Meglepõen keveset tudunk arr�l a helyrõl, f�ldrajzi r�gi�r�l, ahol (hiteles t�rt�nelm�nket tekintve) t�bb ezer �ve �l�nk. Nem vagyunk tiszt�ban a ter�let adotts�gaival, lehetõs�geivel, s lassan elfelejtj�k, hogyan is mûk�dtethetõ gazdas�gosan �s �letk�zeli m�don. Ezen ismeretek hi�ny�ban pedig k�ptelenek vagyunk re�lisan meg�t�lni m�ltunk esem�nyeit, jelen�nk folyamatait �s j�võnk sz�m�ra (�ltalunk vagy m�sok �ltal) kitûz�tt c�ljainkat. Meg kell eml�teni, hogy ebben a folyamatban nem csak mi vagyunk ludasak, �gy tûnik "valakik" nagyon nem akarj�k, hogy bizonyos ir�nyban vizsg�l�djunk a K�rp�t-medence t�m�j�ban. Egy nagyon mark�ns p�ld�t eml�ts�nk meg: a k�z�piskol�sok sz�m�ra jelenleg elõ�rt f�ldrajzi atlasz egyetlen esetben sem ny�jt lehetõs�get arra, hogy szerves eg�sz�ben, egys�gben l�thassuk a K�rp�t-medenc�t! Vagy olyan t�vols�gb�l �br�zolja, amin m�r nem l�tszanak a r�szletek (Eur�pa domborzata c�men), vagy rendre "megv�gja" a t�rk�pet, hogy valamely fontos r�sze hi�nyozzon a ter�letnek.

 A K�rp�t-medence Eur�pa k�zepe

A K�rp�t-medence minden szempontb�l Eur�pa k�z�psõ r�gi�j�ban helyezkedik el. Ha veszek egy k�rzõt, �s a K�rp�t-medence ter�let�n lesz�rom, olyan k�r�vet h�zhatok, mely �rinti az Ural hegys�get, a Skandin�v-f�lsziget leg�szakibb pontj�t �s az Ib�riai-f�lsziget legnyugatibb pontj�t. Ez azt jelenti, hogy enn�l jobban nem is lehetn�nk k�z�pen.

T�ny, hogy ugyanazon erõk, amik nem engedik egys�gben szeml�lni �s szeml�ltetni a K�rp�t-medenc�t, megpr�b�lj�k azt a felismer�st is elnyomni, hogy Eur�pa sz�ve, k�zepe itt dobog. K�t p�ld�t eml�ten�k:

Ezt a k�z�psõ poz�ci�t jelzik n�ha �gy, hogy a "Nyugat �s Kelet hat�r�n" vagyunk. Ez a megfogalmaz�s tiszt�n mutatja a Pap G�bor �ltal felv�zolt Mag-h�j paradoxont, amelyet jelenleg igen nehezen akar meg�rteni a vil�g.

Ugyanezt a jelens�get �rhetj�k tetten abban a kifejez�sben, hogy a K�rp�t-medence �s Magyarorsz�g "�tj�r�h�z", meg a "n�pek orsz�g�tj�n" feksz�nk. Pont �gy kell megfogalmazni a helyzetet, ha a f�ldrajzi poz�ci�nk jelentette p�ratlan strat�giai elõnyt el akarjuk feledtetni.. Fõleg az�rt, mert egyik sem igaz: a K�rp�t-medenc�n soha nem j�rtak �t n�pek. Amely n�p ide akart j�nni, az id�ig j�tt, amely n�p viszont �t akart t�rni a v�delmi vonalon �s tov�bb akart h�d�tani, az megakadt �s visszadob�dott. Tov�bbl�p�sre csak abban az esetben van lehetõs�g, ha gy�keret tud ereszteni ezen a ter�leten.

T�ny, hogy a K�rp�t-medenc�n sz�mos kereskedelmi �tvonal vezetett, de figyelembe v�ve, hogy a t�vols�gi kereskedelem eg�szen a k�z�pkor v�g�ig csup�n luxusterm�kek kis mennyis�gû v�ndorl�s�t jelenti, ez m�g nem indokolja a fenti kifejez�seket.

A K�rp�t-medence az �let minõs�gi fejlõd�se sz�m�ra optim�lis k�r�lm�nyeket biztos�t

B�r az �let a F�ld minden pontj�n jelen van, egy�ltal�n nem mindegy, hogy milyen k�rnyezeti felt�telek k�z�tt kell mûk�dnie. Ahhoz, hogy minõs�gileg a legjobb szinten mûk�dhessen egy �lõ rendszer, egy optim�lis egyens�lyi helyzetre van sz�ks�g. A m�rs�kelt �ghajlati �vben alakul ki az a k�rnyezet, ahol ez az egyens�ly hossz� t�von is fenntarthat�, �gy a fejlõd�sre el�g idõ �ll rendelkez�sre, de kor�nt sem mindegy, hogy milyenek a helyi f�ldrajzi viszonyok. Ahhoz, hogy az �let maxim�lis erõvel �s a lehetõ legjobb minõs�gben kibontakozhasson egy ter�leten, t�bb k�rnyezeti felt�telnek kell teljes�lnie:

• Term�szettõl maxim�lisan v�dett hely legyen

Az �letet v�deni kell. A k�rnyezeti felt�telek erõs�thetik az �letk�z�ss�get, de a hirtelen �rkezõ k�ros hat�sok igen nagy puszt�t�st okozhatnak. Ez�rt fontos, hogy a ter�let egyetlen f�ldrajzi egys�gben, megfelelõ geol�giai v�delmet �lvezzen.

A K�rp�t-medenc�t a K�rp�tok gyûrûje �vezi. Nem szigeteli el a k�rnyezet�tõl (ehhez nem el�g magas), de a lehetõ legnagyobb m�rt�kben v�delmezi a belsõ r�gi�kat. A hegykoszor� remek lehetõs�get biztos�t arra, hogy a f�ldrajzi egys�gbe �rkezõket �s t�voz�kat ellenõrizz�k, katonailag j�l v�dhetõv� v�lik a ter�let. Ezt a tulajdons�g�t sokszor �s hat�konyan haszn�lt�k fel õseink.

• El�g t�gas �s v�ltozatos ahhoz, hogy az �let teljes spektruma megnyilatkozzon benne

Az �let kibontakoz�s�hoz megfelelõ nagys�g� t�r kell. Ez a K�rp�t-medence eset�ben adott (t�bb mint 300 ezer km2), a v�ltozatoss�gra sem lehet panaszkodni, hiszen az alf�ldtõl a hegyvid�kig igen sokf�le f�ldrajzi k�rnyezet megtal�lhat� haz�nkban. Nagyon fontos, hogy nincsenek a medenc�n bel�l izol�lt, a t�bbi f�ldrajzi egys�gtõl elz�rt r�szek.

Fontos t�nyezõ, hogy a K�rp�t-medence alakja k�zel�t a k�rh�z, �s kev�s a szûk, egy ir�nyra leszûk�tett ter�let. �gy minden ir�nyban fejlõdhet az �let, nincs beszûk�lve a mozg�stere.

• Rendelkezz�k biztons�gi tartal�kkal

A v�delem ellen�re b�rmikor t�rt�nhetnek olyan katasztr�f�k, melyek vesz�lyeztetik az �letet. Ebben az esetben sz�ks�ges, hogy legyen egy tartal�k, ami a v�szterhes idõkben mened�ket ny�jt �s ahonnan �jra elindulhat a fejlõd�s, ahonnan a vesztes�gek p�tolhat�ak.

A K�rp�t-medence egyik "v�sztartal�ka" Erd�ly (r�ad�sul a sz�kelyek csillaga a Szaturnusz - a megtart� erõk szimb�luma), a t�rt�nelem sor�n sz�mos esetben bizony�totta, hogy k�pes az �rt�keinket megõrizni �s �letben tartani a legnagyobb csap�sok alatt is. Jelenleg ez a tartal�kunk kritikus helyzetben van, hiszen az anyaorsz�ggal val� kommunik�ci�ja blokkolva van, ugyanakkor egy megtart� szerepre t�k�letesen alkalmatlan n�pess�g t�lti ki egyre jobban.

A m�sik tartal�kunk Morva-foly�v�lgy, B�csi- �s Cseh-medence ir�ny�ban ny�lik tov�bb, ami nagyon sok�ig hun-magyar uralom alatt �llt. A ter�letet t�bbsz�r katonai erõvel kellett megv�deni, mert magyarellenes idegen erõk sz�llt�k meg (Pozsonyi csata, Morvamezei csata). Erre a ter�letre oda kell figyelni, strat�giailag nagy jelentõs�gû, ugyanis ha valaki nyugat felõl nagy erejû t�mad�st akar ind�tani a K�rp�t-medence ellen, pontosan ezen a ter�leten kell �sszevonnia csapatait!

• Term�szetes m�don mûk�dtethetõ legyen (term�szet- �s folyamgazd�lkod�s)

Az �let �s az ember term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt szimbi�zisban �l, vagyis egy olyan kapcsolatban, ahol k�lcs�n�sen, egym�s haszn�ra szab�lyozz�k egym�st a felek. Ez csakis az egym�s�rt val� tev�kenyked�sben lehets�ges, vagyis nincs helye a "term�szet legyõz�s�nek" vagy m�s, agressz�van beavatkoz�, szennyezve puszt�t� ipari tev�kenys�gnek. Ellenkezõ esetben a szimbi�zis felborul �s olyan "ellent�mad�soknak" lehet�nk megtapasztal�i, mint az elm�lt �vek �rvizei, asz�lyai, stb.

A foly�k term�szetes pulz�l� (ki�rad�-visszah�z�d�) �letritmus�t Eur�p�ban egyed�l a K�rp�t-medenc�ben �ll�tott�k a term�szet szolg�lat�ba. Ennek k�vetkezt�ben Magyarorsz�g a t�r�k h�dolts�gig (de r�szegys�geiben m�g j�val ut�na is) legend�san bõvelkedett term�szeti javakban. Gondoljunk csak arra a megjegyz�sre, hogy Magyarorsz�gon a foly�knak csak a fele �ll v�zbõl, a m�sik fele hal.

Jelen pillanatban ez a term�szetes gazd�lkod�s nem mûk�dik, de m�g javar�szt helyre�ll�that�. Amennyiben ez nem t�rt�nik meg, a K�rp�t-medenc�re az elsivatagosod�s v�r.

A K�rp�tok minden tekintetben egyed�l�ll� v�delmet biztos�tanak

K�l�n �rdemes megeml�kezni arr�l a p�ratlan stabilit�s� v�delemrõl, amit ez a f�ldrajzi egys�g �lvez poz�ci�j�nak �s szerkezet�nek k�sz�nhetõen.

Geol�giai stabilit�s: a K�rp�t-medence igen stabil geol�giai k�pzõdm�ny, ezt bizony�tja azt is, hogy a f�ldreng�sek igen ritk�k �s enyh�k, t�bbnyire a medence peremter�letein fordulnak elõ. A legnagyobb f�ldreng�sek is a nemzetk�zi sk�l�n m�g a k�zepes kateg�ri�ba esnek bele. Az elm�lt 1500 �v legnagyobb hazai f�ldmozg�sai k�z�tt is mind�ssze egy van, ami erõsnek tekinthetõ (Kom�rom, 1768, 6,3-as erõss�g a Richter-sk�la alapj�n).

Rendk�v�li jelentõs�gû, hogy a K�rp�t-medence alatti kõzetlemez igen v�kony, az �ce�ni kõzetlemezekkel �sszevethetõ (nota bene: a K�rp�t-medence ter�let�n nagyon sok�ig tenger volt!) vastags�g�! Ennek k�sz�nhetõen a t�r�svonalak ment�n sz�mos hõforr�s �s gy�gyv�z fakad, melyek egyed�l�ll� gy�gy�t� erõt biztos�tanak.

�ghajlatok szint�zise: A K�rp�t-medence k�z�psõnek tekinthetõ �ghajlati szempontb�l, ugyanis ebben a r�gi�ban tal�lkozik az �ce�ni, a kontinent�lis �s a mediterr�n �ghajlat, egym�st kiegyenl�tve egy saj�tos rendszert alak�tva ki.

Egyesek a "h�rom �ghajlat hat�r�n" kifejez�st szeretik, �n ink�bb azt mondan�m, hogy a K�rp�t-medenc�tõl t�volodva v�lik sz�t h�rom mark�ns idõj�r�si tendencia.

Egyszerûen megfogalmazva a K�rp�tok hegyrendszere "megfogja" a keleti sz�raz kontinent�lis �ghajlat ir�ny�b�l �rkezõ "orosz telet", d�lrõl nyitottabb az enyhe l�gt�megek sz�m�ra �s Nyugatr�l m�g elegendõ csapad�kos l�gt�meget enged be, b�r ebbõl az ir�nyb�l m�r a Duna jelentõsebb v�zforgalmat bonyol�t le.

Fontos k�rd�s, hogy ez a rendszer hogyan alakul �t meg a glob�lis �ghajlatv�ltoz�s miatt, de egyelõre �gy tûnik, a K�rp�t-medence a nagyobb �ghajlati anom�li�kkal szemben is ny�jt bizonyos v�delmet.

Katonai v�dõerõ: A K�rp�t-medence r�szeiben, de k�l�n�sen a maga eg�sz�ben kiv�telesen j�l v�dhetõ f�ldrajzi egys�g. A K�rp�tok hegyl�ncai valamint az orsz�g m�s f�ldrajzi tulajdons�gai egyed�l�ll�an j�l v�delmezhetõ ter�letet aj�nd�koztak az itt lak�knak. B�r hosszasan lehetne elemezni Magyarorsz�g hadt�rt�net�t ebbõl a szempontb�l, itt csak n�h�ny szeml�letes p�ld�t szeretn�k megeml�teni:

• �rp�d honfoglal�sa ut�n a k�vetkezõ hadsereg, ami tart�san (teh�t nem n�h�ny h�napra, mint a tat�r had) az eg�sz orsz�g ter�let�t (teh�t nem csak egy r�sz�t, mint a t�r�k�k) megsz�ll�s alatt tudta tartani, az a szovjet v�r�s hadsereg volt. A kettõ k�z�tt pedig egy eg�sz �vezred telt el �s ne felejts�k el, �rp�d "haza" j�tt!

• Annak ellen�re, hogy 1945-ben m�r a K�rp�t-medence megosztott volt, a szovjet hadseregnek hihetetlen lassan siker�lt �tverekednie mag�t az orsz�gon! A K�rp�tokat 1944. augusztus 29-�n �rt�k el, az orsz�g nyugati oldal�n a f�ldrajzi hat�rt jelentõ Lajt�t pedig 1945. �prilis 14-�n l�pt�k �t. Ez csaknem 7 teljes h�nap! Budapest ostroma Szt�lingr�d ut�n a m�sodik leghosszabb, v�ros�rt v�vott csata volt!

• A tat�rj�r�s sor�n a tat�r hadak vesztes�ge olyan volt, mint sehol m�shol: k�l�n temetõt l�tes�tettek a Magyarorsz�gon elesettek r�sz�re. A s�lyos csap�s ellen�re az orsz�g n�h�ny �v alatt talpra �llt, visszavert egy erõs n�met t�mad�st nyugatr�l, n�h�ny �vvel k�sõbb (1285) pedig egy j�val nagyobb l�pt�kû tat�r t�mad�st sikeresen �ll�tott meg!

• A vil�got retteg�sben tart�, a kor legmodernebb �s legnagyobb haderej�t k�pviselõ t�r�k hadak nem voltak k�pesek az eg�sz orsz�got uralmuk al� hajtani. Az elfoglalt ter�letek t�bbs�g�t �rul�s (az akkori idõk "nemzetk�zi erõi", a zsoldos csapatok gy�va megfutamod�sai) r�v�n szerezt�k meg!

Gazdas�gi erõ: A K�rp�t-medence k�pes a teljes �nell�t�sra, minden olyan term�szeti �s k�rnyezeti felt�tel adott, ami az emberi l�t szerves teljess�g�nek kibontakoztat�s�hoz sz�ks�ges.

Magyarorsz�g eg�szen a t�r�k idõkig vezetõ gazdas�gi hatalom volt, nem csak a t�rs�gben, hanem Eur�p�ban. Ez a vezetõ poz�ci� csak az erõltetett iparosod�s (valamint az orsz�g gazdas�g�nak sz�nd�kos puszt�t�sa) k�vetkezt�ben veszett el.

A k�rnyezet rov�s�ra mûk�dõ ipari tev�kenys�gekhez viszont csak korl�tozott nyersanyagk�szlettel rendelkez�nk, ezt egy term�szetes leszab�lyoz�snak is tekinthetj�k! R�ad�sul a trianoni dikt�tum �ltal siker�lt lemet�lni Magyarorsz�gr�l az ipar mûk�d�s�hez sz�ks�ges nyersanyagforr�sok 90%-�t, de l�that� m�don az �j "tulajdonosok" nem k�pesek rendeltet�sszerûen mûk�dtetni ezeket az erõforr�sokat.

A K�rp�t-medence folyamainak pulz�l� mûk�d�se az �let sz�m�ra optim�lis

A K�rp�t-medence v�zrajza egyedi a vil�gon, b�r p�rhuzamai vannak. A Duna-Tisza p�ros ugyanolyan �lõ folyamk�zi rendszert mûk�dtet, mint egykor Mezopot�mi�ban (=Folyamk�z) a Tigris �s az Eufr�tesz, mint a Tur�n-alf�ld�n az Amu-Darja �s a Szir-Darja, vagy mint a N�lus Egyiptomban v�gez/v�gzett.

A k�l�nbs�g az, hogy a K�rp�tokon k�v�l egyetlen felsorolt folyamk�zi ter�letnek sincs jelentõs hegyl�nc alkotta v�delme! Fontos az is, hogy a K�rp�t-medence az egyetlen hely, ahol a folyamok pulz�l� mûk�d�s�re �p�lõ term�szetgazd�lkod�s m�g mindig mûk�dtethetõ!

Egyiptom, Mezopot�mia, a Tarim-medence ma m�r sivatag, s ebben az elsivatagosod�sban �ghajlatv�ltoz�s mellet nagy szerepe volt az emberi tev�kenys�gnek is.

A K�rp�t-medence a F�ld kiemelt energetikai k�zpontjai k�z� tartozik

A F�ld, mint �lõ rendszer, az emberhez hasonl�an nem homog�n energiat�rrel b�r, idõben �s t�rben csom�pontszerû, hierarchikus jellegû energetikai szerkezete van. A F�ld�n vannak erõsebb �s gyeng�bb energiak�zpontok, amik az emberi szervezet akupunkt�r�s pontjaihoz, valamint a nagyobb k�zpontok a csakr�khoz hasonl�that�ak.

Ezen nagy k�zpontok k�z�l egy a Pilisben, a Dobog�-kõ alatt tal�lhat�, a hagyom�nyok szerint ez a F�ld Sz�v-csakr�ja. De mai napig megtapasztalhat� az energia a T�pi�szentm�rton melletti Attila-dombon.

Az energetikailag tel�tett pontok k�z�tt �sszek�tõ energia�raml�sok vannak, amik a meridi�nokkal anal�g m�don mûk�dnek. Ezek felt�rk�pez�se m�r jelenleg is folyik, b�r nagyr�szt m�g a j�võ feladata.

A K�rp�t-medence igen bõven rendelkezik energetikailag tel�tettebb pontokkal �s akt�v energetikai �tvonalakkal, �s nagyon sok jel arra utal, hogy õseink ezt az energetikai h�tteret j�l karban tartott�k �s mûk�dtett�k, sõt egyes jelek arra utalnak, hogy k�pesek voltak ir�ny�tani ezeket az energi�kat. M�ty�s kor�ban, illetve nem sokkal az õ hal�la ut�n ezen pontok �s energetikai kapuk nagy r�sz�t lez�rt�k.

A Jin �s Jang energi�k egyens�ly�ra, valamint az �t Elem tan�ra �p�lõ �letvezet�si �s gy�gy�t�si rendszer szempontjai szerint a K�rp�t-medence energetikailag a legoptim�lisabb adotts�gokkal rendelkezõ ter�letek k�z� tartozik. A fejlõd�shez �s eg�szs�g�nk megõrz�s�hez legjobb felt�teleket kaptuk a term�szettõl. �lj�nk �gy, hogy m�lt�ak legy�nk erre az �r�ks�gre �s megõrizhess�k mindezen j�kat ut�daink sz�m�ra is.

B�r a K�rp�t-medence sokkal v�dettebb a glob�lis �ghajlatv�ltoz�s hat�saival szemben, mint m�s f�ldrajzi egys�gek, jelen korban ez a ter�let is k�rosodott mûk�d�s�ben. Ez a folyamat r�szben a k�rnyezeti t�nyezõk megv�ltoz�s�b�l ered, ugyanakkor nagy szerepet kap az ember �ltal gondatlans�gb�l vagy sz�nd�kosan v�ghezvitt puszt�t�s.

Hogy mennyire nem lebecs�lendõ a probl�ma, �me az elm�lt n�h�ny �v kr�nik�ja:

• A nagy ci�nszennyez�s, �s az azt k�vetõ �lomszennyez�s levonul�sa a Tisz�n. Jelenleg ugyanezzel a ci�nos technik�val egy kanadai-rom�n c�g �jabb aranyb�ny�t sz�nd�kozik �p�teni. Hivatalos v�z�gyi t�rk�pek alapj�n ma Magyarorsz�g �s Rom�nia hat�r�t minden foly� a s�lyosan szennyezett minõs�t�ssel l�pi �t (fekete sz�njelz�s).

• Az 1998-as �v a rendszeres meteorol�giai m�r�sek megkezd�se �ta a legmelegebb �v volt, az 1960-1990 k�z�tt m�rt �tlagn�l 0,6 fokkal volt melegebb. Annak ellen�re, hogy ez az �v volt az �vtized m�sodik legcsapad�kosabb �ve (700 mm), m�gis asz�ly puszt�tott az orsz�gban a csapad�k ugyanis nem egyenletesen oszlott el, hanem felhõszakad�sok keret�ben egy hullott le.

• 1999 - minden idõk legmagasabb v�zszintj�t f�l m�terrel tetõzve �rad a Tisza.

• 2000 - a Tisza �jabb rekordot d�nt �rad�sban. A ny�r eg�szen decemberig tart, az õsz egyszerûen elmarad.

• 2001 - hõm�rs�kleti rekordok sora dõl meg, hõs�g, asz�ly.

• 2002 - a nyugat-eur�pai �s hazai esõz�seknek k�sz�nhetõen a Duna augusztusban rekord �rhull�mot produk�l.

• 2003 - ezzel szemben ebben az �vben a Dun�n csaknem sz�raz l�bbal �t lehet gyalogolni.

• Ugyanebben az �vben a Balaton v�zszintje soha nem l�tott m�don csek�ly volt, a v�z egyes helyeken ak�r sz�z m�ternyit is visszah�z�dott a partt�l. A t� v�zmennyis�ge 3 �v alatt f�l m�terrel esett vissza.

• 2004 - febru�rban [�s 2005. m�rciusban!] �vsz�zados meleg rekordok dõlnek meg (Szentgotth�rd - 23 fok).

• 2004. - j�lius-augusztusban a Hern�d v�lgy�ben rekord �rhull�m vonul v�gig.
  

Elsivatagosod�s

A K�rp�t-medenc�t fenyegetõ legs�lyosabb k�rnyezeti katasztr�fa az elsivatagosod�s. A helyi �lõvil�g fennmarad�s�hoz �vi 7-800 mm csapad�k sz�ks�ges. Ez sok t�rt�nelmi korban nem volt meg, vagy nem a megfelelõ idõben j�tt, ilyenkor a hi�nyz� talajnedvess�get az �lõ folyammûk�d�s p�tolta.

Ebben az �ghajlati egys�gben, ahol �l�nk, a hõm�rs�klet kis m�rt�kû emelked�se a csapad�k dr�mai visszaes�s�t eredm�nyezi, ez pedig a f�ld termõk�pess�g�nek m�g erõsebb (hatv�nyozott) hanyatl�s�t. A K�rp�t-medenc�ben 1880 �s 1990 k�z�tt �tlagosan 1,1ºC-kal lett melegebb, s az �tlagos �vi csapad�k mennyis�ge 670 millim�terrõl 560 millim�terre cs�kkent!!! Ez 16%-os cs�kken�s, az �ves csapad�kmennyis�g 1/6-a!

A csapad�k cs�kken�se hatv�nyozottan hat ki a termõk�pess�gre. T�rt�nelmi p�lda alapj�n a pl. a 30%-os csapad�kcs�kken�s v�rhat�an a f�ld termõk�pess�g�t 70-80%-al cs�kkenti, amennyiben a hi�nyz� v�zmennyis�get m�s forr�sb�l nem tudjuk p�tolni. Az �nt�z�ses gazd�lkod�s azonban nem j�rhat� �t hossz� t�von, ugyanis az elsivatagosod�st elõseg�ti (l�sd Mezopot�mia p�ld�j�n).

A K�rp�t-medence megment�se �rdek�ben a K�rp�t-medence lak�inak (minden nemzetnek!) k�z�sen, egy�ttes erõkkel kell megl�pnie a megfelelõ l�p�seket. Nagy vonalakban a k�vetkezõ teendõink lenn�nek:

• A K�rp�tok erdõs�geinek visszatelep�t�se, a talajer�zi� meg�ll�t�sa.

• Az �lõ folyammûk�d�st meghagy� �rt�ri rendszerek fokozatos �letre kelt�se.

• A nagyipari mezõgazdas�g monokult�r�s termel�si rendszer�nek felv�lt�sa v�ltozatos, komplett �kosziszt�m�hoz hasonl� rendszerben fel�p�lõ kertgazd�lkod�ssal.

• Hat�kony szennyv�zkezel�s (jelenleg a szennyvizek 90%-a tiszt�tatlanul �mlik a term�szetes vizekbe!)

• Az energetikai rendszer �t�ll�t�sa meg�jul� energiaforr�sokra.

• Az �letellenes v�rosi-ipari fejlõd�s erõltet�se helyett a k�rnyezettel �sszhangban mûk�dõ vid�ki �letforma elõnyben r�szes�t�se.

• A K�rp�t-medence term�szeti egys�ges�t�se, a K�rp�t-medence orsz�gainak �s nemzeteinek k�z�s, egys�ges k�rnyezetkezel�se �s term�szetv�delmi programj�nak kialak�t�sa.

Term�szetesen lenne m�g bõven tennival�. Ezen c�lok k�z�l n�h�ny viszonylag gyorsan megval�s�that� (egy-k�t ember�ltõ), m�sok t�bb idõt ig�nyelnek. De mindenk�ppen hozz� kell kezdeni, mert n�h�ny �vtized m�lva m�r visszaford�thatatlan k�rosod�st szenvedhet a K�rp�t-medence biol�giai rendszere.