Mircea Eliade �rja, hogy az eur�pai parasztok szok�sai, k�pzetei �s szimb�lumai sok esetben �sibb kult�rfokot k�pviselnek, mint az, amelyik a klasszikus g�r�g mitol�gi�kban t�kr�z�dik (1996/80,153). P�ld�kat ugyan nem mutat be, de ilyeneket mi is tal�lhatunk, ha �sszevetj�k az eur�pai paraszts�g �s a Kolumbusz el�tti Amerika jelk�peit. Az amerikai indi�nok ugyanis m�g a k�korszakban v�ndoroltak mai haz�jukba. S ha tal�lunk az indi�n hagyat�kban az eur�pai paraszts�ggal k�z�s m�toszokat �s szimb�lumokat, akkor azok k�ts�gk�v�l kor�bbiak a klasszikus g�r�g�k�n�l.

Egy ilyesfajta �sszevet�s azt�n t�bb �r�st�rt�neti k�rd�s megold�s�ra is alkalmas. Azonos�thatjuk az eur�pai jelk�szlet k�kori elemeit, jobban meg�rthetj�k az indi�n jelk�peket s az �r�s sz�let�s�r�l is t�bbet tudunk meg.

Az �sszehasonl�t�sba bevont jelrendszerek k�r�t persze �rdemes kiterjeszteni. Mivel az indi�nok �sei �zsi�ban �ltek, az �zsiai jelk�peket sem hagyhatjuk figyelmen k�v�l. S nincs okunk elfeledkezni a fejlett, val�di �r�sokr�l sem, mert az antik �r�sjelek jellemz�en k�kori vall�sos jelk�pekb�l alakultak ki.





V�letlen hasonl�s�g?

E t�voli jelk�szletek p�rhuzamainak alapos elemz�s�re nem ker�lt sor, mert az �r�st�rt�n�szek �ltal�ban hangoztatott �ll�spontja szerint csup�n v�letlen egyez�sekr�l lehet sz�. E szkeptikus szerz�k azonban nem ellen�rizt�k �ll�t�saikat a sz�ks�ges gondoss�ggal. A v�letlen egyez�s bizony�t�kak�nt felmutatott p�ld�ik is az egyszer� jelform�k k�z�l val�k: rendszerint csak 1-2 vonalb�l �llnak. Ezek az egyszer� jelek nem k�pviselik a teljes jelk�szletet s ez�rt alkalmatlanok a messzemen� k�vetkeztet�sek levon�s�ra. Hiszen a szok�sos line�ris �r�sjelek is 1 - 6 elemb�l (k�l�nb�z� egyenes �s g�rbe vonalakb�l, meg pontb�l) �p�lnek fel. De m�r a k�nai �r�sjelek j�val bonyolultabbak, p�ld�ul a hangya jele 23 vonalb�l �ll.

A v�letlen egyez�sek lehet�s�g�nek vizsg�lat�t 1991-ben v�gezt�k el Nemetz Tiborral, a budapesti Matematikai Kutat�int�zet tudom�nyos f�munkat�rs�val. Ennek eredm�nye a k�vetkez�kben foglalhat� �ssze: hat alapelem felhaszn�l�s�val mintegy sz�zmilli� egym�st�l elt�r� line�ris jel k�pezhet�. A line�ris �r�srendszerek azonban csak n�h�ny tucat jelet ig�nyelnek ebb�l a sz�zmilli�b�l. Ha a line�ris �r�srendszerek jelk�szlet�t egy v�letlensz�m-gener�torral v�lasztan�nk ki, akkor �tlagosan csak minden sz�zezredik �b�c�ben lehetne egyetlen olyan jel, amelyik m�r szerepel egy kor�bbi �b�c�ben. Term�szetesen m�g kisebb annak a val�sz�n�s�ge, hogy a fentiekn�l bonyolultabb jelek egyezzenek, vagy hogy valamelyik �j jelk�szletben t�bb azonos jel is el�forduljon (Varga/1993).

Ha k�t jelrendszerben m�gis t�bb egym�sra hasonl�t� bonyolult jelet tal�lunk, akkor annak oka nem a v�letlen, hanem a genetikai kapcsolat. Kor�bban azt felt�telezt�k - s n�h�ny p�ld�val bizony�tottuk is - hogy az egym�ssal genetikus kapcsolatban l�v� jelrendszerek k�z�s �se egy elemi erej� vall�sos szimb�lumrendszer, amely sokkal m�lyebben be�p�lt a kult�r�nkba, mint azt gondoln�nk.





Az amerikai indi�nok Eur�zsi�val k�z�s jelkincse

Az amerikai indi�nok soksz�n� jelk�szlet�nek van egy elterjedt alapr�tege, amelyikben a jelform�k j� r�sze egyeztethet� eur�zsiai jelform�kkal. Az egyez� jelek bonyolultak, eset�kben teh�t a v�letlen egyez�s kiz�rhat�. Amib�l nyilv�nval�, hogy ez az indi�n jelk�szlet eur�zsiai eredet�.

Amerika �szaki, k�z�ps� �s d�li ter�letein egyar�nt megtal�ljuk �ket ed�nyekre festve, k�be v�sve, sz�nyegekbe sz�ve, esetleg k�dexek lapjain. A sz�les k�r� elterjedts�g is arra utal, hogy mindegyik bev�ndorl� indi�n n�pess�g ismerhette. Az alkalmaz�si k�r�lm�nyek val�sz�n�s�tik a jelek vall�sos jelent�s�g�t �s seg�tenek az �rtelmez�sben.

A jelcsoport jelei k�z�l a k�vetkez�kben csak egyetlen anasazi ed�ny �sszetett szimb�lum�t elemezz�k (1. �bra), mert ez is elegend� a mondanival�nk illusztr�l�s�ra.





1. �bra. Az anasazi ed�ny (Clark nyom�n), a cs�ng�-magyar h�mes toj�s �s a magyar Szent Korona szimbolik�ja azonos



Azt felt�telezz�k ugyanis, hogy ennek az anasazi jelmont�zsnak a jelp�rhuzamok seg�ts�g�vel tiszt�zhat� az �rtelme s val�sz�n�s�thet� k�t elemi jel�sszetev� hangalakja is. Vagyis ezek az Eur�zsi�b�l hozott jelek egy k�kori fonetikus �r�st (sz�tag�r�st) k�pviselhetnek. Ahogy a maja �r�s is k�kori sz�tag�r�s volt - mert a Kolumbusz el�tti indi�n Amerika m�g a k�korszakban �lt.

Ebb�l azonban az a meglep� k�vetkeztet�s ad�dik, hogy a legkor�bbi eur�zsiai sz�tag�r�sok is k�koriak voltak. Hiszen az indi�nok �seinek hozniuk kellett valahonnan az egyez� �r�sjeleket s mint l�tni fogjuk, ezt a legnagyobb val�sz�n�s�ggel Eur�zsi�b�l hozt�k.

N�mileg hasonl� k�vetkeztet�sre jutott Maurice Pope is az els� eur�zsiai �r�sok kor�t �s jelleg�t illet�en. R�mutatott arra a k�zismert, de meg nem �rtett t�nyre, hogy az �r�sjelek sz�ma a legfontosabb, zavartalanul tov�bb�l� �r�srendszerekben nem cs�kkent, hanem szaporodott az id�k sor�n. Vagyis a t�nyek nem teszik lehet�v� azt, hogy az �r�s t�rt�net�t �gy magyar�zzuk, mint a bonyolultb�l az egyszer�bb fel� t�rt�n� monoton fejl�d�st. Amennyiben az ismert t�nyekb�l visszafel� extrapol�lunk, akkor egy olyan �si �r�shoz jutunk el, amely egyszer�bb �s sokkal ink�bb fonetikus volt, mint azt gondoljuk. Az �k�r�st haszn�l� ter�let peremvid�keir�l ismert nem �k�r�sos, egym�st�l l�tsz�lag f�ggetlen, csup�n helyi jelent�s�g� �r�sok a kezdetekt�l rendelkezhettek a hangjel�l�s lehet�s�g�vel. Nem z�rhat� ki, hogy mindezen �r�sok nem a sum�rb�l, hanem egy ismeretlen �si forr�sb�l mer�tettek - a sum�rrel egy�tt. (Pope/1966).

Pope nem r�szletezte, hogy milyen lehetett ez az �si �r�s. Az �ltala is v�zolt �r�st�rt�neti adatok �s folyamatok ismeret�ben azonban t�bbet is mondhatunk ann�l, mint hogy egyszer� volt �s fonetikus.
Az extrapol�ci� eredm�nyek�ppen a legnagyobb val�sz�n�s�ggel egy 40 - 70 jelb�l �ll� rov�s�r�sra k�vetkeztethet�nk. Rov�s�r�sra kell gondolnunk, mert az el�id�k vad�szainak nem sok v�laszt�si lehet�s�ge volt az �r�stechnol�gi�t illet�en. A technol�gia pedig sok mindent meghat�rozott. Ez�rt az �r�s jobb�ra sz�tagjelekb�l (sz�tagjelk�nt is haszn�lhat� m�ssalhangz�jelekb�l) �llhatott, de mag�nhangz�i �s sz�jelei is lehettek. Azaz az �r�s egyszerre adott lehet�s�get a sz�tagol� �s a bet��r�sra. A haszn�lat (v�gs� soron a nyelv) jellege d�nt�tte el, hogy mikor melyik m�dszert alkalmazt�k. A jelform�k a rov�stechnol�gi�b�l k�vetkez�en line�risak voltak.
Mivel az �vezredek a f�t nyom n�lk�l megem�sztett�k, ennek az �r�snak egyetlen f�ba r�tt eml�ke sem maradt fenn. Maradtak azonban m�s technol�gi�val r�gz�tett �si �r�st�red�kek, amelyeket a legalaposabban Varga Csaba m�rt fel. K�nyv�b�l k�t fontosabb eml�kcsoportot ismerhet�nk meg. Az egyik a kb. 30 - 10 ezer �ves nyugat-eur�pai csoport a j�gkorszak leghidegebb id�szak�b�l. A m�sik a kb. 7 - 4 ezer �ves k�rp�t-medencei jelk�szlet, amely m�r a j�gkorszakot k�vet�, felmeleged� id�szak term�ke.

Meg�llap�t�sa szerint a k�kori �r�smutatv�nyokon nagyj�b�l ugyanaz a 30 - 35 jelforma ism�tl�dik, mint a latinos jelsorrend� modernebb �b�c�kben. Mivel nem hihet�, hogy mindegyik valaha haszn�lt jel fennmaradt a t�red�keken, ez�rt azt kell feltenni, hogy a k�kori jelsor n�h�ny jellel t�bbet is tartalmazhatott. Sokkal t�bbet azonban nem, mert akkor nagyobb lenne a jelform�k sz�r�sa s nem lenne ennyi p�lda a jelek ism�tl�d�s�re.

A szerz� a jelform�k alapj�n lesz�gezi, hogy e k�kori jelk�szlet gyakorlatilag azonos a sz�kely-magyar rov�s�r�s ma is haszn�lt jelk�szlet�vel. Arra k�vetkeztet, hogy a jel�lt nyelv a magyar nyelv �se is lehetett.
Ny�lv�n ez�rt vagyunk k�pesek az anasazi jelmont�zs meg�rt�s�re, s�t elolvas�s�ra is.





2. �bra. Az �den t�rk�pe
A jelmont�zs elemei

Az anasazi ed�ny jelmont�zs�nak szerkezete egy k�rbe z�rt kereszt. A jelmont�zs negyedeiben kisebb ligat�r�k ism�tl�dnek, amelyek foly�t �br�zol� kacskaring�b�l �s �l�kre �ll�tott hegyekb�l �llnak. Ez a h�rom jel (a k�rbe z�rt kereszt, a kacskaring� �s a hegyek rajza) a sz�kely rov�s�r�s "f", "j" �s "m" bet�j�vel rokon�that�.

Mi�rt vessz�k az anasazi jelek p�rhuzam�t a sz�kely �r�sb�l, amikor p�ld�ul a latin �r�sban is hasonl� a "j" �s az "m"? Nos, az�rt, mert a latin �r�sban nincs k�rbe z�rt kereszt alak� jel, teh�t a formai p�rhuzamok sz�ma kisebb. De az a k�t latin bet� is kihullik a rost�n, amelyik - form�j�t tekintve - hasonl� k�t anasazi jelhez. A latin nyelv ugyanis nem seg�t benn�nket az akrof�nia folyamat�nak rekonstru�l�sakor. A "j" hang p�ld�ul megtal�lhat� a magyar j� "foly�" sz� kezd�hangjak�nt, de nincs meg a latin fluvius "foly�" sz� elej�n. S ugyanez a helyzet az "m" eset�ben is: megtal�lhat� a magyar magas sz� kezd�hangjak�nt, de hi�nyzik a latin altus "magas" sz� elej�r�l. Ez egyr�szt azt jelenti, hogy a k�rd�ses h�rom bet�t nem a latinok tal�lt�k fel - ahogy ezt eddig is tudtuk. M�sr�szt azt jelenti - s ez m�r meglep� - hogy a jeleket a magyar nyelv �s�t besz�l� n�p alkothatta meg.
De n�zz�k meg a jeleket k�zelebbr�l!

A k�rbe z�rt kereszt az �den v�gletekig leegyszer�s�tett t�rk�pe (2. �bra). Ebb�l a k�r az �dent �lel� tengert, a kereszt meg a n�gy szent foly�t jelk�pezi (de kereszt alak� maga a sz�razf�ld is!). Az �den az a hely, ahol a teremt�s elkezd�d�tt s ahonnan a rend - No� fiainak k�sz�nhet�en - az eg�sz vil�gon elterjedt. E magyar�zatot az 1. �br�n l�that� p�rhuzam seg�t elfogadni. A cs�ng�-magyar h�mes toj�s jelmont�zsa pontosabban adja vissza az �den f�ldrajzi viszonyait. Csup�n n�gy foly�- �s n�gy hegyszimb�lumot tartalmaz, a val�s�gos t�jnak jobban megfelelve. A k�rbe z�rt kereszt a sz�kely-magyar rov�s�r�sban az "f" hangot jel�li, amely a magyar f�ld sz�b�l r�vid�lt le az akrof�nia sor�n. E felt�telez�s jogoss�g�t az asztrol�gusok �s a k�nai �r�s hasonl� alak� "F�ld" jele is al�t�masztja.

A hull�mtarajra eml�keztet� kacskaring� a sz�kely-magyar rov�s�r�sban a "j" hang, egy�ttal a j� sz� jele. A magyar j� egyr�szt az Isten jelz�je, m�sr�szt "foly�" jelent�s� is - �sszef�gg�sben azzal, hogy a magyars�g a foly�kat a foly� istene miatt tisztelte. A kacskaring� egy�ttal a Tej�tra is utal - teh�t az Istennel azonos vil�goszlop egyik jele.

A l�pcs�k�nt �br�zolt hegyek a sz�kely rov�s�r�s "m" jel�vel azonos�that�k. Ez az "m" a magas sz� jel�b�l keletkezett. A sz� t�ve "f�ld", vagy "orsz�g" jelent�s� lehet (v�.: m�l, mart, magyar, mez�, megye, mezsgye!). M�sz�ros Gyula szerint a magyar magas sz�b�l (a heftalita hunok magyar nyelv�b�l) keletkezett az ut�bb sz�les k�rben elterjedt m�gus megnevez�s. A l�pcs�re eml�keztet� �br�zol�si m�d a vil�goszlop eget �s f�ldet �sszek�t� szerep�re utal. Azaz itt is vall�sos fogalommal, a vil�goszlop megszem�lyes�t�s�vel tal�lkozunk.





A jelmont�zs olvasata

A k�t jelet az�rt vont�k �ssze, mert mindk�t jel a megszem�lyes�tett vil�goszlop jele. Ez�rt eleve feltehet�, hogy a ligat�ra a vil�goszlop nev�t rejti. Annak a mitikus �salaknak a nev�re sz�m�thatunk, aki a vil�g teremt�sekor (az �g �s a f�ld sz�tv�laszt�sakor) az eget al�t�masztotta.

Az anasazi jelmont�zs, ha a jeleit sz�jeleknek tekintj�k, "J� ma(gas)", vagy "J� m�(gus)" �rtelm�. Feltehet� persze, hogy e kifejez�sek - magyarul kimondva - egy�ttal a h�rosz nev�t is tartalmazz�k.

Amennyiben nem a k�pszer� sz�jeleket �rtelmezz�k, hanem a sz�kely-magyar bet�k alapj�n olvassuk a ligat�r�t, akkor a "jm" hangalakot kapjuk. Ezt mag�nhangz�kkal kell kieg�sz�ten�nk s a kieg�sz�t�skor n�mi joggal gondolunk az "�" �s "a" hangokra, azaz a J�Ma hangalakra.

Az ir�ni mitol�gi�ban tal�lunk is hasonl� nev� alakot. Itt Jima az emberis�g �sapja, a Nap fia, a civiliz�ci� megteremt�je, a t�rsadalmi fel�p�tm�ny megszervez�je, az ezer �vig tart� aranykor alatt a vil�g uralkod�ja. Uralma idej�n nem volt betegs�g, �regs�g, hal�l, vagy erk�lcstelens�g. Jima �p�tette az els� var�-t (ez magyarul v�r, v�ros). G�gj�nek �s b�nbees�s�nek k�sz�nhet�en �rt v�get az aranykor.

Hasonl� �salak a germ�n, indiai, obi-ugor �s m�s mitol�gi�kban is szerepel. P�ld�ul a germ�n Ymir az els� �ri�s (�s az els� emberszab�s� l�ny), meg�l�se ut�n a h�s�b�l lett a f�ld, v�r�b�l a tengerek, csontjaib�l a hegyek, kopony�j�b�l az �gbolt, haj�b�l az erd�k. A jap�n mitol�gi�ban pedig Jimmu-nak h�vj�k a Nap fi�t, aki egy�ttal az els� istencs�sz�r (tenno) is.

A vil�got egy �ldozatk�ppen meg�lt mitikus l�ny test�b�l alkotj�k meg az azt�k mitol�gi�ban is, azaz a teremt�sm�toszt az indi�nok �sei Eur�zsi�b�l hozhatt�k magukkal. Az anasazi jelmont�zs k�rbe z�rt keresztje is a teremt�sre utal, ami igazolja J�Ma teremt�shez val� k�t�d�s�t.





3. �bra. R�szlet a drezdai maja k�dexb�l: az istenalak k�t�ny�n �s f�l�n a J�Ma ligat�ra (balra); mexik�i agyagszobor kb. Kr. e. 1500 - 100 t�j�r�l, k�t�ny�n a J�Ma ligat�r�val (k�z�pen); jap�n terrakotta figura a Kr. e. III. �vezredb�l, t�rd�n a J�Ma ligat�ra (jobbra)





Az aranykor helye �s ideje

Az aranykor elveszt�s�nek eml�t�se a m�toszban lehet�s�get ad tov�bbi anal�gi�k (a paradicsomi b�nbees�s �s az azt k�vet� �z�nv�z) figyelembe v�tel�re �s egyfajta ellen�rz�sre. Ha ugyanis ezek a mitikusnak t�n� esem�nyek t�rt�nelmi �s f�ldt�rt�neti esem�nyekkel azonos�that�k, akkor az meger�s�theti azt a k�pet, amit az �r�sjelek kor�r�l alkottunk.

A vil�g minden t�j�n felbukkan� �z�nv�zmond�t szok�s azzal magyar�zni, hogy azok helyi �rvizek eml�k�t �rzik. Ezt a magyar�zatot persze aligha tekinthetj�k komoly ellenvet�snek. Egyr�szt az�rt, mert nincs okunk k�ts�gbe vonni az emberis�g k�z�s eml�kezet�nek l�t�t. M�sr�szt meg az�rt, mert az eg�sz vil�gra kiterjed� v�z�z�nt (a tengerek szintj�nek emelked�s�t) az emberis�g term�szetszer�leg csak helyi �rvizek sorozatak�nt �lhette meg. A v�z�z�nr�l sz�l� m�toszok olyan elevenen maradtak r�nk, oly sok egyez� r�szletet tartalmaznak, hogy azok valamif�le val�s�gtartalm�ban nem k�telkedhet�nk. A m�toszok r�szletei (s ezek tartoz�kai a jelek is) �sszef�gg� rendszert alkotnak, amely az egyes m�tosz-�sszetev�k hitel�t garant�lja.

Ha a v�z�z�nt a j�gkorszakkal �s a j�gkorszakot k�vet� �rvizekkel azonos�tjuk, akkor olyan id�rendet kapunk, amelyre egyar�nt felf�zhet� a m�tosz, a jelt�rt�net �s a F�ld ben�pes�l�s�nek esem�nysora.

A leg�jabb ismeretek szerint a mai ember, a homo sapiens sapiens m�r mintegy 100 000 �vvel ezel�tt kialakult Kelet-Afrik�ban. Innen az Arar�t k�rny�k�re v�ndorolt s ott t�lt�tte a k�vetkez�, kb. 50 000 �vet. Ez a vil�g lehetett J� m�gus orsz�ga, ez a kor volt az aranykor, vagy ha �gy tetszik, a k�rbe z�rt kereszttel jelk�pezett �den. A boldog korszak kezdete egybeesik a Riss-W�rm j�gmentes id�szak k�zep�vel. Volt teh�t hely �s id� a bajt nem ismer� civiliz�ci�, no �s egy �s�r�s kialak�t�s�ra. Az aranykornak a W�rm j�gkor vetett v�get, amelynek leghidegebb szakasza mintegy 50 ezer �vvel ezel�tt kezd�d�tt s k�r�lbel�l 40 ezer �vig tartott. E hideg korszaknak a kezdet�n (mintegy 20 ezer �v alatt) v�ndoroltak az �jvil�gba az indi�nok �sei, tarsolyukban a boldog orsz�g eml�k�vel �s �r�s�val. A r�g�szeti leletek szerint kb. 40 ezer �vvel ezel�tt m�r D�l-Amerik�ban is megjelentek, Kr. e. 10 - 13 ezer �vvel pedig eg�sz Amerik�ban megtal�lhat�k a telepeik.

Eddigi ismereteink szerint a magukkal hozott �si �r�s az �j k�r�lm�nyek k�z�tt nem fejl�d�tt tov�bb. �ltal�nosan elterjedt ugyan, a haszn�lat jellege azonban megrekedt a vall�sos jelleg� jelmont�zsok �s szimb�lumok szintj�n. Nincs okunk azt hinni, hogy olyan k�dexeket �rtak volna tele ezzel az �r�ssal, amelyeket ma az indi�n t�rt�net�r�s k�tf�ik�nt tarthatn�nk sz�mon. Err�l legfeljebb Diego da Landa p�sp�k �s az indi�n k�nyvek ezreit el�get� t�rsai tudn�nak t�bbet mondani - �k azonban mind�r�kre eln�multak.





4. �bra. Krisztusk�pek a magyar Szent Koron�n, a t�rden �s a v�llon a J�Ma ligat�r�val (balra); mong�liai k�szobor, t�rd�n �s k�ny�k�n a J�Ma ligat�r�val (jobbra fent); (az ut�bbi esetben a v�ll- �s k�ny�kcsont szimboliz�lja a hegyeket)







5. �bra. Totonac piramis r�szlete, �gbe vezet� l�pcs�je mellett a J�Ma ligat�r�val





Epil�gus

E nagy �v� t�rt�netnek az az el�nye, hogy nem sok elvarratlan sz�lat hagy maga ut�n. Nincsenek olyan �r�seml�kek, amelyeket ne tudn�nk beilleszteni a folyamatba s ez�rt azt�n nem is kell elhallgatni egyiket sem. Egyszerre v�laszolja meg az �z�nv�zm�toszok �s az �r�s keletkez�s�nek legfontosabb k�rd�seit. Persze egy�ttal seregnyi �j k�rd�st is felvet. Ez azonban nem h�tr�ny, hanem el�ny a gondolkod� k�v�ncsiak sz�m�ra.