AZ �RP�D-KORI BUDA NYOMAI A PILISBEN

K�zel 200 �ve foglalkoztatja a magyar tudom�nyos vil�got az a k�rd�s, hogy a mai Bud�n �s a mai �bud�n hol fekszenek az �rp�d-kori �p�tkez�sek maradv�nyai. T�bb mint 100 �v �ta �gysz�lv�n megszak�t�s n�lk�l folynak az �sat�sok f�v�rosunk mai ter�let�n Attila, �rp�d �s a magyar kir�lyok s�rjainak felkutat�s�ra, az Alba Ecclesia (Feh�regyh�z), a hatalmas pr�posts�gi templom, az �rp�d-kori v�r �s sok m�s, a korabeli �r�sokb�l ismert, valamikor az �si Bud�n (Vetus-Bud�n) l�tezett �p�let maradv�nya, romjai ut�n, majd a mai Buda v�rhegyi ter�let�n a k�s�i �rp�d-kori �p�tkez�sek ut�n is.
Ez a sok kutat�s sok sikertelens�get jelentett. V�geredm�nyben az �sat�sok egyetlen esetben sem vezettek a v�rt eredm�nyre az �rp�d-kori teletek felt�r�sa tekintet�ben. Term�szetesen a kutat�sok vezet�i �ltal�ban igyekeztek �sat�saikat sikeresnek felt�ntetni, ez az oka annak, hogy az �budai �sat�sok eredm�nyess�g�r�l a kutat�k v�lem�nye megoszl�. Sokszor m�g komoly kiadv�nyok is azt a szempontot k�pviselik, hogy a r�gi Buda ismert �p�leteinek maradv�nyait a mai �bud�n m�r megtal�lt�k, romjait ki�st�k. Ha azonban a kutat�sok r�szleteit vizsg�ljuk, le�r�sait, az egyes kutat�sokr�l sz�l� szakjelent�seket ellen�rizz�k, akkor arra kell gondolnunk, hogy legfeljebb csak t�bb�-kev�sb� elfogadhat�an megfogalmazott magyar�zgat�sokr�l, bizonytalan alapokon nyugv� teoretikus feltev�sekr�l van sz�, �s ez az�rt van �gy, mert a mai �bud�n egyetlen esetben sem siker�lt megtal�lni a r�gi Buda k�ts�gtelen nyomait.

 A tudom�nyos t�rt�nelemkutat�s emiatt eddig csak ezeknek a bizonytalan feltev�seknek alapj�n dolgozhatott a mai �buda, a mai Buda �s a r�gi Buda m�ltj�nak meg�llap�t�sa �rdek�ben. Elgondolhat�, hogy ez milyen k�rosan befoly�solhatta eg�sz t�rt�net�r�sunkat. Sok �ve foglalkozom a Pilis-hegys�g kultur�lis m�ltj�val. 1955-ben jelentettem a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�nak �s a Nemzeti M�zeumnak, hogy a Pilisben ezeknek a kutat�soknak eredm�nyek�ppen siker�lt megtal�lnom az �rp�d-kori Magyarorsz�g k�zponti kir�lyi sz�khely�nek nyomait, romjainak maradv�nyait. Annak a v�rosk�zpontnak nyomaira akadtam, mely valamikor mag�ba foglalta az �si Budav�r�t (mely a kr�nik�k adatai szerint Attila v�ros�ra �p�lt), Alba Ecclesi�t (Feh�regyh�z�t), a vez�rek �s kir�lyok temetkez�si hely�t, stb. Az Akad�mi�nak adott r�szletes jelent�sben kifejtettem azt a n�zetemet, hogy a mai �bud�n �s Bud�n t�rt�nt eddigi kutat�sok t�ves elgondol�sok alapj�n indultak el �s ez�rt nem vezethettek eredm�nyre az �rp�d-kori �p�letek romjainak felkutat�sa tekintet�ben, valamint, hogy v�lem�nyem szerint a r�gi Buda nem a mai �buda ter�let�n, hanem a Pilisben volt.

Miut�n elgondol�sc�m a r�gi Buda helyrajzi fekv�s�r�l mer�ben ellenkeznek az" eddigi felfog�ssal, ez�rt t�bben mereven elutas�tott�k te�ri�mat. Tekintettel azonban arra, hogy a Buda m�ltj�val foglalkoz� tudom�ny�gak kutat�inak munk�ss�ga nem csek�ly �ldozatot k�vetel, ez�rt minden lehet�s�get fel kell haszn�lni annak �rdek�ben, hogy a Buda m�ltj�val kapcsolatban felmer�lt k�rd�sekre min�l el�bb kiel�g�t� v�laszt kapjunk. A kutat�munk�k egyszeriben sikeresek lesznek, ha a r�gi Bud�t nem a mai �bud�n, hanem a Pilisben keress�k.

Az �rp�d-kori Buda helyrajzi fekv�s�t illet�en a r�g�szek az ut�bbi id�kben nem is vetettek fel k�rd�st. Minden esetben elfogadt�k a r�gebbi kutat�k �ltal k�vetett gyakorlatot, azt, hogy a r�gi Buda azonos a mai �bud�val. �gy term�szetesen az az �ll�t�s, hogy ez a r�gi �rp�d-kori v�rosk�zpont nem a mai �bud�n, hanem a messzi Pilis erd� bor�totta hegyei k�z�tt l�tezett valamikor, mer�sznek �s megd�bbent�nek hathat. �m ha megvizsg�ljuk az eddigi kutat�sok leletanyag�t, ha m�rlegelj�k a 200 �ve foly� nyomoz�s eredm�nyeit, azt kell meg�llap�tanunk, hogy okvetlen�l sz�ks�g van az eddigi elk�pzel�sek fel�lvizsg�lat�ra, a n�zetek rev�zi�j�ra. Az eddig el�rt kutat�si eredm�nyek szigor�bb �tvizsg�l�sa ut�n ugyanis azt kell felt�telezn�nk, hogy az eddig �rp�d-korinak gondolt �budai leletek kormeghat�roz�s�n�l csak az�rt ismert�k el azok �rp�d-koris�g�t, mert az volt a feltev�s, hogy miut�n a leleteket a v�lt r�gi Buda ter�let�n tal�lt�k, �s mivel a r�gi �r�sok szerint a r�gi Bud�n voltak �rp�d-kori �p�tkez�sek, �gy a tal�lt leletnek �rp�d-korinak kell lennie. Csak a k�nyszer hat�sa alatt elfogadott eredm�nyek ezek, olyanok, amelyekkel a megl�v� �rt kellett bet�lteni. Komoly vizsg�lat ut�n az �budai "�rp�d-kori" leletek nem �llj�k ki a kritik�t, �s semmi esetre sem alkalmasak arra, hogy bizony�ts�k a mai �buda azonoss�g�t a r�gi Bud�val.
�buda = Vetus-Buda?

Els�k�nt fel kell vetn�nk azt a k�rd�st, mikor indult meg az �budai kutat�s-sorozat, milyen leletekre t�maszkodtak a kutat�k, �s milyen tudom�nyos adatok birtok�ban kezdt�k keresni a r�gi �rp�d-kori romokat, az �si Vetus- Bud�t a mai �huda ter�let�n? A Buda helyrajzi t�rt�net�vel foglalkoz� eddig megjelent tudom�nyos m�vek �s dolgozatok k�z�l k�l�n�sen Sclzoenwisner, Salamon, Rupp, G�rdonyi, Csemegi, B�rt/ai ,Szab� L�szl� �s legut�bb Gy�rffy Gy�rgy m�veiben tal�lhat�k b�vebben helyrajzi adatok a r�gi Bud�r�l. Mindezek a gy�jt�sek azonban sajn�latosan abban a tudatban k�sz�ltek, hogy a r�gi Buda azonos a mai �bud�val. Minden kutat� kiv�tel n�lk�l elismerte azt, hogy a mai Bud�t egy r�gi, hagyom�nyokban gazdag, el�z�leg m�r l�tez� m�sik Buda nev� helys�g ut�n nevezt�k el Bud�nak.

 R�gebben ezt a helys�get Pestnek, a mai budai V�rhegyet, a rajta �p�lt v�rat Pest-hegyi v�rnak nevezt�k. Nem lehet az sem k�ts�ges, hogy annak a helys�gnek, amelyr�l ezt az �j, gyorsan fejl�d� v�rost a lakoss�g elnevezte, hossz� �vsz�zadokig vezet�, nagyon nevezetes 1-celynek kellett lennie, mert k�l�nben a kir�ly �j v�ros�t nem nevezt�k volna el r�la. A sok t�rt�neti, kr�nik�s, valamint okirati adat �sszegy�jt�se �s azok megvizsg�l�sa, a k�l�nb�z� szerz�k egy�ni megvil�g�t�s�val sem vezetett soha arra az eredm�nyre, hogy b�rmelyik�k megoldotta volna a r�gi Buda �s a mai �buda helyrajzi adatainak �sszeegyeztet�s�t, illetve azonos�t�s�nak k�rd�s�t. S�t, Gy�rffy II. Andr�s �s I. Lajos kir�lyok 1212 �s 1355-ben kiadott, az itteni kutat�sok alapj�ul szolg�l� hat�rj�r�si oklevel�nek tanulm�nyoz�sa ut�n a r�gi Buda �s a mai �buda hat�rai egyez�s�r�l v�gs� k�vetkeztet�sk�nt ezt �rja: "A hat�rj�r�si iratokban szerepl� fix pontok fekv�s�t nem ismerj�k minden k�ts�get kiz�r�an".


�rp�d s�rj�t�l Attila v�ros�ig

A mai �buda �s a r�gi magyar oppidum, az �si Budav�r (Vetus-Buda) azonos�t�s�nak k�rd�se �s a helyrajzi adatok egyeztet�s�nek munk�ja akkor indult meg, amikor a mai �buda ter�let�n kezdt�k keresni �rp�d vez�r s�rj�t. G�rdonyi Albert err�l a k�vetkez�ket �rja: "Az �ltal�nos �rdekl�d�s csup�n att�l kezdve fordult Fej�regyh�za fel�, mikor a N�vtelen Jegyz� munk�ja 1746-ban ismeretess� v�lt. Katona Istv�n 1790-ben ennek alapj�n kezdte keresni �rp�d s�rj�nak felkutat�sa c�lj�b�l a hajdani Feh�regyh�z�t, mert m�r nem t�maszkodhatott az �budai lakoss�g helyi ismereteire..." N�zz�k teh�t, mit is mondanak Bud�r�l a k�z�pkorb�l sz�rmaz� kr�nik�k �s m�s �r�sos adatok.
El�sz�r is vegy�k el� ism�t a m�r oly sokszor forgatott Anonymus-gest�t. Az I. fejezetben m�r sz�l Attila v�rosalap�t�s�r�l: "Kinek is nemzets�g�b�l sz�rmazott azon nagyh�res �s hatalmas Athila kir�ly, ki az �r sz�let�s�nek 451. esztendej�ben a scythia f�ldr�l kisz�llva hatalmas er�vel Pann�nia f�ldj�re j�ve, s a r�maiakat megfutam�tva, az orsz�got elfoglal�, �s kir�lyi lakot alkota mag�nak a Duna mellett, a h�v vizek f�l�tt, �s minden r�gi m�veket, melyeket ott tal�lt, meg�j�ttat� �s k�r�l igen er�s k�fallal meg�p�te, melyet magyar nyelven most Budav�rnak, a n�metek pedig Eczilburgunak neveznek." 3 Figyelemrem�lt� utal�sok vannak Anonymus gest�j�nak XLVI. fejezt�ben is Attila v�ros�r�l: "�tkelv�n a Dun�n, t�bort �t�nek (�rp�d �s a honfoglal� magyarok) a Duna mellett a felh�vv�zekig. S ennek hallat�ra a Pann�nia f�ldj�n lak� r�maiak mind fut�ssal ment�k �let�ket.

 M�snap pedig �rp�d vez�r �s minden el�kel�i, Magyarorsz�g minden vit�zivel egyben, b�men�nek Athila kir�ly v�ros�ba, �s megn�zn�k mind a kir�lyi palot�kat, n�melyeket f�ldig rontva, n�melyeket nem, �s szerf�l�tt b�mulj�k vala mindazon k��p�leteket, �s kimondhatatlanul �rvend�nek, mivelhogy harcz n�lk�l b�venni�k siker�lt Athila kir�ly v�ros�t kinek nemzets�g�b�l sz�rmazott vala �rp�d vez�r." "�s naponta vend�geskednek nagy �r�mben Athila kir�ly palot�j�ban... Akkor �rp�d vez�r �s �v�i �r�m�kben h�sz napig marad�nak Athila kir�ly v�ros�ban... S ugyanazon helyen ada f�ldet Kundunek, Kurzan atyj�nak, Athila kir�ly v�ros�t�l...�s fi�nak ada egy v�rat a maga n�p�nek v�delme v�gett. Kurzan azt�n azon v�rat tulajdon nev�re neveztette, mely n�v a mai napig sem ment feleds�gbe." A tov�bbiakban m�g a XLVII. �s az L. fejezetben van r�vid eml�t�s t�ve Attila v�ros�r�l, de m�r Ecilburg n�ven. Mindk�t esetben arr�l tud�s�t a kr�nik�s, hogy �rp�d vez�r innen kiindulva hogyan ment hadba Pann�nia megh�d�t�s�ra. �rp�d vez�r temet�s�r�l esik sz� az LII. fejezetben: "Ezek ut�n urunk sz�let�s�nek 907. esztendej�ben �rp�d vez�r elk�lt�z�k e vil�gb�l, ki is tisztess�gesen l�n eltemetve egy kis patak forr�sa f�l�tt, mely egy k�mederbe folyik al� Athila kir�ly v�ros�ba; holott is a magyarok megt�r�se ut�n egyh�z �p�lt, melyet Alb�nak (Feh�regyh�znak) neveznek, boldog sz�z M�ria tisztelet�re." A N�vtelen kr�nik�s le�r�s�ban rejl�, m�r igen sokszor taglalt hib�kat is figyelembe v�ve, m�gis �szleln�nk kell n�h�ny olyan igazs�got, melyet t�nyk�nt fogadhatunk el.

Anonymus �rp�d-kori kir�lyi k�rnyezetben �l� pap volt. Gest�ja �r�sakor sz�molnia kellett kort�rsai, udvarb�li f�urak, egyh�zi koll�g�i, felettesei �s tan�tv�nyai kritik�j�val. Ez pedig arra k�nyszer�tene, hogy az �ltal�nosan ismert t�nyekkel ellent�tes adatokat ne �rjon m�v�be. Kital�lt mes�ket teh�t nem �rhatott le. Amit meg�rt, annak - legal�bbis az akkori k�r�lm�nyeknek -, az akkori k�zfelfog�snak meg kellett felelnie.

�gy az �rp�d-kori kir�lyi sz�khely helyrajzi adat�ban nem t�vedhetett, annak a val�s�got kellett t�kr�znie.

Az a le�r�sa teh�t, hogy �rp�d Attila sz�khely�n �t�tte fel tany�j�t �s ez lett az �rp�d-kori Magyarorsz�g kir�lyi sz�khelye, azt jelenti - �s minden bizonnyal az akkori felfog�st t�kr�zi -, hogy a magyars�g fejedelmi udvara t�nyleg egy r�gi, jelent�s v�rosban, v�rban telepedett le. Ezt a v�rat az akkori k�zv�lem�ny k�ts�gtelen�l Attila v�r�nak ismerte, ezt Anonymus t�bbsz�r is meg�rta. Ismert volt ennek a v�rnak az �ltala szint�n t�bbsz�r eml�tett n�met neve, az Ecilburg is. Az a t�ny, hogy t�bbsz�r eml�ti a "civitatem Athilae regis" elnevez�st, azt is k�ts�gtelenn� teszi, hogy az az "Ecilburg" n�v Attila, a nagy hun uralkod� eml�k�t id�zi, �s semmi esetre sem lehet az Aquincum- Acincum kicsavart v�ltozata, mint ahogyan azt egyes r�gebbi szerz�k az Ecilburg elnevez�sre magyar�zt�k. Az Ecilburgu kifejez�s, amit Anonymus haszn�l, vitathatatlanul Attila v�r�t jelenti, mert a Niebelung- �nekben is ez az Etzilburg szerepel mint Attila v�ra, �s az ebben meg�nekelt, Attil�val kapcsolatos vonatkoz�sok bizonyoss� teszik azt, hogy ez az Etzilburg n�v nem valami r�gi v�rosn�v elferd�t�s�b�l sz�rmazik, hanem Attila sz�khely�t jelenti. A Niebelung- �nek �s az Anonymus- gesta sz�rmaz�si idej�t figyelembe v�ve, ez az adat a kor �ll�spontj�t t�kr�zi.

Anonymus teh�t, mint l�ttuk, hat�rozottan �ll�totta, hogy a honfoglal� magyarok Attila sz�khely�re telepedtek. A N�vtelen Jegyz� gest�j�nak az Attila-v�ros l�tez�s�t igazol� kit�teleit nagym�rt�kben al�t�masztotta az a k�r�lm�ny, hogy a m�sik ismert k�z�pkori kr�nik�sunk, K�zai Simon mester, aki a magyar kir�lyi udvar szolg�lat�ban �llott-szint�gy, mint Anonymus -, a XIII. sz�zadb�l sz�rmaz� kr�nik�j�ban igen hat�rozottan �ll�tja, hogy a magyar kir�lyok sz�khelye Attila v�ros�nak hely�n alakult ki.
A K�zai-kr�nika a hunok t�rt�net�t t�rgyal� r�sz�ben (II. fejezet 4.) eml�ti el�sz�r Sicambri�t olyan vonatkoz�sban, hogy a hunok ott keltek �t a Dun�n. K�s�bb (III. fej. 4.) Buda meg�let�s�r�l sz�lva, a k�vetkez�ket olvashatjuk: "Eisenachb�l oszt�n, miut�n ott udvart tartott, Ethele megindulv�n Sicambri�ba vonala, hol testv�r�t Bud�t tulajdon kez�vel meg�l�, s test�t a Dun�ba vettet�, az�rt, hogy m�g � a nyugati r�szeken harcszolt, a k�zte �s testv�rei k�zt meg�llap�tott hat�ron uralkod�s�ban t�l ment vala, minthogy Sicambri�t maga nev�r�l neveztette. �s mivel Ethele kir�ly a hunoknak �s m�s n�peknek megparancsolta volt: hogy azt Ethele v�ros�nak h�vj�k: a n�metek a tilalomt�l f�lve azt Eczelburgnak nevezt�k; de a hunok azon tilalommal keveset gondolva mint el�bb mai napig is �-Bud�nak h�vj�k." - Majd az 5. -ben: "...miut�n teh�t ezeket �gy v�gezte, �t esztendeig folyv�st Sicambri�han nyugodott, �rszemeit a vil�g n�gy r�sze fel� sz�tosztv�n."
Az ez ideig nagyr�szt mes�nek tartott Attila-v�ros k�rd�s�t vizsg�lva, a k�vetkez�ket lehet meg�llap�tani:

Priscos Rhetor le�r�s�b�l kiindulva, eddig minden esetben azt a meg�llap�t�st tett�k kutat�ink, hogy Attila nyilv�nval�an s�torlak� nom�d volt, mert a r�gi g�r�g szemtan� s�torban tal�lta, �s ebb�l a k�rnyezet�b�l adott le�r�st. M�g az is lehet igazs�g azonban, hogy Attila t�borban volt, amikor a Priscos-f�le g�r�g k�vets�get fogadta, valahol hadi �ton vagy orsz�gj�r�s k�zben, �gy nem is l�thatt�k val�di sz�khely�t.

4. Szab� K�roly ford�t�sa; az eredeti K�zai- sz�vegben �-Buda Oubuda form�ban szerepel.

Ebb�l a tud�s�t�sb�l kiindulva elterjedt az a nyilv�nval�an t�ves n�zet, hogy Attila olyan barb�r vez�r volt, aki csak s�torban vagy l�h�ton �rezte j�l mag�t. Nem vett�k figyelembe, hogy Attila val�sz�n�leg m�r eur�pai sz�let�s� volt, hogy r�mai ifjakkal egy�tt nevelkedett, nevel�i r�mai tan�rok voltak, �s nyilv�nval�, hogy ig�nyei sem k�l�nb�ztek a r�mai f��ri ig�nyekt�l, t�bb nyelven besz�lt, �s kor�nak legm�veltebb uralkod�ja volt.
Attila-v�ros hely�nek holl�te mind mostan�ig tiszt�zatlan k�rd�s maradt, pedig az Attila-v�rra utal� adatok azt mutatj�k, hogy val�sz�n�leg m�gis volt �sszef�gg�s a hunok vez�r�nek sz�khelye �s a honfoglal� magyars�g elhelyezked�se, k�zponti hely�nek megv�laszt�sa k�z�tt. Attila sz�khely�t hossz� �vtizedeken kereszt�l az Alf�ld s�ks�g�n k�pzelt�k e1 kutat�ink. Priscos Rhetor le�r�s�t, mely szerint Attila h�za vagy palot�ja tiszta f�b�l volt, �gy �rtelmezt�k, hogy Attila v�rosa, tany�ja olyan helyen �llt, ahol nem volt k�. Ma ezt a feltev�st k�telkedve kell fogadnunk, mert ennek a hat�rozott meg�llap�t�snak ellentmondanak a leg�jabb kutat�sok.

 Ger� L�szl� "Magyarorsz�g v�r�p�t�szete" c�m� m�ve igazolja, hogy a Priscos-f�le megjegyz�s helytelen �s t�ves k�vetkeztet�sekre vezetett. Ger� L�szl� szerint az eur�pai v�r�p�t�sben kb. a hunok eur�pai bet�r�se idej�t�l a XI-XII. sz�zadig k�t mer�ben ellent�tes ir�nyzat uralkodott. Eur�pa d�li vid�kein a v�rakat ebbe az id�szakban is k�b�l �p�tett�k ugyan, az ott elterjedt antik hagyom�nyok folytat�sak�nt, de �szakabbra, az �szaki n�pek �p�t�si kult�r�j�nak hat�s�ra a v�rak f� �p�t�anyaga a fa volt. Joggal gondolhatunk teh�t arra, hogy Priscos, amikor Attila v�r�ba ker�lt, ott megcsod�lta az �ltala m�g nem l�tott fa�p�tkez�s� v�rat, �s ezt �rta meg feljegyz�seiben. A nagy hun vez�r, aki ismerte a megh�dolt �szaki n�pek k�nyelmes fav�rait, val�sz�n�leg az akkor modernebb ir�nyzatnak megfelel�en, f�b�l �p�ttette sz�khely�n a saj�t v�r�t is, �s ezt csod�lta meg Priscos, aki egy�bk�nt azt is meg�rta, hogy Attila f�rd�je pann�niai k�b�l k�sz�lt. Ez a f�rd� feltehet�en ugyanaz a melegv�zf�rd�, amelyr�l azut�n Anonymus azt �rhatta, hogy Attila v�rosa a fels� h�vvizek mellett volt.

 Ez a mondai alap lehetett oka annak, hogy ezt a f�rd�t k�s�bbi adatok szerint Krimhild f�rd�j�nek nevezt�k, �s a Vetus- budai Sz�z M�ria szigeti ap�cakolostor tulajdona volt. M�g 1413-ban is a szigeti ap�c�k f�rd�jek�nt szerepelt. Ezt az�rt lehet felt�telezni, mert M�ria kir�lyn� 1389-ben kelt oklevele szerint "Krumhelt-ferdeje" annak a pataknak a neve volt, amely az Alba Ecclesi�t�l folyt a Vetus budai klarissza kolostor fel�, s amely melegviz� patak volt. Ez a patak pedig ugyanaz, melyet Anonymus eml�t gest�j�ban, mint amely az Alba Ecclesi�t�l, �rp�d temetkez�si hely�t�l folyt le Attila v�rosa fel�.

Meg�llap�that� teh�t, hogy a r�gi Bud�n �ltal�nosan elterjedt tudat volt az Attila-v�rossal val� azonoss�g, s ennek nemcsak kr�nik�s bizony�t�kai vannak, de az enn�l er�sebb bizony�t� erej� helyi hagyom�nyok is ezt a kapcsolatot igazolj�k.


�s Aquincum?

Mindez pedig rendk�v�l l�nyeges abb�l a szempontb�l, hogy a mai �buda ter�let�n soha nyom�t sem tal�lt�k a r�gi le�r�sokban szerepl� �rp�d-kori �p�leteknek, de nem tal�lt�k meg az Anonymus �s K�zai �ltal eml�tett Attila-v�ros �p�tkez�seinek nyomait sem. A k�rd�ssel foglalkoz� tudom�nyos kutat�k szerint a r�gi kr�nik�sok bizonyosan Attila �p�tkez�s�nek tartott�k az aquincumi r�gi r�mai �p�letmaradv�nyokat, �s azokr�l �rtak, mint Attila alkot�sair�l. Ez azonban - mint l�tnunk kell – t�lzottan k�nyelmes �s fel�letes v�lem�ny volt, hiszen ha kiss� boncolgatj�k ezt a k�rd�st, r� kellett volna j�nni, hogy az ott fekv� r�gi �p�letmaradv�nyoknak r�mai eredet�t nagyon j�l ismert�k a r�gi kr�nik�sok is, hiszen Anonymus pontosan meg�rja gest�j�nak I. fejezet�ben, hogy Athila Pann�ni�ban a r�maiak kiver�se ut�n a felh�vvizekn�l kir�lyi lakot �p�tett mag�nak, �s az ott tal�lt r�mai m�veket meg�j�ttatta �s a v�rost hatalmas k�fallal vette k�r�l.

 Ebb�l l�tszik, hogy a k�rd�ses v�ros r�mai eredet�t ismert�k m�r a XIII. sz�zad elej�n is, de tudtak �s ismertek egy r�mai �p�tkez�sekn�l frissebb, hatalmasabb �p�tkez�st is �s kellett l�tniok m�g egy nyilv�n j� �llapotban l�v�, hatalmas v�d�falat is a v�ros k�r�l. Hogyan lehet felt�telezni ezek ut�n azt, hogy a r�mai �p�letmaradv�nyok megmaradtak, de a v�ros �ll�t�lag hatalmas v�d�fal-rendszer�nek nyom�t sem lehet m�r a mai �bud�n megtal�lni, pedig nyilv�nval�, hogy ez a fal k�s�bbi l�tes�tm�ny volt? Ha pedig az a v�ros, amelyr�l Anonymus �s K�zai is, mint Attila v�ros�r�l �rt, azonos lett volna a mai �bud�val vagy az Aquincumnak ismert r�mai v�rossal, akkor m�giscsak azt kellene felt�telezn�nk, hogy a r�gebbi k��p�tm�nyek megmaradtak, de a k�s�bbi, hatalmas v�d�fal-�p�tm�ny elt�nt. Ez �gy nem val�sz�n�! A kr�nik�k adatai minden esetben c�folj�k az eddigi feltev�seket �buda szerep�t illet�en, mert le�r�saikat eg�szen m�s k�rnyezetr�l adt�k. A tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a kr�nika�r�k �ltal�ban igazat �rtak saj�t korukr�l, �s csak a sok sz�z �vvel k�s�bbi t�ves olvas�s miatt t�rt�nhettek f�lre�rt�sek, mivel a k�rnyezet minden�tt megv�ltozott, �s a k�s�bbi olvas� m�r nem �rtette meg a r�gi le�r�sokat. Nemcsak Aquincum v�rosa v�lt romm� Eur�pa n�pv�ndorl�si korszak�ban. A barb�roknak a r�mai birodalom ellen int�zett sok-sok t�mad�sa m�r Attila hunjainak meg�rkez�se el�tt sok v�rost t�ntetett el Pann�ni�ban a f�ld sz�n�r�l. P�ld�ul Aquincum elpusztul�s�nak ideje el�g pontosan meg�llap�that�.

 A r�g�szek �s t�rt�nelemkutat�k r�szletez� munk�inak eredm�nyei szerint Aquincum a IV sz�zadban pusztult el. Pusztul�sa l�tsz�lag teljes lehetett, mert att�l az id�pontt�l Pann�nia tartom�nyi sz�khelye m�s v�ros volt, lakotts�ga ebben az id�ben jelent�ktelen, fel�get�se ut�n csak a barb�r germ�n t�rzsek �tmeneti tanyahelye lett a hajdan dics� kult�rhelys�g. Attila idej�ben mindenesetre rom volt, �s abban az id�ben a r�g�szek meg�llap�t�sa szerint semmif�le �p�tkez�s itt nem folyt. Hunok telep�l�si nyomait itt egy�ltal�n nem tal�lt�k, Attila v�rosa teh�t semmi esetre sem lehetett a mai �buda vagy Aquincum ter�let�n. A k�lf�ldi sz�rmaz�s� kr�nik�k, �tle�r�sok stb., valamint �rp�d-kori kr�nik�ink helyrajzi bizonys�g�t adj�k annak, hogy az �si magyar Budav�r, Buda, Vetus- Buda Attila-v�ros romjaira �p�lt r�. A k�zvetlen r��p�tkez�sek �s szoros kapcsolatok az Attila-v�rosi rom�p�letekkel a r�gi adatok szerint nem vitathat�k. Csemegi J�zsef szerint az �budai reform�tus templom telk�n k�l�nb�z� id�szakokban (1908-t�l 1934-ig) v�gzett t�bb �sat�s azt igazolja, hogy ezek az �buda ter�let�n tal�lt legr�gibb r�mai kor ut�ni �p�tkez�si nyomok sem lehettek  a XIII. sz�zad k�zep�n�l kor�bbi sz�rmaz�s� �p�let maradv�nyai. A mai �buda ter�let�n teh�t nem �llhatott olyan �rp�d-kori helys�g, amilyen Buda volt Anonymus �s K�zai kor�ban. �gy nem t�veszthett�k meg a r�mai romok a t�rt�net�r�kat: egyszer�en nem a mai �bud�r�l, nem annak ter�let�r�l �rtak!

5. Csemegi J�zsef Hol �llott egykor az �budai kir�lyi v�r? (1943)

Sokkal ink�bb val�sz�n�, hogy a t�ved�s k�s�bb t�rt�nt, akkor, amikor a XVIII. sz�zad k�zep�n keresni kezdt�k az �si magyar koron�z� templom romjait. A mai Budapest k�zet�ben el�ker�lt r�mai maradv�nyok azt a hitet keltett�k az akkori kutat�kban, hogy azok a romok a magyar kir�lyok �si v�ros�nak, Vetus-Bud�nak romjai, �s az�rt kerest�k ezen a ter�leten Alba Ecclesi�t, a kir�lyi v�rat, �rp�d s�rj�t �s az eg�sz r�gi magyar kir�lyi Buda v�ros�t. Csak a l�tszat vezette a kutat�kat akkor erre a helyre.

Caspinus, Carolus Sigonius �s Januarius Salinas tud�s�t�sa szerint Attila v�rosa a nagy hun vez�r hal�la ut�n, a 455. �vben, j�lius vagy szeptember h�napban egy sz�rny�, puszt�t� f�ldreng�s �ldozata lett. Ez a f�ldreng�s a tud�s�t�sok szerint a v�ros nagy r�sz�t eltemette, m�s r�sze romba d�lt. Ez az adat nemcsak azt jelzi, hogy Attila v�rosa t�nyleg l�tezett az V sz�zadban, hanem azt is megmagyar�zza, mi az oka annak, hogy a k�s�bbi id�kben nem szerepel komolyabb form�ban, illet�leg hogy mi�rt csak romjair�l �rnak a r�gi kr�nik�k. A 455. �vben lezajlott nagy f�ldreng�s egy�bk�nt t�nylegesen sz�rny� puszt�t�st v�gzett Pann�ni�ban, hiszen ebben az �vben d�lt romba az akkor m�g gy�ny�r� Savaria is. Nagy K�roly frank seregei az avarokat egy nagy pann�niai er�ss�gben, a legnagyobb �s leger�sebb avar gy�r�ben vert�k v�gzetesen t�nkre, �s rendk�v�l nagy arany- �s �kszerzs�km�nyra tettek szert. Minden val�sz�n�s�g szerint ez az er�ss�g is ugyanaz a v�ros volt, amelyet el�z�leg Attila er�s�tett meg, s amelyet a f�ldreng�s puszt�t�sai ut�n az avarok magas t�lt�ssel vettek k�r�l, �s tal�n valamelyest rendbe is hoztak.

K�ts�gtelen, hogy a frank csapatok az akkori avar f�v�rosban aratt�k ezt a d�nt� gy�zelm�ket. Ezt bizony�tja a hatalmas kincs zs�km�nyol�sa �s az avar birodalom felboml�sa a csata elveszt�se ut�n. Az avarok pedig bizony�ra egy el�z�leg is l�tez� v�rost v�lasztottak legf�bb sz�khely�k�l. Ezt igazolja az is, hogy Bonfini �ll�t�sa szerint a r�gi budai_ Bazilik�t m�g Nagy K�roly emeltette azon a helyen, ahol az avarok feletti d�nt� gy�zelmet aratt�k. Bonfininek ezt az �ll�t�s�t a m�lt sz�zadban sokan �rthetetlennek min�s�tett�k csak az�rt, mert k�ztudom�s� volt, hogy Nagy K�roly frankjai sohasem v�vtak csat�kat a mai Buda ter�let�n, miut�n id�ig a frank csapatok nem jutottak el. Figyelembe veend� enn�l a k�rd�sn�l, hogy tudom�nyos meg�llap�t�sok (G�rdonyi, H�man, Erd�lyi, Gy�rffy stb.) szerint B�ta kir�ly N�vtelen Jegyz�je �s K�zai is egy r�gebbi Gesta alapj�n �rt�k kr�nik�jukat. �gy felt�telezhet�, hogy Attila v�ros�p�t�s�r�l �s Attila v�ros�r�l �rt el�g r�szletes besz�mol�ik nem az aquincumi r�mai rom�p�letek l�tt�n kialakult helyi hagyom�ny alapj�n sz�letettek, hanem a r�gi, megb�zhat�bb �rott eml�kek alapj�n, alapos meggondol�s ut�n �r�dtak.


A budai k�ptalan

A r�gi Buda t�rt�net�r�l a budai k�ptalan ismertebb t�rt�nete is adhat t�j�koztat�st. A budai k�ptalan templom�t a K�pes Kr�nika szerint I. Istv�n kir�ly kezdte �p�teni. Err�l G�rdonyi Albert �sszefoglal�ja adja a legvil�gosabb k�pet. "A k�z�pkori �bud�r�l, - mely az 1241. �vi tat�rj�r�sig csup�n Buda n�ven volt ismeretes -, az ottani k�ptalannal kapcsolatosan kapjuk els� �rtes�l�seinket. Az �budai k�ptalan alap�t�s�nak t�rt�nete hazai kr�nik�ink k�z�l csup�n a K�pes Kr�nik�ban maradt fen, melynek �r�ja saj�t vallom�sa szerint r�gibb kr�nik�kb�l mer�tette adatait. A kr�nika�r� elmondja, hogy Szent Istv�n kir�ly a legy�z�tt S�muel bolg�r fejedelemt�l zs�km�nyolt kincsek felhaszn�l�s�val hatalmas templomot kezdett �p�ttetni P�ter �s P�l apostolok tisztelet�re." A templom �p�t�se teh�t az 1004-ben lezajlott bolg�r hadj�rat ut�n kezd�d�tt. Szent Istv�n a templom �p�t�s�t hadj�ratai miatt nem tudta befejezni, a megkezdett munka befejez�se Szent L�szl�ra maradt, aki - II. G�za kir�ly 1148-ban kelt oklevele szerint - a budai k�ptalant �s templom�nak fennmarad�s�t adom�nyokkal biztos�totta. A XIV sz�zadban sz�letett K�pes Kr�nika adatait�l f�ggetlen�l a II. Boleszl� uralkod�sa (1058-1080) alatt �r�dott lengyel kr�nika is besz�mol a Vetus- budai k�ptalani templom �p�t�s�r�l. A lengyel kr�nika �r�ja, aki II. Boleszl�v kir�ly hal�l�ig Magyarorsz�gon tart�zkodott kir�lya k�s�ret�ben, azt �rta kr�nik�j�ban, hogy a k�ptalani hatalmas templomot Szent Istv�n hal�la ut�n a velencei P�ter kezdte �p�teni, de azt nem tudta befejezni. Ez az adat, melyet egy XI. sz�zadbeli szemtan� �rt le, mindenesetre azt jelenti, hogy Bud�n a P�ter-P�l sz�kesegyh�z m�r �llt 1080 k�r�l. Az eml�tett lengyel kr�nika �r�ja magyarorsz�gi tart�zkod�sa alatt �lland� k�s�r�je volt kir�ly�nak �s �gy t�bb �vig �lt Szent L�szl� kir�ly udvar�ban. Rendk�v�l figyelemrem�lt�, hogy ez a kr�nika�r� a magyar kir�lyok otthon�t le�rva azt nem Bud�nak vagy Budav�r�nak nevezi, hanem Bazo�r-nak �rja.

 Ezt a kr�nika�r� semmi esetre sem vehette a "Buda" vagy "Budav�r" kiejt�sb�l. A kr�nik�s mint idegen tart�zkodott a magyar kir�ly udvar�ban, �s az itt hallott neveket term�szetesen saj�t �r�sm�dja szerint �rta le. M�gsem lehet felt�telezni, hogy kiejt�s �s le�r�s k�z�tt ilyen - �rthetetlen - k�l�nbs�g alakulhatott volna ki. Viszont a b �s v bet� sz�mtalan cser�j�re gondolva (l�sd pl. Bezpr�m = Veszpr�m), a Bazo�r sz� nagyon megfelel a Vazv�r, a magyarban bizonyosan Vasv�r sz�nak. Tekintettel arra, hogy Szent Istv�n, Szent L�szl� kir�lyok korszak�ban a kir�lyi udvar Esztergom- D�m�s k�rny�k�n volt, ezt a Vasv�r nev� kir�lyi v�rat csak itt lehet felt�telezni, semmi esetre sem lehet azonos�tani a k�s�bbi korokban a nyugati hat�rvonalon jegyzett Vasv�rral. Vasv�r helys�g vagy v�r term�szetesen t�bb volt a r�gi Magyarorsz�g ter�let�n. A kr�nika�r� �ltal eml�tett Vasv�r, Bazo�r azonban k�ts�gtelen�l az Esztergom k�rny�ki akkori kir�lyi sz�khely neve volt. Ez az a v�r, amelyet lengyel kr�nika meg�r�sa ut�n kb. 100 �vvel Anonymus m�r Buduv�rnak �rt.


Ofen = Pest = Kemence

Az �si Bud�t n�metnyelv� kr�nik�k, r�gi n�met �r�sok minden esetben Etzilburgnak nevezik, ugyanolyan k�vetkezetess�ggel, mint a mai Bud�t Ofen-nak. Az Ofen elnevez�s pontos ford�t�sa a Pest n�vnek. "Pest" tulajdonk�ppen kemenc�t jelent, ilyen �rtelemben a Pest sz�t m�g ma is haszn�lj�k egyes vid�keken �s k�l�n�sen egyes szakm�kban. Ezt a "kemence" �rtelmet ford�tott�k Ofen-nak a n�metek, akik m�r 1235-ben Ofen- nak nevezt�k a mai Bud�t. Minden val�sz�n�s�g szerint m�r akkor kialakult az Alt- Ofen n�v a mai �bud�ra vonatkoztatva. �bud�t a n�mets�g m�g ma is Alt- Ofen-nak nevezi, �s ez�rt bizonyosnak kell venn�nk, hogy a legr�gibb Pest = Ofen elnevez�s� helys�g a mai �buda volt. Tudom�nyos fejteget�sek a r�gi t�gla�get� kemenc�kr�l sz�rmaztatt�k ezt a nevet, �s nagyon logikusnak l�tszik, hogy az a ter�let a r�mai korban, s�t a kelt�k kor�ban is a mai Pest-k�rny�k k�zpontja, legjobban �s legr�gebben lakott ter�lete volt. Az itt l�v� t�gla- �s m�sz�get� kemenc�k lehettek a n�vad�k. Miut�n a mai Buda �s �buda nevek�nt idegen sz�vegekben mindig az Ofen n�v szerepelt, �s mint l�ttuk, ez a legr�gibb �r�sos eml�kekn�l is meg�llap�that�, fel lehet t�telezni, hogy az Ofen- Owen elnevez�s m�g a kelta �snevet jelzi.

�gy nincs okunk k�telkedni abban, hogy a mai �buda legr�gibb neve a kemence = Pest = Ofen elnevez�s. Amikor a kereszt�ny seregek visszafoglalt�k a t�r�k�kt�l a mai Bud�t, a n�metek Ofen felszabad�t�s�t �nnepelt�k, �s Buda hivatalos neve 1873-ig Ofen volt. A mai �buda igazi, r�gi neve teh�t Alt- Ofen, �reg-Pest, r�gi-Pest. Ugyanez a n�v�ssze�ll�t�s szerepel a XIII. sz�zadbeli oklevelekben, amikor a latin sz�vegben Vetus- Pest, Antiqua- Pestet �rtak. L�tezett teh�t egy ilyen elnevez�s� helys�g, �s az csak a legr�gibb Pest lehetett: Alt - Ofen, a mai �buda. Az Alt- Ofen elnevez�s ugyanazon id�kben volt m�r haszn�latos a mai �buda nevek�nt, amikor az igazi Buda, a r�gi Budav�r minden n�met sz�vegben Etzilburgnak neveztetett. Ez k�ts�gtelen�l igazolja, hogy a mai �buda sohasem lehetett Etzilburg, sem az Attila-v�rosnak ismert Vetus- Buda, az �si kir�lyi Budav�r. A nevek hagyom�nyoss�g�t is figyelembe v�ve l�tnunk kell, hogy ebben a vonatkoz�sban nagyon bizonytalannak t�nik a mai �buda~ Vetus Buda azonoss�g megv�d�se. A k�tely n�lk�li azonos�t�s r�gi elm�lete v�geredm�nyben nem v�lt be, a felt�telezett hely nem azonos a r�gi Buda ter�let�vel. Attila-v�ros, Etzilburg, Sicambria, Vetus- Buda a t�r�k uralom megsz�n�se �ta semmilyen form�ban nem ker�lt el�t�rbe, sem a hivatalos �r�sokban, sem birtokperek megmaradt okleveleiben nem ker�lt eml�t�sre ezen a n�ven ez a v�ros. A r�gi elnevez�sek l�that�lag elt�ntek a k�ztudatb�l, �s csak ezek ut�n alakult ki egy olyan elgondol�s, hogy az a nagyfontoss�g� helys�g, amely a r�gi Buda volt, azonos a mai �bud�val, n�met nev�n Alt- Ofennal.


Nyomoz�sok �rp�d s�rja ut�n

�gy a r�gi �rp�d-kori Buda, Budav�ra �p�leteinek maradv�nyait a mai �bud�n kezdt�k keresni. Hogy mi volt az eredm�ny, err�l valljon egyik legkiv�l�bb Buda kutat�nk, B�nfai- Szab� L�szl�, aki az �rp�d-s�r kutat�sok eredm�nyeit �sszefoglalva, egy tanulm�ny�ban a k�vetkez�ket �rta: (8) "A m�lt sz�zad negyvenes �veiben Horv�th Istv�n lelkes el�ad�sai nyom�n kezdenek az emberek Feh�regyh�za k�rd�s�vel foglalkozni s az egyetemi ifj�s�g Vasv�ry P�l buzd�t�s�ra, - melyet az Akad�mi�nak 1847-ben, a magyarorsz�gi m�eml�kek �ssze�r�s�ra �s megment�s�re vonatkoz� felh�v�sa tudom�nyosan is al�t�masztott -, 1848-ban t�bb kir�ndul�st tett �bud�ra, a f�ldb�l itt-ott m�g kil�tsz� romok felder�t�s�re.

A forradalom �s szabads�gharc nagy esem�nyei k�vetkezt�ben a felbuzdul�s ellanyhult, csup�n �rdy J�nos folytatja 1850 nyar�n a kutat�st �rp�d s�rj�nak megtal�l�s�ra. Az elnyomat�s eg�sz ideje alatt ugyanis a honszerz� �rp�d hamvait keresik azon v�lem�ny alapj�n, hogy Feh�regyh�za �s �rp�d s�rja egym�st�l el nem v�laszthat�, egym�ssal ok �s okozati �sszef�gg�seiben lev� k�rd�s.

`8. B�rtfai- Szab� L�szl�: Mi�rt nem tal�lt�k neg eddig �rp�d s�rj�t? (tanulm�ny)

Kutat�sai eredm�ny�t �rdy 1852. febru�r 21-�n nyilv�nos felolvas�son mutatja be, amelynek v�ratlan eredm�nye lett: a rend�rs�g politikai t�ntet�st l�tv�n a dologban, a tov�bbi kutat�sokat betiltotta.

A k�zv�lem�ny azonban nem nyugodott bele a k�rd�s ilyet�n elint�z�s�be: Buda v�ros jogk�nyv�nek nemr�g (1845-ben) megjelent kiad�s�ban ugyanis szerepeltek Cronfeldt, Vibecz (�jb�cs), Lacken, Ezelpurg, Alba ecclesia kit�telek, amelyekre n�zve a szerkeszt�k nem tudtak kiel�g�t� magyar�zatokat adni, s�t Salamon �s R�mer vagy harminc �vvel k�s�bb bevallott�k, hogy a jogk�nyv n�h�ny szakasz�t nem �rtik meg. Az �sat�sok pedig a f�v�ros ter�let�n igen becses eml�keket hoznak felsz�nre: 1847 tavasz�n, a Gell�rthegyen tal�lnak kirabolt r�mai k�s�rt, Bug�t P�l a birtok�n ki�sott s k�ts�gtelen�l a szentl�rinci p�los kolostorb�l ered� kereszt�ny eml�ket mutat be az Akad�mi�n, �bud�r�l el�ker�l az 1845-ben tal�lt Hipponarelief, mely az archeol�gusok figyelm�t Aquincumra ir�ny�tja. 1851-ben a kissingi puszt�n egy boltozat szakad be; �rdy J�nos megn�zi, s a Schwanfelder- nyaral� el�tt, a mai �rp�d-forr�s k�zel�ben lev� k�polna romjaiban �gy v�li, megtal�lta Feh�regyh�zat, amelynek fel�s�s�ra Thaly K�lm�n, N�dasdy Ferenc gr�f, Gaal Ern�, R�s� E. S�ndor alapot gy�jtenek �ssze �s 1860-ban k�l�n haj�n, zenekarral mennek ki a munka elv�gz�s�re. A romantikus v�llalkoz�st azonban a rend�rs�g �jra megakad�lyozta.

 Az �gy elnyomott hazafias felbuzdul�s most irodalmi t�ren keres teret a kutat�sra; kell� tudom�nyos felk�sz�lts�g n�lk�li, medd� sz�magyar�zatokban kimer�lt vit�k folynak arr�l: hogyan kell Anonymus szavait �rtelmezni, vajon Attila s�rj�t is meg lehetne-e hamarosan tal�lni stb. Hogy a kutat�s akkoriban milyen m�don t�rt�nt, „jellemz� eset” gyan�nt id�zem, hogy R�s� E. S�ndor, - aki nyelv�szked� k�s�rleteivel t�bbet �rtott, mint haszn�lt a magyar t�rt�net�r�snak -, bevallja, hogy atyja hal�la ut�n, pontosan 1860. m�jus 29-�n kezdett foglalkozni �rp�d s�rj�nak keres�s�vel. K�t h�t m�lva kiment �bud�ra..." az es� cseperegni kezdett, �gy ment�nk be a reform�tus egyh�z udvar�ra s ott az egyh�z kulcs�t elk�rve, a toronyba m�sztunk, �n sok� n�zdeg�ltem sz�t �s egyszerre azon helyre mutatva, hol a Szent P�l-f�le z�rda (most rokkant katon�k h�za) �ll, - ezt jel�ltem ki �rp�d s�rj�nak..." Hogy az els� kutat�k felfedez�seit nem vett�k komolyan - a fenti, minden komolys�got n�lk�l�z� m�dszert�l eltekintve -, az okozta, hogy ugyanazon kutat� t�bbsz�r megv�ltozott n�zeteit hasonl� h�vvel igyekezett a k�zv�lem�nyre r�er�szakolni. R�s� pl. k�t esztend� m�lva szint�n a P�terhegy t�j�n �sat�khoz csatlakozott, Wekerle L�szl� pedig h�romszor v�ltoztatta meg v�lem�ny�t ugyanazon adatok "alapos" megvizsg�l�sa ut�n.

 Hozz�j�rult mindehhez tov�bb� azon napjainkig �szrevehet� nagy hiba, hogy feh�regyh�zat kiszak�tva a t�bbi �budai egyh�zi int�zm�ny k�r�b�l, a helyt�rt�net mell�z�s�vel �s kell� okleveles adat �sszegy�jt�se n�lk�l akart�k megtal�lni. Ez a sajn�latos �llapot nem v�ltozik meg 1879 ut�n sem, amikor az Orsz�gos R�g�szeti T�rsulat veszi a kez�be a tov�bbi kutat�sokat. �rdynek ama lehetetlen �rvel�s�vel szemben, - pl. hogy a P�terhegyn�l fakad� meleg forr�s viz�t k�mederben vezett�k be a v�rosba -, senki nem tud megfelel� ellenvet�st t�masztani s vagy m�sf�l �vtizeden �t megel�gszenek a kutat�k a helyi hagyom�nyok szembet�n�en t�ves elnevez�seivel. Sikerrel j�r Ar�nyi Lajos tervezete is, hogy Buda v�r�nak r�gi �p�leteit t�bl�kkal jel�lj�k meg, - noha mint ut�lag kit�nt, Rupp Jakab meghat�roz�saiba sok hiba cs�szott -, ellenben pl. Pest megye r�gi t�rk�p�nek, m�eml�kei �ssze�r�s�nak terv�t elod�zz�k, noha R�mer m�g 1864-ben felh�vja a f�v�ros figyelm�t a belv�rosi templom �szaki torny�ra �s egy�b kereszt�ny m�eml�keire is. A f�v�ros kereszt�ny m�eml�keinek kimer�t� le�r�s�t s a v�rosr�szek fejl�d�s�nek egys�ges k�p�t v�rta a k�zv�lem�ny Salamon Ferenc munk�j�t�l, amiben k�ztudom�s�lag csalatkozott.

Eltekintve att�l, hogy a m�ben a k�z�pkor anyaga jelent�ktelen s ink�bb csak f�ggel�k gyan�nt van a munk�hoz ragasztva, �szrevette minden olvas�ja, hogy Salamon �ll�t�sai a k�z�pkort illet�en bizonytalanok, �buda k�z�pkori �let�ben egyenesen t�j�kozatlan. Amikor Havas Rezs�, a f�v�ros �ltal fel�ll�tott bizotts�g eln�ke a munk�hoz hozz�fog, nyomban meg�llap�tja, hogy a hagyom�ny Feh�regyh�zr�l a legkisebb nyomot sem tartotta meg, teh�t okleveles adatok ut�n kell kutatni. De ezt nem teszi! Megel�gszik Knauz N�ndor n�h�ny - k�ts�gtelen�l igen becses - kivonat�val, elfogadja �s �veken �t makacsul v�di Knauz ama n�zet�t, hogy Feh�regyh�z a mai Kiscell hely�n �llott. Nem tud latinul, m�gis oklevelek sz�vegeit hozza el� bizonys�gul, arra, hogy az �ltala "feltal�lt" 1355-iki, 1510-iki oklevelek sz�vegeiben elt�r�sek vannak. Hogy egyik-m�sik k�tes eredet� lehet, arra gondolni sem mer. T�z �vi kutat�s ut�n is azon panaszkodik, hogy nem tal�l a k�rd�sre �j okleveles bizony�t�kot. �gy t�rt�nik, hogy az adatok m�rlegel�s�ben n�ha tarthatatlan eredm�nyekre jut, pl. hogy a magyar kir�lyok 1390-ig, a visegr�di �vekt�l eltekintve, mindig �bud�n laktak; nyelv�szeti n�zetei, t�rt�neti ismeretei jobb�ra elavultak. Viszont �rdem��l kell betudnunk azt, hogy hat�rozottan kimondja: Feh�regyh�z�t csak �bud�n lehet keresni, a mai B�csi �t, az egykori magna via Strigoniensis mellett.

 Akkor m�r ti. az orsz�gnak vagy hat hely�n kerest�k m�sok Alba Marfi�t. Amikor a f�v�ros 1882-ben ism�t kiutalja az �sat�sokra sz�nt �sszeget, hangs�lyozza: igyekezz�k a bizotts�g - melyet Thall�czyval, Salamonnal, Zichy Jen� gr�ffal �s Kaas Ivor b�r�val eg�sz�tenek ki -, Feh�regyh�z�t megkeresni. �gy tudom, a bizotts�g egy�ttes munk�ja amellett, hogy a lev�lt�ri kutat�sokat megkezdi, f�k�nt abban mer�l k�, hogy megpr�b�lja �buda hat�r�t az 1355-� oklev�l �s r�gi t�rk�pek alapj�n megj�rni, de ez nem siker�l. Viszont Havas tekint�lye oly nagy, hogy a Pulszky- eml�kk�nyvben (1884) Torma K�roly csak vagylagosan k�vetkeztet: Feh�regyh�za vagy Kiscellben, vagy a Radl-malom k�rny�k�n volt. Ugyanott Wekerle L�szl�, a k�rd�snek akkor felmer�lt �j kutat�ja, csak annyit mond: a kolostor �s a templom v�lgyben nem �llhatott, csak hegyoldalon. Havas �rezv�n azt, hogy a k�zv�lem�nyt 1882. november 14-�n tartott el�ad�s�val sem tudta meggy�zni arr�l, hogy Feh�regyh�za Kiscellben volt, itt-ott �satott m�g, de n�h�ny �v m�lva a k�rd�st v�glegesen elejtette.

 Idev�g� utols� el�terjeszt�s�ben arra k�ri a f�v�rost: hozassa az ezred�ves �nnepekre rendbe K�scellt, l�tes�tsen �rp�d-szereteth�zat. Amikor Wekerle L�szl� tanfel�gyel� tanulm�ny�val (1885-ben) azt bizonygatja, hogy Feh�regyh�za a meleg forr�st�l (a mai Radl- malomt�l �szakra �llott, kev�s. hitelre tal�l, mert el�bb a Kapucinus-hegyen kereste azt. A Vikt�ria t�glagy�r ter�let�n id�k�zben teljesen ki�ss�k nemcsak a templom, de a mell��p�lt kolostor alapjait is. A felmer�lt vit�ban Henszlmann ezeket XIV sz�zadi �p�letnek �s ap�cakolostornak tartja, N�methy Lajos, aki az egyetlen szemtan� volt a harmadik �sat�sn�l, egyenesen klarissza kolostornak v�li �s csatlakozik Toldt Titusz n�zet�hez, hogy Feh�regyh�z a Radl-malom feletti magaslaton volt. R�mer szint�n azt a v�lem�nyt vallja, hogy a Vikt�ria-t�glagy�ri templom nem lehet Alba M�ria egyh�za. A k�zv�lem�ny most m�r val�ban nem tudhatta, kinek van igaza? Havas meghalt, Toldt Titusz kiesett a vitatkoz�k k�z�l, mert az � �ltala jel�lt helyen mit sem tal�ltak. Wekerle ut�bb (1907-ben) ugyan er�s �rvekkel vitatta, hogy a Vikt�ria-gy�ri templom Feh�regyh�za, de nem hitt�k el neki.

 A kutat�st az �buda fel� men� Magna Via fel�s�s�val �n�ll� ir�nyb�l kezdte meg Het�nyi Imre, aki Feh�regyh�za fekv�s�nek hely�t hozz�vet�leg szint�n a Vikt�ria t�glagy�rban mutatta ki, de anyagi t�mogat�s hi�ny�ban ez is f�lbeszakadt. A helyzet teh�t a millen�ris �vekben az volt, hogy Feh�regyh�za hely�t nem tudta megjel�lni senki, viszont ki�stak egy igen korai templomot �s kolostort, amelynek rendeltet�s�t senki sem tudta megmondani. A megold�shoz nagy l�p�ssel k�zelebb vitte a tudom�nyt a klarissz�k kolostor�nak �s templom�nak ki�s�sa 1908-ban a mai �budai k�lvinista templom mellett. Ezut�n m�r csak k�t eshet�s�g maradt: a Vikt�ria t�glagy�rban ki�sott templom �s kolostor vagy a p�losok� -, s akkor azonos a keresett Feh�regyh�zzal -, vagy a ferences rendiek� volt. Minthogy az adatokb�l az t�nik ki, amit a bemutatott, 1760 k�r�l k�sz�lt hivatalos t�rk�p is igazol, hogy a ferencrendiek kolostora a Fl�ri�n-t�ren �llott, �gy teh�t egy�b okok mellett ez a lehet�s�g is megsz�nt, mert e h�rom kolostoron k�v�l t�bb a k�z�pkorban �bud�n nem volt. A felh�v�zi lovagoknak tudvalev�leg csak k�rh�za volt �bud�n, se rendh�za, se temploma nincs. A kutat�sokat, mint l�ttuk, sok hazafi�i hev�let mozgatta.

 A romantikus felbuzdul�sok j� lend�letet adtak a r�gi Buda felkutat�sa �gy�nek, de nagyon elt�r�tett�k a realit�st�l �s a tudom�nyos vonalt�l. Ezekben az id�kben a r�gi Buda �p�leteinek keres�se k�zben olyan te�ri�k r�gz�dtek meg a k�ztudatban, melyek k�s�bb - amikor m�r a szakk�pzett r�g�szet vette �t a kutat�sok ir�ny�t�s�t - maradand�an hatoltak a tudom�nyos kutat�sokra is.

Az �si Buda holl�te ut�n folytatott kutat�sok eredm�nytelens�ge elszomor�t� volt, de a r�gi v�ros l�tez�s�t olyan sok megb�zhat� adat igazolta, hogy a kutat�sokat abbahagyni nem lehetett. Sajnos, a r�gi t�ved�seket nem ismert�k fel, �s ennek k�vetkezt�ben tov�bbra is a mai �bud�t tartott�k a r�gi Buda ut�dj�nak. Ezt a t�ves szeml�letet term�szetesen nem a mai kutat�k alak�tott�k ki, hanem a hossz� �vtizedek �ta t�rv�nyszer�en elfogadott �ll�spont, hogy Vetus- Buda a mai �buda ter�let�n volt.
Ezt m�g az osztr�k elnyom�s �veiben �llap�tott�k meg, feltehet�en az akkor uralkod� szempontok szerint.

Nyilv�nval�, hogy Katona Istv�nnak az a meggondol�sa, hogy �rp�d s�rj�t a mai �bud�n felt�telezze, az akkori id�k t�j�kozatlans�g�ban gy�keredzik. 1790 k�r�l m�g sok helyen igen bizonytalanok voltak a helys�gnevek, mert sok r�gi lakott hely eln�ptelenedett, neve a t�r�k uralom alatt feled�sbe ment. Az ad��ssze�r�sok adatszolg�ltat�sa szerint 1696-ban Esztergom v�rmegy�ben csak 7 ad�z� port�t jegyeztek fel, holott a megy�ben 1494-ben m�g 1322 ad�z� port�t tartottak nyilv�n. Acs�dy Ign�c szerint az 1690 �vi n�p�ssze�r�s alkalm�val az egyes�tett hatalmas Pest- Pilis- Solt v�rmegy�ben �sszesen csak 85 lakott hely maradt. Az elhagyott helyek k�z�l sok m�r nemzed�kek �ta hossz� �vtizedekkel azel�tt kipusztult.

 Ezt bizony�tja az a t�ny, hogy az �ssze�r�sn�l ige sok helys�g (puszta) nev�t nem tudta senki.
Maguk a t�r�k�k m�r a XVII. sz�zad elej�n nagyobb�ra kiirtottnak hitt�k az orsz�g lakoss�g�t, s amikor 1605-ben Bocskai Istv�n fejedelem n�h�ny ezer f�nyi sereg�vel a budai bas�t megl�togatni Pest al� �rkezett, a t�r�k�k csod�lkozva n�zt�k a nagy magyar hadat, f�leml�tve: azt hitt�k, hogy eg�sz Magyarorsz�gon mind�ssze sincs ennyi ember.

A t�r�k uralom ut�ni id�kben a gy�zedelmes osztr�k cs�sz�rs�g �gy tekintette Magyarorsz�got, mint az osztr�kok, a n�mets�g legterm�szetesebb terjeszked�si ter�let�t. Ennek a gondolatnak h�vei term�szetesen igyekeztek minden nyom�t elt�ntetni annak, hogy Magyarorsz�g esetleg az osztr�kok�n�l is magasabb rend� kult�r�val rendelkezhetett valaha. Elnyomtak, puszt�tottak minden fell�ngol� magyar kult�rt�rekv�st. M�r Lip�t cs�sz�r a jelent�sebb v�rak felrobbant�s�val, lerombol�s�val megkezdte a r�gi kult�r�p�tkez�sek jav�nak puszt�t�s�t. El�sz�r m�g a t�r�k�k esetleges �jabb foglal�sainak megg�tl�sa volt a felhozott ok, k�s�bb, a R�k�czi szabads�gharc lever�se ut�n, az �jabb ellen�ll�si g�cok megel�z�s�nek �r�gy�vel puszt�tott�k a r�gi magyar kult�rmaradv�nyokat, majd az 1848-as szabads�gharc is �jabb alkalom volt erre. Jogosan t�telezhetj�k fel teh�t, hogy Buda v�r�nak visszafoglal�s�t�l a kiegyez�sig az osztr�kok tervszer�en puszt�tott�k a r�gi magyar kult�r�ra utal� nyomokat.

 Sok mindent romboltak le a tat�rok �s a t�r�k�k is, de a "plan�roz�st", a nyomok teljes elt�ntet�s�nek befejez� m�veleteit az osztr�kok v�gezt�k. Adatok sz�lnak arr�l, hogy az �si Buda nyomait a t�r�k�k t�ntett�k el, hogy f�lddel egyenl�v� tett�k a hely�t is, de az, hogy e r�gi kir�lyi v�r �s v�ros hely�t a mai �buda ter�let�n kellett m�ig is keresni, hogy a r�gi kult�rk�zpont val�di hely�t a n�p tudat�b�l ki�lt�k, ez m�r a magasabb rend� osztr�k t�nyked�s eredm�nye kell legyen. Erre a c�ltudatos osztr�k t�rekv�seknek b�ven volt ideje az eml�tett kor k�tsz�z �ve alatt.


A Sch�nw�sner-korszak

A legutols� �vtizedekben a mai �buda ter�let�n folytatott �sat�sok a r�mai korszakr�l b� t�j�koztat�st adtak. �gy a kutat�k k�r�ben t�k�letesen igazol�dott Sch�enwisner 1778-ban megjelent k�nyv�nek meg�llap�t�sa, mely szerint az Alt-Ofen ter�let�n el�ker�lt, r�mai korb�l sz�rmaz� feliratos k�vek �s romok, az Aqu�ncum nev� r�mai kori v�ros maradv�nyai. Sch�enwisner �letm�v�nek egyik d�nt� �llom�sa volt �buda �s Aquincum azonos�t�sa. Az�rt jelentett �j korszakot ez, mert az a t�rv�nyszer�en meg�llap�tott t�ny, hogy a mai �buda ter�let�n a r�mai korban Aquincum volt, sok r�gebben fel- felt�r� k�rd�st l�tsz�lag v�glegesen lez�rt. Akkoriban m�r a mai �buda ter�let�n kerest�k az �rp�dok kor�ban ragyog� budai kir�lyi v�rat, a k�rnyezet�ben valamikor l�tez� k�z�pkori v�rost �s maradv�nyait, Feh�regyh�z�t stb. A mai Bud�t a t�r�k ut�ni id�kben be�z�nl� n�mets�g Ofen n�ven ismerte meg. A szomsz�dos Alt- Ofen neve igazolta, hogy az �si Buda csak ott l�tezhetett. A nagyr�szt n�met�l gondolkod� fels� oszt�ly nem vette �szre az itt nagyon r�gen feled�sbe ment Pest-n�v azonos�t ebben: az "Ofen"-ban. Az az elgondol�s teh�t, hogy Alt- Ofen= �buda rejti mag�ban a r�gi'; kir�lyi sz�khely romjait, eg�szen logikusnak t�nt. Egy s�lyos akad�lya volt m�g az azonos�t�snak, �spedig az, hogy a r�gi �r�sok szerint az �si Buda Attila v�ros�nak ter�let�n fek�dt, mely v�rost a r�maiak idej�ben Sicambri�nak neveztek.

9. ACS�DY IGN�C: Magyarorsz�g Budav�r visszafoglal�s�nak kor�ban. Bp. 1886. 31. o.

10. SCHOENWISNER: De ruderibus laconici caldar�qve Romani. Buda, 1778.

K�zai Simon kr�nik�j�ban m�r ezt a nevet eml�ti, mint Attila v�ros�t, de m�s adatok is jelzik, hogy a magyar kir�lyv�ros r�mai kori nev�t az �rp�d-korban Sicambri�nak ismert�k. Mutatja ezt Albericus tud�s�t�sa, aki szint�n �rt Sicambri�r�l. Ezut�n mind a magyar kr�nik�kban, mind a k�z�pkori oklevelekben sorozatosan szerepel a Sicambria n�v, mint Buda r�gi neve.
Rupp eml�t egy oklevelet 1376-t�l, G�rdonyi 1516-b�l, amelyekben Sicambria mint Vetus-Buda r�gebbi elnevez�se szerepel. B�rtfai-Szab� L�szl� egy San Marco- k�nyvt�rbeli k�dex sz�veg�b�l id�zi a Sicambria nevet az akkori magyar f�v�rosnak, Vetus- Bud�nak, Attila v�ros�nak nevek�nt. Ha hozz�tessz�k ehhez, hogy Ol�h Mikl�s a XVI. sz�zad k�zep�n is m�g Sicambri�nak �rja ezt a ter�letet, amelyen a Vetus- budai Alba Ecclesia �llt, akkor l�thatjuk, hogy a Sicambria n�v hossz� �vsz�zadokon kereszt�l ismert neve volt a r�gi Bud�nak. Ezt a Sicambria nevet v�glegesen igazolta Bonfani k�zl�se, aki m�v�ben azt �ll�totta, hogy: "�buda (�rtsd: Vetus- Buda - N.P) f�l�tt a Duna ugyanazon partj�n l�tni m�g egy igen r�gi v�ros nyomait, melynek falai messze terjedtek. �jabb korbeliek Sicambri�nak tartj�k, a sicamberekr�l, Germania t�voli n�p�r�l, mert nev�t a germaniai sicamber legi�r�l vette, melynek mell�kneve "adjutrix" volt. Mikor �-Buda ter�let�n M�ty�s az � feles�g�nek Beatrixnak egy palot�t �p�ttetett - folytatja Bonfani - az alap �s�sa k�iben egy feliratos k�re bukkantak.

Err�l ezeket olvast�k le: "Az Ide �rs�g�l Elhelyezett Sicamberek L�gi�ja V�rost �p�tett, Melyet Nev�r�l Sicambri�nak Nevezett."..." (Salamon Ferenc: Buda-Pest t�rt�nete. Bp. 1885. 88. old.) Bonfininek ez az �ll�t�sa, hogy feliratos k� igazolta az �si Buda Sicambria nev�t, rengeteg probl�m�t vetett fel a XVIII. sz�zadban, amikor m�r kialakult az a n�zet, hogy a mai �buda neve semmik�ppen sem lehetett Sicambria. A kutat�k akkor m�r tudom�nyos ig�nnyel szedt�k �ssze az adatokat, �s meg�llap�tott�k, hogy r�gi bizony�t�kok, t�rk�pek, le�r�sok szerint Sicambria, a r�gi Buda azon a helyen volt, ahol Herculia fek�dt, viszont azt is adatok igazolt�k, hogy Herculia nem lehetett azonos Aquincummal. M�r vit�k folytak Herculia fekv�s�nek meg�llap�t�s�r�l, �s ekkor Schoenwisner, a kiv�l� osztr�k sz�rmaz�s� r�g�sz, "tudom�nyos alapon" mutatta ki, hogy "Bonfani hazudott, saj�t maga �ltal koholt mes�vel k�pr�ztatta el M�ty�s kir�lyt �s kort�rsait. Kital�lt egy feliratos k�vet, �s azzal igazolta kedvenc uralkod�j�nak, hogy a dics� magyar v�ros, Vetus-Buda el�z�leg Sicambria volt."Ezzel a k�rd�s lez�rult. Bonfini �ll�t�s�t a feliratos k�r�l, a sicamber- l�gi�r�l �s a Sicamber n�vr�l ezut�n mindenki koholm�nynak tartotta. �gy szabad lett az �t arra, hogy a r�gi Buda r�mai kori nev��l az Aquincumot ismerj�k el, �s ezen az alapon is a mai �buda ter�let�n keress�k.

�gy a Herculi�b�l lett Sicambria nev� v�ros t�rt�nete a mes�k �s mond�k mostani birodalm�ba, a lomt�rba ker�lt. Aquincum, a Duna ment�ben egyed�l�ll�an jelent�s eml�kanyagot szolg�ltat� r�mai kori romv�ros, Schoenwisner �ta sok lelettel gazdag�totta m�zeumainkat, igazolva, hogy ott egy gazdag r�mai v�ros l�tezett 1600-1800 �vvel ezel�tt. T�bb el�ker�lt k�eml�k igazolta Schoenwisnernek azt az �ll�t�s�t, hogy ezt a v�rost a r�maiak Aquincumnak nevezt�k. Az is beigazol�dott, hogy nem nevezt�k Sicambri�nak sohasem. M�gis s�lyosnak v�lj�k azt a v�dj�t, hogy Bonima hazudott, hogy csak kital�lta a feliratos k� mes�j�t a sicamber l�gi�r�l �s a Sicambria n�vr�l. Ez a v�d er�sen al��sta Bonfani kr�nika�r�i hitel�t, amit - �gy v�lj�k - M�ty�s kir�ly h�s�ges �s m�velt humanista t�rt�nettud�sa nem �rdemelt meg. 19
M�g az 1956-ban megjelent Aquincum c�m� m�ben, Szil�gyi J�nos k�nyv�ben, "Az elfelejtett Aquincum felt�r�sa" c�m� fejezetben is ezt olvashatjuk: "A magyar k�z�pkor folyam�n Aquincumnak m�g a nev�t is elfeledt�k. Ez�rt Bonfinius, Hunyadi M�ty�s kir�ly udvar�ban �l� humanista tud�s egy �p�t�si eml�kt�bla-feliratot koholt, �s azt �ll�thatta, hogy Sicambria nev� v�rost �p�tett itt az �korban a sicamber n�p l�gi�ja. Val�j�ban l�tezett egy ilyen nev� n�p (a Rajna vid�ken), de l�gi�t sohasem �ll�tottak fel soraib�l."

L�tnival� ebb�l, hogy hosszantart� zavart okozott kutat�ink felfog�s�nak befoly�sol�s�val a schoenwisneri meg�llap�t�s, hiszen Bonfani nem a mai �bud�r�l besz�lt, hanem a Duna partj�n messze fenn l�tez�, m�r akkor nyilv�n omladoz� r�gi Vetus-Bud�r�l. "L�tni m�g egy igen r�gi v�ros falait" - arr�l a r�gi Bud�r�l �rta, hogy ott tal�lt�k a Sicambri�r�l �s a sicamber- l�gi�r�l sz�l� feliratos k�vet. Az a messzi Duna-menti v�ros volt Sicambria. �s, hogy l�tezhetett sicamber- l�gi�, vagy legal�bbis l�tezett olyan katonai alakulat, melyet sicamberek alkottak, azt legjobban szint�n az Aquincum c�m� k�nyv igazolja. Az el�bbiekben id�zett sz�veg ugyanis �gy folytat�dott: "Nem ismerhette a tal�l�kony humanista azt a t�glakarcolatot sem, amely a legut�bbi id�kben ker�lt csak felsz�nre �s tan�s�tja, hogy a sicamberek IIL-ik gyalogos seg�dz�szl�alja (de nem l�gi�ja) t�nyleg �llom�sozott Aquincumban."

Miut�n c�lunk csak a teljes igazs�g felder�t�se lehet, foglalkoznunk kell ezzel a Bonf�ni- Sch�onwisner vit�val. L�that�an el lehet fogadni Schoenwisner k�zel 200 �vvel ezel�tt �rt meg�llap�t�s�t Aquincum nev�t illet�en, miut�n az�ta leletanyagok igazolt�k erre vonatkoz� elm�let�t. Viszont ma m�r nem lehet azt �ll�tani, hogy Bonfini hazudott, amikor olyan r�mai kori feliratos k� ki�s�s�r�l sz�molt be, mely szerint l�tezett egy sicamber nev� r�mai katonai alakulat, miut�n a leg�jabban ki�sott leletek igazolt�k be, hogy az t�nyleg l�tezett itt a Duna ment�n. Az, hogy az Aquincum ter�let�n el�ker�lt t�glakarcolat sicamber seg�dz�szl�aljat eml�t, Bonf�ni, pedig l�gi�r�l sz�l� feliratos k�vet jelzett Sicambri�r�l, e k�t t�ny k�z�l egyik sem z�rja ki a m�sikat. Lehetett Sicambri�ban egy id�ben s�camber l�gi� �s lehetett ~ Aquincumban sicamber seg�dz�szl�alj egy m�s id�ben, vagy ak�r egy id�ben is, ha felt�telezz�k, hogy Aquincum �s Sicambria egyidej�leg l�tezett.