A k�ziratok nyelvezete, roppant �rdekes. Ezek az iratok egy olyan n�pnek sz�lnak, akik elt�rtek az �si hitt�l �s sz�vets�gt�l. Hozz�juk, nekik sz�lnak az intelmek. H�ber�l �s ar�mi nyelven �rva. Ha valaki visszafel� olvassa az ar�mi sz�t, m�ris r�j�n, hogy ez a nyelv val�j�ban mire val�. Err�l a nyelvr�l nagyon keveset lehet tudni. Rejteki nyelv. Jogos a felvet�s, hogy mi�rt h�ber�l �r�dott a tekercsek nagy r�sze. Erre tal�n az a legpontosabb v�lasz, hogy a n�metekhez n�met�l, a h�berekhez h�ber�l kell sz�lni, ha valamit k�z�lni akarok vel�k.

 
A m�sik nagyon fontos dolog, a tekercsek felfedez�s�nek helye. Qumr�n a Holt-tenger mellett fekszik. Az itt �l� embereket a tudom�ny mai �ll�sa szerint essz�nusoknak h�vt�k. De h�t, mint tudjuk a tudom�ny sajnos nem mindig ad pontos v�laszt, fontos k�rd�sekre. Az essz�nusok el�tt ugyanis az �korban, m�r �lt itt egy n�p. MAGHARI-nak h�vt�k �ket, �s nagyon val�sz�n�, hogy a tekercsek nagyobb r�sz�t �k �rt�k. Teh�t Qumr�nban val�sz�n�leg az �si tud�s megtart�s�ra „szakosodtak” ezek a n�pek. Ezt a helyet �gy kell elk�pzelni (legal�bb is szerintem), mint egy nagy egyetemet. J�ttek mentek a k�l�nb�z� nemzetis�g� emberek, akik a tud�s�rt hajland�k voltak �veket itt elt�lteni. De itt nemcsak �k tanultak, hanem � t�l�k is tanultak. Nagy olvaszt� �stje lehetett ez a hely a k�l�nb�z� kult�r�knak.

Val�sz�n�leg a tekercsek sem m�sok, mint tank�nyvek, amib�l ezeket a tud�sra �hes embereket tan�tott�k. Felt�telez�sem szerint ezen a helyen meg kellett fordulnia J�zus urunknak is tanul�s c�lj�b�l. Egy dolog eg�szen biztosnak t�nik, �s erre m�r bizony�t�kok is rendelkez�sre �llnak, m�gpedig arr�l, hogy Keresztel� Szent J�nos megfordult itt. Hogy tan�tani-e, vagy tanulni azt nem lehet, tudni.
Nagyon �rdekes, hogy az egyik tekercsben, amit Testimoni�nak h�vnak, sz� esik h�rom megv�lt�r�l. Mi�rt pont h�romr�l? Szerintem az�rt, mert a vil�got h�rom szinten kell megv�ltani. Anyagi, lelki �s szellemi szinten. Ezek ut�n mag�t�l �rtet�dik a k�rd�s, hogy mi lehet a nev�k ezeknek a megv�lt�knak. Nyomozzunk egy�tt.

A kiindul�si alap az, hogy mindh�rmuknak azonos m�don kellett gondolkodnia Istenr�l, vagyis egyforma hit�knek kellett lenni�k. Badiny J�s Ferenc: A p�rtus herceg c�m� k�nyv�ben sz�pen levezeti J�zus urunk sz�rmaz�s�t �s hit�t. Mivel biztos, hogy a h�rom megv�lt� k�z�l az egyik J�zus urunk ez�rt m�g k�t olyan pr�f�t�t kell keresn�nk, akik ugyanezen a hiten voltak �s ugyan abb�l a n�pb�l sz�rmaztak. Viszont az is egy�rtelm�, hogy korban J�zus el�tt kellett, hogy �ljenek, az�rt, mert felt�telez�sem szerint itt is van egy „sorrend”. M�gpedig az, hogy el�sz�r az anyagi vil�got kell rendbe tenni, majd a lelkeket kell megtiszt�tani �s v�g�l a szellemet kell felemelni. Ebben a sorrendben term�szetesen nem k�l�n�lnek el �lesen egym�st�l a szintek, hiszen itt ebben a vil�gban egyik sem l�tezik a m�sik n�lk�l. Teh�t olyan pr�f�t�kat kell keresni, akik ezeket a feladatokat el tudt�k l�tni �s ezekkel a tulajdons�gokkal rendelkeztek.

Ha v�gign�z�nk a t�rt�nelem folyam�n k�t ilyen pr�f�ta ker�l a szem�nk el�. Az egyik Zarathustra, a m�sik Buddha. B�rmilyen furcsa is mind a ketten a szk�ta n�pb�l sz�rmaztak. Zarathustra a szk�t�k baktriai t�rzs�b�l sz�rmazott, nem �gy ahogy m�g ma is hirdeti a tudom�ny, m�gpedig hogy perzsa. Az � pr�f�ci�i k�z�tt tal�lunk egy nagyon �rdekeset. Ez egy bukott szellemr�l sz�l, amelynek t�red�kei leker�lnek a F�ldre, testet �ltenek, �s itt elt�lt�tt �let�kkel a bukott szellem szellemvil�gban val� el�rejut�s�t seg�tik vagy g�tolj�k. Ez lenne a karma els� le�r�sa? Ezek k�z�tt a pr�f�ci�k k�z�tt van olyan is, amelyik arr�l sz�l, hogy Istennek ism�t �ldozatot kell hoznia, az�rt hogy a vil�g meg tudjon �julni. Mi az hogy ism�t? Isten akkor is �ldozatot hozott, amikor a vil�got megteremtette, ism�t ezt kell tennie, ha azt akarja, hogy a vil�g meg�juljon. Ez lett volna J�zus Krisztus �let�nek val�di c�lja? �s ezt m�r t�bb mint 4000 �vvel ezel�tt ismert�k!
Buddh�r�l, Kov�cs Andr�s el�ad�saib�l is lehet azt tudni, hogy nem is sz�l�tott�k m�sk�pp, csak �gy, hogy a szk�ta herceg. �desanyj�t (min� v�letlen), Danunak h�vt�k. Azonnal kihallik bel�le nagy foly�nk a Dun�nak neve. A Duna pedig csillagm�toszainkban a Tej�t lek�pez�d�se. A Tej�tban pedig a teremt�s t�rt�nik. �gy Buddha �desanyj�nak neve szimbolikusan nem m�s, mint maga a teremt� er�.

 
M�g egy azonoss�g a h�rom megv�lt�r�l. Mind h�rm�jukat egy sz�z hozta a vil�gra, m�gpedig angyalok h�r�t k�vet�en. Ezek ut�n m�r levonhatjuk a k�vetkeztet�st, hogy a tekercsek k�sz�t�i nagyon pontosan tudt�k �s hitt�k az �si hitet. M�rpedig, ha ez �gy van, akkor nem nagyon lehettek zsid� vall�s�ak. �s nehogy azt higgy�k, hogy itt v�get �rnek a megv�lt�i tulajdons�gokkal rendelkez� pr�f�t�k sora. Ugyan ezek a tulajdons�gok (angyali jelenl�t sz�let�skor, k�ls� testi jegyek, sz�rmaz�s, a hal�luk ut�ni f�nny� v�l�s stb.), jellemzik �lmost, Szent L�szl�t, Nagy Lajost, de az �sszes �rp�d-h�zi kir�lyt is. Ism�t nyilv�nval�v� lett v�rs�gi rokons�gunk J�zus urunkkal. Vegy�k teh�t �szre, hogy nem valami k�d�s, hom�lyba vesz� mesebeli alakokr�l besz�l�nk. A megv�lt�k folyamatosan jelen vannak t�rt�nelm�nk sor�n. Nincs m�g egy nemzet, akinek soraiban �jb�l �s �jb�l reinkarn�l�dik a mindent �t�lel� tud�s �s szeretet. Id�ben �s t�rben nagyon k�zel is hozz�nk.

N�zz�k sorrendben a k�ziratok tartalm�b�l a sz�munkra �rdekesebb r�szeket.
Vizsg�l�d�sunk els� t�rgya az �gynevezett „Damaszkuszi Irat”. Ez a m� j�val a qumr�ni barlangok felt�r�sa el�tt ismert volt m�r, hiszen 1896-ban egy kair�i zsinag�g�b�l ker�l el�. Tartalmilag arr�l sz�l, hogy milyen b�n�ket k�vettek el a zsid�k, Isten, n�p�k �s saj�t maguk ellen �s hogy milyen utat v�lasztottak a val�di Sz�vets�g megtart�sa helyett.
„… nem hallgattak Teremt�j�k hangj�ra, hanem z�gol�dtak s�traikban. Meg�talkodott sz�vvel j�rtak, ki-ki a maga akarat�t cselekedve…”
„… be is mocskolj�k a Szent�lyt, mivel nem v�lasztj�k el a tiszt�talant a tiszt�t�l, hanem egy�tt h�lnak olyan n�vel is, aki v�re foly�s�t l�tja, �s feles�g�l veszik fiv�r�k, vagy n�v�r�k l�ny�t.

„… senki ne h�ljon f�rfival, ahogyan asszonnyal szok�s h�lni…”
„… Bossz�t �lltak �s haraggal voltak t�rsaik ir�nt; gy�l�lk�d�tt mind t�rsa ellen, �s k�z�mb�s volt mind v�rrokonai ir�nt. Gonosz sz�nd�k ut�n mentek, er�szakkal szereztek vagyont �s har�csoltak. Azt tette mind, ami saj�t szem�ben j�, �s mind a meg�talkodott sz�vet v�lasztotta. Nem k�l�n�ltek el a n�pt�l, �s ny�ltan voltak g�tl�stalanok, hogy a gonoszok �tj�n j�rjanak, akikr�l Isten megmondta: Boruk s�rk�nytajt�k, viper�knak gyilkos m�rge..."
H�t nagyj�b�l �gy n�zett ki az erk�lcsi helyzet. Ez lehetett az egyik oka annak, hogy eml�keztetni kellett az embereket az Egyetlen Sz�vets�gre. A Damaszkuszi Iratban term�szetesen m�g nagyon sok inform�ci� megtal�lhat�, de sajnos a magyar ford�t�ssal van egy kis baj. �gy ford�tott�k le, hogy az ismert �sz�vets�ghez igaz�tott�k minden szav�t (b�r ez nem csak a Damaszkuszi Iratra igaz, hanem minden tekercsre, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a J�zus �let�r�l sz�l� tekercsek sz�vegeit term�szetesen nem az �sz�vets�ghez, hanem a judeo-kereszt�ny egyh�z eszm�ihez igaz�tott�k). Ez�rt roppant neh�z �s k�r�lm�nyes kih�mozni bel�le a val�di mondanival�t. De h�t azt k�nnyen elk�pzelhetj�k, hogy ezeket az embereket nem lehetett m�sk�pp visszavezetni a helyes �tra, csak ha szembes�tett�k �ket hib�ikkal, �s utat mutattak nekik. Ebben az iratban egy�bk�nt figyelmeztetik a zsid�kat, hogy ne esk�d�zzenek, hiszen ezt m�r annyiszor megtett�k, hanem v�gre �ljenek �gy, ahogy azt �seik tett�k, akik m�g ismert�k a Sz�vets�get.