�snyelvek �j l�t�sz�gb�l

A tudom�ny m�r mintegy m�sf�l �vsz�zada k�szk�dik azzal, hogy meg�llap�tsa �s r�gz�tse a k�l�nb�z� nyelvek kialakul�s�nak hely�t, v�ndorl�s�nak �tvonal�t. E nemes igyekezetben term�szetesen a nyelv�szek �rdemelt�k ki a bab�rt, akik fel�ll�tottak egy sereg szab�lyt, melynek alapj�n elv�gezt�k a nyelvek rokon�t�s�t �s a nyelvcsal�dokba val� besorol�s�t. Ez id�ig rendj�n is lenne. De e buzg�, tal�n t�lbuzg� nyelv�szek nem el�gedtek meg ily szer�ny eredm�nyekkel. Tov�bbmentek. �gy v�lt�k, a k�l�nb�z� nyelveket hordoz� n�pek t�rt�net�t �k, csakis �k hivatottak meg�rni. Ahhoz, hogy egy n�p t�rt�net�t meg lehessen �rni, meg kell tal�lni kialakul�s�nak hely�t, azaz �shaz�j�t. De h�t hogyan �llap�thatja meg egy nyelv�sz valamely n�p �shaz�j�t? Nagyon egyszer�. Meg kell keresni a rokon nyelvekben az azonos szavakat, f�leg n�v�ny- vagy faneveket, melyek megvannak minden, vagy a legt�bb rokon nyelvben.

 Az �shaza ugyanis ott volt, ahol e n�v�ny vagy fa megtal�lhat�, vagy valamikor l�tezett. E ragyog� k�vetkeztet�s �sszer�s�g�hez aligha f�rhet k�ts�g, gondolj�k a nyelv�szek. Az amerikai tud�s, Grover S. Krantz is szab�lyokat �ll�tott f�l az eur�pai nyelvek kialakul�s�nak kutat�s�ra. Ezt meg is �rta az Eur�pai nyelvek f�ldrajzi kialakul�sa (Geographical Development of European Languages, Peter Lang, New York, Bern, Frankfurt am Main, Paris, 1988) c�m� dolgozat�ban, melyet az Amerikai Egyetemek tanulm�nysorozat�ban adtak ki. A szerz� �j szempontok figyelembe v�tel�nek seg�ts�g�vel k�v�nja a k�rd�s megold�s�t egy esetleg gy�m�lcs�z� ir�nyba terelni. Krantz Washington �llam Egyetem�n az embertan tan�ra volt (ma m�r nyugd�jas), aki az �ltala kidolgozott m�dszerrel els�nek az �szaknyugat-amerikai indi�nok nyelv�t vizsg�lta meg.

1. A n�pek mi�rt k�lt�znek el lakhely�kr�l, mi�rt nem maradnak helyben?
2. Mi�rt oda, s mi�rt nem m�s helyre k�lt�ztek?
3. Mi�rt akkor, mi�rt nem m�skor k�lt�ztek?
4. Mi�rt �k k�lt�ztek oda �s akkor, s mi�rt nem m�s n�p?
5. Hogyan oldott�k meg a leteleped�st a m�r helyben lak�k ellen�ben?

33. k�p. E t�rk�p Grover S. Krantz t�rk�pe nyom�n k�sz�lt

Krantz meg is jegyzi k�nyve 72. oldal�n, amennyiben ezen �j felismer�s meg�llja a hely�t, �gy "a magyar nyelv Eur�pa leg�sibb helyhez k�t�tt nyelve" ("Hungarian (Magyar) is actually the oldest in-place language in all of Europe"), kialakul�sa az �tmeneti k�korba (mezolitikum) vezethet� vissza. A rokon nyelv� n�pek innen v�ndoroltak ki �s nem ford�tva. A terjeszked�s Kr.e. 6,200 t�j�n kezd�d�tt �szaknyugat, �szak �s �szakkeleti ir�nyban. Miut�n az �szaknyugati �g el�rte a Balti-tengert, �k is �szakkeleti ir�nyba folytatt�k �tjukat, m�gnem el�rt�k mai elhelyezked�s�ket. Elk�pzelhet�, hogy ezen a K�rp�t-medenc�b�l elv�ndorl� n�pek valamelyike �rizte meg az �shaza eml�k�t, s visszak�lt�z�s�t �r�k�tette volna meg a Csodaszarvasmonda? Hunor �s Magyar �seik f�ldj�re igyekeztek vissza, ahol vel�k azonos nyelv� n�pet tal�ltak. Elgondolkoztat�! Kr.u. 200 t�j�n a csoroszly�s vaseke forradalmas�totta a f�ldm�vel�st. Korszakv�lt�nak sz�m�t. Krantz ezen ek�nek a feltal�l�s�t az �szakkeleti-K�rp�tokon bel�l a magyar �s szl�v nyelvter�let hat�rvid�k�re, de ink�bb a magyar nyelvter�letre teszi.

 Ezen ek�vel kapcsolatos szavak viszont szl�v eredet�ek - pl. caruca -, ez�rt �gy gondolja, egy szl�v k�z�ss�g lehetett a feltal�l�. A kor�bbi ek�t "aratum"-nak nevezt�k. B�rhogy legyenek is a dolgok, e vaseke elindult h�d�t� �tj�ra. A korai fa-, esetleg csontek�kkel csak egy �rkot lehetet h�zni a f�ldbe, s nem voltak alkalmasak a kem�ny talaj megmunk�l�s�ra, m�g a vasek�vel �t lehetett �s lehet ford�tani a f�ldet, �s alkalmas a m�lysz�nt�sra, a kem�ny talaj felt�r�s�re is. Krantz �gy gondolja, hogy ezen ek�t a magyarok kezdt�k el�sz�r sz�lesebb k�rben haszn�lni, mert �szak �s �szakkeleti ir�nyba kib�v�tett�k a magyar nyelvter�let hat�r�t kb. 40 kilom�terrel. A szl�vokn�l mintegy 30 �vvel k�s�bb kezd�d�tt el a sz�lesk�r� haszn�lata, de sokkal nagyobb lend�lettel. Val�sz�n� ennyi id�re volt sz�ks�g, hogy az �j tal�lm�ny �tjusson a K�rp�tokon. Az eke haszn�lata rohamosan terjed a K�rp�tok koszor�j�n k�v�l. A szl�vokn�l n�pesed�si robban�s �llt be. Az elk�vetkez� �t-hatsz�z �vben k�r�lvett�k a K�rp�t-medenc�t, kiv�ve nyugaton. Ben�pes�tett�k a feh�rorosz �s orosz ter�leteket a Ladoga-t� vonal�ig.

D�len a magyar nyelvter�let h�romsz�g�nek cs�csk�t is �k h�d�tott�k meg. Ebben Krantz val�sz�n� t�ved. Nem vette figyelembe, hogy e ter�let a t�r�k id�kben el�gg� eln�ptelenedett, s miut�n a t�r�k kiszorult Magyarorsz�gb�l, a Habsburgok m�g a helyben maradt magyarokat is ki�zt�k, �s 40,000 szerb csal�dot telep�tettek hely�kre.
Igaza lehet viszont Krantznak, hogy a harminc �ves el�ny ellen�re a magyarokn�l l�nyegesen lassabban terjedt ezen eke haszn�lata, mint a szl�vokn�l, �gy a n�ps�r�s�g m�rs�keltebb emelked�se nem okozott oly rohamos ar�ny� terjeszked�st, mint a szl�vokn�l. A k�nnyebb p�sztor�letet ugyanis nem sz�vesen adj�k f�l az emberek a nehezebb f�ldm�ves �let�rt. Miut�n a szl�vok k�r�lz�rt�k a K�rp�t-medenc�t, a magyarok csak nyugati ir�nyba terjeszkedhettek. El is �rt�k a B�csi-medenc�t, de nem el�gs�ges sz�mban ahhoz, hogy az ott �l� n�pek nyelv�t be tudt�k volna olvasztani. E vid�keken az indo-eur�pai f�ldm�vesek �ltek, s miut�n megismert�k a j�vev�nyek ek�j�t, �k maguk is haszn�lni kezdt�k, teh�t a szaporulat n�luk is emelkedett.

 Ezzel szemben Dun�nt�lt ellept�k el�g nagy sz�mban, �gy az uralkod� nyelv itt is a magyar lett Krantz egyes v�lem�ny�b�l, meg�llap�t�s�b�l ki�rz�dik, hogy nem ismeri a magyars�g vagy a K�rp�t-medence r�szletes t�rt�net�t, ez�rt k�vetkeztet�sei is r�szleteiben t�vesek lehetnek, de ez nem v�ltoztat a l�nyegen, az eg�szen. Nem �rti p�ld�ul, hogy Rom�nia sz�v�ben hogyan, mikor telepedett meg egy olyan nagy sz�m� magyar nyelv� n�pess�g? A sz�kelyek. Nem sz�l a d�k�-rom�n sz�rmaz�selm�letr�l, de vonalvezet�s�b�l az t�nik ki, hogy helyt�ll�nak tartja. Nincs munk�j�ban eml�t�s a sum�rokr�l. Pedig a Nagyalf�ld �s Erd�ly �jk�kori leletei szoros kapcsolatot mutatnak Mezopot�mia �sn�p�vel. A nyelv�szek pedig a sum�r �s magyar nyelv k�zeli rokons�g�t, ha nem azonoss�g�t mutatt�k ki. Megk�rd�jelezhet� eme bizonyos, d�lr�l j�v� "indo-eur�pai" n�pess�g nyelvis�g�nek mibenl�te is. Krantz ugyanis nem szolg�l olyan t�rgyi "bizony�t�kkal", mint a 7500 �ves anat�liai sz�l� anya �s a bekarcolt h�rom halom lehets�ges sz�l�f�ld, mi t�bb magyar sz�l�f�ld olvasata.

 
Krantz egyik legsarkalatosabb, legl�nyegesebb �ll�spontja, mely szerint hat�rozottan visszautas�tja a katonai jelleg� h�d�t�sokat mint "n�pv�ndorl�sokat". N�pv�ndorl�st csak az �si hal�sz-vad�sz �s kis l�leksz�m� csoportokra fogad el. N�pmozg�sokra a helyesebb kifejez�s a terjeszked�s, a fokozatos terjeszked�s. Ennek figyelembe v�tele nagyon fontos a K�rp�t-medence n�pi �s nyelvi t�rt�net�nek alakul�s�ban. T�ves, s�t f�lrevezet� az a felfog�s, hogy p�ld�ul a r�maiak, g�tok, gepid�k, vand�lok, stb., de �rp�d n�p�nek h�d�t�sa idej�n is, a K�rp�t-medence alaplakoss�g�t is e h�d�t� n�pek adt�k volna. �rdemes megjegyezni, hogy Krantz hat�rozottan visszautas�tja az alt�ji n�pek, mint p�ld�ul a szitty�k indo-eur�pais�t�s�t is. Krantz munk�ja mindenk�ppen al�t�masztja Magyar Adorj�n, Marjalaki Kiss Lajos, �s mindazok �ll�spontj�t, akik a magyars�g �s a magyar nyelv kialakul�s�t a K�rp�t-medenc�be helyezt�k.

A k�tnyelv�s�g k�r�li gondolatok

A biz�nci cs�sz�ri h�rad�sok alapj�n a magyar t�rt�net�r�s azon �ll�spontra jutott, hogy a magyars�g k�tnyelv� volt. S mert a hivatalos t�rt�n�szek a magyars�g eg�sz�t �rp�d n�p�t�l sz�rmaztatj�k, �gy a k�tnyelv�s�g is r�juk vonatkozik. Ennek az el�z�ekben t�rgyaltak alapj�n nagyon nagy a val�sz�n�s�ge. Igen �m, de �k �rp�d n�p�t nyelvileg egys�gesnek tartj�k, csak a csatlakoz� kabarokat v�lik m�s nyelv�nek. Ezzel szemben a jelek ink�bb arr�l vallanak, hogy �rp�d n�pe se volt egys�ges nyelvileg, s a csatlakoz� kabarokkal a m�s nyelv�ek - ha a szab�r nemzetek magyar nyelv�ek voltak - adt�k a nagyobb sz�zal�kot. J� lenne tudni, legal�bb megk�zel�t�leg, hogy milyen sz�zal�kban volt k�pviselve mind az egyik, mind a m�sik nyelv. S�t azt is j� lenne tudni, hogy melyik volt ez a bizonyos m�sik nyelv. Val�sz�n� valamelyik t�r�k nyelvr�l lehet sz�, s tal�n nem is egyr�l, esetleg annak t�bb v�ltozat�r�l. B�rhogyan legyenek is a dolgok, a l�nyeg e k�rd�s vizsg�lat�n�l is kisiklik a helyes l�t�sz�gb�l.

 
A biz�nci cs�sz�ri udvarban j�l ismert�k �rp�d-�gbeli �seinket. B�lcs Le� sz�vets�gben �llt vel�k, s a k�s�bbiek sor�n, amint tudjuk, eleink sok borsot t�rtek a cs�sz�r fi�nak orra al�. A h�rad�s hiteless�g�ben teh�t nem lehet k�telkedni. Nagy S�ndor �rja A magyar n�p kialakul�s�nak t�rt�nete c�m� �rt�kes munk�j�ban, hogy A tihanyi ap�ts�g alap�t�level�ben (1055) is van egy megjegyz�s, mely a k�tnyelv�s�gre utal. E megjegyz�s arr�l tud�s�t, hogy a latin sz�vegbe sz�tt magyar nyelvt�red�kek a "szolgan�p" nyelv�b�l val�k. Ezt lehet �gy is �rtelmezni, hogy �rp�d n�pe �s a k�sei avarok �ltal szolgasorba vetett �stelepesek nyelvt�red�ke ker�lt az alap�t� lev�lbe, de lehet �gy is, hogy e korban m�r szolg�k voltak a kor�bbi h�d�t�k - legal�bbis a kir�lyi birtokokon -, ugyan�gy, mint az �stelepesek. S�t, az se lehetetlen, hogy a szolgan�p nyelve a kir�lyi udvar �s paps�g latin nyelv�t�l lett megk�l�nb�ztetve. Nem vil�gos teh�t, hogy a szolgan�p nyelve melyik nyelvt�l lett megk�l�nb�ztetve, de nem k�telkedhet�nk a szolgan�p magyar nyelv�s�g�ben.

 
Elk�pzelhet�, hogy B�borbansz�letett Konstantin cs�sz�r is csak a hallottak alapj�n eml�tette meg a magyarok k�tnyelv�s�g�t. Egyesek �gy v�lik, hogy Bulcs� �s Torm�s hork�k r�v�n j�hetett sz�ba biz�nci �tjuk alkalm�val. Persze az se lehetetlen, hogy a cs�sz�r udvar�ban megfordult olyan "magyar" el�kel�s�g, aki nem magyarul besz�lt. M�r �ppen ideje lenne, hogy e k�rd�s is tiszt�z�djon, de ha a magyar t�rt�nettudom�ny fellegv�raiban �gy gondolj�k, hogy nem lesz mir�l �rni, ha a r�szletk�rd�seket is megoldj�k, akkor t�l�k nem sokat v�rhatunk. M�giscsak sajn�latos, ha nem sz�gyenletes t�nynek kell tartani, m�g sok sz� esik a k�tnyelv�s�gr�l, csak mag�nv�lem�nyek vannak ama bizonyos m�sik nyelv mibenl�t�r�l. S ha e m�sik nyelv olyan jelent�s lett volna, akkor hogyan t�nhetett el oly gyorsan �s nyomtalanul? E nyelvr�l a k�s�bbiek folyam�n is kellene, hogy legyenek f�ljegyz�sek, sz�jhagyom�nyok. Azt is neh�z elk�pzelni, hogy egy jelent�s n�pr�teg - m�g ha kisebbs�g volt is - oly k�nnyen f�ladta volna nyelv�t ott, ahol arra nem k�nyszer�ttett�k. Sz�zadokkal k�s�bb is nyomainak, szigeteinek kellett volna lenni e nyelvnek. Miut�n a nyugati mint�j� kir�lys�g meghonosodott haz�nkban - Kr.u. 1000 -, a kir�lyi �s f��ri udvarb�l a latin, a n�met �s szl�v nyelv egyre ink�bb kiszor�totta a magyar nyelvet - ha egy�ltal�n besz�lt�k - olyannyira, hogy k�s�bb azt igyekezett majmolni a k�znemess�g tekint�lyes h�nyada is.

 800 �vig Magyarorsz�gon nem volt hivatalos a magyar nyelv. Az is ismert, hogy kir�lyaink, f�uraink egyre nagyobb sz�mban telep�tettek idegeneket az orsz�g k�l�nb�z� vid�keire, akik nemhogy nem olvadtak be, hanem sz�zadok sor�n f�lszaporodtak, �s Trianon alapjai lettek. Mindezeket figyelembe v�ve, m�gis mivel magyar�zhat�, hogy az "al�n" eredet� j�szok, az idegen nyelv� vagy annak v�lt kunok, pal�cok, sz�kelyek vagy ak�r a kabarok, ugyanazt a nyelvet besz�lik, mint a bakonyi kan�szok? Tal�n azzal, hogy a kan�szok J�szf�ld�n, Kunf�ld�n, Pal�cf�ld�n �s Sz�kelyf�ld�n m�r embereml�kezet �ta magyarul besz�lnek? Ma ismereteink szerint viszont nem lehet kiz�rni, hogy az eml�tett n�pek, s�t a kaz�rok magyar nyelv�s�g�t. Konstantin h�rad�sa a X. sz�zad derek�r�l, az ap�ts�g alap�t� levele sz�z �vvel k�s�bbr�l val�, s hogy err�l t�bb forr�s, eml�kezet nincs, arra k�t lehets�ges magyar�zat, megold�s k�n�lkozik.

 
Mai nyelv�nk az e hangban gazdag. Vajon n�p�nk melyik r�tege besz�lte e t�jsz�l�st? Az �sszer� k�vetkeztet�s azt mondan�, hogy a t�bbs�g�, vagyis az �stelepesek�, mert ez gy�z�tt. Igen �m, de ennek mindj�rt ellentmond azon n�zet, miszerint a nyelveml�kek a "szolgan�p" nyelv�b�l val�k, amely jelek szerint az u-z� volt. Hogy n�p�nk melyik r�tege besz�lte az egyik vagy m�sik nyelvj�r�st, azt jelen ismereteink alapj�n nem lehet eld�nteni. S�t, m�g azt se, hogy mindkett� egy-id�ben lett volna �l� nyelvj�r�s, b�r ennek megvan a lehet�s�ge. A dolog �rdekess�ge, hogy a sum�rnek is volt e-z� nyelvj�r�sa. E szerint elk�pzelhet�, hogy valamely bev�ndorl� n�pcsoportunk hozta mag�val, s az u-z�s a nyelvfejl�d�s eredm�nyek�nt kiveszett nyelv�nkb�l. Minderre a v�laszt egy el��t�letekt�l mentes, j�l felk�sz�lt, val�ban tudom�nyos nyelv�szeti �s t�rt�neti kutat�munka adhatja meg.

A magyar nyelv az emberis�g �snyelve?

Lehets�ges-e az, hogy valamikor t�zezer, sz�zezer �vekkel ezel�tt az emberis�g egynyelv� volt? A bibliai b�beli torony t�rt�net�hez f�z�d� nyelvzavar is ezt l�tszik igazolni, valamint minden �tgondolt �rvel�s az egynyelv�s�g lehet�s�ge mellett sz�l. Ennek ellen�re vannak olyanok, akik a "sziget nyelvekben" keresik a k�rd�s felold�s�t. E lehet�s�g val�sz�n� nem is alaptalan, csak �ppens�ggel nem az eredeti �s�llapotra vonatkozik, hanem egy k�s�bbi fejlem�nyre. Ami az egynyelv�s�get illeti, arr�l lehet sz�, hogy egy konok, id�t�ll� eml�kez�s valamely �sk�z�ss�g, esetleg az eredeti �sk�z�ss�g eml�k�t �rizte meg.

 
Emberi felfog�sunk �s gondolkod�sunk szerint valahol, valamikor kezdetnek kellett lenni. F�ggetlen�l att�l, hogy az Isten agyagb�l vagy majomb�l teremtette az els� embert. Vagy mindkett�n t�l egy harmadik lehet�s�gben kell keresni az eredet tal�ny�t. B�rhogyan is legyenek a dolgok, mindenk�ppen egy olyan Hatalomnak vagyunk a teremtm�nyei a vil�gmindens�ggel egy�tt, akit, vagy amelyet f�ldi, v�ges gondolkod�sunkkal sem f�lfogni, sem megmagyar�zni nem tudunk. Abban viszont minden bizonnyal igaza van Dr. V�mos T�th B�tornak, hogy "az ember �s �rtelem egyid�s.". Igen, ha az ember az�ta ember, ami�ta magasabb rend� szellemi �rtelme van. Ez viszont nem lehet magyar�zat arra, hogy az anyag, vagyis az emberi test egyid�s-e az emberi �rtelemmel, s hogy ez milyen m�don �s mikor k�vetkezett be, arra aligha lesz�nk k�pesek minden ig�nyt kiel�g�t� v�laszt adni. Az emberi nem szaporod�sa azonban csak "emberr� v�l�sunk", vagy valamilyen m�don val� megjelen�s�nk ut�n kezd�dhetett.

 Miut�n a szaporulat k�vetkezt�ben a meg�lhet�s f�lt�telei megk�vetelt�k, hogy az eredeti �sk�z�ss�g adjon f�l n�pess�g�b�l, akkor e k�z�ss�gb�l kiv�lt az els� csal�d vagy kis csoport, hogy a meg�lhet�s�t m�s vid�ken keresse �s biztos�tsa. Ezzel elindult azon l�ncfolyamat, mely f�ld�nk ben�pesed�s�t eredm�nyezte. (E tanulm�nynak nem t�rgya, hogy a feh�r, s�rga �s fekete fajok vagy fajt�k azonos �sre vezethet�k-e vissza.). Nos, az �gy egym�st�l mind nagyobb t�vols�gokra ker�l� kis k�z�ss�gek nyelve, az id� m�l�s�val, a k�rnyezet �s saj�tosan m�s �lm�nyek hat�s�ra, valamint a nyelvfejl�d�s k�vetkezm�nyek�nt mindink�bb elk�l�n�ltek egym�st�l. Term�szetesen ez is csak egy elm�let, de a "sziget nyelvek" �s a mai �llapot csak �gy j�hetett l�tre. Nem rem�lhet�, hogy a l�tez� megfejtett �s m�g meg nem fejtett �r�sos eml�kek f�nyt vethetnek a nyelvi elk�l�n�l�s kezdet�re, hiszen azok sokkal k�s�bbi id�kb�l val�k.

Betekint�st ny�jthatnak viszont az �snyelv azon �g�ba, mely minket a legink�bb �rdekel. Az egynyelv�s�g kutat�s�ban komoly seg�deszk�z lehet az im�nt eml�tett V�mos T�th �seredet� f�ldrajzi �s helys�gn�vgy�jtem�nye. V�mos T�th ugyanis sz�v�s �s elismer�sre �rdemes munk�val t�bb ezer ilyen nevet gy�jt�tt �ssze a vil�g k�l�nb�z� vid�keir�l, melyek azonosai ma is megvannak a K�rp�t-medenc�ben. �me n�h�ny szemelv�ny a gy�jtem�nyb�l:
Afrik�ban egyebek k�z�tt ilyen nevek is tal�lhat�k: Arad, Ada, Awas, Bakosi, B�nyai, B�ga, Bikay, Baka, Dr�wa, Gyula, Moldvai, R�bai, S�wa, Sokoro, Tata, Stb.. �zsi�ban pedig ezek: Apuka, Arat�, Baray, Dob�, Daru, Gebe, Hab, Hun, Jokaj, Kapa, Kanna, Seres, Suba, Tomori, Tab�n, Zar�nd, stb.. V�mos ut�nan�zett, hogy a magyar sz�nak milyen v�ltozatai tal�lhat�k. Magyar: falu az Ur�l vid�k�n, t�rzsn�v a Tobol �s Irtis vid�k�n, t� Tibetben, falu Mindanao szigeten (F�l�p-szigetek). Magyarka: Foly� a Kauk�zusban. Magyarj�: falu Tajvanban. A magar-mazar-makar nevek el�fordul�sa pedig t�bbsz�r�sen t�lhaladja a magyar�t.

Vess�nk egy pillant�st f�v�rosunk Buda nev�nek el�fordul�s�ra is. Az amerikai elemi iskol�k r�sz�re sorozatk�nyvet adtak ki a vil�g k�l�nb�z� orsz�gair�l, melyb�l a tanul�k megismerhetik az illet� orsz�gr�l �s n�p�r�l a fontosabb tudnival�kat. Magyarorsz�gr�l a sorozat XXIII. k�tete sz�mol be. Az �n falum Magyarorsz�gon (My village in Hungary, Phanteon Books, Div. of Random House, 1974.) c�m� k�nyv, melynek szerz�je Sonia Gidal, aki G�ll�n egy magyar csal�dn�l volt elsz�ll�solva, m�g �sszegy�jt�tte a sz�ks�ges anyagot. Gidal megl�togatta a helyi iskol�t is. A tan�r �ppen a XIX. sz�zad nagy v�zlecsapol�s�r�l besz�lt, melynek eredm�nyek�nt h�rommilli� hold v�lt ism�t haszn�lhat�v�. V�z, v�z minden�tt. A tan�r azt�n visszak�rdezte a m�lt �ra anyag�t. M�ri�nak tette f�l a k�rd�st:

Micsoda pokolian k�rm�nfont luciferi agyaf�rts�g. Hogy nem Sonia Gidal �lmodta ki, ahhoz aligha f�rhet k�ts�g. De mi�rt �ppen ez a k�rd�s volt a fontos, mikor itt arr�l kellett volna sz�lni, hogy a t�r�k id�kben elvizesedett, elmocsarasodott term�f�ldet nyert�k vissza a magyar mez�gazdas�g r�sz�re. Ebb�l bizony nagyon kil�g a politikai l�l�b. De n�zz�k csak, el�sz�r is buda nem "buda", hanem Buda, teh�t helyn�v, s mert a Duna ment�n helyezkedik el, nem lehetetlen, hogy e sz� val�ban a vod�b�l sz�rmazik. Csakhogy Buda m�r akkor Buda volt, amikor szl�vok m�g nem �ltek a Duna ment�n. Mai nyelv�nkben m�r nincs �rtelme, ez�rt miden bizonnyal �seredet�, melyet a vil�g k�l�nb�z� pontjain l�tez� Buda nevek igazolnak. Amerik�ban van k�t, Kanad�ban egy Buda nev� helys�g, elnevez�s�k t�rt�nete bizonytalan, de val�sz�n�, hogy magyaroknak van hozz� valamilyen k�ze. Nem val�sz�n� viszont, hogy a k�z�p-afrikai Bud�t magyarok alap�tott�k. Ugand�ban van Budalin, Indon�zi�ban Rabuda, Raund�ban �s Burundiban Budahunga nev� hegy, mely vid�k�n ilyen nevek tal�lhat�k: Biab�tor (falu), Bihari (foly�), Cs�ng� (sziget), Cs�ka (patak), Csongor (patak).

 A leg�rdekesebb azonban Ausztr�lia �szakkeleti cs�csk�t�l keletre es� Laughlin szigetcsoport egyik tagj�nak, Budaduna nev� kis szigete. (L�sd: a d�li f�lteke 153. hossz�s�gi �s a 9. sz�less�gi k�r d�lkeleti sz�glet�ben.). Vajon hogyan csordog�lt el e t�voli vid�kre a szl�vok vod�ja? A Duna n�v el�fordul�sai is megtal�lhat�k. �rdemes lenne a Buda �s Buddha nevek viszony�t is megvizsg�lni, mert Bud�nak val�sz�n� t�bb k�ze van Buddh�hoz, mint a vod�hoz. Utols� p�ldak�nt megeml�tend� az Erd�lyi-k�z�phegys�g Bihar hegy�nek �s v�rmegy�nek neve. Indi�ban is van Bihar v�ros �s tartom�ny. Az e tartom�nyban �l� n�p nyelv�t is bihari nyelvnek nevezik.

 
Ezen �seredet� nevekkel kapcsolatban V�mos azt is megfigyelte, hogy a vil�gnak azon a t�jain tal�lhat�k a legnagyobb sz�mban, ahov� a feh�r ember m�velts�ge a legk�s�bb jutott el. T�rv�nyszer�s�gnek mutatkozik az is, hogy e nevek rendszerint nem egyed�l, hanem t�bb, esetenk�nt k�t-h�romsz�z �seredet� f�ldrajzi �s helys�gn�v t�rsas�g�ban fordulnak el�. Tulajdonk�ppen ebben kell keresni a magyar�zatot arra az egy�bk�nt �rthetetlen t�nyre, hogy a korai kutat�k �s utaz�k a vil�g k�l�nb�z� pontjain c�vekezt�k ki a magyar "�shaz�t". Szil�rdan be�kel�d�tt tudatunkba: valahonnan j�tt�nk! Hi�ba hirdette Magyar Adorj�n 1918 �ta, Marjalaki Kiss Lajos 1929 �ta: Nem j�tt�nk sehonnan! A mi �shaz�nk a K�rp�t-medence! Nem hallgattak, nem hallgatnak r�juk ma se. Cs�b�t�ak voltak, �s ma is azok, a K�rp�tazonos f�ldrajzi �s helys�gnevek. Elmennek Nep�lba �shaz�t keresni, mert ott �l egy magar nev� n�p, �s temet�iben kopjaf�t �ll�t.

 Az ilyen jelens�gek b�rmily figyelemrem�lt�ak is, m�gis eg�sz l�t�sz�gb�l kellene vizsg�lni �ket. Tudatunkba bejegesedett t�vtanok lehetetlenn� teszik, hogy ak�rcsak f�lmer�lj�n annak gondolata is: Esetleg nem mi j�tt�nk onnan, hanem �k mentek oda. Mindj�rt �shaz�ra kell gondolni, ahonnan j�tt�nk. B�rhova, a vil�g b�rmely pontj�ra, csak �ppen a K�rp�t-medence nem �tlik agyunkba, mint lehets�ges �shaza. Persze e j�indulat� kutat�kat nem szabad megmosolyogni vagy el�t�lni, f�leg ha tudjuk, hogy a finnugor �shaz�t is nyelvi rokons�gra �s egy nagy adag rosszindulatra �p�tett�k. Egy�bk�nt a nep�li magarok katona n�pess�g, �s a sz� �rtelme: b�tor. Nagyon fontos lenne a V�mos T�th �ltal �sszegy�jt�tt nevek tanulm�nyoz�sa, mert azok az �snyelv napjainkig megmaradt t�rgyi tan�i. V�mos TAMANA-nak nevezte el gy�jtem�ny�t, mert e n�v megtal�lhat� minden f�ldr�szen, �s egy ilyen nev� fal� a D�lvid�ken is l�tezett a XIX. sz�zadban.

 
Nyilv�nval�, hogy a vil�g mindezen t�jain magyarok nem j�rhattak, nem �lhettek. M�gis, mivel, hogyan magyar�zhat� e nevek l�tez�se, eredete? A legval�sz�n�bb feltev�s az, hogy az �rtelmes besz�d kialakul�sa kezdet�n nemcsak a tud�s volt hat�rolt, hanem a sz�k�szlet mennyis�ge is. A kett� egy�bk�nt egym�s vet�lete. Kevesebb tud�shoz kevesebb sz�ra van sz�ks�g. A gondolatok, a tapasztalatok kicser�l�se eredm�nyezte a fejl�d�st, mikor minden egyes felismer�s, minden egyes �j szersz�m elk�sz�t�se egy �j sz�t, megnevez�st eredm�nyezett. Vannak, akik �gy v�lik, hogy a hangsz�lak is fejl�d�sen mentek �t, m�gnem alkalmass� v�ltak a mai fejlett besz�dben haszn�lt hangok kialak�t�s�ra. B�rhogyan is voltak a dolgok, ezen �si nevek csak ott maradhattak meg, ahol az �si n�p is megmaradt. Ha ugyanis egy ember vagy csal�d f�lkerekedik, �s elk�lt�zik egy sz�m�ra ismeretlen, �j vid�kre, akkor megk�rdezi a helyben tal�ltakat, hogy mi a neve a hegynek, a foly�nak, a t�nak, stb..

 Ha pedig ott telepszik le, ahol emberek nem �lnek, akkor � ad nevet a hegynek, foly�nak, t�nak, stb. saj�t nyelv�n. Ezen �si nevek teh�t az emberi �let folytonoss�g�nak tan�i. A K�rp�t-medenc�ben is az�rt maradhattak meg nagy sz�mban, mert az �si n�p is megmaradt nagy sz�mban. Eredeti �rtelm�ket elvesztett�k ugyan, de megmaradtak az �si id�k h�rn�keinek.

 
A magyar �skutat�kat a k�l�nb�z� nyelvekben el�fordul� magyar hangz�s� vagy magyarul �rtelmezhet� szavak is er�sen befoly�solt�k �szrev�teleik v�gs� megfogalmaz�s�ban. �me n�h�ny elgondolkoztat� p�lda. Az egyik sum�r hitrege emberh�se (nem istens�g) egy Shukalletuda nev� kert�sz, aki gondozta, �s szorgalmasan �nt�zte kertj�nek vir�gait, azok mindennek ellen�re elsz�radtak vagy egy�b puszt�t�s �ldozatai lettek. Ekkor Shukelletuda az egekbe n�zett, el�sz�r keletre, azt�n nyugatra, �s tanulm�nyozta az isteni titkokat. Azut�n, az isteni tudom�ny birtok�ban egy sarbutu nev� f�t �ltetett, mire kertj�ben minden kivir�gzott �s gy�ny�r� z�ldd� v�lt. Shukalletuda teh�t nagy tud�s�, sokat tud� kert�sz lett, s e tud�s nev�ben is szerepel: Shuk-alle-tuda = sok-ura-tuda: Sok tud�s ura. Nem k�v�nunk hivatkozni az l �s r szab�lyszer� felcser�lhet�s�g�re, mert nem sz�nd�kunk az olvasat helyess�g�t igazolni. Csup�n, mint �rdekess�get mutattuk be, amint a k�vetkez�k is csak erre szolg�lnak.

Egy m�sik ilyen p�lda az �lleluja sz�. A mis�z� pap, f�leg h�sv�tkor haszn�lja gyakran J�zus f�lt�mad�sa alkalm�b�l: �ll-�l-�jra! Elk�pzelhet�, hogy ezt fejezi ki? J�zus f�lt�madt! J�zus �ll, �l �jra? �lleluja!
Az ink�k a kukoric�b�l k�sz�lt s�rt chicha-nak, magyarosan csics�-nak nevezt�k. Az ittas emberre azt mondjuk, hogy be-csicse-ntett. Elgondolkoztat�. R�ad�sul a k�t sz� azonos fogalomk�rbe tartozik.
Indi�ban �l egy n�p, hol a csal�d legid�sebb asszony�t d�di-nak, mi d�di-nek nevezz�k. A csal�d legid�sebb f�rfitagj�t �k dada-nak, mi tata-nak nevezz�k. Ezekre szok�s mondani: "v�letlen egybees�sek.".
Lehets�ges. Azonban a term�szetben, az �letben t�rv�nyek uralkodnak. Valahol, valahogy minden k�t�dik, m�g akkor is, ha nem tudjuk megmagyar�zni, de valahol az �sm�ltban �sszefutnak, pontosabban, onnan sz�tfutnak a szerte�gaz� sz�lak. Tal�n �ppen az egynyelv�s�gb�l. Semmi se t�rt�nik �s semmi sincs ok n�lk�l. Napjaink kutat�i nem az els�k, akik �szrevett�k a magyar nyelv t�m�rs�g�t, kifejez�k�pess�g�t. Jeles magyar hazafiak nemcsak n�p�nk, hanem nyelv�nk v�delm�ben is ki�lltak. V�r�smarty �gy v�lekedett nyelv�nkr�l:

 
"A magyarban minden sz�tagnak van �rtelme.". T�ncsics pedig ezt mondta: "Leg�sibb a magyar nyelv.". A magyar nyelvre sok sarat sz�rtak m�r Berzsenyi kor�ban, melyet a nagy k�lt� sehogy se tudott elfogadni. Hozz� is l�tott a k�rd�s kivizsg�l�s�hoz. A magyar nyelv eredetis�g�r�l c�m� r�vid �r�s�ban a k�vetkez�t olvashatjuk:
"Bukdoz�saim haszon n�lk�l nem maradtak, s�t �r�mmel tapasztaltam, hogy minden�tt t�bbet tal�ltam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar �ltall�ttam azt, hogy a magyar nyelv t�n az eg�sz �vil�g nyelveinek gy�kere �s anyja;". (Berzsenyi D�niel; Pr�zai m�vek. 281. oldal.)

A magyar nyelv kifejez�k�pess�g�re nemcsak magyar, hanem idegen tud�sok is f�lfigyeltek. Kosztol�nyi Dezs� m�g 1919-ben tette k�zz� a cseh k�lt�, Frankl �goston nyom�n az olasz b�boros, Giuseppe Mezzofanti v�leked�s�t a magyar nyelvr�l. Frankl 1836 nagyhet�ben f�lkereste az olasz b�borost, mikor besz�lget�s k�zben Mezzofanti megk�rdezte Franklt:
"Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz �s g�r�g ut�n, minden m�s nyelv el�tt, legink�bb dallamosnak �s versel�s szempontj�b�l legink�bb fejl�d�sre k�pesnek? A magyart."

Tov�bb�, nem tudnak, vagy nem is akarnak, vagy egyszer�en lefektetett szab�lyaik lehetetlenn� teszik, hogy olyan k�rd�sekre is v�laszt adjanak, melyek nem felelnek meg korunk politikailag helyes, de tudom�nyosnak nem nevezhet� k�vetelm�nyeinek. A lekicsinyl�sek, a hatalmi sz�kb�l kimondott "igazs�gok" ideje lej�rt, s a "v�letlen egybees�sek"-f�le magyar�zkod�sok se tekinthet�k tudom�nyosnak. A tudom�ny akkor tudom�ny, mikor nem jegesedik be, mikor szellemileg rugalmas marad, s a tegnap igazs�g�t egy �j felismer�s f�ny�ben k�pes �jra�rt�kelni, ha kell, megv�ltoztatni.

Ut�sz� gyan�nt

(Marjalaki Kiss Lajos 1929-ben kiadott Anonymus �s a magyars�g eredete c�m� tanulm�ny�nak bevezet� gondolatait sz�njuk ut�sz�nak, mely "visszhang" volt Zajti Ferenc Indi�b�l k�ld�tt h�rad�saira.)

J� �ton j�r-e Zajti?

Nemr�giben az a sajt�h�r j�rta be az orsz�got, hogy Zajti Ferenc lelkes tud�sunk Indi�ban megtal�lta a magyarok rokonait. Ez a m�lt�n szenz�ci�s h�rad�s a m�g ma is K�r�si Csom�val rem�nyked� magyarok lelk�t �l�nk v�rakoz�sra ajzotta fel. F�l�s, hogy ez alkalommal is - mint m�r annyiszor -, megint f�jdalmas csal�d�s v�ltja majd fel azok rem�nyked�s�t, akik m�g ma is csal�ka d�lib�bos k�p ut�n r�vedeznek, akik szemeiket olyan messze t�jakra ir�ny�tj�k, ahol a nagy t�vols�g �s a t�rt�nelem gomolyg� k�de miatt t�vedni is, csal�dni is csak igen nagyot lehet. M�g nincs pontos k�p�nk az �j felfedez�sr�l, de az Indi�b�l gy�ren sz�llong� h�rekb�l �gy l�tszik, hogy azok a most f�lfedezett magyarok nem is magyarul, vagy a magyarhoz hasonl� nyelven besz�l� n�pek, hanem a hajdani t�r�k nyelv� hunok szegr�l-v�gr�l val� atyafiai. Ha pedig ez �gy van - �s val�sz�n�leg �gy van -, akkor Zajti �s az itthon rem�nyked� tur�ni magyarok k�t malomban �r�lnek

. Mert a hun �s a mai magyar, nem egy �s azonos, hanem k�l�nb�z� fogalmak. Igaz, hogy Atilla hunjait �s �rp�d honfoglal� had�t val�ban a messze Tur�nb�l vez�relte ide a Gondvisel�s. Ha teh�t a Tur�nb�l ideszakadt honfoglal� magyarok, vagy v�rrokonaik, �s a hunok atyafis�g�t keresi valaki, ez esetben India fels� v�g�n is joggal kereskedhetik. A Tur�nb�l idelovagolt h�d�t� "turk" r�ted azonban sokkal kisebb r�sz�t, tal�n csak 5-10 sz�zal�k�t teszi ki a mai "t�sgy�keres" magyars�gnak. Mert ennek a mai magyars�gnak el�dei m�r Atilla �s �rp�d h�d�t�sa el�tt j�val, �gy 1000-1500 �vvel hamar�bb is itt tany�ztak �s akkor, t.i. a Kr.e. I. �vezredben szk�tha, majd k�s�bb szarmata gy�jt�n�ven emlegetett t�rzseik a Dun�t�l a Volg�ig terjed� �sszes f�ldet b�rt�k. Ha teh�t a magyarok eredet�t kutatjuk, nem szabad megfeledkezn�nk ennek a k�zrend� magyars�gnak az �shaz�j�r�l sem.

 S�t �ppen ezt kell kutatnunk. Mikor a magyars�g �shaz�j�t eml�tem, nem besz�lek az �z�nv�z el�tti id�kr�l, amikor a paleolit-kori �sember - Darvin valamelyik fejl�d�si fokozat�n �llv�n - val�sz�n�leg m�g �l�nken eml�kezett a majomt�l val� lesz�rmaz�sra. �n mind�ssze alig 2500-3000 �vre gondolok vissza. M�r pedig ezen a gyarl� emberi szemmel ink�bb bel�that� id�n bel�l magyarul besz�l� �si n�pess�get sem Tur�nban, sem a Kauk�zusban nem tal�lni. Ellenben jelen volt ez az ugorfajta �smagyar n�p a Duna-Tisza t�j�t�l kelet fel� eg�szen a Volga viz�ig, mint ahogy ezt a Kr.e. �vezred egys�ges u.n. ananjin�i kult�r�ja mutatja. Az �zsiai eredet elavult hit�vel szemben - mely csakis a h�d�t� t�r�k nyelv� hun-avar-magyar t�rzsekre vonatkozhat - itt vannak a nyelvt�rt�net, a r�g�szet, a t�rt�nelmi f�ldrajz, az antropol�gia, stb. stb. meg�llap�t�sai, �s itt van f�leg Anonymus tan�s�ga. Ezek mind �gy tudj�k, hogy Magyarorsz�g f�ldje �rp�d honfoglal�sa idej�n nem volt �m �res, lakatlan ter�let, s�t ellenkez�leg - az akkori viszonyokhoz m�rten -, nagyon is s�r�n lakott orsz�g volt, amelybe �rp�ddal nem "n�p", hanem csak a r�gi urakat felv�lt� �j katonai szervezet, �j "urak" j�ttek.

 F�ld �s a n�p l�nyeg�ben a r�gi maradt, ak�r a d�k, ak�r a kelta vagy r�mai, ak�r hun, germ�n, avar vagy bolg�r-szl�v uralom nehezedett r�juk, mindig csak az uralkod� oszt�ly v�ltozott. A h�d�t�s nem szokta meg�lni a n�peket, hanem csakis a bels� sorvad�suk sodorja le �ket a t�rt�nelem sz�npad�r�l. Ezen az alapon teh�t k�t �ton kell keresn�nk a magyars�g �shaz�j�t. Az egyik �t kelet fel� vezet, ahonnan a hunok, a bolg�rok, a magyarok kij�ttek. Ez az �t meglehet�sen fel van m�r der�tve, elegen bolygatj�k. Nem �gy a m�sik �t, mely itt a k�zelben vezetne, ha r�tal�ln�nk l�pni. De nem taposott �t m�g, nem k�nny� felismerni. A magyar nemzet ethnikuma - mint a villanydr�t - k�t sz�lb�l, egy t�r�k �s egy ugor �gb�l fon�dott �ssze. A villanyhuzal k�t sz�l�t egy kezd� szerel� is sz�t tudja bontani. Nem �gy a t�r�k nyelv� h�d�t� magyarok vezet� r�teg�t, az itt tal�lt ugor fajta �sn�p r�tegeit�l. Nem lehet ma m�r ezt a k�t �sszeolvadt elemet sz�tbontani - hacsak nem v�relemz�ssel -, mert teljesen �sszeforrottak. Manaps�g az ugor fajta magyar n�ps�g �letf�j�ba �gy bele van oltva az egykor �t megh�d�t� tur�ni v�r, mint a gy�m�lcsfa alanyba az olt�gally, mely miut�n megfogant z�ld lombot �s �des gy�m�lcs�t hoz ugyan, de m�r nem a maga v�kony �gacsk�ja, hanem a "r�gi" t�rzs�k �s gy�k�r d�s nedve t�pl�lja.

 Ma m�r a "fajszak�rt�k" sem boldoguln�nak vele, de az �rp�d-kori oklevelek �s Anonymus kor�ban m�g sz�tv�lik e k�t elem. Leg�lesebben szembet�nik ez Anonymus munk�j�ban, aki m�g nem ismer egys�ges magyar nemzetet, hanem is mer egy �rp�ddal bej�v� uralkod�, nemesi oszt�lyt, az � szem�ben ez a "magyar nemzet", �s ett�l er�sen elv�laszt egy nagysz�m�, itt tal�lt �s a h�d�t�k uralma al� ker�lt n�pess�get, melyet n�hol szl�vs�gnak, az orsz�g legt�bb vid�k�n azonban nemzetis�gi megjel�l�s n�lk�l egyszer�en csak "paraszts�g"-nak mond. Az � szem�ben politikailag s�lytalan ez a t�zszeres-h�szszoros sz�m� paraszti t�meg, amelybe pedig csakhamar felsz�v�dott a h�d�t� "nemzet" v�kony n�pr�tege.

Marjalaki Kiss Lajos