A DROPA-k

1938-ban, Tibet �s K�na hat�r�n egy archeol�gusokb�l �ll� csapat, a BayanKara-Ula magas hegy�re vezetett exped�ci�t, az ott lev� barlangok j�ratainak, keresztez�d�seinek r�szletes felt�r�sra. Izgalomba hozta �ket, amikor a nehezen megk�zel�thet� helyen csontv�zakra bukkantak, melyek feltehet�en emberi l�nyt�l sz�rmaztak, v�zna test�ek �s nagy, t�lfejl�d�tt fej�k volt. El�sz�r azt gondolt�k, hogy a barlangok lak�hely�l szolg�ltak egy eddig ismeretlen emberszab�s� majom fajta sz�m�ra. De mivel �gy t�nt, hogy a testeket a hal�luk ut�n eltemett�k, elvetett�k ezt a feltev�st. Am�g tanulm�nyozt�k a csontv�zakat, a csoport egyik tagja r�bukkant egy nagy kerek k� korongra, mely a port�l f�lig eltemetve �llt a barlang padozat�n. A korong �gy n�zett ki, mint egy k�kori ’hanglemez’. A k�zep�n volt egy lyuk, �s k�rben finom spir�lvonal, mely szorosan �rt jelekben spir�lisan folytat�dott. Senki sem tudta megfejteni az �zenet �rtelm�t. A korongot felc�mk�zt�k �s iratt�rozt�k m�s, err�l a ter�letr�l sz�rmaz� dolgok k�z�. 20 �ven kereszt�l sok pekingi szak�rt� pr�b�lkozott a korongon lev� �r�s megfejt�s�vel. V�g�l Dr. Tsum Um Nui t�rte fel a k�dot, �s kezdte megfejteni a "besz�l� bar�zd�kat". A Pekingi akad�ma Pre-Historikus r�szlege megtiltotta, hogy publik�lhassa a felfedez�s�t. 1965-ben, m�g tov�bbi 716 bar�zd�lt k�korongot fedeztek fel ugyanazon barlangrendszerben. Kital�ltak egy t�rt�netet egy m�sik bolyg�r�l sz�rmaz� idegenek ’�rszond�j�r�l’, akik idej�ttek a Baya-Kara-Ula hegys�g ter�let�re, �s balesetet szenvedtek. B�k�s sz�nd�kukat nem tolm�csolt�k. Sokakat k�z�l�k a ’han’ t�rzs tagjai – akik a barlangok k�rny�k�n �ltek - meg�ltek vagy elfogtak. �k magukat ’Drop�nak’ nevezik. Azt mondj�k, hogy a felh�k k�z�l j�ttek le �rhaj�kon. Lezuhantak a t�voli �s megk�zel�thetetlen hegyekben, �s nem volt lehet�s�g�k az �rhaj�jukat �jj��p�teni.   A helyi legend�k kicsi, v�zna, s�rga arc� emberk�kr�l besz�lnek, akik r�ges-r�gen a felh�kb�l sz�lltak al�. Hatalmas kidudorod� fej�k �s apr� v�zna test�k volt. Olyan cs�ny�k voltak, hogy vad�sztak r�juk �s meg�lt�k �ket. Ezek a legend�k pedig nagyon hasonlatosak azokhoz a csontv�zakhoz, amiket a barlangokban tal�ltak. A barlangok fal�n az archeol�gusok primit�v k�peket fedeztek fel, a felkel� Napr�l, a Holdr�l, beazonos�thatatlan csillagokr�l, �s mag�r�l a F�ldr�l is, bors�szemnyi pontokk�nt egy vonal ment�n �br�zolva. Ezek a barlangrajzok kb. 12 ezer �vesek lehetnek. A barlang ter�lete m�g mindig lakott, k�t barlang-lak� t�rzs �ltal, ’han’oknak �s ’drop�’knak h�vj�k �ket. Ezek a t�rzsek megjelen�s�k szerint k�l�n�s kin�zet�ek. T�r�kenyek �s kicsik, �tlagos magass�guk 5 l�b (1 l�b= 30,48 cm) k�r�l van. Sem a k�naiakra, sem a tibetiekre nem hasonl�tanak. Oroszorsz�gban sz�mos k�vet megvizsg�ltak. A korongok �ltal�ban nagyobb mennyis�g� kobaltot �s m�s f�mes �sszetev�ket tartalmaztak. Amikor egy speci�lis forg�szerkezetre helyezt�k, a korongok szokatlan ritmusban vibr�ltak �s z�mm�gtek, mintha elektromos t�lt�s futott volna �t rajtuk, mintha egy elektromos �ramk�r r�szei lettek volna. M�g egy t�rt�net a DROPA k�vekr�l Chi Pu Tei, a Beijing egyetem r�g�sz professzora vezette hallgat�i egy csoportj�t, hogy felt�rk�pezz�k a Himal�ja hegyeiben az �sszekapcsol�d� barlangrenszereket. A besz�mol� szerint, a barlangok belsej�t mesters�gesen faragt�k ki, �s t�bb lehetett, mint f�ldalatti csatorn�k �s barlangszob�k mesters�ges rendszere. A falak der�ksz�g�ek �s lesim�tottak, mintha valami k�l�n�sen meleg h�forr�s hev�vel v�gt�k volna bele a hegybe. A barlangok belsej�be sz�mos �si, sz�pen rendezett temetkez�si f�lk�t v�jtak, amikben k�l�n�s emberek csontv�zai maradtak fenn. A csontv�zak kicsivel t�bb, mint 4 l�b (130 cm) magasak, t�r�kenyek �s v�konyak, ar�nytalanul nagy kopony�val. A r�g�sz cspoport egyik tagja el�sz�r �gy felt�telezte, hogy egy eddig ismeretlen hegyi gorilla fajt�t tal�lhatt�k meg, de Chi Pu Tei professzor �gy v�laszolt: ’Hallott m�r valaki arr�l, hogy egy majom-ember eltemeti a t�rs�t?’ ’Itt ink�bb az lesz a k�rd�s, hogy milyen emberfajt�hoz tartoztak ezek a l�nyek?’ K�s�bb t�bb felfedez�st tettek a barlangokban, de mindenki elutas�totta azt az �tletet, hogy ezek majomemberek voltak. A falakra az egek k�pei voltak festve: a Nap, a Hold, csillagok, �s a F�ld, a pontokat vonalakkal kapcsolt�k �ssze. Azt�n a csoport egy mindannyiuk sz�m�ra hihetetlen felfedez�st tett. A barlang poros aljzat�n egy f�lig eltemetett k� korong p�rt tal�ltak, nyilv�nval�an egy intelligens kult�ra keze munk�ja. A korong kb. 23 cm �tm�r�j� �s 2 cm vastag. Pontosan a k�zep�n egy t�k�letesen kerek, 2 cm-es lyukkal, a felsz�n�n pedig k�zep�b�l kiindulva, a karim�ig finom spir�l bar�zda volt belemarva, melyt�l a k� �gy n�zett ki, mint egy id� el�tti fonogr�f lemez. A lemez kor�t 10 000 �s 12 000 �v k�z� becs�lt�k – m�g az egyiptomi nagy piramisn�l is id�sebbre. Ez fantasztikus felfedez�s volt, de a csoda m�g megsokszoroz�dott. �sszesen m�g 716 ilyen korong ker�lt el�.�s mindegyik hihetetlen titkokat tartogat. A bar�zda, tov�bbi vizsg�latok alapj�n, egy�ltal�n nem t�nt bar�zd�nak, hanem k�l�n�s hieroglif�k folyamatos vonala, vagyis egyfajta �r�s! A kicsiny, majdnem mikszoszk�pikus m�ret� bet�k egy eddig nem ismert nyelven �r�dtak. 1962-ben egy m�sik k�nai tud�s dek�dolta a k�korongok �zenet�t. A Dropa korongok �zenete: Dr. Tsum Um Nui kez�ben �rezve a gy�zelmet a korong sima, csiszolt fel�let�t vizsg�lta. "Mi lehet ez a korong?" - t�n�d�tt mag�ban. Ismerte a korong t�rt�net�t, hogyan fedezte fel 1938-ban egy k�nai r�g�sz a Himal�ja magasan fekv� barlangj�ban, hogy m�g 715 hasonl� korong l�tezik; hogy mellett�k k�l�n�s, kicsi emberek eltemetett csontv�zait tal�lt�k; hogy mindegyik k�korong fel�let�n v�kony spir�lvonallal �rt ismeretlen hieroglif�k vannak. Azt is tudta, hogyan n�z ki a korong, hogy milyen figyelemrem�lt�, �s hogy 20 �ve a Beijing egyetemen csak felc�mk�zt�k �s elrakt�rozt�k, mint egy exped�ci� �ltal tal�lt dolgot.   Ezen id�szak alatt m�r m�sok is megpr�b�lt�k megfejteni a k�l�n�s �r�sjeleket, de sikertelen�l. Tal�n most, 1962-ben majd � megfejti. A professzor a korongr�l lelkiismeretesen pap�rra m�solta a bet�ket. Az �r�s olyan kicsi volt, hogy tiszt�n csak nagy�t�val tudta tanulm�nyozni. De a k�veket legal�bb 12 ezer �vesnek becs�lt�k. A hieroglif�k nagy r�sz�t nagyon bonyolult volt kibet�zni, illetve a term�szet er�i is koptatt�k. Ahogy dolgozott a professzor, rengeteg k�rd�s mer�lt fel benne. Ezek a primit�v emberek hogyan tudt�k ilyen pontosan kidolgozni ezeket a k�veket? Hogyan tudt�k belev�sni ezeket a majdnem mikroszk�pikus bet�ket? Kik lehettek �k �s mi volt a c�ljuk ezzel a sok sz�z k�koronggal? Dr. Tsum Um Nui elkezdte �tm�solni a jeleket pap�rra �s hozz�kezdett az �zenet megfejt�s�hez. V�g�l is elkezdett vele haladni. Egy sz� kezdett nyilv�nval�v� v�lni, azt�n egy m�sik is. Egy kifejez�s elkezdett �rthet�v� v�lni, azt�n egy eg�sz mondat. Megfejtette a k�dot. Felismerte, hogy a k�vekre �rt �zenetben az emberek drop�knak nevezik magukat. De ez az �zenet 12 ezer �vvel k�s�bb �rthetetlen volt sz�m�ra. Amit a Drop�k a k�be �rtak, vajon kult�r�juk, mitol�gi�juk r�sze volt, vagy egy prehisztorikus vall�si szertart�s r�sze? Amikor elk�sz�lt a ford�t�ssal, visszad�lt a karossz�k�be, �s nem hitt a szem�nek. A drop�k t�rt�nete nem volt meglep�en r�vid. Vajon hogy reag�lnak majd a koll�g�i? Mi lesz a vil�gon a visszhang, igaznak gondolj�k-e ezt a t�rt�netet? A professzor le�rta felfedez�s�t �s beny�jtotta az egyetemnek publik�l�sra. V�laszuk gyors �s hat�rozott volt: a felfedez�s nem publik�lhat�. A Prehisztorikus Akad�mia is gyorsan megtiltotta neki, hogy publik�lja s�t, hogy ak�r besz�ljen a munk�j�r�l. Az akad�mia elrendelte, hogy a vil�g nem tudhat a drop�kr�l, �s az � v�gzetes utaz�sukr�l a F�ld bolyg�ra. Dr. Tsum Um Nui felfedez�seit v�g�l is nyilv�noss�gra hozt�k. K�t �vvel k�s�bb publik�lta ezzel a c�mmel: ’�rhaj�k k�korogokba v�sett t�rt�nete, melyek 12 ezer �ve �rkeztek a F�ldre’ N�h�ny besz�mol� szerint az akad�mia megk�ny�r�lt �s enged�lyt adott a professzornak felfedez�sei publik�l�s�ra, m�s forr�s alapj�n a professzor maga publik�lta a hivatalos tilt�s ellen�re. B�rhogy is t�rt�nt, te�ri�ja �s ford�t�sa a r�g�szeti test�letek g�nyt�rgya lett. A ford�t�s t�red�kes volt ahhoz, hogy �rt�kes t�rt�nelmi t�nynek tarts�k. Ez nem lehetett igaz. Megv�ltoztatott volna mindent, amit eddigi t�rt�net�nkr�l �s az emberis�g vil�gegyetemben bet�lt�tt hely�r�l tudtunk. Mir�l tesznek tan�bizonys�got ezek a k�vek? A Dropa-korongok t�rt�netet mes�lnek nek�nk egy t�voli plan�t�r�l �rkezett �rhaj�r�l, mely lezuhant a Himal�j�ban a Baian-Kara-Ula hegyekben. A drop�k, az �rhaj� utasai mened�ket tal�ltak a hegyek barlangjaiban.  B�k�s sz�nd�kuk ellen�re a Himal�j�ban �l� ham t�rzs, akik a szomsz�dos barlangokban �ltek, f�lre�rtette �s elkezdte vad�szni az idegeneket. Sokakat meg is �ltek k�z�l�k. A ford�t�s egy szakasza �gy sz�l: ’A drop�k a felh�k k�z�l �rkeztek �rhaj�jukon. A f�rfiak, asszonyok �s gyerekek a barlangok m�ly�n b�jtak el napkelte el�tt 10 alkalommal. Amikor v�g�l megismert�k a drop�k nyelv�t, akkor �rtett�k csak meg, hogy a j�vev�nyek b�k�s sz�nd�k�ak.’ A k�vek azt�n azt besz�lik el, hogy a drop�k nem tudt�k megjav�tani �rj�rm�v�ket, �gy nem tudtak visszat�rni bolyg�jukra �s itt maradtak a F�ld�n. Amennyiben ez igaz, �lnek-e m�g a lesz�rmazottaik? Manaps�g, ezt a megk�zel�thetetlen ter�letet k�t t�rzs lakja. �s az a t�ny, hogy �k magukat drop�knak �s hanoknak nevezik.   Az antropol�gusok pedig nem tudt�k egyik t�rzset sem azonos�tani semmilyen ismert fajhoz sem. Nem k�naiak �s nem tibetiek. Mindk�t t�rzs apr� termet� a feln�ttek �tlagos m�rete 3 �s 6 l�b k�z�tt van, test�k s�lya 38 �s 52 font k�z�tt. (1 kg = 2,2 font) S�rga b�r�ek, v�kony a test�k, �s ar�nytalanul nagy a fej�k, ami megegyezik az 1938-ban a barlangokban tal�lt csontv�zak ar�nyaival. Ritka a hajzatuk, �s nagy a szem�k, amik nem azonosak a �zsiai fajjal, de halv�ny k�k a szem�k sziv�rv�nyh�rty�ja. Feltehet�en m�g van egy �si k�nai t�rt�net, mely meger�s�ti a drop�k �ll�t�sait. A t�rt�net �sszef�gg a kicsi, gyenge, s�rga b�r� emberk�kr�l sz�l� mes�vel, akik a felh�k k�z�l �rkeztek a F�ldre, �s elb�jtak mindenki el�l cs�nyas�guk miatt. K�l�n�s tulajdonStrange Properties: 1968-ban egy orosz term�szettud�s, W. Saitsew felfigyelt a dropa k�korongokra, aki �jra kiadta Tsum Um Nui munk�j�t, �s vizsg�latot folytatott a korongokon. A gr�nit k�vek nagy koncentr�ci�ban tartalmaztak kobaltot �s m�s f�meket – egy nagyon kem�ny fajta k�be csakugyan neh�z lehetett egy egyszer� embernek belekarcolni valamit, k�l�n�sen ha azok nagyon kicsi bet�k. Amikor oszcillogr�fon tesztelt�k a k�korongot, egy meglep� rezg�s� ritmust r�gz�tettek, ami – ahogy a tud�s mondta – egy elektromos t�lt�s vagy elektromos vezet�k�nt m�k�d�tt. B�rmi legyen is az igazi term�szete, eredete, vagy jelent�se, a Dropa k�vek egy sz�vev�nyes kirak�sj�t�kot jelentenek a r�g�szek �s antropol�gusok sz�m�ra. Mi az igazs�g? Honnan sz�rmaznak a Dropa l�togat�k? Egy t�voli bolyg�r�l? Vagy t�rt�net�k egy primit�v kult�ra kital�lt mitol�gi�ja? Ha ez ut�bbi igaz, akkor csak eggyel t�bb ilyen m�toszt ismert�nk meg, mely �si kult�r�k f�ldre �rkez�s�t idegen l�nyekhez k�ti. Amennyiben a kor�bbi az igaz, akkor a Dropa k�vek bizony�thatj�k az els� lejegyzett idegen civiliz�ci� l�togat�s�t f�ld�nkre. De a Dropa k�vek tov�bbra is megmagyar�zhatatlan dolognak bizonyulnak.