KAR�CSONY HAVA

 

ADVENT

Advent az egyh�zi �v kezdete, a kar�csonyi elõk�sz�let n�gyhetes idõszaka. Szent Andr�s napj�t (november 30.) k�vetõ vas�rnap elõest�j�vel kezdõdik. Eredete az 5-6. sz�zadra ny�lik vissza, s eleinte h�rom napos b�jttel volt �sszek�tve. XIV. Kelemen p�pa az adventi szerdai �s p�nteki napokra rendelt b�jt�t, szombatra pedig h�s�telektõl val� tar�zkod�st. A vall�si elõk�sz�letet a b�jt�n k�v�l a hajnali mis�k, a ror�t�k jelentett�k. Ezeket napfelkelte elõtt tartotta az egyh�z. A r�gi magyar nyelvben angyali mis�nek �s aranyos mis�nek is nevezt�k. Ebben az idõszakban nem tartottak lakodalmakat �s zajos mulats�gokat.

 
 

DECEMBER 4. BORB�LA NAPJA

Szent Borb�la eml�k�nnepe, aki Kis�zsi�ban �lt. Kereszt�ny hit��rt megk�nozt�k, majd lefejezt�k. A b�ny�szok, a t�z�rek, a v�rak v�dõszentje volt. Szent Katalinnal egy�tt a hajadon l�nyok p�rtfog�j�nak tekintett�k. A Borb�la-nap hiedelmei �s szok�sai hasonl�ak a Luca nap�hoz, de a magyar nyelvter�leten csak sz�rv�nyosan terjedtek el. Jellemz�ek erre a napra a munkatilalmak. A boszork�nyok ront�sa miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kint hagyni. Az aj�nd�koz�s, k�lcs�nz�s is elvinn� a szerencs�t a h�zt�l. Ezen a napon is szoktak gy�m�lcs�gat v�zbe tenni: ha kar�csonyra kiz�ld�lt, a le�ny f�rjhezmenetel�re j�soltak belõle.

 
 

DECEMBER 6. SZENT MIKL�S NAPJA Szent Mikl�s p�sp�k a 4. sz�zadban �lt a ki�zsiai Myra v�ros�ban. M�r a 4.sz�zadban a nyugati �s a keleti egyh�z kedvelt szentje. A p�kek, gabonakereskedõk, hal�szok, r�v�szek, v�zimoln�rok, di�kok, elad�l�nyok, polg�rv�rosok, polg�rok patr�nusak�nt tisztelt�k. Eml�k�t helynevek, templomok, szem�ly-�s csal�dnevek õrzik.  A Mikul�s sz� a Mikl�s n�v szlov�k megfelelõje, csak a 19. sz�zad v�g�n ker�lt a k�znyelvbe, ak�rcsak a Mikul�st k�s�rõ krampusz, �rd�gszerû figura neve.  Az 1950-es �vekben a t�lap�, a telet megszem�lyes�tõ alak elnevez�s�re vezett�k be - az orosoz gyed moroz 'fagyap�' ford�t�sak�nt - a Mikul�s helyett. Ez azonban nem azonos Szent Mikl�s alakj�val �s a hozz� kapcsol�d� szok�sokkal.  Mikl�s p�sp�k csod�ir�l, j�t�konys�g�r�l legend�k sz�lnak. Az egyik szerint egy elszeg�nyedett nemesember a h�rom le�ny�t tisztess�gtelen �letre akarta k�nyszer�teni.

K�p: Mikul�st j�r� asszony
(Boldog, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.)
G�nyei S�ndor felv�tele 1936
N�prajzi M�zeum

"Meg�rtv�n e dolgot Szent Mikl�s, gondol�, hogy õ jobb alamizsn�t nem tehetne, mintha azoknak a le�nyz�knak testeket a tiszt�talans�gt�l, lelkeket pedig a r�t fajtalan v�tkektõl megoltalmazn�. Azok��rt sok aranyat k�tv�n egy keszkenyõbe, �jjel a szeg�ny ember h�z�hoz m�ne. L�tv�n egy ablakot f�lig kinyitva...b�vet� az�rt Szent Mikl�s a keszkenyõbe k�t�tt aranyakat az ablakon �s visszat�re a maga h�z�ba." (B�lint S�ndor: �nnepi kalend�rium I-II.)
A Mikl�s-napi aj�nd�koz�snak vannak paraszti hagyom�nyai. Fõleg a Dun�nt�lon �s a magyar nyelvter�let �szaki r�sz�n volt ismert a mikul�sj�r�s. Eredetileg k�z�pkori di�khagyom�ny volt az apr�szentek-napi p�sp�kv�laszt�s, amely a 13. sz�zadt�l Szent-Mikl�s napra ker�lt �t. Mikl�s p�sp�k az �nnep elõest�j�n k�s�ret�vel egy�tt bet�r olyan h�zakba, ahol gyermekek vannak, �s ott vizsg�ztatja, im�dkoztatja, majd tud�suk �s viselked�s�k szerint jutalmazza, vagy virg�ccsal feny�ti õket, illetve sokszor a k�s�ret�ben l�võ �rd�ggel feny�tteti. Az �rd�g alakja a Szent-Mikl�s legend�ban gy�kerezik, miszerint a p�sp�k sz�mtalanszor megsz�gyen�ti, t�voz�sra k�nyszer�ti õt. Az �larcos vagy kormos k�pû, szarvakat viselõ sz�rnyalak, a gyermekeket ijesztgeti, el akarja vinni õket. Szent Mikl�s sokszor azonban l�ncra veri az �rd�g�t. Feltehetõen innen sz�rmazik a Dun�nt�lon a j�t�k l�ncos Mikl�s elnevez�se.
Dun�nt�lon eg�szen a k�zelm�ltig Mikl�s napj�n a leg�nyek, sõt nõs f�rfiak is bekormozott arccal, kiford�tott bund�ban l�ncor cs�rgetve ijesztgett�k a gyermekeket �s a nagyobb l�nyokat.
A Mikl�s-napi tr�f�s gy�ntat�s is feltehetõen a k�z�pkori di�khagyom�nyb�l ered. A p�sp�k�t megszem�lyes�tõ figura k�s�ret�vel egy�tt kereste fel a h�zakat, a gyermekeket vizsg�ztatta, im�dkoztatta, b�ntette �s jutalmazta.
Szegeden a Mikl�s napi hagyom�nyok v�ltozat�t Varga J�nos 1867-ben jegyezte le. "Sz�p azt a Mikul�st l�tni, hossz� feh�r ruh�ban, sz�les sz�rke szak�llal, feh�r hajjal, l�nccal, el�l-h�tul lel�g�, misemond� aranyos ruh�ban. A nyelve egy r�fnyire kil�g. Aki ettõl meg nem ijed, megijedhet att�l a sok nyirfavirg�cst�l, amit az �l�ben hord. Bent a szob�ban a Mikul�s hossz� nyelv�t mozgatja �s cs�rgeti a l�ncot:

Rontom, bontom, csontom,
Cs�rgõ, b�rgõ l�nccal j�ttem.
Ven-e rossz gyerek a h�zn�l?
Van-e j� gyerek a h�zn�l?
A j�nak kal�ccsal,
a rossznak virg�ccsal.

 
 

DECEMBER 13. LUCA NAPJA Szent Luca a legenda szerint kereszt�ny hit��rt halt v�rtan�hal�lt, a kereszt�ny egyh�z azonban nem tartja t�rt�neti szem�lynek. Legend�ja alapj�n a szembetegs�gben, vaks�gban szenvedõk,a bûnb�n� utcanõk �s a varr�nõk patr�nusa. Neve a latin lux, azaz f�ny sz�b�l sz�rmazik. A magyar n�phitben Luca alakja kettõs, egyr�szt kapcsolatos a legendabeli Szent Luc�val, m�sr�szt egy boszork�nyszerû, ront� nõalakkal. Ez ut�bbi k�s�rtetszerû jelens�g, aki ezen az �jszak�n �s napon az emberek, �ll�t k�r�t okozhatja. J�sl�, var�zsl� hiedelmek, praktik�k: Luca napj�t az eg�sz magyar nyelvter�leten gonoszj�r� napnak tartott�k, ez�rt k�l�n�sen a boszork�nyok ront�sa ellen kellett v�dekezni.

A T�pi� vid�k�n p�ld�ul az �lak ajtajaira fokhagym�val rajzoltak keresztet, mik�zben mondt�k: "Luca, Luca, t�vol l�gy!" (Barna G�bor........)Az Ipoly menti falvakban megfokhagym�zt�k az �llatok fej�t, az ist�ll� ajtaj�t, el�je meg hamut sz�rtak, hogy a macska k�p�ben j�r� boszork�ny nyomait felszedhess�k. Lefekv�s elõtt mindenkinek fokhagym�t kellett nyelnie. (Cs�ky K�roly: Hallot�tok-e h�r�t?)
Csall�k�zben Luca-napkor nem adtak ki semmit a h�zb�l, nehogy a boszork�ny kez�be ker�lve bajt hozzon a h�zra.
A boszork�nyok felismer�s�re k�sz�lt a lucasz�k. Luca napt�l kar�csonyig kellett elk�sz�teni, innen az ismert k�zmond�s: Lassan k�sz�l, mint a Luca sz�ke. A meghat�rozott sz�m� �s fajt�j� f�b�l k�sz�lt sz�ket a kar�csonyi �jf�li mis�re, a templomba vagy a kereszt�tra vitt�k. Sz�get nem volt szabad beleverni, az �keket b�kkf�b�l faragt�k. Az �jf�li mis�n a lucasz�kre r��llva lehetett csak megl�tni, hogy kik a boszork�nyok, mert pl. szarvakat viseltek a fej�k�n. Ut�na nyomban el kellett �getni.
Luca napj�hoz sokf�le h�zass�gj�sl� elj�r�s kapcsol�dott. A Dr�vasz�gben a szem�tdombra �llva hallgat�ztak. Ahonnan a kutyaugat�st, vagy kakaskukor�kol�st hallott�k, �gy v�lt�k, abb�l az ir�nyb�l j�n majd a j�vendõbelij�k. C�dul�kra f�rfineveket �rtak, ezeket gomb�cokba tett�k. �gy tartott�k, amelyik gomb�cba rejtett n�v leghamarabb felj�n a v�z tetej�re, olyan nevû lesz a f�rj�k. (L�badi K�roly: Dr�vasz�gi n�pi kalend�rium)
A j�sl�, var�zsl� elj�r�sok t�bbs�g�t Luca-nap �s kar�csony k�z�tt kellett elv�gezni. A lucac�dul�kra f�rfineveket �rnak, abb�l mindennap egyet tûzbe vetnek, s ami kar�csonyra utolj�ra marad, az lesz a j�vendõbeli neve. Lucakor is gallyakat tettek a v�zbe, s ha kar�csonyra kiz�ld�llt, a le�ny k�zeli f�rjhezmenetel�t j�solta. Zs�r�n (Nyitra vm.) a l�nyok somgallyat tettek a v�zbe, hogy kar�csonyra kiz�lld�lj�n. Ezt magukkal vitt�k az �jf�li mis�re, ut�na titokban meg�rintett�k azt a  leg�nyt, akit ily m�don is igyekeztek magukhoz k�tni.
J�sl�, var�zsl� elj�r�sok k�z�tt szerepel - fõk�nt a D�l Alf�ld�n - a tollaspog�csa, �n. lucapog�csa k�sz�t�se. Akinek s�t�s k�zben a pog�cs�j�n a toll megperzselõdik, annak betegs�g�t vagy k�zeli hal�lt jelez.
Luca napkor kezdik cs�r�ztatni a lucab�z�t, amely ha kar�csonyra kiz�ld�l, a k�vetkezõ �vben j� term�s v�rhat�.
Az idõj�r�sj�sl� praktik�k ideje a Luc�t�l kar�csonyig terjedõ idõszak. E tizenk�t nap idõj�r�s�b�l j�solnak az elk�vetkezõ tizenk�t h�nap idõj�r�s�ra, ez az �n. lucakalend�rium.
A m�sik gyakori praktika az �n. hagymakalend�rium: tizenk�t hagymalev�lbe s�t tesznek �s att�l f�ggõen, hogy �tnedvesedik-e vagy sem, k�vetkeznek az elk�vetkezõ tizenk�t h�nap csapad�koss�g�ra.
Ehhez a naphoz munkatilalmak kapcsol�dtak. Orsz�gszerte �gy tartott�k, ha ezen a napon fonn�nak, vagy varrn�nak, akkor ezzel bevarrn�k a ty�kok fenek�t, �s azok nem tudn�nak tojni. Nem volt szabad s�tni, mert a keny�r kõv� v�lik, illetve Luca ott �l a kemence sz�j�ban �s lap�tr�l megeszi a kenyeret �s a gazdaasszonyt pefig bel�ki a kemenc�be (Manga J�nos: �nnepek, szok�sok az Ipoly ment�n)
Nemcsak tiltott, hanem erre a napra elõ�rt, javasolt nõi munk�k is voltak. Mindenfajta fejtõ-,bont�munk�t alkalmasnak tartottak, pl. tollat fosztottak, babot fejtettek, hogy a ty�kok k�nnyen tojjanak.
A Luca-napi hiedelmek t�bbs�ge a ty�kokkal kapcsolatos term�kenys�gvar�zsl�ssal f�gg �ssze. Luca napj�n a gazdaasszony elcsent a szomsz�dt�l egy mar�k szalm�t �s egy toj�st. Betette a ty�k�lba a saj�t ty�kjai al�, mik�zben mondogatta:

A mi ty�kunk tojog�ljon,
a szomsz�d� kotkod�ljon!

Luca, Luca kitty, kotty, kitty, kotty.
Gelegenye kettõ-h�rom.
Sz�razk�rt�t v�rom!

Ha nem adnak szalonn�t
Lev�gom a gerend�t.
ha nem adnak hurk�t,
Elviszem a Julcs�t!
Refr: Luca, Luca kitty,kotty, kitty, kotty,
Gelegenye kettõ, h�rom.

Ennek a gazd�nak annyi diszn�ja legyen:
egyik �lb�l kifusson, a m�sikba befusson,
a harmadikba is jusson!
Refr.

Ennek a gazd�nak akkora diszn�ja legyen, mint egy h�z,
akkora szalonn�ja, mint egy mestergerenda,
annyi zs�rja, minnt k�tban a v�z,
annyi t�p�rtõje, mint Dun�ban a f�veny!
Refr.

Ennek az asszonynak annyi toj�sa legyen,
mint az �gen a csillag, mint a f�ld�n a k�vecs.
Refr.

Ennek a l�nynak akkora nyelve legyen, mint egy tepszi,
�gy forogjon, mint a nagyp�nteki kereplõ.
Refr.

Doktor, patika �hen haljon!
A barmuk a zs�rj�t�l megfulladjon!
A gazdaasszony sose lust�lkodjon!
Refr.

Sz�raz k�rt�t v�rom!
Majd megl�tom, mit adtok?
Amit adtok, elveszem,
Van tariszny�m, elteszem!

Ha nem kaptak adom�nyt, �gy fenyegett�k a h�ziakat: "Egy csib�j�k legyen, az is vak legyen!"
Feh�rleples alakoskod�s: A kisalf�ldi Csall�k�zben �s a Nyitra vid�k�n m�g a k�zelm�ltban is feh�r lepelbe �lt�z�tt leg�nyek, esetleg le�nyok, asszonyok kerest�k fel a h�zakat. Arcukat belisztezt�k, vagy feh�r t�llkendõvel takart�k be, hogy ne ismerj�k fel õket. Lisztbe m�rtott tollseprûvel sepregettek.Egyes helyeken a l�nyokhoz j�rtak, m�sutt a gyerekeket ijesztgett�k.
A Szer�ms�gben a l�nyok �lt�ztek Luc�nak, feh�r lepedõvel leter�tve, feh�r szokny�ban, az arcuk el� szit�t szor�tva. Kik�rdezt�k a gyerekeket, im�dkoztatt�k õket. Aki j� volt, aj�nd�kot kapott: di�t, mogyor�t. A rosszakat fakan�llal, meszelõvel ijesztgett�k. (Ujv�ry Zolt�n: Varia folkloristica. �r�sok a n�phagyom�ny k�r�bõl)
Luca napi tr�f�k: Luca napi tr�fak�nt a leg�nyek kicser�lik a kapukat, sz�tszedve a tetõre viszik a szekeret, �s ott a gazd�k bossz�s�g�ra ism�t �sszerakj�k. Lucat�k�t is k�sz�tenek. Szem-,orr �s sz�jny�l�st csin�lnak a t�k�n, bel�lrõl gyerty�val kivil�g�tj�k, �s az ablakhoz teszik, hogy a h�zban l�võket megijessz�k.

 
 

DECEMBER 21. TAM�S NAPJA

Hitetlen Tam�s n�ven emlegetett apostol. A hagyom�ny szerint p�nk�sd ut�n J�zus megjelent neki. Innen a sz�l�s: Szent Tam�s szolg�ja vagyok, akkor hiszem, ha l�tom. Ezen a napon is gyakran v�gtak diszn�t. Az ezen a napon v�gott diszn� h�j�t tam�sh�jnak nevezik, amelyet kel�sek gy�gy�t�s�ra v�ltek alkalmasnak.
Medvesalj�n �gy tartott�k, hogy az ezen a napon v�gott diszn� s�z�tt v�r�t el kell tenni, mert alkalmas a k�szv�ny gy�gy�t�s�ra. (Kotics J�zsef: Kalend�ris szok�sok a Medvesalj�n)
A Muravid�ken �gy hitt�k, aki ezen a napon diszn�t �l, annak minden �vben le kell v�gnia valamit, mert Tam�s k�l�nben valamelyik �llat�t elpuszt�tja. (Penavin Olga: N�pi kalend�rium)

 
 

SZENTCSAL�DJ�R�S

A sz�ll�skeres�s, mint a paraszti �jtatoss�g egyik megnyilv�nul�si form�ja, szentcsal�dj�r�s n�ven ismert a magyar nyelvter�leten. Kar�csony elõtt kilenc napon �t, �ltal�ban kilenc k�zel lak� csal�d vitte egym�shoz a Szent Csal�d k�p�t vagy szobr�t. Olaszf�n (Vas vm.) ahol aznap �sszegyûltek, annak a h�znak az asszonya vittel elõl a Szent Csal�d szobrot vagy k�pet az utc�n, a t�bbiek p�ros�val mentek ut�na �s a Sz�ll�st keres a Szent Csal�d kezdetû �neket �nekelt�k. A kijel�lt h�zhoz �rve meg�lltak, ekkor benntrõl el�nekelt�k a Ne s�rj tov�bb Szûz M�ria kezdetû versszakot. Valamennyien bet�rtek a h�zba �s a feld�sz�tett olt�rra helyezt�k a szobrot vagy k�pet. Ezut�n egy�tt im�dkoztak, �nekeltek. M�snap reggelig a h�zn�l hagyt�k a k�pet vagy szobrot. Jellegzetes �nek�k a k�vetkezõ:
 

Sz�ll�s keres a szentcsal�d,
de senki sincs, ki helyet �d,
nincsen aki befogadja õt,
ki �gnek s F�ldnek Ura.

Az idõ is k�sõre j�r,
a mad�r is f�szk�re sz�ll.
Csak a Szent Szûz j�r hi�ba
Betlehemnek v�ros�ba.

Legal�bb ti j� emberek,
fogadj�tok e kisdedet!
H�zatokba boldogs�g sz�ll,
ha bet�r az �gi Kir�ly.

Ne s�rj tov�bb, Szûz M�ria
ne menjetek ma m�shova!
Sz�ll�sunkat mi megosztjuk,
kis J�zusk�t befogadjuk.

 
 

OSTYAHORD�S A tan�t� (k�ntortan�t�) - t�bbnyire kar�csony b�jtj�n vagy n�h�ny nappal elõtte - az iskol�s gyermekekkel minden csal�dnak osty�t k�ld�tt. Ennek fej�ben a csal�dok a tan�t� sz�m�ra k�l�nb�zõ term�nyeket pl. lisztet, toj�st, babot adtak. Az ostya a kar�csonyi vacsora r�sze volt, amelyet sok helyen m�zzel, borssal, fokhagym�val egy�tt ettek, sõt eg�szs�gvar�zsl� c�llal az �llatoknak is adtak belõle.

K�p: Ostyas�tõ vasminta
(Kalonda, N�gr�d vm.)
Bõdi Erzs�bet nyom�n

A T�pi� ment�n , Mend�n az osty�t a k�ntor feles�ge s�t�tte. Kar�csony elõtti h�ten a gyermekek vitt�k sz�t. Feh�r, z�ld, piros �s s�rga sz�nû osty�t is s�t�ttek. Ostyahord� vers�k a k�vetkezõ:

�r�m �s b�kess�g legyen ura e h�znak,
mit isten angyala mondv�n p�sztoroknak!
�n is p�sztork�nt hoztam az osty�kat,
Feh�r ostya jelzi Krisztus tisztas�g�t,
a z�ld sz�n �rtatlans�g�t,

Piros, �rett�nk szent v�re hull�s�t,
S�rga, keserû pohar�t �s hal�l�t,
Ezeket mondv�n, az �rnak nagy h�l�kat mondok,
�s boldog �nnepeket k�v�nok!

 
 

P�SZTOROK KAR�CSONYI VESSZÕHORD�SA Kar�csony vigili�ja /�nnep elõest�je/ az egyik jeles napja a p�sztorok vesszõhord�s�nak. Ezen a napon a p�sztorok egy nagy csom� vesszõvel sorra j�rt�k a gazd�k h�zait. A gazdaasszony a k�t�ny�vel h�zott a veszzõkbõl �s megcsapkodta a p�sztor l�b�t. A p�sztor ugr�ndozva ki�ltotta: "Ugr� legyen a kisborj�!"A vesszõt a gazdaasszony a sarokba tette, �s tavasszal ezzel hajtotta ki az �llatokat. A p�sztorok a vesszõhord�s�rt, j�k�v�ns�gok�rt aj�nd�kot kaptak.  Az Ipoly ment�n, Õrhalomban, az 1960-as �vekben k�t csord�s �s k�t kan�sz j�rt a vesszõcsom�val h�zr�l h�zra. A vesszõt m�r november elej�n kezdt�k szedni. Minden p�sztornak 250 sz�l vesszõre volt sz�ks�ge, mert annyi h�z volt a faluban. December 24-�n kor�n indultak el. Bekopogtattak mejd egy�tt mondt�k a k�vetkezõ k�sz�ntõt:

K�p: P�sztorok vesszõhord�sa
(Bernecebar�ti, N�gr�d �s Hont vm.)
N�prajzi M�zeum

Szerencs�s �nnepeket k�v�nunk kendteknek!
T�bb j�val, eg�szs�ggel mulathass�k Krisztus Urunk sz�let�se napj�t!
Adjon Isten bort, b�z�t, b�kess�get,
orsz�gunkba me' marad�st,
holtunk ut�n l�lek�dv�ss�get!
Valamennyi sz�na, szalma van a kendtek h�zukn�l,
annyi barmocsk�juk szaporodjon kendteknek!

K�p: Kar�csonyi k�nt�l�s
(Sz�k, Szolnok-Doboka vm.)
K�sa B�la felv�tele, 1992

Ezut�n valamilyen aj�nd�kot kaptak, amelyet megk�sz�nve mentek tov�bb. K�l�nb�zõ korcsoportok j�rtak k�nt�lni, �ltal�ban d�lben kezdtek j�rni a gyerekek, majd d�lut�n a fiatalok �s k�sõ este a h�zasemberek.
Erd�lyi k�nt�l�s: A mezõs�gi Sz�ken a 6-12 �ves fi�gyermekek kar�csony est�j�n j�rnak k�nt�lni. Sz�rk�letkor kezdik el, �ltal�ban a saj�t utc�jukban. K�t-h�rom gyerek �ll �ssze. Enged�lyk�r�ssel kezdik: "Szabad-e k�nt�lni?", ut�na odakint �nekelnek egy �neket az Elindult M�ria, Csordap�sztorok, Mennybõl az angyal, Betlehemem kis falucsk�ba stb. kezdetûek k�z�l, majd bemennek a h�zba, a konyh�ba vagy abba a szob�ba, ahol t�len fûtenek. A bek�sz�ntõt itt mondj�k el. Ahogyan a templomb�l hazat�rnek, viseletbe �lt�zve v�r�j�k õket a h�ziak. S�tem�nnyel, kal�ccsal, alm�val, di�val k�n�lj�k õket, az 1960-as �vektõl kezdve p�nzt is kapnak. A kapott aj�nd�kot elosztj�k egym�s k�z�tt.

 
 

BETLEHEMEZ�S A betlehemez�s t�bbszereplõs, dramatikus j�t�k, a kar�csonyi �nnepk�r egyik legn�pszerûbb miszt�rium-, illetve p�sztorj�t�ka. A kar�csonyi j�t�kok legr�gibb r�teg�t haz�nkban is a latin nyelvû liturgikus jelenetek k�pviselik, amelyeket a 11. sz�zadt�l kezdve a templomokban is elõadtak. A betlehemez�s fõ kell�ke a j�szol vagy templom alak� betlehem, amelyben t�bbnyire a Szent Csal�d l�that�, valamint angyalok, �llatfigur�k ( szam�r, �k�r stb.) �ltal�ban kivil�g�tj�k �s szentk�pekkel, sz�nes pap�rral d�szitik. Nagys�ga v�ltoz�, elõfordul egy m�ter magas vagy enn�l nagyobb betlehem is.

Dun�nt�li betlehemes: A dun�nt�li t�pus szereplõi a p�sztorok, olykor az angyal(ok) is.
A p�sztorj�t�k szerkezete a k�vetkezõ:
- bek�sz�ntõ
- tr�f�lkoz�s az �reg p�sztorral
- adomy�nygyûjt�s
A szereplõk gyakran antikiz�l� neveket viselnek, p�ld�ul a nagymizd�i (Vas vm.) v�ltozatban Titeris, Muksus a k�t fiatalabb p�sztor, a harmadik, az �reg neve Koredob. Rajtuk k�v�l m�g egy szereplõje van a betlehesnek, az angyal. (Magyar N�pzene T�ra II. 1953.)
Felvid�ki betlehemes:
A felvid�ki t�pusban az angyalokon, a fiatal p�sztorokon k�v�l az �reg (Gub�, Jakab, Kub�, Kecsk�s) szerepel.
Szerkezete:
- bek�sz�ntõ
- tr�f�lkoz�s az �reg p�sztorral
- a p�sztorok indul�sa Betlehembe
- aj�nd�k�tad�s
Gyakori r�sze a sz�let�st�rt�net felolvas�sa vagy elmond�sa a Bibli�b�l, valamint a p�sztorok aj�nd�kainak liturgikus m�don t�rt�nõ felaj�nl�sa. (Magyar N�pzene T�ra II. 1953.)
Alf�ldi, Felsõ-Tisza-vid�ki betlehemes:
Az alf�ldi, felsõ-tiszai t�pusban az angyalokon, p�sztorokon k�v�l a bety�r vagy husz�r �s Her�des is szerepelhet. Jellegzetes cselekm�nyr�szlete a k�rkedõ �s fenyegetõ szavak k�s�ret�ben t�rt�nõ perselyez�s.
Szerkezete:
- bek�sz�nt�s
- a bety�r jelenete
- Her�des jelenete
- tr�f�lkoz�s az �reg p�sztorral
- adom�nygyûjt�s
(Magyar N�pzene T�ra II.1953.)
Erd�lyi betlehemes:
Az erd�lyi t�pus� betlehemes hosszabb l�legzetû, miszt�riumszerû, liturgikus �s epikus elemekkel �tszõtt 12-20 szereplõs j�t�k. Rendszerint elõ-�s ut�j�t�ka is van, elõad�sa k�l�n�sen nagy elõk�sz�letet, betanul�st ig�nyelt. Az angyalokon, p�sztorokon k�v�l szerepelhet Szûz M�ria, Szent J�zsef, fut�r, kir�ly. Jellegzetes jelenete a sz�ll�skeres�s. �rdekess�ge, hogy a p�sztorok �llat�larcot is viselhetnek. �ltal�ban felnõtt f�rfiak, leg�nyek j�tszott�k, akik a j�t�kot kellõ komolys�ggal, liturgikus szolg�lat ig�ny�vel adt�k elõ.
A l�v�tei (Udvarhely vm.) k�ziratos betlehemi rendtart�s elõ�rja, hogy a betlehemez�sben r�sztvevõknek: "nem szabad a kocsmahelys�gekben forogni, fon�seregbe l�nyokhoz j�rni, az utc�kon n�ma cs�ndben kell j�rni, tov�bb� nem szabad vil�gi �neket �nekelni. Mindezeket meg kell tartani att�l a napt�l, amikor pr�b�lni kezdik eg�szen v�zkereszt napj�ig": Aki ennek nem tett eleget, azt megb�ntett�k, b�rmilyen rossz idõ eset�n a templomot mez�tl�b, hajadonfõvel h�romszor meg kellett ker�lnie. (Volly Istv�n: N�pi j�t�kok I-III. 1941.)
Szerkezete:
- bek�redzked�s
- sz�ll�skeres�s
- p�sztorok �breszt�se
- az �reg csob�nnal, pakul�rral folytatott p�rbesz�d
- aj�nd�kvitel
- adom�nyk�r�s.
(Magyar N�pzene T�ra II. 1953)
B�bt�ncoltat� betlehemes:
A b�bt�ncoltat� betlehemes a betlehemez�s saj�tos t�pusa. A kell�kk�nt hordozott betlehem belsej�ben egy r�vid b�bj�t�k is bemutat�sra ke�l. A b�bokat a betlehem als� r�sz�ben v�gott j�ratban alulr�l mozgatj�k. A b�bok elnevez�sei vid�kenk�nt v�ltoz�k: angyal, �rd�g, Her�des, k�m�nyseprõ, hal�l, p�sztorok, Jutka, Marinka �s egy adom�nygyûjt� b�b: d�k�n vagy Kismikl�s. A b�bok t�nc�t, mozg�s�t a szereplõk �nekkel k�s�rik. Jelentõs�ge az�rt is nagy, mert ez az egyetlen n�pi b�bj�t�kunk. (Magyar N�pzene T�ra II. 1953)

KAR�CSONY

A kar�csony a kereszt�ny egyh�z egyik legnagyobb �nnepe, a 4. sz�zad �ta december 25-�n �nneplik J�zus sz�let�s�t. Ez a nap a t�li napfordul�, az �kori hitvil�gban - a Mithras-kultuszban - a Nap �jj�sz�let�s�nek �nnepe volt. A k�z�pkorban kar�csonnyal kezdõd�tt az esztendõ. A kar�csonyi szok�sokban �s hieselmekben egyar�nt megõrzõdtek a t�li napfordul�hoz, az �vkezdethez �s J�zus sz�let�s�hez fûzõdõ hagyom�nyok.
 

DECEMBER 24. KAR�CSONY VIGILI�JA, �D�M-�VA NAPJA PARADICSOMJ�T�K �d�m-�va napj�n ker�lt sz�nre az �n paradicsomj�t�k, illetve �d�m-�va j�t�k, amelly a bibliai t�rt�netet, a bûnbees�s t�rt�net�t adja elõ dramatikus form�ban. A k�z�pkori miszt�riumj�t�koknak kedvelt jelenete volt, s gyakran passi�val,  illetve felt�mad�ssal �rt v�get. A szereplõk �d�m �s �va, a teremtõ Isten, a k�s�rtõ S�t�n, rendszerint angyalok, n�ha K�in �s �bel voltak.

K�p: Paradicsomj�t�k
(Felsõb�nya, Szatm�r vm.)
Sebesty�n Gyula felv�tele, 1909.
N�prajzi M�zeum

 
 

KAR�CSONYI ASZTAL A kar�csonyi asztalra vagy al�, vagy ak�rcsak a k�zel�be helyezett t�rgyaknak, eszk�z�knek k�l�n�s jelentõs�g�t tulajdon�tott a n�phagyom�ny. Egyr�szt m�gikus erejeûnek v�lte, m�sr�szt kereszt�ny magyar�zatot fûz�tt hozz�. A kar�csonykor haszn�lt �nnepi abroszt k�sõbb vetõabrosznak vagy s�tõabrosznak haszn�lt�k, hogy a term�s bõ legyen, �s a keny�r is megkeljen. Az asztalra �s az az al� helyezett t�rgyak k�z�l leg�ltal�nosabb volt a gabona, k�l�nb�zõ term�nymagvak, valamint a szalma �s sz�na. A magvak a k�vetkezõ �v j� term�s�t, a bõs�get biztos�tott�k, pl. a baromfinak adtak belõle, hogy t�bb legyen a toj�s. A sz�n�t �s szalm�t kar�csony ut�n az �llatok al� tett�k, vagy megetett�k vel�k, hogy szapor�k, eg�szs�gesek legyenek, a jobb term�s rem�ny�ben a gy�m�lcsf�kra is k�t�zt�k. Sok helyen a sz�n�t �s a szalm�t az�rt tett�k az asztal al�, vagy sz�rt�k sz�t, hogy a h�z a betlehemi ist�ll�hoz hasonlatos legyen. A gazdas�gi �s h�zi eszk�z�ket ( ekevas, j�rom, l�szersz�m stb.) az�rt helyezt�k a kar�csonyi asztal al�, vagy a k�zel�be, hogy hat�konyabbak legyenek. Gyakran apr�szentek napj�n, ritk�bban �j�vkor, v�zkeresztkor szedt�k le.

K�p: Kar�csonyi asztal
(Kapuv�r, Sopron vm.)
Saros�c Gy�rgy felv�tele, 1964.
N�prajzi M�zeum

 
 

KAR�CSONYI �TELEK A kar�csonyi asztalra helyezett �telek - a szentelt ostya, m�zbe m�rtott fokhagyma, di�, alma stb. - a n�phit szerint a csal�d tagjainak az eg�szs�g�t biztos�tott�k. A b�jt miatt szeg�nyes �teleket ettek, ugyanakkor sokat �s sokf�l�t, hogy a k�vetkezõ esztendõben elegendõ �tel�k legyen. �gy hitt�k, ha kar�csonykor babot, bors�t, t�k�t, m�kos t�szt�t, �jabban halat esznek, akkor a k�vetkezõ �vben sok p�nz�k lesz. 24-�n estig b�jt�ltek. Vacsor�ra huszonegyf�le �tel ker�lt az asztalra: hal, bableves, m�kos guba, derelye, keserût�r�s galuska, ostya, di�, alma, fokhagmya, v�r�shagyma, m�z, aszlat szilva, bors, szõlõ, s�lt t�k, feh�r keny�r, m�kos �s di�s kal�cs, bor, p�linka stb. A csal�dtagoknak mindenbõl kellett enni-inni. �ltal�ban elsõnek az osty�t fogyasztott�k m�zzel, borssal �s fokhagym�val. Ezut�n ett�k az alm�t. A csal�dfõ egy alm�t annyi fel� v�gott, ah�ny csal�dtag volt, mindenki kapott belõle, hogy �sszetartson a csal�d. (Cs�ky K�roly: Hallott�tok-e h�r�t? 1987) A kar�csonyi di�ev�s szok�sa az eg�sz nyelvter�leten ismert. A t�lb�l kivett eg�szs�ges di� j� eg�szs�get, a rossz betegs�get, sõt hal�lt j�solt.

Szok�s volt a di�dob�l�s a sarkokba k�l�nf�le magyar�zattal. A kar�csonyi �telek marad�k�t, az �n. kar�csonyi morzs�t k�l�n�s becsben tartott�k, t�bbnyire m�gikus �s gy�gy�t� elj�r�sokban haszn�lt�k fel.

 
 

KAR�CSONY �JSZAK�J�NAK HIEDELMEI A Luca-napt�l kar�csonyig tart� - az �n. kar�csonyi tizenketted - idõszak m�gikus elj�r�sai (pl. luca�g, alm�val j�sl�s, lucac�dula, lucasz�k, lucab�za) ekkorra teljesedtek be. Kar�csony �jszak�j�n k�l�n�s jelentõs�ge volt a v�zzel, tûzzel, zajkelt�sssel kapcsolatos hiedelmeknek �s szok�soknak. Kar�csony �jjel�n mer�tett�k az �n. aranyos vizet vagy m�s n�ven �letvizet.

A Fornoson (Bereg vm.) a v�zmer�t�snek k�l�n�s jelentõs�ge volt az elad�sor� nagyl�nyok sz�m�ra. A falun k�v�l egyetlen k�t volt, amelyet a leg�nyek �s a le�nyok �jf�lt�jban fenyõvel �s koszor�kkal d�sz�tettek fel, �s g�zsvesszõvel a k�thoz k�t�tt�k az �gast. Amelyik l�ny �jf�l ut�n elsõnek oldotta fel a g�zst, elsõnek mer�tette az aranyvizet - melyben hit�k szerint J�zus f�rd�tt meg - az ment leghamarabb f�rjhez. (B�lint S�ndor: Kar�csony, h�sv�t, p�nk�sd, 1976) Istenseg�tsen (Bukovina, ma Moldva) az �jf�li mis�rõl hazamenet mer�tett�k az aranyos vizet, ebbõl ivott �s ebben mosdott az eg�sz csal�d. Ez a v�z eg�szs�get jelentett, mert hit�k szerint ebben f�r�szt�tt�k J�zusk�t. (Bosny�k S�ndor: A bukovinai magyarok hitvil�ga. Folkl�r Arch�vum 6. 1977)
A tûznek kar�csony �jjel�n k�l�n�s ereje lehetett. Egyes Vas megyei falvakban ny�rfaseprû f�kly�kkal vonultak az �jf�li mis�re, mik�zben a p�sztorok az �rt�, gonosz hatalmak elûz�s�re ostort durrogtattak, l�v�ld�ztek. Kar�csony �jjel�n az �gõ gyertya kapcsolatban volt a h�zass�gvar�zsl�ssal is. P�ld�ul Somogyv�moson (Somogy vm.) az elad� l�nyoknak olyan gyertya f�nye mellett kellett �lt�zk�dni�k, amely m�r egyszer vil�g�tott a menyasszonynak a lakodalomban. (B�lint S�ndor: kar�csony, h�sv�t, p�nk�sd.1976)
Ezen az �jszak�n a gonoszelh�r�t� zajcsap�s �ltal�ban a p�sztorok feladata volt. Galgam�cs�n (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) az �jf�li mise alatt a p�sztorok k�rbej�rt�k a templomot. A gonosz szellemeket, boszork�nyokat k�rt�l�ssel, trombit�l�ssal, ostorpattogtat�ssal igyekeztek t�voltartani. (Vank�n� Dud�s Juli: Falum Galgam�csa.1976.)
Az �jf�li mise k�r�li idõszak a h�zass�gj�sl�sra,- var�zsl�sra is alkalmas volt. Az Ipoly menti falvakban az �jf�li mise ut�n az elad�sorba jutott l�nyok szenteltvizet vettek a sz�jukba. Haza�rve azzal most�k meg az arcukat, de nem t�r�lt�k meg, hogy �lmukban majd a leendõ võleg�ny t�r�lje le. A g�cseji l�nyok az �jf�li mis�re menet kukoric�t, t�kmagot, k�lest vittek a zseb�kben, s a szentelv�ztart�ba dobt�k. �gy hitt�k, hogy amennyi az elsz�rt mag, annai k�rõj�k lesz majd, �s olyan gyorsan j�nnek, amilyen gyorsan a magvakat dob�lt�k. ( G�nczi Ferenc: G�csej s kapcsolatosan Het�s vid�k�nek �s n�p�nek �sszevontabb ismertet�se. 1914.)

 
 

KAR�CSONYI �LETFA, TERMÕ�G, KAR�CSONYFA A kar�csonyi �letfa, termõ�g az �vrõl �vre meg�jul� term�szet õsi, m�gikus jelk�pe. Az eur�pai kereszt�ny hagyom�nyban bibliai elemekkel  �tv�zõd�tt. A kar�csonyfa fokozatos elterjed�se elõtt �ll�t�sa �ltal�nos volt a magyar nyelvter�leten. A termõ�gat rozmaring-, ny�rfa-, b�r�k-, k�k�ny�gakb�l k�sz�tett�k. Gerend�ra, vagy a szobasarokba f�ggesztett�k, olykor a koron�j�val lefel�. Aranyozott di�val, pirosa alm�val, pattogatott kukoric�val, m�zeskal�ccsal d�sz�tett�k.  A kar�csonyfa-�ll�t�s szok�s�nak elõzm�nye egyr�szt a term�kenys�get, �r�k �letet, fejlõd�st, n�veked�st jelk�pezõ kar�csonyi �letfa, termõ�g. M�sr�szt a k�z�pkori, egyh�zi eredetû szok�s, miszerint �d�m-�va napj�n elõadt�k a teremt�s t�rt�net�t. Ebben szerepelt a paradicsomi �letfa, a tud�s f�ja, melyre - az alm�n k�v�l - r�ker�lt a k�gy�t jelk�pezõ l�nc is. Az almaf�t t�len �r�kz�lddel, fenyf�val helyettes�tett�k. A kar�csonyfa �s a kar�csonyi termõ�g �ll�t�s�nak szok�sa sok�ig egym�s mellett �lt, �s d�szei is sok�ig azonosak voltak.  A kar�csonyfa gy�m�lccsel, s�tem�nnyel, alm�val, di�val, gyerty�kkal, k�l�nb�zõ d�szekkel �kes�tett �r�kz�ld - t�bbnyire fenyõ - fa vagy �g. Az eddigi kutat�sok szerint a kar�csonyfa-�ll�t�s protest�ns, n�met eredetû szok�s.

 K�p: Kar�csonyi termõ�g
(Nagybaracska, B�cs-Bodrog vm.)
Franciscy J�zsef felv�tele, 1963.
N�prajzi M�zeum

A b�csi udvar k�zvet�t�s�vel elõsz�r az arisztokr�cia, majd a v�rosi polg�rs�g, a falusi �rtelmis�g, v�g�l a paraszts�g k�r�ben terjedt el. Elõsz�r 1824-ben Brunswick Ter�z, martonv�s�ri gr�fnõ �ll�tott kar�csonyf�t.
A kar�csonyfad�sz kor�bban alma, di�, h�zilag k�sz�tett s�tem�nyek, m�zeskal�cs volt. Az 1880-as �vekben jelent meg az �vegd�sz. Az Ipoly vid�k�n a kar�csonyf�t a kar�csony b�jtj�n d�sz�tett�k fel. R�gebben alm�t, di�t tettek r�, a fa al� helyezt�k a betlehemet vagy a Szent Csal�dot �br�zol� k�pet. A kisebb gyermekeknek ma is azt mondj�k, hogy a kar�csonyf�t a J�zuska hozza, ez�rt titokban d�szitik. Ma m�r nagyobb f�kat �ll�tanak, �vegd�szekkel, szaloncukorral. A kar�csonyf�t hossz� ideig tartj�k bennt azzal a magyar�zattl, hogy az �j esztendõben az �llatokat akkor nem �ri baj. (Cs�ky K�roly: Hallott�tok-e m�r h�r�t? 1987)
A kar�csonyi aj�nd�koz�s a kar�csonyfa-�ll�t�s szok�s�n�l is �jabb. Aj�nd�kot r�gen a k�nt�l�k, betlehemezõk, k�sz�ntõk kaptak, azok is �telf�l�t �s legfeljebb egy kis p�nzt. A kar�csonyi aj�nd�kot a bukovinai Istenseg�tsen asztal al� tett�k, mert f�t nem �ll�tottak. Egy mar�k szalm�ra �nneplõ kendõt ter�tettek, a gyermekeknek oda tettek di�t, alm�t, m�zeskal�csot, egy-egy ruhadarabot, akik �gy tudt�k, hogy mindezt J�zus hozta. (Bosny�k S�ndor: A bukovinai magyarok hitvil�ga, 1977.)
Az adventi koszor� k�sz�t�se feltehetõen n�met eredetû szok�s. A r�helyezett n�gy gyertya az adventi n�gy vas�rnapot jelk�pezi. Advent elsõ vas�rnapj�n gy�jtj�k meg az elsõt, a k�vetkezõ vas�rnapokon mindig eggyel t�bbet.

DECEMBER 25. KAR�CSONY NAPJA

A hagyom�nyos magyar paraszti �letben a csal�d �nnepe volt. Ez a nap munkatilalommal j�rt, m�g  a szemetet se vitt�k ki. Csak a legsz�ks�gesebb munk�kat v�gezt�k el. M�r elõzõ nap odak�sz�tett�k az �llatoknak a takarm�nyt. Tilos volt e napon a k�lcs�nk�r�s, k�lcs�nad�s is, mert kivitt�k volna a szerencs�t.

DECEMBER 26. KAR�CSONY M�SODNAPJA, ISTV�N NAPJA

Istv�n az egyh�z elsõ v�rtan�ja, �llamalap�t� kir�lyunk, Szent Istv�n n�vad� szentje. Az egyik legkedveltebb n�v�nnep.
Istv�n napi k�sz�nt�s: A n�vnapk�sz�ntõk �nekelt �s verses k�sz�ntõk, amelyek a paraszts�g k�r�ben a 18. sz�zad m�sodik fel�ben terjedtek el. A szok�st istv�noz�snak nevezt�k. A hat�ron t�li magyars�gn�l m�ig �lõ szok�s. A magyar nyelvter�leten a leggyakoribb keresztnevek k�z� tartozott az Istv�n. A sz�vegek r�szint n�pi eredetûek, r�szint mûk�ltõi vagy f�ln�pi alkot�sok, gyakran a de�kos k�lt�szet st�lusa t�kr�zõdik benn�k.

A Szent Istv�n udvar�n,
Vagyon egy sz�p almafa,
F�ld adja gy�ker�t,
Gy�k�r adja f�j�t,
F�ja adja �g�t.

�ga adja bimb�j�t,
Bimb� adja vir�g�t,
Vir�g adja alm�j�t,
Dics�rj�k a Boldogs�gos Szûz M�ri�t.

Kedves Pista b�ty�m, magam is azt mondom,
�ltesse az Isten sok friss eg�szs�gben.
Mind egy sz�p r�zsasz�l vir�gos kertben
Vir�gozz�k Istv�n szentek sereg�ben!
Dics�rtess�k a J�zus Krisztus!

 
 

REG�L�S A reg�l�s a leg�nyek �s h�zasemberek term�kenys�g-, bõs�g- �s p�rokat �sszevar�zsl�, h�zr�l h�zra j�r� k�sz�ntõ szok�sa, a t�li napfordul� pog�nykori eml�ke. A reg�l�s a magyars�g legarchaikusabb n�pszok�sa, fõ idõpontja december 26. A hazai kutat�s sokat foglalkozik a reg�l�s �s a reg�s�nek k�rd�seivel, mert abban finnugor kori r�teget �s a t�li napfordul� meg�nnepl�s�nek pog�ny nyomait v�lte felfedezni. A reg�l�st - a csodaszarvas mot�vum, a refr�n, s a dallam saj�toss�gai alapj�n - archaikus r�tus�neknek tartja a kutat�s, amely a s�m�n�nekkel is �sszef�gghet. A reg�s (�nekmond�) a nyelv�szek �s õst�rt�n�szek v�lem�nye szerint a r�gi magyarok s�m�njainak, var�zsl�inak egyik elnevez�se lehetett.

A dun�nt�li v�ltozatokban a leg�nyek k�cs�gdud�kkal, cs�rgõs botokkal - n�hol csengõvel, reg�s s�ppal, furuly�val  - kerest�k fel elsõsorban a l�nyos h�zakat. A botot l�ncokkal szokt�k felszerelni, hogy nagy zajt lehessen vele csapni. A k�cs�gdud�val �s a l�ncos bottal a refr�nt k�s�rik. A reg�s�k �lt�zete: kiford�tott b�r�nybõr kucsma �s bunda.
A szok�s a k�vetkezõ jellegzetes r�szekbõl �ll:
-enged�lyk�r�s
- bek�sz�ntõ, melynek sz�vege �s dallama vid�kenk�nt k�l�nb�zõ
-csodafi�szarvasr�l sz�l� �nek
-j�k�v�ns�gok
- p�rok �sszereg�l�se, a le�ny, leg�ny megnevez�s�vel
- adom�nyk�r�s
- z�rad�k
A reg�s�nek �lland� sz�vegr�sze a refr�n: pl.

Rõt �k�r, r�gi t�rv�ny, haj reg� rejtem, azt is megengedte az a nagy �risten!
haj reg� rejtem, azt is megadhatja az a nagy �risten!

Szent J�nos evang�lista �nnepe. E naphoz kapcsol�dott a borszentel�s szok�sa. A szent bornak is - mint minden egy�b szentelm�nynek - m�gikus erõt tulajdon�tottak. Beteg embert �s �llatot gy�gy�tottak vele. �nt�ttek a boroshord�ba is, hogy ne romoljon el a bor. A J�nos n�v gyakoris�ga �s a kar�csonyi �nnepk�rben val� napt�ri helye miatt kedvelt n�v�nnep. Az Istv�n k�sz�ntõkh�z hasonl�an, sok v�ltozatban �l a magyar nyelvter�leten.
Hercegfalv�n (Fej�r vm.) az 1930-as �vekben az al�bbi v�ltozatot �nekelt�k:

Zend�lj�n f�l J�nos hangos �nekekkel,
verseim elkezdem gy�ny�rû rendekkel.

Valamennyi csillag ez magas �gen van,
valamennyi fûsz�l e kerek f�ld�n van,
annyi �ld�sokkal �ldja meg az Isten!

Adjon az �risten erõt, eg�szs�get,
holta ut�n pedig �r�k dicsõs�get,
vigye lelk�t mennybe, �r�k dicsõs�gbe!

 
 

DECEMBER 28. APR�SZENTEK NAPJA Apr�szentek napja a Krisztus�rt m�rt�rhal�lt halt betlehemi kisdedek eml�k�nnepe, azok�, akiket  Her�des a gyermek Krisztus keres�sekor meg�letett. A fi�gyermekek megvesszõz�s�nek szok�s�t a betlehemi kisdedek szenved�seire vet�tik vissza, a l�nyok�t pedig azzal magyar�zz�k, hogy betlehemben a fi�gyermekek haltak meg, �s ez�rt ilyenkor a l�nyoknak kell szenvedni. A vesszõz�s szok�s�nak kettõs magyar�zata van: egyr�szt pog�ny term�kenys�g- �s eg�szs�gvar�zsl�ssal f�gg �ssze, m�sr�szt a bibliai t�rt�nettel kapcsolatos.  Az apr�szentek napi vesszõz�st apr�szentekel�snek, odoricsol�snak, suprik�l�snak, csapul�snak stb. is nevezt�k. A vesszõ lehetett termõ�g, hajl� fûzfavesszõ vagy korb�cs.

K�p: Apr�szentek-napi korb�csol�s
(Zselickisfalud, Somogy vm.)
G�nyei S�ndor felv�tele, 1931.
N�prajzi M�zeum

Vesszõz�s: Vesszõzni fi�gyermekek, leg�nyek vagy p�sztorok j�rtak, sõt n�hol m�g ma is j�rnak. Szerencsek�v�n�, eg�szs�gvar�zsl� mond�k�k k�s�ret�ben gyeng�den megveregett�k, megcsapkodt�k a l�nyokat, asszonyokat vagy a gyermekeket.
Dun�nt�lon, S� k�zs�gben enged�lyk�r�s ut�n fûzfavesszõvel �t�gett�k a h�ziakat, mik�zben mondogatt�k:

Friss, eg�szs�ges legyen,
Ha kert alul k�ldnek, utc�r�l menjen,
Ha utc�rul k�ldnek, kert alul menjen!
Friss, eg�szs�ges legyen az �jesztendõben!
Ha bor�r k�ldik v�z�rt menjen,
Ha v�z�r k�ldik bor�rt menjen!
Friss, eg�szs�ges legyen az �jesztendõben!

A leg�nyeket borral k�n�lt�k, a megkorb�csolt l�ny pedig sz�nes p�ntlik�t k�t�tt a korb�csra.
Apr�szentek napj�n a Dr�vasz�gben a gyermekek fûzfavesszõbõl font korb�ccsal odoricsoltak. Bek�redzkedtek a h�zakhoz �s elmondt�k a mond�k�t. Ezut�n fi�pajt�saikat, n�ha a felnõtteket is megveregett�k, ami�rt di�t, �dess�get, p�nzt kaptak. Ha ezen a napon esett az esõ, a dr�vasz�giek szerint kel�sesek lesznek a gyerekek.

�dirics, �dorics,
Eg�szs�ges l�gy,
Beteg ne l�gy,
Ap�dnak, any�dnak sz�t fogadj,
Ahov� k�ldenek, szaladj!
Eg�szs�ges l�gy, kel�ses ne l�gy,
Ahov� k�ldenek, szaladj!
Ha bor�rt k�ldenek, vizet hozz,
ha v�z�rt k�ldenek, bort hozz!

A borsodi pal�cokn�l a gyermekeket must�rmag�rt k�ldt�k �t a szomsz�dba �s a mit sem sejtõ gyermekeket megvesszõzt�k. H�rom-n�gy gyermek ment h�zr�l h�zra, a h�ziak vesszõvel megsup�lt�k a gyermekeket, hogy a rossz szellemek ne tudjanak nekik �rtani. A gazda k�zben egy darab �gat vagy vesszõt v�gott a gy�m�lcsf�r�l, �s azzal verte meg a gyermeket abban a hitben, hogy akkor a gy�m�lcsfa is jobban fog teremni. A gyermekek di�t, toj�st, p�nzt kaptak.
Mond�k�juk a k�vetkezõ volt:

Dics�rtess�k a J�zus Krisztus!
Ajt� m�g�tt �llok,
Must�rmagot v�rok,
ha nem adnak, �gy elmegyek,
T�rj�n be a kemenc�jek.

A kalotaszegi Jegeny�n (Kolozs vm.) a kisgyermekek reggel indultak. Minden h�zba bementek, s fûzfavesszõvel megsubr�ltak mindenkit, aki a h�zban volt. K�zben az al�bbi verset mondt�k:

Apr�szentek, D�vid, D�vid, adjon Isten eg�szs�get!
�n is elindultam Her�des nyomdok�n,
Nem az�rt j�ttem, hogy karddal �s pusk�val meglõjem,
Hanem j� cs�põs vesszõvel megapr�szentekeljem!

 
 

BORICAJ�R�S A Brass� k�rny�ki h�tfalusi cs�ng�k t�ncos szok�sa a boricaj�r�s, amely r�gen a farsang idej�n, k�sõbb apr�szentek napj�t�l kezdõdõen volt szok�sban.  A boricaj�r�shoz kapcsol�d� boricat�nc minden mozdulat�t a t�ncvezetõ, a vat�f ir�ny�tja. A t�ncnak �s a hozz�kapcsol�d� zen�nek 4 r�sze van: 1. egyes, 2. kettes, 3. h�rmas, 4.t�r�k borica. A t�ncosok mellett n�gy �larcos kuka tr�f�lt, m�k�zott, b�rk�zott egym�ssal. Ezt k�vette egyik�k hal�la, jelk�pes feldarabol�sa, elsirat�sa, majd �jra�leszt�se.

K�p: H�tfalusi borica t�ncosok
(Zajzon, Brass� vm.1926.)
N�prajzi M�zeum

 
 

DECEMBER 31. SZILVESZTER SZÛZGULYAFORD�T�S Szent Szilveszter p�pa �nnepe, a polg�ri �v utols� napja, az �jesztendõ vig�li�ja. Este a templomokban ��vi h�laad�st tartanak. Szilveszterkor �s �j�vkor a szok�sok �s hiedelmek c�lja az, hogy biztos�tsa a k�vetkezõ esztendõre az emberek eg�szs�g�t, szerencs�j�t, az �llat�llom�ny szapor�s�g�t �s a term�s bõs�g�t.  A szilveszteri szok�sokban k�l�n�sen fontos szerepe van a zajkelt�snek, melynek elnevez�sei lehetnek pl.: kong�z�s, cserget�s, pergõz�s, ny�jford�t�s. A kong�z�shoz, zajcsap�shoz tartozott a gulyaford�t�s is.

K�p: Szûzgulyaford�t�s
(Tiszakar�d, Zempl�n vm.)
G�nyei S�ndor felv�tele, 1929.
N�prajzi M�zeum

Az volt a c�l, hogy az �llatok fel�bredjenek �s a m�sik oldalukra forduljanak. �gy v�lt�k, hogy ezzel biztos�thatj�k az �llatok eg�szs�g�t �s szaporas�g�t. Hajd�dorogon enged�lyt k�rtek: "Megford�thatjuk Szent P�ter csord�j�t?" Kongattak, �nekeltek. Tr�f�s versekkel k�rt�k az adom�nyt:

Bemenn�k �n tihozz�tok,
ha van erõs p�link�tok,
De ha nincsen p�link�tok,
Be sem megyek tihozz�tok.

Este harangsz�ra, gilingalang�la,
Azt hirdeti, itt az �vnek, itt a fordul�ja.

Az�rt friss eg�szs�get,
Bort, b�z�t, b�kess�get,
Adjon Isten bõven,
Az �jesztendõben!

 
 

KECSKEMASZKOS J�T�K A moldvai magyarokn�l szok�sos kecskemaszkos j�t�kot m�g a Dun�nt�lra �ttelep�lt csoportjaik is megõrizt�k. Szilveszter este kezdtek el eg�szen �j�v reggel�ig j�rni a kecsk�vel. A kecsk�t elad�sra k�n�lj�k, t�ncra biztatj�k. T�nc k�zben a kecske �sszeesik, majd furulysz�ra ism�t fel�led. Ezt id�zi a j�t�k al�bbi sz�vegr�szlete is: Somfa vesszõ elt�r�tt, S az mi kecsk�nk megd�gl�tt, Almavir�g lehullott, S az mi kecsk�nk felt�madt.

K�p: Kecskealakoskod�s
(Egyh�zaskoz�r, Baranya vm.)
Di�szegi Vilmos felv�tele, 1951.
N�prajzi M�zeum

 
 

HEJGET�S

A moldvai hejget�s (ur�l�s)a leg�nyek ��vb�cs�ztat�, k�sz�ntõ, bõs�gvar�zsl�, adom�nyk�rõ szok�sa. A b�za �lett�ret�net�t mondja el a hejgetõ (ur�l�) a mag elvet�s�tõl a kisarjadz�son, arat�son, kics�pl�sen, megõrl�sen �t eg�szen a belõle t�rt�nõ keny�rs�t�sig, ,majd j�k�v�ns�gokat mondanak a h�z n�p�nek. A szok�s elsõdleges c�lja a gabonaa, a keny�r, teh�t a term�kenys�g m�gikus, ritu�lis biztos�t�sa volt az elk�vetkezendõ eszterndõre. A hejgetõ csoporthoz tartozhatnak alakoskod�k: medve, cig�ny (a medve gazd�ja), võleg�ny, mennyasszony, ostorosok, tov�bb� zen�szek (furuly�s, dobos)

T�trai Zsuzsanna - Kar�csony Moln�r Erika: Jeles napok, �nnepi szok�sok