Egy sz�v a K�rp�t-medence k�zep�n   Tal�n nincs olyan magyar ember a K�rp�t-medenc�ben, akit ha megk�rdez�nk, halott-e a Pilisr�l, nemmel felelne. A legt�bben m�g a t�rk�pen is k�nnyen meg tudj�k mutatni. A t�jegys�g legismertebb pontja tal�n a Dobog�k� nev� kis telep�l�s, amire jelenleg legink�bb az �d�l�falu elnevez�s illik, a mag�n �s int�zm�nyi nyaral�k, �d�l�k, sz�llod�k �s panzi�k tucatjai miatt. Szinte eg�sz �vben kir�ndul�k sz�zai keresik fel a h�t minden napj�n, kir�ndul�k, t�r�z�k, s�el�k �s az ezek k�z�tt "megb�v�" hivat�sos �s amat�r Pilis-kutat�k. Valamilyen rejt�lyes vonz�d�s hozza ide azokat is, akik m�g soha nem hallottak az itt tal�lhat� hegyes-dombos vid�k �vsz�zados (�vezredes?) titkair�l, m�gis egyszer� kikapcsol�d�s, sportol�s c�lj�ra nem menn�nek m�shova, csak ide.  �rdemes megfigyelni az ide�rkez�ket - szinte kiv�tel n�lk�l - n�h�ny perc alatt, megsz�llja egyfajta bels� nyugalom, a buszr�l lel�pve, az aut�kb�l kisz�llva, �nk�ntelen�l is az emberfia, egy nagy s�hajt�ssal kis�rve, mag�ba fogadja, a csak itt tal�lhat�, energi�kkal �titatott leveg�t, ha akarom, mag�t a hely szellem�t sz�vja be. Ez pedig mindenkire hat�ssal van, kiv�tel n�lk�l �s �vszakt�l f�ggetlen�l. Dobog�k�n sz�vesen l�tott vend�g az ember. Hogy mi�rt a kiemel�s? - k�rdezheti a kedves Olvas�. Ez az els� titok. A m�r eml�tett t�rk�pen, ahol majdnem mindenki meg tudja mutatni a Pilist, m�r csak kevesen veszik �szre, hogy a pilisi �s visegr�di hegyvid�k egy�ttese SZ�V alakot form�z. J�l l�that� a kiss� elny�jtott sz�vforma, amelyet �szakon �s keleten a Duna vize, d�lnyugaton pedig a V�r�sv�ri-�roknak nevezett v�lgyrendszer �lel k�rbe.  Ez alkotja ezt a "term�szetes" sz�valakot. Ha fokozni szeretn�m a meglepet�st, akkor fel kell h�vni a t�rk�pn�zeget�k figyelm�t, hogy ennek a sz�vnek a m�rtani k�zep�n tal�ljuk azt a helyet, amelynek a neve a sz�v legfontosabb munk�j�t mutatja, Dobog�-k�. J�t�kos n�p a magyar, hogy egy sz�v alak� f�ldrajzi ter�let k�zep�t Dobog�nak nevezi el, �s ezzel m�k�d�sre is k�szteti (sz�m�gia). De vajon puszt�n j�t�koss�gr�l van-e sz�? A k�s�bbiekben l�tni fogjuk, hogy sokkal komolyabb a helyzet egy egyszer� nyelvi j�t�kn�l. Ann�l is ink�bb, mivel a Pilisben tal�lunk m�g egy Dobog� nev� helyet. Ennek pedig m�r figyelmeztet�nek kell lennie, miszerint nem j�t�kr�l van sz�, hanem val�s dobog�(k)r�l, s�t igei �rtelemben, dobog�s(ok)r�l. De vajon mi dobog itt? A F�ld sz�vcsakr�ja... Sokan hallhatt�k m�r azt az ezoterikus v�leked�st, hogy itt Dobog�k�n tal�lhat� a F�ld sz�vcsakr�ja. A csakr�k minden �l�l�ny saj�tjai. Az emberek eset�ben h�t f�csakr�t tal�lunk a test�nkh�z kapcsol�dva, persze l�thatatlanul, de �rz�kelhet�en, radieszt�zi�s m�dszerekkel m�rhet�en. N�h�ny kiv�teles k�pess�g� l�t�ember sz�m�ra ezek is l�that�ak, �llapotukb�l a szem�ly eg�szs�gi �llapot�ra lehet k�vetkeztetni. Persze enn�l sokkal fontosabb szerep�k van: minden csakra egy-egy bels�-elv�laszt�s� mirigyhez kapcsol�dik, �s mint egy fajta energiat�lcs�r, a kozmikus vagy egyetemes energi�t a saj�t mirigy�hez k�zvet�ti. A mirigyek k�zvetlen�l nem tudj�k hasznos�tani ezt az energi�t, ez�rt sz�ks�ges a csakr�k-csokrok megl�te �s m�k�d�se. Mondhatjuk, hogy �gy m�k�dnek, mint egy-egy sz�r�, a kozmikus nagy energialevesb�l csak a neki sz�ks�ges r�szt veszi fel. A m�k�d�sbeli k�l�nb�z�s�g�ket p�ld�zza, hogy mindegyiknek m�s a sz�ne. (Feh�r, viola, k�k, z�ld, s�rga, narancs, v�r�s, ha fentr�l lefel� haladunk az emberi testen) A csakra sz� szanszkrit eredet�, de magyarul gondolkodva nem kell nagy k�pzel�er�, hogy kital�ljuk, mit is jelenthet. A form�j�t �rja le, ami pedig legink�bb egy csokorra eml�keztet. Energiacsokor. Ha ezeket a csokrokat valamilyen k�ros�t� hat�s �ri (t�bb ilyen j�het sz�ba, fizikai �s ment�lis s�kon is), nem tudj�k feladatukat t�k�letesen ell�tni �s felborul a szervezet bels� m�k�d�se. Gondoljunk csak ak�r a pajzsmirigy, hasny�lmirigy vagy az agyi mirigyek m�k�d�s�b�l ad�d� zavarokra.  Ezek azok a betegs�gek, ahol ha nem t�rt�nik meg a csokrok m�k�d�s�nek vissza�ll�t�sa, az �letv�g�ig tart� gy�gyszeres kezel�sre szorul a beteg. M�g, ha, megt�rt�nne a k�ros�t� t�nyez� kiiktat�sa, r�vid id�n bel�l javul�s, s�t teljes gy�gyul�s k�vetkezhet be. A F�ldet �n�ll�, �l�, s�t �rz� szervezetk�nt szok�s emlegetni. El�g csak arra gondolni, hogy szinte minden n�p �skult�r�j�ban a F�ld nem egyszer� t�rgyk�nt jelenik meg, hanem megszem�lyes�tik - F�ldany�cska, anyaf�ld, Gaia stb. - els�sorban n�i min�s�ggel jel�lve. Ez al�l a n�met hagyom�ny "Apaf�ldje" az egyik kiv�tel. A "s�rgoly�v�" lemin�s�t�s m�r a tudom�ny "�rdeme". Ha pedig �l� testk�nt vizsg�ljuk, akkor felt�telezhet�en az energetikai fel�p�t�se is hasonl�t a h�t�n hordott �l�l�nyek�hez. A legfontosabb energiak�zpontja minden �l�l�nynek a sz�vcsakr�ja. Ezen kereszt�l nyilv�nul meg a szeretet �ramoltat�sa is. Ha a sz�vcsakra "nyitva" van, a szeretet korl�tlanul tud �radni az emberb�l. Erre tan�t J�zus is, aki csak egyetlen "�j-r�gi parancsolatot" adott az embereknek: "Szeress�tek egym�st!" Gondoljunk azokra az �l� J�zus�br�zol�sokra, amikor bal kez�t a sz�v�re helyezi, a jobb kez�t pedig �ld�sra emeli. Mindenki l�tott m�r ilyet. Ez nem m�st jelent, mint az � sz�vcsakr�j�n kereszt�l az Aty�t�l ki�rad� szeretetenergi�t k�zvet�ti az emberis�g fel� ("�n �s az Atya egyek vagyunk"). A magyar szakr�lis uralkod�knak, �rp�d-h�zi kir�lyoknak is a vez�rl�elve ez volt. Folytatni a tiszta j�zusi tan�t�sokat, �jra eml�keztetni, figyelmeztetni az emberis�get Krisztus "parancs�ra". Ez a k�z�pkorban nem szorult magyar�zatra, hiszen ha v�gign�zz�k p�ld�ul a fennmaradt �rp�dkori templomok fresk�it, a magyar kir�lyok azonos hangs�lyt kapnak ezeken a k�peken, mint maga J�zus Krisztus. A legt�bb esetben p�rhuzamosan l�tunk �j sz�vets�gi jeleneteket, pl. Szent L�szl� �let�nek jeleneteivel egy�tt, de tal�lhat� olyan, a k�zelm�ltban el�ker�lt, erd�lyi �br�zol�s is, ahol az �gi tr�non �l� Krisztus Szent Istv�nk�nt jelenik meg, Szent L�szl� �s Szent Imre t�rsas�g�ban.  Csak �gy lehet megk�l�nb�ztetni Szent Istv�n alakj�t J�zus�t�l, hogy az � feje felett angyalok koron�t tartanak. "Angyali korona, szent csillag..." De a legk�zismertebb kir�lyportr� a Szent L�szl� herma, fejereklyetart�, amire ha r�pillantunk, azonnal J�zus arc�t ismerhetj�k fel. T�volabbi kapcsolatokat is �szrevehet�nk, erre m�r kor�bban m�v�szett�rt�n�szek is felh�vt�k a figyelmet, hogy az egykori P�rtus-birodalom ter�let�n tal�lt kir�lyszobrok megt�veszt�sig hasonlatosak a gy�ri sz�kesegyh�zban l�that� herm�val. �s ez nem csak egy idealiz�lt k�p, miszerint annyira tisztelj�k az uralkod�inkat, hogy J�zus arc�val jelen�tj�k meg �ket, hanem val�s azonosul�st, eggy�v�l�st jelent nemcsak k�ls� jegyekben, hanem lelkileg-szellemileg is. Annyira �gy van, hogy m�g a K�pes Kr�nika miniat�r�in is felismerhet�, pl. IV. B�la egyik k�p�n, ahol �gy �br�zolta a k�sz�t� a kir�lyt profilb�l, mintha a Szent L�szl� herm�t l�tn�nk oldalr�l. Teh�t nem egyedi esetr�l van sz� a magyar kir�lyok eset�ben, hanem egy sorozatr�l, folytonoss�gr�l. �gyis �rtelmezhetj�k, hogy az �rp�d-h�ziakban - vagy ak�r mondhatn�nk Atilla-h�ziaknak is, hiszen vele indul �jra �tj�ra a szakr�lis kir�lys�g - folytat�dik egyfajta j�zusi k�ldet�s. Ehhez pedig l�tfontoss�g� - az � sz�mukra m�g egy�rtelm�en tudott, ismert - f�ldi energiak�zpont birtokl�sa, megv�d�se, tiszt�t�sa �s m�k�dtet�se. Ez az energiak�zpont maga a PILIS, az itt tal�lhat� �p�tm�nyek, szent�lyek, templomok, kast�lyok pedig az energia (SZERETET) �raml�st voltak hivatva biztos�tani. Feh�r (fej�r) Pilis... A Pilis a sz�vcsakra. Nem egy piciny (a F�ld m�ret�hez viszony�tva), n�h�ny m�ter �tm�r�j� pont valahol Dobog�k� ter�let�n, hanem az eg�sz Pilis, s�t sokak az eg�sz K�rp�t-medenc�t nevezik annak. A Pilis sz�valakja el�g meggy�z� lehet ebben a k�rd�sben. Igen �m, de az olvas�nak m�r esz�be juthatott, hogy a pilis sz� nem a sz�vvel kapcsolatos megjel�l�s, hanem a fejjel, m�ghozz� kopasz ill. a leborotv�lt fejtet� jelz�je. Papi kifejez�se �s megfelel�je a tonz�ra, m�g manaps�g is l�that� a szerzetesrendek tagjain�l. Felmer�lhet a k�rd�s, hogy akkor milyen fogalmi zavarban szenved�nk, hogy sz�vcsakr�r�l besz�l�nk, de a hely neve a fejtet�vel kapcsolatos.  Ha alaposan megn�z�nk egy borotv�lt fej� szerzetesbar�tot, felt�nhet, hogy hol is helyezkedik el a tonz�r�ja, pilise. Nem a fejtet� m�rtani k�zep�n, hanem egy kiss� h�tr�bb, a koponyacsontok h�rmas illeszked�s�n�l, a kutacsn�l. K�rem az olvas�mat, hogy most jobb kez�t emelje a feje f�l�, �gy hogy kb. 2-3 cm legyen a tenyere �s a kopony�ja k�z�tt. Kezdje el lassan a homloka fels� r�sz�t�l h�trafel� vinni a kez�t �s figyeljen arra, hogy �rez-e valamit. Ha kell�k�ppen oda tudott figyelni, �rezhette, hogy azon a ponton, ahol a bar�tok borotv�lt fejr�sze l�that�, kicsit melegebb lett a tenyere (hanem �rezte els�re, pr�b�lja �jra).  Ez a pont ugyanis az emberi test eset�ben a Koronacsakra, amin kereszt�l csatlakozik - j� esetben - a Teremt� energi�j�hoz, ezen kereszt�l �ramlik be a szellemi, tiszta, isteni energia. Ez pedig nem m�s, mint a fej-�r. Ennek pontnak, csakr�nak a sz�ne a feh�r. Felfigyelt�nk r�, hogy az id�sebbek vid�ken a feh�r helyett fej�rt mondtak, mondanak? A feh�r sz�n k�s�rtetiesen, �lland�an visszak�sz�n a Pilissel kapcsolatban. El�g, ha csak arra gondolunk, hogy a pilisi alap�t�s� szerzetesrend, a P�losok, milyen ruh�t hordtak. Feh�ret. �k a feh�r bar�tok, feh�r p�losok. Igaz csak az 1300-as �vekt�l v�lik a rend �ltal�nos jelz�j�v� �s viselet�v�. Err�l a sz�nv�lt�sr�l �gy �r Gy�ngy�si Gergely egykori P�los rendf�n�k: "Ez�rt miut�n m�sodszor is elfogadta a rendf�n�ks�g terh�t, azonnal elrendelte, hogy a rendi testv�rek elhagyva a s�t�t sz�n�t, feh�r ruh�t viseljenek, azt miel�bb szokt�k meg, hogy �gy azokt�l a k�bor remet�kt�l megk�l�nb�ztessenek, akik a remete n�vvel �s ruh�ban j�rk�lnak a b�n�k sokas�ga �s gy�ny�r�k �rv�ny�ben." Ez 1341-ben Mikl�s rendf�n�kk� v�laszt�sa ut�n t�rt�nik, kor�bban a viselet a sz�rke volt. A badacsonyi Sz�rkebar�t elnevez�s is r�juk utal, hisz a balatoni hegyvid�k neves bor�t �k termelik el�sz�r. A badacsonyi hegyen nagy kolostoruk �llt egykor, err�l az ott tal�lt romok tan�skodnak. Hogy kikre gondol, akik kihaszn�lva a papi szents�get, vil�gi �letet �lnek, nem tudni.  De sokszor megeml�tik p�rhuzamk�nt a pannonhalmiak fekete ruh�j�t, szembe�ll�tva vel�k a p�losok feh�r csuh�j�t. A ruha sz�ne bizony nagyon sokat el�rul visel�j�r�l, m�g manaps�g is. �s nem csak papi szem�lyek eset�ben. A sz�rke �s feh�r kett�s�g�re �s a p�losokkal val� �sszetartoz�sra szeml�letes p�lda a Pilisszentkeresztet �s Pilissz�nt�t kett�szel� Hossz� hegy. Ez a hegy a v�laszt�vonal a Pilist alkot� vulkanikus �s �led�kes m�szk� k�pz�dm�nyei k�z�tt. Ett�l �szakra a Duna fel� a felsz�n vulkanikus eredet� sz�rke sz�n�, m�g t�le d�lre vil�gos, s�t feh�r az �led�kes m�szk�t�l. A helyi k�fejt�k, m�sz�get�k elmondt�k, hogy m�g �k is elcsod�lkoztak azon, hogy ez a hegy k�tsz�n�, azaz az �szaki oldala sz�rke, a d�li, Sz�nt�ra n�z� pedig feh�r. Az itt megalakult szerzetesrend nem is vehetett volna mag�ra m�s sz�nt, mint ezt a kett�t, amelyet a "term�szet" mutatott meg neki. L�tni fogjuk, hogy ez a kett�ss�g sokkal fontosabb k�rd�sekben is megjelenik, ak�r a p�losok, ak�r a Pilis �let�ben. A fej�rre visszat�rve: a fej-�r (koronacsakra) teh�t feh�r sz�n�. Fel kellett, hogy t�nj�n, Magyarorsz�gon - f�leg Nagy-Magyarorsz�gon - h�ny Feh�r-Fej�rv�r l�tezik. (N�ndor-, Gyula-, Sz�kesfeh�rv�r - Alba Regia, Alba Regialis, Alba Regina, Alba Julia stb.) Minden fontos t�rt�nelmi hely a Feh�r(v�r) vagy latinul az Alba nevet viselte. �s ez tal�n sejthet�, nem csak a k�ls� sz�nt jel�lte meg. De hogyan ker�l a fej-�r a Pilisbe, k�rdezhetik. Az el�bbiekben m�r jeleztem, hogy a pilis ill. a pilises kifejez�s a fejre utal. De a hegyek kopasz cs�cs�t is �gy eml�tik meg: pilises. Az 1800-as �vek v�g�n �lt d�m�si pl�b�nos a helyt�rt�neti munk�j�ban eml�ti, a Pilis n�vvel kapcsolatosan: r�gi magyar sz�, ami azt jelenti fejtet�. Teh�t nem szl�v j�vev�nysz�, ahogy nyelv�szeink szokt�k magyar�zni, hanem �si magyar. �gy m�r �rthet�, hogyan kapcsol�dik �ssze, m�ghozz� igen-igen szorosan, a sz�valak �s a koronacsakr�ra utal� elnevez�s. A korona �s sz�vcsakra �gy egy helyen v�lik el�rhet�v�, ez�ltal a teljes szakr�lis uralkod�i programot k�pviseli �s az itt tal�lhat� pontokon kereszt�l azt �t is tudja adni az arra alkalmas, befogad� k�pes szem�lynek (beavat�s). Ez az�rt persze enn�l kicsit bonyolultabb, mint ahogy els� hangz�sra gondoln�nk. De mindenesetre elgondolkoztat�, hogy az �si koron�z� v�ros, Sz�kes-Fej�rv�r, lehetett-e ett�l a helyt�l annyira messze, ahol ma tal�lhat�?