TENGRI
Men
 
BEJELENTKEZS
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
SZMLL
Induls: 2005-05-10
 
HIRLEVL
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
.

          Libikka

 

  

 
EREDET
EREDET : 3.Krpt-medence

3.Krpt-medence

  2005.12.03. 18:09

.

A korai stelepesek

Amint mr korbban is emltettk, Lszl tanulmnyai nlklzhetetlen ismeretanyagot tartalmaznak a kznpre vonatkozan. Nagyon fontos megllaptst kzl pldul a Vrtesszlstl Pusztaszerig (Gondolat, 1974.) cm mve 103. oldaln:
"Tmrebb szkta lakossgot az erdlyi s mtraalji csoportokban kereshetnk, a tbbi terleteken gyszlvn csak a fejedelmi leletek szkta jellegek, a temetk a fldmves slakossg temeti.".
E megllapts az idszmts eltti szzadokra vonatkozik. A "fldmves slakossg" teht mr e korbl kimutathat. Ekkor mg nemhogy a rmaiak, de mg a keltk se rkeztek meg. Mg kevsb a ksei avarok. Mai ismereteink llsa szerint nehz lenne ezen stelepes np magyar voltt minden ktsget kizran bizonytani, de mg nehezebb az ellenkezjt. Mrpedig, ha figyelembe vesszk a termszet trvnyszersgt a nyelvek fennmaradst illeten, akkor az stelepesek magyar nyelvsgnek lehetsgt nagyon komolyan kell venni.

 A nyelvek tovbblsnek szempontjbl a npek keveredsnek mdja kt f csoportba sorolhat: 1. A nagy tmeg s gyors bevndorls. Ha a jvevnyek tlslyba kerlnek a helyben talltakkal szemben, akkor beolvaszthatjk az utbbiak nyelvt. A nagyjbl egyenl llekszm bevndorls esetn inkbb a helyben talltak nyelve kerl ki gyztesen, br jelents tvzettel. A hdtk knytelenek megtanulni a meghdtottak nyelvt s nem fordtva. Ez all csak a hzi szolgk kivtelek. 2. A rvidebb-hosszabb lass beszivrgs. Ezen esetben a folyamatosan beramlk nyelvt a helyiek nyelve nyomtalanul elnyelheti, mg akkor is, ha hossz tvon az alaplakossg embertanilag kicserldik. J pldja ez az gynevezett nyelvcsernek. Ha pedig a beszivrgs elg gyors, s az alaplakossg gyr - pl. a Krpt-medence hegyvidkei - a jvevnyek tlslyba kerlhetnek, s nyelvk uralkodv vlhat. Persze a Krpt-medence hegyvidkei elszlvosodsnak, elromnosodsnak mveldspolitikai httere is van. E folyamatok s trvnyszersgek szem eltt tartsval kell vizsglni a magyar nyelv s a magyar nyelvet hordoz np trtnett a Krpt-medencben. Vannak-e tovbbi hitelt rdeml hrforrsok a Krpt-medence stelepeseire?


A Magyar Nemzeti Mzeum kiadsban 1956-ban jelent meg Soproni Sndor tanulmnya A ngyezer ves agyagszekr cmmel. Soproni a budakalszi rzkori temet feltrsa alkalmval elkerlt ngykerek agyagszekr kapcsn rta dolgozatt a kocsi kialakulsnak trtnetrl. A temet a pceli mveltsg (16. Kp) npnek temetje, mely Kr.e. ktezer tjn, dlrl vndorolt haznk terletre. Npnevk ismeretlen. Fldmvelssel s llattenysztssel is foglakoztak, s jelek szerint k hoztk a kocsit haznkba. Soproni a kvetkezket rja rluk:
"A klnbz temetkezsi szoksok kevert npessgre utalnak. A kultra npe felttelezheten dlrl, illetve dlkeletrl bevndorolt etnikai csoport s a helyi slakossg keveredsbl tevdtt ssze."


Rovsrs  16. kp. 1. Tiszapolgri mveltsg -, 2. Bodrogkeresztri ~, 3. Ludanicei ~, 4. Balatoni ~, 5 Pceli ~. (Kalicz N. Agyag istenek.)  

Lthatjuk teht, hogy a klnbz korok bevndorli mr letelepedett lakossgot talltak a Krpt-medencben, melyrl mint "slakossgrl" tesznek emltst a szerzk. Lzr Istvn hazai r tollbl jelent meg a Kilt Patak vra (Szpirodalmi Knyvkiad, 1974.) cm trsadalomtrtneti m, melynek els fejezetben az r beszmol a Bodrogkzben lv karcsai templom melletti si temet satsrl, s annak eredmnyrl. Miutn az elkerlt emberi csontokon vrvizsglatokat vgeztek, az embertan tudsa - Karoson - arra a meglep felismersre jutott, hogy:
"Bodrogkz npessge - s ebben legalbbis egyelre, egyedl ll tj- s npszigete haznknak - nemhogy a honfoglals ta, de sokkal rgebbre visszamenen: a neolitikumtl, azaz az jkkortl folyamatos. Az let itt megszaktatlan folyt, legalbb tezer ven t.".
Lzr a kvetkez bekezdsben gy folytatja:
" - felejthetetlen volt ltni, hogy a honfoglalk srjt a megszlalsig ugyanolyan emberek stk ki, amilyenek a srokban nyugodtak. Ugyanaz a csontozat, ugyanolyan alak koponyk.".

 
A "legalbbis egyelre" megjegyzs nyomn krds bukkan fl szguld gondolataink mezsgyjn: Ms si "npszigetek" is elkpzelhetk a Krpt-medencben? Taln igen. De, mint Lzr rja, a "megdbbent felfedezs" csak mellktermke volt a vrvizsglatoknak. A tuds ugyanis nem azt kereste, hogy kik atyafiai kerltek rk nyugalomra a karcsai fldbe, hanem azt: milyen betegsgek gytrtk a hajdani embert. Lzr az j Tkrben Az n isteneim - 1976 - cmmel megjelent cikkben megemlti, hogy Aszdon fennllt ezen sparasztok telephelye egszen a tatrjrsig. Az aszdiak elpusztultak vagy elmenekltek, s nem trtek vissza otthonukba, de bizonyra vannak a Krpt-medencnek olyan szgletei, ahol - mint a Bodrogkzben - folyamatos az let hossz vezredek viharain t egszen napjainkig. Sgi Kroly rgsz pldul Keszthely krnykn mutatta ki a folyamatossgot a rzkorig. Stamler Imre hromezer ves vros nyomaira tallt Somogyban. Csak kutatni kellene, s hamarosan kiderlne, hogy e jelensgek nem is olyan egyedlllak.

 Figyelemre mlt s elgondolkoztat megjegyzst tallunk Lszl Emlkezznk rgiekrl (Mra F. Knyvkiad, 1979.) cm, a Kpes trtnelem sorozatban az ifjsg rszre kiadott munkjban:
"A bronzkor msodik szakaszban s a kora vaskorban egyre inkbb kibontakozik bronzkereskedelmnk, s Skandinviban ppgy megtalljuk ruinkat, mint a messze Kaukzusban.".
"Bronzkereskedelmnk"?! "ruink"?! Kinek a kereskedelme? Kinek az rui? A mink, magyarok?

 E krdsekre csak Lszl tudna vlaszolni. Legtbbek figyelmt taln el is kerli az ilyen s ehhez hasonl kzls, s ha nem, ht nem tudjk, mit kezdjenek vele. Fkpp, ha valaki szrevette, hogy Lszl a mr korbban idzett Vrtesszlstl Pusztaszerig cm mve 88-89. oldaln ugyanerrl mg gy rt:
"Jutott ezekbl (az rukbl) a "klkereskedelem"-nek is: ruik egsz Skandinviig eljutottak. Ezt a virgz letet puszttotta el a ksi halomsros np tmadsa.".
Itt teht mg nincs sz sem "kereskedelmnk"-rl, sem "ruink"-rl. Krds: mi lehetet az ok vagy indtk, aminek kvetkeztben Lszl megvltoztatta a korbbi szhasznlatot? Elrs lenne az egsz, vagy j felismers? Esetleg rgebbi ismeret kzlse? E krdsekre csak Lszl tudna vlaszolni.

 Termszetesen, ha a "ksi halomsros np" tmadsa a bronzkor vgn virgz letet "mindenestl" elpuszttotta, akkor valban nem beszlhetnnk e kor eltti rksgrl. Nem tudni, hogy e kor rgszeti feltrsai mennyire tfogak. Altmasztjk-e Lszl megllaptst, avagy az csupn egy kidolgozatlan szrevtel? Jellegben nagyon hasonlt a korai rk hasonl kzlseire. rsaikban ugyanis gyakran elfordul a nem ppen hitelt rdeml tudsts, miszerint ennek vagy annak a npnek a tmadsa "mind kipuszttotta" ezt vagy azt a npet.

 A tlbuzg szerz aztn a kvetkez fejezetben arrl szmol be, hogy nhny vvel ksbb a "mind kipuszttottak" ismt harcban llnak a rgi ellensggel. Az effajta kzlsek lehetnek hitelt rdemlek megynyi terletre, de aligha fogadhatk el orszgnyi fldrszre. Ezt igazolja Bodrogkz s Keszthely krnyknek npessge, melyek nemcsak a ksi halomsrosok puszttst vszeltk t, hanem a "mindent elpusztt" tatrokt is. Lszl megllaptsa teht tlzottnak mutatkozik, de a slyos pusztts elfogadhat, ha a rgszeti leletek azt igazoljk. Lszl rja, hogy a X. szzadban a Krpt-medencben a rgszeti leletek egy "kzp-kelet-eurpai mveltsg" kznprl tanskodnak. Az angol rgsz, Gordon Childe szerint az jkkorban ltezett egy azonos mveltsg np a Mezopotmia-Krpt-medence-Krta-sziget alkotta hromszgben.

 szrevteleit 1929-ben tette kzz a The Danube in Prehistory (A Duna a trtnelem eltti idkben) cm mvben. Nos, ezen smveltsg npt kellene nyomon kvetni egszen a X. szzad halntkkariksaiig, s nem lehetetlen, hogy egyes szlak tretlenek, a hossz vezredek viszontagsgai ellenre is. Az azonos anyagi mveltsg azonban mg nem bizonytk az azonos nyelvisget. Vannak azonban olyan jelensgek, melyek alapjn e lehetsget nagyon komolyan kell vennnk, mint pldul a 17. kp magyar olvasatnak lehetsge, amely a Lamber-Karlovsky and Sabloff Ancient Civilizations (The Benjamin/Cummings Publishing Co. INC. 1979.) cm knyvben tallhat. Tbb ilyen szobrocska kerlt el Catal Hyk - Trkorszg - feltrsa alkalmval, mely a "szl asszonyt" (Woman giving birth), vagyis a termkenysgi valls nagyasszonyt, istennjt brzolja, mondjk a feltrk.

 A "szl" asszony hasn (bal oldali) s trdein egy-egy bekarcolt v lthat (Tomory Zsuzsanna felismerse). A hrmas halomra emlkeztetnek. A hrmas halomnak - nemzetkzileg elfogadottan - elsdleges rtelme: fld. Esetenknt hegy s orszg jellsre is hasznltk. Ha teht a kt fogalmat sszeolvassuk, akkor a szlfld olvasatot kapjuk. Brmily hihetetlen, e kb. 7500 ves szobor magyarul olvashat. Az olvasat helyessge persze nem llthat. (Az idegen nyelveket beszlk ksreljk meg a ms nyelven val olvasat lehetsgt.) A jobboldai kp (James Mellaart: The Neolithic of the Near East) egy msik szobrocskrl kszlt oldalnzetbl, melyen a prduc els s htuls lbai, valamint a lelg has ltal kpezett trsgben egy nagy M alak jel is kirajzoldik.

 

 Ez lehet termszetes jelensg is, hiszen a szobrocska domborm, de a V alakra szgestett has tudatossgra utalhat. Amennyiben gy lenne, a szobrocsknak tovbbi mondanivalja is van. Krds: milyen zenet rejtzhet a nagy M alak jel mgtt? Erre a ksbbiekben mg visszatrnk. Most csak annyit, amint a kvetkezkbl ezt ltjuk, hogy az snp, amely a Krpt-medencbe vndorolt, Anatlibl indult el. Nagy a valsznsge teht annak, hogy ezen smveltsg npnek nyelve ppen a Krpt-medencben maradt meg. Ha figyelembe vesszk a Krpt-medence benpesedsnek trtnett s a klnbz korok npsrsgt Eurpa ms tjaihoz viszonytva, akkor e lehetsg valsznstse nagyon is indokolt.


Istenn szobrok  17. kp. Szlfld? Istenn szobrok Catal Hykbl (Anatlia)  

A Fekete- s a Kaszpi-tengertl szakra fekv trsg az emberi ltfenntarts kvetelmnyei szempontjbl kzel se olyan kedvez, mint a Krpt-medenc, ezrt a npsrsge is alacsonyabb lehetett. A ksbbi npmozgsok s nyelvi alakulsok kivettsnl e tnyezt mindenkor szem eltt kell tartani. E trsget ugyanis egszen a "tatrjrsig" a magyarsggal rokon vagy rokonnak vlt npek uraltk, br az alaplakossgban egyre jelentsebb szzalkot kpviselhetett a szlvsg is.

 Amint tudjuk a besenyk, zok s kunok uralmt az elrenyomul mongol hadak trtk meg, mely e trsgben a magyar nyelv vgzett jelentette, amennyiben az emltettek valban magyar, s nem trk nyelvek voltak. A Krpt-medencben az si nyelvet az vezredek viharai azrt nem tudtk elseperni, mert a mindenkor magas npsrsge ezt kizrta. Lszl egy trkpet kzl Szentes vidkrl az rpd Npe (Helikon, 1988.) cm knyvben, melyet Kovalovszki Jlia ksztett Lszl felkrsre az elkerlt rgszeti leletek alapjn. A feltrkpezett terleten 45 si, 24 avar s 16 "honfoglals" kori lelhely kerlt a trkpre.


Trkp  18. kp. Kovalovszki Jlia trkpe  

Az avar s a "honfoglals" kori lelhelyek egyttesen se rik el az si lelhelyek szmt. Igaz ugyan, hogy az avarok s rpd npnek trtnete 560-tl 1000-ig bezrlag szmtand, mg az stelepesek tbb ezer vre. Viszont az is igaz, hogy mennl messzebbre nylunk az idk mlybe, annl kevesebb a leletanyag. Rszben azrt, mert a npsrsg alacsonyabb volt, rszben azrt, mert a ml id sok mindent elemsztett. A 45 si lelhely mindenkppen figyelemre mlt.

Az eddigiekben az stelepesekrl mint shonosokrl volt sz. E sz: stelepesek, azt jelenti, hogy e npek valamikor, valahonnan jttek. Hman szerint a "kontinentlis sfajta" itt lt mr az skorban. Az Eurpa benpesedsrl mellkelt trkp (19. kp. Rszlet: The Times Concise Atlas of World History.) ezt nem zrja ki, mert e trsg, amint ltjuk, mr tbb mint szzezer vvel ezeltt benpesedett.

Trkp  19. kp. Eurpa benpesedse  

A trkpre berajzolt nyilak a npvndorls f tvonalt jelzik Anatlin keresztl a Keleti-Krptok s a Fekete-tenger kztti alfldn fel Dlkelet-Eurpba s Kzp-zsiba, mg a Duna mentn a Krpt-medencn keresztl Eurpa szvbe. A harmadik tvonal a Fldkzi- s Atlanti-tenger partvidke volt. A Krpt-medence teht Eurpa benpesedsnek legfontosabb tvonalba esett, mely meghatrozja lett haznk npesedsi trtnetnek egszen a vaskorig. Az vezredek sorn szmos np telepedett meg a Krpt-medencben rvidebb-hosszabb idre, vagy lland jelleggel. A magyar nyelv kialakulsnak vagy meghonosodsnak szempontjbl az a kor a mrvad, amelyben a Krpt-medence npessge olyan llagra szaporodott, amikor a korhoz viszonytott tmegeivel mr kpes volt beolvasztani a ksbbi telepeseket anlkl, hogy sajt nyelvt fladta volna.
 
 Jelek szerint ez az jkkorban, t-hatezer vvel ezeltt trtnt meg. A legksbbi idhatrt, gy tnik, a Kr.e. 2000 tjn dlrl bevndorl s az egsz Krpt-medenct kitlt pceli (bdeni) mveltsg (16. kp.) npnek megjelense jelezheti. E npessg valszn Anatlibl indult el, s sokan kzlk a Cseh-medencig jutottak. A Budakalszon feltrt temetjkben tallt, agyagbl ksztet kocsi (20. kp) azt jelentheti, hogy vndorlsuk alkalmval mr kocsit is hasznltak. Egy msik kacsaalak kocsit a Belgrdi Mzeumban riznek (21. kp), amelyrl A. Sauvageot a Larousse fle Vilgmitolgiban azt rja, hogy e kocsit halotti szertartsok alkalmval hasznltk, s a magyarok hoztk Kelet-Kzp-Eurpba a Kr.e. XV-XIV. szzadba

Kocsi  20. kp. A budakalszi kocsi  

Mai ismereteink szerint az jkkorban forradalmasodott az emberi ltfenntarts krlmnye. Az addig gyjtget, halsz-vadsz letmdot a termel s llattart letforma vltotta fel. Nem valszn azonban, hogy a klnbz korokat les hatrvonalak vlasztottk el, de a rgszeti leletek alapjn meghatrozott korok s idrend alkalmas tjkozdsi pontok. A termel s llattenyszt letformval az ember egy bizonyos fokig sorsnak irnytja lett. A ltet biztost lelmiszert mr nemcsak a termszet-adta javakbl tudta beszerezi, hanem annak jelents szzalkt meg tudta termelni. Az ennek kvetkezmnyeknt bellt kedvezbb llapot a npeseds robbansszer nvekedst eredmnyezte, melyet a letelepedett letforma is kedvezen elsegtett. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Krpt-medence a fldkereksg, de mindenesetre Eurpa egyik legkedvezbb tja az emberi ltfenntarts biztostsra mind ma, mind az si idkben. Buja nvnyzete s gazdag llatvilga vonzotta az skor embert ugyangy, mint ahogy j termfldje s kedvez ghajlata vonzotta az jkkor fldmveseit is. Dr. Kalicz Nndor, az jkkor kivl kutatja, a kvetkezkpp rta le e fldmvesek vndorlst:


Kocsi  21. kp. A belgrdi kocsi  

"A legels fldmves kzssgek Kis-zsia, Mezopotmia termkeny terletn fejldtek ki, s hatsuk innen sugrzott szt klnbz irnyba, mr igen korn Dl-Balknra is. Az lelemtermel letmd, valszn npcsoportok mozgsa, vndorlsa rvn innt jutott szak fel haladva a Krpt-medencbe is.". (Agyag istenek, Corvina kiad, 1974.).

Trkp.  22. kp. A fldmvels elterjedse  

A mellkelt trkp (22. kp. The Times Concise Atlas of World History nyomn kszlt) a fldmvels elterjedsnek tjt mutatja. Amint ltjuk, a Krpt-medence ebben az esetben is a sztgazs kzpontja volt. Ma mr tbben vitatjk, hogy az jkkori fejlds s mvelds minden jelents vvmnya Mezopotmibl indult volna el. Az azonban nem vitatott, hogy a szellemi s anyagi mveltsg ott rte el legkorbban a legmagasabb szintet, melynek hatsa a Krpt-medencig sugrzott. A legjabb rgszeti satsok s leletek azt mutatjk, hogy Eurpban, de elssorban a Balknon s a Krpt-medencben lteztek olyan smveltsgek, ahol Mezopotmitl fggetlenl, st azt esetenknt megelzve korszakvlt felismersek s jtsok szlettek. A nemzetkzi tudomnyos vilg egyre nagyobb rdekldssel tekint az Al-Duna s a Krpt-medence irnyba, mert olyan smveltsg leleteire talltak, amelyek egyidsek vagy megelzik Mezopotmia leletanyagt. A Vaskapu krnykrl tbb mint nyolcezer ves kszobrok - fejek - kerltek el. A legnagyobb meglepetst azonban az 1963-ban a Maros menti Alstatrlakn elkerlt rsos tblcskk (23. kp) keltettk, melyek kora s eredetisge heves vitkat vltottak ki a vilg tudomnyos kreiben.

A hagyomnyosak gy vltk, hogy azok Mezopotmibl kereskedk rvn kerltek Erdlybe. Mikor kiderlt, hogy helyi agyagbl kszltek, akkor azt mondtk: egy mezopotmiai rstud vetdtt a Maros vlgybe, s ksztette a tblcskkat. De mikor a rdiizotp vizsglatok kzel htezer (7000) vesnek mutattk ki a cserepekkel azonos helyen tallt szerves anyagokat, akkor lecsitultak a kedlyek, mint a 19. szzadban, mikor Rawlinson szittya nyelvet ismert fl a sumrok nyelvben. A trgyilagos tudsok termszetesen figyelembe veszik a korszer vizsglatok eredmnyeit, s azok ismeretben fogalmazzk meg nzeteiket, llspontjaikat. Br meg kell jegyezni, hogy a nemzetkzi szakvlemny e krdsben tovbbra is megosztott. Figyelemre mlt azonban az orosz Borisz Perlov kzlemnye, melyrl Brczy Zoltn tudstott Tatrlaka zenete cmmel a kecskemti Forrs 1981. novemberi szmban. Perlov kzli, hogy a Szovjetuni Tudomnyos Akadmija Rgszeti Intzete Laboratriumnak sumerolgusa t pontba foglalta szrevteleit, megllaptsait. A kt els pontbl a kvetkezket tudhatjuk meg:


Kprs  23. kp. Az Alstatrlakn tallt kprsos cserepek  

"1. A tatrlakai tblcskk helyi eredet, szles krben elterjedt rsbelisg rendszeres darabjai.
2. Egy tblcska szvege hat si totemet sorol fel, amelyek megegyeznek a Dzsemdet Naszr sumer vrosbl szrmaz "listval", valamint a magyar Krs-kultrhoz tartoz temetsi pecsttel.".

Perlov szerint tbb szovjet sumerolgus tartja sibbnek a tatrlakai tblcskkat, mint a legrgibb mezopotmiai rsos leleteket. (Hasonlan vlekedik J.A.S. Evans az Archaeology 1977. mrciusi szmban a Trtnelem eltti idk jrartkelse Eurpban (Redating Prehistory in Europe cm rsban.) Ennek kapcsn rja Perlov;
"gy kik voltak Tatrlaka si laki, akik az i.e. 5. vezredben "sumrul" rtak, akkor, amikor a sumrok mg nem is lteztek?".
Az angol rgsz, Seton Lloyd szerint a sumrok mezopotmiai megjelensnek idpontjt a nyelvszek hatroztk meg, melyet a rgszeti leletek nem tmasztanak al. A nyelvszek az rsfeltall npet nevezik sumrnak, akik szerintk Kr.e. 3500 tjn kltztek a folyamkzbe. Ezzel szemben a rgszeti leletek nem mutatnak trsvonalat, azaz klnbsget a "jvevnyek" s a "helyben talltak" kztt. Az elkerlt leletek arrl tanskodnak - mondja Lloyd -, hogy a mezopotmiai rsbelisg a korai telepesek mveltsgnek egyenes fejldseknt alakult ki.

A legsibb mezopotmiai teleplsek kb. htezer vesek. E korban a Krpt-medencben magas mveltsgek virgoztak, s jelek szerint ez volt az erdlyi rsbelisg kezdetnek kora. Ha netn az rs Erdlybl kerlt Mezopotmiba a kezdet kezdetn, akkor annak nem szksgszer kvetkezmnye a rgszti leletekkel kimutathat trsvonal Jelen ismereteink szerint a Krpt-medence si npe volt az rs feltallja, s mert rsuk jeleiben s rendszerben megegyezik a korai sumr kprssal - mely kb. ezertszz vvel ksbbi -, arra mutat, hogy az nem nll vvmnya Mezopotmia stelepeseinek, hanem Erdlybl kerlt oda valamely ton. Ha a rgszet nem tud kimutatni szmottev bevndorlst, akkor lass beszivrgst lehet flttelezni.

Eurpa, de azon bell a Krpt-medence benpesedsnek trtnete csak az ghajlati viszonyok s alakulsok - valamint azok hatsa a nvny- s llatvilgra - figyelembevtelvel rthet teljessgben. Eurpt tbb eljegesedsi hullm rte az elmlt flmilli vben, mely kihatott fldnk ghajlatra. E tanulmny szempontjbl elgsges, ha az utols eljegesedst vesszk figyelembe, s az kivettjk Eurpa benpesedsnek trtnetre. A fldtan szakemberei szerint e jgkor mintegy 65 ezer v tartam volt, s kb. tizenktezer vvel ezeltt rt vget. Ezen idhatrok ltalnos szemszgbl nzve elfogadhatk Eurpra, de ha a Krpt-medence benpesedsnek trtnett szak- s Nyugat-Eurphoz viszonytva kvnjuk megllaptani, akkor a jgkor fels hatrnak idpontjt s az eljegeseds visszahzdst lesebb boncks al kell vetni.

 Az utols jgkor ideje alatt a Krpt-medence a jgtakar peremvidke, fagyos talaj, erds vidk volt. lland jgpncl csak a Magas-Ttra hegylnct bortotta. Ebbl kvetkeztetve jogosnak mutatkozik azon feltevs, hogy a Krpt-medence a lass flmelegeds bellta utn kt-, esetleg hromezer vvel is megelzte Eurpa szaki vidkeit a lakhatsg s az emberi ltfenntarts kvetelmnyeit illeten. Korunk szmtgpes kivettse a felmelegedst gyorsabb s lnyegesen rvidebb idtartamnak mutatja ki. A Times Atlas a jgtakar dli hatrt a Krptoktl j ezer kilomterrel szakra hzza meg.

 A Krpt-medenct krlvev hegylncolat is egy bizonyos vdettsget biztostott az lvilgnak. A felmelegeds kvetkeztben az olvad h s jg biztostotta a talaj nedvessgt, mely elsegtette a nvnyzet s llatvilg rohamos fejldst. A gyjtget, halsz-vadsz sember ott ttte fel telephelyt a legszvesebben, ahol az lelmiszer beszerzse - mondjuk egy-egy nagyvad elejtse - a legbiztosabb volt. A legbiztosabb ott volt, ahol a legtbb volt. A Krpt-medencben az sembernek tbb telephelyt megtalltk a jgkor utols szakaszbl, fleg melegviz forrsok kzelben.

 Ezen stelepesek termszetesen dlrl jttek egyre nagyobb hullmokban. Vonzotta ket a Duna-Tisza vidknek gazdag nvny- s llatvilga. Hogy milyen volt itt az let az jkkor hajnaln, azt az albbi idzet jl rzkelteti:
"A Krpt-medence volt a szarvasmarha legfontosabb eurpai hziastsnak gcpontja, mert a vad se itt lt a legnagyobb szmban. A bivaly vad formban az jkkor kezdetn jutott be e terletre, ... A juh hziastott formjban a Kzel-Keletrl kerlt be haznk mai terletre. A serts helyi seinek hziastst elssorban a Krpt-medencbl, fleg a bronzkorbl lehet kimutatni.". (Lszl: Vrtesszlstl Pusztaszerig.)

 
A fentiek alig hagynak ktsget afell, hogy a Krpt-medence az jkkorban Eurpa legsrbben, vagy egyik legsrbben lakott terlete volt. Ezrt a Krpt-medence nemcsak az llatok hziastsnak volt az egyik legfontosabb gcpontja, hanem Eurpa, de elssorban Kzp-Eurpa benpesedsnek is. Amint Eurpa a Krptoktl s az Alpoktl szakra fekv vidkei fokozatosan alkalmass vltak az emberi ltfenntartsra, gy ontotta npflslegt a Krptok koszorzta medence mindaddig, amg az reg fldrsz is benpesedett. Ezt kveten a vndorlsok, pontosabban a hdtsok irnyt egy-egy gazdag, de mr lakott terlet birtokba vtele hatrozta meg. Vagyis kezdett vettk Eurpa napjainkig tart kzdelmei.


Trkp.  24. kp. 1. Krs mveltsg, 2. Az alfldi vonaldszes ednyek mveltsge, 3 A dunntli vonaldszes ednyek mveltsge (Kalicz Nndor: Agyag istenek)  

Az jkkorban a Krpt-medencben hrom nagy mveltsgkr virgzott. A Krs mveltsg (Kr.e. V-IV. ezred) kiterjedt Erdlyre, a Duna-Tisza kznek nagyjbl a mai hatrtl dlre es rszre, Tiszntlon a Beretty-Krs vonaltl dlre, valamint a Duna-Drva szgletre. A Nagyalfld ettl szakra fekv terlete volt az alfldi vonaldszes ednyek mveltsge (Kr.e. IV-III. ezred), mg Dunntlon a dunntli vonaldszes ednyek mveltsge (Kr.e. IV-III. ezred) virgzott. Az utbbi leletanyaga megtallhat a Bcsi- s Cseh-medencn keresztl egszen a Rajna vidkig.
 
A mezopotmiai hatsok leginkbb a Krs mveltsg leletanyagn figyelhetk meg, br egyes jelek arra mutatnak, hogy a kapcsolat ktirny volt. Ez egybknt, ha nem is olyan mrtkben, elmondhat az alfldi vonaldszes ednyek leletanyagrl is. E mveltsgkrbl elkerlt termkenysgi valls istenni szobrocski szleskr elterjedsrl tanskodnak. E ni istensgek alstestre bekarcolt hromszg (25. kp.) a termkenysg, az anyasg s a n fogalmnak nemzetkzileg elfogadott jele volt. Ilyen szobrocskk klnbz kllemmel, de azonos jelekkel s rtelemmel nagy szmban kerltek el Mezopotmiban, Krta szigetn s szernyebb szmban a Krpt-medencben.

Istennk.  25. kp. Istennk a nisg jelvel. 1. Uruk, 2. Kknydomb, 3. Krta-sziget  

A msik figyelemre mlt jel volt az jkkorban a nagy M alak jel, melynek szerept, rtelmt a nemzetkzi szaktudomny nem ismeri. Nagyon nyoms oka lehet annak, hogy e jel megmaradt a sokkal ksbb kialakult latin bc M betjnek, st, nagyon hasonlt a magyar rovsrs M betjre is, mely aligha lehet a vletlen jtka. Inkbb arra kell gondolni, hogy e jel olyan fogalomnak, vagy egynnek volt a jele, melynek, vagy akinek kiemelked trsadalmi szerepe volt. Pldul valamely istensg m hanggal kezdd neve, vagy az anyasggal kapcsolatos sz, mely maradandnak bizonyult, olyannyira, hogy jele a ksbbi bckben is megmaradt az m hang betjnek. Elkpzelhet, hogy ez is az anyasg fogalmnak egy msik jele volt. Az M jel kt fels szge jelkpezheti a ni melleket, az alsszg a szemremtestet, mg a kt fggleges a lelg karokat. A latin Mater, a nmet Mutter, az angol Mother s magyar MaMa szk, mint az anyasg kifejezi is, ezt ltszanak altmasztani.

Istennk.  26. kp. A kprs hromszgnek s hrmas halmnak tfejldse a sumr krsba  

Istennk.  27. kp. A szolnoki gabonatrol edny nyaktredke  

E szempontbl nagyon rtkes ednytredket riz a szolnoki Damjanich Jnos Mzeum killtsa. E leleten (27. kp) az M alak jel s a hromszg egybe van szerkesztve, melynek bizonyra bvebb mondanivalja van. Az M alak jel fltt s rszben annak V szgben, az emberi arc hrom szerve lthat: kt hromszg alak bekarcolt szem, a vzszintesen bekarcolt szj, s az agyagbl kidombortott orr. Az arcot hromszgbe zrja az M alak jel V szge s az arc fltti vzszintes dsztvonal. Amint korbban emltettk, a hromszget, mint az anyasg, nisg jelt hasznltk a ni istensg, nagyasszony fogalmnak rsra, kifejezsre. Ezek szerint a hromszgnek s a nagy M alak jelnek azonos rtelme lenne. Krds: Ha igen, akkor mirt szerkesztettk a kt kpjelet egybe? Tovbb. Mrt nem ismertk ezt fl a szakma tudsai? Hiszen az lvonalbeliek mind beszlik a latin, nmet, angol nyelvet. Brmily meggyznek mutatkozik is a nagy M jel imnt elterjesztett rtelmezse, azt kell mondani, "ms megolds is elkpzelhet".


Lehetsges, hogy valamely istensg neve rejtzik a nagy M jel mgtt, de a krdst az teszi igazn izgalmass, hogy npnevnk: magyar is e hanggal, betvel kezddik. Az igazsg az, hogy nincs meggyz, minden ktsget kielgt ismeretnk npnevnk eredetrl. Korbban sz esett arrl, hogy nmelyek npnevnk kialakulst Kr.e. ezredre, az "urli shazba" teszik. Msok az arab fldrajztuds, Ibn Ruszta M.dzs.gh.r fljegyzsben ltjk a megoldst, hozzteszik azonban, nem lehetetlen, hogy e mssalhangzk mgtt a baskrok egyik npneve: madzsghr rejtzhet. Amint ltjuk, a madzsghr szban megvan minden jegyzett mssalhangz, s nincs is tbb a kellettnl. Ezzel szemben a magyar sz rshoz felesleges a dzs vagy gh. Az is elkpzelhet, hogy valamely madzsghr npcsoport csatlakozott rpd nphez, s taln az vreikkel rtett szt Julin bart hungrul.

 
A Megyer nemzet (trzs) nevbl val eredeztetssel se llunk jobban. Ha alaposan tgondoljuk az lmos nagyfejedelem ltal ltrehozott nemzetszvetsget, akkor azon felismersre kell jussunk, hogy e szvetsg nem lehetett nvadja az jonnan ltrehozott kzssgnek. lmos a vrszerzdssel szentestett nyolc fggetlen nemzet szvetsgt hozta ltre, a Krpt-medence elfoglalsa cljbl, amikor egy kzs npnv gondolata szba se jhetett. Ezt az akkori idk bszke, szabadszellem eszmeisge egyszeren kizrta. Nv s nemzetisgk szerint a szvetkezk a kvetkezk voltak: Megyer, Jen, Tarjn s Gyarmat szabr, Kr s Keszi onugor, Krt kktrk, Nyk barszil(?). Ebbl lthatjuk, hogy a szabr nemzeteknek se volt egysges npneve. Hangslyozzuk, hogy a szvetkezk fggetlen nemzetek s nem trzsek voltak. (Ezt a 18-19. szzad tlfttt, lertkel tudsai vltk gy.) Ez nmagban ugyan nem zrja ki az azonos nyelvsgnek lehetsgt, de kizrja az azonos npnevet. Nyelv szerint is legalbb kt rszre oszlott. Lehetsges, hogy a szabrok magyarul beszltek, mg a tbbiek a trk nyelvnek valamely vltozatt.

 Ami a nvadst illeti a Krpt-medencben, lmos "honfoglali" esetben gy mutatkozik, hogy ama bizonyos trvnyszersg, miszerint a hdtk a nvadk, csorbt szenvedett. Erre a legjobb pldnak a bolgrokat hozzk fel, akik meghdtottak egy nluknl nagyobb llekszm, szlv nyelv alaplakossgot, minek kvetkeztben elvesztettk trk nyelvket, de megtartottk npnevket. Igen, csakhogy a bolgr esemnyek mskpp, nem lmos nphez hasonlan zajlottak le. Az utrigur s kutrigur hunok szvetsgbl 626-ban jtt ltre a Bolgr Knsg a Fekete-tenger szak-keleti partvidke feletti trsgben. A 670-es vek msodik felben jelentek meg az Al-Duna vidkn. gy teht tven v - ami nem nagy id ugyan - llt rendelkezskre ahhoz, hogy egysges npnevk kialakuljon. Ezzel szemben lmos npnek szvetsge nhny vvel a "honfoglals" eltt trtnt.


Istennk.  28. kp. Az egyiptomi istenn  

Trjnk vissza npnevnk kialakulsnak esetleges gykereihez. A Larousse Vilgmitolgia (World Mithology) cm knyvben tallhat a kp, amely egy ni istensget brzol (28. kp). A szobrot az egyiptomi smveltsget alapt np alkotta a Nlus sarbl. Megmutattam e kpet Hegeds Gyrgynek, aki tizent vig foglalkozott az egyiptomi kprssal s nyelvvel, mondvn: E szobrot oly jellegzetes kartartssal alkottk, hogy azzal bizonyra mondani akartak valamit, csak el kell olvasni. Gyuri bartom, nem kis meglepetsemre, a kvetkezkpp olvasta a szobrocska mondanivaljt: "A makarok", azaz "A magyarok". A sas-fej az "a" hang s bet jele, a kezeket a becsukott ujjakkal lehet kl-nek vagy marok-nak olvasni, a karokat pedig karok-nak. De mert kprsrl, s nem betrsrl van sz, gy a jellt fogalmakbl azon rtkeket - szkat, sztagokat - hasznljuk, melyek sszeolvassval rtelmes mondatot kapunk. Meg lehet ksrelni, pldul az a, az kl s a karok sszeolvasst, de ezek sszeolvassval nem kapunk rtelmes mondatot. Mg az a, a marok szbl a ma sztagot kapcsoljuk a karok-hoz, gy: makarok. A makarok! Ehhez olvassuk a szobrocskt Isten vagy Nagyasszony rtkkel, akkor A makarok Istene vagy A makarok Nagyasszonya olvasatot kapjuk. A kprs, vagyis fogalomrs sajtossga, hogy nem mindig lehet betrs szerinti olvasatot kapni. A szobrocskn lthat testrszek neveiben a gy hang nem szerepel, teht a magyar sz rshoz csak a markot vagy markol, s a karok szkat hasznlhattk. Nos, de van-e ezen olvasatnak valamilyen tmasztka?

Vegyk pldul Richard H. Wilkinson Az egyiptomi mvszet olvassa (Reading Egyiptian Art, Thames and Hudson, 1992.) cm munkjban feltntetett, idevg kpjeleket:

A jel rtke a ka, mg a kz becsukott ujjakkal Clenched Hand, amely rtke khefa lenne, de nagyon fontos rokonrtelme a "grasp"=markol, vagy amem; "seize"=elfog. Az elz oldalon egy kpet (29. kp) kzl, melyen egy ktelet t emberi kz markol. rtelme teht; grasp = markol, magyarzza Wilkinson. Ezek szerint a jellt fogalmak magyar rtelmezse helyesnek mutatkozik. A ka pedig kar vagy karok, mert mindkt kar jelezve van.


Markol!.  29. kp. "grasp = markol  

A tbbes szmot az egyiptomiak is, mint a magyar a k-val fejeztk ki. Kr, hogy az egyiptolgusok nem beszlnek magyarul. Hegeds mondja, hogy nmely egyiptolgus munkjban olyan vlemny is van, mely szerint az smveltsget alapt np egy Netra nev foly melll vndorolt el, s a Nlus mentn tallt npeket megtantotta makaru imdkozni. Eszerint ezen si np makar-nak, magyar-nak nevezte nmagt mr 5500 vvel ezeltt. Megvizsgltuk a rendelkezsnkre ll fldrajzi trkpeket, s kerestk, hogy hol tallhat Netra nev foly. Az szaki-Krptokban ered Nyitrn kvl, a szban jhet trsgen bell nem talltunk.
 
 Vmos-Tth Btor a Nyitra-Beszterce cm tanulmnyban emlt egy Nyitra nev folyt j-Guineban. Nem valszn azonban, hogy az Egyiptom si npe onnan indult volna el. Ellenriztk a magnhangzs vltozatokat is: Natra, Nitra, Notra, Nutra. Ilyen neveket se talltunk. Nem lehetetlen teht, hogy az egyiptomi smveltsget alapt np a Nyitra melll indult el. Az is elkpzelhet, hogy van valahol egy Netra nev rok vagy patak, amely a rendelkezsnkre ll trkpeken nincs feltntetve.
Tomory Zsuzsanna a Magyar - Angol szeredet cm dolgozathoz Nagyernyei Szab Zoltn rt elszt, melybl megtudjuk, hogy a Nlus mentn a Krisztus szletse utni szzadokban lt egy "makourai" np, s ltezett egy "Makourita" kirlysg. Ime:

"M-K-R npnv-jells fordul el a korai korban -Afrikban.(Geography IV.2.19. Monneret de Villard, 1938:92); Ptolemy a Kr.u. 2.sz.-ban a Nlus nyugati oldaln lak "Makourai" nprl s Makourita kirlysgrl r; Makouria a Kr.u. V. sz.-ban a Nlus 3. s 5. vzesse kztt, a Nlus mindkt partjn -Dongola fvrossal Nobata-ban volt. (Chistopher Ehret s Merrick Posansky: The Archaeological and Linguistic Reconstruction of African History. Univ. Of California Press, Berkeley, CA., 1981/2.pp.12-52.)"
Ezen ismeretek birtokban megksrelhetjk a szolnoki ednytredk kt jelnek, a nagy M alak jelnek s a hromszgnek az olvasatt. E cserpdarab az alfldi vonaldszes ednyek szaklhti csoportjbl val, amely a Nagy-Alfldn Kr.e. 3500-3200 kztt virgzott. Teht e lelet is, mint az egyiptomi szobrocska kb. 5500 ves. Amennyiben a Nlus vidkre vndoroltak valban a Krpt-medencbl indultak el, s magyarnak neveztk magukat, akkor felteheten a kt jel sszeolvassa az egyiptomi szobrocskval azonos fogalmat rktett meg.
 
Az M jel a magyar npnv, a hromszg pedig Isten vagy Nagyasszony rtkkel olvasand. Ebben az esetben is megkapjuk a Magyarok Istene vagy a Magyarok Nagyasszonya olvasatot. Ez pedig megerstheti az Anatlibl elkerlt szl anya szobrnak magyar olvasatt, mint szlfld, s azt, hogy ezen si np nyelve a magyar volt. E szoborral (17. kp) kapcsolatban megemltettk, hogy az oldalnzetbl ksztett kpen az M alak jel is lthat. gy teht a mondanival tovbb bvlhet: Magyar szlfld? Ht nem csodlatos? Ezen olvasatok helyessge termszetesen nem llthat, de az igen, ha a jelzett fogalmakat sszeolvassuk, rtelmes magyar mondatokat kapunk, mg az angol vagy nmet nyelv segtsgvel ez nem lehetsges.

Cserp.  30. kp. Az M jeles cserp Urukbl  

A szolnoki cserpdarab egy gabonatrol edny nyaka volt, amelyen apr bekarcolsokat is ltunk. Az istensg, a nagyasszony fogalmt jell hromszgbl hullanak al. A mezgazdasg gpestse eltt a parasztok kzzel szrtk, vetettk el a magot. Az ednytredken teht a lendl kzbl fldre hull magvakat ltjuk. Minden bizonnyal az Isten ldst krtk a vetsre, a j termsre. A nagy M alak jelrl mg tudnunk kell, hogy a mezopotmiai Uruk mveltsg Szem templomban tbb ezer, e jellel elltott cserepet (30. kp) talltak. Az Uruk mveltsg Kr.e. 3200-zal kezddtt, teht akkor, mikor a szaklyhti befejezdtt. Elkpzelhet, hogy a nagy M alak jel is, mint korbban a kprs a Krpt-medencbl kerlt Mezopotmiba? Amennyiben igen, gy ezt is a ktirny kapcsolat tanjnak kell tekintennk.
 

Ednyek.  31. kp. A btyklbas ednyek  

Vannak mg tovbbi rdekessgek is, amelyeket nyelvnk krpt-medencei sisge mellett szlnak. Itt van pldul lbos ednynk neve. Vajon honnan kaphatta nevt? Vajon mi az rtelme e sznak: lbos? Vajon milyen si e sz? A Szolnoki Mzeum jkkori leletkilltsa kztt btyklbas ednyeket (31. kp) is ltunk, melyek a Krs mveltsgbl valk (kb. 6000 vesek), s Szajol-Felsfldn kerltek el. Egy msik bronzbl kszlt, "emberi lbakon" ll edny Knszentmrtonrl val, s kb. 3300-3400 ves. A magyar psztoroknak taln a mai napig vannak ntttvasbl kszlt hromlb ednyeik, melyet a parzs fl helyeznek, hogy telket megsssk vagy megmelegtsk. A lbos ednynknek mr nincs lba, de megtartotta si nevt, s e nvnek ma is rtelme van, ha ismerjk a trtnett. Bizonyra ms npeknek is volt hasonl ednyk. Nzzk teht, hogy a nmet, az angol, a spanyol s a latin nyelvben tallunk-e sszefggst a lb s a lbos neve kztt? Lbnak nevezzk egyttesen a lbfejet, a lbszrat s a combot:
 

Ednyek. 

 

 

32. kp. Az "emberi lbakon" ll edny  
Magyar : lb lbfej lbszr lbas
Nmet : Bein Fusz Unterschenkel Kochtopf
Angol: : leg foot shin pan
Spanyol : pierna pie pierna cacerola
Latin : pes   crus

patella


A bemutatott ngy nyelv egyikben se mutatkozik sszefggs a lb s a lbos-lbas neve kztt. gy ltszik ilyen "vletlenek" csak a magyar nyelvben vannak. Most lpjnk idben egy nagyot elre, Kr.u. 359-be, mikor II. Konstantinus rmai csszr Aciminkumban (Szirmium kzelben, Belgrdtl keletre a Szva-mentn) beszdet mondott a meghdtottaknak, akikre nagyon slyos adterheket rtt ki. A kiszolgltatottakat szerette volna meggyzni jindulatrl, de mikor azt mondta, hogy adkat fizetni kell, akkor egy polgr a csszr irnyba hajtotta csizmjt, s azt kiltotta: "marha, marha". E trtnetet Ammianus Marcellinus rta le a Rerum Gestarum cm mvben. (XIX. 11. fej. 10. szak.) Ki lehetett az, aki 1641 vvel ezeltt a Szva dli partvidkn, Belgrdtl keletre a rmai csszrnak azt kiltotta: marha, marha? Ez szintn a Krpt-medence alaplakossgnak magyar nyelvisge mellett szl.


Az elzekben elmondottakat sszegezve az mutatkozik a legvalsznbbnek, hogy: Mezopotmia, Egyiptom s a Krpt-medence stelepes fldmves npnek a sztvlst valamikor a jgkort kvet ezredekben kell keresni. E np kzs shazja valszn a mai Trkorszg s szak-Szria lehetett. Legalbbis a npvndorlsok, helyesebben taln terjeszkedsek tvonalbl, az ghajlati viszonyok alakulsbl s a rgszeti leletek alapjn is erre lehet kvetkeztetni. Ez azonban semmit se von le a mezopotmiai sumrnek nevezett s az egyiptomi stelepes np magyar vonatkozs hagyatknak rtkbl. Ha ugyanis ezen si npek nyelve valban magyar volt, akkor rsos hagyatkuk felbecslhetetlen rtk a magyar nyelvi s szellemi mveltsg kincsestrban. Hiszen ezen rsok a magyar nyelv salakjt rktettk meg. Mezopotmia s a Krpt-medence legsibb kprsos leleteinek hasonlsgt a nemzetkzi szaktudomny is elismeri.

 A magyar s sumr nyelv kzeli rokonsgt vagy ppensggel azonossgt nem kisebb tudsok, mint Rawlinson, Lenormant, Sayce, stb. mr a XIX. szzadban megllaptottk. Ezt erstettk meg a XX. szzadban Varga Zsigmond, Gosztony Klmn, Gtz Lszl s msok. A jvben nagyobb figyelmet kell fordtani a krtaiak nyelvre, mert Gordon Childe szerint k is e mveltsgkrbe tartoznak. Ez vonatkozik Anatlia, vagyis a mai Trkorszg jkkori leletanyagra is, amelyek magyar szempontbl nagyon rtkes ismeretanyagot tartalmazhatnak. Erre utal a termkenysgi valls istennjnek lehetsges magyar olvasata is: szlfld. Mindezt figyelembe vve azt kell mondani: a Krpt-medence, Mezopotmia s Egyiptom stelepes npe nem szrmazhatott egymstl, hanem egy snp egymstl elvlt tagjainak tekinthetk, teht testvrnpek voltak. Ezt hirdette egybknt Magyar Adorjn is.

 
Nemzeti szempontbl tudni kell, hogy a magyar szrmazstudat j megfogalmazsnak kort ljk, mely nlkl a nemzeti nismeret s nbecsls mankkon jr. A finnugor szrmazstudatot mg nem adtuk fel, a sumrt mg nem fogadtuk el. Amennyiben az e tanulmnyban elterjesztettek az elkvetkez vtizedekben igazolst nyernnek, gy a jelen bizonytalansg szerencssnek is mondhat. Kr lenne a finnugor tvtant felcserlni a sumr, az egyiptomi vagy akr az ujgur szrmazstudattal, ha azok legfljebb csak rszletigazsgnak bizonyulnak. Az tmeneti idt arra kellene hasznlni, hogy sszegyjtsk mindazon nyelvi, embertani, rgszeti s mveltsgi adatokat, amelyek kirtkelt eredmnyeire szilrd s megbzhat alapokon ll eredet- s shazatudatot pthetnk. Ennek alapkvetelmnye, hogy megszabaduljunk a belnk jegesedett tantl: valahonnan jttnk. Igen, jttnk! De mikor? Ez nagy klnbsg!

 
.

 

  

                          

       

      

           

         

 szesen: 657.cikk.    

   

 
.

                       

 

    

 ArdviSura Anahita          

             

                     

 

       

 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.