A homeop�tia ezot�ri�ja �dv�z�t� n�lk�l nincsen gy�gyul�s. A biol�giai normalit�s helyre�ll�t�sa soha nem gy�gyul�s a sz� magasabb �rtelm�ben. A gy�gyul�s �dv�z�l�s. Herbert Fritsche Mi a homeop�tia? A homeop�tia egy inform�ci�s-regul�ci�s gy�gym�d. Ennek sor�n inform�ci�t visz�nk be a beteg szervezetbe, amely seg�ts�g�vel az rendezi a felborult homeoszt�zishoz vezet� folyamatokat, regul�lja �ket. A kezel�shez sz�ks�gez inform�ci�t a homeopata a makrokozmoszban, els�sorban a term�szetben megtal�lhat� anyagok - n�v�nyek, �llatok, �sv�nyok -, kisebb r�szt mesters�ges vegy�letek �s betegs�gterm�kek felhaszn�l�s�val nyeri. Az inform�ci� kinyer�s�nek folyamat�t a homeop�tia atyja, Samuel Hahnemann potenci�l�snak nevezte el, mert azt tapasztalta, hogy a folyamat hat�s�ra a szer gy�gy�t� ereje azaz potenci�ja n�vekszik. Ez ellentmondani l�tszik annak a t�nynek, hogy ez egy h�g�t�sos-�tver�z�sos m�dszer, amelynek sor�n a hat�anyag koncentr�ci�ja fokozatosan cs�kken az el��ll�tott gy�gyszerben, m�gnem gyakorlatilag a null�val lesz egyenl�. Ezen l�tsz�lagos paradoxon cikkem v�g�re rem�lhet�leg mindenki sz�m�ra felold�dik. Mi az ezot�ria? Ha hihet�nk a klasszikafilol�gusoknak, a sz� Arisztotel�szt�l sz�rmazik, aki a nyilv�nosan nem hirdetett, csak a tan�tv�nyok sz�m�ra, bels� haszn�latra �rt m�v�nek adta az Ezoterika c�met. Ez sz� szerint bels� k�rt jelent. Az ezoterikus vil�gk�p nem �ll szemben a tudom�nyos/racionalista vil�gk�ppel, hanem egy att�l f�ggetlen, teljesen �n�ll� gondolati-logikai rendszert alkot. Emiatt van az, hogy a k�t rendszer k�pvisel�i nem �rtik meg egym�st, elbesz�lnek egym�s mellett. P�ld�ul az asztrol�gia ellenfelei azt �ll�tj�k, hogy racion�lisan nem elk�pzelhet�, hogy a bolyg�k �s a t�bb sz�zezer f�ny�vnyi t�vols�gban l�v�, ak�r tal�n m�r �vmilli�k �ta kihunyt csillagok befoly�solj�k a f�ldi esem�nyeket vagy az emberek �let�nek alakul�s�t. Ennek a val�sz�n�s�ge t�nyleg csek�ly. De az ezoterikusok sem �ll�tott�k ezt soha! M�gis, m�r �vsz�zadok �ta folyik a medd� vita. Mert mit is jelent az ezoterikus vil�gk�p? Az ezoterikus m�don gondolkod� a vil�gban anal�gi�kat �s id�beni egybees�seket l�t, nem pedig ok-okozati �sszef�gg�seket, mint a tudom�nyos-racion�lis gondolkod�. Teh�t, egy ezoterikus sosem �ll�totta, hogy a bolyg�k �s csillagok b�rmit is okoznak a f�ldi ember �let�ben, csup�n azt, hogy bizonyos �gi jelek eset�n bizonyos esem�nyek fordulnak el�. Teh�t nem oks�gi kapcsolatr�l van sz�, hanem id�beni egybees�sr�l. Az ezoterikus �ll�spont szerint minden mindennel �sszef�gg, de nem oks�gi, hanem anal�gi�s m�don. A makrokozmosz minden szintj�n ugyanazok az er�k nyilv�nulnak meg adott id�pillanatban, �s a makrokozmosz minden szintj�n megvannak az er�k k�pvisel�i. Mik ezek a szintek? L�ssuk p�ld�nak a term�szeti vil�got! bolyg� Nap Hold Merk�r V�nusz Mars Jupiter Szaturnusz �lethelyzet vezet�s anyas�g keresked�s m�v�szet h�bor� gazdags�g �regs�g �llat oroszl�n ny�l r�ka kutya farkas sert�s kecske kakas b�ka l�d teh�n tigris elef�nt szam�r n�v�ny kamilla k�k�rcsin h�rsfa ginzeng csal�n gesztenye borosty�n k�r�mvir�g szeder borsmenta sisakvir�g p�fr�nyfeny� bor�ka gy�sz�vir�g torma korpaf� f�m arany ez�st higany r�z vas �n �lom homeop�ti�s szer Chamomilla Pulsatilla Natrum muriaticum Caulophyllum Aconitum Thuja Carbo veg. Veratrum Silicea Nux vomica Gelsemium Apis, Arnica Lycopodium Graphites Belladonna Rhus tox. A fenti t�bl�zatban klasszikus eur�pai feloszt�s szerint h�t er�vel dolgozunk. Azonban az eur�pai asztrol�gia alkalmaz n�gyes (t�z, leveg�, f�ld, v�z), t�zes (a fenti h�t + Ur�nusz, Neptunusz, Pl�t�) �s tizenkettes (az �llat�vi jegyek) feloszt�st is. A k�naiak k�t �smin�s�get (jin, jang) ill. �t �selemet (t�z, f�ld, f�m, v�z, fa) k�l�nb�ztetnek meg. A l�nyeg, hogy az emberi elme sz�m�ra felfoghat�, kezelhet� v�ges sz�m� alapegys�gre bontsuk a val�s�got, �s azt rendszerbe tudjuk foglalni, �s meg tudjuk �rteni. Ezen a ponton az ezoterikus �s racion�lis gondolkod�s ugyanazt az emberi v�gyat, a vil�g meg�rt�s�nek v�gy�t fejezi ki, de mint l�tni fogjuk, az el�bbi f�gg�leges, az ut�bbi v�zszintes gondolkod�sm�dot alkalmaz. A h�t er�nek a l�t k�l�nf�le szintjein megvannak a maguk megfelel�i. A v�zszintes beoszt�st mindenki �rti, a f�gg�leges viszont l�tsz�lag �nk�nyes. �rthet�bb lesz a dolog, ha a t�bl�zatot kieg�sz�tj�k m�g egy sorral: a k�l�nb�z� oszlopokat f�mjelz� er�k modern k�r�l�r�s�val. Hatalom N�iess�g Kapcsolat Harm�nia Impulzus Kibontakoz�s Korl�toz�s bolyg� Nap Hold Merk�r V�nusz Mars Jupiter Szaturnusz �lethelyzet vezet�s anyas�g keresked�s m�v�szet h�bor� gazdags�g �regs�g �llat oroszl�n ny�l r�ka kutya farkas sert�s kecske kakas b�ka l�d teh�n tigris elef�nt szam�r n�v�ny kamilla k�k�rcsin h�rsfa ginzeng csal�n gesztenye borosty�n k�r�mvir�g szeder borsmenta sisakvir�g p�fr�nyfeny� bor�ka gy�sz�vir�g torma korpaf� f�m arany ez�st higany r�z vas �n �lom homeop�ti�s szer Chamomilla Pulsatilla Natrum muriaticum Caulophyllum Aconitum Thuja Carbo veg. Veratrum Silicea Nux vomica Gelsemium Apis, Arnica Lycopodium Graphites Belladonna Rhus tox. �gy tal�n m�r em�szthet�bb, de a meg�rt�s megk�nny�t�s�re vegy�nk egy p�ld�t! Az Impulzus oszlop�ban a n�v�nyek sor�ban tal�ljuk a farkas�l� sisakvir�got. �rdekes momentum a n�pi elnevez�s, mert megtal�ljuk benne a "farkast", ami ugyanezen oszlop �llatok sor�ban tal�lhat�, az "�l�" �s a "sisak" pedig egy�rtelm�en a h�bor�hoz tartozik, aminek pedig Mars az istene a r�mai mitol�gi�ban. Ha a homeop�ti�s szereket vessz�k, a farkas�l� sisakvir�gb�l k�sz�tett szer, az Aconitum, term�szetesen szint�n ebben az anal�gial�ncban kapott helyet. �s hogy mennyire nem v�letlen�l, azt az Aconitum gy�gyszerk�pe indokolja: mi sem jellemz�bb erre a szerre, mint a lobban�konys�g, a magas h�fok, a hirtelens�g, a gyullad�s. Mind-mind az Impulzus megnyilv�nul�sai. Nem v�letlen�l haszn�lom a nagybet�t. Ezek az er�k ugyanis �n�ll� l�tez�kk�nt is felfoghat�k. Ilyenkor archetipikus ide�kr�l vagy magyarosan �sk�pekr�l, �sform�kr�l besz�l�nk. Ezeknek az �sform�knak a viselked�se d�nt� fontoss�g� a homeop�tia mint ezoterikus gy�gym�d meg�rt�se szempontj�b�l. Ugyanis az ezoterikus logika szerint ezek az �sform�k egym�ssal val� kevered�s�kb�l hozz�k l�tre a form�kat, amelyek az anyagi vil�gban tartalommal telnek meg. Ezt L�szl� Ervin, korunk egyik legzseni�lisabb fizikusa morfodinamikus s�m�nak nevezi, ezen bel�l megk�l�nb�ztet csoportspecifikus �s egy�ni morfodinamikus s�m�t. Konkr�t p�ld�n bemutatva: a csoports�ma a "kutyas�got", a kuty�t �ltal�ban defini�lja, m�g az egy�ni s�ma egy-egy konkr�t kutya l�trej�tt�hez sz�ks�ges inform�ci�t tartalmazza, teh�t van k�l�n Fifike, Bog�ncs, Bodri, Tappancs �s �gy tov�bb, egy�ni morfodinamikus s�ma. Mint mondtam, ezek a s�m�k az �sform�k egy adott kever�kek�nt foghat�k fel, �s ezeknek a s�m�knak a testet�lt�se, anyagiasul�sa sor�n maguk is anyagiasulnak. Ezen a ponton �rkezt�nk el a betegs�g �s eg�szs�g illetve gy�gyul�s k�zponti t�m�j�hoz. Az ezoterikus gondolkod�sm�d szerint a testet�lt�s, az "anyagba hull�s" egy alacsonyabb l�tforma a form�k vil�g�hoz k�pest. Ezt a gondolkod�sm�dot megtal�ljuk a vil�gvall�sok tanaiban is. A Biblia ezt a folyamatot a b�nbees�s t�rt�net�ben allegorikusan �br�zolja: ahol is az ember mint Isten k�pm�sa, tulajdonk�ppen szellemi l�ny, miut�n ellene fordult teremt�je akarat�nak, "b�ntet�s�l" az anyagi vil�gba sz�m�zetett. �s minden vil�gvall�s egyet�rt abban, hogy az ember v�gs� c�lja, hogy visszat�rjen Istenhez, Allahhoz, Jahv�hoz, a Kozmikus Tudathoz: a Teremt�h�z, a Mindenhat�hoz. Ezt a gondolkod�sm�dot a hindu �s a buddhista filoz�fia a l�lekv�ndorl�s tan�ban kiterjeszti az eg�sz teremtett vil�gra, ahol is a Kozmikus Tudatb�l kiszakadt l�lek a f�ldi l�ts�kon el�sz�r �sv�nyk�nt, majd egyre szellemibb� v�lva n�v�nyk�nt, alacsonyabb majd magasabb rend� �llatk�nt, v�g�l emberk�nt sz�letik �jj�, kap testet annak megfelel�en, hogy �ppen milyen soron k�vetkez� tapasztal�sra van sz�ks�ge a Kozmikus Tudathoz val� visszat�r�s hossz� �s r�g�s �tj�n. �sszefoglalva teh�t az anyag "b�n�s", "beteg", a szellem / l�lek / forma szent, t�k�letes, eg�sz, eg�szs�ges. A c�l, hogy a l�ny az al�bbi sk�l�n jobbra haladjon. Teh�t a gy�gy�t�nak k�teless�ge ezt a folyamatot el�seg�teni! Anyag Forma Szellem, l�lek ISTEN ISTEN "b�n�s" szent "beteg" t�k�letes eg�sz eg�szs�ges Hogyan teszi ezt egy homeopata? L�ttuk, hogy az �sform�k az egy�ni morfodinamikus s�m�kon kereszt�l anyagiasultak. Adott id�pillanatban, adott l�nyben egy �sforma hat�sa uralkodik. Kor�bbi p�ld�nkn�l maradva az Impulzus uralkodik aktu�lisan azon a sert�sen, amely egy heveny fert�z� betegs�g, pl. sert�sorb�nc vagy Actinobacillus pleuropneumonia kezdeti szakasz�ban a l�z tet�pontj�n van, h�m�rs�klete 41-42 oC, minden k�ls� ingerl�sre (�rint�sre, f�nyre, zajra) rendk�v�l hevesen reag�l. Az Impulzus uralkodik viszont �lland�an a farkas�l� sisakvir�gon. A "hasonl� a hasonl�val gy�gy�ttatik" t�rv�ny alapj�n az eml�tett sert�st kezelhetn�m �n farkas�l� sisakvir�gte�val vagy ak�r szintetikus hat�anyag�val, ebben az esetben azonban a "b�n�s anyagot" "b�n�s anyaggal" k�v�nn�m "szentt�, eg�ssz�" tenni, ami abszurdum. A k�s�rlet eredm�nyek�nt val�sz�n�leg egy hirtelen sz�vb�nul�sban elhullott sert�st kapn�k, �s egy darabig nem k�ne abban az udvarban j�rnom. M�gis, ha ennek az �llatnak Aconitumot, teh�t potenci�lt farkas�l� sisakvir�got adok, egy de legk�s�bb k�t nap m�lva a gazda �rvendetes gy�gyul�sr�l sz�mol be. Mi teh�t a k�l�nbs�g a sisakvir�gtea �s az Aconitum k�z�tt? A potenci�l�s. Az a zseni�lis gy�gyszerk�sz�t�si m�d, amit Hahnemann kital�lt, �s ami azt eredm�nyezi, hogy a folyamat v�g�n a "te�b�l" nem marad m�s a kez�nkben, mint egy kv�zi semleges adathordoz�ra (alkohol, tejcukor) vitt inform�ci�, ami a konkr�t feldolgozott n�v�ny aktu�lis egy�ni morfodinamikus s�m�j�nak felel meg. Itt m�r nem a "b�n�s", hanem a "megv�ltott" anyaggal, azaz a n�v�ny lelk�vel, az �t l�trehoz� inform�ci�val dolgozunk, amiben az Impulzus van t�ls�lyban. �s ha a "b�n�s" Impulzusnak megmutatjuk a "megv�ltott, szent" Impulzust, maga is "szentt�"= eg�szs�gess� tud v�lni, azaz a l�ny meggy�gyul. Aj�nlott irodalom: Klein, N., Dahlke, R.: A f�gg�leges vil�gk�p, Bioenergetic, Piliscsaba, 2001. Dethlefsen, T.: A sors mint es�ly, Magyar K�nyvklub, Bp. 2000. Dethlefsen, T., Dahlke, R.: �t a teljess�ghez, Magyar K�nyvklub, Bp. 2000. Dr. Hegyi M�rton homeopata szak�llatorvos H�dmez�v�s�rhely 06-30-476-5825 Jelen cikk a Szerz� az Alternat�v M�dszerek az �llatgy�gy�szatban, �llattart�sban �s �lelmiszertermel�sben V. Orsz�gos Konferenci�n 2004. �prilis 17-�n elhangzott el�ad�s�nak szerkesztett v�ltozata.