EMBERFARKAS

A term�szetfeletti �s emberi vil�g k�z�tti, egyidej�leg ember- �s �llatalakkal rendelkez�, ide is, oda is tartoz� �tmeneti l�nyek sok n�p mitol�gi�j�nak mai napig �l� archaikus maradv�nyai. A magyar n�phit �s �ltal�ban az eur�pai hiedelemrendszerek szempontj�b�l legfontosabb e mitikus l�nyek k�z�l az emberfarkas, n�met nev�n werwolf (�germ�n ’emberfarkas’ jelent�s� sz�b�l); �kori g�r�g nev�n lykanthropos (’farkasember’); szl�v nevei: vukodlak, vukodlak, vurkolak, kudlak (’farkasbund�j�’); rom�n neve priculici vagy (a szl�v elnevez�sb�l sz�rmaz�) v�rcolac.

Az ember–�llat metamorf�zisba vetett hit igen r�gi; saj�tosan a farkass� v�ltoz�s az eur�pai kult�ra legr�gibb �r�sos eml�keib�l is ismert m�r. A farkasember hiedelmei eg�sz Eur�p�ban �s �szak-�zsia nagy r�sz�n elterjedtek. Az �jkori eur�pai werwolf-hiedelmek val�sz�n�leg r�gi, k�z�s indoeur�pai saj�ts�gokat is �riznek, emellett saj�tos szl�v �s germ�n, valamint g�r�g-r�mai eredet� von�sokat. A magyar n�phitben, csak�gy, mint a Balk�n t�bb n�p�n�l, valamint a keleti szl�vokn�l val�sz�n�leg t�r�k emberfarkas-hiedelmeknek is vannak nyomai. A k�z�pkorban, majd az �jkorban az eur�pai werwolf-hiedelmek egy r�sze �ttev�d�tt a kuty�ra is, s�t k�z�p- �s d�lkelet-eur�pai hiedelmek szerint igen sokf�le �llat – diszn�, kecske, l�, k�gy�, macska, s�lyom, hal – lehet „werwolf”: vagyis bizonyos emberek k�pesek mindezen �llatok alakj�t �lteni.

Az emberfarkas alakja a k�zelm�lt magyar n�phit�ben els�sorban �gy ismert, hogy bizonyos egy�nek – f�leg p�sztorok – saj�t elhat�roz�sukb�l farkass� tudnak v�ltozni. E hiedelmek �s mond�k sz�zadunkban f�leg a Nyugat-Dun�nt�lon �s az �szakkeleti ter�leteken �ltek, helyileg k�l�nb�z� n�vv�ltozatokkal: k�ld�ttfarkas, G�csejben farkaskoldus (Hont m.), farkasember (Tisz�nt�l), szak�llas farkas, k�ld�tt �rd�g.

A „tudom�nya” megszerz�s�re, �llatt� v�ltoz�s�ra, tulajdons�gaira vonatkoz� leggazdagabb adatok G�nczi Ferenc g�cseji gy�jt�s�b�l ismertek; m�s vid�kekr�l csak sz�rv�nyosan. Adataink szerint az �talakul�s k�pess�ge m�r csecsem�korban elnyerhet�, p�ld�ul a b�ba vigy�zatlans�ga vagy rosszindulata k�vetkezt�ben. Ha az �jsz�l�ttet ny�rfa-abroncson h�romszor kereszt�lb�jtatja, abb�l h�t�ves kor�ban csord�sfarkas lesz, elmegy a h�zt�l, �s megkezdi farkas k�p�ben val� m�k�d�s�t: be-bej�r a faluba a ny�jakat d�zsm�lni. Ett�l kezdve kedve szerint �lt farkas- vagy emberalakot. M�sok feln�ttkorban szerzik meg a k�pess�get: ny�rfa-abroncson val� h�romszori vagy h�tszeri �tb�j�ssal, „isten�tkozta t�ske” (vadr�zsat�vis) seg�ts�g�vel. A visszav�lt�s �ltal�ban az �tv�ltoz�ssal azonos m�don t�rt�nik. A csecsem�b�l lett, vagy emberfarkasok gyerekek�nt sz�letett l�ny farkasfoggal, sz�r�sen, farokkal sz�letik, f�lig emberi k�lsej� is lehet. Farkasalakj�t bizonyos tulajdons�gok megk�l�nb�ztetik az igazi farkast�l: jobb szagl�sa van, besz�lni tud, h�ta alul, hasa f�l�l helyezkedik el; csak olvas�szem-t�ltettel lehet lel�ni.

A r� vonatkoz� hiedelemmond�k r�szben a farkas alakj�ban ny�jat d�zsm�l�, r�szben az emberk�nt megjelen�, farkas volt�t el�rul� jelet visel� emberfarkas „leleplez�s�r�l” sz�lnak (farkasalakban kapott s�r�l�seit emberk�nt is viseli; foga k�zt marad �ltala megmart feles�g�nek k�t�nyfoszl�nya). Egyes mond�k szerint meg lehet akad�lyozni farkass� v�l�s�t (el�getik az ehhez sz�ks�ges ny�rfa-abroncsot). M�s mond�k szerint a „tud�s”, „tud�s p�sztor” vagy a boszork�ny hatalma nagyobb a k�ld�tt farkas�n�l: vissza tudja v�ltoztatni a farkast emberr�, a ny�jat megt�mad� farkast var�zseszk�zzel legy�zi. Ujv�ry Zolt�n (1962) Putnokr�l (Borsod m.) k�z�lt egy helyi mond�t, amely szerint a hat�r egy k�halm�t a valamikor ott m�k�d� szak�llas farkas s�rj�nak tartott�k.

A magyar n�phit farkasembere k�ts�gk�v�l eur�pai – els�sorban szl�v, germ�n, r�szben rom�n – eredet� hiedelemalak. A magyar hiedelmek egyeznek az �ltal�nos eur�pai n�zetekkel, miszerint az emberfarkas, mint �tmeneti l�ny, az emberi vil�got k�r�lvev� term�szet vil�g�nak „�llati” jegyeit is viseli. Az �tv�ltoz�st lehet�v� tev� abroncs val�sz�n�leg a k�z�pkori K�z�p- �s �szak-Eur�p�ban m�g ismert „farkasb�r” („farkasing”) �s farkasb�r �v megfelel�je. Kev�sb� utalnak a magyar hiedelmek a periodikus farkass� v�ltoz�sra, amely Eur�pa t�bb pontj�n ismert saj�ts�ga a werwolf-hiedelmeknek. Az �tv�ltoz�s id�pontjai, id�szakai (az �v vagy h�nap s�t�t szakaszai) t�bbnyire a holdciklusokkal f�ggnek �ssze. Az emberfarkasok a t�li napfordul� idej�n, h�sv�tkor vagy �jhold idej�n v�ltoznak farkass�. Ezzel kapcsolatos a werwolf naprabl�, holdrabl� – „�gitestfal�” – term�szete: a nap �s hold fogyatkoz�s�t sok helyen – sz�rv�nyosan magyar hiedelmek szerint is – az emberfarkas okozza.

A d�lkelet-eur�pai (d�lszl�v, t�r�k, rom�n, ukr�n) �s bizonyos m�rt�kig a k�z�p-eur�pai (szlov�k, osztr�k) werwolf olyan �rtelemben is �tmeneti l�ny az emberi �s term�szetfeletti vil�g k�z�tt, hogy „�l�” �s „holt” alakja egyar�nt ismeretes: az �let�ben vukodlak, priculici holta ut�n farkas, kutya, l� �s egy�b �llatok alakjaiban visszaj�r� rosszindulat� k�s�rtett�, illetve werwolf-d�monn� lesz; �gy Kalotaszegen (Kov�cs �. 1947), ahol maga a prikolics elnevez�s is rom�n eredet�.

Szint�n D�lkelet-Eur�p�b�l ismerj�k a pozit�v indulat� werwolf, a samanisztikus k�pess�g� werwolf-var�zsl� alakj�t. Ennek azonban nem a magyar emberfarkas-hiedelmekkel, hanem els�sorban a t�ltos alakj�val vannak kapcsolatai, ez�rt majd ott sz�lunk r�la r�szletesebben. A magyar n�phitben �ltal�nosabbak a „k�z�ns�ges”, rosszindulat�, v�rengz� emberfarkasra utal� adatok.

A m�lt sz�zadi �s kor�bbi, a boszork�nyperekben el�fordul� adatok szerint a farkass� v�l�s k�pess�g�t �ltal�ban a k�z�ss�gek margin�lis helyzet� tagjainak tulajdon�tott�k. P�sztorok, koldusok, csavarg�k id�nk�nt farkasalakot �ltenek, �s a ny�jakat, esetleg a k�z�ss�g m�s javait k�ros�tj�k, az �llatokat megt�pik, meg�lik, ellopj�k. Tett�ket a k�z�ss�g vagy a f�ldes�r elleni bossz� is motiv�lhatja. P�ld�ul egy 17. sz�zadi boszork�nyperben egy f�rfit mint l�p�sztorb�l lett k�ld�tt farkast fogtak perbe. Szendrey Zsigmond 1793-as feljegyz�sre hivatkozik, amely szerint gonosz emberek �reg, v�rengz� farkasok k�p�ben j�rnak be a faluba, az embereket megt�madj�k, megsebes�tik, meg�lik. 1866-ban Ugocsa megy�ben hajt�vad�szat zajlott egy „szak�llas farkasra”, aki be-berontott a falvakba �s embereket rabolt el. A boszork�nyperek adatai �ltal�ban p�sztorokra: csord�sra, l�p�sztorra vonatkoztak. A farkass� v�l�s v�djait nyilv�nval�an m�sodlagosan ruh�zt�k a boszork�ny szem�ly�re. Ez nemcsak n�lunk volt �gy. Eur�pa t�bb pontj�n megjelentek a boszork�nys�g v�djai k�zt a farkasalakban elk�vetett k�rt�telek. Az emberfarkas valamikori szerepe a hiedelemrendszerben a hivatalos boszork�ny�ld�z�s idej�re cs�kken�ben lehetett.

Ez�rt a farkass� v�l�s k�pess�ge k�nnyen a boszork�nyra �s – minden negat�v hiedelemalakhoz hasonl�an – az �rd�gre (k�ld�tt �rd�g) ruh�z�dott. A boszork�ny �llatt� v�ltoz�s�nak �jkori hiedelmei val�sz�n�leg sokszor eredetileg werwolf-von�sok, n�lunk csak�gy, mint Eur�pa m�s n�pein�l. Az emberfarkas alakj�nak elhalv�nyod�s�val f�gg �ssze az a jelens�g, hogy egyes 19–20. sz�zadi adatok ezt a k�pess�get b�rkinek tulajdon�tj�k, aki a k�z�ss�ggel valamilyen m�don szemben �ll. Ez lehet a falu ellenszenves f�ldesura, idegen nemzetis�g� lak�ja is. Hiedelemalakj�nak fennmarad�s�t el�seg�tette, hogy eg�szen sz�zadunk elej�ig alakja – �s mond�i – ponyvanyomtatv�nyokon is megjelentek; m�sr�szt elhalv�nyod�s�hoz az is hozz�j�rult, hogy a ny�jakat d�zsm�l�, az emberfarkas �llatalakj�nak tarthat�, val�di farkasok megjelen�se megritkult a K�rp�t-medenc�ben.