti az esz�t”, sebes lesz a l�ba, f�lreh�z�dik a sz�ja. Hasonl� hiedelmek vonatkoznak a sz�passzonyok otthagyott t�nchelyek�nt �rtelmezett, k�rben letaposott f�re: aki belel�p, k�l�nb�z� l�bb�ntalmak �rik. A t�nd�rek teh�t csak a hely�ket-idej�ket megs�rt�ket b�ntalmazz�k. �gy �rtelmezhet� az orsz�gosan elterjedt hiedelemmonda, amely azokr�l sz�l, akik d�lben vagy Szent Gy�rgy napj�n, p�nk�sdkor elaludtak a dombon vagy a mezsgy�n, �rokban . Az arra vonul� sz�passzonyok kiszedik l�bsz�rcsontj�t, �s az illet� b�na lesz addig az id�pontig, am�g a k�vetkez� Szent Gy�rgy-napon, vagy k�t h�t m�lva, ugyanabban az �r�ban �jra megjelen� t�nd�rek vissza nem helyezik csontjait. Az erd�lyi �s bukovinai sz�passzony jellemvon�sa, hogy �jszaka behatol az ist�ll�kba �s ott a lovak s�r�ny�t �sszebogozza . Sz�rv�nyosan sok egy�b helyi saj�ts�g is ismert volt. P�ld�ul az otthon egyed�l hagyott gyereket megszoptatt�k a sz�passzonyok, ennek k�vetkezt�ben „z�ld ment a gyomr�b�l”; til�ra �lve vagy embereket megnyergelve is rep�ltek (Gyimes).

A sz�passzony – k�l�n�sen Erd�lyben – helynevekben, term�szeti jelens�gek nevek�nt is el�fordul, p�ld�ul: Sz�passzony �tja (Tej�t), Sz�passzony k�tja, Sz�passzony luka (barlang).

A sz�passzony elleni v�dekez�s leg�ltal�nosabb m�dja megjelen�si helyeinek elker�l�se volt. Bukovin�ban szok�sos volt a vesz�lyes id�szakokban az ist�ll�t v�deni a lovakat b�ntalmaz� sz�passzonyt�l: m�kot sz�rtak az ist�ll� k�r�.

A sz�passzony nevet R�heim G�za a boszork�ny sz�t helyettes�t� eufemisztikus kifejez�snek – teh�t voltak�ppen a boszork�ny tabunev�nek tartotta. A boszork�ny hiedelemalakj�nak val�ban sok hasonl� von�sa van: embereket megront� tev�kenys�ge azonos lehet a sz�passzony�val, k�l�n�sen ami a jellegzetes helyeken �s id�pontokban megnyilv�nul� �rt� hat�s�t illeti. A boszork�ny azonban ember, aki term�szetfeletti k�pess�gei r�v�n ak�r sz�p t�nd�r alakj�t is �ltheti a hiedelmek szerint, m�g a t�nd�r sz�p n� alakj�ban megjelen� d�mon. A boszork�ny �s sz�passzony elnevez�sek kevered�se, a boszork�ny sok helyen el�fordul� sz�passzony megnevez�se annak a folyamatnak az eredm�nye, melynek sor�n a boszork�ny k�l�nb�z� – eredetileg t�le f�ggetlen, n�la archaikusabb – d�monikus alakok saj�ts�gait olvasztotta mag�ba.

A magyar sz�passzony �s egy�b neveken nevezett t�nd�reink hiedelmei is sokszor m�r egy �tmeneti �llapotot jeleznek: egy majdnem emberi boszork�nny� v�lt d�monikus l�nyre vallanak, aki eredeti t�nd�rsaj�ts�gaib�l sokat elvesz�tett. M�r a sz�passzony n�v els� magyar adata, a „pulcrae(!) mulieres” egy 1565-�s kolozsv�ri boszork�nyperben (Kom�romy 1910: 3) gyereket kicser�l� boszork�nyra vonatkozik. A d�monikus t�nd�r �s az emberi boszork�ny k�zti �tmenetet k�pviselik a boszork�nyok �ltal t�rsas�gukba, mulats�gukra elragadottak m�r boszork�nypereinkben is nagy sz�mban megjelen� hiedelmei: egy 1715-�s Bihar megyei per szerint p�ld�ul egy elragadott furuly�s h�rom �jjel  j�r „azon �rd�ng�s compagniaval” – egy fecskef�szekben �lve kellett s�polnia a t�ncol� boszork�nyoknak . Az eredeti t�nd�rsaj�ts�gokat tal�ljuk meg r�giesebb �llapotukban a Balk�n-f�lsziget d�lszl�v, rom�n, alb�n, g�r�g t�nd�rein�l; t�red�kesebben a magyars�ggal szomsz�dos nyugati �s keleti szl�v n�pek hiedelmeiben is. A magyar t�nd�rhiedelmek d�li �s keleti kapcsolataira – l�nyeg�ben d�lszl�v �s rom�n eredet�re – minden, �ket vizsg�l� kutat� felfigyelt . A Balk�n t�nd�rei: a d�lszl�v vila �s szamodiva, szamovila, az alb�n, rom�n zin�, z�na (leg�ltal�nosabb rom�n tabunev�k�n fele), a g�r�g nereida mai von�sai sokfel� �gaz� gy�kerekre vallanak.

 Ezek a t�nd�rek r�szint term�szeti szellemek; t�ncol� csapataik antik v�zi, erdei �s hegyi nimf�k von�sait �s �szl�v v�zinimfa-hiedelmek nyomait �rzik. Emellett az emberek k�zt id�szakosan megjelen� halottak �s vihard�monok, sz�lben megjelen� lelkek archaikus von�sait is viselik: a Kelet-Balk�non els�sorban a h�sv�t �s p�nk�sd k�zti, pravoszl�v halottak het�ben j�nnek az emberek k�z�. T�ncol� csapataik nemcsak betegs�geket, hanem term�kenys�get is hoznak az embereknek; sokszor a falu term�kenys�gbiztos�t� �rz�szellemei, „istenn�i” is. E von�saik egy r�sze Diana �s Hekat� kultusz�ban gy�keredzik, de alakjukban kis-�zsiai Magna Mater-szer� istenn�k, valamint Dionysos kultusz�nak nyomai, tov�bb� g�r�g-r�mai �s szl�v sorsasszonyok von�sai is sz�mottev�k. Kultuszuk is fennmaradt; a t�nd�rek „megid�z�s�vel”, �ldozatok bemutat�s�val gy�gy�t� var�zsl�k transzban „elragadtatva” a t�nd�rek „t�lvil�g�n” avat�dnak be, �s rendszeres „l�lekutaz�sokkal” tartanak fenn kapcsolatot a t�nd�rekkel. A t�nd�rek megjelen�si idej�ben ritu�lis t�rsas�gok m�k�dnek: a rusz�lia, ljelje, c�lu�ari.

Ezek tagjai r�szint a t�nd�rek megjelen�t�i, r�szint a tabus�rt�ket s�jt� „t�nd�rbetegs�gek” gy�gy�t�i. A t�rsas�gok r�tusaiban k�zponti szerepe van a zen�s-t�ncos ekszt�zisnak. A l�lek „elragad�sa” a t�nd�rek t�lvil�g�ra, r�szv�tel a „mennyei” t�nd�rmulats�gokon – mint hiedelem, illetve hiedelemmonda is �ltal�nosan elterjedt a Balk�non. E gazdag hagyom�ny a magyar n�phitben r�szint a t�nd�rek, r�szint a boszork�ny alakj�hoz kapcsol�dik. N�lunk a t�nd�rek kev�sb� soksz�n� l�nyek: term�kenys�ghoz� �s �rz�szellem-von�saiknak, kultuszuknak nincs nyoma. Ezek a von�sok gazdag�tott�k azonban a boszork�ny hiedelemalakj�t: a t�ncol� t�nd�rcsapatok, a „t�lvil�gi” t�nd�rmulats�gok, az „elragadottak” hiedelmeinek, a ritu�lis t�rsas�gok gyakorlat�nak sok mot�vuma boszork�nyt�rsas�gk�nt, boszork�nymulats�gk�nt ismert a magyar n�phitben .