II.
Bizony�t�kok

A g�r�g hyperboreus-mond�k szerint a hyperboreusok (�szakont�liak) messzi �szakon, az Isztrosz (Duna) orsz�g�ban �ltek, ahol Boreasz hideg szele m�r nem �rte �ket.  Ez orsz�g az �szaki hegys�geken t�l (a Balk�n f�lsziget hegys�gein t�l) k�pzeltetett, amelyben a hyperboreusok boldog, b�ntelen �s igen magas m�velts�g� szkytha n�p voltak.  H�st nem ettek, csak gy�m�lccsel, tejjel �s m�zzel t�pl�lkoztak.  H�bor�t, betegs�geket nem ismertek, t�bb sz�z esztend�t �ltek �s minden f�jdalom n�lk�l, az �letet m�r �nva, cs�ndesen haltak meg.  A hyperboreusok odaad� szeretettel tisztelt�k Apollont �s Artemiszt, amely istens�gek kultusz�t a g�r�g�k, saj�t bevall�suk szerint, a hyperboreusokt�l �r�k�lt�k.

Apollon Napisten minden esztend�ben tavaszt�l �szig k�z�tt�k �lt �s n�luk kir�lyk�nt uralkodott, de minden �sszel t�l�k elt�vozott.  Orsz�gukban a Nap egy esztend�ben csak egyszer kelt f�l �s csak egyszer ment le.

A g�r�g�kt�l a Balk�n hegys�gei val�ban �szakra vannak �s ezekb�l f�j a hideg sz�l a G�r�g f�lsziget fel�.  E hegys�geken t�l van a Duna orsz�ga, azaz Magyarorsz�g, vagyis azon boldog �s term�keny orsz�g, amelyr�l a hyperboreus mond�k besz�lnek.  Hogypedig a Sark valamikor val�ban haz�nk ter�let�n kellett legyen, ennek eml�k�t �rizi m�g sz�mtalan n�pmes�nk, amelyekben ha r�gi id�kr�l van sz�, mindig az mondatik, hogy „akkor egy nap volt egy esztend�” vagypedig, hogy „akkor h�rom nap volt egy esztend�”.  Egy nap egy esztendeig csakis a Sarkakon, illetve egy esztend� h�rom napig csakis a Sarkakhoz m�g k�zel es� r�szeken tarthat.  Amint azonban n�pmes�ink �s a hyperboreus-mond�k is �ll�tj�k :  akkoriban m�g sohasem volt t�l, hanem �r�k�s tavasz.

A tud�sok csak leg�jabban �llap�tott�k meg, hogy a Sarkak hossz� sz�zezred�vek alatt F�ld�nk�n hely�ket, kacskaring� (spir�l) vonalban haladva, v�ltoztatj�k.  Erre vonatkoz�lag l�ssad pl. Dr. M. Wil. Meyer „Weltuntergang” c�m� m�v�ben is, hogy „die erst seit etwa zwei Jahrzenten bekannte Tatsache, dass die Pole langsam in spiraligen Windungen �ber die Erde hinwandern.”  Amit a f�ldr�szek (kontinensek) eltol�d�saival hoz kapcsolatba.  Amihez �n m�g azt teszem hozz�, hogy k�ts�gtelen, miszerint F�ld�nk�n az �let is valamely Sarkon, esetleg mindkett�n egyid�ben, keletkezhetett, mert a m�g forr� F�ld�nk�n itt h�lt a h�m�rs�klet le annyira, hogy itt �let, term�szetesen a v�zben, keletkezhetett �s f�nnmaradhatott.

N�pszok�sainkb�l kit�n�leg �seink minden esztend�ben egyszer, tavasszal, v�lasztottak maguknak fejedelmet (p�nk�sdi kir�lyv�laszt�s n�pszok�sa), aki egy esztendeig, illetve „egy napig” uralkodott �s teh�t a Napkir�ly, Napfejedelem, azaz a nemzeti istens�g :  Magor vagy Magyar Napisten megtestes�l�se, f�ldi helytart�jak�nt szerepelt.  �seink odaad� szeretettel a Napistent �s nej�t, T�nd�r Ilon�t, a F�ld f�ldistenn�k�nti megszem�lyes�t�s�t, tisztelt�k, akiket a nemzet regebeli �s-sz�leinek is tekintettek.  A g�r�g�kn�l Apollon szint�n Napisten volt �s a Napot f�k�nt f�nyt, vil�goss�got ad� istens�gk�nt szem�lyes�tette meg.  Hossz� aranyhaja a Nap sugarait jelk�pezte.  De Napisten volt a g�r�g�kn�l Heraklesz is, aki azonban a Napot az er�, azaz er�ny forr�sak�nt �ltal�ban jelk�pezte.  De hogy Heraklesz �s Apollon tulajdonk�pen egyazon szem�ly volt (hab�r ez a g�r�g�kn�l m�r feled�sbe ment), kit�nik a g�r�g hyperboreus-mond�kb�l is, mert ezek szerint Heraklesz a kerinai szarvast �zve, amelynek aranyagancsa �s ez�stpat�ja volt: (a Csodaszarvas!), eljut a hyperboreusok orsz�g�ba (Magyarorsz�g ter�let�re), ahol Artemisz istenn�vel tal�lkozik, akivel szerelmi viszonyt k�t.  M�s g�r�g mond�k szerint Heraklesz Hylea f�ld�re �rkezv�n, Echidna nev� f�lig n�, f�lig k�gy�alak� le�nnyal a szkyth�k �seit nemzi.  E mond�k hom�lyos volta �s zavaross�ga dac�ra is vil�gosan kit�nik annyi, hogy Heraklesz a szkyth�k �sapj�nak tekinttetett, m�rpedig �t a f�niciaiak, �s az �gei-Tenger �slak�i k�l�n�sen, Makar vagy Magar n�v alatt is tisztelt�k, amely n�vben vil�gosan a mi �smond�nk Magorj�t, azaz teh�t szint�n nemzet�nk �satyj�t ismerj�k f�l, aki pedig szint�n Napisten.  Makar a g�r�gben boldog jelent�ssel b�r, ami a mi „Boldog Isten”-�nkkel azonosul� dolog (Mond�s: „Szeg�ny ember sz�nd�k�t Boldog Isten b�rja.”)  Tudjuk pedig, hogy Magort vagy Magyart is a ragyog� Csodaszarvas vezeti egy boldog szigetre (a Csall�k�z), ahol az ott-tal�lt „kir�lyle�nnyal” (azaz T�nd�r Ilon�val) boldogs�gban �l �s a magyarokat nemzi, valamint hogy ut�dai is sok�ig boldogs�gban �lnek a szigeten, m�g a t�lszaporod�s kiv�ndorl�sra nem k�nyszer�ti.  Ezen hyperboreus-mondai Apollon-Herakleszben teh�t m�g akkor is k�nytelenek voln�nk Magor �saty�nkra ismerni, ha nem tudn�k, hogy hiszen kereszt�ny kr�nik�sainkn�l is megtal�ljuk azon �ll�t�st, hogy nemzet�nk �satyja �s istens�ge Hercules volt !  Hiszen e kr�nik�saink m�g azt is �ll�tj�k, hogy M�ty�s kir�ly Bud�n, f�v�ros�ban, a Szent Gy�rgy t�ren Herculesnek, mint a nemzet �satyj�nak szobrot �ll�ttatott.  �s val�ban, azon id�ben �svall�sunk m�g el�g j�l ismert kellett legyen, hiszen e kir�lyunk idej�ben egy f�nnmaradt okm�ny szerint, a p�pa kit�ntette �s megd�cs�rte Igal F�bi�n �s Zarnast Gergely szerzeteseket, ami�rt J�szber�ny k�rny�k�n a kereszt�nys�gt�l idegenked� j�szokat megt�r�tett�k.  Hapedig ez �gy volt az orsz�g sz�v�ben, Buda f�v�rost�l nem messze, �gy ebb�l vil�gosan kit�nik, hogy a magyars�g kereszt�nys�gre t�r�t�se m�g ezid�ben sem volt teljesen befejezve.  Okkal t�telezhetj�k teh�t f�l, hogy a t�voli Erd�ly hegys�gei �s erdei k�z�tt lak� sz�kely-magyars�g k�r�ben �svall�sunk, ha csak titokban is, de m�g vagy 100 �vvel ezel�tt is �lt, aminek ottani mai n�pm�v�szet�nkben, k�l�n�sen pedig a n�mely 200 �vn�l is r�gibb sz�kely-kapuk jelk�pes faragv�nyaiban ma (1937.) is nyomai l�that�k.

�seinkn�l ugyanis a Nap f�nteml�tett k�t megszem�lyes�t�se (f�ny �s er�) m�g nem volt k�l�nv�lva, illetve m�g tudt�k, hogy e kett� egy �s ugyanaz.  �gy r�gi mythol�gi�nkban mint mai n�pmes�inkben a Napisten, illetve ennek megfelel� mai meseh�s: a gy�ny�r�sz�p arc� Sz�p Mikl�s, Sz�p Palk�, Vil�gsz�p �rfi �s az emberf�l�tti erej� Toldi Mikl�s, Er�s J�nos vagy Magyar Miska is m�g egym�ssal azonosak voltak.  K�s�bbi id�kben, amikor a k�l�nv�l�s m�r megt�rt�nt �s hitreg�inket m�s n�pek is �tvett�k, ezen m�s n�pek m�r nem voltak azzal tiszt�ban, hogy a k�t istens�g (Apollon-Heraklesz azaz Sz�p Palk�-Magyar Miska) eredetileg azonos istens�gek voltak.  Ezenk�v�l a g�r�g hyperboreus-mond�k szerint a n�istens�g is hol Artemisz, hol Echidna, azaz hol a Holdat, hol a vizet, havat megszem�lyes�t� n�.  E z�rzavart azonban teljesen �s okszer�en kibogozhatni, csakhogy e dolog fejteget�s�re igen hossz� n�pmesei �s mythoszi �sszehasonl�t�sokat kellene tennem, amelyek helyett itt k�nytelen vagyok csak annyit mondani, hogy �seinkn�l T�nd�r Ilona m�g egyar�nt volt f�ld-, Hold-, l�g- �s n�is�g-istenn�, vagyis hogy � az anyag egyik megszem�lyes�t�je is volt, amely megszem�lyes�t�sek csak id�vel v�lottak teljesen sz�t, illetve hogy ezen hitregei szem�lyek egym�ssali azonos volta csak akkor ment teljesen feled�sbe, amikor m�r az is elhom�lyosult, hogy ezen istens�gek nem igazi, l�tez� szem�lyek, hanem csak k�lt�i �s jelk�pes megszem�lyes�t�sek.  (1. �bra.)  Amely hanyatl�s az �rja n�pek elszaporod�s�val �s az �si tur�ni n�pek nagyr�sze el�rj�sod�s�val k�vetkezett be.

�seink sz�ps�ges, aranyhaj� Napistene mai napig is �l az eml�tett sz�p meseh�seinkben, s�t a mes�inkbeli Sz�p Mikl�sr�l m�g az is elmondva, hogy a re�t�r� nagy j�ges� ellen �nmag�t �s lov�t nagy aranyhaj�val takarja be, �gyhogy semmi bajuk sem lesz.  A Nap ereje ugyanis sugaraiban, azaz „haj�ban” van, amelyekkel a vil�g�r �r�k s�t�ts�ge �s hidegs�ge ellen diadalmasan k�zd.  S�mson vagy Szimszon is Napisten volt a zsid�kn�l, m�g neve is „nap-ember” jelent�s�, csakhogy istens�g mivolta a Bibli�ban, vall�si okokb�l m�r elhallgatva.  Azon, eredetileg jelk�pes szavakat, hogy ezen Napember „ereje a haj�ban van” m�r sem a zsid�k, sem k�s�bb az �rja n�pek m�r nem �rtett�k.  Ha ezzel a zsid�k annakidej�n m�g tiszt�ban lettek volna, �gy bizony�ra �rizkedtek volna att�l, hogy a S�mson-mond�t a Bibli�ba vegy�k.  Aki hiszen nem m�s, mint �sr�gi szemere t�rzseink (szumerek, szamnit�k, szemareusok stb.) Napistene, vagyis azonos a szumerek Sam�s �s az it�liai samnit�k Sam nev� Napisten�vel.  K�lt�ileg ugyanis a Nap sugarai annak hajak�nt, de egy�ttal nyilaik�nt is fogattak f�l, vagyis a magyar „hajnal” sz�ban �gylehet haj-ny�l �sszet�telt sejthetni, annyivalis ink�bb, hogy vogul rokonaink nyelv�ben val�ban nal=ny�l.  Amiszerint a Napisten hajnyilaival a S�t�ts�g f�l�tt diadalmaskodik, m�g miel�tt a l�that�r f�l�tt maga is megjelenne.

A Napistennek vogul �s osztj�k rokonn�peinkn�l is csod�s, nagy aranyhaja van.  Egy a Napistenhez sz�l� vogul himnuszban (Ethnographia foly�iratunk 1891. �vfolyam 30. oldal) ez �ll:

Vizi-t�nd�r-kisasszony simogatta
Kel� napos aranyf�rt�csk�dre,
Erdei t�nd�r-kisasszony simogatta
Kel� napos aranyf�rt�csk�dre,
H�t sasr�pt�nyi magas �g-aty�csk�d teremtette
H�t oldal� szent sipk�dat tedd f�l !
T�nd�k�ltessed f�l !  H�toldal� szent h�zadnak
Aranyr�szekb�l alkotott h�t ajtaj�t
T�rd sz�jjel !
Kel� napos aranyf�rt�det
Abroncsker�k m�dra men� kerek F�ldre
Sug�rozzad ki !

A himnusz ezen r�sz�hez a hozz�f�z�tt magyar�zat t�bbek k�z�tt azt jegyzi meg, hogy a v�zi- �s erdei-t�nd�rkisasszony egy �s ugyanazon szem�ly :  a Napisten kedvese vagyis feles�ge;  ugyanaz teh�t, mint n�lunk T�nd�r Ilona, valamint megjegyzi, hogy a Nap haja:  annak sugarai.  M�sutt mondja m�g, hogy a „h�t” nem �rtend� sz�mtanilag, mert ez a vogul nyelv szerint sokat, v�gtelen sokat is jelent.  Amiszerint a Nap sapk�ja �s h�za teh�t kerek, vagyis v�gtelen sok oldal�.  Ugyan�gy a „h�t” sasr�pt�nyi magass�g is v�gtelen magass�got jelent.  A Nap haja csak szeretetteljes bec�z�sb�l mondatik „f�rt�cske”-nek, mert hiszen haja oly nagy, hogy t�le az �g aranyos lesz �s hogy az eg�sz F�ldet besug�rozza, vagyis :  kedves�t a Nap aranyhaj�ba takarja.  �gyszint�n a Nagy �gisten-atya is szeretetteljes bec�z�sb�l mondatik „aty�cska”-nak.  A Nap h�za „h�t ajtaja” tal�n csak t�ves ford�t�s �s itt is a „h�t” alatt �rtend�, hogy a Nap h�za ajtaja kerek ny�l�s�.  Magyar n�pmes�inkben is az mondva, hogy a Nap h�za ajtaja kerek �s hogy bel�le h�s�g �radoz.

A vogulok is nagy szeretettel tisztelik a Napistent, akit t�bbek k�z�tt ilyen neveken is neveznek :  Aranyfejedelem, Vil�g�gyel� f�rfi, N�petgondoz�, Asszonyfia, Fi�cska stb.  Ut�bbi k�t neve onnan sz�rmazik, hogy �t a Nagy Vil�ganya (az �sanyag �s a Tej�t megszem�lyes�t�se) azaz az Istensz�l� Nagyasszony fi�nak tekintik, ami ism�t azt mutatja, hogy e gondolat a kereszt�nys�gbe is �svall�sunkb�l sz�rmazott.  Azt pedig �jabban a tud�sok is meg�llap�tott�k, hogy Napunk a Tej�t egyik Csillaga s �gy teh�t fiak�nt is foghat� fel.

Megjegyzend� m�g, hogy a vogulok �si hagyom�nyukb�l tudt�k, hogy a F�ld g�mb�ly� �s hogy forog.  Holott Nyugaton m�g neh�ny sz�zaddal ezel�tt is a tudatlans�g �s a vall�si t�relmetlens�g m�gly�val fenyegette azt, aki �ll�tani mer�szelte, hogy a F�ld mozog (Galilei).  Holott a vogulok ezt tudt�k, pedig amikor az oroszok �ket f�lfedezt�k, m�g a K�korszakban �ltek, illetve k�szersz�maik, k�fegyvereik voltak �s az aranyon k�v�l m�s �rcet alig ismertek.  Ez pedig azt jelenti, hogy szellemi m�velts�g�k �s teh�t nyelv�k is a K�korszakb�l kell sz�rmazzon, s�t tal�n m�g enn�l is r�gibb id�kb�l, vagyis az Aranykorb�l.  Mindezekb�l pedig azt kell k�vetkeztetn�nk, hogy hab�r a K�korszak m�szaki ismeretei a legkezdetlegesebbek voltak is, de a szellemi m�velts�g azon �sid�kben egyszer m�r oly magaslatokat �rt volt el, amelyekr�l mi m�g nemr�gen semmit sem tudtunk, amelyekre mi csak leg�jabban kezd�nk ism�t f�lkapaszkodni, hossz�, szomor� hanyatl�s ideje ut�n, amely tal�n m�r a J�gkorszakokkal kezd�d�tt, tartott n�mi kisebb-nagyobb emelked�sekkel az �korban, majd legm�lyebb hanyatl�ssal a K�z�pkorban, m�g v�gre a Meg�jhod�ssal (Renaissance) megkezd�d�tt azon �jra val� emelked�s, amely mai m�velts�g�nket l�tes�tette.  Ha teh�t a vogulok a magyarhoz annyira hasonl�t� nyelven besz�lnek, s�t ha, a magam elm�lete szerint a vogulok egy kiv�ndorlott t�rzs�nkt�l, teh�t t�l�nk sz�rmaznak, �gy ez is arra vall, hogy az eml�tett �sr�gi, titokzatos, k�s�bb elt�nt magas m�velts�g, amelyr�l, mintegy �lomr�l, a g�r�g�k hyperboreus-mond�i �s a mi T�nd�r Ilona csall�k�zi Aranykertj�r�l sz�l� n�pmes�ink reg�lnek :  a mi �sm�velts�g�nk volt, amely id�ben az emberek mai magyar nyelv�nk �salakj�t besz�lt�k, amely azonban mai nyelv�nkn�l sokkal t�k�letesebb volt, illetve nyelv�nk az�ta csak hanyatlott.  Meg kell m�g jegyezn�nk azon t�nyt is, hogy a vogulok hagyom�nya szerint �k mai haz�jukba messzi Nyugatr�l, az Ural hegys�gen „t�lr�l” j�ttek (ma az Uralt�l Keletre �lnek), amely hagyom�nyuk teh�t Magyarorsz�gra is vonatkozhatik.  Tudom�nyosan is pedig kimutatva, hogy a vogulok m�g neh�ny sz�zaddal ezel�tt is, az Uralon innen, Eur�p�ban �ltek �s hogy mai �szaki haz�jukba csak a mongolok, tat�rok majd az oroszok hatalma el�l menek�ltek.  Az eml�tett, csod�s szellemi m�velts�g n�mi eml�kei teh�t n�pmes�ink, nyelv�nk, gy�ny�r� n�pm�v�szet�nk, amelyek seg�ts�g�vel teh�t, �me, m�g eg�sz fennk�lt mythol�gi�nk, valamint �svall�sunk r�szek�nt a Lelkiismeret Aranyt�kre kultusza is rekonstru�lhat�.

A vogulok Istensz�l� Nagyasszonya :  a Tej�t megszem�lyes�t�se, amelyet jelk�pesen a mai csillag�szat szerint is a Nap anyj�nak tekinthet�nk, mivel a Nap val�ban a Tej�t Csillagai milli�i egyike.  A Tej�tr�l ugyanis a csillag�szok leg�jabban meg�llap�tott�k, hogy �ri�si lencsealak� s hogy Napunk is ebben van, ami�rt is F�ld�nkr�l �gy t�nik f�l, mintha a Tej�t F�ld�nket �vk�nt venn� k�r�l.  De, l�m, ha ez �gy van, illetve ha �seink a Tej�tat a Nap anyj�nak mondott�k, �gyh�t nemcsak azt tudt�k, hogy a F�ld g�mb�ly� �s hogy forog, hanem tudniok kellett azt is, hogy a Nap a Tej�t egyik Csillaga;  jelk�pesen kifejezve: a Nap a Tej�t gyermeke.

A vogulokn�l, osztj�kokn�l napjainkig f�nnmaradtak az istenszem�lyeket jelk�pez� b�lv�nyok, amelyeket t�bb utaz� le�r.  N�ha egy f�rfi, n�ha pedig egym�s mellett egy f�rfi �s egy n�, n�ha h�rom avagy t�bb b�lv�ny is van egym�s mellett.  Ha kett� van, �gy ezek egym�s testv�reinek vagy pedig f�rj �s feles�gnek mondatnak.  A f�rfi t�bbnyire a Vil�gra�gyel�, N�petgondoz� fejedelem, vagyis a Napisten, a n�alak pedig hol a Hold, hol a F�ld Istenn�je.  A k�t ut�bbir�l m�r eml�tett�k, hogy egy �s ugyanazon szem�ly k�t megny�lv�nul�sa, de Holdistenn�k�nt ink�bb a Nap testv�r�nek, de F�ldistenn�k�nt ink�bb nej�nek tekintett�k.  L�ttuk, hogy a g�r�g hitreg�k szerint is a hyperboleusok f�ldj�n Heraklesz Artemisszel, azaz a Hold Istenn�j�vel k�t szerelmi viszonyt.  Az els� emberp�r, illetve Magyar �s Ilona (�d�m �s �va = f�rfi �s n�) testv�rek is, mert hiszen teremt�j�k, alkot�juk, azaz „atyjuk” az �g Istene, ugyanaz.  Emellett azonban �k f�rj �s feles�g is, mert hiszen rajtuk k�v�l m�g nincsen m�s ember a vil�gon.  Mindezen azonban az�rt nem kell meg�tk�zn�nk, mert �seink m�g tiszt�ban voltak azzal, hogy ezen szem�lyek csak jelk�pesen azok, csak jelk�pesen emberek, vagyis hogy ezek a Nap �s F�ld vagy Hold, illetve az er�ny �s az anyag k�lt�i megszem�lyes�t�sei, amelyek teremt�je, l�trehoz�ja az �g, azaz az �s Term�szet istens�ge (a vogulokn�l ez Numi-Torem Isten).  A v�rfert�z�s vagyis testv�rek k�z�tti h�zass�g gondolata csak akkor jelentkezett, amikor az istens�gek nem igazi szem�lyek volta, csak k�lt�i megszem�lyes�t�sek volta, m�r feled�sbe ment.  �svall�sunkban, amint eml�t�k, Magyar �s Ilona egy�ttal els� emberp�rk�nt, azaz emberis�g �s-sz�l�kk�nt is szerepeltek.  �d�mnak �s �v�nak teremt�je is k�z�s, de itt a v�rfert�z�s gondolata m�g nem jelentkezik, mert �d�m �s �va nem nemz�s �tj�n sz�letnek.  Jelentkezik azonban gyermekeik tov�bb szaporod�s�n�l.  Ezek a logika szerint csak �gy szaporodhattak volna tov�bb, hogy fiv�r n�v�r�t vette volna feles�g�l.  E gondolat el�l a bibliai elbesz�l�s csak �gy tud menek�lni, hogy logik�tlanul K�int N�d tartom�nyba meneszti, ahol megh�zasodik.  Holott hiszen m�sutt akkor m�g nem l�tezhettek volna emberek, avagy ha igen, �gy ezek is csak �d�m �s �va gyermekei lehettek volna, vagyis K�in testv�rei.  Annak megeml�t�se el�l, hogy �d�m t�bbi gyermekei honnan szereztek feles�get, illetve kihez mentek f�rjhez, a Biblia szint�n kit�r, szint�n az�rt, hogy a v�rfert�z� h�zass�g kellemetlen megeml�t�s�t elker�lhesse.  Mindezen baj term�szetes k�vetkezm�nye annak, hogy a k�s�bbi n�pek �sreg�inket �tvev�n, de azok �rtelm�t nem ismerv�n, azokat sz�szerint vett�k.  A zsid�k �ltal a mi �seinkt�l �tvett �d�m �s �va hitrege m�ly, jelk�pes �rtelm�r�l, amelyr�l azonban m�r sem a zsid�k, sem k�s�bb az �rja n�pek nem tudtak soha semmit, itt akarok r�viden sz�lani :  �d�m �s �va azonosak a mi Magyar �s Ilon�nkkal, azaz a Nappal �s F�lddel.  A F�ld egy a Napb�l a Term�szet T�rv�nyei szerint kiv�lott anyagt�meg, amely a Napb�l a k�zpontb�lfut� er� (centrifug�lis er�) vagyis a napg�mb forg�sa k�vetkezt�ben v�lott ki, �spedig �pen a Nap egyenl�t�ker�let�r�l, aholis ez er� a legnagyobb, azaz teh�t a Nap oldal�b�l.  Jelk�pesen :  „�v�t Isten �d�m bord�j�b�l teremtette."  N�piesen ma is nevezz�k a n�t a f�rfi „oldalbord�ja"-nak.  Ma tudjuk, hogy minden gyorsan forg� anyag, ha az nem t�k�letesen szil�rd, a k�zpontb�l fut� er� k�vetkezt�ben lencseszer� alak�v� v�lik, vagyis hogy k�t p�lus�n�l laposodik, egyenl�t�j�n�l pedig kisz�lesedik, ahonnan t�n, gyors forg�s eset�n, r�szek el is v�lanak �s el is t�volodnak, (A Szaturnusz gy�r�je, mert e bolyg� igen gyors forg�s�.) illetve tudjuk, hogy a bolyg�k �gy v�lottak el a Nap oldal�r�l, amikor ennek anyaga m�g a main�l is kev�sbb� t�m�r volt, �s �gy F�ld�nk is.  Vagyis :  eszerint a F�ld teh�t val�ban a Nap egy „oldalbord�j�b�l” lettnek mondhat�.  De mi�rt van az, hogy magyar borda szavunkkal pontosan egyezik az olasz, francia, n�met nyelvben megl�v� bord, bordure=valaminek oldala, sz�le ?  Az�rt van ez, mert e szavunkat is az �rja nyelvek, mik�nt annyi m�s sz�t is, valamikor, m�g keletkez�s�kkor, �snyelv�nkb�l �r�k�lt�k, de term�szetesen ann�lk�l, hogy valaha valamit is tudtak volna arr�l, hogy ennek mi k�ze naprendszer�nk kialakul�s�hoz, illetve arr�l, hogy az �d�m-�va rege e kialakul�st is jelk�pezi.  Aminthogy az is ismeretlen volt, hogy a bolyg�k �s a F�ld a Nap oldal�r�l, illetve a m�g lencsealak� �snap sz�l�r�l v�lottak le.  Aminthogy ez csak Laplace �ta v�lott ismeretess�, de amit �me, �seink egykori magas szellemi m�velts�g�nk idej�n m�r tudtak �s ez�rt k�lt�tt�k az ezt is kifejez� Ad�m-�va reg�t.  Itt nem bocs�tkozhatom �snyelv�nk egytag�sz� �s sz�t� megford�that�sa nyelvt�rv�nye ismertet�s�be, hanem csak megeml�tem, hogy a n�met Rippe �s a szl�v rebro=borda �s a szl�v rub=valaminek sz�le, oldala szavak is a mi borda szavunk megford�tottjai, vagyis b–r helyett r–b, r–p.

Ut�bb a Nap megterm�keny�ti a F�ldet: „�d�m egyes�l �v�val."  Mindez azonban m�g azt is jelenti, kifejezi, hogy az oszt�d�s �tj�ni szaporod�s megel�zte a nemz�s �ltalit.  Oszt�d�s �tj�n szaporodnak pedig teh�t az �gitestek is.  De h�t a F�ld�n kik h�t legels� �seink ?  K�ts�gtelen�l az egysejt�, legkezdetlegesebb �l�l�nyek, amelyek m�g ugyan�gy oszt�d�s �ltal szaporodnak, mint az �gitestek, vagyis a nemi szaporod�st m�g nem ismerik.  Azonban : kialakul�s�ban, k�pz�d�s�ben minden l�ny ism�tli faja kialakul�sa eg�sz t�rt�net�t (ontogenesis).  Amiszerint pedig a megterm�keny�l�s el�tt, vagyis a h�m- �s n�sejt egyes�l�se el�tt az oszt�d�s �tj�ni szaporod�st is ism�telnie kell.  Ami meg is t�rt�nik, mert minden h�msejt �s minden n�sejt is miel�tt egym�ssal egyes�lne: el�bb oszt�dik.  Ami pedig m�g azt is jelenti, hogy minden l�trej�v� �l�l�ny ism�tli nemcsak faja kialakul�s�t, hanem legel�sz�r a vil�galakul�st is.  De ezzel teh�t ism�t azt kell �szrevenn�nk, hogy azon �seink, akik az �d�m-�va, illetve a Magor �s Ilona reg�t k�lt�tt�k, nemcsak vil�gunk kialakul�s�t tudt�k, hanem tudtak m�g az ontogenesis t�rv�ny�r�l is.  Holott mi mindezeket csak leg�jabban, a XIX. �s XX. sz�zadban kezdj�k ism�t f�lfedezni.

A g�r�g�k �ltal, szerint�k is, a hyperboreusokt�l �tvett k�t istens�g, Apollon �s Artemisz, a g�r�g hitrege szerint, egym�snak hiszen testv�re s �ket a g�r�g�k m�g Deliosz �s Delia n�ven is nevezt�k.  Mivel pedig a g�r�gben d�losz=vil�gos, f�nyes, eszerint k�ts�gtelen, hogy Apollon �s Artemisz ut�bbi neve is f�nyes, vil�gos �rtelm� volt, ami a Nap �s Hold istens�gr�l l�v�n sz�, term�szetes dolog.  M�sutt kimutattam, hogy a magyar d�l, del, deli szavaknak r�gi nyelv�nkben f�nyes �rtelm�k volt.  (Hozz�teszem: d�l, azaz d�lt�j szavunknak megfelel az �rja nyelvekben megl�v� sz�d=d�lt�j sz�alak, amely viszont azonos a s�t szavunkkal, amely pedig f�nyess�get — p�ld�ul :  „a Nap s�t” — de h�s�get is jelent.  E szavunk megford�t�sa :  t�z.  A t�z pedig vil�goss�got �s h�t ad�.  Magyarorsz�gt�l d�lre van az egyenl�t�, ahol legt�bb a vil�goss�g �s a h�s�g.  Viszont �szakra van a Sark, ahol meg legt�bb a s�t�ts�g �s a hideg.  Ami�rtis �szak, azaz helyesebben �jszak, szavunk az �j szavunkb�l sz�rmazik, az �j pedig a nappaln�l mindig s�t�tebb �s hidegebb.)  Miut�n pedig a g�r�g�k mond�i szerint Apollon �s Artemisz �pen az �ket oly nagy szeretettel tisztel� hyperboreusok f�ldj�r�l j�ttek D�losz szigeti f�-kultuszhely�kre s ottani k�z�s szent�ly�kbe, ahol �ket szint�n k�t szobor �br�zolta;  �gy teh�t teljesen k�ts�gtelenn� v�lik, hogy a mai vogulok �s osztj�kok hol testv�rp�rt, hol f�rjet �s feles�get �br�zol� k�t b�lv�nya nemcsak Magyarral �s Ilon�val, hanem D�losszal �s D�li�val is azonos, azaz Apollonnal �s Artemiszszal.  Hogypedig ez mennyire igaz, kit�nik a k�vetkez�kb�l :  Krohn Gyula („A finnugor n�pek pog�ny istentisztelete”, Budapest, 1908. 102. oldal) is megeml�ti, hogy az osztj�k b�lv�nyok arca rendesen �rclemez, amir�l m�s utaz�k r�szletesebben is �rnak.  P�ld�ul Kunnisto finn tud�s nyom�n �rja Solymossy S�ndor, hogy ezen b�lv�nyok arca f�mb�l avagy t�k�r�vegb�l val�.  Witsen 1672-ben �rja :  „A szurguti osztj�kok b�lv�nyai rongyokb�l �s poszt�b�l k�sz�lt b�b�k, arcuk s�rgar�zb�l, f�b�l, v�r�sr�zb�l avagy valamilyen m�s �rcb�l val�.”  (Munk�csi B. I. 66., Solymossy, Ethnographia. gr. 1927. 231.)  Novitzkij 1713-ban �rja :  „A sokori jurt�kban egy emberi hasonlatoss�gra faragott b�lv�ny �llott, ez�st arccal.  A kondai vogulok N�petn�z�, Vil�g�gyel� Napistene, azaz Numitorem �gisten fi�nak b�lv�nya Munk�csi szerint (II. 2. 55.), f�b�l volt faragva, z�ld ruh�ba �lt�ztetve, arca pedig feh�r b�dogb�l k�sz�lt.  Karjalainnen finn tud�s �rja (II. 63.) a sarkalai b�lv�nyr�l :  „K�r�lbugyol�lt fatusk�, fej�n b�doglap arc helyett.”  Poljakov orosz �r� mondja (Munk�csi. II. 56.):  B�dog- vagy ez�starc� kisebb-nagyobb b�lv�nyok az �szaki vogulok �s osztj�kok vid�kein mindenfel� l�that�k ma is.”  P�pai J�zsef — �rja Solymossy — 1904-ben l�tta a poluji osztj�kok k�t b�lv�ny�t;  f�rfi �s n�istens�g volt: az arcot mindegyik b�lv�nyon cint�ny�r p�tolta.”  (P�pai: „Nyelvtudom�nyi utam”. Budapesti Szemle. 1905. 345. sz. 381. old.)

Vil�gosan kit�nik teh�t ezen le�r�sokb�l, hogy a b�lv�nyokra arc helyett t�bbnyire sima, kerek f�mlemez, f�mt�ny�r vagy pedig t�k�r volt alkalmazva.  Mindebb�l azt kell k�vetkeztetn�nk, hogy a b�lv�nyt eredetileg kerek f�mlemez illetve f�mt�k�r k�pezte.  Ezen arc �br�zolata csak zavart okozott volna, mivel mindenki, aki a b�lv�ny el� j�rult, annak t�kr�ben hiszen saj�t arc�t l�tta meg, saj�t lelkiismeret�be tekintett �s egy�ttal �nmag�t istens�g�vel is egyes�tette, azonos�totta.  Hogy a mai vil�gban a vogulok, osztj�kok b�lv�nyai szeg�nyesek, nem olyan sz�p szobrok, mint a gazdag r�gi g�r�g�kn�l, hogy aranyt�k�r avagy aranykorong m�r nem eml�ttetik, ez a zord �szakra �z�tt, �ld�z�tt vogulok �s osztj�kok mai szeg�nys�ge mellett m�r term�szetes.  E n�pek a h�d�t� cs�sz�riak �ltal minden vagyonukb�l kifosztva, ma a legnagyobb nyomorban �lnek.  Ez�st m�g eml�ttetik, de az aranyat ma m�r csak s�rga- vagy v�r�sr�z p�tolja.  A legmeglep�bb azonban azon adat, amely t�k�r�veget eml�t arck�nt.  Val�sz�n�, hogy ez csak eredeti arany vagy ez�st t�k�r helyettes�t�se, de ez f�nntartotta annak eml�k�t, hogy az arcnak t�kr�z�nek kell lennie.  Viszont sehol arr�l eml�t�s nincsen, hogy az ilyen t�k�rre, f�mlemezre vagy f�mt�ny�rra arc is lett volna �br�zolva.

�sid�kben teh�t ezen b�lv�nyok m�g nem voltak emberszer�s�tve sem, illetve a Napot �s a Holdat m�g term�szetes megjelen�s�hez h�ven :  f�nyes, kerek arany- illetve ez�stt�k�rrel �br�zolt�k volt.  Ha pedig tudjuk m�g azt is, hogy a vogul �s osztj�k b�lv�nyok arca �s feje a testhez k�pest ma is ar�nytalanul nagy, ha ismerj�k azon jellegzetes, kerek, r�gi szkytha �s etruszk f�mt�kr�ket, amelyeknek nyele is van, akkor az emberszer�s�t�s �tj�t is eg�szen vil�gosan l�tjuk :  A ny�lb�l fejl�d�tt a b�lv�ny teste, a t�k�rb�l az arc �s fej.  A t�k�rarc� vogul �s osztj�k b�lv�nyokat ismerve �s tudva, hogy az aranyt�k�rarc�ak Apollon-Heraklesz, azaz Magyar Napisten, vagyis a vogulok, osztj�kok Aranyfejedelemnek is nevezett Napistene jelk�pei, az ez�starc�ak pedig Artemisz–T�nd�r Ilon�� voltak, az eml�tett „erd�- �s v�zikisasszony�”, aki a vogul himnuszok szerint a Nap neje, akkor egyszerre vil�gosan �rteni b�rjuk azt is, hogy a jap�niak sinto-vall�s� templomaiban az olt�ron mi�rt �ll ma is olt�rk�p gyan�nt a Napot �br�zol� kerek f�mt�k�r.  Azon pedig, hogy a Nap a jap�niakn�l mi�rt �br�zoltatott n�alakkal, nem kell f�nnakadnunk, mert a tur�ni n�pek k�z�s, magas szellemi �sm�velts�ge idej�n, amint mondottuk, m�g mindenki tiszt�ban volt azzal, hogy a reg�kbeli istens�gszem�lyek csak megszem�lyes�t�sek �s hogy eszerint minden k�lt�nek, m�v�sznek szabadj�ban �llott, mondjuk egy �gitestet vagy b�rmi m�st, tetsz�se szerint f�rfinak vagy n�nek megszem�lyes�tenie s �t �gy vagy �gy meg�nekelnie, �br�zolnia.  A szabad hitregek�lt�s kora pedig a vogulokn�l meglehet�sen megmaradott napjainkig is, mert n�luk ma is el�fordul a Napnak n�nem� megszem�lyes�t�se is, s�t van r� p�lda, hogy ugyanazon k�ltem�nyben a Nap egyszer f�rfik�nt szem�lyes�tve meg, m�skor meg n�k�nt.  Ami amellett is sz�l, hogy az illet� k�lt� �s hallgat�s�ga m�g tiszt�ban van azzal, hogy csak k�lt�i megszem�lyes�t�sekr�l, nem igazi szem�lyekr�l van sz�.

De tud�saink e jelens�get �gy magyar�zz�k, hogy b�r a Nap a vogulokn�l �ltal�ban f�rfi, de mik�nt m�s mythol�gi�kban is, a megszem�lyes�tett hajnal viszont n� �s azut�n e kett� n�ha �ssze is folyv�n, e r�ven a Nap is n�ha n�k�nt szem�lyes�ttetett meg.  Amit azonban r�szemr�l �gy el nem fogadok, hanem azt tartom, hogy, mivel a szabad hitregealkot�s kor�ban a Nap is m�g szabadon jelk�peztethetett f�rfival, n�vel avagy ak�r sassal, aranysz�r� l�val, sz�rnyas bik�val stb., �gy id�vel, a mythoszok megr�gz�d�s�vel, ez n�mely n�pn�l f�rfiv� r�gz�d�tt meg, m�sn�l n�v�, s�t tudjuk azt is, hogy n�mely �kori n�pn�l a Napisten hermafroditak�nt is szerepelt.  Ezen hermafrodita istens�gek m�g annak elhom�lyosult eml�k�t �rzik, hogy az emberis�g �sei azon id�kben, amikor a k�t�lt�ekkel (b�kaf�l�kkel) voltak egy fejl�d�si fokon, majdnem teljesen hermafrodit�k is voltak.  P�ld�ul eml�ik a h�meknek is voltak, nemi r�szeik k�ls�leg pedig m�g igen keveset k�l�nb�ztek.  N�pmes�ink annak is vil�gos eml�k�t �rizt�k meg, hogy r�gen f�rfiak, n�k egyar�nt viseltek hossz� hajat.  Ha m�r most elk�pzelj�k m�g azt is, hogy mond�ink szerint �si csall�k�zi boldog korunkban (T�nd�r Ilona ottani Aranykertj�ben val� �let�nkben, azaz az Aranykorban) harc, h�bor� m�g ismeretlen volt �s �gy a f�rfi testalkata m�g nem volt ehhez idomulva, akkor azt kell f�lt�telezn�nk, hogy akkoriban f�rfi �s n� k�ls� megjelen�s�ben is alig volt m�g k�l�nbs�g.  �s kiemelhetj�k itt m�g azon t�nyt, hogy a g�r�g�k Apollont — amely istens�g�ket �k pedig a szkith�kt�l vett�k �t — val�ban mindig hossz� hajzattal �s n�iesen igen sz�p arccal szokt�k volt �br�zolni.*

* N�pmes�inkben „Le�nysz�n� B�lint” vagy „Sz�p Palk�.”

Mindazon�ltal, mivel a Napnak f�rfik�nti megszem�lyes�t�se a legterm�szetesebb, legokszer�bb (leglogikusabb), enn�lfogva a megszem�lyes�t�s e m�dja lett �ltal�nosabb, m�g a m�sik csak ritk�bban fordult el�.  �szaki rokonn�peinkn�l is a Nap ritk�bban mondatik n�nek.  Viszont, hogy a r�gi germ�nok valamely oly �st�rzs�nk hat�sa alatt keletkezhettek, amelyn�l a Nap ink�bb n�k�nt szerepelt, ezt bizony�tja a mai n�met „die Sonne” is.  Tudjuk ellenben, hogy az egyiptomi, babiloni, palesztinai, sz�riai �s a g�r�g-r�mai mythol�gi�kban a Napisten mindig f�rfi.

Van azonban a Nap n�k�nti megszem�lyes�t�s�nek m�g m�lyebb oka is.  Az ok a k�vetkez� :

Igen r�gi �sid�kben a Nap m�g nem volt oly t�zes �s sug�rz� mint ma, hanem k�d�s �s a F�ldet m�g alig avagy egy�ltal�n nem vil�g�totta meg, sem nem meleg�tette, illetve r� kev�s avagy semmi er�nyt sem �rasztott �s �gy semmi akad�lya sem volt annak, hogy n�k�nt szem�lyes�ttessen meg.  Miut�n pedig, amint m�r eml�tve volt, �seinknek igen nagy, tal�n a mait is meghalad� csillag�szati ismeretei voltak, ez�rt tudtak teh�t arr�l is, hogy mai naprendszer�nk mik�nt alakult volt.  L�ttuk, hogy �seink egyik k�lt�i jelk�pez�se szerint „Isten a n�t �d�m oldalbord�j�b�l teremtette volt.”  Ha ugyanis a F�ld (�s a t�bbi bolyg�) l�trej�tt�t �gy fogjuk f�l.  Ha azonban ezt �gy fogjuk f�l, hogy a Nap a F�ldet (�s a t�bbi bolyg�t) sz�lte, akkor mag�t�l �rtet�d�, hogy a Napot is n�k�nt kell f�lfognunk.  Meg is jegyezhet�, hogy a buddhista rege szerint fi�t Buddha anyja, Maja, nem �gy�k�b�l, hanem oldal�b�l sz�li.  Itt a k�s�bbi zavar teh�t az, hogy m�r nem Buddha anyja a Nap, hanem hogy Buddha lett a Nappal azonos�tva.

Viszont ugyanazon �sid�kben, amikor a Nap m�g alig volt meleg, de a F�ld m�g sokkal melegebb mint ma, ami f�lfoghat� volt �gy is, hogy a F�ld gyermekeit, az �l�ket kebl�n melengette.  Ez�rt �s mert akkoriban a F�ld sokkal nagyobb f�l�let�t bor�tott�k tengerek mint ma**: l�gk�re v�zp�r�val sokkal ink�bb volt telve, mint most.  Az �g majdnem mindig bor�s volt �s a Nap keveset volt l�that�.  Igen sok �s langyos es� esett, mindenfel� nagy kiterjed�s� mocsarak voltak, valamint vizeny�s ter�letek.  Az e korban �l� emberis�g m�g k�t�lt� volt �s r�szben a v�zben, r�szben c�l�p�p�tm�nyes lak�sokban �lt.  De f�nyt �s h�t kapott akkoriban a F�ld a Holdt�l, amely akkor m�g izz� volt �s �gy a F�ldre er�nyt sug�rozv�n: h�m volt.  Sokkal nagyobb is volt, nem l�v�n m�g eg�szen megszil�rdulva, de mivel t�mege t�nyleg a F�ld�n�l j�val kisebb, ez�rt �talakul�sait gyorsabban v�gezte be s ma m�r teljesen ki is h�lt.  Mindezt �seink teh�t m�r tudt�k volt, ami sok ezred�ves, k�lt�i sz�ps�g� �s jelk�pes �rtelm� n�pmes�inkben ma is kifejez�dik, csakhogy �rtelm�k a kereszt�nys�g f�lv�tele ut�n feled�sbe ment, �jabban pedig mind ennek f�lismerhet�s�t a magyars�g „�zsiai, nom�d eredete” tette lehetetlenn�.

** Ha a Sarkok �ri�si j�gt�mege elolvadna, akkor a sz�raz f�ld ism�t nagyon megkisebbedne.  R�gen F�ld�nk pedig sokkal melegebb volt mint ma.

Egyike ezen mes�knek „A holt v�leg�ny” mes�je :  Egy l�ny — a F�ld —v�leg�nye valamikor vit�z — a Hold — volt.  Ez meghalt, a l�ny csakhamar feledte s m�s vit�z — a Nap — ar�j�v� lett.  A halott v�leg�ny azonban holdvil�gos �jszak�n feh�r l� h�t�n elj�n, kopog egykori kedvese ablak�n �s h�vja.  A n�, b�r reszket a f�lelemt�l, mintegy b�v�s er� hatalma alatt, kimegy.  A holt vit�z mag�hoz emeli a nyeregbe s viszi.  Megcs�kolja, ajka hideg.  Sz�l :

Vil�glik a Hold,
Megy egy �l� meg egy holt,
F�lsz-e, angyalom ?

A l�ny, b�r hal�losan f�l, de azt mondja, hogy nem.  M�r k�zelednek a temet�h�z, ahov� s�rj�ba a holt vit�z a le�nyt mag�val akarja vinni, de m�r hajnalodik, az �j v�leg�ny aranysz�r� lovon v�gtatva j�n, �ket ut�l�ri, a holttal megv�v, gy�z, a le�nyt megszabad�tja �s m�g ez boldogan borul nyak�ba, a halott visszamenek�l s�rj�ba.  Amely mes�t ma minden eur�pai n�pn�l, t�bb�-kev�sbb� romlott v�ltozatokban megtal�lhatjuk, csak �rtelme ismeretlen m�r.

Majdnem minden n�pn�l f�nnmaradtak egy r�gibb anyajogi (matriarchalis) t�rsadalmi rend �s mythol�gia nyomai.  E korban a Nap is gyakrabban volt n�k�nt megszem�lyes�tve, s�t a F�ld anyjak�nt is szerepelt, mert a t�ny, hogy a F�ld anyagt�mege a Napb�l v�lott ki, �gy is igen j�l volt jelk�pezhet�, vagyis, amint eml�t�k, �gy hogy a F�ldet a Nap sz�lte, s�t �gy is, hogy nem �gy�k�b�l, hanem oldal�b�l, mik�nt Buddh�t anyja M�ja.  N�elvi, azaz anyagelvi mythol�gi�t meg�rz�tt t�rzseink voltak m�g egy ezred�vvel ezel�tt is a kabarok egy r�sze, vagyis ezek n�elv� t�rzsei, valamint a beseny�k �s a szemer�k.

Nyelv�nkben a m�n f�n�v h�m lovat jelent �s r�gi hitreg�inkben jelentette a Holdat is, amid�n ez h�ms�gk�nt volt f�lfogva �s feh�r m�n-l�val jelk�peztetett.  De Men, Min (Menesz, Minosz) volt a Holdisten neve �gy a mi n�mely �st�rzs�nkn�l, valamint az egyiptomi �s a kr�ta-myk�n�i m�velts�gben, de amely sz� a g�r�gben is Holdat jelent, de egyezik a germ�n nyelvek man, men=f�rfi szav�val is.  Ezen Men vagy Min holdistens�gnek t�bb l�alak� �br�zolata maradott f�nn �gy r�gi p�nzeken mint egy�b�tt is.  Ez teh�t azon feh�r l�, amelyen a mesebeli holt v�leg�ny lovagol, vagyis itt a halott vit�z tulajdonk�pen �p�gy azonos a lov�val, mint ahogy a n�pmes�inkben szerepl� aranyhaj� Sz�p Mikl�s, azaz a Napisten, azonos aranysz�r� lov�val.  F�leml�tend� itt m�g a n�met Mond, t�jsz�l�sos Moon, valamint az angol moon (mun)=Hold sz� is.

Ezenk�v�l nyelv�nkben az ezen �gitestet megnevez� hold sz� vagy Hold n�v hangtanilag teljesen azonos a halottat jelent� holt szavunkkal �s csak mag�nhangz�j�ban k�l�nb�zik a h�lt, hidegs�get jelent� szavunkt�l, holott a germ�n nyelvekben is kolt, kalt, k�hl = hideg.  Hogy a mag�nhangz�k a nyelvekben mily k�nnyen v�ltoznak, minden nyelv�sz el�tt el�gg� ismeretes.  Mindez elmondottak pedig igen vil�gosan tan�s�tj�k, hogy a ma Eur�pa-szerte elterjedt a Holt V�leg�nyr�l sz�l� mese is �smagyar eredet�, mert hiszen val� igaz, hogy a Hold: holt �s h�lt �gitest.  De csak a magyarban azononosak e szavak, az pedig t�ny, hogy a holt test h�lt is.  �gyszint�n �szrevessz�k az elmondottakb�l azt is, hogy �seink teh�t nemcsak azt tudt�k, hogy a Nap r�gen nem volt oly ragyog� mint ma, hanem hogy r�gen a Hold volt ilyen ragyog�, de amely ma m�r holt �s h�lt.

M�sz�ros dr. („N�prajzi �rtes�t�” 1914. 10. old.) �rja :

„A jap�ni mythol�gi�b�l �s kultuszb�l azonban minden k�ts�get kiz�r�lag beigazol�dik, hogy a kerek t�k�rnek solaris jelent�s�ge volt.  Amikor a jap�n mythosz szerint a Napistenn� �tadja az isteni t�kr�t Niniginek, saj�t unok�j�nak, a mik�d�k mythikus el�dj�nek, figyelmezteti �t, hogy vegye ezt olyb�, mint az � (a Napistenn�) mitama-j�t (lelk�nek megszem�lyes�t�j�t).  Egy m�sik regev�ltozat szerint pedig a t�k�r teljesen azonos mag�val a Napistenn�vel.

A mitam�val p�rhuzamos jelens�g a jap�ni kultuszban a shintai, amely az istens�gnek val�s�gos teste, f�tise.  A Napistenn� shintaija s k�l�n tiszteletben is r�szes�l� t�k�r, az �gynevezett jatakagami (nyolckez� t�k�r), amelyet val�sz�n�leg nyolckar�jos alakj�r�l neveznek �gy.  H�vj�k m�g hikagami-nak (napt�k�r) is.

A jap�n Nihongi-b�l az is kit�nik m�g, hogy hasonl� t�kr�ket tiszteltek Kore�ban is, ahonnan �ll�t�lag K.e. 27-ben hoztak egy ilyen napt�kr�t Jap�nba.

A kir�lyi jelv�nyek legfontosabbik�nak �s a karddal egy�tt a legr�gibbinek is e napt�kr�t tartj�k.  A tr�nral�p� mik�d�nak t�kr�t, kardot �s �kszert ny�jtanak �t mai napig is.

A Napistenn�nek �s vele egy�tt a napt�k�rnek tisztelete �ltal�ban v�ve igen jelent�keny helyet t�lt be a jap�ni kultuszban, legnevezetesebb szent�lye Ize-ben van, ahol az istenn� h�res t�kr�t is �rzik.”

Ami ezen id�zetben szempontunkb�l k�l�n�sen �rdekes, az hogy a t�k�rnek a l�lek jelk�pek�nt val� f�lfog�sa a jap�niakn�l is megvan.  Erre vonatkoz�lag al�bb majd m�g t�bb n�prajzi bizony�t�kot is hozandok.

Hogypedig mindez �gy az �smagyarokn�l is megvolt, ezt m�r azon k�r�lm�ny is val�sz�n�v� teszi, hogy a magyars�g legk�zelebbi rokonain�l, a vogulokn�l �s osztj�kokn�l is megvan.  Hozhatunk azonban konkr�t magyar adatokat is, �spedig meglep�en k�zvetleneket.

A magyar n�p jellegzetes t�kre ma is kerek alak�, holott ilyennek el��ll�t�sa �vegb�l a n�gysz�gletes�n�l sokkal k�r�lm�nyesebb, vagyis a leg�sibb t�pus, amely a Napot a legt�k�letesebben �br�zolja, jelk�pezi �s amelynek Nap-szimb�lum volt�t M�sz�ros f�nteml�tett cikk�ben kimutatja �s kiemeli.  „Azon meg�llap�t�sra jutottunk” — �rja —, „hogy a kerek t�k�r tulajdonk�pen az �gi napkorong m�gikus c�lzattal val� ut�nz�s�nak tekintetett.”

Hogypedig a f�mt�k�r legr�gibb alakja val�ban a kerek kellett legyen, a k�vetkez�k is bizony�tj�k :  A tulajdonk�peni magyar t�rzsn�l a g�mb is a Nap �s Magyar Napisten jelk�pe volt, mivel r�gen azt is igen j�l tudt�k, hogy a Nap g�mbalak�.  A magyar aranykeres�knek �s aranymos�knak m�ig is szok�sa az �sszegy�jt�tt aranyat g�mb�csk�kbe kalap�lni, ami az arany l�gys�ga folyt�n k�nnyen lehets�ges.  Az ilyen aranygoly�csk�t, hogy t�k�rk�nt haszn�lhat�v� v�ljon, csak laposra kell kalap�lnunk �s az �gy keletkez� kerek lapot kisim�tanunk �s f�nyes�ten�nk.

Ilyen kis, kerek k�zit�kr�ket, ma term�szetesen m�r �vegb�l val�kat, n�p�nk �ltal�nosan haszn�l, k�l�n�sen azonban a Dun�nt�l vid�k�n, ahol ez val�s�ggal n�lk�l�zhetetlen kell�ke a magyarnak, k�l�n�sen a juh�sznak, az �sis�gek ezen legkiv�l�bb meg�rz�j�nek.  A t�kr�t itt gondosan faragott �s d�sz�tett „t�k�rfa”-ban vagy „t�kr�s”-ben tartj�k, amelynek rendesen elz�rhat� f�dele is van.  Gy�ny�r� p�ld�nyokat mutat be p�ld�ul Malonyai Dezs� „A magyar n�p m�v�szete” c�m� m�v�ben.  Kiemeli azonban M�sz�ros is, �s �gy �, mint Malonyai be is mutatnak olyan magyar �ll�t�kr�ket is, amelyek szab�lyos kerek alakjukat m�g �gy is meg�rizt�k s �gy az �si olt�r- avagy b�lv�nyt�kr�kkel azanos alak�ak m�ig is.

A magyar n�p hite szerint, ha valaki t�kr�t t�r el, ez bek�vetkezend� szerencs�tlens�get jelent.  Ha a t�k�r a falon megreped: valaki meghal.  Vagyis �gy v�lottak egykori jelk�pez�sek �res babon�v�.  Val�ban: A lelkiismeretess�g elveszt�se, a lelkiismeret szava megszeg�se: baj, szerencs�tlens�g eleje.  De a t�k�r elt�r�se a l�lek elveszt�s�t, azaz a hal�lt is jelk�pezhette.  Ki is kell emeln�nk, hogy „lelkiismeret” szavunk val�sz�n�leg �jabb kelet� m�sz� s hogy �seink ehelyett is egyszer�en csak a „l�lek” kifejez�st haszn�lhatt�k, aminthogy n�p�nk ma is �gy besz�l :  „Nem vitte r� a l�lek.” vagy „Nem engedte a lelke.”  Ami �rtelme az, hogy „Nem engedte a lelkiismerete.”

�ltal�nos a magyars�gn�l �s az ezt k�rnyez� nemzetis�gekn�l azon hit, hogy a t�k�r megv�d rossz szellemek �s boszork�nyok ellen.  Ez�rt n�p�nkn�l napjainkig szok�s volt kalapon, mellen, b�rk�dm�n mell�n, h�t�n egy avagy t�bb kerek t�kr�csk�t viselni.  A n�phit szerint a gonosz szellemek igen r�tak �s �nmagukat a t�k�rben megl�tva, ijedten menek�lnek.  Ami annak babon�v� v�l�sa, hogy a gonosz ember f�l saj�t lelkiismeret�t�l, ker�li annak megk�rdez�s�t, menek�l el�le.  Az �rp�dok kor�ban a harcosok mell�k�n m�g kerek f�mt�kr�t viseltek.  M�sz�ros �br�zolatokkal is kimutatja, hogy ez keleti n�pekn�l is el�gg� elterjedt szok�s volt, de amely mellt�k�r term�szetesen nem �vegb�l hanem r�zb�l, bronzb�l esetleg aranyb�l val� volt.  A g�r�g�k f�nyes, kerek pajzsaikra Med�za (a boszork�ny!) r�m�t�en r�t arc�t szokt�k volt �br�zolni, ami nyilv�n szint�n a r�tekint� ellens�g elr�m�t�s�re szolg�lt, illetve hogy �gy a pajzs minden rossz ellen, ig�z�s, var�zslat ellen is v�delmezzen.  A rege szerint Med�za is, saj�t t�k�rk�p�t megl�tv�n, k�v� meredt.  (Katalepsis.)  Mindezen babon�k eredete pedig az, hogy a t�k�r (a lelkiismeret!) minden rosszat is megmutat �s �gy a rossz elk�vet�s�t�l benn�nket is visszarettent, amennyiben ez a lelkiismeretben teljes elr�m�t� r�ts�g�ban v�lik l�that�v�.  Ami�ttis azt�n :  a gonosz ember f�l lelkiismeret�t�l, m�ssz�val: azt soha nem is k�rdezi s�t elhallgattatni igyekezik.  Esz�nkbe jutnak a n�pmes�inkbeli „igazmond� t�kr�k”, amelyek a k�rdez�nek, azaz a bel�j�k tekint�knek, az igazat mindig megmondj�k.  A k�rdez� hi� kir�lyn�nek is csak ez (saj�t lelkiismerete!) meri megmondani, hogy van n�l�n�l szebb n�.  A magyars�gn�l, de m�s n�pekn�l is, megvan azonban e meset�pusnak azon �si v�ltozata is, amelyben a sz�p asszony m�g mag�t�l a Napt�l is megk�rdezi, hogy van-e n�l�n�l szebb n�.  Ami teh�t a Nap �s az igazmond� lelkiismeret jelk�pes �sszef�gg�s�t minden m�sn�l vil�gosabban bizony�tja.  „Egy als�feh�rmegyei magyarlap�di mes�ben — �rja M�sz�ros — a sz�p asszony a Napot �gy k�rdezi :  »Nap, f�nyes Nap, van-e m�gszebb asszony mint �n vagyok ?«”  Ugyan�gy, de a Holdat (ez�stt�k�r) k�rdezi az asszony egy kabil (�szak-Afrika.  A kabilok is �szak-Afrika arabel�tti, k�mita, teh�t vel�nk rokon, �slak�i egyik maradv�nya.) mes�ben is.  Viszont szint�n a Napot k�rdezi �gy a sz�p asszony algiri, olasz, bolg�r �s alb�n mes�kben.

A k�naiak a gonosz szellemek t�voltart�s�ra r�gebben mell�k�n �s h�tukon t�kr�t viseltek, amelyet azonban �jabb id�kben m�r csak kerek avagy n�gysz�gletes h�mz�s helyettes�tett.  Ez �l�nken eml�keztet a magyar n�p hasonl� c�l� t�k�rvisel�s�re, valamint az �rp�dkori vit�zek mellt�kr�re is.  Ugyancsak a k�naiak az ajt�sz�rnyakra k�v�l t�kr�t tesznek, szint�n a gonosz szellemek t�voltart�s�ra.  Ez a magyar�zata az ajt�sz�rnyak ma m�r ritk�n kerek, t�bbnyire rombus avagy n�gysz�gletes t�bl�i mai magyar t�k�r �s n�met Spiegel nev�nek is.  Valamikor teh�t ezeken val�s�gos t�kr�k voltak.  A magyar n�pn�l ezen ajt�sz�rny- vagy kapusz�rnyt�kr�k hely�n ma is igen sz�p sug�rz� nap�br�zolatokat l�tunk.  A sugarak n�ha kisebb deszk�kb�l, n�ha l�cekb�l vannak igen sz�pen �s �gyesen alak�tva.  K�l�n�sen igen sz�p ilyen sug�rz� Napokat l�tunk Cs�k-megy�ben a nagykapuk sz�rny�n, ahol ezeket val�ban „f�lkel� Nap”-nak nevezik is.  Szinte bizonyos teh�t, hogy a nap�br�zolatok korongja valamikor f�mt�k�rb�l k�peztetett.  Ma m�r csak f�b�l val�k vannak.  Mindez azut�n, �svall�sunk hanyatl�sa kor�ban, azon babon�nak szolg�lt alapul, hogy a gonosz szellemek �s boszork�nyok magukat a t�k�rben megl�thatv�n, ker�lik a t�kr�s kapuj�, t�kr�s ajtaj� h�zakat, ilyen h�zakba be nem mennek.  A gonosz szellemek �s gonosz emberek t�voltart�sa gondolat�ra eml�keztetnek egy�bk�nt a sz�kelykapuk ezernyi v�ltozatban el�fordul� ilyen f�liratai is :  „Ha j� sz�ved, neved, e kapun bej�hetsz, de te �lnok, f�l s al� elmehetsz.”  Vagy :  „Igaz ember, e kapun bej�hetsz, de te gonosz, b�rmerre elmehetsz.”

�seinkn�l eredetileg a gonosz szellemek is csak k�lt�i megszem�lyes�t�sek voltak.  Megszem�lyes�tett�k p�ld�ul a Gonoszs�got, Hamiss�got, Hazugs�got stb.  Ennek eml�k�t n�pmes�ink is f�nntartj�k m�g, amelyekben az ilyen megszem�lyes�t�sek mint Kev�lys�g, Sz�vess�g, Igazs�g stb. ma is ismeretesek.  Ugyan�gy megszem�lyes�tett�k, gonosz szellemekk�nt a betegs�geket avagy p�ld�ul a Term�szet �rt� er�it is.  Vil�gos, hogy csak a szellemi hanyatl�s bek�vetkezt�vel v�lhattak az ilyen k�lt�i megszem�lyes�t�sek t�nyleg l�tez�nek k�pzelt szellemekk�, emberszer�nek k�pzelt alakokk�.  Amely k�lt�i megszem�lyes�t�seket teh�t eredetileg csak jelk�pesen �rtve t�vol�totta el a t�k�r, m�g ut�bb az ilyen gy�ny�r� jelk�pez�sekb�l sz�nalmas babon�k lettek.  Az eredeti �rtelem ez volt :  A lelkiismeret megv�d benn�nket b�n�k elk�vet�s�t�l, b�ntelen �let pedig t�vol tart t�l�nk minden gonoszs�got, valamint megv�d m�g a betegs�gekt�l is, mert hiszen a betegs�gek is f�k�p b�n�k, m�rt�ktelens�g, lustas�g, tiszt�talans�g k�vetkezm�nyei.

Vik�r B�la „A magyar n�pk�lt�s remekei” c. gy�jtem�ny�ben az „A cig�ny baja” �s a „Leg�nys�g �s h�zass�g” c�m� versekben olvashatjuk :

Nem f�lek �n senkit�l,
Csak a f�nyes t�k�rt�l.
Mert ha bele tekintek,
Fekete �rd�g�t l�tok.

Vil�gos, hogy itt csak a m�ka kedv��rt ker�lt az elsz�nt, senkit�l sem f�l� gonosztev� hely�be a feketek�p� cig�ny.  Eredetileg arr�l volt sz�, hogy az elsz�nt gonosztev� senkit�l sem f�l, csak a t�k�rt�l, vagyis saj�t lelkiismeret�t�l, amely visszatasz�t� gonoszs�g�t, azaz „r�ts�g�t”, illetve „feketes�g�t” mutatn� meg neki.  A n�prajzi tudom�ny szerint e v�ltoz�s teljesen okszer� (logikus), mivel n�p�nkn�l ma a cig�ny jav�thatatlan b�n�z�k�nt ismeretes, f�k�nt tolvajk�nt, de mint aki n�ha gyilkoss�gra, gyermekrabl�sra �s az �gy szerezett gyermeknek koldultat�s c�lj�b�li megcsonk�t�s�ra is k�pes, tov�bb� mint aki minden komolyabb munk�ra k�ptelen.  De mindezek mellett a cig�nnyal kapcsolatban n�p�nkn�l sohasem hi�nyozik a m�k�s, komikus sz�nezet sem.

M�s, val�sz�n�leg egykor hosszabb elbesz�l� k�ltem�ny befejez� sorai ezek :

Ezerhatsz�z f�l�tt hatvan�t�dikben,
Kar�csony hav�nak harmadik hetiben,
Ir�m ez verseket n�telens�gemben.
Ki hasonl� hozz�m, j�l tekintsen ebben,
Mint igaz sz�nt ad� vil�gos t�k�rben,
Megl�tja, teend� mit legyen �lt�ben :
Jobb neki maradni ifj� leg�nys�gben.

Hab�r itt teh�t m�r csak nevettet� szofizma tulajdon�ttatik a t�k�rnek (ami: hanyatl�s), m�gis az eg�sz m�g h�ven �rizi azon gondolatot, hogy a t�k�r az, amely benn�nket az �let �tj�n kell vez�reljen.

Egy erd�lyi cs�ng�-magyar n�pmes�ben (Horger Antal: „Cs�ng� n�pmes�k” c�m� gy�jtem�nyben „A magas fa gy�m�lcse”) T�nd�r Ilona a mese h�s�nek �tj�ra t�kr�t ad, hogy �t ez vez�relje.  A mese h�se az erd�ben elt�ved.  „Most nem tudta, merre menjen.  Gondolt egyet, el�vette a t�kr�t �s belen�zett.  H�t l�tja T�nd�r Ilon�t hogy mutatja a kez�vel, hogy menjen jobbra,” stb.  Vagyis a t�k�r vezeti �t, amely teh�t mintegy azonos T�nd�r Ilon�val mag�val.  T�nd�r Ilon�nak, az emberis�g �sanyj�nak is van teh�t t�kre, de ez az ez�stt�k�r.  A mese minden itt id�zett szav�nak m�lys�ges, jelk�pes �rtelme van, b�r err�l n�p�nk ma m�r semmit sem tud, csup�n �rizi, �ntudatlanul is, h�s�gesen a t�bb ezred�ves, �si hagyom�nyt.  De mi, ismerv�n m�r mythol�gi�nkat, mindent igen j�l meg�rt�nk :  „Az erd�ben elt�vedni” = let�rni az igaz �tr�l, rossz �tra t�rni, fej�nket rossz cselekedetekre adni.  M�g az „utaz�s” itt az �let �tj�t jelenti.  „Jobbra t�rni” = a j�, vagyis az igaz �tra t�rni, arra visszat�rni.  Vagyis :  T�nd�r Ilona t�kre, azaz Ilona maga, �t az igaz �tra visszat�r�ti.  E meseind�t�kunk (mot�vumunk) azonoss�ga azon jap�ni hitreg�vel, amely szerint Amateraszu Napistenn� Niniginek t�kr�t ad, igen f�lt�n�.  Az adom�nyoz�s c�lja k�ts�gtelen�l ott is ugyanaz, mint n�lunk, hogy ugyanis: a t�k�r legyen az els� jap�ni cs�sz�rnak �s az ut�na k�vetkez� cs�sz�roknak: vezet�je.  Illetve, hogy annak sugallata, tan�t�sa szerint, vagyis teh�t: lelkiismerete szava szerint, uralkodjon.

Horger Antal gy�jtem�nye egy m�sik mes�j�ben („T�nd�r Ilona �s az aranyhaj� fi�”):  „Van T�nd�r Ilon�nak olyan t�kre, amely mag�t�l sz�l �s mindent megmond a vil�gon.  �gy h�vj�k, hogy Mindentud� T�k�r.”

T�nd�r Ilona s az �ldott Nap t�kre k�z�tt azonban a k�l�nbs�g nem csak az volt, hogy az egyik ez�stb�l, a m�sik aranyb�l val� volt, hanem az is, hogy a Nap� kiss� dombor� fel�let� volt, azaz hogy a sugarakat sz�rta, Ilon�� ellenben kiss� homor� fel�let� s ez a sugarakat gy�jt�tte, azaz szedte.  B�r ezen dombor�s�g, illetve homor�s�g csak igen csek�ly volt teh�t, mert k�l�nben a t�k�r torz�tott volna.  �seink szimbolik�ja szerint ugyanis a sz�r�s, valamint a magvet�s, h�mnem� cselekedetek voltak, m�g a szed�s, gy�jt�s, fogad�s: n�nem�ek.  Ugyan�gy minden dombor�s�g posit�vum, minden plusz is szerint�k h�mnem� valami, minden homor� dolog, minden negat�vum �s minusz pedig n�nem�s�g.  �s val�ban, a dombor� t�k�r kicsiny�t, a homor� viszont nagy�t.  M�rpedig sz�rni = fogyasztani, kisebb�teni, m�g gy�jteni = gyarap�tani, szapor�tani, n�velni.

Benedek Elek „Az aranyhaj� kir�lyfiak” c�m� n�pmes�j�ben: a k�t aranyhaj� kir�lyfi igen sz�p, de hogy m�g szebbek legyenek, el kell menni�k a Nap h�z�ba.  Ott van a Nap mosd�vizes t�r�lk�z�je �s t�kre.  Aki mag�t ezekben megmossa, megt�rli �s megn�zi: megsz�p�l.  A k�t kir�lyfi oda el is megy, mindezt megteszi, amit�l gy�ny�r� sz�pek lesznek.  Mindez �rtelme: A Nap h�za azonos a Nap templom�val, aminthogy a templomot ma is szok�s m�g „Isten h�za”-nak nevezni.  Rokonn�peink eml�tett f�marc� b�lv�nyainak is van h�za, amelyben a b�lv�ny van s amely egy�ttal templom is.  A megmosd�s, megt�r�lk�z�s �s t�k�rben�z�s a test gondoz�s�t, de jelk�pesen a lelkiismeret meghallgat�s�t vagyis a l�lek gondoz�s�t is jelenti.  Aki mindezt megteszi, �gy testileg, mint lelkileg megsz�p�l.

�rdekes hitregei h�tteret sejttet ezen mes�ben m�g az is, hogy a gyermekeket, amid�n teh�t mosakodni �s a t�k�rbe n�zni indulnak, Szent P�ntek �s Szent Szombat igaz�tja �tba, amikor pedig a Nap t�kr�be n�zni, akkor Szent Vas�rnap.  Mivel az ilyen n�pi mond�saink, mint „Nagyp�nteken mossa holl� a fi�t” �s „Szabad p�ntek, szabad szombat, szabad szappanozni” azt sejttetik, hogy n�p�nkn�l valamikor is a k�l�n�s tiszt�lkod�s, f�rd�s, mosd�s napjai, mik�nt n�p�nkn�l ma is, a p�ntek �s a szombat voltak, tov�bb�, mivel vas�rnap ma is a templombaj�r�s napja, mindezekb�l is az k�vetkezik, hogy m�g a mosd�s a test gondoz�s�t, �pol�s�t jelentette, addig, a templomban, a Napisten olt�r�n �ll� aranyt�k�rbe n�z�s hat�rozottan a l�lek gondoz�s�t, a mag�basz�ll�st, a lelkiismeret megk�rdez�s�t, esetleg az elk�vetett b�n bel�t�s�t �s megb�n�s�t kellett jelentse.  Minderre utal m�g az is, hogy — amint ki tudom mutatni — a r�gi nyelv�nkben vas�r vagy v�s�r tulajdonk�pen szent kert �s templom �rtelemmel is b�rt s �gy teh�t a vas�rnap sz� tulajdonk�peni jelent�se eredetileg templomnap kellett legyen.  A r�gi r�maiakn�l is a vas�rnap :  „Solis dies” volt, ugyan�gy mint a n�metekn�l ma is „Sonntag” = Nap napja.

Az �sn�peink szent helyeire, berkeibe, kertjeibe, templomaiba val� bemenetel el�tt k�telez� volt a megel�z� f�rd�s, masakod�s, vagyis ezen szent helyekre csak teljesen tiszt�n volt szabad bel�pni.  Ez pedig m�r abban is lelte eredet�t, hogy �seink szent helyei igen gyakran szigeteken voltak.  (Itt nem t�rhetek ki arra, hogy a szent helyek csak h�melv� �st�rzseinkn�l voltak szigeten, m�g n�elv�ekn�l hegytet�n.)  Amely szigetre g�zl�n, s�t esetleg �szva, lehetett bejutni, esetleg t�ml�n avagy m�s �sz� alkalmatoss�gon, amikoris teh�t a mosakod�st, f�rd�st az �tkel�skor lehetett avagy kellett elv�gezni.  Ennek nyoma a mai mohamed�n mecsetek udvar�ban, a bej�rat el�tt lev� csorg�ban m�g megvan, aholis a h�v�kre r�gebben szigor�an k�telez� volt a bel�p�s el�tti mosakod�s (ma m�r kev�sbb�).  Ugyanez minden r�gi kereszt�ny templom el�tt is megvolt, de ami ma m�r csak a templom bej�rat�n�l, bel�l, m�g megl�v� szenteltv�z-tart�ban �s az ebb�l k�zzel vett v�zzel val� keresztvet�sben van m�g meg utols� cs�kev�nyk�nt, hab�r e v�zzeli keresztvet�s ma is a bel�p�skor szok�sos.

A sp�rtai t�rv�nyhoz�: Lykurgosz — amint eml�tettem —, t�rv�nyeit Apollon Napistent�l kapta, �spedig ez istens�g delphii j�sn�je �ltal.  A delphii Apollon-templom ajtaj�ra pedig e szavak voltak f�l�rva :

Ismerd meg �nmagad.

Vil�gos, hogy e f�lirat �pen onnan ered, hogy a templomban valamikor Apollon Napistent �br�zol� aranyt�k�r �llott, amely azonban egy�ttal a lelkiismeret jelk�pe is volt.  Ez aranyt�k�r fejl�d�tt azut�n t�k�rarc� b�lv�nny�, majd aranyszoborr� �s v�g�l k�z�ns�ges m�rv�nyszoborr�.

S�t azon k�r�lm�ny, hogy a f�lirat �pen a templom ajtaj�n �llott, val�sz�n�v� teszi azt is, hogy valamikor az ajt�sz�rnyon is volt t�k�r, amint p�ld�ul K�n�ban napjainkig is, amely t�k�rben a bel�p� saj�t arc�t l�tta meg.  Mivel, amint eml�t�k, a Napisten aranyt�kre mindig kiss� dombor� f�l�let� volt, a hozz� k�zeled� ann�l k�nnyebben pillantotta meg mag�t benne.  Erd�lyben, sz�kelyeink kapuin ma is ott van a sug�rz� Nap k�pe, ma m�r csak deszk�b�l, de r�gen bizony�ra arany- vagy aranyozott f�nyes t�k�rrel.  Viszont a sz�kelykapuk f�nteml�tett f�liratai mintha l�nyeg�kben ma is ezeket mondan�k :

„Bel�p�, n�zz e t�k�rbe, azaz lelkiismeretedbe, �s gondold meg, min� sz�nd�kkal — j�val vagy rosszal — l�psz-e e h�zba ?  Ha igaz sz�vvel j�sz, j�jj be s l�gy kedves vend�g�nk, de ha �lnoks�ggal k�zeledn�l, rettenj el annak r�ts�g�t�l, fordulj vissza �s t�vozz !”

De ugyan�gy az ajt�sz�rnyra bel�l alkalmazott t�k�r meg mintha a kil�p�nek mondan� :  „Hov� indulsz ?  J� vagy gonosz �tra-e ?  Ha igaz �tra indulsz, menj�l szerencs�vel, de ha b�n �tj�ra akarn�l menni, fordulj vissza �s �llj�l el sz�nd�kodt�l.”

A delphii Apollon-templom ajtaja f�lirata magyar�zat�t teh�t az adja meg, hogy �seink kapuik, ajt�ik sz�rny�ra a Napot �br�zol� s a lelkiismeretet jelk�pez� t�kr�t szoktak volt alkalmazni.  De nem mondottuk meg, hogy �seink mik�p j�ttek azon gondolatra, hogy ilyen t�kr�t �pen ajt�ra, kapura alkalmazzanak.  A magyar�zatot az al�bbiakban tal�ljuk meg.  �seink az �vi id�sz�m�t�sban eredetileg az �nnepeket nem az elm�l� napok sz�ml�l�s�val �llap�tott�k meg, (ami hiszen sohasem lehet pontos, mivel egy esztend� nem pontosan 365 napb�l �ll, hanem 365 nap, 6 �ra, 9 perc �s 10.75 m�sodpercb�l, ami ha a napokat ak�rhogy is sz�m�tjuk, mindig eltol�d�sokat okoz), hanem egy avagy t�bb Napkapu �ll�t�s�val.  Ha csak egy kapu volt, �gy ez a t�li napfordul� �nnep�t, vagyis a Kar�csonyt, illetve az �v v�g�t �s kezdet�t jelezte: a Napisten �jj�sz�let�se napj�t (a r�maiakn�l: „Dies natalis Dei invicti Soli”).  Ha ugyanis Kelet fel� fordulva a mindennapi napkelt�t figyelj�k, l�tjuk, hogy a Nap t�len a l�that�ron minden reggel a megel�z� napkelte pontj�t�l kiss� jobbra k�l f�l, majd e jobbrat�r�s v�gs� pontj�t el�rv�n, ezut�n ett�l kiss� balra k�l f�l minden reggel.  Majd ny�ron e balrat�r�s v�gpontj�t is el�rv�n, kezd minden reggel kiss� jobbra t�rni.  E k�t v�gs� pont jelezi a k�t Napfordul�t;  a jobbfel�li a t�lit, vagyis a leghosszabb �jszak�t �s a legr�videbb nappalt, a balfel�li a ny�rit, vagyis a leghosszabb nappalt �s a legr�videbb �jszak�t.  A t�li napfordul� volt az �si, igazi Kar�csony, a Napisten sz�let�se (jelenleg december 21.-e, de a mai kereszt�ny Gergely-napt�r szerint 24-re �thelyezve �s J�zus sz�let�se napj�v� t�ve), a ny�ri pedig volt �seink Delel�- vagy Dics�s�g �nnepe.  Nos ezen pontokra �ll�tott�k �seink a Napkapukat (amelyek a diadalkapuk �sei is voltak, mert a ny�ri napfordul� kapuja azon pontot jelezte, amely napon a Nap az �g legmagasabb pontj�t �ri el, vagyis a S�t�ts�g �s Hidegs�g f�l�tti teljes gy�zelm�t), �gyhogy ha egy meghat�rozott ponton �llva (amely ponton a Napisten olt�ra is �llott), Napkelet fel� n�ztek, akkor p�ld�ul a t�li napfordul� reggel�n a Napot �pen a jobbfel�li kapu ny�l�sa k�zep�n l�tt�k f�lkelni, a ny�ri napfordul� reggel�n pedig �pen a balfel�li kapu ny�l�sa k�zep�n.  Ugyanilyen kaput �ll�thattak azonban m�g k�zb�l is, amelyben a Nap a tavaszi nap�jegyel�s�gkor kelt f�l.  Ez ut�bbi volt a Gy�ngyvir�gny�l�s �nnepe, vagyis a N�sz�nnep, amelyen Selyemaranyhaj� T�nd�r Ilona gy�ngyvir�gkoszor�san v�rja a kapun bel�p� v�leg�ny�t, Aranysug�rhaj� Magyar Napistent.  Akiket �seink ez �nnep�n a t�rzs legszebb �s legkiv�l�bb leg�nye �s le�nya, mindenf�le j�t�kok �s verseng�sek ut�n az eg�sz t�rzs �ltal megv�lasztva, szem�lyes�tettek meg �s amely szok�s nyoma a „p�nk�sdi kir�ly �s kir�lyn� megv�laszt�sa” n�pszok�s�ban napjainkig is f�nnmaradott, akik azut�n egy �vig, azaz „egy napig”, r�gebben a t�rzs f�l�tt val�ban uralkodtak is.  Ugyanilyen kapuk �ll�ttattak azonban n�ha Napnyugat fel�l is (vagyis �sszesen n�gy avagy hat).  Emitt p�ld�ul a t�li napfordul� est�j�n lemen� Nap, a Napisten hal�l�t, az �szi nap�jegyel�s�gkor lemen� Nap pedig a Napisten t�voz�s�t :  a Szomor� �nnepet (Zomotor, B�cs�), vagyis a s�rgul� falevelek�t, a Gy�sz vagy S�rga �nnepet jelentette, amelynek alkonyat�n s�rgul� falevelekbe �lt�z�tt n�k, szomor� siralom- vagyis b�cs��neket �nekelve k�s�rik ki a Napistent megszem�lyes�t� f�rfit, aki most indul (ha szigetr�l avagy v�z mell�l, akkor csolnakon), hogy az Alvil�gba al�sz�llva megk�zdj�n a s�t�ts�g r�meivel.  Term�szetesen mind e szok�sok legr�gibb kezdete azon �sid�kben keresend�, amikor a Nap egy esztend�ben csak egyszer kelt �s csak egyszer ment le, vagyis amikor m�g „egy nap volt egy esztend�”.  Amikor az �szaki Sark m�g Magyarorsz�g ter�let�n volt.  Amely �sid�kben m�g Napkapuk �ll�t�sa sem v�lott sz�ks�gess�.  Ez id�ben az illet� �nnepeket a Napnak a l�that�ron val� els� megjelen�se �s a Zenitre, azaz a Delel�re �r�se jelezte, ahov� a Nap az �gen kacskaring�ban (spir�lvonalban) haladva �rkezett f�l, ahol azut�n egyideig egyhelyben �llani l�tszott.  Minderr�l m�g igen sok elmondani val�m volna, de amit itt el kell hagynom, valamint ugyanezek ir�ny�ban m�g igen sok kikutatni val� van is h�tra.

A Napkapukat �sid�kben k�t-k�t �ltetett �l�fa vagypedig k�t-k�t f�l�ll�tott k�sz�l, vagyis k�t kapuoszlop k�pezte, amely ut�bbiak tetej�re azut�n egy harmadik nagy k�vet is fektettek �t, �gy val�s�gos kaput k�pezve, majd k�s�bben d�szesen faragott, �velt kapukat is �ll�tottak.  K�sz�ltek ilyen kapuk azonban f�b�l, s�t s�v�nyfonatb�l is, csakhogy ezek mind r�gen elpusztultak, holott a k�kapuk n�melyike oly sok ezred�v m�lva, m�g ma is �ll.

Szok�s volt e kapukat ker�t�ssel is �sszek�tni, �gyhogy kerek kert is k�peztetett, amely kertek azut�n a Szent Kertek lettek �s amelyeket vall�sos tisztelettel gondoztak, �poltak �s vir�ggal, gy�m�lcsf�kkal �ltettek tele.  A ker�t�sek is k�sz�ltek s�v�nyb�l, f�b�l, t�vises bokrokb�l, k�r�l is lehettek �rkolva, de voltak fallal k�r�lvett ilyen kertek is, avagy csak k�vekkel voltak k�r�lrakva, esetleg f�l�ll�tott k�sz�lakkal is.  Amely kertek nevei �seinkn�l p�ld�ul kert, kart, gart, gar�d avagy k�k�r, k�rk�, k�rk� vagy kerk� is volt, amely �sszavainkb�l k�pz�dtek azut�n a germ�n kerke, Kirche = templom szavak, valamint ez fejti meg a g�r�g rege Kirke nev�t is, mint a kertet megszem�lyes�t� �s a kertet gondoz� papn� nev�t, aki azonban egy�ttal a F�ldistenn� azaz T�nd�r Ilona, a n�v�nyzet �s a kertek istenn�je, megszem�lyes�t�se is volt.  Itt is csak f�leml�tem, hogy �seinkn�l minden k�r, karika s �gy minden kert is n�is�gk�nt volt f�lfogva.

Id�vel azut�n �seinkn�l szok�s lett a „f�lkel� Napot” minden kapu �s ajt� sz�rny�ra is oda�br�zolni, mint ahogy ez a Napkapu ny�l�s�ban is megjelent.  Mivel pedig r�gen e nap�br�zolatok f�nyes aranylemezb�l avagy aranyozott bronzlemezb�l k�sz�ltek �s ezek teh�t t�kr�z�ek voltak s �gy a bel�p� mag�t benne meg is l�thatta, v�g�l e t�kr�k is a lelkiismeret-kultuszba kapcsoltattak, �gy ahogyan ezt f�ntebb m�r eml�tett�k.

Ez teh�t a delphii Apollon-templom ajtaja �s a mai sz�kelykapuk feliratai eredete �s teljes magyar�zata.

M�sz�ros eml�ti m�g azt is, hogy a szib�riai gold n�p s�m�njai a mell�k�n viselt kerek bronzt�k�rb�l, szerint�k, megtudj�k az emberek j� �s rossz cselekedeteit.

Solymossy S�ndor az „Ethnographia”-ban, Orb�n Bal�zs nyom�n k�z�l (1916. �vfolyam, 257. old.) egy sz�kely n�pmes�t, amelynek els� r�sze �gy sz�l :

„�lt egyszer egy sz�p ember, aki oly sz�p volt, hogy k�pet k�sz�tettek r�la s ez elker�lt a kir�lyi udvarba.  A kir�lyn� nem hiszi, hogy �l� ember lehessen ilyen.  F�rje elk�ldi �rette hajd�it, akik elhozz�k.  A sz�p embernek azonban esz�be jut, hogy im�ds�gos k�nyv�t otthon hagyta, pedig ehhez azon j�slat f�z�dik, hogy gazd�ja csak addig marad sz�p, m�g naponta im�dkozik bel�le.  K�nyve�rt visszasiet �s nej�t otthon egy ifj�val h�tlens�gen �ri.”

Solymossy a mes�t Keletr�l hozz�nk sz�rmazottnak tartja, amely v�lem�ny�t f�k�p azzal okolja meg, hogy a mes�nek rokonai Keleten is megvannak (ami az�rt igen gy�nge bizony�t�k, mivel hiszen rokonai Nyugaton is megvannak) �s hogy ilyen p�ld�ul az 1001 �j mes�i ismert keretmes�je is.  De Solymossy k�l�n�sen ezen k�nai mes�t