Egy fiatal magyar, aki egy�bk�nt nem r�g�sz, hanem egyiptol�gus, V�r�s Gyõzõ n�vre hallgat - K�kossy-tan�tv�ny - enged�lyt kapott az egyiptomi korm�nyt�l, hogy a Kir�lyok V�lgy�ben felt�r� munk�t v�gezzen az �gynevezett Thot-hegyen. Ezt a munk�t 1995 õsz�tõl 1997 tavasz�ig el is v�gezt�k. Montuhotep f�ra� 4000 �ves t�glatemplom�t t�rt�k fel, term�szetesen csapatmunk�ban, ahol a r�g�sz Pudleiner Rezsõ �s a csapat t�bbi tagja is jelentõs szerepet kapott. A kutat�s vezetõje az elv�gzett munk�r�l 1997 õsz�n az Egyptien Archeology c�mû londoni szaklapban sz�molt be.

Az elm�lt �v janu�rj�ban azonban valami rendk�v�li t�rt�nt Th�b�ban. V�r�s Gyõzõ kiv�l� szakmai �rz�kkel �szrevette, hogy a Thot-hegy tulajdonk�ppen egy term�szetes piramis �s kik�vetkeztette, hogy abban (az eddigi gyakorlat szerint) f�ra�s�rnak is kellene lennie. Hamarosan meg is tal�lta a bej�ratot egy 35 m�ter magas sziklafalon. Amikor oda feljutottak l�thatt�k, tapasztalt�k, hogy hatalmas f�ld alatti termek vannak bel�l, egy hatalmas, teljesen kifosztott szarkof�ggal. A rabl�k a sziklas�rt m�r r�gen kis�p�rt�k, �gy �rt�kes objektumokat �s szok�sos egyiptol�giai leleteket ott nem tal�ltak. Tekintettel azonban arra, hogy V�r�s Gyõzõ enged�lye nem erre a ter�letre sz�lt, szervezett �s felt�r� kutat�st itt nem v�gezhetett, k�nytelen volt azzal megel�gedni, hogy bej�rt�k �s lef�nyk�pezt�k a termeket. Az egyik helyis�gben nagy �r�m�kre egy Kopt-szent�lyt fedeztek fel, a falon egy ember nagys�g� Pantokr�tor-k�ppel, melyet a fiatal tud�s idõk�zben megjelent Templom Th�ba koron�j�n c�mû k�nyv�ben sz�nes k�ppel be is mutatott.

A fiatal magyar a fenti c�men �rt k�nyv�ben besz�molt a kinti munk�r�l, Montuhotep Szenhk�r� templom�r�l �s a sziklas�rr�l, melyrõl felt�telezhetõ, hogy a templomtulajdonos f�ra� s�rja lehetett. Ugyanakkor besz�molt a Pantokr�tor-k�prõl, mellyel kapcsolatban - igen helyesen - �sszef�gg�st l�tott Boldog �zs�b feh�rcsuh�s pilisi p�losaival.

Eddig a t�nyek, s a vel�k kapcsolatos h�rek megmozgatt�k az orsz�g k�zv�lem�ny�t, amely az elm�lt �vekben egyre ki�hezettebben fordul az õsi m�ltunk �s õst�rt�nelm�nk fel�. Megmozgatt�k azonban a politik�t is, hiszen Orb�n Viktor fogadta a fiatal tud�st, �s meg�g�rte az �j korm�ny t�mogat�s�t tev�kenys�ge folytat�s�ra. Megmozdult a hazai m�dia is �s �r�mmel mutatta be - szok�sos, b�r lelkendezõ �s szenz�ci�t t�lal� felvezet�sben a val�ban jelentõs munka eredm�nyeit. Ezek k�vetkezt�ben V�r�s Gyõzõ szt�r lett, magyarul: a nemzet �szrevette, hogy van k�z�nk az egyiptol�gi�hoz �s Egyiptomhoz, sõt �r�mmel vette tudom�sul, hogy az �tt�r�st a fiatalok vitt�k v�gbe.

�s v�g�l megmozdult a szakma is, amelynek mindez nagyon nem tetszett. Megsz�laltak a szakmai nagyok, akik addig �szre sem vett�k V�r�s Gyõzõ munk�j�t, �s m�g az akad�miai sajt�t�j�koztat�ra sem figyeltek oda. A fiatal csapat nagy sikere miatt azonban azonnal reag�lni kellett, �s az eddig semleges nagyok egyszerre csak �gy�val kezdtek t�zelni a fiatal tud�sra.

Szem�re h�nyt�k, hogy kir�lys�r felfedez�s�rõl besz�l, holott nincsenek bizony�t�kai. Szem�re h�nyt�k, hogy - komoly eredm�ny n�lk�l - hatalmas felhajt�st csin�lt maga k�r�l. Tov�bb� azt, hogy kisaj�t�totta mag�nak a fentebb m�g nem l�tezõnek minõs�tett eredm�nyeket, �s munkat�rsait, nevezetesen Pudleiner Rezsõ r�g�szt kirekesztette a sikerbõl.

Maga a szakma nagyfõn�ke, Szab� Mikl�s professzor, az Akad�mia r�g�szeti bizotts�g�nak vezetõje is nyilatkozott. K�z�lte a lelkendezõ t�rsadalommal, hogy az a bizonyos V�r�s Gyõzõ nevû magyar egy uzurp�tor, azaz bitorl�. De egy�bk�nt sem r�g�sz - ilyen v�gzetts�ge nincs -, hanem csak egy mez�tl�bas egyiptol�gus. Ennek a hivatalos szakv�lem�nynek az alapj�n a nagy�rdemû k�z�ns�g most m�r hiteles forr�sb�l is megtudhatta, hogy V�r�s Gyõzõ tulajdonk�ppen nem m�s, mint egy sz�lh�mos, aki kir�lys�r-feltal�l�nak adja ki mag�t, pedig legjobb es�sben is csak m�zlista, am�gy pedig tiszteletlen kezdõnek tekinthetõ.


Nyilatkozott K�kosy professzor is, aki szakmailag megalapozatlannak �s etik�tlannak minõs�tett a V�r�s Gyõzõ-i henceg�st. Ez a v�lem�ny meglepõ, mivel V�r�s Gyõzõ k�nyv�nek �ppen õ volt a lektora. Ha K�kosy prof. �r eredm�nytelennek �s fennh�j�z�nak tal�lta a Templom Th�ba koron�j�n c�mû k�nyvet, akkor bõven lett volna ideje �s m�dja k�telyeit elõsz�r a tan�tv�ny�nak, majd a nyilv�noss�gnak is elmondani. Ugyanez a v�lem�nyem egy�bk�nt Pudleiner Rezsõ r�g�szrõl is, aki a csapat m�sodik embere volt, �s minden lehetõs�ge meglett volna, hogy szakmai vonalon leleplezze a hamis�t�sokat.

Ez a felismer�s �rdekes m�don csak akkor �rett publik�l�sra alkalmas szakv�lem�nny�, amikor egy l�thatatlan karmester beintett, �s a szakma, valamint a liber�lis m�dia "felfedezte", hogy s�lyos professzion�lis �s etikai hib�k, sõt mulaszt�sok terhelik V�r�s Gyõzõt.

Ha egy ver�bre a szakma �gy�val kezd lõd�zni, annak fontos ok�nak kell lennie. Az okok t�bbnyire h�romf�l�k lehetnek: emberi, szakmai �s politikai okok. �gy �t�lem meg, hogy jelen esetben a szakmai �s emberi okok �sszev�gnak, ezt szakmai f�lt�kenys�gnek nevezik. Honnan veszi mag�nak a b�tors�got egy szakmai senki (Szab� prof. szerint bitorl�), hogy r�g�szeti diploma n�lk�l, alig 25 �vesen megtal�ljon egy kir�lys�rnak is val�sz�nûs�thetõ f�ra�s�rt. Azt ugyanis utolj�ra egy Karol Michailovszky nevû lengyel kutat� tal�lt, 1964-ben. ( III. Thutmosis f�ra� halotti templom�t.) Castiglione L�szl�(1964), K�kosy L�szl� (1983) �s az �gynevezett Ramesszida-program �ta senki sem �rt el Egyiptomban sz�mottevõ eredm�nyt. A szakma �rz�kenys�ge �s f�lt�kenys�ge teh�t alapvetõen �rthetõ.

De a felfedez�s �ta m�r m�sf�l esztendõ telt el. Vajon mi�rt nem tudott r�la a szakma? Net�n senkit sem �rdekeltek az ott t�rt�ntek? Ugyanis az elm�lt �vekben el�g sokan j�rtak n�luk.

�gy tûnt, hogy mindent ismernek, hisz a szakma, a m�dia �s k�z�leti szem�lyis�gek sorra l�togatt�k a V�r�s-team-et, de eddig senkinek sem szakmai, sem emberi ellenvet�se nem volt vel�k szemben. A szakma felh�borod�sa teh�t indokolatlannak l�tszik, arr�l nem is besz�lve, hogy nevets�ges az a felt�telez�s, miszerint V�r�s Gyõzõ rekl�mkamp�nyt szervezett volna maga k�r�l. Net�n a magas kutat�i fizet�sbõl? Azt�n �ppen itt, Magyarorsz�gon, ahol a m�dia a liber�lisok zseb�ben van, akik zsigerbõl utas�tanak vissza mindent, ami magyarnak tûnik?

Nem, a m�dia logikusan viselkedett, mert a szenz�ci� - amit r�szben õk maguk keltettek - a lapok �rdeke. De tal�n a korm�nyv�lt�s �s az Orb�ni gesztus is belej�tszott ebbe, �gy nincs benne semmi rendk�v�li. Ami viszont nagyon is elgondolkoztat�: az a hirtelen �ssztûz, amit a jelenleg k�lf�ld�n l�võ ifj� tud�sra z�d�tottak, ahelyett hogy elõbb egy hazai szakmai f�rumon vitatt�k volna meg, hogy t�rt�nt-e szakszerûtlens�g vagy �ppen bitorl�s, hisz ez m�r s�lyos v�d, amit bizony�tani kellene.

Az a v�lem�nyem, hogy itt m�sr�l, sokkal t�bbrõl van sz�. Egy l�tsz�lag v�letlen dologr�l, a Pantokr�tor-k�prõl, melyet V�r�s Gyõzõ bemutatott, �s amellyel kapcsolatban az is kider�l, hogy megtal�l�si helye val�sz�nûleg egy proto-kereszt�ny templom, mely mintegy 1600 �ves lehet, �gy a benne l�võ feliratok �s k�pek is ebbõl a korb�l val�k. Kider�lt k�zben az is, hogy ezek a ma koptnak mondott kereszt�nyeket akkor anakor�t�knak nevezt�k, akik - sz�mtalan v�lem�ny szerint - az eredeti Krisztus-hit k�vetõi voltak. Ezeknek a vezetõje volt (�ll�t�lag) az a th�bai Szent P�l, aki az ottani feh�r-szerzetesek rendj�t megalap�totta. Aligha v�letlen viszont az, hogy a feh�r csuh�s magyar P�los rend megalap�t�ja, Boldog �zs�b �ppen r�la nevezte el a magyar p�los (pilisi) rendet.

Az egyiptomi feh�r szerzetesrend is p�los rend volt, csak h�t ott õket B�losnak (P�losnak), vagy Pilisi-nek (Philistin-nek) nevezt�k. �s ne feledj�k, hogy �rp�d fõv�rosa a Pilisben volt, valamint azt sem, hogy �rp�d paps�ga �s szolg�lattevõ udvari t�rzse a Pilisiek (a P�los-B�losok) voltak. Ezt bizony�tja az a t�rt�nelmi t�ny, hogy a kicsinyke Pilis megye volt az orsz�g elsõ megy�je, m�g csak a kereszt�ny vall�s fel nem oszlatta, �s a fõv�rost el nem vitt�k errõl a t�jr�l.

Az egyiptomi anakor�t�kat m�sk�nt manicheusoknak nevezt�k. Õk ugyanis a Mani-kus vall�snak, az egyistenhitnek a k�pviselõi voltak, akik az Apa-Anya-Fi� h�romszents�g�t hirdett�k. Tagadt�k viszont a r�mai zsid�-kereszt�ny egyh�z paulinus tanait �s az õsi napisteni erk�lcs�ket vallott�k. �ppen ez�rt eretneknek minõs�ltek, akiket a katolikus egyh�z V. sz�zadi gyõzelme ut�n �zsia- �s Eur�pa-szerte �ld�ztek �s gyilkoltak. Ez volt az oka annak, hogy Egyiptomban is a f�ld al� k�nyszer�ltek. (Ne feledj�k, hogy ez idõ t�jt �gettek fel az õsi k�nyvt�rakat, �gy az alexandriait is, hogy megsemmis�ts�k az õsi napisteni vall�si iratokat, �s a Krisztus tev�kenys�g�vel kapcsolatos egyiptomi �s arameus okm�nyokat.)

Tulajdonk�ppen itt jutottunk el a l�nyeghez. A felt�telezhetõ kir�lys�r egyik term�ben volt ezeknek az elsõ Krisztus-hitûeknek az egyik temploma. Ebben a templomban szerepel egy rendk�v�l fontos jelk�p, a Pantokr�tor-k�p, ami tulajdonk�ppen Krisztus-Istent jelen�ti meg, nevezetesen a partus-avar keleti ornamentik�val. Ennek a th�bai Pantok�tornak azonban van egy nagy baja: azonos a magyar korona felsõ Isten-Pantokr�tor�val. Mindketten egy d�szes tr�nuson �lnek, egyazon kultikus p�zban. Jobb kez�ket parthus m�dra �dv�zl�sre emelik, bal kez�kkel a K�nyvet (a T�rv�nyt�bl�t) tartj�k. Fej�k k�r�l gl�ria l�that�, melynek egyar�nt h�rom belsõ sug�rnyal�bja van.

Az istenalakt�l jobbra �s balra a Napnak �s a Holdnak az �br�ja van, ami az Õst�rnek, a Csillagrendszernek az uralm�t jelenti. (A magyar korona Krisztus-Pantokr�tor�nak a gl�ri�j�ban csak k�t sug�rnyal�b van, �s m�s a feliratos �bra. Mindezek szinte k�s�rteties pontoss�ggal egyeznek meg egy �ll�t�lag 600 �ves intervallum ellen�re.) A th�bai Pantokr�tort ugyanakkor egy k�rl�nc veszi k�rbe �s a fõalak alatt k�t egyenlõ kar� kereszt l�that�.

Ez az egyiptomi Pantokr�tor �ri�si felfedez�s. Ennek l�te nemcsak azt jelenti, hogy a kereszt�nys�g elsõ 400 �ve m�sk�nt alakult, mint azt ma tan�tj�k, hanem az �gynevezett proto-kereszt�ny vall�sok szerep�nek �t�rt�kel�se is sz�ks�gess� v�lik. A th�bai Pantokr�tor semmik�ppen sem "kereszt�ny" Pantokr�tor. Sokkal ink�bb "k�r�steni", vagyis K�r-isteni Atya, a Nap �s Hold fõistene a neve. (A kereszt�ny sz� akkor nem l�tezett, illetve nem is l�tezhetett, mert a kereszt�nys�g nem a kereszttõl kapta a nev�t, hiszen ez csak a 400-as �vekben jelent meg mint jelk�p. A Kriszt-nek vagy Christ-nek nevezett Krisztus K�r-istent jelent, ak�rcsak a Christien-nek, Kristian-nak �rt nevek, melyek az õsi magyar nyelven K�r-istent jelentenek.)

Ez az aligha vitathat�an 1600 �ves Pantokr�tor van jelen a magyar koron�n, melyet ma p�pai koron�nak tan�tanak, s a kor�r�l �ppen napjainkban folyik �les vita. Csomor Lajos �s Pap G�bor ugyanis egys�ges avar koron�r�l besz�lnek, ami azt jelenti, hogy �rp�d elõtti korban k�sz�lt, teh�t minim�lisan is a VIII. sz�zadban, de ink�bb elõtte. A hivatalos �s akad�mikus tudom�ny ezt k�ts�gbe vonja, �s azt bizonygatja, hogy a korona maximum az 1200-as �vekben k�sz�lhetett. Sõt azt is sugallj�k, hogy a mai form�j�t II.J�zsef kor�ban hamis�tott�k �ssze, amiben lehet igazs�g, ami a hamis�t�sokat illeti.

A V�r�s Gyõzõ-i "vil�gbotr�ny" azonban �sszed�nti ezeket a magyarellenes hamis�t�sokat �s torz�t�sokat. Meg kell ugyanis v�laszolni az alapk�rd�st: mit keres egy anakor�ta-manicheus Atyaisten-Pantokr�tor (nem J�zus az, mert a nap �s hold a fõistent jelenti) a magyar koron�n, vagy ha ford�tva teszem fel a k�rd�st: Mi k�ze van az avar-hun-magyar koron�nak Egyiptomhoz?

A v�lasz erre a m�sodik k�rd�sre is nagyon kellemetlen, mert azt kell mondani, hogy: sok.

Badiny J�s Ferenc �s m�sok is arr�l besz�lnek, hogy a K�rp�t-medenc�ben m�heknek nevezett n�p �lt valaha. Badiny J�s Ferenc prof. ezt a mah-gar n�vvel indokolja. Az egyiptomi f�ra�k �s istenek m�zeskas alak� koron�t viseltek, melyet k�toldalt m�hsz�rnyak vesznek k�r�l, �s belõle egy kunkor, a m�h cs�pja emelkedett ki.

Mindennek felvet�se azonban pontosan �gy tilos, mint a sum�r-magyar kapcsolatok l�tez�se, �s a r�la val� besz�lget�s is, akad�mikus k�r�kben. Az egyiptomi kapcsolat felvet�se pedig m�r enn�l is nagyobb bûn. V�r�s Gyõzõ a sz� szoros �rtelm�ben a m�hkasba ny�lt, mert az õsegyiptomi igazs�g egy szelet�t tette le a k�zv�lem�ny asztal�ra.