Az �sr�gi Cuzc� v�rosa teljes pomp�j�ban egy fekv� puma k�p�t form�zta, Ezt a l�tv�nyt kiz�r�lag a leveg�b�l lehetne megcsod�lni, de ma m�r nem tehetn�nk meg. A v�ros ugyanis sajnos romos �llapotban van, �gy hi�ba

n�zn�nk meg rep�l�g�pr�l, nem az a k�p t�rulna szem�nk e!�, amit

v�rn�nk. Az viszont t�ny, hogy m�r a spanyol kr�nik�sok is le�rt�k - igaz

s�r� hitetlenked�sek k�zepette -, hogy a leveg�b�l al�tekintve a v�rosra,

�ll�t�lag egy puma l�that�.

Gracilaso De La Vega, a neves kr�nika�s az al�bbiakat �rja.: „Az indi�nok f�n�kei azt �ll�tj�k,hogy �seik k�pesek voltak rep�lni. Sokszor gy�ny�rk�dtek v�rosukban. Ilyenkor mik�zben az �gen rep�ltek, azt mondj�k, hogy alattuk egy lust�n hever� puma k�pe bontakozott ki. Ez azonban nyilv�nval� hazugs�g �s mese."

Nos, �n a h�res Nazca-vonalak ismeret�ben nem lenn�k olyan biztos abban, hogy mindez kital�ci�. Ezek a vonalak semmi k�l�n�set nem mutatnak, ha lentr�l vessz�k azokat szem�gyre. Meglehet�sen kusz�nakt�nnek. Megv�ltozik a helyzet, ha ugyanezt a leveg�b�l, fel�lr�l n�zz�k meg. Ekkor impoz�ns l�tv�ny t�rul a szem�nk el�. Kolibrit,

majmot, �ri�sp�kot �s m�s �llatokat is l�thatunk. El tudom k�pzelni, hogy a kr�nik�snak milyen nehez�re eshetett beismerni, hogy egy �ltala primit�vnek tekintett n�p b�rmilyen t�ren is fejlettebbnek bizonyulhatott a spanyolokn�l. Ez�rt min�s�ti mes�nek a hallottakat. Azonban m�g � sem tudja teljesen leplezni csod�lat�t. Cuzc�t�l �szakra tal�lhat� az inka fellegv�r, a Saca Huma. Ez, mint a neve is el�rulja, ama bizonyos puma f �j�t k�pezte. Kr�nik�sunka k�vetkez�k�ppen �rja le az er�d �tm�nyt: „M�retei hihetetlenek. Ha nem l�ttam volna a saj�t szememmel �n sem hinn�m el. Egy�rtelm�, hogy boszork�nys�g �s m�gia seg�ts�g�vel �p�lt. Biztos, hogy nem az indi�nok m�ve, ink�bb d�monok�. Ha m�gis az indi�nok k�sz�tett�k, akkor az ember elcsod�l-

A kr�nik�s egy�ltal�n nem t�lzott. Az ember szinte elt�rp�l az �ri�si k�kolosszusok mellett, melyeknek �tlagos s�lya 100 �s 300 tonna k�z�tt van. Ami tal�n meglep�, hogy ezek a t�mb�k nem az egyiptomi piramisok mint�j�ra k�sz�ltek. Egyiptomban �ltal�ban egyform�ra faragott, t�glalap alak� k�veket helyeztek egym�sra. Itt viszont, b�r a k�vek k�l�nb�z� m�ret�ek �s form�j�ak, m�gis t�k�letesen �p�tett�k be �ket a falba. Egy-egy k�t�mb olyan szorosan illeszkedik egym�shoz, hogy m�g egy borotvapeng�t sem lehet k�z�j�k er�ltetni.

Egyszer egy inka f�n�k �gy akart h�rnevet szerezni, hogy egyetlenegy k�t�mb�t hozz�rakat a m�r l�tez� er�d�tm�nyhez. A k�t�mb�t t�bb mint h�szezer indi�n vonszolta a hegyeken kereszt�l, rendk�v�l meredek emelked�k�n �s lejt�k�n. Egy helyen, egy szakad�k f�l�tt a k�t�mb kics�szott a kez�kb�l, �s a lez�dul� �ri�s t�bb mint 300 embert nyomott agyon. Ez a hamv�ba holt, trag�di�ba fullad� k�s�rlet is igazolja, hogy az er�d�tm�nytval�sz�n�-leg nem az ink�k �p�tett�k. Akkor viszont kicsod�k? Az inka legend�k tan�s�ga szerint a csod�latos �p�tm�ny a titokzatos feh�r b�r� idegenek, a viracoch�km�ve. �k egy csod�latosan fejlett kult�r�j� �s technik�j� szigetr�l �rkeztek, arr�l a helyr�l, amit mi Atlantisznak nevez�nk, �s ami a legelterjedtebb v�lem�nyek szerint valahol az Atlanti-�ce�nban lehetett.

Szerintem jobban kellene hinn�nk a m�toszoknak, �s akkor sz�mos t�rt�nelmi rejt�lyre megkapn�nk a magyar�zatot.