Magyar Adorj�n
A Lelkiismeret Aranyt�kre

T�ny, hogy a vet�mag kisz�r�s�t n�lunk, �si szok�sb�l, ma is csak f�rfi v�gezi, holott az arat�st, vagyis a begy�jt�st, r�gen, sarl�val, kiz�r�lag n�k v�gezt�k.  Ezt f�rfiak csak az�ta v�gezik, ami�ta a nagyobb er�t ig�nyl� kasza a sarl�t kiszor�totta.  Maga a gy�jt�s, �sszeszedeget�s, kuporgat�s k�l�nben is a n� term�szet�nek felel meg.  A gy�jt�s a sz�r�s ellent�te, amit nyelv�nkben, amint m�r eml�t�m, a szed �s tesz ig�nk egym�snak megford�tott volta fejez ki.  Mindez vil�gosan nemi alap�, vagyis mag�n az �r�k Term�szeten alapul� �s teh�t nem �nk�nyesen kital�lt dolog.  Tesz ig�nknek r�gen ten alakja is volt, amely t�bbek k�z�tt az Isten szavunkban is megvan, amely sz� eredeti �rtelme : �s-tev�, azaz �s-teremt�, �s-alkot�, �s-cselekv� s teh�t �s-f�rfi is volt. 

 Ezen ten sz� keleti rokonn�peink nyelv�ben is megvan, ahol az „nagy f�rfi”, illetve „kir�ly, fejedelem” �rtelm� (tenno, tanju, tana) �s aminek megford�tottja (net, neid, ned, niti) pedig „n�” jelent�ssel b�rt.  De az Isten sz� egyik n�is�gi ellent�te volt az Ist�r, m�sk�nt Asztarte �sn�is�g-istenn� neve is (azaz: T�nd�r Ilona, Szemiramisz, Venus).  Ezen Is-t�r n�istens�g nev�ben a t�r sz�tag ugyanis nem m�s mint t�r ig�nk, a t�rul�s pedig a tev�snek szint�n pontos ellent�te.  Rokonn�peink nyelv�ben ez a t�r, ter alakban meg is van �s ott val�ban n� �rtelm�.  (E sz� �st�r�k eredet�, de ma a finnugor nyelvekben van meg.) 

�st�r�k t�rzseink kultusz sz�csoportj�ban ugyanis (amely a t, d �s r, l, valamint megford�tva az r, l �s t, d m�ssalhangz�kkal k�pezett volt), ha a sz�ban a vagy e mag�nhangz� volt, akkor az n�is�gi jelent�s� volt, ha ellenben o vagy u, akkor az h�ms�gi dolgot jelentett.  Innen sz�rmaztak a tor �s tur = bik�t jelent� szavak is, m�g viszont a rokonn�peinkn�l megl�v� ter, t�r sz�alakok n� jelent�s�ek, de amelyek nyom�t �rja nyelvekben is megtal�ljuk, mert p�ld�ul a n�metben is Schwester = n�v�r, Tochter = l�ny.  E sz� igazi, leg�sibb �rtelme azonban a magyar t�r (t�rul, ny�lik) ig�ben ismerhet� f�l. 

 Ugyane sz� e mag�nhangz�val ter, t�r, avagy megford�tva r�t kiejt�ssel mindig lapos, lapalak� valamit fejezett ki, l�v�n hogy �seink szimbolik�j�ban a lap mindig n�is�gk�nt volt f�lfogva, ellent�tben a bot, c�l�p, kar� alak� t�rgyakkal, amelyek h�ms�gi jelk�pek voltak.  Aminthogy �st�r�k sz�csoportunk szerint: r�d, dorong, durong, t�rzs, t�rzs�k szavaink is ilyen h�ms�gi dolgokat neveznek meg ma is.  De megjegyezhet�, hogy az olaszban is tortore = nagy bot, m�g a t�r�kben ma direk = t�rzs, aminek meg der�k szavunk felel meg.  A n�metben megford�tva:  Rute = bot, ami meg r�d szavunkkal egyezik.

A kagyl�, mint cs�szeszer� �s megny�lani, t�rulni k�pes valami, teh�t n�is�gi jelk�p volt.  �gyhogy a gy�ngyh�zkagyl� is, �gy a kerekded tengeri fajta, mint a hossz�k�s �desv�zi is, mindenk�pen n�is�gi jelk�p volt.  A gy�ngyh�z neve Keleten ma is szedef, amely sz� a mi szed ig�nkkel egyezik bet�szerint.  Mindezekb�l pedig v�g�l azt is k�vetkeztethetni, hogy �seinkn�l a k�t egym�s mellett �l� b�lv�nyalak k�z�l a n� arca egyszer�en gy�ngyh�zkagyl�b�l is k�peztethetett, k�l�n�sen ha az istenn�t v�z- �s holdistenn�k�nt kellett �br�zolja.  (A Holdnak nincsen saj�t f�nye, illetve f�nye csak a Nap f�nye visszaver�d�se.)

Kagyl� szavunk r�gen kal�n alakban is megvolt, amit a mai, val�sz�n�leg csak roml�s �tj�n keletkezett kan�l szavunknak n�p�nkn�l ma is �ltal�nos kal�n alakja is bizony�t, mert tudval�v�leg a magyar n�p r�gebben a „b�katekn�”-nek is nevezett �desv�zi gy�ngyh�zkagyl�b�l, n�dny�llel, k�sz�tett kanalakat haszn�lt.  De ugyanezt bizony�tja Erd�lyben egy, a term�szetes szikl�ba v�jt f�rd�medence Kal�nf�rd� neve is.  (L�ssad: K�v�ry L�szl�: „T�rt�nelmi reg�k”. Kolozsv�r. 1857.)  E kal�n sz� �rtelme �snyelv�nkben „hal-anya” volt.  Viszont a ny�l� kagyl�nak a n�i nemi r�sszeli �sszehasonl�t�sa �s az ezzel �sszef�gg� m�k�kban �l m�g, de megnyilv�nul abban is, hogy a g�r�g�kn�l �s r�maiakn�l az Afrodit�val azonosul� Galatea- �s Tetisz-f�le v�z- �s tengeristenn�k hol kagyl�b�l kij�v� (sz�let�), hol pedig kagyl�h�jban a tenger hull�main ringat�dz� n�alakk�nt �br�zoltattak.

Kagyl� szavunknak r�gen kellett legyen kajl�, kahl�, kal, k�l, hal, kalh� alakja is.  Ezekb�l sz�rmazott a n�met Kachel, Kachl sz�, amely a r�gi cser�pk�lyh�k kagyl�-, illetve cs�szealak� csemp�it jelentette, valamint ebb�l sz�rmazott a magyar k�lha vagy k�lyha sz� is.  A k�lyhacsemp�k, amint ezt r�gi, n�pi k�lyh�inkon m�g l�thatjuk (l�ssad a „N�prajzi �rtes�t�” c�m� foly�iratunkban is) ugyanis eredetileg kerekek voltak, kagyl�szer�en homor�ak �s csak �jabb id�kben k�sz�ltek n�gysz�gletesekre is.

Azon t�ny, hogy a dombor� aranyt�ny�rb�l �s a homor� ez�stt�ny�rb�l k�pezett b�lv�nyoknak m�g nincsen igazi arca, szolg�lhatott alapul valamik�pen n�pmes�ink kir�lyfiainak �s kir�lykisasszonyainak megvak�ttat�sa ind�t�k�nak.  Ez m�g a bibliai Heraklesszel, azaz S�msonnal is megt�rt�nik, akir�l m�r eml�tett�k, hogy eredetileg Napisten volt, �spedig a szemere, szumer, szemareus avagy szamarita t�rzsek�.  Ez istens�g, akit a szumerek Sam�snak neveztek, azonos volt a bibliai Szem �sap�val (eml�t�m, hogy �seink a Napistent regebeli �sapjukk�nt is tisztelt�k), amely t�nnyel azonban m�r sem a zsid�k nem voltak, sem a mai tud�sok nincsenek tiszt�ban. 

 Ugyanezen istens�get — aki teh�t Heraklesszel �s Magorral is azonos, mert hiszen � is a Napisten — az it�liai szamnit�k is nemzeti istens�g�kk�nt tisztelt�k �s Szam-nak nevezt�k.  Mindebb�l pedig az k�vetkezik, hogy a bibliai K�m meg a kun �s magyar t�rzsek napistens�g�vel azonos, hiszen e nevet csak megford�tva kell ejten�nk, hogy a Mag (Magar), azaz kun kiejt�ssel a Mak vagy Makar nevet kapjuk;  az pedig hiszen ismeretes, hogy a f�niciaiak Herakleszt �ltal�nosan nevezt�k �gy Makar mint Magar n�ven. 

 Vil�gos teh�t, hogy ugyanezen Napisten, aki nev�t a h�melv� �s gy�m�lcstermel� magyar t�rzsek a mag sz�b�l k�pezt�k �s Magarnak nevezt�k, annak nev�t a n�elv� �s gabonatermel� szemere t�rzsek a szem sz�b�l k�pezve Szem-nek, illetve Samas azaz Szemes- avagy Szamosnak nevezt�k, vagyis, hogy Mag (vagy Kam) �s Szem ugyan�gy ikertestv�rek mint Magor �s Hunor, amelyekhez azut�n k�s�bb J�fet csak ut�bb t�tetett hozz� (az �llatteny�szt�, k�s�bb keletkezett t�rzsek megszem�lyes�t�je).  T�ny, hogy nemzeti istens�g�nket, a f�ljegyz�s szerint m�g a k�z�pkori kunok is K�m-nak nevezt�k;  aki teh�t nem is volt m�s, mint a bibliai K�m, vagyis a kunok �s hunok nemzeti istens�ge �s regebeli �sapja: Hunor, Magyar ikertestv�rek.

F�lt�telezhetj�k azt is, hogy a sz�ban volt t�k�rarc� b�lv�nyok, amid�n m�r mindink�bb emberszer�s�tve lettek, arc�ra szemeket is festettek, vagypedig e c�lra v�jt �regekbe �kk�vekb�l k�sz�lteket raktak be, de amelyeket let�r�ltek, illetve kiszedtek azon id� alatt, amikor az illet� �gitest nem volt l�that�, majd �jb�l f�lfestett�k, illetve visszahelyezt�k az �gitest �jb�li megjelen�sekor.  Innen sz�rmazhat teh�t az illet� istens�g, mai n�pmes�inkben a meseh�s, megvak�ttat�sa, majd szemei �jb�l val� visszanyer�se ind�t�ka.

Csod�latos �sis�geket meg�rz� n�pmes�nk a „Le�nysz�n� B�lint �s Gy�ngysz�n� Ilona” c�m�, amelynek tartalma r�viden ez: Ketten egy kir�ly gyermekei voltak (amely kir�ly alatt a Nagy �gisten �rtend�).  A fi�t �gy h�vt�k, mert arca olyan volt, mint a legszebb le�ny� (Apollon).  Hug�t az�rt h�vt�k �gy, mert arca olyan volt, mint a gy�ngy �s a gy�ngyh�z.  (Artemisz, amely n�istens�g b�lv�nya arc�t �seink a kerek tengeri gy�ngyh�zkagyl�b�l is k�pezt�k volt.)  A kir�lyfi nagyon szerette hug�t �s mindig vele akart lenni, s hogy ez nem volt mindig lehets�ges, k�pet festtetett mag�nak r�la, amelyet mindig mag�n�l viselt.  Egyszer e k�p a tengerbe esett.  Senki sem tudott t�bb� Ilon�r�l ily h� k�pet festeni. 

 A kir�lyfi k�ld� a hal�szokat, a k�pet fogn�k ki, de hi�ba, mert m�r azel�tt egy m�sik kir�ly hal�szai azt kifogt�k volt �s kir�lyuknak elvitt�k, aki a k�pr�l beleszeretv�n, �t keresteti.  �gy tal�l r�, hogy egy �nneps�g�n Le�nysz�n� B�lint is ott van, a k�pre ismer, k�ri vissza, de meg�g�ri, hogy n�v�r�t ama kir�lynak feles�g�l elhozza.  A kir�ly, aki szint�n gy�ny�r�sz�p arc�, saj�t k�p�t is megfestteti s ezt Ilona megl�tv�n, sz�vesen egyezik bele e kir�ly feles�ge lennie.  Sok viszontags�g ut�n a h�zass�g megt�rt�nik.  K�zben elmondva, hogy Ilona k�nnyei igazgy�ngyszemekk� v�ltoznak.

E mes�ben is teh�t, mint a sz�ban volt k�naiban, megvan a k�pk�sz�t�s ind�t�ka.  Szerintem Gy�ngysz�n� Ilona azonos a m�s mes�inkben el�fordul� megvak�tott �s tengerbe vagy foly�v�zbe vetett kir�lykisasszonnyal avagy szeg�ny sz�p le�nnyal, akit a v�zb�l rendesen �reg hal�sz ment ki s amely le�nyr�l szint�n mondva, hogy gy�ngyk�nnyeket s�r.  Le�nysz�n� B�lint �s a m�sik, szint�n sz�p ifj� kir�ly, aki Ilon�t feles�g�l veszi:  tulajdonk�pen egy �s ugyanazon szem�ly, vagyis a Napisten, de itt is k�t szem�lly� v�lasztva, de amely kett�v�laszt�s c�lja itt nem m�s, mint az, hogy a testv�rek k�z�tti h�zass�g ne ker�lhessen sorra.

  Viszont Gy�ngysz�n� Ilona (vagyis T�nd�r Ilona) �s versenyt�rsa (aki mag�t az if j� kir�llyal el akarja v�tetni) is Ilon�val egyazon szem�ly, vagyis a megszem�lyes�tett n�iess�g, de ennek k�t k�l�nb�z� megnyilv�nul�sak�nt.  Vagyis Le�nysz�n� B�lintban �s Gy�ngysz�n� Ilon�ban is egy, eredetileg, �d�m- �s �va-szer� els� emberp�rr�l sz�l� mythosszal van dolgunk, amely p�r egym�snak teh�t egy�ttal testv�re is, de f�rj �s feles�g is.  Eml�kez�nk pedig, hogy vogul rokonn�p�nkn�l is a f�m-, illetve t�k�rarc� b�lv�nyp�r is hol egym�s testv�r�nek, hol pedig f�rj �s feles�gnek mondatik.

Ezen mes�nkben is teh�t a f�rj �s fiv�r szem�lye az�rt van kett�v�lasztva, hogy a v�rfert�z�s, azaz testv�rek k�z�tti h�zass�g gondolata elker�lhet� legyen, hab�r a mese szerint Le�nysz�n� B�lint n�v�re ir�nti nagy szerelme m�g megvan.  Mindezeket, valamint azt, hogy Le�nysz�n� B�lint azonos a Napistennel, illetve Magyarral, vagyis �d�mmal, illetve a magyarok azaz az emberek �satyj�val, meg�rtv�n, ezekben f�lismerj�k a zsid�k �brah�m-mond�ja eredet�t is.  �brah�m ugyanis a zsid�k mondai �sapja.  Sz�p neje, S�ra, szint�n hol nej�nek, hol n�v�r�nek mondva, s�t az egyiptomi f�ra�ban el�ker�l m�g „a m�sik kir�ly is”, aki S�r�t — itt csak egy ideig — feles�g�l veszi.  Mindebb�l vil�gosan kit�nik, hogy ezen bibliai monda, b�r szint�n a mi reg�nk �salakj�b�l sz�rmazik, de annak m�g a mai mes�nkn�l is romlottabb alakja, �tdolgozott v�ltozata.

  Mert m�g a mi mes�nkben Le�nysz�n� B�lint �s Gy�ngysz�n� Ilona egym�snak m�g t�nyleg testv�re (aminthogy Magor �s Ilona is, mert hiszen teremt�j�k, azaz „atyjuk”, az �gisten: k�z�s), de a bibliai elbesz�l�s szerint �brah�m m�r csak azt hazudja, hogy S�ra neki nem feles�ge, hanem n�v�re, amit a f�ra� elhiv�n, S�r�t feles�g�l veszi �s �brah�mot, term�szetesen, gazdagon megaj�nd�kozza.  Mivel azonban e v�ltozat (a hazugs�ggal) egyed�l�ll�, holott a mi�nknek (az igazi fiv�r �s n�v�rrel) k�l�nb�z� mythoszokban p�rhuzamai vannak, enn�lfogva nem k�ts�ges, hogy mi�nk az eredetibb �s a bibliai a megv�ltoztatott alak.  Az olasz „Belraggio e Bianchina” mes�ben is a mi�nknek egy m�r nagyon megromlott v�ltozat�ra ismer�nk, de az�rt itt is m�g igazi fiv�r �s n�v�rr�l van sz�, aki ut�bbit azt�n a „m�sik kir�ly” feles�g�l veszi.  (E meset�pus v�ltozataival e m�vem v�g�n r�szletesebben foglalkozom.)

A sz�p Le�nysz�n� B�lint k�ts�gtelen�l azonos teh�t n�pmes�ink Sz�p Mikl�s�val, Vil�gsz�p �rfij�val �s Sz�p Palk�j�val, azaz a szint�n le�nyosan sz�p arccal �s hossz� hajjal �br�zolt Apollonnal, a g�r�g�k �ltal a szkith�kt�l �tvett e napistens�ggel.  Amihez tehet� m�g, hogy Apollon �s Palk�, s�t m�g B�lint n�v is egym�ssal azonosul�, m�g a Mikl�s n�v a Magor vagy Makar n�vvel egyez�.  Ezen Apoll� vagy Apollon n�v a mi �pol, apol ig�nk r�gi -on k�pz�s alakj�b�l sz�rmazott, vagyis �pol�, apol� jelent�s� volt.  R�gi nyelv�nkben ez ig�nknek: gondoz, gondvisel, bec�z �s gy�ng�den simogat (a n�met: liebkosen) �s cs�kol �rtelme volt.

  Ezen �si Apoll� vagy Apollon, azaz teh�t gondvisel� Napisten e nev�re ismer�nk vogul rokonaink Napisten�nek „Vil�g�gyel�” �s „N�petgondoz�” nev�ben, valamint Apollonnak m�g a g�r�g�kn�l is haszn�latban volt „Kourotrophosz” = „ifjakat gondoz�” nev�ben.  Ami pedig ig�nk -on k�pz�s alakj�t illeti, ennek t�bb nyom�ra is akadhatunk.  P�ld�ul ugron = ugr�, az Ugron r�gi csal�dn�vben, �s k�t�ny, azaz k�t�n, vagyis k�t� szavunkban.  De ism�telem: r�ismer�nk Napisten�nk Apollon nev�re (amely n�v �rtelm�t a g�r�g�k sem ismert�k m�r �s ez ma is megfejtetlen) n�pmes�ink „Palk�”, illetve „B�lint” meseh�sei nev�ben is, amely meseh�s nevek csak m�r kereszt�nys�g�nk kor�ban ker�lhettek, �pen hasonl� voltuk miatt, a r�gi n�v hely�be.  Ugyan�gy mintahogy a Magor vagy Magyar n�v hely�be a Mikl�s, n�ha a Mih�ly n�v ker�lt.  Ugyan�gy mintahogy a Napisten tavaszi megnyilv�nul�sa r�gi Tavasz, Tamuz, Tavuz, Damasek, Tamazig nevei hely�be n�pmes�inkben a „Tam�s kocsis” n�v ker�lt.  Amely ut�bbi meseh�s�nk a tavaszi „Vir�gvas�rnap” �nnep�n a f�lvir�gozott szeker�n rohan� h�sk�nt szerepel.

  A „Le�nysz�n�” �s „Gy�ngysz�n�” jelz�kben a sz�n sz� nem annak mai color, Farbe �rtelm�ben veend�, hanem a sz� r�gi nyelv�nkbeli jelent�s�vel, amelyet ma a felsz�n, fel�let, k�ls�, szavakkal fejez�nk ki, b�r jelentett a sz� r�gen is m�r color-t is.  Eszerint teh�t „le�nysz�n�” annyit jelentett, hogy „le�ny kin�z�s�” vagy le�nyszer�.  Ugyan�gy a gy�ngysz�n� sz� meg gy�ngyh�z hasonl� b�rsz�n�t, arcsz�n�t.  De megjegyzem:  e sz�, illetve a Napisten le�nyszer� megjelen�se elk�pzel�se visszavezet benn�nket az emberis�g azon �skor�ba (hagyom�nyunk szerint a Napisten az emberis�g �sapja, a gyermek pedig a sz�l�kre szokott hasonl�tani!), amelyben f�rfi �s n� k�ls� megjelen�s�ben, val�ban alig volt m�g k�l�nbs�g, vagyis a boldog, �rtatlan Aranykor vil�g�ba, a Csall�k�z szigetebeli boldog �let idej�be, amid�n az �sember m�g harcot, k�zdelmet, �ld�kl�st, h�sev�st nem ismerve, �r�k enyhe �ghajlat alatt, ragadoz� �llatok t�mad�sainak ott m�g ki nem t�ve, gy�m�lccsel, magvakkal, tejjel �s m�zzel t�pl�lkozva �lt �s a term�szetes szerelmi kiv�laszt�d�s r�v�n fejl�d�tt, amely kiv�laszt�d�s szerint mindig a szebb, eg�szs�gesebb, �gyesebb, okosabb �s er�sebb egy�neknek volt t�bb ut�da, mivel a szerelmi verseng�sekben kiv�lva, az ilyenek k�nnyebben b�rtak maguknak m�s nembelit h�d�tani, de nem sohasem durva er�szakkal avagy �ld�kl�ssel, gyilkoss�ggal, a versenyt�rsat le�tve, mint k�s�bbi eldurvul� fajokn�l. 

 Azon �skorban az embernek gonosz indulatai m�g nem l�v�n, ilyesmi a szellemi fejl�d�st m�g nem g�tolta.  A testileg er�sebb is vet�lyt�rs�t csak er�ben f�l�lm�lni, de nem meg�lni igyekezett.  Ezen szerelmi kiv�laszt�d�s volt teh�t az, ami �sr�gi id�kben a gy�ny�r� �smagyar fajt �s ennek magas szellemi m�velts�g�t l�tre hozta.

Ez �sid�ben az ember m�g majdnem hermafrodita is volt, mik�nt a k�t�lt�ek (az eml�s�k �sei), illetve nemi r�szei a k�t nemnek k�ls�leg m�g nem k�l�nb�ztek annyira mint ma.  Ugyan�gy a m�sodrend� nemi jellegek sem voltak m�g teljesen sz�tk�l�nb�zve.  A f�rfi m�g nem volt harcias, sem durva, mert hiszen v�res harcot, �ld�kl�st m�g nem ismert, viszont a n� a szabad term�szet �l�n �lve, nem volt elpuhulva mint k�s�bb, k�l�n�sen ott, ahol az er�sebb� lett f�rfi rabj�v� lett.  Tov�bb�, mindkettej�knek nagy �s eg�szen vil�gos sz�ke hajzata volt, amely test�ket pal�sk�nt bor�totta.  Ruh�zatot alig viseltek, illetve ilyet csak falevelekb�l, f�b�l, magukat vir�gokkal, sz�nes bogy�kkal �kes�tve, k�sz�tettek. 

 De a f�rfi bajusza, szak�la, teste sz�r�ss�ge, m�sodrend� nemi jellegk�nt, sem volt m�g kifejl�dve, illetve m�g az �si k�t�lt� (b�kaf�l�k) �llatok sz�rtelens�ge is ezen igazi �semberfajn�l m�g r�szben megmaradott volt, de kiv�ve a fejb�r hajzat�t.  Mi t�bb, eml�i a n�nek �s f�rfinak majdnem egyenl� m�rt�kben lehettek kifejl�dve, vagyis kev�sbb� mint a mai n�nek, de valamivel er�sebben mint a mai f�rfinak, azaz k�r�lbel�l annyira, mint egy mai sz�zl�nynak.  Ivad�kukat esetleg m�g a f�rfi is szoptathatta, aminthogy k�t�lt�ekn�l ma is el�fordul, hogy a b�r bizonyos t�pl�l�, tejszer� nedvet termel� mirigyeivel porontyaikat k�z�sen t�pl�lj�k, s�t egy fajt�n�l (az amerikai pipob�k�n�l) ezt kiz�r�lag a h�m v�gezi.

A Napisten aranyhaja, amint eml�tett�k, �seink szimbolik�j�ban a Nap sugarait jelentette, T�nd�r Ilon�� pedig az �szaki f�nyt.  Eml�tett�k azt is, hogy �sm�velts�g�nk keletkez�sekor az �szaki Sark m�g haz�nk ter�let�n volt.  Az is k�ts�gtelen, hogy F�ld�nk�n az �let csakis Sarkon kezd�dhetett, mivel a h�m�rs�klet itt h�lt le legel�sz�r annyira, hogy itt �let, eleint�n term�szetesen v�zben, keletkezhetett, holott m�sutt a m�g t�lmagas forr�s�g miatt ez nem volt lehets�ges.

Gy�ny�r� k�lt�i regeind�t�k az, hogy Ilona k�pe, a gy�ngyh�zkagyl�-k�p (mert hiszen k�z�ns�ges festm�ny a v�zben t�nkremenne) a tengerbe esik (a mes�ben ezt a kir�lyfi a tengerbe ejti).  Ugyanis: ma holott a Nap �s a Hold egyar�nt j�rnak le a tengerbe, de �sid�kben a Nap — amikor a Sark m�g Magyarorsz�g ter�let�n volt — egy esztend�ben csak egyszer, holott a Hold tal�n akkor is naponta.  Ami k�l�nb�z� k�lt�i regeind�t�kok keletkez�s�t okozhatta.  P�ld�ul, mintha a Nap, kedves�t keresni sz�llana al� a tengerbe avagy az Alvil�gba.  Mint a g�r�g rege szerint Orpheosz Euridike keres�s�re.  Lehets�ges egy�bk�nt, hogy valamikor a Hold is f�l �vig volt l�that� �s f�l�vig t�nt le.  Vannak olyan regeind�t�kok is, amelyek szerint a Nap egy aranycs�sze keres�s�re sz�ll le az Alvil�gba.

  �seink szimbolik�j�ban cs�sze n�is�gi jelk�p volt.  M�s mes�k szerint a meseh�s, azaz r�gen a Napisten, s�rk�ny �ltal elrabolt kedvese keres�s�re sz�ll le az Alvil�gba, ahol a s�rk�nyt, a s�t�ts�g megszem�lyes�t�s�t legy�zve, kedves�t megszabad�tja.  A tengerre vonatkoz�lag pedig meg kell eml�ten�nk, hogy �sid�kben a Csall�k�z szigeteit, amikor ezek m�g a Duna delt�j�t k�pezt�k, v�gtelen v�z- �s mocs�rvil�g vette volt k�r�l, amelyben �sh�ll�k, azaz dinoszauruszok, vagyis: s�rk�nyok is val�sz�n�leg �ltek, de amelyek akkor m�g csak a v�zben voltak.  Ez id�ben a mai Magyar Alf�ld�n m�g tenger volt, amely s�s is lehetett, mivel s�j�t a M�ramaros vid�ke s�r�tegeib�l kapta.  Minderre n�pmes�ink m�g vissza is eml�keznek, s�t egy reg�nk szerint valamikor r�ges-r�gen Tenger Asszony szerelmeskedett K�rp�t Emberrel, de azt�n veszekedtek �s az asszony elhagyta az embert.  A geol�gusok pedig manaps�g meg�llap�tott�k, hogy a Magyar Alf�ld hely�n valamikor val�ban tenger volt, de hogy egy nagy kataklizma k�vetkezt�ben a D�li-K�rp�tokon t�madott, ma Vaskapunak nevezett hasad�kon �t e tenger lefolyt.  A regeeml�tette „veszeked�s” pedig a kataklizm�t jelenti.

Fontos szerepe volt az Aranyt�k�rnek �seinkn�l a t�li napfordul�, azaz Kar�csony �nnepe szertart�saiban, vagyis az el�regedett Napisten t�voz�sa vagy hal�lakor �jf�l el�tt �s az �jj�sz�letett Napisten �jf�lut�ni, kisdedk�nti visszat�r�sekor, �jramegjelen�sekor.  �jf�l el�tt az �reg, b�cs�z� Napisten (Toldi est�je, vagyis a meg�regedett Toldi Mikl�s. Vajn�m�jnen. Mikul�s.) az asztalon �ll� t�k�rre vonatkoz�lag ilyenf�lek�pen besz�l :

— Elj�ttem hozz�tok, hogy t�letek elb�cs�zzak, hogy k�z�letek minden rosszat elvigyek.  Hogy tan�t�saim, tan�csaim re�tok hagyjam.  Hogy ti az �j esztend�ben ezeket k�vetve, jobbak, igazabbak, boldogabbak legyetek.  �des gyermekeim, mindig a Lelkiismeret szav�t k�vess�tek, azt soha el ne hallgattass�tok.  �n ma elmegyek, de �r�ks�g�l az Aranyt�kr�t hagyom re�tok.  Ez tan�tson titeket igaz �letre.  Ez vezessen titeket.  Az Aranyt�k�r �n magam vagyok, mert � a Lelkiismeret �s a Lelkiismeret �n vagyok.  A Lelkiismeret szava az �n szavam, �desap�tok�: a Nap�. (Saj�t helyre�ll�t�som.)

Mindez r�gen term�szetesen versbe foglalva, �nekben mondatott el, koboz, dob vagy m�s hangszer k�s�rete mellett.  A koboz, koboc sz� r�gi nyelv�nkben (kabar kultusz-sz�csoportunkban) t�k�t jelentett.  E hangszert �gy az�rt nevezt�k, mert sz�r�tott �s kiv�jt kabak- vagy kobak-t�kb�l k�sz�lt (kabak, kobak szint�n kabar sz�csoportunkbeli szavak).

Az �regnek, akit V�r�s Koldusnak is neveztek, mert ruh�j�n v�r�s d�szek voltak �s � a lemen� Napot jelk�pezte, hat reg�s t�rsa volt, vagyis �sszesen heten voltak.  Egynek vagy kett�nek l�ncos botja is volt (11. �bra), amelyeket, k�l�n�sen az �nekek refr�njein�l, r�zva, vel�k z�r�gtek.  Az �reg a lelkiismeretre, az Aranyt�k�rre, igaz �letre �s a m�lhatatlan isteni igazs�gra vonatkoz�, versbefoglalt, jelk�pes mes�ket is �nekelt, valamint b�cs�ztat�, szomor� �nekeket is.  Az �v v�g�n az �reg Napisten (az �nekes V�r�s Koldus; megjegyzend�: �s-nyelv�nkben a koldus sz� tulajdonk�peni �rtelme m�g csak v�ndor volt) teh�t szebbn�l-szebb �nekek alakj�ban hagyta gyermekei sz�m�ra, �r�ks�gk�nt tan�t�sait �s tan�csait.

  De ezek m�g nem voltak „parancsolatok” �s nem j�rtak rettent� b�ntet�ssel val� fenyeget�sekkel a nem k�vet�k, sz�fogadatlanok ellen.  Ilyesmire csak k�s�bb, gonossz� v�llott n�pekn�l kezdett sz�ks�g lenni, akik tan�csokra, tan�t�sokra k�l�nben nem hallgatn�nak.  Ezen �vv�gi �s hal�l el�tti tan�t�s volt M�zes m�sodik �s utols� t�rv�nyad�sa gondolat�nak eredete.

Ez ut�n csal�dban a h�zigazda, istenh�zban a pap, odamegy az olt�r el�tt kerek asztalk�n �ll� mosd�t�l �s kors�hoz �s t�r�lk�z� �llv�nyon l�v� t�r�lk�z�h�z (12. �bra) �s ezt mondja :

— Az �j esztend�be megtisztulva akarok �tmenni.

Vizet �nt a t�lba, kez�t, arc�t megmossa, megt�r�lk�zik, a t�k�rbe n�z �s ezt mondja :

— �ldott Nap, f�nyes Nap !  Hib�im l�tom, b�neim b�nom.  Ugyanezt teszi ut�na a h�ziasszony is, de a vizet most m�r a h�zigazda, vagyis f�rje, �nti kez�re, mert a t�lban lev� v�zbe kez�t m�r senki sem teszi.  Ez m�r szennyes: b�n�ket mosott le.  Ezut�n j�nnek a gyermekek, korszerint sorban (esetleg a m�s h�zbeliek is).  Kez�kre a vizet a h�zigazda, az olt�r jobb oldal�n �llva, �nti.  Balfel�l �ll az asszony �s ny�jtja a t�r�lk�z�t, m�g a kisebb gyermekeket � mossa, t�r�lgeti.  A kisebb gyermekek csak ennyit mondanak :

— �ldott Nap, n�ha rossz is voltam ...

A mosakod�s ut�n mindenki a t�k�rbe is n�z.

De az eg�szen kicsi gyermekek term�szetesen semmit sem mondanak, mert hiszen m�g �ntudatlanok �s �gy b�neik sem lehetnek.  Ezeket �desanyjuk csak megmosdatja, megt�r�li �s a t�k�rbe n�zeti.

A mosakod�sok ut�n az apa valamelyik sarokb�l el�hozza a kosarat a „rosszal”, vagyis a „b�n�kkel”, azaz mindenf�le �cska vacakkal (elhaszn�lt ruhadarabok, elromlott szersz�mok, a gyermekek t�r�tt j�t�kai stb.) �s ezek k�z�l mindenki a maga darabjait egyenk�nt a B�z�n Bika odatartott zs�kj�ba dob�lja, mondva :

— Ez is egy b�n�m !  Ez is egy b�n�m !  Ez is !  Ez is !  Nesze, vidd el !

A B�z�n Bika a h�t reg�s egyike, aki fekete vagy s�t�tbarna �larcot visel, amelynek szarvai �s bozontos haja, szak�lla van.  N�pi reg�seinkn�l m�g fekete gub�t, sub�t, avagy csak fekete, sz�r�vel kifel� ford�tott k�dm�nt viselt.  Az �larcnak kil�g� piros nyelve is volt. (13. �bra.)  A B�z�n Bika egyik kez�ben van a zs�k, a m�sikban a l�ncos bot.  B�z�n, bozon, b�z�nd, bozont, b�z�nd volt azon fekete-barna, bozontos hossz�sz�r�, er�sen p�zsmaszag� �llat neve, amelyet ma teljesen t�vesen nevez�nk „b�l�ny”-nek, amelynek azonban n�met neve is Wisent, latin neve pedig bison, amely szavak, ugyan�gy mint p�zsma szavunk, beseny� �st�rzseink kultusz-sz�csoportj�b�l sz�rmaznak (de hogy mik voltak �seink kultusz-sz�csoportjai, itt nem fejtegethetem). 

 Ezen teh�t helyesen b�z�n-nek nevezhet� �llatn�l sokkal nagyobb termet� a feh�r, de r�vidsz�r�, nem p�zsmaszag�, hosszabb szarv� �stulok.  Ez ut�bbinak volt, �spal�c (pelazg) t�rzs�nk kultusz-sz�csoportj�b�l sz�rmaz� neve :  b�l�ny, bulun, bulund, balind.  Ennek messzire elhallatsz�, „b�d�letesen b�mb�l�” hangja volt, holott a b�z�n vagy b�z�nd hangja csak r�f�g�sszer� volt, mint a bivaly�.  Az igazi b�l�ny, vagyis a feh�r �stulok, a r�gi, nagytermet� feh�r magyar szarvasmarh�hoz hasonl�tott, csak enn�l m�g nagyobb volt, hab�r szarvai meg valamivel kisebbek voltak.  Ennek n�met neve Ur, Auerochs, latin neve urus, amely nevek viszont �st�r�k t�rzseink kultusz-sz�csoportj�b�l sz�rmaznak, ugyan�gy mint a bika k�l�nb�z� nyelveken megl�v� tur, tor, taur nevei, de amely sz� �snyelv�nkben m�g turuk, t�r�k, t�r�k, l�gyult l-es kiejt�ssel tulok, t�l�k alakban is megvolt.

A zs�kba kapott rossz holmit a B�z�n Bika, miut�n t�vozott, a f�ldbe �ssa.  Ezzel a m�lt b�nei eltemetv�k, feledv�k.

A B�z�n Bika szokta volt a gyermekeket ijesztgetni is, a b�z�n hangj�t ut�nozva :

— B�zz !  B�zz !  Buss !

�s �gy is tesz, mintha egyik-m�sik gyermeket el akarn� fogni, hogy ezt is zs�kj�ba dugja a „rossz” k�z�.

A gyermekek sivalkodva menek�lnek, a sz�l�k tiltakoznak :

— Nem, nem, nem volt olyan rossz !

Eg�szen vil�goss� v�lik, miszerint a B�z�n Bika volt �se a mai „krampusz”-nak avagy „�rd�g”-nek, s�t ezen krampusz sz� is mutatja, hogy a r�gi magyar �s mai t�r�k gara, kara = fekete sz�b�l, valamint a garaboncos sz�b�l sz�rmazott, de ugyan�gy mint ahogy a „Mikul�s” meg nem m�s, mint az �v v�g�ni �reg Napisten, azaz �reg Magor avagy Makar, vagyis a V�r�s Koldus (Toldi Mikl�s est�je, azaz: �regs�ge), mert hiszen �gy a krampusz, mint az �reg Mikul�s is az �v v�g�n szerepel.  Csak hozz�teszem m�g: N�metorsz�gban a Mikul�st Ruprechtnek is nevezik, amely n�v meg a latin ruber = v�r�s sz�b�l sz�rmazik, �gyhogy ez meg a legk�zvetlenebb�l bizony�tja a mi V�r�s Koldusunkb�li sz�rmaz�st.

E m�k�z�sok ut�n az �reg Magyar (vagy Mikl�s b�. B� a b�csi, b�tya sz� r�vid�t�se) boldogan �llap�tja meg :

— Oh, �des gyermekeim, milyen sz�pek lettetek !  Sz�zszor szebbek vagytok, mint ezel�tt.

A csal�dtagok is mondogatj�k egym�snak :

— Jaj, �des Arank�m, de megsz�p�lt�l !

— Jaj, �des uram, de megsz�p�lt !

�s �gy a t�bbiek is egym�snak.

De most az �reg Magor v�gk�p b�cs�zik m�r, mert �jf�l van.

— �des gyermekeim, mennem kell.  K�z�letek minden rosszat elvisz�nk.  De itt hagyom �r�ks�g�l az Aranyt�kr�t.  Hallgassatok szav�ra, hogy mindig ilyen sz�pek maradjatok.

Ezzel elmegy, t�rsai is vele.  Szomor�an b�cs�ztatj�k, neki kezet is cs�kolnak, mire � a csal�dtagokat biztatja :

— Visszaj�v�k majd, amikor f�lt�madok.  Mondj�k neki :

— J�jj�n vissza !  J�jj�n vissza ! ...

Az olt�r el�l most elviszik az asztalk�t, t�lat, t�r�lk�z�t, elt�ntetik az �res kosarat, az olt�rra pedig odahelyeznek k�t kors�t avagy vir�ged�nyt �s k�t t�lat, de mind �reset, csak az Aranyt�k�r marad ott k�z�p�tt.

�jf�l van, az �esztend�nek v�ge (ez a t�li napfordul�kor volt, a mai napt�r szerint azonban december 21.) s j�n az �jesztend�, vagyis megjelenik kis�ret�vel (h�rom zen�sz-�nekes �s egy kakasnak �lt�z�tt gyermek, avagy legal�bbis k�z�l�k a legfiatalabb) a Csodaszarvas, illetve a csodaszarvasnak �lt�z�tt ember.  �seinkn�l a Csodaszarvas (14. �s 15. �bra.) az �g jelk�pe volt �s ez�rt a csodaszarvas�larcos reg�snek nagy, fekete vagy s�t�tk�k k�ppenye vagy fekete sub�ja volt, amely f�l�let�t h�mzett avagy f�lvarrott, avagy esetleg f�mb�l val� csillagok bor�tott�k.  E k�ppeny vagy pal�st alatti ruh�ja azonban feh�r, de a fej�n viselt �larc, amelyben az ember feje eg�szen benne, szint�n fekete vagy s�t�tk�k, �gyszint�n agancsa is, amelynek csak hegyei feh�rek.

  A szarvak k�z�tt �g�, piros h�lyagl�mpa (lampion) f�gg �s ez ring az ember minden mozdulat�ra.  Ez a pirosan f�lkel� Napot, illetve az �jj�sz�letett, b�lcs�j�ben ring� Napistenk�t jelk�pezi.  A szarvak hegyein a Csillagokat jelk�pez� gyerty�k �gnek.  Homlok�n is f�nyes (t�k�rre festett) csillag van �s az a Hajnalcsillag, nyak�r�l pedig zsin�ron kerek t�k�r f�gg mell�re s ez a Hold. (16. �bra.)  Szarvair�l di�k, alm�k cs�ngenek a gyermekek sz�m�ra, de cs�ngenek azon m�g cs�ngetty�k is, ami onnan sz�rmazik, hogy r�gen, amikor a szarvas h�zi�llat is volt, cs�ng�t agancs�ra is szok�s volt akasztani, nem csup�n nyak�ra, mint h�zi�llatoknak ma.  Csak megeml�tem, de itt nem magyar�zhatom, hogy a csengetty�kkel a Csillagokat is jelk�pezt�k volt, amit mai csillag �s csilingel szavaink azonoss�ga is mutatja m�g, de ugyan�gy a n�met schillern (sillern) ige is, amely ma is csillog�s �rtelm�.  A szarvas�larcos ember minden mozdulat�n�l a cseng�k csilingelnek.  Megjegyezhet� m�g, hogy kar�csonykor, a kar�csonyfa d�sz�t�sekor ma is szok�s cseng�kkel csilingelni.

A Csodaszarvas-reg�s �s t�rsai, magukat hangszereikkel k�s�rve, a Napisten sz�let�s�re, �jj�sz�let�s�re vonatkoz� �nekeket mondanak.  Ezut�n t�rsai seg�tik a Csodaszarvast, hogy szarvait leszedje, amelyeket azut�n, az �g� gyerty�kkal egy�tt, az Aranyt�k�r mellett k�toldalt lev� kors�kba �ll�tj�k.  Ezek k�pezik a mai olt�rgyerty�k �seit, az Aranyt�k�r pedig az Olt�riszents�g�t.  (17. �bra.)  Val� igaz pedig, hogy a szarvasok minden t�len, kar�csonyt�jt, szarvaikat elvetik, amelyek nekik tavaszra �jran�lnek.  Mivel pedig az �larc agancsai t�bbnyire csak f�b�l val� ut�nzatok, ebben a mai kar�csonyf�k eredet�t is l�thatjuk, de megeml�thet�, hogy avar �st�rzseinkn�l feny�f�t szoktak volt kar�csonykor Barisa (m�sk�nt Borisa, Varisa, Barata) Napisten sz�let�se �nnep�re, �g� gyerty�kkal f�ld�sz�teni.

Most a h�zigazda, templomban a f�pap, ism�t az Aranyt�k�rbe n�zve, megteszi az �j esztend�re sz�l� �g�retet :

— �ldott Nap, f�nyes Nap !  �g�rem, ez esztend�ben j� leszek, igaz leszek, szorgalmas �s t�rv�nytisztel�.

Esk�t�telkor is, ma is szok�s gyerty�kat gy�jtani, ami eredet�t szint�n az Aranyt�k�r mellett �g� gyerty�k k�pezt�k.

Ezut�n a h�ziasszony l�p az Aranyt�k�r el� �s ugyanezeket mondja, majd ut�na a gyermekek, akik meg csak ennyit mondanak :

— �ldott Nap, f�nyes Nap, �g�rem, hogy j� leszek.

Aminthogy �jf�l el�tt, az �v v�g�n, az �reg Magyar �s a B�z�n Bika minden rosszat elvisz, �gy most, az �jesztend� kezdet�n a Csodaszarvas �s a kisded Napisten hozza a j�t, az �jesztend�beli kedves aj�nd�kokat �s mindenf�le �dess�geket, amelyeket r�szben a jelenlev�k k�z�tt osztanak sz�t, r�szben az olt�ron �ll� k�t t�lba teszik.  Mindezt pedig zs�kj�b�l a Csodaszarvas szedi el�.

Ekkor, �j�v kezdet�n, jelenik teh�t meg az �jj�sz�letett, aranyhaj� Napistenke.  A kisded �s az Aranyt�k�r el�tt tett �g�ret jelentette �seinkn�l a j�v�be vetett rem�nys�get.  A j�v�be vetett rem�nys�get jelenti napjainkig is :  a gyermek.  De emellet e gondolat alapj�t �seinkn�l f�k�p az k�pezte, hogy a t�li napfordul� pillanat�t�l kezdve lesznek az �jszak�k r�videbbek, a nappalok hosszabbak, ami teh�t a vil�goss�g �s az �j tavasz, ny�r �s �let boldog visszat�r�se rem�nys�g�t is jelenti.

Az aj�nd�kok sz�toszt�sa ut�n a kakasnak �lt�z�tt reg�s, aki, amint eml�t�k, rendesen fi�, k�t karj�val teste k�t oldal�t megcsapkodva, — ahogy ezt a kakasok hajnalban tenni szokt�k sz�rnyaikkal — h�romszor hangos „Kukur�k�!”-t ki�lt, ami a hajnal meg�rkez�s�t �s a Napisten sz�let�s�nek szentelt szertart�s v�g�t jelenti, amit a Csodaszarvas m�g ezen �nekkel fejez be :

Hallj�tok, hallj�tok a kakasok szav�t :
Jelentik, jelentik �jesztend� napj�t.

Imm�r el kell mennem, ideje indulnom,
Tenger k�ks�g�ben el kell n�kem t�nn�m ...

V�g�l :  Miut�n 24 �r�ig b�jt�ltek avagy igen keveset ettek, most v�g lakoma k�vetkezik �s ez fejezi be az �nneps�get, ami kar�csonykor ma is �gy szokott lenni.

Rekonstru�ltam e szertart�st n�pmes�ink �s m�s n�prajzi adatok, valamint f�ljegyz�sek alapj�n.

Hogypedig az �si Kar�csony mennyire mag�n a Term�szeten alapult, meg�rthetj�k m�g a k�vetkez�kb�l is :

A tavaszi nap�jegyenl�s�g �s gy�ngyvir�gny�l�s �nnepe, vagyis a N�sz�nnep, amelyr�l m�r sz�lottunk, volt azon id�, amelyben az ember szerelemv�gya ma is a leg�l�nkebb, mintahogy n�mely kezdetleges, term�szeti n�pn�l, p�ld�ul az ausztr�liai bennsz�l�ttekn�l, de sz�mos �llatfajn�l, �s �gy a szarvasokn�l is, a nemi �szt�n csakis ezid�ben jelentkezik.  �s �seink ifjai �s le�nyai csakis ezid�ben szoktak volt h�zass�got k�tni, illetve szoktak volt a Szent Szigetekre gy�lekezni, amelyeken a N�sz�nnepet tartott�k meg, amely ut�n a kialakult p�rok f�rj �s feles�g voltak, de amely szigetekre ugyanez id�ben, p�rosod�suk v�gett a szarvasok is gy�lekezni szoktak volt, ahogy ezt a szarvasok, ahol �let�k m�g zavartalanul, a term�szet rendje szerint folyhat, m�ig is teszik.

  A tavaszi nap�jegyenl�s�gt�l pedig a t�li napfordul�ig pontosan kilenc h�nap telik el, vagyis Kar�csonyig :  az els�sz�l�tt gyermek sz�let�s�ig.  M�rpedig �gy a n�, mint a szarvas�n� terhess�ge ideje is pontosan kilenc h�nap.  Vagyis: Kar�csony �nnepe a Napisten �jj�sz�let�se napja, a Szent �g�ret Napja, �jesztend� napja, a gyermeksz�let�s, de magyar t�rzsbeli �seink legf�bb h�zi�llat�nak, a szarvasnak, is ell�si ideje volt, vagyis: Kar�csony mindenk�pen a sz�let�s �s az �j rem�nys�g �s �r�m �nnepe volt, amelyet a kereszt�nys�g t�r�lni meg sem k�s�relhetv�n, az�ltal h�d�tott mag�nak, hogy J�zus sz�let�s�t tette ez id�re, aminthogy a t�li napfordul�, vagyis janu�r elseje volt a kereszt�ny Kar�csony napja a r�gi kereszt�nys�gn�l is �s az eltol�d�sok csak az �jabb napt�rv�ltoz�sokkal keletkeztek, f�k�p a Gergely p�pa �ltali napt�r�j�t�ssal, amikoris Kar�csony napj�t bevallottan az�rt helyezt�k �t neh�ny nappal, merthogy azel�tt a Kar�csony: pog�ny napfordulati szok�sok meleg�gya maradott a m�r kereszt�nys�gre t�rt n�pekn�l is.  Amibe az egyh�zi aty�k term�szetesen nem nyugodhattak bele.