TENGRI
Men
 
BEJELENTKEZS
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
SZMLL
Induls: 2005-05-10
 
HIRLEVL
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
.

          Libikka

 

  

 
EREDET
EREDET : 4.snyelv

4.snyelv

  2005.12.03. 18:07

.

snyelvek j ltszgbl

A tudomny mr mintegy msfl vszzada kszkdik azzal, hogy megllaptsa s rgztse a klnbz nyelvek kialakulsnak helyt, vndorlsnak tvonalt. E nemes igyekezetben termszetesen a nyelvszek rdemeltk ki a babrt, akik fellltottak egy sereg szablyt, melynek alapjn elvgeztk a nyelvek rokontst s a nyelvcsaldokba val besorolst. Ez idig rendjn is lenne. De e buzg, taln tlbuzg nyelvszek nem elgedtek meg ily szerny eredmnyekkel. Tovbbmentek. gy vltk, a klnbz nyelveket hordoz npek trtnett k, csakis k hivatottak megrni. Ahhoz, hogy egy np trtnett meg lehessen rni, meg kell tallni kialakulsnak helyt, azaz shazjt. De ht hogyan llapthatja meg egy nyelvsz valamely np shazjt? Nagyon egyszer. Meg kell keresni a rokon nyelvekben az azonos szavakat, fleg nvny- vagy faneveket, melyek megvannak minden, vagy a legtbb rokon nyelvben.

 Az shaza ugyanis ott volt, ahol e nvny vagy fa megtallhat, vagy valamikor ltezett. E ragyog kvetkeztets sszersghez aligha frhet ktsg, gondoljk a nyelvszek. Az amerikai tuds, Grover S. Krantz is szablyokat lltott fl az eurpai nyelvek kialakulsnak kutatsra. Ezt meg is rta az Eurpai nyelvek fldrajzi kialakulsa (Geographical Development of European Languages, Peter Lang, New York, Bern, Frankfurt am Main, Paris, 1988) cm dolgozatban, melyet az Amerikai Egyetemek tanulmnysorozatban adtak ki. A szerz j szempontok figyelembe vtelnek segtsgvel kvnja a krds megoldst egy esetleg gymlcsz irnyba terelni. Krantz Washington llam Egyetemn az embertan tanra volt (ma mr nyugdjas), aki az ltala kidolgozott mdszerrel elsnek az szaknyugat-amerikai indinok nyelvt vizsglta meg.


Krantz mdszernek gerinct a kvetkez tnyezk kpezik:
  1. A npek mirt kltznek el lakhelykrl, mirt nem maradnak helyben?
  2. Mirt oda, s mirt nem ms helyre kltztek?
  3. Mirt akkor, mirt nem mskor kltztek?
  4. Mirt k kltztek oda s akkor, s mirt nem ms np?
  5. Hogyan oldottk meg a letelepedst a mr helyben lakk ellenben?

Krantz rja, ha ezen alapkrdsek brmelyikre nincs kielgt vlasz, gy az elterjesztett megoldst nem lehet komolyan venni. A npek ugyanis nem kedvtelsbl kltztek el lakhelykrl, hanem azt mindenkor a ltfenntarts, a megmarads kvetelmnyei hatroztk meg. ppen ezrt, a valban nagy llekszmnak mondott npvndorlsokat jra kellene vizsglni. Npvndorls nem tvesztend ssze az ilyen-olyan, kisebb-nagyobb katonai vllalkozssal, hdtssal, melyeket korbban - egyesek taln tovbbra is -, npvndorlsoknak tartottak. Ilyenek esetben az alaplakossg - elssorban a fldmves - nem mozdul. A meghdtott np pedig rendszerint sem fajilag, sem nyelvileg nem volt azonos a hdtval. Szigor kvetelmny a kidolgozott mdszer, szablyok kvetkezetes alkalmazsa minden npmozgs esetben. Krantz rja, hogy e szablyok kidolgozsnl az ismert trtnelem irnyad volt ugyan, de nem tekinti csalhatatlannak sem a trtnetrst, sem sajt mdszert.

Az els kvethet npvndorls, pontosabban terjeszkeds az jkkor hajnaln, Kr.e. 8,150 tjn Palesztinbl indult el a szlrzsa minden irnyba, melynek okozja a tlnpeseds volt. Krantz "afro-zsiainak" nevezi e npet. Jelek szerint a tlnpesedst az lelemtbblet tette lehetv, melyet egy vadbzafajta, a tnklybza (Emmer wheat) termesztse eredmnyezett. Tudni kell, hogy a kezdetleges gazdlkods korban a npsrsg tlaga 1 (+egy) volt km/2-knt. Ezzel szemben az vezredekkel ksbb kifejldtt nagyllattarts terletein 0.25, mg a kezdeti gyjtget, halsz-vadsz letmd korban 0.1 volt a npsrsg km/2-knt. Ezen adatok ismerete alapveten fontos, mert a npterjeszkeds esetn a npsrsg meghatroz tnyez lehet mind faji, mind nyelvi vonatkozsban. Krds: Szmszerleg milyen arnyban voltak a jvevnyek a helyben talltakkal szemben? Az elvndorolni vagy terjeszkedni knyszerlt np nem telepedhet le olyan terletre, ahol a npsrsg mr elrte vagy megkzeltette a fels hatrt. Legfeljebb elzhette egy kiszemelt terlet npessgt, ha ehhez megvolt a szmbeli flnye vagy magasabb harci kszsge.
 
 A gazdlkods kezdetn erre nem is volt szksg, mert az emberi ltfenntarts kvetelmnyeire alkalmas terletek npsrsge 0.1 vagy az alatt volt. Elszr teht sajt krnyezetket kellett feltlteni, s miutn a npsrsg elrte az 1.0 km/2, akkor knyszerltek a fokozatos terjeszkedsre.
A szaporulatot, azon keresztl a terjeszkeds gyorsasgt szmos tnyez befolysolta. A megmunklsra alkalmas j terletek mennyisge s minsge. Az ghajlati viszony, a hmrsklet, a nappali rk szma, az vi napsts s a termvszak hosszsga, mint legfontosabb tnyezk. Krantz szmtsai alapjn arra az eredmnyre jutott, hogy egy bizonyos irnyban, tlagban 150 vre volt szksg 200 km-nyi terjeszkedsre, de Eurpa szakibb vidkein elrhette az 500 vet is. A legszakibb vidkek, ahol a termvszak 120 nap al sllyed, gazdlkodsra mr nem alkalmasak. Ott mr csak az llat-, majd pedig a rnszarvastarts biztosthatja a meglhetst. Az afro-zsiaiak Kr.e. 5,150 tjn rtk el a Gibraltrt, de mert nem hajzshoz nem rtettek, nem tudtak tkelni a tengerszoroson.
 
A tloldalon viszont ltezett ebben az idben egy psztornp, akik rtettek a hajzshoz is. Krantz ezeket tengeri-psztoroknak (Sea Shepherds) nevezi. Vlemnye szerint ezek szlltottk t az afro-zsiaiakat, akik Kr.e. 4,550 tjra benpestettk Ibria fldmvelsre alkalmas terleteit. Krantz bennk ltja a baszkok seit. Anatlibl, a mai Trkorszg dlkeleti rszbl Kr.e. 8,000 tjn, teht 150 vvel a palesztin kiramls kezdete utn, elindul egy msik hullm, amely viszont Eurpa irnyba terjeszkedett. Krantz ezeket indo-eurpaiaknak nevezi, akik megakadlyoztk az afro-zsiaiak szaki irny terjeszkedst. A tlnpesedst, pontosabban a bsgesebb lelmezst itt is a tnklybza termesztse tette lehetv. Palesztina s Dlkelet-Anatlia 400 km-re van egymstl, a szztven v nem mutatkozik elg idnek ahhoz, hogy a Palesztinbl elindul npessg elrje Anatlia e terlett, de nem lehet kizrni.
 
 Nagyobb a valsznsge annak, hogy az eredmnyesebb bzatermeszts mdjnak hre jutott el Anatliba, vagy azt helyiek ismertk fel. A tnklybza harmadik kzpontja a Kaukzus alatti, mg a negyedik a Fekete-tenger szakkeleti partvidke feletti trsgben tallhat. E terletekrl is elindultak a terjeszkedsek, nem sokkal az elz kett utn. Magyar szempontbl azonban a Dlkelet-Anatlibl elindul indo-eurpai npessg terjeszkedst kell kvetnnk, akik a Boszporuszon s a Dardanellkon tkelve Kr.e. 7,100 tjn lptek Eurpa fldjre. Innen terjeszkedtek tovbb a Balkn s Ukrajna vidkeire. A kt kzps fg a Krpt-medence irnyba vonult. Erdly terlett Kr.e. 6,400, mg Dunntlt Kr.e. 6,050 tjn rtk el. A Nagyalfldet, nhny kezdetleges gazdlkodsra alkalmas terletet kivve, kemny talaja miatt kikerltk. A Balknon az indo-eurpaiak megjelensvel kezdett vette az llatok hziastsa, ami rvid idn bell a magyar Nagyalfldn l halsz-vadsz slakk krben is elterjedt, ez viszont lehetv tette a nagyobb npszaporulatot.
 
 Krantz nem foglalkozik a Nagyalfld npsrsgvel, de e sorok rjnak az a gyanja, hogy lnyegesen magasabb lehetett az tlag llattart vidkek npsrsgnl. Ha nem gy lett volna, a jvevnyek kztt biztos akadtak volna olyanok, akik felcserltk volna a nehz fldmvelst a knnyebb psztorletrt. Krantz a Nagyalfld psztornpt 12 trzsbe vagy nemzetsgbe sorolja. szakon, ahol a Nagyalfld a legszlesebb, ngy nemzetsg lt. Alattuk - br keskenyebb terleten - szintn ngy, azok alatt hrom, s legalul egy nemzetsg helyezkedett el egy dlfel szkl hromszgben. Nyelvket Krantz "urli", azaz "magyar" nyelvnek nevezi. Krantz az ltala fellltott, s minden eurpai nyelv kialakulsra kvetkezetesen hasznlt szablyok alapjn arra az llspontra jutott, hogy az urlinak nevezett nyelvek kialakulsnak helye nem az Url vidke volt, hanem a Krpt-medence, azon bell pedig a magyar Nagyalfld. Errl Krantz knyve 11. oldaln a kvetkezket rja:
"ltalban gy vlekednek, hogy az urli magyarok keletrl jttek Magyarorszgra Kr.u. a 9. szzadban. Ezzel szemben gy tallom, hogy a tbbi, urli nyelveket beszlk terjeszkedtek Magyarorszgrl az ellenkez irnyban, sokkal korbban.".
(It is usually stated that the Uralic Magyars moved into Hungary from an eastern source in the 9th Century A.D.. I find instead that all the other Uralic speakers expanded out of Hungary in the opposite direction, and at a much earlier date.).

Ednyek.  33. kp. E trkp Grover S. Krantz trkpe nyomn kszlt  

Krantz meg is jegyzi knyve 72. oldaln, amennyiben ezen j felismers megllja a helyt, gy "a magyar nyelv Eurpa legsibb helyhez kttt nyelve" ("Hungarian (Magyar) is actually the oldest in-place language in all of Europe"), kialakulsa az tmeneti kkorba (mezolitikum) vezethet vissza. A rokon nyelv npek innen vndoroltak ki s nem fordtva. A terjeszkeds Kr.e. 6,200 tjn kezddtt szaknyugat, szak s szakkeleti irnyban. Miutn az szaknyugati g elrte a Balti-tengert, k is szakkeleti irnyba folytattk tjukat, mgnem elrtk mai elhelyezkedsket. Elkpzelhet, hogy ezen a Krpt-medencbl elvndorl npek valamelyike rizte meg az shaza emlkt, s visszakltzst rktette volna meg a Csodaszarvasmonda? Hunor s Magyar seik fldjre igyekeztek vissza, ahol velk azonos nyelv npet talltak. Elgondolkoztat! Kr.u. 200 tjn a csoroszlys vaseke forradalmastotta a fldmvelst. Korszakvltnak szmt. Krantz ezen eknek a feltallst az szakkeleti-Krptokon bell a magyar s szlv nyelvterlet hatrvidkre, de inkbb a magyar nyelvterletre teszi.

 Ezen ekvel kapcsolatos szavak viszont szlv eredetek - pl. caruca -, ezrt gy gondolja, egy szlv kzssg lehetett a feltall. A korbbi ekt "aratum"-nak neveztk. Brhogy legyenek is a dolgok, e vaseke elindult hdt tjra. A korai fa-, esetleg csontekkkel csak egy rkot lehetet hzni a fldbe, s nem voltak alkalmasak a kemny talaj megmunklsra, mg a vasekvel t lehetett s lehet fordtani a fldet, s alkalmas a mlyszntsra, a kemny talaj feltrsre is. Krantz gy gondolja, hogy ezen ekt a magyarok kezdtk elszr szlesebb krben hasznlni, mert szak s szakkeleti irnyba kibvtettk a magyar nyelvterlet hatrt kb. 40 kilomterrel. A szlvoknl mintegy 30 vvel ksbb kezddtt el a szleskr hasznlata, de sokkal nagyobb lendlettel. Valszn ennyi idre volt szksg, hogy az j tallmny tjusson a Krptokon. Az eke hasznlata rohamosan terjed a Krptok koszorjn kvl. A szlvoknl npesedsi robbans llt be. Az elkvetkez t-hatszz vben krlvettk a Krpt-medenct, kivve nyugaton. Benpestettk a fehrorosz s orosz terleteket a Ladoga-t vonalig.

Dlen a magyar nyelvterlet hromszgnek cscskt is k hdtottk meg. Ebben Krantz valszn tved. Nem vette figyelembe, hogy e terlet a trk idkben elgg elnptelenedett, s miutn a trk kiszorult Magyarorszgbl, a Habsburgok mg a helyben maradt magyarokat is kiztk, s 40,000 szerb csaldot teleptettek helykre.
Igaza lehet viszont Krantznak, hogy a harminc ves elny ellenre a magyaroknl lnyegesen lassabban terjedt ezen eke hasznlata, mint a szlvoknl, gy a npsrsg mrskeltebb emelkedse nem okozott oly rohamos arny terjeszkedst, mint a szlvoknl. A knnyebb psztorletet ugyanis nem szvesen adjk fl az emberek a nehezebb fldmves letrt. Miutn a szlvok krlzrtk a Krpt-medenct, a magyarok csak nyugati irnyba terjeszkedhettek. El is rtk a Bcsi-medenct, de nem elgsges szmban ahhoz, hogy az ott l npek nyelvt be tudtk volna olvasztani. E vidkeken az indo-eurpai fldmvesek ltek, s miutn megismertk a jvevnyek ekjt, k maguk is hasznlni kezdtk, teht a szaporulat nluk is emelkedett.

 Ezzel szemben Dunntlt elleptk elg nagy szmban, gy az uralkod nyelv itt is a magyar lett Krantz egyes vlemnybl, megllaptsbl kirzdik, hogy nem ismeri a magyarsg vagy a Krpt-medence rszletes trtnett, ezrt kvetkeztetsei is rszleteiben tvesek lehetnek, de ez nem vltoztat a lnyegen, az egszen. Nem rti pldul, hogy Romnia szvben hogyan, mikor telepedett meg egy olyan nagy szm magyar nyelv npessg? A szkelyek. Nem szl a dk-romn szrmazselmletrl, de vonalvezetsbl az tnik ki, hogy helytllnak tartja. Nincs munkjban emlts a sumrokrl. Pedig a Nagyalfld s Erdly jkkori leletei szoros kapcsolatot mutatnak Mezopotmia snpvel. A nyelvszek pedig a sumr s magyar nyelv kzeli rokonsgt, ha nem azonossgt mutattk ki. Megkrdjelezhet eme bizonyos, dlrl jv "indo-eurpai" npessg nyelvisgnek mibenlte is. Krantz ugyanis nem szolgl olyan trgyi "bizonytkkal", mint a 7500 ves anatliai szl anya s a bekarcolt hrom halom lehetsges szlfld, mi tbb magyar szlfld olvasata.

 
Krantz egyik legsarkalatosabb, leglnyegesebb llspontja, mely szerint hatrozottan visszautastja a katonai jelleg hdtsokat mint "npvndorlsokat". Npvndorlst csak az si halsz-vadsz s kis llekszm csoportokra fogad el. Npmozgsokra a helyesebb kifejezs a terjeszkeds, a fokozatos terjeszkeds. Ennek figyelembe vtele nagyon fontos a Krpt-medence npi s nyelvi trtnetnek alakulsban. Tves, st flrevezet az a felfogs, hogy pldul a rmaiak, gtok, gepidk, vandlok, stb., de rpd npnek hdtsa idejn is, a Krpt-medence alaplakossgt is e hdt npek adtk volna. rdemes megjegyezni, hogy Krantz hatrozottan visszautastja az altji npek, mint pldul a szittyk indo-eurpaistst is. Krantz munkja mindenkppen altmasztja Magyar Adorjn, Marjalaki Kiss Lajos, s mindazok llspontjt, akik a magyarsg s a magyar nyelv kialakulst a Krpt-medencbe helyeztk.

A ktnyelvsg krli gondolatok

A biznci csszri hradsok alapjn a magyar trtnetrs azon llspontra jutott, hogy a magyarsg ktnyelv volt. S mert a hivatalos trtnszek a magyarsg egszt rpd nptl szrmaztatjk, gy a ktnyelvsg is rjuk vonatkozik. Ennek az elzekben trgyaltak alapjn nagyon nagy a valsznsge. Igen m, de k rpd npt nyelvileg egysgesnek tartjk, csak a csatlakoz kabarokat vlik ms nyelvnek. Ezzel szemben a jelek inkbb arrl vallanak, hogy rpd npe se volt egysges nyelvileg, s a csatlakoz kabarokkal a ms nyelvek - ha a szabr nemzetek magyar nyelvek voltak - adtk a nagyobb szzalkot. J lenne tudni, legalbb megkzeltleg, hogy milyen szzalkban volt kpviselve mind az egyik, mind a msik nyelv. St azt is j lenne tudni, hogy melyik volt ez a bizonyos msik nyelv. Valszn valamelyik trk nyelvrl lehet sz, s taln nem is egyrl, esetleg annak tbb vltozatrl. Brhogyan legyenek is a dolgok, a lnyeg e krds vizsglatnl is kisiklik a helyes ltszgbl.

 
A biznci csszri udvarban jl ismertk rpd-gbeli seinket. Blcs Le szvetsgben llt velk, s a ksbbiek sorn, amint tudjuk, eleink sok borsot trtek a csszr finak orra al. A hrads hitelessgben teht nem lehet ktelkedni. Nagy Sndor rja A magyar np kialakulsnak trtnete cm rtkes munkjban, hogy A tihanyi aptsg alaptlevelben (1055) is van egy megjegyzs, mely a ktnyelvsgre utal. E megjegyzs arrl tudst, hogy a latin szvegbe sztt magyar nyelvtredkek a "szolganp" nyelvbl valk. Ezt lehet gy is rtelmezni, hogy rpd npe s a ksei avarok ltal szolgasorba vetett stelepesek nyelvtredke kerlt az alapt levlbe, de lehet gy is, hogy e korban mr szolgk voltak a korbbi hdtk - legalbbis a kirlyi birtokokon -, ugyangy, mint az stelepesek. St, az se lehetetlen, hogy a szolganp nyelve a kirlyi udvar s papsg latin nyelvtl lett megklnbztetve. Nem vilgos teht, hogy a szolganp nyelve melyik nyelvtl lett megklnbztetve, de nem ktelkedhetnk a szolganp magyar nyelvsgben.

 
Elkpzelhet, hogy Bborbanszletett Konstantin csszr is csak a hallottak alapjn emltette meg a magyarok ktnyelvsgt. Egyesek gy vlik, hogy Bulcs s Torms horkk rvn jhetett szba biznci tjuk alkalmval. Persze az se lehetetlen, hogy a csszr udvarban megfordult olyan "magyar" elkelsg, aki nem magyarul beszlt. Mr ppen ideje lenne, hogy e krds is tisztzdjon, de ha a magyar trtnettudomny fellegvraiban gy gondoljk, hogy nem lesz mirl rni, ha a rszletkrdseket is megoldjk, akkor tlk nem sokat vrhatunk. Mgiscsak sajnlatos, ha nem szgyenletes tnynek kell tartani, mg sok sz esik a ktnyelvsgrl, csak magnvlemnyek vannak ama bizonyos msik nyelv mibenltrl. S ha e msik nyelv olyan jelents lett volna, akkor hogyan tnhetett el oly gyorsan s nyomtalanul? E nyelvrl a ksbbiek folyamn is kellene, hogy legyenek fljegyzsek, szjhagyomnyok. Azt is nehz elkpzelni, hogy egy jelents nprteg - mg ha kisebbsg volt is - oly knnyen fladta volna nyelvt ott, ahol arra nem knyszerttettk. Szzadokkal ksbb is nyomainak, szigeteinek kellett volna lenni e nyelvnek. Miutn a nyugati mintj kirlysg meghonosodott haznkban - Kr.u. 1000 -, a kirlyi s fri udvarbl a latin, a nmet s szlv nyelv egyre inkbb kiszortotta a magyar nyelvet - ha egyltaln beszltk - olyannyira, hogy ksbb azt igyekezett majmolni a kznemessg tekintlyes hnyada is.

 800 vig Magyarorszgon nem volt hivatalos a magyar nyelv. Az is ismert, hogy kirlyaink, furaink egyre nagyobb szmban teleptettek idegeneket az orszg klnbz vidkeire, akik nemhogy nem olvadtak be, hanem szzadok sorn flszaporodtak, s Trianon alapjai lettek. Mindezeket figyelembe vve, mgis mivel magyarzhat, hogy az "aln" eredet jszok, az idegen nyelv vagy annak vlt kunok, palcok, szkelyek vagy akr a kabarok, ugyanazt a nyelvet beszlik, mint a bakonyi kanszok? Taln azzal, hogy a kanszok Jszfldn, Kunfldn, Palcfldn s Szkelyfldn mr emberemlkezet ta magyarul beszlnek? Ma ismereteink szerint viszont nem lehet kizrni, hogy az emltett npek, st a kazrok magyar nyelvsgt. Konstantin hradsa a X. szzad derekrl, az aptsg alapt levele szz vvel ksbbrl val, s hogy errl tbb forrs, emlkezet nincs, arra kt lehetsges magyarzat, megolds knlkozik.


Az egyik lehetsg az, hogy a msik nyelv lehetett rpd npnek, esetleg azon bell a tbbsg nyelve, de megrkezsk utn elszrdtak az orszg terletn s nyelvk rvid id alatt beolvadt a helyben talltak nyelvnek tengerbe. Legfeljebb csak a nagyfejedelmi, ksbb a kirlyi s fri udvarban lt hosszabb ideig. A msik lehetsg egyes vlemnyek szerint az, hogy nem is kt klnbz nyelvre kell gondolni, hanem kt tjszlsra, mely hangzsban annyira elttt egymstl, hogy az idegenek kt klnbz nyelvnek tltk. Jelen ismereteink szerint ezt se lehet kizrni.
A korai nyelvemlkeink arra utalnak, hogy a magyar nyelvnek volt egy u-z nyelvjrsa. Ez a sumrok nyelvre is jellemz, legalbbis, ha a sumerolgusok olvasatai helyesek. me nhny plda: ndu = cs, nd, nadu = nagy, rtu = rt, kussuru = kt, (kosr), gubur = gdr s gy tovbb. A tihanyi aptsg alaptlevelnek legteljesebb magyar mondata gy hangzik: "Feheru varu rea mene hodu utu rea.". (Fehrvrra men hadi tra.). A Halotti beszd s az I. Andrs korabeli imk is az u-z nyelvjrsrl tanskodnak.

 Pldul: "Grazdau lufuu Wutu.". (Garzda lf Vatta.). Szent Istvn uralkodsa alatt a latin bc hasznlatt vezettk be a magyar nyelv rsra, melynek nem volt , cs, , gy, ly, ny, , sz, ty, s zs betje. Nem is beszlve a hossz magnhangzkrl. E betket knyszerbl ms betkkel helyettestettk, ezrt nyelvemlkeink nem tekinthetk az akkori l nyelv kiejts s hangzs szerinti h tkrzinek. E tny az u bett annyiban rinti, hogy az rsban val hasznlata tlhaladja a beszlt nyelvi gyakorisgt. Vagyis ott is hasznltk, ahov valjban ms bet kvnkozott. A kt idzett mondatban ez az a, i s o bett rinti. A latin bcnek volt a betje, teht mirt rtk: var-u, W-u-t-u? Volt i betje, mirt rtk: hod-u? Volt o betje, mirt rtk: l-u-fuu? Nem volt bet, a kt uu valszn, azt helyettesti. Az utu meg utu. A szvgz u azta lekopott. gy mutatkozik teht, hogy nyelvnknek valjban volt egy u-z nyelvjrsa, de az nem lehetett olyan ers, mint az a nyelvemlkekbl kitetszik. Ezt a tovbbi pldk is jl rzkeltetik.


Az jabb vlemnyek szerint az magyar Mria-siralom cm verset az 1300 krl rta a szerz. A vers az u-z nyelvjrs egyik legkesebb pldja: "Vlaszt vilgumtuul, Zsidou, fiodumtuul.". Az u bet helybe kvnkoz o bet megvolt a latin bcben is. E nyelvjrs teht l nyelv lehetett. A rendelkezsre ll anyagot vizsglva, gy tnik, hogy az u-zs a XV. szzad vgn, a XVI. szzad elejn kopott ki nyelvnkbl. Utols hajtsaknt megemlthet Vsrhelyi Andrs (1526-ban halt meg, szletsnek ve ismeretlen.) nek Szz Mrirl cm kltemnye, mely gy hangzik:
"Angyaloknak nagysgus asszonya, r Jzusnak boldogsgus anyja.".
Az u leginkbb az o, s hangokat helyettestette, de megtallhatk az a s i helyben is. Nos, ez lehetett az egyik nyelvjrs, amely hangzsban jelentsen eltrt a msiktl. A kt, esetleg tbbnyelvsgnek azonban sokkal nagyobb a valsznsge. Az ezerngyszzas vekbl vannak olyan versek is, melyekben nincs, vagy mr nincs u-zs. Szent nek ki dicsri Szz Mrit (szerzje ismeretlen) a mai magyarsggal s a zamatos -zssel szl hozznk, ami a magyar nyelv fejlettsgt tanstja, valamint azt, hogy a Dl-Alfld npe mr akkor az -z tjszlssal beszlt.

Az irodalomtrtnet Janus Pannonius (1434-1476) versei el teszi e kltemnyt, felteheten teht a XV. szzad els felbl val. Szabcs viadala cm vers keltt 1476-ra teszik. Szerzje ismeretlen. Nyelvezete nehzkesebb az elbbinl, de ebbl is hinyzik az u-zs. Egyesek Thaly Klmn s Vghelyi Dezs hamistvnynak tartjk.
A szemelvnyek a Ht vszzad magyar versei cm ktetbl valk. (Magyar Helikon, Bp. 1966.). A latin bcbl hinyz s felsorolt magnhangzk nlkl a magyar nyelv rsa nagyon nehzkes volt. Hogyan rtk pldul a Dezsfiek nevt? gy: Dessewffy. Na s a gymlcs szavunkat a gy, u, s cs betk nlkl? gy: gimilc. Erre rja Forrai Sndor, a hazai kivl rovsrs szakrt:
"A magyar gy sohasem beszlt.".
A hinyz betk nlkl a magyar nyelvet a latin bc knyszerzubbonyba bjtattk. A rovsrsban pldul megvolt minden bet a gymlcs sz rshoz. me: Kzel ezer vnek kellett eltelni ahhoz, hogy a hinyz betk nyelvnk hangllomnynak kvetelmnyei szerint kialakuljanak, s hogy latin bets rs nyelvnk hangjainak h olvasatt ismt lehetv tegye. Igen! Ismt!!! A rovsrsnak ugyanis a hossz magnhangzkat kivve, teht minden magyar alaphangra megvolt a betje. Ha egy rstud npnek kzel ezer vre volt szksge, hogy egy j bct nyelve hangrtkei kvetelmnyeinek megfelelen kiegsztsen, akkor mennyi idre volt szksg ahhoz, hogy a rovs az rs kezdettl a magyar nyelv csaknem tkletes kifejezst lehetv tegye? Hossz ezer veknek.

 
Mai nyelvnk az e hangban gazdag. Vajon npnk melyik rtege beszlte e tjszlst? Az sszer kvetkeztets azt mondan, hogy a tbbsg, vagyis az stelepesek, mert ez gyztt. Igen m, de ennek mindjrt ellentmond azon nzet, miszerint a nyelvemlkek a "szolganp" nyelvbl valk, amely jelek szerint az u-z volt. Hogy npnk melyik rtege beszlte az egyik vagy msik nyelvjrst, azt jelen ismereteink alapjn nem lehet eldnteni. St, mg azt se, hogy mindkett egy-idben lett volna l nyelvjrs, br ennek megvan a lehetsge. A dolog rdekessge, hogy a sumrnek is volt e-z nyelvjrsa. E szerint elkpzelhet, hogy valamely bevndorl npcsoportunk hozta magval, s az u-zs a nyelvfejlds eredmnyeknt kiveszett nyelvnkbl. Minderre a vlaszt egy eltletektl mentes, jl felkszlt, valban tudomnyos nyelvszeti s trtneti kutatmunka adhatja meg.

A magyar nyelv az emberisg snyelve?

Lehetsges-e az, hogy valamikor tzezer, szzezer vekkel ezeltt az emberisg egynyelv volt? A bibliai bbeli torony trtnethez fzd nyelvzavar is ezt ltszik igazolni, valamint minden tgondolt rvels az egynyelvsg lehetsge mellett szl. Ennek ellenre vannak olyanok, akik a "sziget nyelvekben" keresik a krds feloldst. E lehetsg valszn nem is alaptalan, csak ppensggel nem az eredeti sllapotra vonatkozik, hanem egy ksbbi fejlemnyre. Ami az egynyelvsget illeti, arrl lehet sz, hogy egy konok, idtll emlkezs valamely skzssg, esetleg az eredeti skzssg emlkt rizte meg.

 
Emberi felfogsunk s gondolkodsunk szerint valahol, valamikor kezdetnek kellett lenni. Fggetlenl attl, hogy az Isten agyagbl vagy majombl teremtette az els embert. Vagy mindkettn tl egy harmadik lehetsgben kell keresni az eredet talnyt. Brhogyan is legyenek a dolgok, mindenkppen egy olyan Hatalomnak vagyunk a teremtmnyei a vilgmindensggel egytt, akit, vagy amelyet fldi, vges gondolkodsunkkal sem flfogni, sem megmagyarzni nem tudunk. Abban viszont minden bizonnyal igaza van Dr. Vmos Tth Btornak, hogy "az ember s rtelem egyids.". Igen, ha az ember azta ember, amita magasabb rend szellemi rtelme van. Ez viszont nem lehet magyarzat arra, hogy az anyag, vagyis az emberi test egyids-e az emberi rtelemmel, s hogy ez milyen mdon s mikor kvetkezett be, arra aligha lesznk kpesek minden ignyt kielgt vlaszt adni. Az emberi nem szaporodsa azonban csak "emberr vlsunk", vagy valamilyen mdon val megjelensnk utn kezddhetett.

 Miutn a szaporulat kvetkeztben a meglhets flttelei megkveteltk, hogy az eredeti skzssg adjon fl npessgbl, akkor e kzssgbl kivlt az els csald vagy kis csoport, hogy a meglhetst ms vidken keresse s biztostsa. Ezzel elindult azon lncfolyamat, mely fldnk benpesedst eredmnyezte. (E tanulmnynak nem trgya, hogy a fehr, srga s fekete fajok vagy fajtk azonos sre vezethetk-e vissza.). Nos, az gy egymstl mind nagyobb tvolsgokra kerl kis kzssgek nyelve, az id mlsval, a krnyezet s sajtosan ms lmnyek hatsra, valamint a nyelvfejlds kvetkezmnyeknt mindinkbb elklnltek egymstl. Termszetesen ez is csak egy elmlet, de a "sziget nyelvek" s a mai llapot csak gy jhetett ltre. Nem remlhet, hogy a ltez megfejtett s mg meg nem fejtett rsos emlkek fnyt vethetnek a nyelvi elklnls kezdetre, hiszen azok sokkal ksbbi idkbl valk.

Betekintst nyjthatnak viszont az snyelv azon gba, mely minket a leginkbb rdekel. Az egynyelvsg kutatsban komoly segdeszkz lehet az imnt emltett Vmos Tth seredet fldrajzi s helysgnvgyjtemnye. Vmos Tth ugyanis szvs s elismersre rdemes munkval tbb ezer ilyen nevet gyjttt ssze a vilg klnbz vidkeirl, melyek azonosai ma is megvannak a Krpt-medencben. me nhny szemelvny a gyjtemnybl:
Afrikban egyebek kztt ilyen nevek is tallhatk: Arad, Ada, Awas, Bakosi, Bnyai, Bga, Bikay, Baka, Drwa, Gyula, Moldvai, Rbai, Swa, Sokoro, Tata, Stb.. zsiban pedig ezek: Apuka, Arat, Baray, Dob, Daru, Gebe, Hab, Hun, Jokaj, Kapa, Kanna, Seres, Suba, Tomori, Tabn, Zarnd, stb.. Vmos utnanzett, hogy a magyar sznak milyen vltozatai tallhatk. Magyar: falu az Url vidkn, trzsnv a Tobol s Irtis vidkn, t Tibetben, falu Mindanao szigeten (Flp-szigetek). Magyarka: Foly a Kaukzusban. Magyarj: falu Tajvanban. A magar-mazar-makar nevek elfordulsa pedig tbbszrsen tlhaladja a magyart.

Vessnk egy pillantst fvrosunk Buda nevnek elfordulsra is. Az amerikai elemi iskolk rszre sorozatknyvet adtak ki a vilg klnbz orszgairl, melybl a tanulk megismerhetik az illet orszgrl s nprl a fontosabb tudnivalkat. Magyarorszgrl a sorozat XXIII. ktete szmol be. Az n falum Magyarorszgon (My village in Hungary, Phanteon Books, Div. of Random House, 1974.) cm knyv, melynek szerzje Sonia Gidal, aki Glln egy magyar csaldnl volt elszllsolva, mg sszegyjttte a szksges anyagot. Gidal megltogatta a helyi iskolt is. A tanr ppen a XIX. szzad nagy vzlecsapolsrl beszlt, melynek eredmnyeknt hrommilli hold vlt ismt hasznlhatv. Vz, vz mindentt. A tanr aztn visszakrdezte a mlt ra anyagt. Mrinak tette fl a krdst:


"Mria, honnan szrmazik buda szavunk?" Mariska magabiztosan vlaszol: "Az szlv voda szbl, melynek vz a jelentse.". (From the old Slavic word voda, which means water.).

Micsoda pokolian krmnfont luciferi agyafrtsg. Hogy nem Sonia Gidal lmodta ki, ahhoz aligha frhet ktsg. De mirt ppen ez a krds volt a fontos, mikor itt arrl kellett volna szlni, hogy a trk idkben elvizesedett, elmocsarasodott termfldet nyertk vissza a magyar mezgazdasg rszre. Ebbl bizony nagyon kilg a politikai llb. De nzzk csak, elszr is buda nem "buda", hanem Buda, teht helynv, s mert a Duna mentn helyezkedik el, nem lehetetlen, hogy e sz valban a vodbl szrmazik. Csakhogy Buda mr akkor Buda volt, amikor szlvok mg nem ltek a Duna mentn. Mai nyelvnkben mr nincs rtelme, ezrt miden bizonnyal seredet, melyet a vilg klnbz pontjain ltez Buda nevek igazolnak. Amerikban van kt, Kanadban egy Buda nev helysg, elnevezsk trtnete bizonytalan, de valszn, hogy magyaroknak van hozz valamilyen kze. Nem valszn viszont, hogy a kzp-afrikai Budt magyarok alaptottk. Ugandban van Budalin, Indonziban Rabuda, Raundban s Burundiban Budahunga nev hegy, mely vidkn ilyen nevek tallhatk: Biabtor (falu), Bihari (foly), Csng (sziget), Cska (patak), Csongor (patak).

 A legrdekesebb azonban Ausztrlia szakkeleti cscsktl keletre es Laughlin szigetcsoport egyik tagjnak, Budaduna nev kis szigete. (Lsd: a dli flteke 153. hosszsgi s a 9. szlessgi kr dlkeleti szgletben.). Vajon hogyan csordoglt el e tvoli vidkre a szlvok vodja? A Duna nv elfordulsai is megtallhatk. rdemes lenne a Buda s Buddha nevek viszonyt is megvizsglni, mert Budnak valszn tbb kze van Buddhhoz, mint a vodhoz. Utols pldaknt megemltend az Erdlyi-kzphegysg Bihar hegynek s vrmegynek neve. Indiban is van Bihar vros s tartomny. Az e tartomnyban l np nyelvt is bihari nyelvnek nevezik.

 
Ezen seredet nevekkel kapcsolatban Vmos azt is megfigyelte, hogy a vilgnak azon a tjain tallhatk a legnagyobb szmban, ahov a fehr ember mveltsge a legksbb jutott el. Trvnyszersgnek mutatkozik az is, hogy e nevek rendszerint nem egyedl, hanem tbb, esetenknt kt-hromszz seredet fldrajzi s helysgnv trsasgban fordulnak el. Tulajdonkppen ebben kell keresni a magyarzatot arra az egybknt rthetetlen tnyre, hogy a korai kutatk s utazk a vilg klnbz pontjain cvekeztk ki a magyar "shazt". Szilrdan bekeldtt tudatunkba: valahonnan jttnk! Hiba hirdette Magyar Adorjn 1918 ta, Marjalaki Kiss Lajos 1929 ta: Nem jttnk sehonnan! A mi shaznk a Krpt-medence! Nem hallgattak, nem hallgatnak rjuk ma se. Csbtak voltak, s ma is azok, a Krptazonos fldrajzi s helysgnevek. Elmennek Neplba shazt keresni, mert ott l egy magar nev np, s temetiben kopjaft llt.

 Az ilyen jelensgek brmily figyelemremltak is, mgis egsz ltszgbl kellene vizsglni ket. Tudatunkba bejegesedett tvtanok lehetetlenn teszik, hogy akrcsak flmerljn annak gondolata is: Esetleg nem mi jttnk onnan, hanem k mentek oda. Mindjrt shazra kell gondolni, ahonnan jttnk. Brhova, a vilg brmely pontjra, csak ppen a Krpt-medence nem tlik agyunkba, mint lehetsges shaza. Persze e jindulat kutatkat nem szabad megmosolyogni vagy eltlni, fleg ha tudjuk, hogy a finnugor shazt is nyelvi rokonsgra s egy nagy adag rosszindulatra ptettk. Egybknt a nepli magarok katona npessg, s a sz rtelme: btor. Nagyon fontos lenne a Vmos Tth ltal sszegyjttt nevek tanulmnyozsa, mert azok az snyelv napjainkig megmaradt trgyi tani. Vmos TAMANA-nak nevezte el gyjtemnyt, mert e nv megtallhat minden fldrszen, s egy ilyen nev fal a Dlvidken is ltezett a XIX. szzadban.

 
Nyilvnval, hogy a vilg mindezen tjain magyarok nem jrhattak, nem lhettek. Mgis, mivel, hogyan magyarzhat e nevek ltezse, eredete? A legvalsznbb feltevs az, hogy az rtelmes beszd kialakulsa kezdetn nemcsak a tuds volt hatrolt, hanem a szkszlet mennyisge is. A kett egybknt egyms vetlete. Kevesebb tudshoz kevesebb szra van szksg. A gondolatok, a tapasztalatok kicserlse eredmnyezte a fejldst, mikor minden egyes felismers, minden egyes j szerszm elksztse egy j szt, megnevezst eredmnyezett. Vannak, akik gy vlik, hogy a hangszlak is fejldsen mentek t, mgnem alkalmass vltak a mai fejlett beszdben hasznlt hangok kialaktsra. Brhogyan is voltak a dolgok, ezen si nevek csak ott maradhattak meg, ahol az si np is megmaradt. Ha ugyanis egy ember vagy csald flkerekedik, s elkltzik egy szmra ismeretlen, j vidkre, akkor megkrdezi a helyben talltakat, hogy mi a neve a hegynek, a folynak, a tnak, stb..

 Ha pedig ott telepszik le, ahol emberek nem lnek, akkor ad nevet a hegynek, folynak, tnak, stb. sajt nyelvn. Ezen si nevek teht az emberi let folytonossgnak tani. A Krpt-medencben is azrt maradhattak meg nagy szmban, mert az si np is megmaradt nagy szmban. Eredeti rtelmket elvesztettk ugyan, de megmaradtak az si idk hrnkeinek.

 
A magyar skutatkat a klnbz nyelvekben elfordul magyar hangzs vagy magyarul rtelmezhet szavak is ersen befolysoltk szrevteleik vgs megfogalmazsban. me nhny elgondolkoztat plda. Az egyik sumr hitrege emberhse (nem istensg) egy Shukalletuda nev kertsz, aki gondozta, s szorgalmasan ntzte kertjnek virgait, azok mindennek ellenre elszradtak vagy egyb pusztts ldozatai lettek. Ekkor Shukelletuda az egekbe nzett, elszr keletre, aztn nyugatra, s tanulmnyozta az isteni titkokat. Azutn, az isteni tudomny birtokban egy sarbutu nev ft ltetett, mire kertjben minden kivirgzott s gynyr zldd vlt.
Shukalletuda teht nagy tuds, sokat tud kertsz lett, s e tuds nevben is szerepel: Shuk-alle-tuda = sok-ura-tuda: Sok tuds ura. Nem kvnunk hivatkozni az l s r szablyszer felcserlhetsgre, mert nem szndkunk az olvasat helyessgt igazolni. Csupn, mint rdekessget mutattuk be, amint a kvetkezk is csak erre szolglnak.

Egy msik ilyen plda az lleluja sz. A misz pap, fleg hsvtkor hasznlja gyakran Jzus fltmadsa alkalmbl: ll-l-jra! Elkpzelhet, hogy ezt fejezi ki? Jzus fltmadt! Jzus ll, l jra? lleluja!
Az inkk a kukoricbl kszlt srt chicha-nak, magyarosan csics-nak neveztk. Az ittas emberre azt mondjuk, hogy be-csicse-ntett. Elgondolkoztat. Radsul a kt sz azonos fogalomkrbe tartozik.
Indiban l egy np, hol a csald legidsebb asszonyt ddi-nak, mi ddi-nek nevezzk. A csald legidsebb frfitagjt k dada-nak, mi tata-nak nevezzk. Ezekre szoks mondani: "vletlen egybeessek.".
Lehetsges. Azonban a termszetben, az letben trvnyek uralkodnak. Valahol, valahogy minden ktdik, mg akkor is, ha nem tudjuk megmagyarzni, de valahol az smltban sszefutnak, pontosabban, onnan sztfutnak a szertegaz szlak. Taln ppen az egynyelvsgbl. Semmi se trtnik s semmi sincs ok nlkl. Napjaink kutati nem az elsk, akik szrevettk a magyar nyelv tmrsgt, kifejezkpessgt. Jeles magyar hazafiak nemcsak npnk, hanem nyelvnk vdelmben is killtak. Vrsmarty gy vlekedett nyelvnkrl:

 
"A magyarban minden sztagnak van rtelme.". Tncsics pedig ezt mondta: "Legsibb a magyar nyelv.". A magyar nyelvre sok sarat szrtak mr Berzsenyi korban, melyet a nagy klt sehogy se tudott elfogadni. Hozz is ltott a krds kivizsglshoz. A magyar nyelv eredetisgrl cm rvid rsban a kvetkezt olvashatjuk:
"Bukdozsaim haszon nlkl nem maradtak, st rmmel tapasztaltam, hogy mindentt tbbet talltam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar ltallttam azt, hogy a magyar nyelv tn az egsz vilg nyelveinek gykere s anyja;". (Berzsenyi Dniel; Przai mvek. 281. oldal.)

A magyar nyelv kifejezkpessgre nemcsak magyar, hanem idegen tudsok is flfigyeltek. Kosztolnyi Dezs mg 1919-ben tette kzz a cseh klt, Frankl goston nyomn az olasz bboros, Giuseppe Mezzofanti vlekedst a magyar nyelvrl. Frankl 1836 nagyhetben flkereste az olasz bborost, mikor beszlgets kzben Mezzofanti megkrdezte Franklt:
"Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz s grg utn, minden ms nyelv eltt, leginkbb dallamosnak s versels szempontjbl leginkbb fejldsre kpesnek? A magyart."


Mezzofanti a magyar nyelvet is jl beszlte, s megragadott minden lehetsget, hogy gyakorolhassa. Egy alkalommal megtudta, hogy magyar urak jrnak Rmban, s lltlag flkereste ket, hogy egy kicsit elbeszlgethessen velk magyarul. Meglepetsre ezen urak a latint jl beszltk, de a magyart nem. Erre mondhatta Mezzofanti Franklnek:
"A magyarok, gy ltszik, mg nem is tudjk, micsoda kincs lakozik nyelvkben.".
(Pesti Napl, 1919. februr 23.) Nyelvnk angol rszrl is kapott elismerst. Sir John Bowring tbbek kztt magyar verseket is fordtott angolra. 1830-ban kiadott egy versesktetet Poetry of the Magyars (A magyarok kltszete) cmmel, melynek elszavban rta:
"A magyar nyelv (ms nyelvektl) tvol s magnyosan ll. Pontos megrtshez ms nyelvek tanulmnyozsa rendkvl csekly haszonnal jr. Lnyegben sajt ntformjbl fejldtt ki, kialakulsa s felptse bzvst oly korszakra tehet, mikor a mai eurpai nyelvek tbbsge vagy nem is ltezett, vagy nem hatott a magyarlakta trsgre.".

 
snyelvek j ltszgbl alcm alatt foglakoztunk Grover S. Krantz amerikai tuds Az eurpai nyelvek fldrajzi kialakulsa cm munkjval. Krantz eredmnyei altmasztjk Bowring 170 vvel ezeltti vlemnyt. me:
"Belertve pldul, hogy a grg nyelv a jelenlegi fldrajzi helyn Kr.e. 6500 vvel, mg a kelta rorszgban Kr.e. 3500-zal kezdden alakult ki. A magyar nyelv sisge Magyarorszgon legalbb ilyen meglep; gy tallom, hogy tmeneti kkori nyelv, megelzte az jkkor kezdett.". (This would include, for exaple, developing Greek in its present area since 6500 B.C., and Celtic in Ireland since 3500 B.C. The antiquity of Magyar in Hungary may be equally suprising; I find it to be a Mesolithic speech, that predates the Neolitic entry. 11. oldal.)


A magyar nyelv eredete s sisge krli krdsek megoldshoz a fldrajzi s helysgneveken tl hozzsegthetne, ha az si rsok megfejtsnl alkalmaznk a sajtos magyar szjrst, mely a magyar rovsrs kialakulsban a rvidtseknl s sszevonsoknl is felismerhet, rja Forrai Sndor. Persze ez nyelvnk rendszere, felptse javra is elknyvelhet. A korbban bemutatott szemelvnyek, az itt felsorolt megllaptsok s vlemnyek feljogostanak bennnket arra, hogy a legsibb rsok esetleges magyar nyelvsgt is felttelezzk. A magyar tudomny feladata lenne, hogy az kori - Mezopotmia, Egyiptom, Fldkzi-tenger szigetei - mveltsgek rsos anyagt feldolgozza, s magyar szempontbl kirtkelje.

 
Korbban sz volt arrl, hogy rovsrsunknak megvolt a betje minden magyar alaphangra. sszesen harmincngy. Ha figyelembe vesszk, hogy pldul az angol nyelv ma is huszonhat betvel knldik, akkor leszgezhetjk, hogy seink bmulatos rskszsgrl tettek tansgot, amely kimvelshez a kzdelmes vezredek tapasztalatainak egymsra rakodsra volt szksg. Persze a magyar-szkely rovsrs eredett illeten is klnbz vlemnyek vannak. A hivatalosak szerint a trkktl tanultuk nem sokkal a "honfoglals" eltt. Msok gy vlik, hogy rovsrsunk avar eredet. Forrai Sndor a rovsrs egyik legkivlbb kutatja s tanulmnyozja, tbb knyv szerzje, az 1985-ben megjelent Kskarcsonytl Slvester estig (Mzsk Mveldsi Kiad) cm kivl tanulmnyban sszehasonltst tesz a magyar-trk, magyar-etruszk s magyar-fnciai rovs kztt. A rovsszakrt hrom tulajdonsgot vett figyelembe: az alaki azonossgot, a hangrtkbeli azonossgot, s a kzeli hasonlsgot. Az eredmnyt eszerint sszegezte, s a kvetkez rtkeket kapta: a trk 28.6, az etruszk 43.4, a fnciai 50.0 szzalkos azonossgot, hasonlsgot mutat a magyar rovssal. E szerint teht nagyobb a lehetsge annak, hogy a magyar-szkely rovsrs nem a trk, hanem a fnciai rovs leszrmazottja.

Persze a fordtott viszonyt se lehet kizrni, s azt se, hogy kzs trl szrmaznak. Tovbb az se lehetetlen, hogy a kprs, s azon keresztl a magyar rovsrs az stelepes paraszti np rkbecs hagyatka.
Az elmondottakat a kvetkezkben lehet sszegezni: Ismereteink mai llsa szerint, s a felsorakoztathat adatok s rvek tansgtteleknt az eredeti egynyelvsg nemhogy nem zrhat ki, hanem taln az egyetlen sszer magyarzattal szolgl a fennll krdsekre. Nagy a valsznsge annak ugyanis, hogy a bemutatott fldrajzi s helysgnevek mg a tbbnyelvsg kialakulsa eltti korbl valk. Figyelemre mlt az is, hogy Eurpban, de ltalban a nyugati mveltsg npektl lakott terleteken, ezen seredet nevekbl a Krpt-medencben maradt meg a legtbb. Ez pedig csak azzal magyarzhat, hogy haznk terlett benpest snp folytonossga sohase szakadt meg, de mg csak kisebbsgbe se kerlt.

 gy a magyar nyelv se lehet ms, mint ezen stelepes np nyelvnek egyenes gi kimvelt, a hossz vezredek sorn a Krpt-medencben leteleped vagy megfordul idegen npek nyelveit magba olvaszt mai vltozata. Az egynyelvsg figyelembevtelvel meg lehet magyarzni mindazt, ami megmagyarzhatatlannak mutatkozik. A magyar nyelv lehet rokona a vogulnak s osztjknak ugyangy, mint a sumrnek, egyiptominak vagy akr a bantunak, anlkl, hogy minden esetben vrsgi rokonsgra gondolnnk. Persze, ha nyelvrokonsg csak ott llhat fenn, ahol a vrsgi rokonsg is kimutathat, m legyen. De ezt vegyk tudomsul a finnugor tanok hirdeti is, s nzzk meg, hogy mi marad tudomnyukbl. (rpd npnek finnugor rtege 12.5 szzalk volt. A mai magyarsg egy (1) szzalk alatt van.). Lehet, hogy az imnt elmondottak nem egyeznek a hivatalos nyelvszet lefektetett szablyaival, ismeretes viszont, hogy e nyelvszetet sem vezrelte mindenkor a tudomnyossg fensges eszmje.

Tovbb, nem tudnak, vagy nem is akarnak, vagy egyszeren lefektetett szablyaik lehetetlenn teszik, hogy olyan krdsekre is vlaszt adjanak, melyek nem felelnek meg korunk politikailag helyes, de tudomnyosnak nem nevezhet kvetelmnyeinek. A lekicsinylsek, a hatalmi szkbl kimondott "igazsgok" ideje lejrt, s a "vletlen egybeessek"-fle magyarzkodsok se tekinthetk tudomnyosnak. A tudomny akkor tudomny, mikor nem jegesedik be, mikor szellemileg rugalmas marad, s a tegnap igazsgt egy j felismers fnyben kpes jrartkelni, ha kell, megvltoztatni.

Utsz gyannt

(Marjalaki Kiss Lajos 1929-ben kiadott Anonymus s a magyarsg eredete cm tanulmnynak bevezet gondolatait sznjuk utsznak, mely "visszhang" volt Zajti Ferenc Indibl kldtt hradsaira.)

J ton jr-e Zajti?

Nemrgiben az a sajthr jrta be az orszgot, hogy Zajti Ferenc lelkes tudsunk Indiban megtallta a magyarok rokonait. Ez a mltn szenzcis hrads a mg ma is Krsi Csomval remnyked magyarok lelkt lnk vrakozsra ajzotta fel. Fls, hogy ez alkalommal is - mint mr annyiszor -, megint fjdalmas csalds vltja majd fel azok remnykedst, akik mg ma is csalka dlibbos kp utn rvedeznek, akik szemeiket olyan messze tjakra irnytjk, ahol a nagy tvolsg s a trtnelem gomolyg kde miatt tvedni is, csaldni is csak igen nagyot lehet. Mg nincs pontos kpnk az j felfedezsrl, de az Indibl gyren szllong hrekbl gy ltszik, hogy azok a most flfedezett magyarok nem is magyarul, vagy a magyarhoz hasonl nyelven beszl npek, hanem a hajdani trk nyelv hunok szegrl-vgrl val atyafiai. Ha pedig ez gy van - s valsznleg gy van -, akkor Zajti s az itthon remnyked turni magyarok kt malomban rlnek

. Mert a hun s a mai magyar, nem egy s azonos, hanem klnbz fogalmak. Igaz, hogy Atilla hunjait s rpd honfoglal hadt valban a messze Turnbl vezrelte ide a Gondvisels. Ha teht a Turnbl ideszakadt honfoglal magyarok, vagy vrrokonaik, s a hunok atyafisgt keresi valaki, ez esetben India fels vgn is joggal kereskedhetik. A Turnbl idelovagolt hdt "turk" rted azonban sokkal kisebb rszt, taln csak 5-10 szzalkt teszi ki a mai "tsgykeres" magyarsgnak. Mert ennek a mai magyarsgnak eldei mr Atilla s rpd hdtsa eltt jval, gy 1000-1500 vvel hamarbb is itt tanyztak s akkor, t.i. a Kr.e. I. vezredben szktha, majd ksbb szarmata gyjtnven emlegetett trzseik a Duntl a Volgig terjed sszes fldet brtk. Ha teht a magyarok eredett kutatjuk, nem szabad megfeledkeznnk ennek a kzrend magyarsgnak az shazjrl sem.

 St ppen ezt kell kutatnunk. Mikor a magyarsg shazjt emltem, nem beszlek az znvz eltti idkrl, amikor a paleolit-kori sember - Darvin valamelyik fejldsi fokozatn llvn - valsznleg mg lnken emlkezett a majomtl val leszrmazsra. n mindssze alig 2500-3000 vre gondolok vissza. Mr pedig ezen a gyarl emberi szemmel inkbb belthat idn bell magyarul beszl si npessget sem Turnban, sem a Kaukzusban nem tallni. Ellenben jelen volt ez az ugorfajta smagyar np a Duna-Tisza tjtl kelet fel egszen a Volga vizig, mint ahogy ezt a Kr.e. vezred egysges u.n. ananjini kultrja mutatja. Az zsiai eredet elavult hitvel szemben - mely csakis a hdt trk nyelv hun-avar-magyar trzsekre vonatkozhat - itt vannak a nyelvtrtnet, a rgszet, a trtnelmi fldrajz, az antropolgia, stb. stb. megllaptsai, s itt van fleg Anonymus tansga. Ezek mind gy tudjk, hogy Magyarorszg fldje rpd honfoglalsa idejn nem volt m res, lakatlan terlet, st ellenkezleg - az akkori viszonyokhoz mrten -, nagyon is srn lakott orszg volt, amelybe rpddal nem "np", hanem csak a rgi urakat felvlt j katonai szervezet, j "urak" jttek.

 Fld s a np lnyegben a rgi maradt, akr a dk, akr a kelta vagy rmai, akr hun, germn, avar vagy bolgr-szlv uralom nehezedett rjuk, mindig csak az uralkod osztly vltozott. A hdts nem szokta meglni a npeket, hanem csakis a bels sorvadsuk sodorja le ket a trtnelem sznpadrl. Ezen az alapon teht kt ton kell keresnnk a magyarsg shazjt. Az egyik t kelet fel vezet, ahonnan a hunok, a bolgrok, a magyarok kijttek. Ez az t meglehetsen fel van mr dertve, elegen bolygatjk. Nem gy a msik t, mely itt a kzelben vezetne, ha rtallnnk lpni. De nem taposott t mg, nem knny felismerni. A magyar nemzet ethnikuma - mint a villanydrt - kt szlbl, egy trk s egy ugor gbl fondott ssze. A villanyhuzal kt szlt egy kezd szerel is szt tudja bontani. Nem gy a trk nyelv hdt magyarok vezet rtegt, az itt tallt ugor fajta snp rtegeitl. Nem lehet ma mr ezt a kt sszeolvadt elemet sztbontani - hacsak nem vrelemzssel -, mert teljesen sszeforrottak. Manapsg az ugor fajta magyar npsg letfjba gy bele van oltva az egykor t meghdt turni vr, mint a gymlcsfa alanyba az oltgally, mely miutn megfogant zld lombot s des gymlcst hoz ugyan, de mr nem a maga vkony gacskja, hanem a "rgi" trzsk s gykr ds nedve tpllja.

 Ma mr a "fajszakrtk" sem boldogulnnak vele, de az rpd-kori oklevelek s Anonymus korban mg sztvlik e kt elem. Leglesebben szembetnik ez Anonymus munkjban, aki mg nem ismer egysges magyar nemzetet, hanem is mer egy rpddal bejv uralkod, nemesi osztlyt, az szemben ez a "magyar nemzet", s ettl ersen elvlaszt egy nagyszm, itt tallt s a hdtk uralma al kerlt npessget, melyet nhol szlvsgnak, az orszg legtbb vidkn azonban nemzetisgi megjells nlkl egyszeren csak "parasztsg"-nak mond. Az szemben politikailag slytalan ez a tzszeres-hszszoros szm paraszti tmeg, amelybe pedig csakhamar felszvdott a hdt "nemzet" vkony nprtege.

Marjalaki Kiss Lajos

 
.

 

  

                          

       

      

           

         

 szesen: 657.cikk.    

   

 
.

                       

 

    

 ArdviSura Anahita          

             

                     

 

       

 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.