Zsad�ny, a Hun birodalom k�zpontja - erre a k�vetkeztet�sre jutott Pr�szkosz r�tor tanulm�nyoz�sa sor�n Dud�s �rp�d, Zsad�ny polg�rmestere.

Gy�ri-Nagy S�ndor professzor, a g�d�ll�i Szent Istv�n Egyetem kult�r�kol�giai �s k�rnyezeti kommunik�ci�s tansz�k�nek vezet�je szerint Dud�s �rp�d �ll�t�s�t m�r csak a zsad�nyi kunhalmok megl�te miatt is �rdemes megfontolni.

Nagy neh�zs�gek �r�n siker�lt megszerezni�k Priszkosz r�tor, kelet-r�mai k�vet le�r�s�t, aki Attila K�rp�t-medencei k�zpontj�ban j�rt. Ezt elolvasva v�lt egy�rtelm�v�, hogy Radnai Mikes t�vedett, amikor azt �ll�totta, hogy Dombegyh�z�n volt Attila sz�khelye, nevezetes fapalot�ja. Priszkosz szerint Nis �s a Duna t�vols�ga �tnapi j�r�f�ld, ami l�gvonalban pontosan sz�zkilencvenh�rom kilom�ter, amilyen messze van Dombegyh�z a Dun�t�l.

Ebb�l k�vetkeztethettek arra, hogy Dombegyh�z�n volt Buda f�hadisz�ll�sa, ez�rt tal�lkozott ott Priszkosz�k k�ld�tts�ge Buda �zvegy�vel. Dombegyh�z�r�l m�g k�tnapi utaz�ssal �szak fel�, t�bb foly�n �tkelve, napi harmincnyolc kilom�ter megt�tel�vel csak egy helyre �rkezhettek meg: a K�r�s�k v�lgy�be. Ez az egy hely van a K�rp�t-medenc�n bel�l, ahov� ilyen r�vid �ton, d�lr�l �szakra haladva kelet-nyugati ir�ny� foly�kon �tjutva lehet meg�rkezni.

Gy�ri-Nagy S�ndor professzor pedig a kunhalom kifejez�ssel Radnai Mikes "Attila-hagyom�ny Dombegyh�z�n" c�m� k�nyv�ben tal�lkozott, vagyis a kunhalomnak megfelel� "horh�ny" kifejez�ssel. Ez az �zsiai n�pek temetkez�si hely�t jel�li. Zsad�ny t�rs�g�ben negyvennyolc kunhalom tal�lhat�, s �gy h�vj�k a Zsad�ny hat�r�ban l�v� foly�t is. Tov�bb� tudni lehet t�z-tizenk�t kunhalom elt�ntet�s�r�l is, miket a biharugrai halastavak �p�t�sekor sz�moltak fel 1960-64 k�z�tt, r�g�szeti felt�r�s n�lk�l.

A hunkutat�son bel�l ma m�r alig akad valaki, kinek a kunhalomkutat�s lenne a szakter�lete. B�na Istv�n meghalt, S�ndor L�szl� - ki a Hadak �tj�n c�mmel h�rom �vvel ezel�tt jelentette meg k�tk�tetes hunt�rt�net�t - Erd�lyben �l, Sch�fer Tibor pedig a hamburgi egyetemen tan�t. S mert a t�m�val komolyabban kellene foglalkozni, tervezik is egy hunkutat� int�zet l�trehoz�s�t, Zsad�nyban.

Az egyre komolyabban kezelt v�leked�st m�g az is al�t�masztja, hogy a foly�szab�lyoz�sokat megel�z� id�szakban a t�rs�g v�zben gazdag ter�let volt. A term�szeti adotts�gok kedveztek a megfelel� v�delem ny�jt�s�ra a t�volj�r� hun hadseregek k�zpontj�nak. A negyedik sz�zadban k�sz�lt Cs�rk �rka - �ppen Zsad�nyn�l - l�nyegesen t�bb helyen futott a t�bbi helyhez k�pest, teh�t k�l�n�sen meger�s�tett hely volt, mi nagyobb v�delmet tudott biztos�tani. El�raszt�ssal v�dt�k a gyep�ket, a v�z �letet, �s az �let v�delm�t jelentette.
Ezek ut�n m�r az sem lenne meglep�, ha kider�lne, hogy e ma eldugott t�rs�g nyolc-t�zezer �vvel ezel�tt �llamk�zpont volt.

................................................................................................................

A Pap-tava k�rnyezet�ben hamarosan hun eml�kparkot l�tes�tenek Zsad�nyban. Az eml�kpark terv�nek k�sz�t�se sor�n a lakoss�g v�lem�ny�t is figyelembe veszik.

A Pap-tava �s k�rny�ke rekultiv�ci�s terv�nek k�sz�t�s�re, p�ly�zat �tj�n, 2,9 milli� forintot nyert a zsad�nyi �nkorm�nyzat.

— A Pap-tava mind�ssze 1,3 hekt�ros kis t�, s nagyon gazdag halakban. Ezen a helyen minden zsad�nyi �vek �ta ingyen horg�szhat. A t� �s k�rnyezete rekultiv�ci�ja sor�n hun eml�kparkot szeretn�nk kialak�tani. A terv k�sz�t�s�re p�ly�zatot �rtunk ki, amelynek elb�r�l�sa m�g tart — t�j�koztatott Dud�s �rp�d polg�rmester.

Mivel a zsad�nyiak maguk�nak �rzik a Pap-tavat, a k�zs�g vezet�se a hun eml�kpark kialak�t�s�hoz is sz�m�t a lakoss�g v�lem�ny�re. A k�zs�g vezet�se b�zik abban, hogy a l�tes�lõ hun eml�kparkkal tov�bb nõ Zsad�ny idegenforgalmi vonzereje.

Forr�s: B�k�s Megyei H�rlap