Magyar Adorj�n
A Lelkiismeret Aranyt�kre

III.  K�vetkeztet�sek
(folytat�s)

�sszegy�jt�tt adataim szerint a Nap h�z�t az eme rajzomon (8. �bra) felt�ntetett alak�ra rekonstru�lom, amely alak megfelel az �si f�ldm�vel� n�pek lakai alakj�nak is, amilyen lakokat sz�mos kezdetleges n�p ma is �p�t �s amilyenek a tulajdonk�peni magyar t�rzsek �slakai is voltak, azaz teh�t f�lg�mbalak�ak.  Az ilyen naptemplomokat term�szetes avagy f�lh�nyt domb tetej�re �p�tett�k, amely dombot magyal (m�s nev�n: magyola) vagypedig egres-bokrokkal �ltettek tele.  Hogy mi�rt �pen ezekkel, itt nem fejtegethetem, csak annyit eml�tek m�gis meg, hogy e bokrok t�sk�sek, vir�guk feh�r, bogy�ik pirosak illetve s�rg�k illetve kiss� pirosasak.  Lent, a domb l�ba k�r�l kert is lehetett, gy�m�lcsf�kkal �s gy�ngyvir�ggal.

  A g�mb�ly� alak� �s t�bbmag� gy�m�lcs�k �s bogy�k T�nd�r Ilon�� voltak, az egymag�ak pedig, amilyen a meggy is, Magyar Napisten�i, k�l�n�sen pedig ha vir�gaik feh�rek, leveleik z�ldek, term�seik pirosak voltak — ami �gy van �gy a meggyn�l, mint a gy�ngyvir�gn�l — �s ezek voltak a magyar t�rzsek vall�sos szent sz�nei is.

A templom hupolaga tetej�n volt a kerek ny�l�s, az �g.  K�v�lr�l e naph�zak hupolaga aranyozott volt �s �gy mag�t a Napot is jelk�pezte, de ugyanez bel�lr�l az �g boltozat�t is, az �g pedig a Delel�t (zenitet).  A hitreg�k szerint az �g tetej�n is ny�l�s van, amelyen �t a Nagy �gisten len�zhet a F�ldre �s amely ny�l�son �t a Napisten minden ny�r derek�n Aranymad�r k�p�ben, m�s hitreg�k szerint arany-vadl�d avagy arany-sas k�p�ben, sz�ll f�l atyj�hoz, ennek tan�csait kik�rnie, amelyek szerint az emberek vil�ga f�l�tt uralkodjon.  Ellenben p�ld�ul a pal�cok mes�i (egykori hitreg�i) szerint vagy vadl�d, de vagy sz�p, aranyhaj� ifj� k�p�ben kapaszkodik f�l a Vil�g �gig�r� P�lm�ja (jegeny�je) legf�ls�, az �gbe �r� �gain a Nagy Istenhez.  Mikor elindul: tavasz van, ny�r mire f�l�rkezik �s �sz, t�l, mire visszat�r.  Egyik vogul hitrege szerint a a Napisten evetke k�p�ben kapaszkodik �gy f�l a f�n Numitorem Nagy Istenhez. 

 Mind amik r�gen csak k�lt�i, jelk�pes reg�k voltak, ami�rt is szabadon alak�ttatathattak �gy is, am�gy is.  Val�ban: a Sarkokon a Nap kering� sas r�p�l�s�hez hasonl�an, kacskaring� vonalban emelkedik f�l a Delel�ig, ahol egy ideig egyhelyben maradni l�tszik, majd ugyan�gy karing�zik ism�t lefel�.  Ezen �gbe�r� jegenyefa eml�k�t (hab�r ez nem is mindig k�pzeltetett jegeny�nek) keleti rokonn�peink �svall�sa papjai (s�m�njai) bizonyos szertart�saiban ma is f�ltal�ljuk m�g.  Ezek ugyanis ma is �ggal b�r� kunyh�ban, �jjel megtartott titokzatos �sszej�vetelek alkalm�val, k�z�pen, fiatal fa t�rzs�b�l k�sz�lt �gast �ll�tanak f�l �s azut�n dobsz�val �s t�nccal magukat r�m�letbe (trance-ba, azaz �nk�v�leti �llapotba) hozva, ennek �gcsonkjain vagy fokain, f�lm�sznak, �gy hogy fej�k avagy eg�sz test�k is f�nt ki�r a szabadba.

  Ezt az�rt teszik, hogy a hozz�juk fordult �s lent a kunyh�ban �l� hallgat�s�guk �ltal tett k�rd�sekre az Istent�l v�laszt kapjanak, amit azut�n, lej�ve, vel�k k�z�lnek.  S�t van olyan f�lfog�s is, amely szerint ilyenkor a var�zsl�pap lelke l�d, vadl�d k�p�ben az �gon �t f�l is sz�ll az �gbe, az istens�gekhez �s a v�laszt onnan hozza, ugyan�gy teh�t mint ahogy a rege szerint a Napisten sz�ll f�l a Nagy Istenhez tan�csok�rt.  A s�m�n f�lm�sz�sa k�zben �nekelni is szokott �s amint a h�gcs� fokain, amelyek sz�ma rendesen h�t, f�lmegy, mondja, hogy h�nyadik �gben j�r.  Szerint�k ugyanis, egym�sf�l�tt h�t �gboltozat van.  V�g�l f�l�rkezik a hetedik �gbe, az �gisten el�.  Mi t�bb, a h�gcs� tetej�n, az elsz�ll� ludat jelk�pez�, mad�rk�pet is l�tunk, f�b�l faragottat, de amely k�ts�gtelen�l a mi Aranymadarunkkal is azonos�tand�.  (M�sutt kimutattam, hogy p�ld�ul pal�c �st�rzseinkn�l l�d, k�r�s �st�rzseinkn�l sas, pannon �st�rzseinkn�l pedig az Aranymad�r, szerepelt.)

Mindenn�l azonban m�g meglep�bb adat az, hogy alf�ldi magyars�gunkn�l ma is szok�sban van guly�sainkn�l a g�lyafa, �ll�fa, �rfa, c�merfa vagy messzel�t� neveken nevezett, fiatal jegeny�b�l k�sz�l� fa, amelyet azon helyen �ll�tanak f�l, ahol a gulya h�l�helye, illetve meg�llapod�si helye van, vagyis a sz�mad� (a guly�sok f�n�ke) kunyh�ja s cser�ny vagy enyhely is �ll (9. �bra).  E fa teh�t rendesen fiatal jegenye t�rzs�b�l k�sz�l, h�t vill�ja van, vagyis �gai �gy vannak lecsonk�tva, hogy ezek h�gcs�fokokat (vill�kat) k�peznek, amelyeken, mint h�gcs�n, f�lm�szhatni. 

 (Egy ilyen fa f�nyk�p�t l�ssad az „�j id�k” c�m� lap, Budapest, 1929. j�liusi sz�ma c�mlapj�n, a r� f�lh�gott sz�mad�val �s f�nt a szalmacs�v�val, amely ut�bbi az Aranymadarat is jelk�pezte.)  A fa c�lja egyr�szt az, hogy a sz�mad� a maga legeltet� leg�nyeit (guly�sait) b�rmikor szemmel tarthassa, akik mivel a guly�t l�h�ton terelgetik, n�ha, a legel�viszonyok szerint, igen messzire el kell t�vozzanak, illetve hogy a guly�s-sz�mad� b�rmikor a gulya merrej�rta fel�l meggy�z�dhessen.  M�sr�szt c�lja az is, hogy viszont a guly�sok is mindig l�ss�k, merre a hely, ahov� est�re megt�rni�k kell.  Ez az egyenletes, egy�b igazodhat�si pontokat alig mutat� alf�ldi s�ks�gon �gy sz�ks�ges is, illetve r�gen sz�ks�ges is volt. 

 Miut�n azonban a v�kony fat�rzs (vastagabbnak, nagyobb s�lya miatt, helyv�ltoztat�sokkor sz�ll�t�sa bajos volna) messzir�l nem j�l l�tszik, ez�rt r� nagy szalmacs�v�t akasztanak f�l.  Ezzel pedig, aszerint hogy milyen magasra akasztj�k, �s hogyan cs�v�lj�k, a sz�mad� a maga leg�nyeinek jelz�seket is ad, p�ld�ul ha a guly�nak b�rmely okb�l val� azonnali vagy alkonyati visszat�r�s�t rendeli el.  Ezen �si g�lyaf�kb�l fejl�dtek a k�l�nb�z� jelez� p�zn�k, valamint a hadit�borok fejedelmi vagy parancsnoki s�tora el� �ll�tott t�bori z�szl�k, �spedig �gy hogy a cs�v�b�l fejl�d�tt a lobog�.  Tudjuk, hogy sz�mos keleti n�pn�l lobog� helyett ma is l�farkat haszn�ltak, amely a cs�v�hoz jobban hasonl�t.  Ennek neve a mongol �s t�r�k n�pekn�l boncsok volt, amely sz�nak megfelel a magyar boncs, ahogy n�p�nk a szalmacs�v�t szint�n nevezi, de nevezi �gy a sz�rb�l val� bojtot, valamint a rojtf�l�ket is. (Ballagi: A magyar nyelv sz�t�ra.)

M�rpedig ezen szalmacs�va �gy aranys�rga sz�n�vel, mint alakj�val meglep�en hasonl�t a s�rga paradicsommad�rra, vagyis teh�t a mondabeli Aranymad�rra is.  M�rpedig a mes�k, mond�k keletkez�se hely�t a logika szerint azon n�pekn�l kell keresn�nk, amelyekn�l olyan szok�sok �lnek, amelyek az illet� mese- vagy regeind�t�k kialakul�s�t okozhatt�k.  �me pedig n�lunk �s rokonn�peinkn�l l�ttunk olyan, napjainkig is �l� szok�sokat, amelyek �gy a Vil�g Sz�pensz�l� Aranymadara regeind�t�k�nak mint a Vil�g Zeng� Aranyny�rf�j��nak a gyakorlati �let szok�saib�li keletkez�se alapj�ul szolg�lhattak.

Az eml�tett �g sz�b�l (k�n kiejt�ssel �k), amely r�gi nyelv�nkben �s mai t�jsz�l�sokban luk jelent�ssel b�r, sz�rmaznak az �rja oculus, occhio, Auge, oko = szem szavak.  De amelyeknek luk mell�kjelent�se is van.  Ugyane sz� r�gibb nyelv�nkben ugy, �gy, igi, ige alakokban szint�n �lt �s k�l�nb�z� kiejt�sek szerint szem, luk, ablak �s Csillag jelent�sei voltak.  Ez �sszavunkb�l sz�rmazott a szl�v okno = ablak sz� is, mivel az �si kunyh�knak a tetej�k�n lev� egyetlen ablakuk volt, amelyen �t, ha ajtajuk csukva volt, kaptak vil�goss�got �s leveg�t �s amelyen �t t�vozott a f�st.  Ugyane sz�b�l sz�rmazik az akna szavunk is, amelynek eredeti �rtelme m�g szint�n csak luk volt, de k�s�bb a b�ny�szokn�l b�nya�reg �rtelmet is kapott, csakhogy m�g mindig csak f�gg�legesen a m�lybe men�t, m�g a v�zszinteset t�rna n�ven nevezt�k, a t�rni, felt�rni, kit�rni ig�nkb�l sz�rmaz�lag.

  R�gen �gy n�lunk mint rokonn�peinkn�l is, t�li tart�zkod�sra olyan f�ldbev�jt lakokat (lak szavunk eredeti �rtelme is luk �s barlang volt) is �stak, amelyek belseje kerek �reg volt �s ennek is csak tetej�n volt egyetlen ny�l�sa, amely teh�t be- �s kij�ratul is szolg�lt �s amely lakokba l�tr�val, azaz h�gcs�val, vagyis fiatal fa t�rzse seg�ts�g�vel, amelynek �gait r�vidre csonk�tott�k le, lehetett lemenni illetve abb�l f�lj�nni, kij�nni.  E fat�rzset azt�n jelk�pesen szint�n azonos�tott�k a mesebeli Vil�gf�val, amelynek legf�ls� �gai az �gboltozat �gj�n �t az �gbe �rnek.  Ilyen t�li lakokat szib�riai rokonn�peink ma is k�sz�tenek.  A meleget igen j�l tartj�k, k�zep�k�n �g a t�z �s viharok, szelek ellen biztos mened�ket ny�jtanak, m�g es� �s v�z ellen k�palak� f�d�llel is v�dhet�k, amelyet �gjuk f�l� tesznek, de k�l�nben is mindig emelkedettebb helyre k�sz�lnek, amely a kihordott hamu miatt m�g folyton emelkedik is.

�seink szimbolik�ja szerint a Nagy �gistent szokt�k volt homloka k�zep�n egy kerek szemmel is �br�zolni, amely egyetlen szem azut�n jelk�pesen �pen az �ggal hozatott �sszef�gg�sben, illetve az �g k�pzelt �gj�val is, amelyen �t a Nagy Isten a F�ldet l�tja, minden a F�ld�n t�rt�n�t l�t, valamint az emberek laka �gj�n �t hozz�juk is bel�t.  �gy � mindent l�tva �s teh�t mindent tudva, t�vedhetlen igazs�goss�ggal int�zi az emberek, �ltaluk meg�rdemelt, sors�t.  Ez�rt nevezt�k �t Nagy T�rv�nynek is, mert � volt a Term�szet �r�k nagy �s egyetlen T�rv�ny�nek megszem�lyes�t�se, aki t�k�letes igazs�ggal tartja f�nn a vil�got.

Innen van az is, hogy n�mely n�p a f�istent Odin, Odan, valamint Ig n�ven is nevezte (amely Odin, Odan n�vnek a n�met Wotan csak v�-s�tett elront�sa).  Amely n�v, illetve sz�, �snyelv�nkben egy, egyetlen �rtelemmel b�rt, mint ahogy nyelv�nk mai gy hangja helyett gyakran m�g d �llott;  nem is nagyon r�gen.  Igy a szl�v nyelvekben is f�nnmaradott :  odin, agyin, edan, eden, j�-s�tetten jedan, jeden = egy.  �gyszint�n r�gi nyelv�nkben egy szavunk m�g ig-nek is hangozott.  Eml�tettem m�r �seink azon f�lfog�s�t, hogy az �gisten a l�tez� Mindens�g egyetlen egys�gbe val� b�lcs�szeti egyes�t�se �s megszem�lyes�t�se.  De ezen egyetlen, emberi �sszel f�l nem foghat�, titokzatos �sokot nevezt�k teh�t Ok-nak is, mivel � a l�tez� Mindens�g eredet�nek, l�t�nek �s �let�nek oka.  �s �me :  az ok �s �g avagy �k szavaink azonoss�ga el�gg� meglep�.  Ann�l ink�bb pedig, hogy ennek az �rja nyelvekben a szem jelent�ssel is f�nnmaradott oculus, oko szavak is megfelelnek.

Ezen egy szem jelk�p, amely teh�t a mindenl�t� Nagy Isten, az Egyisten jelk�pe volt, ment �t a kereszt�nys�g jelk�pei k�z� is, de ott m�r nincsen az �lettel is oly szerves �sszef�gg�sben, mint n�lunk, az �si lakok �gja r�v�n.  E jelk�p eszm�je, valamint minden term�szeti er� �s minden l�tez� egyetlen �s-okra val� visszavezet�se eszm�je �s ennek �reg f�rfialakkali megszem�lyes�t�se is teh�t a mi �seink mythologi�j�b�l �s vall�sb�lcselet�b�l sz�rmazik.  Ezt pedig az elmondottakon k�v�l nem csak az bizony�tja, hogy �svall�sunk f�isten�t, valamint finn rokonaink�t is, Ukko n�ven is nevezt�k, hanem f�k�pen az, hogy a magyar nyelvben minden, ami ez eszm�vel �sszef�gg: hangtanilag azonos sz�val nevezve meg, de ami csakis a magyarban van �gy :

Ukko = a f�istens�g neve,
�k, �g = t�jsz�l�sokban kerek luk (az �g),
ugy, �gy = r�gi nyelv�nkben: szem �s Csillag,
�g = coelum,
egy, r�gen ig = unus,
ig, ige = r�gi nyelv�nkben: egy �s szem,
�k, uk = r�gibb nyelv�nkben: �s, �sapa,
agg = �reg,
eg�sz = integer, integrum �s minden,
egyetlen = unicus.

�ll�t�sainkat az is meger�s�ti, hogy Justinus (L.II.c.1.) Trogus Pompeiust id�zve, mondja, hogy a szk�t�k a vil�g legr�gibb n�pe, hogy r�gibb az egyiptomiakn�l is, amit maguk az egyiptomiak is elismertek, �s hogy a szk�t�k �sr�gi id�kben eg�sz Eur�pa, �zsia �s Afrika f�l�tt uralkodtak.

Szerintem is volt teh�t az emberis�g t�rt�nelm�ben egy kor, amelyben a mi fajunk a m�s, n�l�n�l sokkal fejletlenebb fajokkal szemben �ri�si szellemi f�l�nyben l�v�n, nem csak eg�sz F�ld�nk�n mindenfel� telepeket, gyarmatokat alap�tott, de az ottani n�pek t�le a m�velts�get �s nyelvet vagy eg�szen, vagy csak f�ligmeddig �tvett�k.  Hasonl� jelens�g volt ez teh�t, mint amilyet ma az angolok id�znek el� az�ltal, hogy alacsony fokon �ll� fajok, eg�sz n�pek is, nemcsak az angolok eg�sz m�velts�g�t, vall�s�t, de saj�t nyelv�ket feledve, az angol nyelvet is elfogadj�k.  (�j-Z�land, Ausztr�lia, �szak-Amerika r�zb�r�i �s szerecsenei.)  Ugyan�gy vette �t K�z�p- �s D�l-Amerika t�bb bennsz�l�tt n�pe a spanyolok m�velts�g�t, vall�s�t, nyelv�t.

Igen sz�mos olyan n�prajzi �s nyelvi bizony�t�k van, amely azt mutatja, hogy �sr�gi id�kben sok, fajilag vel�nk nem rokon n�p a mi �seink m�velts�g�t �s nyelv�t vette �t, hab�r ezeket sokszor er�sen �t is alak�totta, valamint le is rontotta.

N�mely n�pmes�nkben a Nap h�z�nak pitvara is eml�ttetik, amely ut�bbi a fejlettebb templomalakokn�l lehetett meg.  Ez a r�mai Pantheont juttatja esz�nkbe, amelynek egyetlen ablaka szint�n a nagy kupola tetej�n lev� kerek, bef�detlen �g.  E titokzatos �p�let (ma kereszt�ny templomm� alak�tva) a tud�sok el�tt is m�v�szett�rt�neti tal�ny.  Sokan �sr�gi �p�letnek tartj�k, amely �p�letalakot a r�maiak valamely it�liai �sn�pt�l �r�k�lhett�k.  N�p�nk t�k�letesen ilyen alapalak� kunyh�kat ma is k�sz�t, amelyek a hatalmas nagys�g� Pantheont�l csak m�reteiben �s �p�t�anyagukban k�l�nb�znek, amennyiben a Pantheon k�b�l �p�lt, kunyh�ink pedig kar�kb�l �s szalm�b�l.

A bej�rattal szemben �llhatott az olt�r, illetve ezen az Aranyt�k�r vagypedig az istens�g szobra, b�lv�nya.  Kunyh�inkban is mindig itt van a f�hely, vagyis a tulajdonos helye.

Azt hiszem, a nagyobb istenh�zak hupolag�n n�ha az �gon k�v�l m�g kis lukak is voltak, amelyek a Csillagokat jelk�pezt�k.  E lukak �veggel avagy �tl�tsz� csill�mpal�val lehettek f�dve.  Ilyen lukakat, �g n�lk�l, l�tunk ugyanis a budapesti Rudasf�rd� melegv�zmedenc�je f�l�tti hupolag�n, amely f�rd�t m�g a t�r�k�k �p�tett�k.  E lukak k�l�nb�z� sz�n� �veggel z�rv�k el �s mivel a helyis�g sehonnan m�shonnan vil�goss�got nem kap, csak ezen lukakon �t, ezek soksz�n� f�nye a f�lhom�lyban, az alattuk lev� nagy f�rd�medence viz�ben t�kr�z�dve, gy�ny�r� f�nyhat�st hoznak l�tre, ami k�lt�i sz�ps�g�t �s titokzatoss�g�t m�g emeli a meleg v�z f�lsz�ll� p�r�ja s azon tudat, hogy a F�ld m�ly�b�l f�lt�r� forr�sok term�szetes h�vize van a medenc�be vezetve.

A hupolagok ezen, a Csillagokat jelk�pez� lukai eszm�j�t a kunyh�k szalmateteje esetleges kis r�sein �t besz�r�d� vil�goss�g hozta l�tre �s innen sz�rmazott �snyelv�nkben a luk �s Csillag egym�ssali �sszehoz�sa.  Aminek pedig a luk, lik, l�k szavainknak az �rja nyelvekben is megl�v� Loch, Lucke, Leck lukat jelent� �s lux, l�k, Licht vil�goss�got jelent� szavak is t�k�letes p�rhuzamot k�peznek, de term�szetesen minde szavak az �gra is vonatkoztak, amely szint�n kerek �s vil�goss�got ad� luk. 

 �snyelv�nk sz�megford�that�si nyelvt�rv�ny�r�l itt nem bocs�tkozhatom fejteget�sekbe, hanem r�viden csak annyit eml�tek meg, hogy ezen luk, lek, loh �s-szavaink megford�t�sa vagyis kul, kel, hol, �snyelv�nkben k�rt, kereks�get is jelentettek, valamint hogy e szavak a k�r, kerek, karika stb. k-r alak� szavainknak csak l�gyult l hangos kiejt�s� megfelel�i.  Az �g vagy �k pedig kerek luk volt.  Azt itt is csak megeml�thetem, nem fejtegethetem, hogy mindegyik �st�rzs�nknek (magyarok, kunok, j�szok, sz�kelyek stb.) volt saj�t kultusz-sz�csoportja �s hogy az itt most f�lhozott szavak k�r�s vagy kurus nev� �st�rzs�nk kultuszsz�csoportj�b�l sz�rmaznak, amely a k, b, g, gy �s az r, l m�ssalhangz�kkal k�pezett volt.

Nem kezdhetek itt b�vebb magyar�zatot azon ellent�t jelk�pes �rtelme fel�l sem, amely az egyetlen nagy �g �s az �g n�lk�li, de sz�mos kis lukkal b�r� hupolagok k�z�tt valamikor volt, csak megeml�tem itt is, hogy �seink szimbolik�j�ban az egys�g mindig h�ms�get, a sz�moss�g n�is�get jelentett, �s hogy p�ld�ul a szemere t�rzsek, (amelyekt�l a szumerek, szamaraiak, szamnit�k is sz�rmaztak) n�elviek voltak �s anyajogi (matriarchalis) t�rsadalomban �ltek, m�g a magyarok �s kunok h�melv�ek voltak �s atyajogi (patriarchalis) t�rsadalmuk volt, �s hogy ezen h�melv�s�g �s n�elv�s�g k�r�lbel�l megfelelt a mai animizmusnak �s materializmusnak, mivel a h�melviek az �s Okot az er�nyben, a n�elviek ellenben ezt az anyagban l�tt�k.

�jabb id�kbeni istenh�zak azonban lehettek m�r n�gysz�gletesek is, olyanok amilyenek a magyar n�p mai h�zai.  Ilyen alak� �s n�p�nk mai jellegzetes h�z�ra �gy k�ls�leg mint bels� beoszt�s�val is f�lt�n�en hasonl�t� a Nap temploma Mukdenben (Mandzsuria).

Gyakran azonban, mik�nt rokonn�peinkn�l, a Napisten b�lv�nya nem volt az istenh�zban egyed�l, hanem nej�vel, a F�ldistenn�vel vagypedig n�v�r�vel, a Holdistenn�vel egy�tt.  Tudjuk azonban, hogy e k�t n�istens�g egyazon n�istens�gnek csak k�t k�l�nb�z� megnyilv�nul�sa, akik viszont anyjukk�nt f�lfogott nagy N�is�g-Istenn�vel, azaz az �sanyag Istenn�j�vel (a Tej�t) is azonosultak.

A rokonn�peinkn�l j�rt utaz�k k�z�l t�bben eml�tik is, hogy a pog�ny osztj�kokn�l �s vogulokn�l n�ha csak egy, n�ha kett� vagy t�bb b�lv�ny is van egym�s mellett.  V�lem�nyem szerint teh�t a k�l�nb�z� istenh�zakban n�lunk is a k�vetkez� istens�gek b�lv�nyai fordulhattak el� a leggyakrabban :

1.  A Nagy �gisten. ( Jupiter, Zeusz.)
2.  Az �sanyag Istenn�je vagyis a Nagy Boldogasszony. (Juno, Hera.)
3.  A Napisten, mint a Napt�l sz�rmaz� er�ny alkot� hatalma, azaz Magyar vagy Magor Napisten. (Heliosz, Apollon, Heraklesz.)
4.  Hunor avagy Had�r, azaz Magyar ikertestv�re, vagyis a Napb�l sz�rmaz� er�ny rombol� hatalma. (Mars, Aresz.)
5.  Ilona F�ldistenn�, �letanya, Magyar Napisten neje. (Venus, Tellus, G�a.)
6.  Temise, Ilona ikertestv�re, Hold �s V�zistenn� (a beseny�kn�l: Beseny�, Vizeny�, V�zany�), vagyis Diana, Artemisz, Galatea, Tetisz.

Voltak ezenk�v�l ugyanez istens�geknek m�g sz�mos megny�lv�nul�sai is, amilyenek p�ld�ul a m�r eml�tett V�r�s Koldus �s Lib�d.  El�bbi az �sz, ut�bbi a tavasz �s a szerelem istens�ge. (Amor, Erosz.)

Mindezen istens�gek egy�ttv�ve (az eml�tett sz�mos b�lv�ny egym�s mellett) ism�t a r�maiak Pantheonj�t, „mint minden Isten” templom�t juttatja esz�nkbe, de amely minden alatt tulajdonk�pen Mindens�get, teh�t egyetlen nagy Eg�szet is �rthetni.

�rdekes dologk�nt f�leml�thetj�k, hogy az �r�k Nagy Istenasszony (az anyag, a Tej�t), azaz a Nagy-Boldogasszony tisztelete, a M�ria-kultuszt�l teljesen k�l�n, Szeged k�rny�ke n�p�n�l, b�r elkereszt�nyes�tett alakban, de ma is �l, a paps�g minden ezir�ny� er�fesz�t�se dac�ra, hogy az ilyen „t�ved�seket” kik�sz�b�lje.  Itten ugyanis, a hivatalos kereszt�nys�g f�lfog�sa ellen�re, a Nagy-Boldogasszony alatt nem M�ri�t, hanem M�ria anyj�t, Szent Ann�t �rtik, �t �reg n�nek k�pzelve, ellent�tben a sz�pnek �s fiatalnak k�pzelt Boldog-Asszonnyal, akit Kis-Boldogasszonynak is neveznek.  E vid�ken k�l�n�sen az asszonyok, kereszt�ny templomokban, nagy buzgalommal tisztelik teh�t a Nagy Boldog-Asszonyban a Nagy Vil�gany�t, azaz T�nd�r Ilona F�ldistenn�nk �s a Napisten anyj�t, de term�szetesen ann�lk�l, hogy ezt tudn�k, vagyis csup�n �si, mindennek dac�ra f�nnmaradott hagyom�nyb�l.  Vil�gos pedig az is, hogy az Anna n�v eredete nem is m�s mint anya szavunk, amely a szumerben — a ma ismert legr�gibb �rott emberi nyelvben — m�g anna alakban volt meg, m�g a mai t�r�k nyelvben is ana alakban �l.

L�ttuk, hogy �seink a Napot �s F�ldet, azaz Magyart �s Ilon�t az emberis�g �s-sz�leinek, els� emberp�rnak is tekintett�k, valamint eml�tett�k, hogy r�gi nyelv�nkben magyar m�g egyszer�en csak embert jelentett, aminek nyom�t n�p�nkn�l itt-ott ma is megtal�lhatjuk m�g, ahol e sz� ma is embert jelent, eltekintve att�l, hogy az illet� magyar, n�met avagy m�s nemzetbeli-e.  Tov�bb� a t�r�kben az �d�m sz� szint�n ember jelent�s�, valamint, ha ehhez nem kellene hosszadalmas nyelv�szeti fejteget�s, k�nnyen ki tudn�m mutatni azt is, hogy az �va, h�va, vagy ahogy m�g el�fordul hava sz� viszont egyszer�en n� �rtelm� volt, �s hogy mindkett� �s-nyelv�nkb�l sz�rmazott.  Ugyan�gy a t�r�kben kain, a magyarban kaj�n = gonosz, s�t ki tudn�m mutatni azt is, hogy e sz� eredeti �rtelme k�gy� is volt �s kij�, k�j�, kaj� kiejt�sei is voltak, m�gr�gebben kijon, kejon, kajon is;  aminek k�jin, kaj�n v�ltozatai is keletkeztek.  M�g az �bel sz�, m�s kiejt�se szerint j�-b�l, �rtelme j�-b�l, azaz j�-ember volt, aminek eml�k�t j�mbor = j� ember szavunk m�ig is f�nntartja.  �gyhogy az �d�m-�va �s K�in-�bel hitrege e r�sze eredeti �rtelme nem is lehet m�s mint: h�ms�g-n�is�g, j�s�g-gonoszs�g.

Mindezek szerint azonban, mint f�ntebb m�r elmondottam, Magyar �s Ilona egy�ttal f�rj �s feles�g, de fiv�r �s n�v�r is, mivel sz�leik, az Er�ny �s Anyag k�z�sek voltak.  Amint teh�t rokonn�peinkn�l mostans�gig e k�t istens�get tisztelt�k k�l�n-k�l�n istenh�zakban is, de kettej�ket egy�tt egy istenh�zban is, �gy ezekben vagy csak egy b�lv�ny volt, vagy kett� egym�s mellett.  Eml�tett�k, hogy ezek r�gen csak k�t kerek t�k�r voltak, az egyik aranyb�l, a m�sik ez�stb�l val�, amelyek id�vel, sz�zadokon, ezred�veken �t, arany- �s ez�starc� szobrokk� alakultak �t.  Viszont ha a templom csak Magyar tisztelet�nek volt sz�nva, akkor benne egy Ilon�t jelk�pez� v�zmedence is volt, ami az Ez�stt�k�rrel voltak�pen azonosnak volt tekinthet�, s�t ezenk�v�l �seink szimbolik�j�ban �gy a v�z, mint az ed�ny is n�nem� jelk�p volt.

Az �g alatti medence az es� �ltal mag�t�l tellett meg v�zzel, amely v�z teh�t a l�gb�l sz�rmazott, illetve ezt Ilona maga k�ldte, aki L�gistenn�k�nt is tiszteltetett.  Ha viszont az istenh�z k�zep�n asztalszer� olt�r �llott, eredetileg egyszer� fat�rzsdarabb�l k�pezett, akkor ez h�ms�gi jelk�p is volt.  Erre term�szetesen a t�z nem sz�llhatott le az �gb�l !  Holott a Bibli�ban m�gis sz� van azon csod�r�l, hogy az olt�r t�z�t az �gb�l al�sz�ll� t�z gy�jtotta meg !  A dolog k�ptelens�gnek l�tszik ugyan, de azt bizony�tja, hogy ez az eszme igenis l�tezett.  Magyar�zata pedig igen egyszer� :  �veg- avagy hegyikrist�ly-lencs�vel, a Nap sugarait �sszpontos�tva, t�zet igen k�nnyen gy�jthatni, amely t�zet teh�t val�ban k�zvetlen�l a Napisten adta, ugyan�gy mintahogy az es�vizet a F�ld- �s L�gistenn� is k�zvetlen�l.  Mivel azonban a zsid� vall�sban nemcsak Napistenr�l sz�nak lennie nem volt szabad, de b�rminem� naptisztelet is tiltva volt, enn�lfogva az �gy gy�jtott t�z is az �gb�l al�sz�llottnak, azaz hogy az �gisten �ltal adottnak kellett mondasson;  ami v�gt�re annyiban helyes is, hogy minden l�tez� egy �r�k �s Okt�l sz�rmaz�.

�seredetileg a vizet tartalmaz� ed�ny egyszer�, fat�rzsb�l kiv�jt bodon (b�d�n) volt, amelyet ha megford�tottak, akkor meg olt�rasztalul szolg�lt �s el�g volt r� k�- vagy �rclapot tenni, hogy rajta t�zet is lehessen gy�jtani.  Ilyen, fat�rzsb�l v�jt b�d�n�ket n�p�nk ma is k�sz�t.  Benn�k rendesen zs�rt tartanak, amikor is f�d�j�k egyszer� kerek falap.  De haszn�lj�k ezeket mozs�r gyan�nt is, f�lford�tva pedig asztalk�nt is.  Nev�k ma is :  b�d�n, bodon, a kisebbek� v�d�r, veder, vid�r.

Ilon�nak szentelt istenh�zban viszont jelk�pezhette Magort egy Aranyt�k�r, avagy egy kiv�jatlan olt�r-fat�rzs, ha itt ezek kisebbek voltak is, mint az Ilon�nak szentelt Ez�stt�k�r avagy v�zmedence.

Val�sz�n�leg azonban, amikor a Vil�g F�nyes Ez�sttav�t m�r nagy r�z- avagy bronzmedence jelk�pezte is, az kerekeken �llva, eltolhat� volt, �gy hogy az �g al�, aszerint hogy mely szertart�snak volt helye, a medence vagy az olt�rasztal volt odatolhat�.

Ilona k�l�n�sen a hun avagy kun t�rzsekn�l, valamint a v�ztisztel� beseny�kn�l volt a v�z megszem�lyes�t�se.  Ez ut�bbi t�rzseink neve besz, biszin, szabin, szebir, szibir, szabar s�t a sziszeg� hang t-v� v�ltoztat�s�val m�g tabar, tapar is volt.  Ezek eredetileg mind hal�sz�, haj�z� n�pek voltak;  tavak, foly�vizek, tengerek partjain �ltek, vagypedig mocsaras ter�leteken c�l�p�p�tm�nyekben laktak.  N�luk Ilona a Biszona, Bizonya, Beseny�, Vizeny� vagypedig megford�tva a Sabana, Szavan, Szabina neveket viselte, hab�r neveztetett egyszer�en V�z avagy Viza n�ven is.  A beseny�k n�elvi �s anyajogi (matriarchalis) n�pk�nt, magukat nem a Napisten neve (Beszer, Beszerapa, a sziszeg�hang t-v� v�ltoz�s�val Peter, Piter, Pater, Petur, ami�rtis a Bibli�ban Szent P�ter is hal�sznak mondatik, l�v�n a beseny�k Peter Napistene a hal�szat istens�ge is), hanem hitregei �sanyjuk, a V�zistenn� ut�n nevezt�k beseny�knek. 

 �k F�ld�nket nem is f�ldnek, hanem v�zt�megnek, azaz V�z-nek tekintett�k, amelyen a f�ldanyag csak mell�kes valami.  �s ez egy�bk�nt a val�s�ggal meglehet�sen egyezik is, amennyiben F�ld�nk fel�let�nek sokkal nagyobb r�sz�t bor�tja v�z, de ami �sid�kben m�g sokkal ink�bb volt �gy, illetve a sz�razf�ld-ter�letek m�g sokkal kisebbek voltak, mint ma.  Ezen t�rzseink teh�t, valamint a szemere, szumer, szamara, tamara, szamana, szarmata nevek alatt szerepelt t�rzseink - amelyek k�z� az amazonok, valamint kabar t�rzseink k�z�l a n�elviek is tartoztak — a magyarokkal �s kunokkal, hunokkal ellent�tben, a n�is�get �s az anyagot fontosabb valaminek tartott�k az er�nyn�l.

  Szerint�k az anyag �r�k id�k �ta megvolt, de az er�nyt csak az anyag hozta l�tre �s termeli tov�bbra is, vagyis szerint�k az er�ny, �gy a Nap is :  az �r�k Nagy Anyaistenn� fia.  Miut�npedig minden er�ny teljes hi�nya egyenl� a s�t�ts�ggel — l�v�n a f�ny is er�ny — ez�rt n�mely n�elvi t�rzsek, mint a beseny�k �s a kabarok n�elv� r�sze, az �s Anyagistenn�t, akit Iszonya n�ven is neveztek (amely n�v a V�zanya vagy Bizonya n�vnek csak kezd� v vagy b hang n�lk�li kiejt�se), feketearc�- �s test�nek �br�zolt�k.  El�-�zsi�ban Kybele istenn�t, azaz a nagy Term�szetany�t — akit a r�maiak Cybele-nek meg Ephesusi Diana-nak is neveztek �s aki tulajdonk�pen egy kabar �st�rzs�nk egyik istenn�je volt — szint�n fekete m�rv�nyb�l val� arccal �s kezekkel, l�bakkal �br�zolt�k.  S�t vannak igen r�gi kereszt�ny M�ria-k�pek is, amelyek fekete arc�ak.  Ezek n�melyike nem kereszt�ny eredet�.  Ezeket a kereszt�nys�g csak �r�k�lte s M�ri�val azonos�totta.  Eredetileg a Nagy �sanyag Istenn�t �br�zolt�k, fi�val, a Napistennel.

N�elv� �st�rzseink szerint az �sanyag el�tt nem l�tezett Er�ny, l�v�n ez csak az Anyag sz�lem�nye, amelynek megsz�let�se el�tt nem l�tezhetett semmif�le h�mnem�s�g, amely megterm�keny�thette volna, ami�rtis teh�t �: sz�z-anya volt.  Vagyis a n�elvi hitrege szerint a Fi�-Istent, vagyis a Napot, az �s Nagyasszony sz�zen sz�lte.  Ez volt teh�t a sz�z-anya hitreg�k eredete, amelyek r�gibb v�ltozata Buddha sz�let�s�re vonatkoz� n�mely mythoszbab van meg, de a jelk�pes �rtelem ismer�se n�lk�l.

R�gen az �r�k Anyaistenn�t k�t kisdeddel �br�zolt�k, vagyis Hunor �s Magor ikertestv�rekkel.  Hasonl� kereszt�ny �br�zolatokon a m�sodik kisdedet Keresztel� Szent J�nosnak szok�s mondani, akir�l m�g az is mondva, hogy J�zusra minden tekintetben hasonl�tott (aminthogy az ikertestv�rek a val�s�gban is egym�sra minden tekintetben hasonl�tanak), valamint mondva m�g az is, hogy kicsi korukban j�tsz�t�rsak voltak.  R�gibb Madonna-k�peken a k�t kisdedet gyakran l�tni is, m�g Raffaellon�l is, holott �jabban ez m�r mindink�bb feled�sbe megy.

Kabar �st�rzseinkn�l K�bele Istenn�vel (Ilona egyik kabar neve) hegykultusz is volt �sszek�tve, ami�rtis ez Istenn� szent�lyei gyakran hegyek, dombok tetej�n �llottak, de amelyek hely�re ut�bb kereszt�ny templomok, k�poln�k ker�ltek �s amelyek t�bbnyire M�ri�nak szentelv�k.  K�bele �s a hegy avagy domb �sszef�gg�se, r�viden magyar�zva ez :  Kabar �st�rzseinkn�l ez Istenn� legf�bb jelk�pe az eml� volt, de amelyet �k kebel, k�b�l, k�bel, gebel, gabal, kablu �s kezd� k vagy g hang n�lk�l m�g �b�l, ubul, �b�r, uber n�ven is neveztek (innen a latin uber = eml�;  de a mongolban is �b�r = eml�).  Az eml�vel ez Istenn�t az�rt jelk�pezt�k, mert �t az �letet t�pl�l� anyjak�nt is tisztelt�k, az eml� pedig a n�is�gnek term�szetes jelk�pe. 

 Ez�rt szokt�k volt K�bel�t sok eml�vel �br�zolni (l�ssad az „Efezusi Diana” szobr�t sok eml�vel, fekete arccal, kezekkel, l�bakkal).  Mivel pedig az eml�, domborulatk�nt, a dombokkal, hegyekkel hozatott jelk�pes �sszef�gg�sbe, ez�rt lettek a kabarokn�l a dombok �s hegyek ez Istenn� szent helyei.  Innen sz�rmazik az arab nyelv gebel = hegy szava is.  Mivel pedig a n�elvi kabarok szent �llata a n�st�ny-kecske volt �s ezt �k kebele, kabala n�ven nevezt�k, innen sz�rmazott a latin nyelv capra, capella = kecske, n�st�nykecske szava.  De hogy itt mily nagy kiterjed�s�, gazdag szimbolik�nk volt m�g, arr�l itt nem besz�lhetek, de nem hagyhatom m�gsem el n�mely apr�s�g megeml�t�s�t.  Ezen n�is�gi kab, keb, k�b �s-szavaink megford�t�sa adja a h�ms�gi bak szavunkat (h�mkecske), amelyb�l bika szavunk is sz�rmazott, ugyan�gy mint a szl�v bik = bika �s a n�met Bock, olasz becco = bak-kecske.  De innen sz�rmazott a szl�v Bog �s szanszkrit Bag = Isten sz� is.

K�bel�vel szemben a h�ms�get k�pvisel� istens�g a bakkecsk�vel jelk�pezett Baccus, azaz latin v�gz�s n�lk�l Bak Isten volt, akinek m�g a r�maiak is mindig kecskebakot �s bik�t �ldoztak, hab�r m�r nem is tudt�k, hogy mi�rt �pen ezeket.  De jelk�pezt�k a kabarok a h�m istens�get m�g f�lesbagollyal is.  Innen sz�rmazik a K�bel�vel szembeni h�mistens�g fr�giai Bagaiosz neve;  g�r�g�s v�gz�s n�lk�l Bagai, amelynek bet�szerint megfelel bagoly vagy bagoj szavunk, de ugyan�gy a kelet-afrikai, k�mita oromo (galla) nyelv Vakajo = Isten szava is.  F�leml�tem m�g, hogy a f�lesbagoly nevei m�g buh�, buh�, kezd� b hang n�lk�l uh�, uh� is voltak.  A n�metben a f�lesbagoly k�z�ns�ges neve Uhu, m�g a szl�vban uho = f�l, holott a f�lesbaglyot �pen az jellemzi, hogy toll-f�lei vannak.  Mi t�bb, t�ny hogy a f�lesbagoly hangja is :  uh�, buh�, buh�.  Brehm pedig (Tierleben) megeml�ti, hogy egy bizonyos bagolyfajta ki�lt�sa �gy hangzik :  Kebel, kebel !  Mind e szavak pedig a kabar kultuszsz�csoportba ill�ek, amely a k, h, g, gy �s a b, p, f, v m�ssalhangz�kb�l k�pezett volt.  �sm�velts�g�nkben minden az �r�k Term�szet t�rv�nyein alapult.

A sz�z-anyas�g gondolata alapj�n n�elvi �st�rzseink, de k�l�n�sen a szemer�k �s a szarmat�k szent �llatokk�nt tisztelt�k �s szerett�k a m�heket.  Ezekn�l ugyanis a raj majdnem �sszes egy�nei n�nem�ek, hab�r a munk�sm�hek nem �lnek nemi �letet, hanem csak a m�h-kir�lyn�, vagyis az anyam�h, amely az eg�sz, sokezer egy�nb�l �ll� raj anyja.  A h�mek sz�ma igen csek�ly �s ha a kir�lyn� megterm�keny�ttetett, ezek is el�zetnek avagy meg�letnek.  Ami azonban szempontunkb�l fontos :  az, hogy az anyam�h megterm�keny�ttet�s n�lk�l, azaz teh�t sz�zen is, k�pes m�heket l�trehozni (parthenogensis), de csakis h�meket.  Innen van az, hagy a mythologi�kban is a sz�zanya gyermeke: fi�.  De ismeretes, hogy sz�zensz�l�s eml�s�kn�l lehetetlens�g, de megvan m�s rovarokn�l is, mint p�ld�ul a lev�ltetvekn�l.  Vagyis �seinkn�l a sz�zanyas�g tulajdonk�pen m�g csak k�lt�i jelk�pez�s volt, nem sz�szerint f�lfogott valami.

A legnagyobb k�l�nbs�g azonban �seink �s a k�s�bbi n�pek hitreg�i �s mythol�gi�ja k�z�tt az volt, hogy a mi�nkb�l m�g hi�nyzottak a mindenf�le borzalmak, a v�rengz�si, v�rtan�s�gi, k�nzat�si, �ld�kl�si ind�t�kok, amelyek az �jabb n�pek vall�sait is a borzalmak vall�saiv� teszik.  �seink lelk�lete sokban meg�rizte m�g azon boldog �s b�ntelen kor eml�kezet�t, amelyr�l a mi Csall�k�zr�l �s ebben T�nd�r Ilona Aranykertj�r�l sz�l� reg�ink sz�lanak, amely Aranykertben a magyarok egykor boldog b�kess�gben �ltek, de amir�l a g�r�g hyperboreus-mond�k is sz�lanak �s amir�l a Biblia is besz�l, elmondv�n, hogy az els� emberp�r a F�ldi paradicsom kertj�ben �rtatlans�gban �lt �s hogy Isten nekik eledel�l csak a f�k gy�m�lcseit �s a f�vek magvait adta volt.  Mindamib�l az is vil�gosan kit�nik, hogy az igazi �sember m�g nem ismert sem �ld�kl�st, gyilkol�st, sem h�s�telt.  De mi �szre kell vegy�k m�g azt is, miszerint az �d�m-�va rege mindenk�pen a mi �seinkt�l sz�rmazott, ha k�s�bbi n�pekn�l ennek m�lyebb, jelk�pes �rtelme m�r ismeretlen volt is.

A beseny� vagy szabin, valamint m�s v�ztisztel� �st�rzseinkn�l Ilon�t, mint v�z- �s tengeristenn�t, v�zzel, t�val foly�val vagy ez�stt�k�rrel, de m�g nagy gy�ngyh�zkagyl�val is szokt�k volt jelk�pezni.  Holott a napt�k�r aranyb�l val� �s kiss� dombor� volt, (positivum, plus: h�ms�g), a n�istens�g� ellenben kiss� homor� (negativum, minus: n�iess�g) volt, vagyis ez ut�bbi teh�t kagyl�hoz is hasonl�tott.  A dombor� t�k�r sz�rja, a homor� gy�jti a sugarakat.  A sz�r�s, valamint a magvet�s �seinkn�l h�mnem�, ad�, tev�, cselekv�, teh�t positiv valamik�nt volt f�lfogva, m�g a gy�jt�s, szed�s, �sszpontos�t�s, vev�s, fogad�s, befogad�s, elvisel�s, t�r�s ellenben n�nem� valamik�nt.  Ezt pedig nyelv�nk igen vil�gosan tan�s�tja m�g ma is, amenynyiben tesz ig�nk a tev�st, cselekv�st, vagyis ezen h�ms�gi dolgokat nevezi meg, m�g e sz� megford�tottja, a szed ig�nk az ellenkez�j�t, vagyis ez eml�tett n�nem�s�geket jelenti. 

 A sz�r�s a h�m magkivet�s�vel is, ez pedig a vet�mag sz�r�s�val hasonl�ttatott �ssze.  Mindezekr�l ism�t m�g igen sok elmondani val�m volna, amit m�sutt meg is �rtam, de amit, mivel nem tartozik k�zvetlen jelen t�rgyunkhoz, ink�bb elhagyok.  Csak annyit m�g, itt is, hogy �seink f�lfog�sa szerint a Nap �lland�an sz�rja az „�letmagokat”, amelyek a F�ld�n �letet keltenek.

Eml�tett�k, hogy m�s jelk�pez�s szerint a napsugarakat a Napisten aranyhajak�nt is fogt�k volt f�l, amihez teend�, hogy T�nd�r Ilona vagyis a F�ldistenn� haj�t az �szaki f�nnyel azonos�tott�k, de term�szetesen ezt is csak k�lt�ileg.  �m ez is csod�latosan �sszeegyeztethet� mai tudom�nyos meg�llap�t�sainkkal, amelyek szerint a Nap f�nye val�ban a Napb�l ki�rad� er�ny, de a sarki f�ny nem a F�ldb�l �rad ki, hanem ez is a Napb�l az �rbe sz�t�rad� �s a F�ld �ltal f�lfogott, mag�ba vonzott, teh�t bele�rad�.  K�nytelenek vagyunk teh�t f�lt�telezni, hogy mindezt �seink egy r�gesr�gi nagy m�velts�g�k idej�n m�r tudt�k, amely tud�sukat azonban nem m�szaki (technikai) eszk�z�kkel szerezt�k, hanem tiszt�n szellemi k�pess�geik r�v�n, olyanokkal teh�t, amelyeknek csak l�t�k vannak birtok�ban, akik ak�r a messze t�volban, sz�z, ezer avagy milli� m�rf�ldeknyire lev�, vagy ak�r a k�zelben, de a szem l�t�sa sz�m�ra �thatolhatatlan anyagok m�g�tt avagy alatt lev� dolgokat is l� tni s pontosan le�rni k�pesek, egy sz�munkra ismeretlen k�pess�g�k seg�ts�g�vel. 

 Amely k�pess�g, azt hiszem, az agyvel� �gynevezett tobozmirigy�ben van avagy volt (corpus pinealis vagy epifizis), ami egy �sid�kben m�g l�tezett harmadik szem maradv�nya, amely azonban nem a f�ny, hanem a villanyoss�g seg�ts�g�vel l�tott, ami megfejti azt is, hogy e szem l�t�s�t sem a nagy t�vols�g, sem a k�zbees�, a k�z�ns�ges f�ny sz�m�ra �thatolhatatlan anyagok nem g�tolt�k.  De ez is �jb�l egy t�rgy, amelyr�l m�sutt sokat �rtam, de ami itt t�rgyunkt�l t�ls�gosan messze t�r�tene el.  Err�l csak annyit teh�t, hogy egy n�prajzi tud�sunk is, egyik n�prajzi foly�iratunkban, m�r elmondotta, hogy n�p�nk „l�t�i” a test�nk belsej�ben lev� r�szeket �gy k�pesek l�tni, mintha a test el�tt�k nyitva �llana. 

 Vagyis, hogy eszerint sz�mukra nincsen sz�ks�g boncol�sra.  Illetve, n�luk az eml�tett k�pess�g m�g nincsen teljesen visszafejl�dve, nincsen teljesen elveszve.  Erd�lyben annakidej�n magam is hallottam, hogy a „l�t�” p�ld�ul csontt�r�st az�rt k�pes minden orvosn�l pontosabban �ssze�ll�tani, mert � a b�r�n �s h�son �t, a csontokat l�tja.  N�pmes�ink pedig tudnak olyan le�nyokr�l, akiknek h�rom szem�k volt �s hogy kett�vel alhattak, de a harmadikkal, amely a fej�k tetej�n volt, akkor is l�ttak mindent.  (L�ssad „A v�r�s teh�n” mes�t.)  Ez annak hom�lyos eml�kezete lehet, hogy amikor a k�t szem sz�m�ra s�t�ts�g volt is, a harmadik szem akkor is l�tott.  T�ny, hogy n�mely gy�kf�l�nek (p�ld�ul Sphenodon punctatus vagy tuatara, �j-Zealand) egy vil�gosan f�lismerhet� harmadik szemmaradv�nya van a feje tetej�n, valamint t�ny, hogy t�bb �skori b�ka- �s g�tef�l�nek (Stegocephalia) — vagyis az eml�s�k k�zvetlen �seinek — kopony�juk tan�s�ga szerint, fej�k tetej�n egy szem�regben m�g egy harmadik szem�k is volt. 

 Ezen harmadik szem�reg maradv�nya az embern�l a gyermek „fejel�gya”, vagyis kopony�nk teteje azon r�sze, amely csak a m�r nagyobb gyermekn�l n�l be.  Az ontogenesis t�rv�nyei szerint teh�t azt kell k�vetkeztetn�nk, hogy az emberis�g �seinek, amid�n m�g a k�t�lt�ek fejl�d�si fok�n voltak, itt egy harmadik szeme volt.  M�sr�szt tudjuk, hogy azon �skorban a Nap m�g nem volt oly t�zes �s ragyog�, mint ma, a F�ld l�gk�re pedig a v�zf�l�letek nagyobb kiterjed�se �s a F�ld �nmelege nagyobb volta miatt, m�g sokkal v�zp�rateltebb volt, mint ma s �gy a sok felh� miatt is, az �r�k�s f�lhom�lyban, a f�ny seg�ts�g�veli l�t�s nem lett volna elegend�.  Szerintem teh�t akkor az eml�tett egy szem volt a hasznosabb, m�g a mai k�t szem csak akkor kezdett kifejl�dni, mikor a Nap vil�goss�ga er�sbb�d�tt, a k�d �s felh�k�pz�d�s pedig cs�kkent. 

 F�lt�telezhetj�k pedig, hogy azon �sid�kben es�k, z�porok, viharok is sokkal gyakoribbak voltak �s �gy a l�gk�r villanyoss�ggal is sokkal tel�tettebb volt mint ma, ami viszont �p a villanyoss�g seg�ts�g�vel l�t� szemnek volt kedvez�bb.  �gyszint�n, azon id�kben a sok v�z, es� s a v�gtelen kiterjed�s� mocs�rvil�g �pen a m�g k�t�lt�, azaz f�lig a v�zben �l� �semberis�gnek, valamint a m�s b�ka- �s g�tef�le �llatoknak is �pen nagyon kedvez� �letviszonyokat adott.

Az elmondottakhoz kell tennem, hogy �seink ismereteiket �s tudom�nyukat gy�ny�r� k�lt�i �s jelk�pes alakban is tudt�k kifejezni, �spedig nem csup�n szavakban, hanem form�kban is, vagyis e tud�sukat �s ismereteiket szebbn�l szebb reg�kben, mes�kben, �nekekben �s m�v�szi �br�zolatokban is kifejez�d�sre tudt�k juttatni.  Ezen k�lt�i �s m�v�szi alkot�saik utols� maradv�nyai mai n�pmes�ink, mond�ink, n�pdalaink �s n�pm�v�szet�nk, hab�r mindez idegen hat�sok, valamint idegenb�l sz�rmazott �j vall�s elfogad�sa miatt, �lland� hanyatl�sban van �s a dolgok egykori m�ly �rtelme is m�r teljesen feled�sbe ment.  Ma azonban, a tudom�ny halad�s�val, mind ennek ism�t nyom�ra akadhatunk �s b�zhatunk abban, hogy el�bb-ut�bb eg�sz eltemetett gy�ny�r� �sm�velts�g�nket �s ennek kincseit ism�t megismerendj�k.  Ebben vezet�nk pedig mindig a magyar nyelv, mythologia, n�pm�v�szet�nk, valamint eg�sz n�prajzunk lesz, amelyek n�lk�l az eddigi �r�saimban elmondottakat sem tudhattam volna meg soha.

Hapedig elgondoljuk, hogy �seink, akik e reg�ket, mes�ket alkott�k, a mi�nk m�g�tt el nem marad� tud�ssal b�rtak, akkor egy�ttal azt is be kell l�tnunk, hogy szellemileg m�g f�l�tt�nk is �llottak, mivel ma a tudom�ny mindenkor sz�raz �s pr�zai dolog marad, nem l�v�n mi m�r k�pesek azt oly sz�p �s k�lt�i form�kba �lt�ztetni mint �seink.

Mindny�jan ismerj�k a mai kereszt�ny templomokb�l is a testn�lk�li, sz�rnyas angyalfejecske-�br�zolatokat (10. �bra), amelyek a festm�nyeken M�ri�t k�r�lrajong�an �br�zoltatnak.  Ezek pal�c, azaz pelazg, �st�rzseinkt�l sz�rmaz� jelk�pek, de azt itt nem fejtegethetem, hogy mi�rt sz�rmaznak �pen ezen �st�rzs�nk szimbolik�j�b�l.  Ezek a Napb�l j�v� er�nyszikr�kat (k�l�n�sen erd�lyi t�jsz�l�sainkban szikra szavunk ma is jelent kicsi-t is), azaz a m�g testn�lk�li, teh�t m�g anyagtalan lelkecsk�ket is jelentett�k, akik a F�ldany�t (az �spal�cokn�l Veleny�, Valona, Leveny�, Lapona, Vilana, Livana n�ven nevezve) k�r�lrajongva, t�le megtestes�l�st k�rnek.