Szib�ri�ba tart a m�gneses polus

A F�ld �szaki m�gneses polusa olyan sebes�ggel t�volidik �szak-Amerik�tol, hogy �tven �ven bel�l el�rheti Szib�ri�t. A jelens�g ismert, a v�ndorl�s gyorsas�ga az elk�peszt�: sz�z�tven �v alatt 1100 kilom�ter. - jelentett�k be az amerikai geofizikai uni� San Francisco-i �l�s�n. A F�ld forg�stengely�nek a f�ldfelszinnel val� k�t metsz�spontja az �szaki p�lus (sark) �s a D�li p�lus (sark). Ezek a f�ldrajzi p�lusok azonban nem esnek egybe a m�gneses p�lusokkkal - ezek fel� mutatnak a m�gneses ir�nyt�k.A m�gneses p�lusok v�ndorl�sa r�g�ta ismert. A v�ndorl�s szembe�tl� k�vetkezm�nye az lehet, hogy az Alaszk�ban �l�k b�csut mondhatnak a sarki f�nyek, mig Szib�ria �s EUROPA (!!!) lak�i a jelenlegin�l nagyobb ter�leten �lvezhetik ezt az �gi l�tv�nyoss�got - ismertette a konferenci�n elhangzottak a New Scientist. Az �l�sen ism�t meger�sitett�k, hogy a m�lt sz�zadhoz k�pest jelent�sen felgyorsult az �szaki m�gneses p�lus v�ndorl�sa. A F�ld m�gnesess�g�vel kapcsolatos m�sik v�ltoz�s,hogy a XIX. sz�zad ota mintegy tiz sz�zal�kkal cs�kkent bolyg�nk m�gneses tere.A folyton v�ltoz� er�ss�g� geom�gneses t�r ugyanis jelenleg k�tszerese a milli��ves �tlagnak. A gyeng�l�s teh�t csak k�zeled�s a norm�lis �rt�khez. A p�lusv�ndorl�s kapcs�n gyakorta felmer�lt, hogy hamarosan bek�vetkezhet a F�ld m�gneses ter�nek esetleges �tfordul�sa? A m�gneses t�r �tlagosan 300 ezer �venk�nt �tfordul, vagyis az �szaki �s a d�li p�lus helyet cser�l.Legut�bb 780 ezer �ve cser�l�dtek a p�lusok, ett�l ak�r be is k�vetkezhet a k�vetkez� �tfordul�s. A fizikusok szerint a k�zelg� p�lusv�lt�s el�jele nem a m�gneses t�r gyeng�l�se, hanem kaotikuss� v�l�sa lenne. Maga az �tfordul�s egy�bk�nt t�bb �vezredig is eltarthat. Ha ezalatt null�ra cs�kkene a m�gneses t�r, �s megsz�nne a k�ls� surg�rz�s elleni v�delem, akkor n�h�ny sz�zezer �v alatt kihalna a f�ldi �let. Ilyen bizonyit�kokat azonban nem tal�ltak a kutat�k. (�.Z. nyom�n a N�pszabads�g, 2005. dec. 14.-i sz�m�bol)