mi korunk szellem�t sokan a "mennyis�g" fogalm�ban �s annak mindent �that� uralm�ban defini�lj�k. �s val�ban: a teljesen eluralkod� mennyis�gi szeml�let m�g a legjobb indu-lat� szellemi keres�ket is igen gyakran t�v�tra vezeti, sokszor l�tsz�lag hasztalan �s f�l�slegesnek t�n� ker�l�utakra k�nyszer�tve �ket, �rt�kes �letid�t pazarolva ezzel. �gy t�nik, hogy a kiker�lhetetlen mennyis�gi szeml�let v�gzete nem ker�i el a szellemi tan�t�sokat sem, �gy ezek esszenci�lis fogalmai, m�lyebb r�tegei elvesznek a sz�les k�z�ns�g sz�m�ra, hogy helyet adjanak a vulg�rezoterikus �rtelmez�seknek, amelyek gyakran teljesen helytelen �s fel�letes m�don �rintik egyes tanok l�nyeg�t.

Ezzel egy�tt ez a val�j�ban fel�letesnek mondhat� exoterikus megk�zel�t�s teszi lehet�v�, hogy renesz�nsz�t �lhesse a val�di �rtelemben vett ezoterizmus, ami mindig is a kevesek b�lcsess�ge volt.

�gy t�nik, hogy korszellem�nkh�z h�en, sorsszer��n maga a sors fogalma Is �ldozatul esett ennek a fel�letes megismer�snek, csak hogy �tadja hely�t egy m�g kev�sb� meg�rtett k�zkinccs� tett keleti fogalomnak: a karm�nak. A karma igen k�zkelet� fogalomm� lett minden szellemi utat j�r� �s igazi filozofikus v�gyt�l �g�, t�rekv� fogalomt�r�ban. K�v�h�zi besz�lget�sek t�rgya lett, �s sokan �gy hiszik, elker�lhetetlen a karm�juk, hogy boldogtalanok vagy �ppen sikertelenek legyenek a szerelemben, h�zass�gban, munk�ban v�gyj b�rmiben. Mindenkinek sok vagy �ppenl kev�s van bel�le, mindenki sz�reteli j� vagy �ppens�ggel rossz karm�j�nak gy�m�lcs�t. A karma szinte l�thatatlan ezoterikus fizet�eszk�zz� v�lt, amelyet megsp�rolni, illetve gy�jteni, halmozni lehet, legyen b�r az term�szet�n�l fogva j� vagy rossz. A k�zkelet� felfog�s szerint pedig a k�ny�rtelen vil�gegyetem term�szet�n�l fogva, mint egy rossz bank�r, bev�ltja vagy �ppens�ggel behajtja a tartoz�sokat, hogy kinek-kinek teljes�tsen �rdeme szerint.

A mennyis�gi gazdas�gi szeml�let torz t�kr�ben a karma egyfajta l�thatatlan k�zz� v�ltozott, amely fondorlatos zsin�rj�n r�ngatja a b�bb� v�ltozott embert�megeket.

Azzal egy�tt, hogy mint minden kimondott sz�ban, van ebben a szeml�letben is n�mi igazs�g, fontos meg�rteni, hogy a Val�s�g megismer�s�nek k�l�nb�z� fokozatain �ll� emberek sz�m�ra ugyanazon (vil�g)egyetemes t�rv�ny m�s-m�s form�ban nyilv�nul meg. A keleti tanokban s legf�k�pp a Buddha tan�t�saiban kiemelt jelent�s�g� az a felismer�s, hogy a szellemi fel�bred�shez vezet� sokr�t� �sv�ny legels� �s egyben legfontosabb tagja a helyes szeml�let kialak�t�sa. Ami tal�n a l�tsz�lagos ellentmond�sokat nem t�r� nyugati gondolkod�s sz�m�ra zavarba ejt�, hogy ez a kialak�tand� �s k�v�natos helyes szeml�let nem egyetlenegy szeml�letet takar, hanem az univerzum �r�kk�n v�ltoz� term�szet�hez igazodva mindig a legmegfelel�bb, a vil�ggal legt�k�letesebben �sszhangban l�v� szeml�letet jel�li. Mint ilyen, mindig k�t alapvet� alapelv ment�n testes�l meg: 1. a vil�gi helyes szeml�let (kammasakat� szamm�ditth�) �s 2. a magasabbrend� helyes szeml�let (�rja szamm�ditth�) ment�n. Mint az a pali elnevez�sekb�l l�tszik, a mi vil�gi szeml�let�nk a karma (a p�i kamma) fogalma ment�n rendez�dik, amelynek helyes �s pontos meg�rt�se, illetve helyes alkalmaz�sa a vil�ggal val� �sszhanghoz vezethet. Teh�t nemcsak az emberf�l�ttinek, term�szetf�l�ttinek vagy vil�gf�l�ttinek titul�lhat� fels�bbrend� szeml�let vezet az emberi szellem harmonikus el-nyugtat�s�hoz, hanem mag�nak a karma t�rv�nyeinek meg�rt�se, elfogad�sa �s el-lobban�sa.

A szanszkrit sz� eredeti �rtelm�ben nem jelent t�bbet, mint tenni, cselekedni. Abban minden ind filoz�fiai rendszer egyet vall, hogy a cselekedeteket pedig gy�ker�k (m�la) hat�rozza meg. Ha ez �gy van, akkor a karma egyik aspektusb�l n�zve egy sz�nd�ketikai fogalom, amely szerint a cselekedeteink etikai �rt�k�t (azt, hogy "helyes" vagy “helytelen") a cselekv� sz�nd�ka, �gy a cselekv�s ind�t�ka hat�rozza meg. Mindezzel egy�tt abban is egyet�rt minden ind filoz�fiai rendszer, hogy a karma k�vetkezm�ny�t tekintve lehet �dv�s (kusala) vagy k�ros (akusala), annak megfelel�en, hogy a cselekv�t �r� visszahat� k�vetkezm�nyek etikai �t�let�nk szerint “j�k" vagy "rosszak". Ennek t�kr�ben a karma egyben egy k�vetkezm�nyetikai fogalom is, ahol a cselekv�s visszahat� k�vetkezm�nye is “min�s�ti" mag�t a cselekedetet.

Ha meg�rtj�k, hogy a vil�gegyetem t�rv�nyei val�j�ban nagyon egyszer�ek, �s csak a mi gondolkod�sunk teszi ezeket bonyolult rendszerek t�rgy�v�, akkor bel�thatjuk azt, amit a kort�rs mor�lfiloz�fusok is bel�tnak, hogy az alapvet� etikai fogalmaink, mint az �rt�k �s �t�let, nem mag�b�l a cselekv�sb�l fakadnak, hanem hozz�rendel�seinkb�l, amelyekkel az adott cselekedetet rendszerezz�k, gyakran igen szubjekt�v mor�lis elv�r�saink ment�n. A probl�ma gy�ker�ben a t�ves t�ny-�rt�k vil�gi k�pzet �ll, amely nem k�pes megk�l�nb�ztetni mag�t a cselekedetet (mag�t a karm�t), annak �rt�k�t�l (legyen az sz�nd�k-, vagy k�vetkezm�nyetikai alap�).

Ami ebb�l k�vetkezik, hogy a karma sohasem helyes vagy helytelen cselekedetekb�l sz�letik, �s sohasem j� vagy rossz. A karma maga a puszta cselekedet, maga a sz�raz t�ny, egy term�szeti t�rv�nyszer�s�g, amely olyan, mint maga a gravit�ci�, ami hasznos, ha h�zat akarunk a f�ld felsz�n�re �p�teni, de legy�zend� akad�ly, ha a leveg�be akarunk emelni egy rep�l�g�pet. A gravit�ci� �nmag�ban nem j� vagy rossz, annak �rtelm�ben v�lik ilyenn� vagy olyann�, hogy mit sz�nd�kozunk tenni, vagy �ppens�ggel milyen visszahat� hat�sa volt r�nk.

A karma teh�t nem rossz vagy j�, �s csak el�re meghat�rozott c�lok �rtelm�ben lehet hasznos vagy haszontalan. Ha h�zat akarok �p�teni, a gravit�ci�s gyorsul�s hasznos er�, hasonl�k�ppen ha ebben a vil�gban akarok b�rmit is megval�s�tani, egyed�l karmikus �ton tehetem. Azaz csakis a cselekv�s �s csakis saj�t cselekedeteim �ltal. A cselekv�snek pedig 3 kapuj�t k�l�nb�zteti meg a hagyom�ny: a tudati (manokarma), a szavakban megnyilv�nul� (v�csikarma) �s a testi cselekedetekben megtestes�l� (k�jakarma) karm�i. A karmikus t�rv�nyszer�s�g szempontj�b�l nem sz�m�t, hogy egy cselekedetet gondolatban, szavakban vagy tettekben viszek v�ghez, (vissza)hat�sa biztosan lesz. �s egy�ltal�n nem biztos, hogy visszahat�sa ugyanazon a kapun �rkezik, ahol t�vozott; pl. ha szavakkal durv�n megs�rtek valakit, lehet hogy �t�ssel v�g vissza.

A karma teh�t egyszer�en a megtett csele-kedetek puszta t�nye. Ez a mi emberi vil�gunk alapvet� �p�t�anyaga, amely mindent �s mindenkit mag�hoz k�t. A karma az, ami v�gtelen oda-vissza hat�s�ban l�trehozza a l�tforgatag, szanszkrit sz�val a szamsz�ra k�rforgatag�t, hiszen - ak�r Newton mechanikai alapelv�t id�zve - minden hat�snak megvan a maga ellenhat�sa. �s mivel nincs olyan karma, amelynek ne lenne visszahat� k�vetkezm�nye, ez�rt a karma egyben az, ami az embert �s az emberi l�tm�dot b�kly�ban tartja. Korl�tozza az emberi cselekv�sek mezej�t, s ezzel egyben maguknak a cselekedeteknek a hat�sugar�t - noha ez a t�nyleges hat�sug�r sokkal hatalmasabb, mint amit a legt�bb ember �ltal�ban lehets�gesnek �s �gy egyben val�s�gosnak tart. Emberi m�rt�kkel sz�lva, �leteken, ak�r kor-szakokon �t is tart hat�sa - gondoljunk csak p�ld�ul a "j�" p�lda kedv��rt az antik g�r�gs�g szellemi hat�s�ra vagy a "rossz" p�lda kedv��rt a XX. sz�zadi holokausztra! �vtizedeken, �vsz�zadokon, �vezredeken �t tart karmikus hat�suk; �s ha ez �gy van a kollekt�v cselekedetekkel, mi�rt lenne m�sk�nt az egy�n szintj�n? - v�gt�re is, mint azt mindenki tudhatja, ez egy homog�n vil�gegyetem: minden�tt ugyanazon term�szeti t�rv�nyek hatnak, amint fenn, �gy lenn.

Mindezzel egy�tt az ind filoz�fiai rendszerekben megsz�letik az a felismer�s, hogy az emberben lakoz� szellem sokkal szabadabb �s korl�tlanabb, mint amire jelenlegi l�tm�dja lehet�s�get ad. �ppen ez�rt ha szellemben ki akar teljesedni, ott kell �tv�gnia a gordiuszi csom�t, ahol az keletkezett: mag�n�l a cselekv�sn�l. Ha az ember meg akar szabadulni a szellem�t korl�toz� t�nyez�kt�l [vagy szennyekt�l (W�sa)j, akkor mag�t�l a karm�t�l kell megszabadulnia. Illetve saj�t karm�j�t�l, karmikus szennyez�d�seit�l (karmakl�s�), ami a cselekedeteib�l fakad� visszahat� tettk�vetkezm�nyeket jelenti. �gy kell teh�t cselekednie, hogy cselekedetei ne hozzanak l�tre �jabb karm�t. Se "j�t", se "rosszat". Aki �gy cselekszik, nem "cselekszik" - az ilyen cselekv�st nevezik a tao filoz�fi�j�nak nyelv�n ve/'-vu-ve/nek, nem-cselekv�s �ltai cselekv�snek. Aki �gy “tesz", �gy l�tezik, megszabadul a l�tforgatag fogs�g�b�l, cselekedetei �s az ezekb�l fakad� szennyek ellobbannak, �s el�ri a megszabadul�st (m�ksa). Pontosan a cselekedetek ilyen �rtelemben vett ellobban�-s�t, a karma kihuny�s�t nevezik szanszkrit nyelven nirv�n�nak, amelynek sz� szerinti jelent�se is ellobban�s.

Ebben az eredeti min�s�gi felfog�sban, nincs “j�" karma, �s nem lehet “j�" karm�t felhalmozni. A karma �s �gy minden visszahat�st eredm�nyez� cselekedet - legyen az mor�lis �t�leteink t�kr�ben j� vagy rossz - a v�gs� megszabadul�s akad�lyak�nt mer�l fel, �s ez�ltal korl�tozza t�k�letes szellemi f�l�bred�s�nket. Aki ezt f�lismeri, �s kim�veli mag�ban a t�k�letes cselekv�s er�ny�t, "ledolgozhatja" karmikus ad�ss�gait, hogy ne kelljen t�bbsz�r a szamsz�ra folyam�ba l�pnie. Az ilyen megval�s�tott embert nevezik an�gam�nak, vissza-nem-t�r�nek, mert karmikus k�tel�keit�l v�gleg megszabadult. S csak az ilyen, v�gleg megszabadult szellem sz�m�ra lehets�ges annak a szellemi �llapotnak a megval�s�t�sa, amelyet fel�bred�snek vagy megvil�gosod�snak nevez�nk, s amelynek t�kr�ben realiz�l�dhat a karm�t�l teljesen megtisztult magasabbrend�, helyes szeml�let, amely elfogulatlan �s p�ratlan bepillant�s a dolgok �s valamennyi t�rt�n�s term�szet�be, �gy, ahogy vannak.