A „bell” sz� jelent�se az angolban Orsz�gh L�szl� angol-magyar nagysz�t�ra szerint: 1. harang, kisharang, cseng� 2.) kehely, harang, t�lcs�r, kupola. A „beaker” jelent�se: 1. serleg, sz�lessz�j� b�gre, 2 cs�r�spoh�r. Egy�tt a kett�: harang-serleg, vagy kehely-serleg. Esz�nkbe juthat a „kehely”-rol a Szent Kehely monda, angolul Szent Gr�l-monda, ami minden bizonnyal szarmata eredetu, vagyis a szk�ta-magyar kult�rk�rh�z tartoz�. Val�ban, a szk�ta eredetmonda H�rodotoszn�l fennmaradt v�ltozat�ban a serleg a szk�t�k szent ed�nye. R�g�szeti t�ny, hogy a szk�ta kult�rk�rt a serlegek, iv�cs�sz�k, haranged�nyek, hun �st�k �vezredeken �t sz�v�san v�gigk�s�rik Eur�zsia-szerte. Ha a Bell Beaker-kult�r�ban a harangserleg kit�ntetett, kultikus szerepet j�tszott, ahogy azt a r�g�szeti t�nyek mutatj�k, akkor ennek kultikus oka kellett legyen. Serlegszeru, harangszeru kultikus szent ed�nyek a szk�ta kult�rk�rben tal�lhat�k, sot, a szk�ta eredetmonda egyik k�zponti elem�r�l van itt sz�. De ne hamarkodjuk el a v�lem�nyalkot�st – menj�nk tov�bb, �s sz�lesk�r�en vizsg�ljuk meg ennek az �rdekes kult�r�nak legfobb jellegzetess�geit!

A „Bronze Age in Britain 2500-1000 B.C.” „Beaker people” c. honlapj�n a k�vetkez� fontos adatokat tal�ljuk a serlegek n�p�r�l (beaker folk): „f�ldm�vel�k �s �j�szok voltak, k�b�l k�sz�lt k�ny�kv�d�t viseltek karjuk v�-delm�re, hogy az �j h�rj�nak visszacsap�d�s�t�l v�dj�k karjukat. �k voltak az els� kov�csok Angli�ban, az els� r�z-, arany- �s bronzm�vesek. Saj�tos fazekass�guk volt, �k k�sz�tett�k az els� sz�veteket Britanni�ban. �k vezett�k be az alkoholos italokat Britanni�ba, m�gpedig egyfajta m�zs�rt. P�sztorok voltak, hittek a t�lvil�gi �letben, cs�sz�ket �s kir�lyi korm�nyp�lc�kat (jogarokat) tettek a halottak mell� a s�rba… K�k�r�ket �p�tettek.”

 

B�lcsess�g Istene, ne hagyj el! Kir�lyi jogarokat tettek a s�rokba! H�t mif�le n�p voltak ok? Tal�n mind kir�lyok voltak? Kir�lyokb�l �ll� n�p? H�t ilyet csak egyet ismer a t�rt�nelem: a kir�lyi szk�t�k n�p�t! �s kik ittak m�zs�rt? R�na-Tas Andr�s a Mindentud�s Egyetem�n tartott el�ad�s�ban megeml�ti a hun „medosz= m�zs�r” sz�t, vagyis a hunok ismert�k a m�zs�rt. Johann Dietz, a brandenburgi csapatokkal �rkezett orvos, Buda v�r�nak t�r�k�k al�li felszabad�t�s�r�l �rt visszaeml�kez�seiben azt �rja, a katon�k j� hangulat�t csak a magyar �jbor �s a m�zs�r tartotta fenn. Azt m�r meg�rtuk e sorozatunk elozo r�sz�ben, hogy a f�mmuvess�g, a f�ldmuvel�s a K�rp�t-medenc�bol indult ki. Ruh�zati ipart, fejlett textilk�sz�t�ssel gy�rtott ruh�kat pedig m�r a szint�n az ur�li n�pekhez tartoz�, 28 000 �ves sung�ri leletn�l tal�ltak. �j�sz n�peket keresve szint�n el�sz�r a szk�t�k-hunok-magya-rok j�nnek sz�ba.

 

 Vess�k most m�g egyszer �ssze a serleges kult�ra jellegzetess�geit a szk�ta kult�r��val! Bakay Korn�l „�st�rt�net�nk r�g�szeti forr�sai III” c. k�nyv�ben a szk�ta-szaka kult�ra legfontosabb ismertet�jegyeit a k�vetkez�kben foglalta �ssze: 1.) A kurg�nos temetkez�s, 2.) a kocsik eltemet�se, 3.) nagy�llattart�s, 4.) viaszveszejt�ses, magas sz�nvonal� f�mm�vess�g, 5.) a vas els�dlegess�ge, 6.) �llat�br�zol� m�v�szet, 7.) szarvaskultusz, 8.) Napistenhit, Nap-szent�lyek, 9.) halotti maszkok, 10.) europid embertani jelleg, 11.) v�rszerzod�s szok�sa, 12.) neh�zfegyverzetu lovass�g, 13.) reflex�j, 14.) nemzetk�zi kereskedelmi utak ki�p�t�se �s haszn�lata, 15.) kard-kultusz, 16.) sz�nyegek, text�li�k s�rba temet�se, 17.) ritu�lis ed�nyek: cs�sz�k, t�kr�k, iv�k�rt�k, �st�k. Eddig teh�t, �gy t�nik, a serleges kult�ra f� ismertet�jegyei egybeesnek a szk�ta-magyar kult�ra jellegzetess�geivel.

N�zz�k a k�vetkez� ismertet�t a „Stonehenge – Who Raised the Mega-liths?” c. honlapr�l. Ebben McKenna �gy �r: ”I.e. 2500 k�r�l �j n�p �rkezett Britanni�ba... val�sz�n�leg k�z�p-�zsiai eredet�ek… az Alpokon �t �rkeztek… megjelen�s�k: ragyog�, hossz� k�penyt viseltek a b� ujjas ing felett… borotv�lkoztak, �s neh�z arany �kszerekkel d�sz�tett�k magukat… Fegyver�k a nagy �j (amely f�ldre �ll�tva olyan nagy, mint maga az �j�sz ). R�zs�b�l �s v�lyogb�l zs�pfedeles, szalmatet�s, m�hkapt�r-alak� h�zakat �p�tettek, lovakkal sz�ntottak, szarvasra vad�sztak, diszn�kat, kacs�t, lib�t �s sz�rkemarh�t teny�sztettek. �rp�t �s t�nk�lyt termesztettek… sokakat k�z�l�k harang-alak� iv�serlegekkel temettek el, ezekr�l a r�g�szek �ket 'a serlegek n�p�nek' nevezik.” Nem csoda, hogy a nyugat-eur�paiaknak a mai napig olyan egzotikusan hatnak a ”bell beaker” kult�ra jellegzetess�gei. Sz�munkra, magyarok sz�m�ra azonban ann�l ismer�sebb, �s m�g ismer�sebb volt ezer �vekkel ezel�tt a pazar, ragyog� megjelen�s, a hossz� k�peny, a b� ujjas ing, az arany �kszerek, a nagy �j, a zs�pfedeles, szalmatet�s r�zse- �s v�lyogh�z, a l�, a szarvasra vad�sz�s, a sz�rkemarha, a t�nk�ly, a kultikus iv�cs�sze.

McKenna folytatja: „Az i.e. 2. �vezred v�ge fel� a papok K�z�p-Eur�p�ban magas arany fejd�szt viseltek, ami �gy n�zett ki, mint a klasszikus 'var�zsl�s�veg' f�m v�ltozata. Egy ilyen darabon a Nap �s a Hold Meton-ciklus�nak t�rk�p�t t�ntett�k fel, j�val azon g�r�g tud�sok el�tt, akiknek a Meton-ciklus felfedez�s�t ma tulajdon�tj�k. Walesben is tal�ltak egy kb. 30 cm magas arany s�veget ugyanebb�l a korb�l. Senki sem tudja megmagyar�zni, melyik n�pcsoporthoz tartoztak ezek a t�rgyak. A t�rgyak megmunk�l�sa azonban t�l finom ahhoz, hogy tr�jai eredet� lehessen, �s val�sz�n�leg a Kauk�zusban �l� m�gusokhoz tartoztak.”

A magyar Csodaszarvas-monda t�bb t�zezer �ves, f�ldr�szekre kiterjed� magyar fut�rszolg�lat l�t�re enged k�vetkeztetni. Hunor �s Magor Evi-l�th f�ldj�n �ltek, �s innen v�gy�dtak vissza �shaz�jukba, a K�rp�t-medenc�be, a v�z�z�n ut�ni �vekben, kb. 8-10 ezer �vvel ezel�tt. A Kauk�zuson kereszt�l �rkezt�nk vissza az �si Evil�th (ma: Ir�n) f�ldj�r�l a K�rp�t-medenc�be. A Kauk�zus �vezredeken �t a szk�ta f�mmegmunk�l�s k�zpontja volt. A kauk�zusi szk�ta kult�ra mai hivatalos r�g�szeti neve preszk�ta ”majkop kult�ra„ (Maicop culture, 2. �bra), kora i.e. 3000 k�r�li. A kauk�zusi aranym�vess�g m�r ekkor a k�s�bbi, �s gyakran a legmagasabb m�v�szi sz�nvonal�nak min�s�tett g�r�g aranym�vess�g sz�nvonal�n �llt, �s a k�t-h�romezer �vvel k�sobbi g�r�g aranym�vess�grol bebizonyosodott, hogy j�r�szt ennek a szk�ta aranym�vess�gnek az �tv�tele.

 

 

 

Kir�lyi m�gus-csillag�szok arany fejd�szei

A The Telegraph 2002. m�rcius 17-ei sz�m�ban jelent meg Tony Paterson cikke az osi var�zsl�k titokzatos arany s�vegeir�l. Azzal a meg�llap�t�ssal kezdi ismertet�j�t, hogy a var�zsl�k val�ban magas, cs�csos s�veget viseltek – de nem azt a gy�r�tt ruh�b�l k�sz�lt fajt�t, amit Harry Potter szerepl�i, vagy Gandalf �s Merlin. 2005 m�jus�ban jelent meg ”A k�k�r�k eredete �s az emberis�g eltemetett oskori magaskult�r�ja. 3. r�sz.„ c. tanulm�nyomban a szk�ta s�vegr�l �rt ismertet�m. Ebben kimutattam, hogy a szk�ta cs�csos s�veg a l�nglelk�s�g, a l�ngesz�s�g jelk�pe, �s ez az igazi, legfontosabb �rtelme a cs�csos s�veg alakj�nak, hiszen az�rt cs�csos, mert a l�ng is cs�csos. Ez�rt �s �gy tartozik �ssze a Naptisztelet a t�ztisztelettel, a t�ztisztelet a m�gikus gondolkod�ssal, a m�gikus vil�gk�ppel, a magyar vil�gl�t�s legm�lyebb alapjaival (l�sd errol az Arany Tarsoly c. foly�irat 2005. augusztusi �s szeptemberi sz�maiban megjelent tanulm�nyaimat).

 

 

Paterson var�zsl�knak nevezi az arany s�vegek visel�it, hiszen nem tudja, hogy val�j�ban szk�ta m�gusokr�l van sz�. Ezen „var�zsl�k” olyan csillag�szati jelk�peket �br�zoltak az arany s�vegeken, amik seg�ts�g�vel k�vetkeztetni tudtak a Nap �s a csillagok v�rhat� p�ly�ira. Erre a k�vetkeztet�sre jutottak n�met r�g�szek �s t�rt�n�szek, akik azt �ll�tj�k, megoldott�k a rejt�lyt, amit ilyen k�l�n�s, csodasz�p, aranyb�l k�sz�lt, k�palak� t�rgyak sorozata jelentett, amelyek Eur�pa-szerte bronzkorszaki lel�helyeken ker�ltek el�. N�gy ilyen rendk�v�li munkaig�nnyel d�sz�tett s�veget tal�ltak Sv�jcban, N�metorsz�gban �s Franciaorsz�gban az elm�lt 167 �vben. Ezek eredeti c�lja megh�kkentoen megfejthetetlennek bizonyult �vtizedeken �t. N�h�nyan �gy v�lekedtek, hogy hadi viseletrol van sz�, m�sok szertart�sos v�z�knak v�lt�k. A harmadik elm�let volt a legelterjedtebb: eszerint az arany s�vegek d�szek voltak csup�n, amiket fap�zn�k tetej�re helyeztek, amelyek bronzkori kultikus helyeket vettek k�rbe.

 

 Most azonban a berlini El�- �s Korai T�rt�nelem M�zeum�nak t�rt�n�szei azt �ll�tj�k: k�zel bizonyos, hogy ezeket a rejt�lyes arany s�vegeket eredetileg bronzkori szent�lyekben tartott szertart�sokon fejd�szk�nt viselt�k. Az arany s�vegek visel�it ”kir�ly-papoknak„ nevezt�k, �s nekik term�szetfeletti k�pess�geket tulajdon�tottak, mert k�pesek voltak megmondani a vet�s, �ltet�s �s arat�s megfelel� id�pontjait. ”�gy tekintett�k �ket, mint az Id� Urait, akik sz�m�ra hozz�f�rhet� az isteni tud�s, ami k�pess� tette �ket a j�v�be l�t�sra” – �ll�tja Wilfried Menghin, a Berlin M�zeum igazgat�ja, aki r�szletes vizsg�latokat v�gzett a Sv�jcban tal�lt 3 000 �ves 88,5 cm magas aranys�vegen, amit 1995-ben tal�ltak meg, �s amely a k�vetkez� �vben a Berlini M�zeum tulajdon�ba ker�lt. Menghin �s munkat�rsai felfedezt�k, hogy az aranys�vegen tal�lhat� 1 739 darab Nap- �s f�lhold-jelk�p egy tudom�nyos k�dot alkot, amely majdnem teljesen pontosan a Meton-ciklushoz kapcsol�dik, amit Meton g�r�g tud�s i.e. 432-ben fedezett fel, azaz mintegy 500 �vvel az aranys�veg k�sz�t�se ut�n. Ez az �rtelmez�s megmagyar�zza, mi a kapcsolat a Hold-�vek �s a Nap-�vek k�z�tt.

„Az aranys�veg jelk�pei logaritmikus t�bl�t alkotnak, amely lehet�v� teszi a Nap �s a Hold mozg�s�nak el�zetes kisz�mol�s�t” – �ll�tja Menghin. Ez pedig azt jelzi, hogy ezek a bronzkorban �l� emberek m�r k�pesek voltak hossz� id�t�von csillag�szati tapasztalataikat felhalmozni, �s a val�s�gnak megfelel� elm�leti modell alapj�n �sszes�teni. Ez a felfedez�s gy�keresen megv�ltoztatja az eur�pai bronzkorr�l kialakult k�pet, amely szerint a lakoss�g t�lnyom� r�sze kezdetleges f�ldm�vel�sb�l �lt, f�st�s kunyh�kban teng�dve, csak a legalapvet�bb eszk�z�kkel rendelkezve. Az alacsony m�velts�gi szinten �l� lakoss�g mellett �lt egy sokkal fejlettebb m�velts�g, amely a K�rp�t-medenc�b�l rajzott ki, kis csoportokban, kir�lyi fels�gjelv�nyekkel, csod�latos ruh�kban, arany fejd�szekben, olyan fejlett tud�ssal b�rva, ami sok tekintetben meghaladta a g�r�g�k �s a mai kult�ra fejletts�gi sz�nvonal�t is.
Tal�ltak egy m�sik arany s�veget is, nem messze Schifferstadt v�ros�t�l, 1835-ben, amihez �llsz�j csatlakozott. Ez az aranys�veg m�g kor�bbi, az i.e. 1 300-b�l val�, ezt is Nap- �s Hold-jelk�pek d�sz�tik.

M�s n�met r�g�szek r�mutattak, hogy az aranys�veges kir�ly-papok eg�sz Eur�p�ban felbukkantak. Prof. Sabine Gerloff, az Erlangeni Egyetem r�g�sze bizony�t�kokat tal�lt arra, hogy �t hasonl� aranys�veget �stak ki t�zegb�ny�szok �rorsz�gban a 17. �s a 18. sz�zadban. Ezeket a t�rgyakat akkoriban „v�z�k”-k�nt emlegett�k, �s elt�ntek. Prof. Gerloff eredm�nyei szerint majdnem teljesen bizonyos, hogy ezeket is bronzkori kir�ly-papok viselt�k. Gerloff abban is biztos, hogy a vert aranyb�l k�sz�lt bronzkori aranys�veg – az „�nt�tt Aranykalap”, amit Wales-ben fedeztek fel 1831-ben – a kir�ly-papok �nnepi ruh�j�nak r�sze volt.

Stonehenge k�k�r�nek �p�l�sekor (i.e. 2 300 k�r�l) a korabeli t�rsadalomban nem mutatkozott r�tegz��s. �ppen ez�rt az �j�szkir�ly �s t�rsainak megjelen�se el�sz�r mutatta, hogy egyes szem�lyek, esetleg csal�dok magasabb szintet k�pviseltek. Ez a nemess�g szoros kapcsolatokat �polt K�z�p-Eur�p�val, a K�rp�t-medenc�vel. Eur�pa elso nemess�ge a K�rp�t-medenc�bol eredt.
Hasonl� k�vetkeztet�seket vont le m�r kor�bban Euan McKie 1977-ben „A megalitok �p�t�i (The Megalith Builders, Oxford) c. k�nyv�ben. ”A magas szint� geometriai tud�s felfedez�se 2 000 �vvel az �kori g�r�g�k el�tt, �s az ezzel p�rosult technikai tud�s �s tervez�s… ami egy Britanni�ban ismeretlen m�rt�kegys�geket alkalmaz� rendszerre �p�l… arra a k�vetkeztet�sre vezet, hogy l�tezett egy b�lcs emberekb�l �ll� oszt�ly, amelynek tagjai templomokat �s szent�lyeket terveztek saj�t sz�nd�kaiknak megfelel�en. Ezek a bizony�t�kok azt is jelezhetik, hogy ez az oszt�ly egy magasan k�pzett nemzeti csoport volt, nem pedig sz�rv�nyosan jelentkez� kezdetleges s�m�nok csapata. Ha ez beigazol�dik, felmer�l, hogy hogyan k�pezt�k ennek az oszt�lynak a tagjait, �s erre egy lehets�ges v�lasz – valahol a k�kori n�pess�g egyik f� k�zpontj�ban, ahol a legfinomabban kimunk�lt ilyen �p�tm�nyek �p�ltek… L�tezett egy rendk�v�l kifinomult tud�ssal b�r� papi oszt�ly m�r az i.e. 3. �vezredben.”
Stonehenge kir�ly�nak felfedez�se, �gy t�nik, eg�sz eddigi vil�gk�p�nk gy�keres �t�rt�kel�s�t teszi sz�ks�gess�. A r�g�szeti felt�r�sok eredm�nyei ugyanis k�s�rtetiesen egybev�gnak az �kori t�rt�n�szek feljegyz�seivel az �kor kimagasl�an legmagasabb tud�ssal b�r�, k�l�n tud�s oszt�lyt alkot� t�rzs�r�l: a m�gusokr�l. Herodotosz feljegyezte, hogy a m�gusok a m�dek pap-tud�s t�rzse, akik k�l�n t�rzset alkotva egy�tt �lnek az �kori Perzsia (Evil�th f�ldj�n, vagyis Hunor �s Magor sz�lof�ldj�n) �szaki r�sz�n.

Az emberis�g �svall�s�nak
felfedez�se

Az els� vall�salap�t�nak Zarathust-r�t tartja a modern vall�studom�ny. A zoroasztrizmus el�tti �svall�snak teh�t nem volt alap�t�ja, �gy is lehetne nevezni: term�szetes vall�s volt, nagytekint�ly� pr�f�ta n�lk�l. Nagy jelent�s�ge van annak, hogy mif�le term�szet� volt ez az �svall�s, hiszen ha nem volt alap�t�ja-pr�f�t�ja, akkor minden bizonnyal �sid�kre ny�lik vissza! Nyom�ra bukkantam, hogyan nevezt�k ezt az �svall�st a kort�rsak. Egyik neve: mazdayazn�n (mazda: b�lcsess�g, yazn�n - tisztelet) vall�s, ami �rdekes m�don annyit tesz: b�lcsess�g-tisztelet! �gyis mondhatn�nk: tud�s-tisztelet! A r�k�vetkez� zoro-asztrizmusban az Isten neve m�g Ahura Mazda (Ahura: az �r, az Isten; Mazda: b�lcsess�g – B�lcsess�g Isten!) Tegy�k ehhez hozz�: a „M�da” n�v ma is b�lcs asszonyt jelent a szanszkritban. S ha ez �gy van, akkor ugyanazt jelenti, mint a „Mazda” sz�. Lehet, hogy ugyanannak a sz�nak k�t hangalakj�r�l van sz�? Ha igen, akkor az �kori M�dia orsz�gneve azt jelenti: „B�lcsek Orsz�ga”! Perzs�ul M�di�t �gy mondj�k: Mada. A „mada” n�v nyom�ban kutatva r�bukkanunk a szarmat�kra, akiknek nev�t �jabban a „Surya Mada”, „Surya Madra” (Surya: az indiai Napisten), „Napistenu M�dek” indiai n�vb�l sz�rmaztatj�k.

 

 Ha „m�d” azt jelenti: „b�lcs”, akkor „Napistenu M�dek” azt jelenti: „Napisten� B�lcsek”! A hinduk a m�d m�gusokat magar m�gusoknak nevezt�k. A magarok n�pe ma is �l Nep�lban. N�phagyom�nyaik k�z�tt sok olyan elem maradt fenn, ami val�ban a magyar eredetre utal: kopjaf�kat �ll�tanak, h�t t�rzsre oszlanak, az egyik neve: Buda (l�sd Boda Sarolta filmjeit). Ez pedig arra utal, hogy a m�dek n�pneve �s a magyarok n�pneve egym�ssal egyez�sbe ker�lt az �korban, ahogyan ma is a „mad�r” �s a „ma-gyar” szavak k�zeli egyez�st jelentenek. Mindez bizonyos alapot ad annak felt�telez�s�re, hogy magyarnak lenni �vezredeken �t annyit jelentett, mint a kir�lyi, kiemelked�en magas szint� tud�s n�p�hez tartozni! Nem lehet v�letlen az sem, hogy Attila hun kir�ly a m�dek kir�ly�nak is nevezte mag�t, �s hogy m�d (magyar?) �lt�zetet viselt!