Megtal�lhatj�k Dzsingisz k�n titkos s�rj�t

Egy jap�n-mogol kutat�csoport �ll�t�sa szerint nemsok�ra meglelhetik Dzsingisz k�n eddig hipertitkosnak v�lt s�rj�t. A toki�i Kokugakuin Egyetem kutat�ja szerint ugyanis a mongol sztyepp�n most felfedezett palota valaha Dzsingisz k�n� volt, �s a k�rnyezet pontosan megfelel annak a le�r�snak, melyet egy 13. sz�zadi k�nai kr�nik�s adott a mongol vez�r s�rj�nak k�rny�k�rol.

A toki�i egyetem r�g�szei valamint n�h�ny mongol kutat� a mongol fov�rost�l, Ul�nb�tort�l mintegy 200 km-re keletre fekv� sztyeppe k�zep�n �sat�sokat kezdett, c�ljuk azonban nem Dzsingisz k�n s�rj�nak megtal�l�sa volt – nyilatkozta az AP h�r�gyn�ks�gnek Shinpei Kato, a toki�i Kokugakuin Egyetem professzora, a kutat�s vezet�je.

A kutat�k a sztyepp�n v�letlen�l bukkantak olyan porcel�ndarabokra, illetve �llati csontokra melyeket egy palota romjai �riztek. A porcel�ndarabok �s a csontok arra engedtek k�vetkeztetni, hogy a palota a 13. sz�zad elej�n �p�lhetett. Azt, hogy Dzsingisz k�nnak k�ze lehetett a hatalmas �p�lethez amiatt sejtik a r�g�szek, hogy az egyszer� n�gysz�g alak�, s�tortet�vel ell�tott palota n�gy sark�ban f�b�l k�sz�lt oszlopok maradv�nyaira leltek – err�l pedig eml�t�st tesz az egykori mongol birodalom k�nai kr�nik�s�nak 1232-b�l sz�rmaz� �r�sa.

Nyolcsz�z �ves titokra der�lhet f�ny

A Kato professzor vezette kutat�csoport az�rt rem�nykedik a mongol k�nok s�rj�nak meglel�s�ben, mert a le�r�sok szerint a most felfedezett palota �s a mauz�leum k�z�tt naponta ing�ztak az udvari tiszts�gvisel�k, hogy a s�rhelyen az elhunyt hadvez�rek tisztelet�re rendezett szertart�son vegyenek r�szt. Kato szerint 10 km-es k�rzeten bel�l r� kell tal�lniuk a mauz�leumra, s ha ezt megtal�l�j�k, akkor a jap�n professzor szerint sok mindenre f�ny der�lhet.

A r�g�szek arra sz�m�tanak, hogy Dzsingisz k�n s�rja k�r�l olyan t�rgyi eml�keket fedeznek fel, melyek a hatalmas birodalom mindennapi �let�r�l �rulkodnak. „Dzsingisz k�n �zsia keleti v�g�t�l Eur�p�ig terjed� birodalm�ban minden bizonnyal jelent�s lehetett a kultur�lis �s kereskedelmi javak cser�je. Ha r�tal�lunk a s�rra, a halottak mell� temetett t�rgyak minden bizonnyal err�l is tan�skodnak majd” – nyilatkozta az AP-nek Kato.

A mauz�leumr�l csak igen kev�s adat maradt fenn. A legenda szerint ugyanis mindegyik mongol vez�r meg akarta k�m�lni a fosztogat�kt�l k�z�s temetkez�si hely�ket, �gy a temet�seken r�sztvev�ket, illetve azokat, akik l�tt�k elhaladni a temet�si menetet, egyt�l-egyik legyilkoltatt�k. Az egyetlen t�mpontot n�h�ny k�nai utaz� feljegyz�se jelenti, melyek szerint Dzsingisz K�n anyj�nak s�rj�val �tellenben egy teve van eltemetve, �gy tal�n a sz�l�k s�rj�nak megtal�l�sa elvezethet a vez�r s�rj�hoz is.

Megszents�gtelelen�t�s vagy szenz�ci�s r�g�szeti lelet?

A s�rt nem elosz�r pr�b�lj�k meg felt�rni, a kutat�knak azonban t�bbsz�r is fel kellett hagyniuk az �sat�sokkal, mivel a mongol hat�s�gok illetve a mongol n�p nem n�zte j� szemmel a k�lf�ldi kutat�csoportok munk�j�t. Sokak szerint a vil�g h�t csod�j�nak egyik�vel �rne fel, ha r�tal�ln�nak a mongol k�nok k�z�s mauz�leum�ra, a mongolok azonban m�r nem mutatkoznak ennyire lelkesnek a s�r felt�r�s�val kapcsolatban.

1993-ban egy jap�n kutat�csoportnak kellett f�lbehagynia munk�j�t, mivel egy Ul�nb�torban v�gzett k�zv�lem�nykutat�s szerint a mongolok t�bb mint 90 sz�zal�ka �lesen el�t�lte a „s�rvad�szatot”. 2002-ben pedig egy amerikaiak �ltal finansz�rozott csapatnak kellett f�lbeszak�tania r�g�szeti kutat�saikat, mivel egy prominens mongol politikus a h�res-h�rhedt mongol hadvez�r s�rj�nak �s eml�k�nek meggyal�z�sak�nt �rt�kelte t�bbsz�r is a kutat�k tev�kenys�g�t. A mongol hagyom�ny szerint ugynanis az osi s�rok felfedez�se �s �tvizsg�l�sa nemcsak megszents�gtelen�ten� ezeket a helyeket, hanem a halottak lelk�t �rz� szellemeket is meg�ln�.

Az �sszes mongol k�n egy helyen

Pedig a mauz�leum megtal�l�sa val�ban komoly r�g�szeti jelentos�ggel b�rna. A forr�sok szerint a k�z�s mauz�leumban legl�bb 13-14 k�n holtestt�re bukkanhatnak, k�zt�k ak�r Dzsingisz k�n unok�j��ra, Kublaj k�n�ra, a k�nai Szung Birodalmat megh�d�t� vez�r�re is.

Kato professzor ugyanakkor tiszt�ban van azzal is, hogy a mongolok sz�m�ra mit jelentene a s�r felfedez�se, �gy sietve hozz� is teszi: amennyiben megtal�lj�k a mauz�leumot, �gy a tov�bbi kutat�st r�gt�n mongol koll�g�ira hagyn�. „A lelet megtal�l�s�t k�vetoen azonnal konzult�lunk mongol koll�g�inkkal, �s csak ezut�n d�nt�nk a k�vetkezo l�p�srol. M�g az is lehet, hogy menek�ln�nk kell” – jegyzi meg a h�r�gyn�ks�g jelent�se szerint Kato mosolyogva. „A felt�r�st minden esetre val�ban mongoloknak kell v�gezni�k, nem pedig idegeneknek” – �sszegzi v�lem�ny�t a jap�n professzor.

P�cza K�lm�n http://www.geographic.hu