Magyarorsz�gi szent helyek


Az õskori kultikus helyeket, az �kori templomok hely�t az ott �lõk a kezdetektõl tudatosan v�lasztott�k meg. A k�l�nleges kisug�rz�s� ter�leteket felhaszn�lva emeltek templomokat, szent�lyeket.
 

Az eml�tett helyek egy szab�lyos h�l�rendszert alkotnak, a magyarorsz�gi kunhalmok szint�n e h�l�rendszer szerves r�sz�t k�pezik. A kunhalmok ismeretlen kor� �s eredetû emberi �p�tm�nyek, alkot�sok, melyek sz�zadokig az alf�ldi t�jk�p szerves r�szei voltak, m�ra pedig az Alf�ld osi n�v�nyvil�g�nak õrzõi, utols� mened�kei. A m�ra �ltal�noss� v�l� kunhalom kifejez�s kicsit pontatlannak tunik, ha a r�g�szeti adatokat tanulm�nyozzuk. A halmok jelentos r�sz�t ugyanis nem csak az �zsi�b�l betelep�lo kunok, hanem m�s n�pcsoportok �p�tett�k. �gy joggal besz�lhetn�nk r�zkori, bronzkori, szarmata, germ�n, szk�ta stb... halmokr�l is. Keletkez�s�k h�rom forr�sa k�z�l kettõ t�rsadalmi: egy r�sz�k õrdombnak k�sz�lt a hajdani nom�d n�pek t�borai k�r� (ilyen p�ld�ul a Kunszentm�rton k�rny�ki halomcsoport), m�sik gyakoribb l�tes�t�si c�l pedig temetkez�si hely volt, elõkelõs�gek sz�m�ra. Az alacsonyabb, de �tm�rõj�kben nagyobb halmok k�z�tt azonban term�szetes eredetûeket is tal�lunk, ezeket a n�pnyelv gyakran laponyagoknak h�vja.
Az 1900-as �vekben csak a K�rp�t medenc�ben 40.000 kunhalmot ismertek.

Nemcsak haz�nkban fordulnak elõ ilyen halmok, megtal�lhat�k Oroszorsz�gban, Bulg�ri�ban, Szib�ri�ban �s Belsõ-�zsi�ban is, ahol kurg�nnak nevezik õket, ezek fõleg temetkez�si hely�l szolg�ltak.
N�gyszintû h�l�rendszert k�l�nb�ztet�nk meg m�ret�k �s energi�juk szerint. A h�l� legerõsebb csom�pontjai egym�st�l 3-4000 km-re tal�lhat�k. Hat�suk szerint k�t f�l�t k�l�nb�ztet�nk meg:

- JANG t�pus�: a csom�pontb�l sz�kõk�tszerûen kifel� �raml� energia t�lti be a k�rnyezetet. Pl.: Stonehenge �s sok m�s megalit Angli�ban �s �rorsz�gban, a piramisok Egyiptomban, D�l-Amerik�ban, K�n�ban
- JIN t�pus�: erõteljes sz�v�hat�ssal rendelkeznek, ezek a k�rnyezet�kre gyakorolt k�ros hat�suk miatt tûnnek ki.

Term�szetesen ezekre a helyekre nem volt szokv�nyos a szent helyek telep�t�se... Pl.: a Bermuda h�romsz�g, az agadirri f�ldreng�ses ter�let Alg�ri�ban, az ir�ni, a d�l-k�nai f�ldreng�ses ter�letek, vagy a kaliforniai Szt. Andr�s-t�r�svonal.
A m�r eml�tett kunhalmok egy kisebb, jang jellegû h�l�rendszer tagjai, kb. 15-20 km-re fekszenek egym�st�l. De m�g a legkisebb h�l�zat csom�pontjai is, ha nem is felt�tlen�l tudatos m�don, de mindenk�pp befoly�solt�k a v�rosok kialakul�s�t, templomok, fõutak, keresztezõd�sek hely�t.
A jang jellegû vonalak �s fõk�ppen csom�pontjai gy�gy�t� harmoniz�l� hat�st fejtenek ki, ilyen pl., a mindszentk�ll�i kõtenger vir�gszirom alak� k�pzõdm�nye, amelynek szirmaib�l �t m�ter sz�les energia �ramlik hat ir�nyba.
A jin vonalak beteg�tõ hat�sukkal tûnnek ki, fõleg p�nikot okozhatnak. A hegy a jang, m�g a s�ks�g �s a v�z a jin erõ szimb�luma. K�l�nb�zõ kult�r�kban ezeket a vonalakat m�s �s m�sk�ppen nevezik; Angli�ban Ley-vonalaknak, Magyarorsz�gon Szt.Gy�rgy-vonalaknak, K�n�ban meg a s�rk�ny-lehelet�nek nevezik. Csom�pontjaikban 6-8 energiavonal fut �ssze. Ezeket a csom�pontokat a F�ldanya csakr�inak tekinthetj�k, m�g a vonalakat a F�ldanya meridi�njainak. A f�ldanya �terikus test�nek sug�rz�sa nagyon hasonl�t az ember �terikus test�re, �s az ebben zajl� akupunkt�r�s meridi�n rendszerben zajl� folyamatokra.

Jellemzõ a szent helyekre, hogy gyakran term�szetv�delmi ter�letek is egyben, pl.: a t�pi�szentm�rtoni Attila-domb, ahol spont�n gy�gyul�sok t�rt�ntek m�r, egyed�li �lõhelye az alhavasi z�szp�tnak. T�bb kunhalmon tal�lkoztunk a kunkorg� �rval�nyhaj �s a tar�jos b�zafû t�veivel, egyik halmunkon (a H�ti halom) pedig a v�dett macskahere �llom�ny�t lelhetj�k fel.
A pilisszentiv�ni �rd�gszikla alaphelyzetben h�rom m�teres s�vjai is alkalmasak gy�gy�t�sra, harmoniz�l�sra. Neh�z lenne a szikla tetej�re felm�szni, elegendõ k�rbe�lni azt. Az ilyen k�l�nleges k�pzõdm�nyek �gy j�hettek l�tre, hogy a sug�rz�s k�z�ppontj�ban l�võ anyag megkem�nyedett, �gy a k�rnyezet puh�bb r�sze er�zi� hat�s�ra. Ebbõl is k�vetkezhet, hogy a F�ldanya meridi�n rendszere r�g�ta �lland�. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha szikla �ll az erõk�zpontban, a h�l�zat rugalmasan k�veti a f�ldk�reg mozg�s�t.
Az energia s�vok sz�less�ge nagyon v�ltoz� lehet, 1 m�tertõl ak�r 200 m-ig. A mindszentk�ll�i kõtenger vir�gszirom alak� k�v�bõl pl. 5 m�ter sz�les energia vonalak indulnak.

�rdekes v�giggondolni, hogyan gy�gy�tanak a F�ld hasonl� energiak�zpontjai. Minden betegs�g tudatszintrõl indulva, az asztr�ltesten �s az �terikus testen kereszt�l realiz�l�dik az emberi testben �gy, hogy a meridi�nrendszerben blok�dok keletkeznek, Ezek felold�s�val hatnak �s tesznek eg�szs�gess� az erõk�zpontok. Egy alkalommal 1-3 �r�s a kezel�s, �s legal�bb 10-12 alkalom kell, hogy eredm�nyt tudjunk felmutatni. Tart�ss�g�r�l nincsenek megb�zhat� adataink, mert a kezelt beteg �ltal�ban visszat�r megszokott �letvitel�hez, illetve az otthoni, esetlegesen k�ros sug�rz�sok k�z�.
Gyakorlatilag minden betegs�g tudatszintrõl indulva az asztr�ltesten �s az �terikus testen kereszt�l realiz�l�dik az emberi testben �gy, hogy a meridi�nrendszerben blok�dok keletkeznek. A blok�dok felold�s�val hatnak �s tesznek eg�szs�gess� az erõk�zpontok. 

Magyarorsz�gon tov�bbi fontos helyek; Gyula- a legerõsebb energiak�zpont, itt megjelennek a gy�gyforr�sok is - Szentendre, Lenti, Sz�zhalombatta, B�lap�tfalva, Esztergom, Tata. Szentes - ahol �t templom �s a fõutca is egy erõvonalon helyezkedik el. Orgondaszentmikl�s falu hely�n m�ra csak k�t kunhalom maradt, a Kis-�s Nagy Orgonda. Szint�n h�res a a p�sp�klad�nyi Boldogasszony halom, melyen egy �rp�d-kori k�polna maradv�nyai l�that�k.
Kiemeln�m m�g Kun�got�t, ahol egy nagyon �rdekes hiedelem �l mind a mai napig. A k�zeli Cik�-dombr�l, azt tartj�k, ha valaki a tavaszi nap�jegyenlõs�g �jszak�j�n kimegy oda, a t�nd�rek elragadj�k a lelk�t. Cik� a g�lya n�pies elnevez�se, �s tudjuk, hogy a g�lya a R�k hav�nak, k�z�psõ holdh�z jelzõ�llata, amely 90�-os sz�get z�r be a nap�jegyenlõs�gi Kossal. Ekkor tetõzik az erõvonalak erõss�ge, �s ha ezt figyelembe vessz�k, m�r nem is tûnik annyira fantazmag�ri�nak mindez.

Gyul�n a Farkas-halom, B�k�sszentandr�sn�l a G�d�ny-halom -ez az egyik legnagyobb halom az Alf�ld�n. Ezeken k�v�l t�bb halom is �llatr�l kapta a nev�t, ami arra enged �tl�t�st, hogy tal�n nem egyed�l a Kun�gotai halomn�l kell felfigyeln�nk az asztrol�giai �sszef�gg�sekre. Ez a ter�let m�g kutat�sra v�r. A kunhalmok k�zel�ben sokszor tal�lhatunk gy�gyvizes forr�st. A kunhalmok ter�let�n ugynais elektromos t�lt�s�raml�st is kimutathatunk, ez a sug�rz�s megv�ltoztatja a v�z ioniz�ci�s �sszet�tel�t.