Bevezet�

A magyars�g eredet�nek t�rt�net�t m�r sokan kutatt�k, �s eredm�nyeik f�ny�ben meg is �rt�k. Az �shaz�t is saj�t megl�t�sai, �szrev�telei �s a rendelkez�s�re �ll� adatok alapj�n jel�lte ki minden kutat�. S mert a kutat�k felk�sz�lts�ge �s a rendelkez�s�kre �ll� anyag lehet m�s �s m�s, kikerekedett egy olyan �shazak�p, amely a magyars�g b�lcs�j�t a f�ldkereks�g legk�l�nb�z�bb pontjaira helyezte. Ezen t�l e tanulm�nyok b�velkednek meglepet�sekkel, fordulatokkal, melyek alapjaiban rend�tik meg kor�bbi vagy jelen ismereteinket. Sokak gondolat�ban tal�n f�l is mer�l a k�rd�s, �s joggal: mint lehet egy n�p m�ltj�t oly sokf�lek�pp meg�rni, mint a mi�nket, magyarok�t? Hogyan fordulhattak meg �seink a vil�g egym�st�l oly t�voli pontjain, mint azt a kijel�lt "�shaz�k" jelzik? Ha �ttekint�nk az eredet�nk �s �shaz�nk k�rd�seit boncolgat� tanulm�nyok rengeteg�n, arra d�bben�nk r�, hogy az el�nk t�rul� k�p sokkal ink�bb hasonl�t egy mezei vir�gokb�l k�t�tt csokorhoz, mint egy n�p val�s�gos t�rt�net�hez.

M�gis azt kell mondani, hogy az e tanulm�nyokban le�rtak, ha nem is eg�sz�kben, de r�szleteikben beilleszthet�k n�pi, nemzeti t�rt�net�nk valamely szakasz�ba. E tanulm�nyok javar�szt se �nmagukban, se egy�ttesen nem alkotj�k a magyar m�lt eg�sz�t, mert figyelmen k�v�l hagytak egy alapvet� t�nyez�t. E t�nyez� nem m�s, mint maga a k�zn�p, mely alap alkot�eleme minden t�rsadalomnak, s melynek jelent�s�g�t a t�rsadalmak �s m�velts�gek kialakul�s�ban a tudom�ny csak napjainkban kezdi figyelembe venni.

A korai kutat�k csaknem kiz�r�lag �rott forr�sokra �s �l� sz�jhagyom�nyokra t�maszkodtak. Ismeretes, hogy a m�lt kutat�s�ban megvan mind a kett�nek a maga helye �s �rt�ke, mint ahogy megvan a fogyat�koss�ga is. A kiz�r�lag csak �rott k�tf�kre alapozott munk�kat az egyoldal�s�g jellemzi, hiszen maguk a k�tf�k is egyoldal�ak. Az egyoldal�s�g t�bb szempontb�l is kimutathat�. Ez�ttal azonban csak a k�zn�ppel kapcsolatos n�h�ny fontosabb fogyat�koss�got �rdemes megeml�teni.

E k�tf�k�n gyakran �rz�dik az elfogults�g, a fel�letess�g, s�t esetenk�nt a tudatos ferd�t�st�l se riadnak vissza. A legs�lyosabb hi�nyoss�gaik azonban m�gsem ebben keresend�k, hanem abban, ami kimaradt bel�l�k, vagy amit �ppen csak megeml�tettek. A korai sz�zadokban, ezredekben ugyanis meg�nekl�sre, f�ljegyz�sre m�lt�t ink�bb csak karddal �s �jjal lehetett cselekedni, verejt�kkel nem. �gy �rthet�, hogy a mindenkori nagyobb t�megeket k�pez� k�zn�p t�rsadalmi szerep�nek jelent�s�ge rendszerint figyelmen k�v�l maradt. L�t�kr�l legink�bb azon h�rad�sokb�l tudunk, melyek arr�l sz�molnak be, hogy ez vagy az az uralkod� vagy orsz�g h�ny t�zezres, sz�zezres hadsereget �ll�tott ki. Tov�bb� azt is �rdemes figyelembe venni, hogy e f�ljegyz�sek ugyan a l�tottakat, tapasztaltakat �s hallottakat �r�k�tett�k meg, m�gse tekinthet�k a mai �rtelemben oknyomoz� szakdolgozatoknak. Ez viszont semmit se von le �rt�k�kb�l. Csup�n tudom�sul kell venni, hogy nem lehet e forr�sokra oly kiz�r�lagoss�ggal �s fenntart�s n�lk�l t�maszkodni, ahogy a tudom�ny azt eddig tette. Ezt egy�bk�nt a nyugati forr�sokban lelhet� magyar vonatkoz�s� f�ljegyz�sek elfogults�ga sokszorosan indokoltt� teszi.

A sz�jhagyom�nyokr�l tudni kell, hogy az id�k m�l�s�val ism�telten �r�k�lt t�rt�net sz�nez�d�tt, s esetenk�nt �ppen a l�nyeg mos�dott, halv�nyult el. Biztosak lehet�nk azonban abban, hogy rendszerint igaz t�rt�netet takarnak, de felhaszn�l�sukat �vatosan kell kezelni. Felel�s kutat� csak akkor �p�thet r�juk, ha k�pes volt kibontani a t�rt�net magv�t, esetleg egy�b forr�ssal is al� tudja t�masztani.

Az ezernyolcsz�zas �vek m�sodik fel�ben az eredet- �s �shazakutat�s ter�let�n el�t�rbe ker�lt, majd pedig kiz�r�lagoss�got v�vott ki mag�nak a nyelv�szet. Eredm�nye az lett, hogy nem csak a nyelveket, hanem a n�peket v�rs�gileg is nyelvi alapon rokon�tott�k. �gy v�lt a magyars�g a Nyugat-Szib�ri�ban �l� mongoloid n�pek v�rrokon�v�, s a vid�k, ahol �lnek, �shaz�j�v�. A nyelv�szetnek megvan a maga �rt�ke a m�lt kutat�s�ban, mint ahogy megvan a fogyat�koss�ga is. A nyelv�sz ki tudja mutatni a k�t, esetleg t�bb nyelv k�z�tti rokons�got, de azt, hogy e az nyelveket besz�l� n�pek hol �s mikor tal�lkoztak, �r�sos eml�kek hi�ny�ban vagy m�s tudom�ny�gak seg�ts�ge n�lk�l nem tudja meghat�rozni. Figyelembe kell venni teh�t a tudom�ny�gak egym�sra utalts�g�t.

E dolgozat c�lja, hogy bemutassa, esetleg beillessze az elfelejtett f�ldm�ves k�zn�p t�rt�neti szerep�t a magyars�g kialakul�s�ban. E pontn�l meg kell eml�teni Marjalaki Kiss Lajos nev�t �s munk�ss�g�t. � volt, aki tal�n a legink�bb figyelembe vette a K�rp�t-medenc�ben tal�lhat� f�ldrajzi �s helys�gnevek �si eredet�t �s sz�v�ss�g�t. M. Kiss �gy v�lte, hogy ezen �si nevek csak az�rt maradhattak meg a sz�zadok, ezredek sor�n, mert az �si n�p is megmaradt. Teh�t a folytonoss�g leg�kesebb tan�i. E felismer�s�t 1929-ben tette k�zz� Anonymus �s a magyars�g eredete c�m� tanulm�ny�ban. E munka 1991-ben ker�lt a kezembe, s meglepett M. Kiss �s a magam felismer�sei k�z�tti nagy hasonl�s�g, b�r M. Kiss �gy v�li, hogy az "ugor", azaz a magyar nyelv� k�zn�p a szitty�k �s szarmat�k v�ndorl�sa sor�n "sodr�dott" a K�rp�t-medenc�be.

Kiket kell �seinknek tekinten�nk? �seinknek kell tekinten�nk mindazon n�peket, melyek a K�rp�t-medenc�ben v�gleg megtelepedtek, mert v�r�k ereinkben csordog�l. Ezek k�z�l a legfontosabbak: �rp�d n�pe, az avarok, kor�bban a hunok �s szitty�k, �s az �stelepes f�ldm�ves k�zn�p, melyre az el�bbiek hatalma �p�lt. E k�rd�sek megvil�g�t�s�val k�v�nunk hozz�j�rulni a magyars�g eredete �s �shaz�ja rejt�ly�nek megold�s�hoz. E k�rd�s t�rgyal�sa el�tt azonban tekints�k �t r�viden a fontosabb �shaza- �s sz�rmaz�selm�letek k�r�li tudnival�kat.

A finnugor sz�rmaz�selm�let �s kialakul�sa

A magyar �s ugor nyelvek k�z�tti rokons�gr�l m�r a XV. sz�zadb�l vannak eml�t�sek. Egyesek r�viden-hosszan t�rgyalj�k is e t�m�t munk�ikban. Az els� jelent�s m�rf�ldk�vet Sajnovics J�nos szerzetes helyezte el a finnugrisztika orsz�g�tja ment�n. Sajnovics az 1760-as �vekben a lappok f�ldj�re utazott csillag�szati megfigyel�sek c�lj�b�l. Ott tart�zkod�sakor megtanulta a lapp nyelvet, s arra figyelt f�l, hogy az rokon von�sokat mutat a magyar nyelvvel. �szrev�teleir�l m�g hazat�rte el�tt, 1770-ben, D�ni�ban egy latin nyelv� tanulm�nyt adott ki: Demostratio idioma hungarorum et lapponum idem esse c�mmel, melyet az akkori magyar �rtelmis�g z�me nagy meglepet�ssel �s m�ltatlans�ggal fogadott. A k�s�bbiek sor�n nyelv�nk m�vel�i v�llalt�k volna az atyafis�got a "halzs�ros rokonokkal", de nem tudtak belenyugodni a nyelvrokons�g gondolat�ba. J�kai M�r ekk�pp v�lekedett a k�rd�sr�l:

A kardforgat�k viszont a nyelvrokons�ggal egyeztek volna ki, de ann�l hevesebben tiltakoztak a v�rrokons�g lehet�s�ge ellen. Sajnovics munk�j�nak azonban van enn�l figyelemre m�lt�bb von�sa is. M�g a finnugrist�k, mint fontos alaptanulm�nyt emlegetik, magyar nyelvre azonban a mai napig nem ford�tott�k le �s nem adt�k ki. Vajon mi�rt? Egyesek szerint az�rt, mert Sajnovics tanulm�ny�ban nemcsak olyan adatok vannak, melyek a finnugor rokons�got t�masztj�k al�, hanem b�ven akadnak olyanok is, melyek azokat c�folj�k. Megjegyezend� az is, hogy Sajnovics munk�j�nak �s munk�ss�g�nak nem jutott fejezet A finnugor �shaza nyom�ban (ifj. Kodol�nyi J�nos v�logatta �s szerkesztette. Gondolat, 1973.) c�m� m�ben sem. A m�sodik m�rf�ldk�nek Reguly Antal munk�ss�ga sz�m�t, mintegy h�romnegyed sz�zaddal k�s�bb. Reguly 1819-ben Zircen sz�letett, ahol iskol�it is v�gezte. Jogi tanulm�nyai befejez�se ut�n eur�pai k�r�tja alkalm�b�l Sv�dorsz�gba is ell�togatott, ahol megismerkedett a magyar �s finn nyelv rokons�g�nak k�rd�s�vel. Ez nagy hat�ssal lehetett Regulyra, mert nyomban Finnorsz�gba utazott, melyet bej�rt, mik�zben megtanulta a finn nyelvet. Itt hallott �zsiai nyelvrokonainkr�l, s elhat�rozta, hogy azokat k�sedelem n�lk�l f�lkeresi. Meg is tette a sz�ks�ges el�k�sz�leteket, de m�g miel�tt elhagyta Finnorsz�got, ell�togatott Lappf�ldre is. Reguly 1841-ben �rkezett Szentp�terv�rra, onnan 1843-ban Moszkv�n kereszt�l Novgorodba utazott, majd folytatta �tj�t a finnugor n�pek sz�ll�ster�letei ir�ny�ba. Azokat 1845 v�g�ig bej�rta, k�zt�k a vogulok �s osztj�kok f�ldj�t is. 1846-ban �rkezett vissza Szentp�terv�rra, ahol elk�sz�tette az Ob-vid�ki ter�letek t�rk�p�t. R�viddel az 1848-as szabads�gharc kit�r�se el�tt �rkezett haza. Nyomban hozz�fogott az �sszegy�jt�tt anyag f�ldolgoz�s�hoz, melyben betegs�ge er�sen h�tr�ltatta. Legnagyobb lelkes�t�je �s t�mogat�ja Hunfalvy P�l volt. � adta ki Reguly A vogul f�ld �s n�p c�m� munk�j�t a szerz� 1858-ban bek�vetkezett hal�la ut�n. Nem lehet tudni, milyen nyomot hagyott e munk�n Hunfalvy megsz�llott finnugrizmusa.

Az 1848-49-es szabads�gharc buk�sa ut�n �j korszak kezd�d�tt a magyar tudom�nyos �s szellemi �letben. Ami addig az alkot� �s szabad szellem v�vm�nya volt, az a nemzetet elnyom� idegen hatalom kiszolg�ltatottja lett. A Bach-terror nemcsak a magyar politikai �s gazdas�gi �letet k�t�tte g�zsba, hanem zsarnoka lett a szellemi �letnek is. A Habsburg-h�z m�r sz�zadok �ta dolgozott a magyars�g megt�r�s�n, bekebelez�s�n, ami addig nem siker�lt. A lelkes mag�nkutat�k �ltal f�lt�rt �s kimutatott nyelvi rokons�g - a magyar �s alacsony m�velts�g�, "primit�v" n�pek nyelve k�z�tt - viszont kiv�l� politikai, szellemi fegyvernek bizonyulhat a magyar nemzettudat kim�vel�s�nek megakad�lyoz�s�ra, ha e mer�nyletet tudom�nyos mezbe �lt�ztetik. B�csben nem is k�slekedtek. A Sz�chenyiek alap�totta Magyar Tudom�nyos Akad�mi�t (MTA) megt�lt�tt�k bachnyelv�szekkel, akik a nyelvrokons�gra hivatkozva meg�rt�k a magyars�g "t�rt�nelm�t" a b�lcs�t�l a kopors�ig. Kimutatt�k: a magyars�g a legelmaradottabb, legm�veletlenebb n�pek csal�dj�ba tartozott, m�g r�viddel a "honfoglal�s" el�tt is a hal�sz-vad�sz �letm�d szintj�n tengette �let�t. �seink Eur�pa r�mei voltak. A halakat �s vadakat az �j haz�ban m�r kev�sb� szerett�k, de ann�l nagyobb kedv�nk telt "b�k�s" kereszt�ny szomsz�daink kirabl�s�ban, akik v�gt�re is megszel�d�tettek benn�nket. A magyar nyelv se m�s, mint f�leg szl�v, t�r�k �s germ�n nyelvekb�l - na meg egy j� adag "ismeretlen" eredet� sz�b�l - szedett-vedett t�kolm�ny, s ami ezek egyik�hez se tartozik: az "finnugor" - mondt�k �s mondj�k. Kis�t�tt�k, hogy a magyar nyelvben egyetlen magyar t�sz� sincs.

Szab� Dezs� v�lem�nye se volt jobb a finnugor nyelv�szetr�l, vagy ak�r a nyelv�szekr�l. �me k�t id�zet az �leteim c�m� m�v�b�l: "Most eltekintve a felhozott esetleges p�ld�kt�l, �gy l�tom, hogy az eg�sz finnugor nyelv�szet egy vak sik�torban mozog. �s m�ig is megd�nthetetlenre alakult ki bennem az a meggy�z�d�s, hogy a magyaroknak fajilag semmi k�ze sincs a finnugor n�pekhez." A k�vetkez� bekezd�sben pedig az al�bbiak olvashat�k: "De m�ig is meggy�z�d�sem, hogy a magyars�gnak �s a magyar nyelvnek sz�rmaz�s�t �s m�ltj�t eg�szen m�s strat�gi�val kellene kutatnunk. Az, hogy egyes szem�ly, b�rmily okb�l, finnugor nyelv�sz lesz, l�t, amit l�t, nem l�t, amit nem l�t a maga elhat�rolt horizontj�ban: nem jelenthet utat a teljes megismer�s fel�." (�leteim, Kriterion. Bukarest 1982. I. k�tet. 648. oldal.) Az id�zetteket �rt�kelje ki az olvas�. Meg kell azonban jegyezni, hogy Szab� Dezs� is megeml�ti; bab�r csak annak terem, aki ebben a "vak sik�torban mozog".

Nos, e nyelv�szg�rda f�tollnoka Hunfalvy (Hunsdorsfer) P�l volt, akir�l joggal elmondhat�, hogy saj�t meggy�z�d�se ellen�re igyekezett a sz�l ir�ny�ba tudom�nyoskodni. Hunfalvy ugyanis az ezernyolcsz�zas �vek k�zepe t�j�n kibontakoz� sumerol�gia hat�s�ra 1857-ben tanulm�nyt adott ki a sum�r �s ur�l-alt�ji nyelvek rokons�g�r�l. B�r tart�zkodott - jellemz� - a sum�r �s magyar nyelv kapcsolatainak eml�t�s�t�l, �rt�ke m�gis jelent�s, hiszen a magyar nyelv az ur�l-alt�ji nyelvcsal�dba, azon bel�l annak ugor �g�ba tartozik. (�rdy Mikl�s; A sumir, ural-alt�ji, magyar rokons�g kutat�s�nak t�rt�nete. Gilgames 1974.) Hunfalvy e meggy�z�d�se mellett m�g k�tszer ki�llt. Ennek ellen�re teljes er�vel szorgalmazta a magyars�gra er�szakolt habsburgi finnugor sz�rmaz�stant, mely a szittya-hun sz�rmaz�studatot volt hivatott lerombolni. A magyar �s ur�li nyelvek k�z�tti rokons�got olyan mag�n- �s k�lf�ldi kutat�k mutatt�k ki, akik politikai elfogults�ggal nem v�dolhat�k. A nyelvi rokons�g valamely fok� hiteless�g�ben teh�t nem lehet k�telkedni. E rokons�g nemcsak a sz��llagban mutatkozik, hanem nyelvszerkezeti azonoss�gok is kimutathat�k. Itt azonban a t�rgyilagos tud�s �s kutat� meg�ll k�vetkeztet�seiben. Ami ez ut�n k�vetkezik, nem m�s, mint egy nyelvi rokons�gra �p�tett rosszindulat�, hatalmi �rdekb�l r�nk er�szakolt sz�rmaz�s- �s �shazaelm�let, amely nem tud felmutatni egyetlen �r�sos eml�ket, egyetlen cser�pdarabot se a t�ler�ltetett nyelvrokons�g mellett. S hogy ez mennyire �gy van, arr�l a finnugrist�k egyik-m�sik beismer�se el�gg� meggy�z�. Hajd� P�ter professzor, a MTA Orientalista Int�zet�nek igazgat�ja, a finnugrisztika nagymestere, a Finnugor n�pek �s nyelvek c�m� munk�j�ban p�ld�ul a k�vetkez�kr�l tud�s�t:

Hasonl� v�lem�nynek ad kifejez�st a szegedi ur�l-alt�ji tansz�k vezet�je, R�na-Tas Andr�s professzor is a Nyelvrokons�g c�m�, er�sen politikai be�ll�totts�g� nyelv�szeti munk�j�ban. R�na-Tas hangoztatja, hogy nyelvrokons�g csak abban az esetben fogadhat� el, ha a v�rs�gi rokons�g is fenn�ll. De h�t kedves professzor �r, ezzel �ppen �n h�zta ki a sz�nyeget a finnugor-magyar nyelvrokons�g al�l. E k�rd�sre a k�s�bbiekben m�g kit�r�nk. Folytassuk tov�bb vizsg�l�d�sunkat m�g n�h�ny szemelv�nnyel. Itt van p�ld�ul Dr. Fodor Istv�n a Nemzeti M�zeum igazgat�ja (2000), a finnugrisztika m�sik �ltollnoka, a Verecke h�res �tj�n c�m� munk�j�nak 139. oldal�n a k�vetkez�ket �rja: "�st�rt�net�nknek az i.e. 500-at k�vet� �vezrede egyel�re csaknem teljes eg�sz�ben "feh�r folt" t�rt�nettudom�nyunk egy�bk�nt is er�sen hi�nyos �st�rt�neti t�rk�p�n. Sem az �rott k�tf�kben, sem pedig az eddig felt�rt r�g�szeti leletek k�z�tt nem tal�ltak eddig olyan adatokat, amelyeket k�ts�get kiz�r�an az �smagyars�ggal lehetne kapcsolatba hozni."

A Kr.e. 500 el�tti �vezredekkel se �ll jobban a tudom�ny. Maga Fodor is hangoztatja, hogy hiteles bizony�t�kok hi�ny�ban csak felt�telezni tudnak. Mindennek ellen�re a tudom�ny fellegv�raiban sz�kel�k nem tudnak kil�pni a vakv�g�nyra siklott elm�let �rny�k�b�l. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia eln�ke (2000), Dr. Glatz Ferenc �ltal �ssze�ll�tott, sz�p kiad�s� A magyarok kr�nik�ja c�m� k�nyvben is a lemerevedett tant ism�tli: "A magyarok �seir�l Kr.u. 600-ig csak felt�telez�sekkel besz�lhet�nk a nyelvt�rt�neti, r�g�szeti, n�v�nyf�ldrajzi kutat�sok alapj�n.". Ez bizony nagyon szeg�nyes bizony�tv�ny. De h�t akkor mi�rt kiz�r�lag csak erre ok�tj�k a hazai tanul�kat? Mint p�ld�ul a nyolcvanas �vekben a gimn�ziumok els� oszt�lya r�sz�re k�sz�lt t�rt�nelemk�nyv is kiz�r�lag csak e felt�telez�sr�l �r: (1. k�p):

"A kutat�s mai �ll�sa szerint az �shaza val�sz�n�leg Nyugat-Szib�ri�ban, az Ob foly� als� foly�sa ment�n, f�leg erd�s ter�leten volt." Mint kell �rtelmezni a "val�sz�n�leg"-et? �gy, hogy nem tudj�k, hol volt az �shaz�nk? Rendben van! De akkor mi�rt er�szakolj�k felt�telez�s�ket, mint t�nyt a nemzet tudat�ba? Kell-e e nyilatkozatokn�l, meg�llap�t�sokn�l �kesebb beismer�s a finnugor nyelvi rokons�gra �p�tett sz�rmaz�selm�let �s t�rt�nelem t�lhaladotts�g�r�l? M�r legf�bb ideje lenne a kutat�soknak szabad teret adni. Engedtess�k meg a kutat�knak, hogy �szrev�teleiket, eredm�nyeiket szabadon k�zz�tehess�k, egym�s k�z�tt megvitathass�k an�lk�l, hogy a hatalmi sz�kben �l�k �ket kipelleng�rezn�k, led�lib�bozn�k. Megnyugtat� eredm�nyeket a nemzeti l�t �s j�v� szempontj�b�l e fontos k�rd�sben csak �gy rem�lhet�nk. Ahhoz viszont, hogy a v�gs� sz�t is kimondhassuk, �sni kellene, f�lt�rni a magyar f�ld titkait, ki�rt�kelni az el�ker�lt leleteket a t�rstudom�nyok eredm�nyeivel egy�tt. A k�zeli vagy jelent�s v�rs�gi kapcsolatoknak az embertan is hat�rozottan ellentmond. A legk�zelebbi nyelvrokonaink, a vogulok �s osztj�kok mongoloid fajt�j�ak.

 A v�rs�gi rokons�g lehet�s�g�t maga Reguly - aki k�zt�k j�rt - is visszautas�totta. Jank� J�nos, a Zichy- f�le kutat��t nyelv�sze ugyanezt tette. Dr. Henkey Gyula, az embertan tud�sa a kecskem�ti Forr�s 1981. m�jusi sz�m�ban k�zz�tett tanulm�ny�nak - Magyarorsz�g mai lakoss�g�nak embertani vizsg�lata �s a magyar �st�rt�net - befejez� r�sz�ben az im�nt elmondottakat csak meger�s�ti, mikor ezt �rja: "A honfoglal�k k�z�tt Lipt�k P�l �ltal 12.5%-ban kimutatott ur�li t�pus gyakoris�ga ma az 0.1%-ot sem �ri el." Ezek ut�n jogos lenne az elv�r�s, hogy a finnugorosok is szemben�zzenek a t�nyekkel. B�r tagadhatatlan, hogy a magyars�gban vagy ink�bb egyik-m�sik n�pr�teg�ben van n�mi mongol�id be�t�s. Ezt mutatt�k ki a Jap�nban v�gzett jjelz�g�n vizsg�latok, melyek szerint a sz�kelyeknek, �rs�gieknek �s a kuns�giaknak vannak t�volkeleti v�rs�gi kapcsolataik. Hogy erre mennyit lehet �p�teni - f�leg az �sszmagyars�gra kivet�tve -, s hogy �seinknek melyik �g�n vezethet�k e sz�lak �zsi�ba, azt a tov�bbi vizsg�latok, kutat�sok eredm�nyei d�nthetik el. Jelen ismereteink szerint az avarok, kor�bban a hunok j�hetnek sz�ba. Meg kell azonban jegyezni, hogy az �sm�velts�gi id�rendet illet�en a finnugrisztika is sokat fejl�d�tt.

 Ma m�r e tudom�ny�g n�h�ny maradi m�vel�j�t kiv�ve senki nem �ll�tja a magyars�g k�zvetlen a "honfoglal�s" el�tti "barb�r", "primit�v" volt�t. Az ur�li �sn�p szerint�k is ismerte m�r az agyaged�ny k�sz�t�s�t. Ezen �sn�pb�l az ugor �g mintegy n�gyezer �vvel ezel�tt v�lt ki, �s fokozatosan megismerkedett az �llatteny�szt�ssel, f�ldm�vel�ssel �s f�mm�vess�ggel - mondj�k. Fodor szerint e korban "�seinknek" olyan magas volt a f�mm�vess�ge, hogy nem lehet k�l�nbs�get tenni a szarmat�k �s az � leleteik k�z�tt. Csak temetkez�si szok�saikban k�l�nb�znek egym�st�l. Az obi ugorokb�l kiv�lt magyars�g n�pi tudata �s a magyar n�pn�v m�r szerint�k is a Kr.e. I. �vezredben kialakult. A vas haszn�lat�val szint�n e korban ismerkedtek meg. (Ez mind sz�p, de honnan tudj�k, hogy ezek a mi �seink voltak, ha nem tudj�k a t�rgyi leleteket kapcsolatba hozni a magyars�ggal?) �gy v�lik, a Kr.e. 500 �s Kr.u. 500 k�z�tt k�lt�ztek a mai Bask�ria ter�let�re. E korr�l �rja Fodor; "csaknem teljes eg�sz�ben feh�r folt." Ez teh�t nem t�bb �s nem kevesebb a felt�telez�sn�l. �rp�d n�p�nek a f�mm�vess�g�t, de �ltal�ban a m�v�szet�t �k is egys�gesnek �s nagyon fejlettnek mondj�k. Lehetne m�g t�bbet �s b�vebben id�zni finnugrist�k munk�ib�l annak igazol�s�ra, hogy milyen cs�sz�s talajon �ll az eg�sz tudom�ny�g. De ink�bb �lljanak itt megsz�vlel�sre Dr. Sinor D�nes j�zan szavai, amelyeket m�g 1966-ban mondott el a debreceni nyelv�szkongresszuson:

"A nyelvtudom�ny vizsg�lat�nak t�rgya a nyelv, �s a diakr�nikus nyelvtudom�ny c�lja a nyelv - �s nem a nyelvet besz�l� n�p - t�rt�net�nek vizsg�lata. Hogy a nyelvt�rt�net adatai felhaszn�lhat�k-e t�rt�nelmi szempontb�l, annak eld�nt�s�t a hivat�sos t�rt�n�szekre kell b�zni. Ugyanis saj�t erej�b�l a nyelv�sz nem k�pes eredm�nyeit a t�rt�nelem szempontj�b�l �rt�kelni. Egy magyar-t�r�k megfelel�st sz�vesen magyar�zunk �gy, hogy a magyar sz�t j�vev�nynek tekintj�k, de m�r egy, mondjuk, magyar-bantu "sz�egyez�st" jogosan nevez�nk d�lib�bosnak. �gy �t�let�nket nem tiszt�n nyelvi, hanem els�sorban t�rt�nelmi krit�riumra alapozzuk: merthogy hogyan is jutott volna a magyarba bantu j�vev�nysz�? Azaz vakon - �s ebben az esetben helyesen - b�zzunk a t�rt�n�sz tan�t�s�ban, aki szerint a k�t n�p k�z�tt a m�ltban nem l�v�n kapcsolat - ezt m�r megint a nyelv�sz teszi hozz� -, nyelvi kapcsolat se l�tezhet. De h�tha t�ved a t�rt�n�sz? H�tha a nyelv�sz egyszer�en rosszul inform�l�dott a t�rt�nettudom�ny mai �ll�s�r�l?" (Nyelvtudom�nyi �rtekez�s 38. sz�m. Akad�mia Kiad� 1967.)

A szittya-hun sz�rmaz�studat

A szitty�k birodalma a Kr.e. �vezredben a K�rp�t-medenc�t�l K�na �szaknyugati hat�r�ig terjedt. E roppant t�rs�gben sz�mos megh�d�tott n�p �lt a szitty�k k�l�nb�z� berendezked�s� t�rsadalma mellett. A Fekete-tenger feletti t�rs�gben �ltek a kir�lyi-szitty�k, akik e birodalom urai, vezet�i voltak. Kr.e. 500 t�j�n h�d�tott�k meg a K�rp�t-medenc�t, ahol sz�mos r�g�szeti lelet ker�lt el�, melyek sz�p p�ld�nyai a t�pi�szentm�rtoni �s a z�ldhalompusztai aranyszarvasok.

2. k�p. A z�ldhalompusztai aranyszarvas

S�r�bb szittya lakoss�gr�l azonban csak Erd�lyben �s a M�traalj�n tan�skodnak a leletek. Ilyen p�ld�ul a Heves megyei le�nyok p�rt�ja (3. k�p), amely csak anyag�ban k�l�nb�zik az Ukrajn�ban tal�lt magas rang�, tal�n kir�lyn� vagy kir�lyn� fejd�sz�t�l A szittya h�lgy fejd�sz�t - p�rt�j�t, koron�j�t? - aranyszalagokb�l �ll�tott�k �ssze, a Heves megyei le�nyok�t sz�vetszalagokb�l. E szok�s, hagyom�ny a lakoss�g folytonoss�g�r�l tan�skodik, ami csak �gy lehets�ges, hogy a sz�zadok sor�n a szitty�k is keveredtek az �sn�ppel, de anyagi m�velts�g�k egyes elemei a mai napig �lnek.

3. k�p. A M�tra-vid�ki le�nyok p�rt�ja �s a szittya �rn� fejd�sze

A hun rokons�g eml�k�t a Csodaszarvas reg�nk �r�k�tette meg, mely szerint Nimr�d kir�ly k�t fi�t�l, Hunort�l �s Magyart�l sz�rmazik a hun �s magyar testv�rn�p. A monda szerint vad�szat alkalm�val a testv�rp�r el�tt egy "csod�latos sz�nekben pomp�z�" sebezhetetlen vad t�nt fel, mely mint isteni gondvisel�s csalogatta, vezette �ket Pann�ni�ba, ahol vel�k azonos nyelv� n�pet tal�ltak. Ezzel szemben a k�nai hagyom�nyok szerint a zsarnok Ki� cs�sz�rt Kr.e. 1766-ban el�zt�k. Fia, Sun-ui a Hai-nemzets�g 500 tagj�val K�na �szaki hegyvid�k�re menek�lt, akikt�l a hunok sz�rmaznak. A t�rt�nettudom�ny a hunok �shaz�j�t K�z�p-�zsi�ba, a G�bi-sivatag f�l�tti vid�kre helyezi. B�rhol is volt az �shaza, a hunok K�na �szaki hat�rvid�k�re ker�ltek, s mintegy 1500 �vig, v�ltakoz� sikerrel kem�ny harcokat v�vtak a k�naiakkal. Kezdetben a hunoknak kedvezett a szerencse, de miut�n a k�naiak elsaj�t�tott�k a hunok harcmodor�t az er�viszonyok a Kr.e. IV. sz�zadban m�r kiegyenl�t�dtek. A k�naiak a hunok ellen �p�tett�k a nagyfalat, mely ugyan nem bizonyult biztons�gosnak, ann�l ink�bb id�t�ll�nak.

4. k�p. F�b�l �s b�rb�l k�sz�tett szittya griff. (Pazyryk, Kr.e. V. sz.)

A hunok �s k�naiak k�z�tti hat�rvonal nagyj�b�l a S�rga foly� volt, de a nagy folyam kanyarulat�ban, a d�lre fekv� Ordos puszta is hun ter�let volt. Kr.e. 215-ben a k�naiak hatalmas er�vel t�madtak a hunokra, �s elfoglalt�k e tartom�nyt. Majd pedig �tkeltek a folyamon, �s tov�bbi ter�leteket h�d�tottak meg, ahov� k�naiakat telep�tettek, mely hossz� t�von az �zsiai hunok felsz�mol�s�hoz vezetett. Kr.u. 439-ben v�gleg beh�doltak a k�nai cs�sz�rnak

A hunok a Kr.e. III. sz�zad v�g�n Mao-tunt v�lasztott�k meg nagykir�lynak, aki nagy lend�lettel fogott hozz� a hunok megszervez�s�hez. Visszafoglalta az elvesztett ter�leteket, �s ki�zte a k�nai telepeseket. A hun birodalom ekkor az Alt�j hegys�gt�l a Csendes-tengerig terjedt. Kr.e. 160-ban azonban a hun hatalom ism�t hanyatl�snak indult. A Kr.e. 58 t�j�n kit�rt tr�nvisz�ly a hajdani nagy n�pet kett�szak�totta. A l�zad� hunok nyugati ir�nyba vonultak, �s Csi-csit v�lasztott�k meg nagykir�lynak, aki a Talas foly� v�lgy�be telep�tette le �ket. A k�naiak ezt megtudt�k, �s meglepet�sszer�en r�juk t�madtak, sz�tvert�k Csi-csi hadait, mikor a nagykir�ly is �let�t vesztette. A menek�l� hunok az Aral-t� �s a Kaszpi-tenger k�z�tti vid�ken telepedtek le. A k�naiak ezzel megakad�lyozt�k, hogy a kett�szakadt hunok ism�t egyes�ljenek.

5. k�p. Hun bronz�st

Hossz� sz�zadok teltek el, �s Csi-csi megmaradt hunjai f�lszaporodtak, meger�s�dtek, s mint nyugati hunok jelentek meg a t�rt�nelem sz�npad�n. Kr.u. 373 t�j�n l�pt�k �t a Dont, �s Balamb�r nagykir�ly vezet�s�vel elindultak h�d�t� �tjukra. Balamb�rt Uldin majd Rua nagykir�lyok k�vett�k. Mindketten kiv�l� szervez�k �s uralkod�k voltak. Kr.u. 380-ban a K�rp�t-medence is - Dun�nt�l kiv�tel�vel - fennhat�s�guk al� ker�lt, de a f�hadisz�ll�sukat csak Atilla (Attila) nagykir�ly uralkod�sa alatt (434-453) �t�tt�k fel a Tisza ment�n. E r�vid, h�sz �v leforg�sa alatt alig sz�molhatunk jelent�s hun lakoss�ggal a K�rp�t-medenc�ben. Nagyobb sz�m� hun csapatokat is csak a nagykir�ly k�rnyezet�ben t�telezhet�nk fel. Atilla birodalma a hatalma tet�fok�n a Kaszpi-tengert�l az Atlanti-tengerig terjedt. 453-ban bek�vetkezett hal�la ut�n a hun birodalom felbomlott. A marad�k hunok nagyobbik r�sze a Fekete-tenger �szakkeleti �s a Kaszpi-tenger �szaknyugati partvid�ke feletti t�rs�gbe telepedett le. A nemzetk�zi t�rt�nettudom�ny utrigur, kutrigur �s szab�r hunoknak (5. k�p) nevezi �ket. A bolg�rok is hun ut�dnak tartj�k magukat, �s joggal, mert az utrigurokb�l �s kutrigurokb�l szakadtak ki, �s bolg�r n�ven szervez�dtek.

6. k�p. Utrigur, kutrigur �s szab�r hunok (Colin McEvedy: The Penguin Atlas of Medievel History.)

Tudjuk, hogy �rp�d-�gbeli �seink is e t�rs�gben t�ntek fel, �s szint�n hun lesz�rmazottaknak tartott�k magukat. M�g sz�zadokkal k�s�bb is sz� esik a Kauk�zus d�li lejt�in �l� szav�rd magyarokr�l, akik minden bizonnyal a szab�r hunok ut�dai lehettek. �rp�d-�gon a hun rokons�ghoz teh�t alig f�rhet k�ts�g. Eml�t�st �rdemel az is, hogy Colin McEvedy 737 k�r�li esem�nyekkel foglalkoz� t�rk�p�n �rp�d-�gbeli �seink m�r fel vannak t�ntetve, m�g a magyar t�rt�nettudom�ny szerint csak 820 t�j�n jelentek meg.

A sum�r sz�rmaz�sk�rd�s

A finnugor sz�rmaz�selm�leten bel�l t�rgyalt politikai helyzet �s k�r�lm�ny, jelent�sen befoly�solta a sum�r-magyar sz�rmaz�s kutat�s�t is. A sors kegyetlen j�t�ka �gy hozta, hogy az 1848-49-es szabads�gharcunk buk�sa ut�n vir�gzott fel egy �j tudom�ny�g: a sumerol�gia. A mezopot�miai �sm�velts�gr�l a vil�g nagyk�z�ns�ge el� t�rt �j ismereteket a magyars�g nem tudta felhaszn�lni nemzeti c�ljaira, a t�rgyalt neh�zs�gek miatt. A Tudom�nyos Akad�mi�n elhatalmasodott, idegen szolg�latban l�v�k igyekeztek megakad�lyozni vagy nevets�gess� tenni minden olyan munk�ss�got, kezdem�nyez�st, mely a magyars�got nyelvileg �s m�velts�gileg Mezopot�mia �sn�p�vel hozta kapcsolatba. Az els� magyar r�g�szn�t, Torma Zs�fi�t (1840-1899) a hivatalosak a "bogar�sz� kisasszony" jelz�vel illett�k. Torma sok ezer r�g�szeti leletet gy�jt�tt �ssze a Maros ment�n �s Erd�ly m�s vid�kein, melyek d�sz�t�seiben �s jeleiben mezopot�miai hasonlatokat v�lt f�lismerni. A r�g�szn� levelez�sben �llt a kor legkiv�l�bb tud�saival, p�ld�ul Sayce-szel, �s Tr�ja f�lt�r�j�val, Schliemann-nal, akik a legnagyobb elismer�sben r�szes�tett�k Torma munk�ss�g�t. A "d�lib�bos" jelz� ma is kij�r azoknak, akik nem az Ur�l m�g�tti �serd�kben keresik a magyars�g b�lcs�j�t. J� p�lda erre Komor�czy G�za, az ELTE h�ber tansz�k vezet�j�nek Sumer �s magyar? c�m� munk�ja, melyben a szerz� tollhegyre sz�rt minden kutat�t, akik a sum�r �s magyar n�p esetleges kapcsolatainak kimutat�s�n f�radoznak. De milyen hiteles egy szerz�, egy tud�s, aki olyan kijelent�st tesz, mint Komor�czy tett Chicag�ban 1981. augusztus 22-�n? El�ad�s�t a k�vetkez� mondattal vezette be: "A sum�r-magyar rokons�g k�rd�se akkor se �rdekelne, ha az bizony�tva lenne.". Na, de ilyet! Tan�r �r! Ha �nt a sum�r-magyar rokons�g k�rd�se nem �rdekli, akkor m�gis, milyen �szt�nz�sre �rta meg az im�nt eml�tett k�nyv�t? Az �ta eltelt id� esem�nyei se a tud�s �r semleges �ll�sfoglal�s�r�l tan�skodnak. M�r �ppen ideje lenne, hogy a magyar tudom�nyos �letben meghonosodjon a t�rgyilagoss�g. Ennek - sajnos - egyel�re semmi jel�t nem tapasztaljuk. Pedig j� lenne, ha a tudom�nyok m�vel�i megsz�vleln�k H�man B�lint tan�cs�t, melyet m�g 1943-44-ben �rt, de mely csak 1985-ben jelent meg �semberek - �smagyarok (Hungarian Cultural Foundation. Atlanta. GA.. USA.) c�mmel. A nagy tud�s a k�vetkez�ket �rta:

 
"A magyars�g �s a magyar nyelv kimm�r-g�ta kapcsolatainak a meg�llap�t�s�val �j �rtelmet kapn�nak az eddig j�form�n kiz�r�lagosan m�kedvel�knek �tengedett szumir-magyar kutat�s is. A szumirok nyelve mai ismereteink szerint (1943) j�fetita kauk�zusi nyelvcsal�dba tartozik, a magyar nyelv kauk�zusi �s 'ismeretlen eredet�nek' mondott �si szavainak az elemz�s�n�l teh�t a j�v�ben nem szabad figyelmen k�v�l hagynunk a szumir �s hatti-hurri nyelveml�keket." (121. oldal.)
H�mant sokan t�madt�k kor�bbi, kiz�r�lag finnugoros �ll�spontj��rt. Egyesek �gy v�lt�k, hogy ezt saj�t meggy�z�d�se ellen�re tette, mert p�lyafut�s�nak felfel� �vel�s�t fontosabbnak tartotta a nemzet �rdekein�l. Neh�z lenne eld�nteni, mi a val�s�g. A nagy tud�sban megsz�lalt-e a lelkiismeret �lete alkony�n, �s meg�rta a magyars�g eredett�rt�net�t legjobb ismeretei szerint? Avagy az akkori kutat�sok eredm�nyei k�sztett�k egyik-m�sik kor�bbi �ll�spontja megv�ltoztat�s�ra, mint azt maga is �rja? Nemzeti szempontb�l, de H�man szem�ly�t illet�en is k�r, hogy a jelzett m� csak 1985-ben jelenhetett meg. H�man �j �ll�sfoglal�s�nak hat�s�ra mennyi minden m�sk�nt t�rt�nhetett volna a magyar �skutat�sban! Ezek ut�n tekints�k �t r�viden a sumerol�gia kialakul�s�nak t�rt�net�t, �s vizsg�ljuk meg a sum�r-magyar rokons�g lehet�s�g�t.

7. k�p. Sum�r �k�r�s

A sum�r �k�r�sok megfejt�s�nek els� alapk�v�t egy n�met k�z�piskolai tan�r, Georg F. Grotefend (1775-1853) fektette le egy �k�r�sos �perzsa sz�veg megfejt�s�vel. A g�r�g-latin szakos tan�r megfejt�s�t a korabeli tud�sok k�telkedve fogadt�k ugyan, de helyess�ge a k�s�bbi eredm�nyek f�ny�ben beigazol�dott. Sajn�latos, hogy a tud�sok cs�k�ny�ss�ge ezzel h�tr�ltatta a kutat�sok kibontakoz�s�t, mert kedv�t szegt�k Grotefend v�llalkoz� szellem�nek. Az �tt�r�munka ez�rt Henry C. Rawlinson, angol katonatisztnek jutott, aki I. D�rius perzsa kir�ly Bihistum-i h�romnyelv� - �perzsa, m�d �s assz�r-babiloni - sziklafelirat�nak lem�sol�s�val �s megfejt�s�vel alapozta meg p�lyafut�s�t a keleti tudom�nyokban. Ugyancsak e munk�val rakta le az �k�r�sok megfejt�s�nek �s a sumerol�gi�nak alapk�veit 1835-tel kezd�d�en. A mer�sz �s hatalmas v�llalkoz�s a 1850-es �vek elej�n kezdte meghozni gy�m�lcs�t. Id�k�zben m�sok is bekapcsol�dtak az �k�r�s megfejt�s�nek tudom�ny�ba. Az �r Edward Hinks �s a francia Julius Oppert t�ntett�k ki magukat mint az �j tudom�ny�g megalapoz�i. A vil�g nagy �rdekl�d�ssel fogadta a h�rt a hajdani n�pr�l �s magas m�velt�g�r�l. A meglepet�s csak akkor suhant �t az ujjong� lelkeken, mikor kider�lt, hogy ezen �si m�velts�get alap�t� n�p nyelve nem indoeur�pai vagy szemita, mint azt f�lt�telezt�k, hanem tur�ni, azaz ur�l-alt�ji nyelv, �s ezek k�z�tt is a magyarhoz �ll a legk�zelebb.

 Oppert sum�r-nek nevezte el Mezopot�mia �stelepeseit, m�g Rawlinson nyelv�kben szittya (Skytha) nyelvet ismert f�l. A sum�r nyelv �s m�velts�g felt�r�sa eredm�nyeinek hat�s�ra magyar m�vel�i is akadtak az �j tudom�ny�gnak. Annak ellen�re azonban, hogy abban az id�ben a sum�r �s magyar nyelv kapcsolatair�l, rokons�g�r�l el�ad�sokat is tartottak az Akad�mia termeiben, a lelkes kutat�knak sok ellens�gesked�ssel, ellenszenvvel kellett megk�zdeni�k. Val�sz�n� ezzel magyar�zhat�, hogy a sumerol�gi�nak nem volt a nemzetk�zi �lvonalba tartoz� magyar tud�sa, holott ez elv�rhat� lett volna. Az �k�r�sos sum�r sz�vegek megfejt�se sor�n kider�lt ugyanis, hogy a magyar nyelv sz�m�t a leghasznosabb seg�deszk�znek az �si sz�vegek olvas�s�hoz. Ma m�r ismeretes, hogy a magyar R�nai J�cint Rawlinson munkat�rsa volt, m�g M�ty�s Fl�ri�n Oppert munk�ss�g�t seg�tette eredm�nyesen. E k�t magyar a kezdeti sikereknek r�szese volt. 1870-ben az angol Archibald H. Sayce On an Accadian Seal (Egy akk�d pecs�tr�l) c�m� munk�j�nak megjelen�se jelezte a sumerol�gia m�sodik korszak�nak kezdet�t. Sayce volt ugyanis az els� tud�s, aki egy �n�ll� sum�r sz�veget olvasott el sikeresen. Az addig elolvasottak k�t- vagy t�bbnyelv�ek voltak, s mindig az ismert nyelv volt a kulcs a sum�r nyelv olvas�s�hoz.

 Az 1850-60-as �vekben felgy�lemlett anyag azt is lehet�v� tette, hogy Sayce nyelvszerkezeti, nyelvtani k�rd�sekkel is foglalkozzon. Kort�rsa, a francia Francois C. Lenormant a kor m�sik �ri�sa, aki a sum�r nyelv�szet megalapoz�s�nak legkiemelked�bb tud�sa volt. Lenormant minden k�ts�get kiz�r�an kimutatta - Sayce-szel egyid�ben, de t�le f�ggetlen�l -, hogy a sum�r nyelv nemcsak sz��llag�ban, hanem szerkezet�ben is tur�ni nyelv, vagy ahogy ma mondan�nk: alt�ji nyelv. � is a magyart tartotta a leghasznosabb seg�deszk�znek a sum�r nyelv olvas�s�hoz. Lenormant a magyar nyelv t�k�letesebb elsaj�t�t�sa c�lj�b�l Magyarorsz�gra utazott, de ki�jult betegs�ge miatt l�togat�s�t meg kellett szak�tania. A sumerol�gia �s a magyars�g nagy k�r�ra fiatalon, negyvenhat �ves kor�ban halt meg. A sz�zadfordul� t�j�r�l sz�mos sumerol�gi�val foglalkoz� magyar kutat�r�l tudunk. Az ismert neh�zs�gek ellen�re is elismer�sre m�lt� munk�t v�geztek. Az els� �n�ll� tanulm�ny Ferenczy G�za toll�b�l jelent meg 1887-ben Szum�r �s Akk�d c�mmel. Elismer�st �rdemel �t megel�zve Csengeri Antal �s Giesswein S�ndor munk�ss�ga, majd Ferenczyt k�vetve Galg�czy J�nos �s Fischer K�roly Antal, hogy csak a legkiemelked�bbeket eml�ts�k. Az els� nagy terjedelm� �s a tudom�nyos ig�nyt is kiel�g�t� szakmunka 1942-ig v�ratott mag�ra. Ekkor jelent meg Debrecenben Dr. Varga Zsigmond �tezer �v t�vol�b�l c�m� kiv�l� tanulm�nya. A magyar szempontb�l oly sokat �g�r� f�lismer�sek, eredm�nyek n�p�nk sz�les r�tegei el�tt szinte napjainkig meg nem �rtettek, vagy ismeretlenek maradtak.

A II. vil�gh�bor� k�vetkezm�nyek�nt k�lf�ldre menek�lt tud�sok �s kutat�k, miut�n biztos�tott�k l�tfenntart�sukat, tov�bb folytatt�k az abbahagyott munk�t. Az otthonmaradtak legf�ljebb csak az asztalfi�knak dolgozhattak. K�lf�ld�n Dr. Bobula Ida sz�lalt meg els�nek az �tvenes �vek legelej�n a Sum�r-magyar rokons�g k�rd�se c�m� tanulm�ny�val. A t�voli Ausztr�lib�l Dr. Pad�nyi Viktor hallatott mag�r�l a Dentumagyaria c�m� nagysiker� munk�j�val, mely nemcsak a sum�r-magyar kapcsolatokkal foglalkozik, hanem els�k�nt dolgozta f�l a "honfoglal�s" t�rt�net�t teljess�g�ben, �s a nemzeti �rdek szemsz�g�b�l. �ket k�vetve, de t�l�k f�ggetlen�l Dr. Nagy S�ndor �rdemelte ki az egyetemes magyars�g elismer�s�t a Magyar n�p kialakul�s�nak t�rt�nete c�m� tanulm�ny�val. Argent�n�b�l Badiny J�s Ferenc munk�i - K�lde�t�l Ister-Gamig I. II., The Sumerian Wonder, Az ister-gami oroszl�nok titka, Mah-gar a magyar, stb. - ker�ltek az olvasni v�gy�k asztal�ra. Cs�ke S�ndor sum�r-ur�l-alt�ji-magyar �sszehasonl�t� nyelv�szeti tanulm�nyai - A sum�r �snyelvt�l a magyar �l�nyelvig, Szumir magyar egyeztet� sz�t�r - szint�n a legnagyobb elismer�st �rdemlik. 1975-ben jelent meg a Sorbonne magyar tud�s�nak, Dr. Gosztony K�lm�nnak a Dictionnare d'�tymologie sum�rienne et grammaire compar�e c�m� �sszehasonl�t� nyelv�szeti tanulm�nya francia nyelven. Gosztony ugyan�gy, mint Cs�ke kimutatta a sum�r �s magyar nyelvben el�fordul� egyez�seket mind a sz��llagban, mind a nyelvtanban, melyek meger�s�tik a sum�r �s magyar nyelv k�zeli rokons�g�t, esetleg azonoss�g�t. E munk�nak egy �sszefoglal� magyar nyelv� v�ltozata is megjelent �sszehasonl�t� szum�r nyelvtan (Duna K�nyvkiad� V�llalat, Sv�jc, 1977) c�mmel, melyet V�llay Ferenc K�roly ford�tott magyarra. Gosztony 1050 sum�r sz� �sszehasonl�t�s�t v�gezte el. A k�vetkez� eredm�nyt kapta:

"23 egyez�s van a latinban; k�r�lbel�l 40 az etruszkban(?); 20 az akk�dban; 20 (a bizonytalanok n�lk�l) az �rm�nyben; kb. 50 a t�r�k nyelvekben (a kieg�sz�t�sekkel egy�tt kb. 75); 96 az �szaki finnugorban (kieg�sz�t�sekkel kb. 110); 923 a magyarban (ennek 8%-a csak val�sz�n�). Ezenk�v�l 10 van a kauk�zusiakban, 3-4 a b�szkban, 3 a bretonban, 2-3 az arabban."
(64. oldal.) A vizsg�lt 53 sum�r nyelvtani jellegzetess�g eredm�nye a k�vetkez�: 21 p�rhuzamos a finnugorral, 24 a kauk�zusival �s 51 a magyarral.(35. oldal) Dr. G�tz L�szl� n�gyk�tetes, Keleten k�l a Nap c�m� alapos �s sz�les �ttekint�st ny�jt� tanulm�ny��rt szint�n a legnagyobb elismer�st �rdemli. Dr. �rdy Mikl�s toll�b�l jelent meg A sumir, ur�l-alt�ji, magyar rokons�g kutat�s�nak t�rt�nete c�m� kiv�l� �sszefoglal� munka. Bir� J�zsef munk�i - A szab�rok �st�rt�nete I. II., K�r�si Csoma S�ndor �s a szab�rok, Szab�r-magyar t�rt�net �si gy�kerei - szint�n dics�retet �rdemelnek. Meg kell eml�teni Dr. V�mos-T�th B�tor a vil�g k�l�nb�z� vid�kein el�fordul� �si f�ldrajzi �s helys�gn�vgy�jtem�ny�t - TAMANA -, melyek azonosai a K�rp�t-medenc�ben is megtal�lhat�k. A felsorolt nevek �s tanulm�nyok, ha v�zlatosan is, de t�j�koztat�st adnak a nyugati magyar �skutat�sr�l. E felsorol�s megk�zel�t�leg se teljes, ann�l is ink�bb, mert e k�nyv els� kiad�sa �ta sz�mos �j munka, k�zt�k �j szerz�k dolgozatai jelentek meg, mint p�ld�ul Botos L�szl� Hazat�r�s c�m� munk�ja. Tov�bb� a hazai kutat�k is �rt�kes tanulm�nyokkal gazdag�tott�k a kiadv�nyok sz�m�t.

 A sum�r-magyar rokons�g kapcs�n megjegyezend�, hogy a Csodaszarvas mond�nk is Mezopot�mi�b�l, Nimr�d f�ldj�r�l indul ki, �s Hunoron �s Magyaron kereszt�l Pann�ni�ban �r v�get. E mond�nak t�r�k forr�sb�l k�t �jabb v�ltozata ker�lt el� - T�rih-i �ng�r�sz �s Madzsar T�rihi -, melyekben a Csodaszarvast �ld�z� testv�rp�r szint�n Mezopot�mi�b�l indul el �s Pann�ni�ban telepedett le.