LELKIISMERET ARANYT�KRE

Adatok a magyar �svall�s erk�lcstan�b�l

El�sz�

Ismer�seim el�tt t�bbsz�r besz�ltem arr�l, hogy az �smagyarok legf�bb erk�lcsi t�rv�nye a lelkiismeret volt, majd fejtegettem azt is, hogy a lelkiismeret minden m�sn�l biztosabban �s jobban vezetheti az embert az igaz �ton, hacsak megszokjuk annak hangj�ra igaz�n hallgatni, illetve int� szav�t soha el nem hallgattatni.

Teol�gusok vagy teol�giz�l�k �s filoz�f�l�k r�sz�r�l ez ellen nekem t�bb megjegyz�st tettek, amelyekre k�nnyen tudtam v�laszolni;  �gy �k azonban, valamint azok is, akik egy�bk�nt a lelkiismeretnek minden m�s erk�lcsi t�rv�nyn�l nemesebb, fennk�ltebb volt�t elismert�k, elfogadt�k is, de el nem mulasztott�k azon ellenvet�st is megtenni, hogy mindez igen sz�p dolog, de honnan veszem, honnan tudom, hogy �pen a magyar �svall�snak ez lett volna erk�lcsi alapja, hogy �pen az �smagyarokn�l lett volna a lelkiismeretnek oly nagy kultusza ?

Hogy ezen mindenki �ltal megtett �s jogos k�rd�sre egyszer ne csak f�l�letesen, hanem t�lem telhet�leg alaposan �s kimerit�en megfeleljek, �rom e m�vecsk�m.  Miel�tt azonban a bizony�t�shoz fogn�k, el�re el akaram mondani, milyen is volt �seinknek a lelkiismeretr�l val� b�lcselete, filoz�fi�ja.

I.

ISMERTET�S

K�l�nb�z� megjelent �r�saimban t�bbsz�r kifejtettem, hogy �sn�peink nemzeti istens�g�kk�nt �s egy�ttal hitregei �satyjukk�nt a Napot, azaz ennek megszem�lyes�t�s�t, a Napistent, tisztelt�k, akit a tulajdonk�peni magyar t�rzs Magyar (m�sk�nt: Mag, Magor, Megyer, Magar, Makar) n�ven nevezett �s a nemzet n�vad� �satyj�nak �s legels�, regebeli fejedelm�nek is tekintett.  A t�bbi t�rzsek, b�r magukat mindny�jan a legr�gibb �s szentnek tartott magyar t�rzsb�l sz�rmaztatt�k — ami�rt is saj�t t�rzsnev�k�n k�v�l a magyari nevet is mind viselt�k — de ugyanez istens�get, vagyis a Napot, m�s-m�s, a saj�t t�rzsnev�knek megfelel� n�ven is nevezt�k.  P�ld�ul a kunok K�n vagy Hunor n�ven, a beseny�k Beszer vagy Peter, a j�szok J�sz, J�zon vagy J�zz�, a sz�kelyek Szikel vagy Zakur, a kaz�rok Kus vagy Kaz�r, a kabarok Bag, Bog vagy Bakar, a pal�cok P�l, B�l, Balota vagy B�l, az avarok Bar, Barata, a szemer�k Szem, Szam, Somota n�ven, valamint m�g m�s neveken is nevezt�k.  Szerint�k ugyanis minden f�ldi �letnek �s �gy az embereknek is, �desapja a Nap, k�lt�ileg megszem�lyes�tve :  a Napisten, Napkir�ly vagy Napfejedelem, vagy ahogy m�g nevezt�k :  Aranyfejedelem, Aranyisten, Sz�p Isten, a Gy�ny�r�.  Viszont minden f�ldi �letnek �s �gy az embereknek is regebeli �desanyja maga a F�ld, azaz megszem�lyes�tve, a F�ldanya vagyis T�nd�r Ilona, az �let Anyja.  T�nd�r Ilon�nak �s a Napistennek, azaz teh�t Magornak n�sz�t minden tavasszal a nap�jegyenl�s�g idej�ben �nnepelt�k.  Ekkor Ilona, mint Magyar Napkir�ly feles�ge, a Magyar Ilona nevet veszi f�l, ahogy �t a Csall�k�zi le�nyok bizonyos tavaszi, a h�zass�gr�l sz�l� �nekeikben napjainkig is nevezik.  Ugyanis kiz�r�lag a nap�jegyenl�s�g szent �nnepe napj�n �s �jszak�j�n tartott�k n�szukat a fiatal p�rok is, azon id�ben teh�t, amelyben a gy�ngy vir�g, T�nd�r Ilona e szent vir�ga, ny�lik.  Meg kell itt eml�tenem azt is, hogy r�gi nyelv�nkben a t�nd�r sz�nak m�g le�ny �s sz�z �rtelme is volt, aminthogy a finnben ma is t�tt�, t�ttere = le�ny, sz�z, amihez pontosan p�rhuzam az, hogy p�ld�ul az olaszban fata = t�nd�r, m�g az ol�hban fata = le�ny.  De meg kell eml�tenem m�g azt is, hogy a magyar n�vnek, m�s jelent�sei mellett, boldog jelent�se is volt, amiszerint teh�t �gy a Magyar Isten, mint a Magyar Ilona n�vnek Boldog Isten �s Boldog Ilona �rtelme is volt, ami alatt szerelmi boldogs�got, az ap�v�, any�v� l�telt is �rtett�k, de f�leml�tem itt azt is, hogy a tulajdonk�peni magyar �st�rzsek f�ldm�vel�k voltak, Magyar Napisten a f�ldm�vel�s f�ltal�l�ja �s istens�gek�nt is tiszteltetett, a b�k�s f�ldm�vel� �let pedig boldog �letk�nt volt f�lfogva.

Hogy viszont Ilona mennyire azonos volt a r�maiak Venusaval, a n�iess�g �s szerelem ez istens�g�vel, mutatja az is, hogy Venust is nevezt�k Venus Felix-nek, azaz Boldog Venusnak �s hogy �t a r�maiak is regebeli �sanyjuknak tekintett�k, �gyan�gy teh�t mint a magyarok Magyar Ilon�t a magyars�g regebeli �sanyj�nak.  Valamint pedig tavaszi megnyilv�nul�s�ban Ilona a szerelem Istenn�je volt, ugyan�gy a szerelem istens�ge volt tavaszi megnyilv�nul�s�ban Magyar Napisten is, amelyben p�ld�ul a pal�cokn�l Leb�d vagy Lib�d n�v alatt k�l�n�sen nagy kultusza volt, amely n�v r�gi nyelv�nkben hatty� jelent�s� volt.  E min�s�gben �t �seink (mik�nt a g�r�g�k �s r�maiak is) hatty�sz�rnyakkal �br�zolt�k volt, mivel n�luk a hatty� a v�gy�d�s, k�l�n�sen pedig a szerelemv�gy k�lt�i jelk�pe volt.  Ezen r�gi leb�d vagy lib�d = hatty� szavunk a lebeg vagy libeg szavunkb�l sz�rmazik, amelynek sz�rnylebegtet�s, lebegtet�s, rep�l�s �s a leveg�ben val� lebeg�s, libeg�s �rtelme van.  Ugyanez ig�b�l sz�rmazik tov�bb� lepke �s innen t�jsz�l�sos v�ltozat�t k�pez� lepe �s lipe = lepke szavunk is.  Mindamely szavaink viszont azonosak a latin libratio = libeg�s sz�val is, valamint megvil�gitj�k a latin libido = v�gy, szerelemv�gy sz� �snyelv�nkb�li eredet�t is.  Mindezek magyar�zata pedig az, hogy a hattyak, valamint n�mely m�s mad�rf�le is, szerelmi v�gyukban sz�rnyaikat lebegtetni, libegtetni szokt�k.  Mondottuk, hogy a Lib�d n�v �rtelme :  hatty�, �s hogy a hatty� �seink jelk�pez�s�ben a v�gy, f�k�pp a szerelemv�gy jelk�pe volt.  �gy pedig meg�rtj�k a n�met Liebe, r�gibb Liebde = szerelem sz� eredet�t is, illetve bebizonyitottnak l�tjuk mindezen latin �s n�met szavak �snyelv�nkb�li sz�rmaz�s�t.  �gyszint�n az elmondottak fejtik meg azt is, hogy a g�r�g-r�mai mitol�gi�ban a Szerelemisten mi�rt �br�zoltatott hatty�sz�rnyakkal.  De ugyanezek fejtik meg m�g azt is, hogy L�d�t mi�rt �br�zolt�k �pen hatty�val, valamint meg�rteti vel�nk a n�met Lohengrin �s a finn Lemmink�jnen reg�ket, amelyek l�nyeg�kben �s eredetileg szint�n a szerelemv�gyat jelk�pezt�k.

Magyar Napisten �seink mitol�gi�j�ban az er�nyt (energi�t) megszem�lyes�t� istens�g, m�g Ilona az anyag (materia) megszem�lyes�t�se is volt, ami pedig m�ly tud�son �s term�szetismereten alapul� jelk�pez�s volt, mert hiszen val� igaz, hogy minden f�ldi �let alapja a Napb�l a F�ldre �rad� er�nynek a F�ld anyag�ra val� hat�sa.  Az anyaf�ld szunnyad� anyag�nak a napsugarak �ltali �letrekelt�s�t, megterm�keny�t�s�t jelk�pesen val�ban a n�nek a f�rfi �ltali megterm�kenyit�s�vel hasonlithatjuk �ssze.  A n� ugyan�gy t�pl�lja gyermek�t mint az �l�ket term�nyeivel a F�ld.  A leveg� pedig, amely a F�ldanya �ltal nek�nk ny�jtott t�pl�l�kok legfontosabbika, — amelynek h�j�n m�r n�h�ny perc alatt halottak vagyunk — a F�ldnek csak egyik alkatr�sze, ugyan�gy mint ak�r a v�z avagy a term� telev�ny (humusz) is.

Kifejtettem m�r m�s �r�saimban, hogy �snyelv�nkben „magyar” tulajdonk�pen „ember” jelent�ssel b�rt, b�r volt m�g „boldog” �s „f�ldm�vel�” jelent�se is.

Az �smagyar mitol�giai f�lfog�s szerint benn�nk is minden, ami anyag, azaz teh�t eg�sz test�nk :  anyai �r�ks�g�nk, vagyis Magyar Ilona �desany�nk adom�nya, viszont minden, ami testn�lk�li, anyagtalan, azaz er�ny, vagyis teh�t a l�lek, a gondolat �s minden szellemi m�k�d�s :  atyai �r�ks�g�nk, azaz teh�t Magyar Napatya adom�nya.  Eszerint pedig a lelkiismeret is, amely hiszen val�ban testn�lk�li valami, vagyis a l�lek egyik megnyilv�nul�sa, tiszt�n csak szellemi m�k�d�s, nem m�s, mint Magor vagy Magyar aty�nk re�nk hagyott adom�nya, �r�ks�ge.

A Napb�l a F�ldre sz�rmaz� er� a f�ldi �letjelens�gek l�trehoz�ja, s ilyen teh�t a l�lek is, amely minket �l�kk� �s a legfejlettebb alakban :  emberr�, (�snyelv�nk szerint: magyarr�) tesz, vagyis teh�t mindny�jan a Nap fiai, gyermekei vagyunk.  A Napistent�l sz�rmazik bel�nk azon „isteni szikra”, amely benn�nket �letre kelt, emberr� fejleszt, �s amely holtunk ut�n el nem eny�szik;  aminthogy a mai tudom�ny is tan�tja az er�ny megmarad�s�t.  Ez „a l�lek halhatatlans�ga” igazi magyar�zata, �rtelme is.  Ez pedig azt is jelenti, hogy �seink felfog�sa e tekintetben a mai tudom�nyos f�lfog�ssal teljesen azonos volt, csakhogy gy�ny�r� k�lt�i alakba �lt�ztetve.

�desany�nk, akit�l teh�t test�nk sz�rmazik, viseli is test�nk gondj�t.  � t�pl�l, tart tiszt�n, mos, �lt�ztet, f�s�l benn�nket, viszont �desaty�nk tan�t, oktat minket.  � neveli k�s�bb lelk�nket, � l�t el „apai tan�csok”-kal �s oktat benn�nket, hogy az �letben mik�p viselkedj�nk.  � tan�t benn�nket erk�lcsre, becs�letre.  (Hab�r a mai vil�gban sok minden megv�ltozik is, de r�gebben mindez hat�rozottan igy volt.)  Mi viszont gyermeki tisztelettel figyel�nk szavaira �s n�z�nk j�akar� szemeibe.  Tudjuk, hogy p�ld�ul Szent Istv�n kir�ly is, b�r m�r kereszt�ny volt, fia sz�m�ra �r�sban hagyta meg apai tan�csait.  De �gy �rtj�k csak meg azt is, hogy Hammurabi babiloni kir�ly mi�rt mondja, hogy h�res t�rv�nyeit neki Sam�s Napisten dikt�lta, valamint hogy Lykurgosz, a sp�rtai t�rv�nyhoz�, mi�rt �ll�tja, hogy � t�rv�nyeit Apollon Napistent�l kapta.  Vagyis, ezen �sid�kben a n�peknek m�g tudat�ban volt, hogy az emberek tan�t�ja, t�rv�nyhoz�ja a Napisten, azaz az emberek atyja.  �s val�ban, mi egy t�rv�ny ?  Eszme, gondolat.  Testn�lk�li valami, vagyis teh�t a Napb�l sz�rmaz� er�ny.

Az archeol�gusok �s etnogr�fusok j�l ismerik a szkita n�pek, valamint a ma �l� magyar n�p �s rokonn�pei kerek t�kr�t.  Err�l �rdekes, hossz� tanulm�nyt �r dr. M�sz�ros Gyula A magyar kerek t�k�r c�m alatt a N�prajzi �rtes�t� foly�iratunk 1914. �vfolyam�ban, meg�llap�tv�n azt is, hogy e t�k�r rendesen a Nap (n�ha a Hold) jelk�p�nek tekintetett.  R�gen a t�kr�k t�bbnyire f�mb�l k�sz�ltek �s a s�rga vagy v�r�ses arany-, r�z- vagy bronzt�k�r a Nap jelk�pe is lett, m�g az ez�st- avagy m�s feh�r f�mb�l val�, a Hold�.  Miut�n azonban az arany azon f�m, amelyet l�gys�ga �s sz�ps�ge miatt az ember legel�sz�r kezdett megmunk�lni (Aranykor), �gy term�szetes, hogy az aranyt�k�rnek volt r�gibb �s nagyobb szerepe.

Magyar �seink szerint teh�t :  ha a kerek aranyt�k�rbe tekint�nk, ez ugyanannyi, mint hogyha �desaty�nk, a Napisten arc�ba, szem�be tekinten�nk.

A lelkiismeret l�tez�s�nek f�lismer�se szellemileg fejletlen, kezdetleges �sembern�l m�g nem t�telezhet� f�l.  Ehhez m�r f�lt�tlen magasabb fok� szellemi fejletts�g sz�ks�ges, amely szellemi sz�nvonalat az ember, szerintem, m�r a k�szersz�mok k�sz�t�se el�tti korban is, az aranyf�m megmunk�l�sa els� kor�ban �rt el el�sz�r, vagyis az Aranykorban, amely kort hab�r ma t�bb�-kev�sb� mesebelinek tartj�k, de amelynek l�tezetts�g�t �n nem vonom k�ts�gbe, s�t azt tartom, hogy az els� szellemi m�velts�g is m�r akkor fejl�d�tt ki, m�gpedig igen magas fokra, hab�r ezut�n ism�t igen m�ly hanyatl�s is k�vetkezhetett.  Szerintem a lelkiismeret f�lismer�s�re az embert a t�kr�z�d�s jelens�ge vezette, ak�r a v�zben, ak�r arany, krist�ly vagy csiszolt k� f�l�let�ben mag�t megl�tva.  A t�kr�z�d�s pedig, mint f�nyjelens�g, val�ban nem is m�s mint a Napb�l sz�rmaz� er�ny, amelynek �szlelhet�s�ge �mb�r ism�t csak a F�ldanya �ltal ny�jtott anyag seg�ts�g�vel v�lik lehets�gess� (a f�nyt mag�t nem is l�thatjuk, hanem csak az �ltala megvil�g�tott t�rgyakat), ugyan�gy, mint ahogy a gondolat is a Napb�l sz�rmaz� er�ny, de amelynek, hogy megny�lv�nulhasson, az agyvel�re van sz�ks�ge, amely pedig a F�ld �ltal ny�jtott anyagb�l �ll.  A t�kr�z�d�snek teh�t saj�t teste nem l�v�n, val�ban a l�lekkel hasonl�that� �ssze.  M�sz�ros eml�tett cikk�ben sz�mos adatot tal�lunk arra, hogy az �sember a t�kr�z� f�l�leten megjelen� k�p�t a l�leknek tartotta, illetve azzal hasonl�totta �ssze.  Ennek oka szerintem az, hogy t�k�rk�p�nk t�nyleg teljesen hozz�nk hasonl�, de m�gis:  teste nincsen, teh�t anyagilag nem l�tezik, vagyis b�r l�tjuk, ott van, de m�gis tulajdonk�pen nincsen, azaz hogy csak anyagilag nincsen, mivel hiszen csak f�nyjelens�g.

Ugyan�gy anyagilag nem l�tez� valami egy tan avagy oktat�s, tan�t�s.  Ha ezt le is �rjuk avagy le is nyomtatjuk, nem a pap�r �s tinta vagy nyomdafest�k a tan, mert ugyanezekkel b�rmi m�st is �rhattunk, nyomtathattunk volna.  Vagyis egy tan is csak gondolat, azaz a Napt�l sz�rmaz� er�ny �s teh�t anyagtalan, testetlen.  �s m�gis mily fontos lehet.  Emberek, eg�sz nemzetek sorsa f�gghet t�le.  Ugyan�gy tiszta er�nyb�l �ll�, gondolatb�l �ll� egy t�rv�ny is.  �s �me, l�ttuk, hogy a r�giek a Napistent tekintett�k a t�rv�nyek ad�j�nak, de hogy mi�rt �pen a Napistent, ezt csak most, magyar �seink b�lcsess�g�t megismerv�n, �rtj�k.  Ez is teh�t jelk�pes gondolatuk volt, amely azonban a term�szeti val�s�got is pontosan kifejezi, amib�l m�g az is k�vetkezik, hogy �seink e val�s�got teh�t ismert�k.  Ha p�ld�ul a kinaiak azt mondj�k, hogy Konfucse szelleme lebeg Kina f�l�tt �s �rzi azt, �gy eredetileg e szavak is csak jelk�pesen voltak �rtend�k, ha a mai szellemi hanyatl�s kor�ban van is sok kinai, aki t�nyleg azt hiszi, hogy Konfucse lelke ott van valahol K�na f�l�tt a leveg�ben �s v�delmezi.  A val�s�gban Konfucse lelke vagy szelleme alatt Konfucse erk�lcsi tan�t�s�t kell �rten�nk, ami teh�t anyagtalan valami, de ami K�n�t a roml�st�l megv�deni alkalmas.  E k�naihoz hasonl� hiedelem egy�bk�nt Eur�p�ban is volt r�gebben el�g.  S�t olyan is, amelynek jelk�pes �rtelme sem volt.

A lelkiismeret nem m�s, mint a l�lek �s az �nmagam fogalmak egyes�l�se, ami egy m�sik �n gandolat�t hozza l�tre, amely m�sik �n, mivel testn�lk�li, tiszt�n szellemi valami :  teh�t fennk�ltebb, nemesebb, istenibb, teh�t jobb is mint a testi �n.  Mivel pedig a l�lek vagy szellem �desaty�nk, a Nap adom�nya (a Napb�l sz�rmaz� „isteni szikra”), enn�lfogva a lelkiismeret szava is tulajdonk�pen a Napisten, azaz �desaty�nk szava.  �gy lett teh�t a t�k�r a lelkiisrneret, azaz a m�sik, nemesebb �n jelk�pe, �s maradott az m�g azut�n is, hogy az ember a t�kr�z�d�s jelens�g�t m�r meg tudta magyar�zni.  Hogy �seink egykor l�tezett magas szellemi m�velts�ge idej�n a Term�szet ismerete, azaz a term�szettudom�ny, semmivel sem �llott a mai m�g�tt, azt itt b�vebben nem bizony�thatom, mert ez t�rgyunkt�l t�ls�gosan messze t�r�tene el.  Hogy azt�n l�lektanilag az �nmagunk szeml�l�se, amit a t�kr�z�d�s jelens�ge tesz lehet�v�, a lelkiismerettel mennyire term�szetszer�en f�gg �ssze, ezt magyar�znunk f�l�sleges.  Mivel pedig a kerek aranyt�k�r a Nap �br�zolata is, �gy a benne megjelen� arcunkkal ez egy�ttal a Napisten, azaz �desaty�nk arc�t is jelentette, mivelhogy az �si term�szetvall�si, valamint a mai n�pf�lfog�s szerint is a gyermek �s a r� t�bbnyire hasonl�t� sz�l�je, azaz teh�t a fi� �s �desapja, egym�ssal tulajdonk�pen azonosak.  Fi�ban az �desapa (le�nyban az �desanya) �l tov�bb, viszont az �desapa �lete mintegy a fi� megel�z� �let�t k�pezi, amiszerint teh�t az �nmagam-�desapa-fi� fogalma �seink gondolataiban azonosult.

Ha teh�t az aranyt�k�rbe tekint�nk, ez jelk�pesen annyi is, mintha �desaty�nk arc�ba, szem�be, saj�t lelkiismeret�nkbe avagy a Napisten szem�be tekinten�nk.  Viszont amit teh�t lelkiismeret�nk mond :  az �desaty�nk, azaz a Napisten szava, tan�t�sa, vagyis azon „isteni sz�zat”, amelyet ha igazak �s j�k akarunk lenni s a rosszat, valamint ennek k�vetkezm�ny�t :  a b�nh�d�st, el akarjuk ker�lni, k�vetn�nk kell.

Ezek szerint, ha lelkiismeret�nk szav�t k�vetj�k, azaz Magyar Napaty�nkt�l �r�k�lt lelk�nkre hallgatunk, ez annyi, minthogyha a Napisten szeretetteljes atyai tan�t�s�t, az �ltala megadott igaz t�rv�nyeket k�vetn�k.

Mai p�ldabesz�dekben, n�pmes�kben, szok�sos mond�sokban, �gy n�lunk, mint m�s n�pekn�l, a t�k�r, az „igazmond� t�k�r”, a lelkiismeret jelk�pe, hab�r ez ma m�r mindink�bb feled�sbe mer�l, l�v�n hogy az �si term�szetvall�s eszmevil�g�t a zsid�-kereszt�ny vall�si f�lfog�s mindink�bb elhom�lyos�tja, amely ut�bbi pedig m�r nem a lelkiismeretet, hanem a Szent�r�st, vagyis �rott, megv�ltozhatlan t�rv�nyeket, szab�lyokat tekint erk�lcsi alapj�nak.  B�rki m�s tan�t�sa, vezet�se pedig k�nnyebben lehet helytelen vagy �n�rdek, �nz�s �ltal befoly�solt, mint a szeret� �desaty��, illetve Napaty��, mikor hiszen az �desatya az �r�k Term�szet rendje szerint, ha kell, gyermeke �let�t a saj�t �lete �r�n is biztos�tani akarja, annyival is ink�bb, hogy r�gen az egy�n szem�lye nem volt a csal�dt�l, t�rzst�l �s nemzett�l annyira k�l�nv�lva mint ma.  �svall�sunk Napistene az igazi, �nzetlen �s szeret� �desatya eszm�nyi mintak�pe volt.  � �r�kk�n �r�kk� cs�ggedetlen�l k�zd �rett�nk, ragyog� sugaraival verve vissza a vil�g�rb�l mindenfel�l re�nk t�rni �s benn�nket, valamint eg�sz F�ld�nket is elnyelni akar� hal�los S�t�ts�get �s Hidegs�get vagyis a Hal�lt mag�t, amelyet �shitreg�inkben (mitoszainkban) k�t rettent� k�gy�val, s�rk�nnyal avagy gonosz boszork�nnyal jelk�peztek.  �, a Napatya, k�zd �rett�nk, harcol, mik�nt a szeret� �desatya �nfel�ldoz�an k�zd szerettei�rt, gyermekei�rt, csal�dja�rt, gyermekei �s neje �lete�rt, j�v�je�rt a mindenfel�l re�juk t�r� ellens�ges Idegen ellen.  �s �, az �ldott Nap, ahogy a Napot n�p�nk m�ig is nevezi m�g, mik�nt az igazi �desapa, nem tud k�l�nbs�get tenni j� �s igaz, rossz �s h�tlen, s�t �t meg is tagad� gyermekei k�z�tt.  Mindny�junk �lete�rt egyar�nt harcol �s mindny�junkra egyar�nt �rasztja �ltet� sugarait, meleg�t, vil�goss�g�t, de t�l�nk soha semmit ez�rt nem k�r, nem k�vetel, nem v�r, hab�r �seink felfog�sa szerint, neki is �p�gy f�j fiai minden gonoszs�ga mint a f�ldi �desaty�nak �s �poly boldog�t� neki is gyermekei minden er�nye, h�s�ges, tisztel� szeretete, h�l�ja, mint a f�ldi �desap�nak.  Ami�rt is �seink, mik�nt vogul rokonaink ma is, odaad� szeretettel tisztelt�k �t �s dics�r�, h�laad� himnuszokat zengettek neki.  (Ezzel t�k�letes p�rhuzamban, �seink mitol�gi�ja szerint a F�ldanya, azaz Ilona, is az igazi �nfel�ldoz�, j�s�gos �desanya mintak�pe, aki a leveg�t, vizet, term�nyeit minden gyermeke sz�m�ra egyar�nt ny�jtja, m�g a h�l�tlan, �t megtagad�, neki soha k�sz�netet nem mond� gyermekeinek is.  Csak ezek, gonoszs�gukban, veszik el n�ha egym�st�l az �ldott F�ld t�pl�l� term�nyeit.  �seink ez�rt �t is odaad� szeretettel tisztelt�k �s h�laad� himnuszokat zengettek neki is.)

Mai teol�giai alapon azt szokt�k a f�ntebb elmondottaknak ellenvetni, hogy mivel a Nap is Isten teremtm�nye, �gy semmi �rtelme sincsen annak, hogy a Napot, m�gha csak annak eszmei, jelk�pes megszem�lyes�t�s�t is, tisztelj�k, valamint helytelen dolog az er�ny �s a lelkiismeret forr�sak�nt nem Istent, hanem a Napot tiszteln�nk.

Amire azonban a k�vetkez�ket v�laszolhatjuk :

El�sz�r is term�szeti vagy tudom�nyos t�ny, igazs�g, hogy a F�ld�n �letet kelt� er�ny - s �gy a l�lek, a lelkiismeret is - a Napb�l sz�rmazik; a t�nyek, igazs�gok el�tt pedig, ha az �r�k Term�szet vall�sa alapjain, vagy pedig tudom�nyos alapon akarunk maradni, szemet h�nynunk nem szabad.  A mai tudom�ny pedig kezd oda k�vetkeztetni, hogy a l�lek �s az er�ny egy �s ugyanaz, vagyis, hogy a l�lek a Term�szet egyik ugyanolyan megnyilv�nul�sa, mint ak�r a h�, a f�ny, avagy a hang.  Eszerint a l�lek nem term�szeten k�v�li, nem „term�szetf�l�tti” csoda teh�t, mert hiszen semmi sincsen a „term�szetesen k�v�l” avagy a „term�szet f�l�tt”, mert az �r�k Term�szet �s Isten is: ugyanaz.  Viszont �svall�sunk sem tagadta azt, hogy a Nap is Isten teremtm�nye, hiszen �gy �seink f�lfog�sa, mint vogul rokonaink mai hitreg�i szerint is, a Napisten az �g Isten�nek fia, ami a k�lt�i megszem�lyes�t�sek jelk�pes nyelv�n sz�lva, t�k�letesen ugyanazt jelenti, amit a mai vall�sok is tan�tanak: hogy a Nap Isten teremtm�nye, vagy tudom�nyosan kifejezve: a Napot a term�szet hozta l�tre.  (Mi t�bb, ez m�g azt is jelentheti, hogy a „Fi�-Isten” gondolata is csak �sn�peink mitol�gi�j�b�l sz�rmazott, l�v�n ez a sok ezred�vvel r�gibb.)  Eszerint pedig k�ts�gtelen teh�t, hogy minden er�ny, valamint a l�lek �s lelkiismeret �sforr�sa is Isten, mert hiszen a Napisten mindezt �p�gy �desapj�t�l, az �r�k, nagy Istent�l, a Term�szet �r�k �sforr�s�b�l �r�k�lte mint mi, emberek a Napistent�l.  Viszont az, hogy mondhatjuk, miszerint: �desap�nkat is csak nagyap�nk nemzette, vagypedig azt is, hogy: �desap�nkat is Isten teremtette, ez m�g egy�ltal�n nem ok arra, hogy �desap�nkat ne szeress�k, ne tisztelj�k, ir�nta gyermeki h�l�val ne legy�nk.  Ami�rt is teh�t �seink, b�r tiszt�ban voltak azzal, hogy a Napisten is Isten teremtm�nye, ezt nem tartott�k oknak arra, hogy �desapjukat ne szeress�k, ne tisztelj�k, illetve hogy a Napot is a legnagyobb szeretettel ne tisztelj�k.  Ha k�ts�gtelen is, hogy minden j�, egy j� term�s, mindennapi kenyer�nk els� k�tforr�sa is a Nagy Isten, �gy ez m�g nem ok arra, hogy tagadhassuk, miszerint mindezt mi k�zvetlen�l a Napt�l �s F�ldt�l kapjuk.  Ha teh�t a sz�l�k gyermekeiknek szeretettel gondj�t viselik, ha f�rads�gosan �s �nfel�ldoz�an igyekeznek azok mindennapi kenyer�t biztos�tani, ez�rt nem helyeselhetn�k a gyermeket, aki v�llvon�ssal azt mondan�: „Semmi �rtelme, hogy �n ez�rt aty�mnak, any�mnak legyek h�l�s, mert mivel minden j� Istent�l sz�rmazik, h�la �s k�sz�net teh�t csak �t illeti meg, aki aty�mat �s any�mat is teremtette.”  S�t mindny�jan azt tartjuk, hogy minden erk�lcsi �rz�snek, k�teless�gtudatnak egyik igen fontos alapja, kiindul�pontja a sz�l�k ir�nti tisztelet �rz�se, amivel a mai, pr�f�tai vall�sok sem k�s�relt�k meg, ellenkezni, hanem �pp�gy tan�tj�k azt mint az �si term�szetvall�s.  S�t mivel az �desapa �s a lelkiismeret fogalmai — amint f�ntebb kimutattuk — egym�ssal jelk�pesen azonosak, eszerint teh�t a sz�l�k ir�nti tisztelet �s a lelkiismeret k�z�tti �sszef�gg�s nem vonhat� k�ts�gbe.

A magyars�g legk�zelebbi �l� rokonai, a vogulok, is azt tartj�k, hogy a Napisten mindenben �desapja, Numitorem, azaz az �g Istene tan�cs�t k�ri ki s neki sz�t fogad.  A sz�fogad�st pedig a gyermeki k�teless�gek egyik legf�bbik�nek tartjuk, eltekintve att�l, hogy a szeret� �s j�akar� �desatya szav�t megfogad� gyermek els�sorban is maga l�tja haszn�t.  Miut�n pedig, amint l�ttuk: az �desapa �s a lelkiismeret szava �seink f�lfog�sa szerint jelk�pesen szint�n ugyanaz, eszerint teh�t minden oldalr�l �seink f�nti filoz�fi�ja �s jelk�pez�se helyes, igaz �s m�lys�ges b�lcsess�gen, �tgondol�son alapul� volt�t l�tjuk bizony�tva.

�seink, valamint �svall�sunkat m�g nem feledett vogul rokonaink f�lfog�sa szerint is minden l�tez�nek eredete, �soka, el�id�z�je az �g, azaz Isten, vagyis a mindent l�trehoz� Term�szet �r�k �s emberi �sszel f�l nem foghat� egys�ge, amely egys�g k�lt�i megszem�lyes�t�se: a fens�ges, �reg f�rfinek k�pzelt Nagy Isten.  De mindez nem akad�lyozta �seinket �s nem szabad akad�lyozzon benn�nket sem abban, hogy szeret�, gondvisel� �s benn�nket oktat�, tan�t� �desaty�nk ir�nt, azaz a Napisten ir�nt is, a legm�lyebb tisztelettel �s szeretettel viseltess�nk.  A teol�gusok ama ellenvet�s�re pedig, hogy ezek szerint teh�t �seink a Napot im�dt�k, azt felelhetj�k, hogy �seink tulajdonk�pen sem a Napot, sem senki m�st nem „im�dtak” — a sz� mai �rtelm�ben —, csup�n szerett�k �s tisztelt�k, mint ahogy a j� �s h�l�s gyermek szereti �s tiszteli �desatyj�t, an�lk�l hogy „im�dn�” �t.

Viszont a teol�gusok �s tud�sok amaz ellenvet�s�re, hogy mik�nt lehessen �gitestet, azaz teh�t �lettelen t�rgyat, �desapak�nt tisztelni, ezeket v�laszolhatjuk :

�seink is igen j�l tudt�k, hogy a Nap nem �l� szem�ly, hanem csup�n �gitest, de n�luk csak jelk�pez�sr�l volt sz�.  Erk�lcsi nevel�st szolg�l� jelk�pez�sr�l.  �seink a Napban azon eszm�nyi �s erk�lcsi �desapa-mintak�pet tisztelt�k, amely mintak�pet �k maguk alkott�k meg maguknak.  F�lfog�sukban a Nap csak �gy volt �desaty�nk, a F�ld csak �gy �desany�nk, mint ahogy a Nagy Istent is csak k�lt�ileg jelk�pezt�k fens�ges, �reg f�rfialakkal (nagyapa), hab�r tiszt�ban voltak azzal, hogy � az �r�k Term�szet, az �r�k Mindens�g maga, amely emberi �sszel f�l nem �rhet�, nem �br�zolhat�, vagyis hogy � a Mindens�g �sszes �r�k t�rv�nyeinek is egy fens�ges Egys�gbe val� filoz�fiai egyes�t�se �s k�lt�i megszem�lyes�t�se.  Hisz a legegyszer�bb �smagyar is tudta, l�tta, hogy a Napnak nincsen keze, l�ba, nem �l aranysz�r� lovon mint a jelk�pes hitreg�kben (mythoszokban), valamint teljesen tiszt�ban voltak azzal, hogy a F�ld sem hasonl�t emberi n�h�z, akinek szeme, sz�ja, keze, l�ba volna hogy a F�ld gyermekeit nem eml�kkel, hanem term�nyeivel, a v�zzel �s a leveg�vel t�pl�lja.  Mindez pedig azt is jelenti, hogy �seink a mai, csod�kban �s emberalak� istens�gekben h�v� vall�sos embereknek szellemileg magasan f�l�tte �llottak, azaz hogy �k m�g tudtak jelk�pekben gondolkodni, ami a mai gondolkod�sban mindink�bb m�r kivesz.  A hiba teh�t benn�nk, de nem �seink felfog�s�ban van.

M�sodszor pedig kor�nt sincsen m�g eld�ntve, hogy az �gitestek vajon minden �n�let �s �ntudat n�lk�l val�k-e ?  Tud�sok elm�lkednek azon, hogy tulajdonk�pen mi is az �ntudat, a l�lek, �s hogy ez mily viszonyban van az anyaggal, hogy hol �s milyen mennyis�gben van meg emberben, �llatban, n�v�nyben �s az �gynevezett „holt anyag”-ban ?  �s ha mindaz, ami l�lek �s gondolat, a Napb�l sz�rmazik a F�ldre, mi�rt kell okvetlen azt tartanunk, hogy mindez csak azut�n nyilv�nulhat meg, miut�n a F�ldre �rkezett ?  Vajon nem m�k�dhetik-e m�r a Napban is ?

�seink felfog�sa szerint a napf�ny is er�ny, ugyan�gy mint a mai tudom�nyos felfog�s szerint is.  Vagyis, v�gt�re ezt is a minden l�tez� �r�k Ok�t�l vagyis Istent�l kell sz�rmaztatnunk.  M�gis nevets�ges volna tagadnunk, hogy a F�ldet megvil�g�t� f�ny forr�sa a Nap.  Vagyis annak meg�llap�t�sa, hogy minden egy k�z�s, egyetlen �sforr�sb�l, �sokt�l, vagyis Istent�l sz�rmazik, teh�t �pen �seinknek tulajdon�that�, valamint az �soknak m�lt�s�gos, �reg f�rfialakkali �br�zol�sa, helyesebben: jelk�pez�se is.  Az �regs�ggel �k a v�gtelen �sid�k �ta �r�kk� l�tezetts�get jelk�pezt�k.  De hogy ez a mi �seink eszm�je volt, a mai magyar nyelv is tanus�tja m�g, mert csak a magyarban hangtanilag azonos az �reg �s az �r�k sz�.  Ez eszm�t teh�t a k�s�bb keletkezett n�pek a mi mitol�gi�nkb�l — amely valamennyi k�z�l a legr�gibb — �r�k�lt�k.  �gy az egyiptomiak, �gy a zsid�k �s ezekt�l a kereszt�nys�g is.  Csakhogy a mi �seinkn�l azon meg�llap�t�s, hogy minden l�tez�nek egyetlen Oka van, mindig egyszer� b�lcseleti vagy, ha �gy akarjuk, tudom�nyos meg�llap�t�s maradt, sohasem �lt�tt fanatikus alakot.  Sohasem jutott esz�kbe �ld�zni olyasvalakit, aki e meg�llap�t�s helyes volt�ban k�telkedett avagy azt nem fogadta el.  Csak a fanatizmus k�pes arra, hogy vad t�relmetlens�ggel �s gy�l�lettel �ld�zz�n, �lj�n �s puszt�tson mindent �s mindenkit, ami �s aki az eszm�vel ellenkez�sben van avagy l�tszik lenni.  Ugyan�gy �seink, hab�r e dolgot meg�llap�tott�k, de az�rt nem kezdt�k saj�t gy�ny�r� mitol�gi�jukat, sem ennek fens�ges, k�lt�i, m�v�szi kincseit irtani.  Ennek oka volt mindenesetre az is, hogy �seinket m�s, k�s�bb keletkezett avagy ut�bb lehanyatlott, n�pek�n�l magasabb fok� szellemi k�pess�geik alkalmass� tett�k annak f�lfog�s�ra is, hogy mitol�gi�juk, amely hiszen csupa jelk�pez�s volt, egy�ltal�n nincsen azon eszm�vel ellenkez�sben, hogy az eg�sz l�tez� Mindens�g egyetlen nagy Egys�g.  Ugyan�gy fels�bbrend� elmebeli k�pess�geik n�luk fanatizmus avagy vall�si t�boly l�trej�het�s�t is kiz�rt�k.  �seink, b�r k�lt�i lelk�let�ek voltak, de emellett j�zanok, okosak is;  aminthogy ilyen volt mindig a magyar n�p, amely az Eur�p�t v�rbebor�t� vall�sh�bor�k �s vall�si forrong�sok ideje alatt is mindig k�z�ny�s �s nyugodt szeml�l�je volt a k�r�l�tte t�rt�n�knek.  E szellemi f�l�ny�nkre vezethet� vissza az is, hogy Magyarorsz�g volt Eur�p�ban az els�, ahol a tordai orsz�ggy�l�sen m�r 1545-ben t�rv�nyesen kihirdett�k a vall�sszabads�got.  Holott P�rizsban �s Franciaorsz�gban, Eur�pa akkori m�velts�gi k�zpontj�ban, 1572-ben, teh�t 27 �vvel k�s�bben, augusztus �s szeptember hav�ban, a borzalmas „Szent Bartolomeus �jszak�k” alatt, fels�bb rendelkez�sre 22.000 protest�nst gyilkoltak meg.  A nagy k�l�nbs�g teh�t a faj szellemi tulajdons�gaiban rejlik.

Sajnos, val� azonban, hogy a magyar kereszt�nys�g els� sz�zadaiban az �j vall�st terjeszteni bej�tt nagysz�m� idegen volt az, aki vak fanatizmussal �s gy�l�lettel irtott mindent, ami a n�pet saj�t �svall�s�ra eml�keztette s ez az oka annak, hogy �svall�sunk ma magyarok el�tt is �gysz�lv�n ismeretlen, �s hogy a legt�bben, b�r alaptalanul, azt elveszettnek, m�sok pedig kezdetleges n�pek�hez hasonl� babon�kb�l �llott valaminek tartj�k.

�seink t�ltosai erk�lcsi tan�t�sa egyik sarkalatos pontja, s�t legf�bb alapja teh�t ez volt :

Aki lelkiismerete szav�ra hallgat, azt soha el nem n�m�tja, az soha az igaz �tr�l le nem t�r.  Az ember t�vedhet, lehet �nz�, p�rtos, r�szrehajl�;  az �rott malaszt, a szab�lyok lehetnek t�vesek �s a v�ltoz� viszonyok, k�r�lm�nyek folyt�n elavulhatnak.  Ami n�h�ny sz�zaddal avagy ezred�vvel ezel�tt helyes �s sz�ks�ges volt, az ma lehet helytelen �s k�ros.  Egyetlen tan�t�s, egyetlen t�rv�ny van, amely �r�kk� igaz marad, amely az adott k�r�lm�nyekhez alkalmazkodik :  az �l� lelkiismeret, amely sohasem avul el, mint az �r�s �s sohasem t�ved, sohasem p�rtos, mint az ember.  A lelkiismeret, isteni sz�zat, �s aki erre hallgat, b�n�s sohasem lesz.

Tudom, hogy a teol�gusok valamint a materialist�k ellenvet�se erre a k�vetkez� :  A lelkiismeret, csak emberi dolog �s az ember t�vedhet is, t�vedhet teh�t a lelkiismeret, is.  H�ny n�p, h�ny vall�si szekta van, amelynek erk�lcsi tan�t�sa tulajdonk�pen gonosz, s�t sokszor visszatasz�t�, amely n�pekn�l vagy szekt�kn�l p�ld�ul a gyilkol�st, rabl�st, puszt�t�st gyermekkor �ta k�teless�gk�nt nevelik az egy�nbe �s �gy f�ln�vekedv�n, e gonoszs�gokat lelkiismeretbeli k�teless�g�nek tartja.  A lelkiismeret, teh�t teljesen relat�v valami.

Ez �ll�t�snak azonban m�r kiindul�pontja t�ves, vagyis csak f�l�letes �s sz�k l�t�k�r� gondolkod�s eredm�nye.  El�sz�r is az ilyen felekezetek, tanok mindig csak �gy keletkezhetnek, hogy a lelkiismeret, elmell�ztetv�n, hely�be bizonyos pr�f�t�k, vall�salap�t�k, azaz egyes emberek �ltal kital�lt tanok, �sszeirk�lt tan�t�sok t�tetnek.  Az illet� vall�salap�t� pedig lehetett lelkileg beteg egy�n is, akinek tan�t�s�t eleint�n csak a hozz� t�bb�-kev�sb� hasonl� emberek, esetleg �rdekb�l is, — a lelkiismeret�ket elhallgattatva — k�vett�k, majd az �ltala befoly�soltakat is f�lrevezett�k.

A lelkiismeret, azaz maga a sugall� l�lek, nem csup�n „emberi” valami s nem olyan f�ldi, anyagi dolog teh�t, amilyennek az ellenmond�k k�pzelik.  Hiszen �k sem tagadhatj�k, ha csak nem teljesen materialist�k, hogy a l�lek Istent�l sz�rmazik.  Ha pedig materialist�k, �gy nem tagadhatj�k, hogy a szellemi m�k�d�seket l�trehoz� er�ny�k a Napb�l sz�rmaznak, amiszerint a lelkiismeret, m�giscsak f�ld�nt�li eredet�.  A teol�gusok is el kell ismerj�k, hogy a l�lek az, ami benn�nket anyagt�l, n�v�nyt�l, �llatt�l legink�bb megk�l�nb�ztet, valamint a materialist�k sem tagadhatj�k, hogy a magasabb fok� szellemi, vagy mondjuk „agyvel�i” m�k�d�s az, ami minket m�s �l� l�nyek f�l�tt emberr� tesz.  Miut�n pedig a szellemi m�k�d�s, a gondolat — azaz a l�lek — teh�t er�ny (energia), �gy :  ha a mi agyvel�nk t�bb er�nyt termel, mint az �llati, eszerint t�bb er�nyt kapott is a Napb�l, minden f�ldi er�ny �sforr�s�b�l.  Ez a magyar�zata teh�t annak is, hogy az emberek �rtelmess�ge, �rtelmi k�pess�ge nem egyenl�.  Mivel az er�ny �r�k �s sem el� nem �ll�that�, sem meg nem semmis�thet�, ez�rt ha t�bbel rendelkez�nk, akkor t�bbet kellett kapnunk is.  N�mely faj, n�mely ember agyveleje alkalmasabb a Napb�l sz�rmaz� er�nyt f�lfogni �s f�lhaszn�lni, m�s fejletlenebb avagy elhanyatlott fajok�, egy�nek� erre kev�sbb� alkalmas, m�g viszont sokan, s�t tal�n a legt�bben, rossz szok�sok, gondatlans�g, lustas�g k�vetkezt�ben agyvelej�ket rontj�k, elhanyagolj�k �s �gy a Napb�l mindny�junk sz�m�ra egy form�n �rkez�, mindny�junknak egyar�nt ny�jtott er�nyt f�lhaszn�lni agyvel�j�k alkalmatlanabb� v�lik.  Azt mondottuk, hogy nagyobb mennyis�g� er�nnyel, azaz �rtelemmel csak �gy rendelkezhet�nk, ha nagyobb mennyis�get kaptunk, azaz fogtunk f�l.  Hogy g�peket er�teljesebben m�k�dtethess�nk, nagyobb mennyis�g� t�zel�anyagra is van sz�ks�g�nk.  De tudjuk, hogy az �g�s �ltal f�lszabadul� er�ny is a Napb�l sz�rmazott, ak�r f�t, k�szenet avagy olajat haszn�lunk is el.  T�ny, hogy a Napban sz�kel� �ri�si er�nymennyis�g is az � atyj�t�l, a v�gtelen �gt�l, sz�rmazott, amelyet az emberi �sszel f�l nem foghat�, meg nem magyar�zhat� �r�k Istenben szem�lyes�t�nk meg, aki mindennek meg nem fejthet� kezdete.  Ezt az �s-Istens�get magyar el�deink Ok-nak is nevezt�k, amely ok megszem�lyes�t�se Okk�n vagy Okk�n n�ven is neveztetett, amely n�v �rtelme ok-l�ny, ok-ember, ok-kir�ly volt, mivel �snyelv�nkben a k�n vagy k�n sz�, k�l�n�sen k�n �st�rzseink nyelv�ben, ember, l�ny �s kir�ly �rtelemmel is b�rt.

�pen a lelkiismeret f�nt eml�tett relat�v volt�ban, az adott k�r�lm�nyekhez, nevel�shez, viszonyokhoz val� alkalmazkod� k�pess�g�ben �s befoly�solhat�s�g�ban van a lelkiismeret �r�k �rt�ke.  Ez�rt nem avulhat el soha, mint az �rott szab�lyok avagy a megcsontosodott, megr�gz�tt szok�sok.  Ez�rt marad a lelkiismeret amaz „isteni megnyilatkoz�sok”-kal is azonos, amelyeket a pr�f�tai vall�sok m�r sz�szerint �rtelmeznek, de amelyeket �svall�sunkban csak jelk�pesen neveztek �gy.  A lelkiismeret teh�t azon „isteni sz�zat”, azon �r�k �rt�k�, �r�kk�n �l�, �r�kk�n igaz �s �de, soha el nem avul� tan�t�s.

A pr�f�tai vall�sok szerint Isten szem�lyesen jelenik meg �s dikt�lja rendelkez�seit, t�rv�nyeit, amiben tilos k�telkedni.  Eml�t�m, hogy a r�gi g�r�g�k szerint is Apollon szem�lyesen dikt�lta Likurgosznak t�rv�nyeit.  �seink f�lfog�sa szerint ellenben az „isteni sz�zat” avagy „megnyilatkoz�s” azonos volt saj�t lelk�k, azaz lelkiismeret�k szav�val.  Az Isten �ltal adott ihlet, f�lvil�gosod�s, megnyilatkoz�s �seinkn�l teh�t m�g jelk�pesen volt f�lfogand� �s a saj�t lelk�nk, lelkiismeret�nk, a saj�t elm�nk f�lfedez�seit, eszm�it jelentette.  Mivel azonban a l�lek a Napisten adom�nyak�nt volt f�lfogva, a szellemi m�k�d�sek pedig val�ban a Napb�l a F�ldre sug�rozott er�nyb�l sz�rmaznak, ez�rt eszm�inket val�ban a Napisten �ltal sugallottaknak mondhatjuk.  Ilyen val�s�gokon alapul�k voltak teh�t �seink t�ltosai jelk�pes besz�dei, amelyeket az �ket hallgat� �seink m�g �rtett�k, jelk�pes �rtelm�ket m�g tudt�k �s teh�t nem is vett�k sz�szerint.  Ellenben k�s�bbi �s szellemileg fejletlenebb n�pek ilyesmit f�lfogni m�r nem voltak k�pesek �s ez�rt mindent sz�szerint vettek.  Ma azonban, ism�t jelk�pekben sz�lva :  „Mivel a Magyarok Istene elm�nket ism�t f�lvil�gos�totta”, mindezeket megtudtuk �s �jb�l �rtj�k.

Az „isteni sz�zat” avagy „megnyilatkoz�s” teh�t �seink �szj�r�sa szerint a Napisten, (akit a tulajdonk�ppeni magyar t�rzsek Magyarok Isten�nek is neveztek), azaz a lelkiismeret a l�lek szava is.  �seink teh�t jelk�pesen sz�lva, azt mondott�k, hogy erk�lcsi �s vall�si t�rv�nyeiket nekik a Napisten adta.

Vannak, igaz, z�ll�tt, elt�velyedett n�pek, amelyek vall�si t�rv�nyei gonoszak, ami�ltal e t�rv�nyek k�vet�i az emberis�gre k�rosakk� v�lanak.  Nos, itt az egy�nek kicsi koruk �ta e t�ves erk�lcs�k szerint neveltetve, nem tehetnek arr�l, hogy f�lrevezetv�k �s bizonyos rossz cselekedeteket k�teless�g�knek �s j� cselekedeteknek fognak tartani.  Ez teh�t a relat�v lelkiismeret Ha az illet� ellenkezik nemzete, haz�ja t�rv�nyeivel :  b�nt k�vet el, m�g ha e t�rv�nyek hib�sak is.  Nagyobb fok�t, ha azokat csak hanyags�gb�l avagy h�tlens�gb�l nem k�veti, kisebb fok�t, ha azon t�rv�nyek hib�s �s k�ros volt�ra kezd r�eszm�lni.  Ez ut�bbi esetben is, hab�r m�g k�teles a t�rv�nyeknek engedelmeskedni — hogy �rul�v� ne legyen — de k�teless�ge e t�ves t�rv�nyek ellen becs�letes, szel�d eszk�z�kkel k�zdeni, hogy nemzet�t ilyen k�ros t�rv�nyek elmaradhatatlan, rossz k�vetkezm�nyeit�l megmentse s ezen k�ros t�rv�nyek kik�sz�b�ltet�s�t el�rhesse.  Vagyis :  itt is ism�t csak a lelkiismeret mutatandja meg neki a k�vetend� helyes �tat.  Viszont mihelyt ilyen elt�velyedett t�rzsn�l a lelkiismeret kultusza fejl�dend ism�t ki: a t�ves tanok hamarosan meg is sz�nendenek, mintahogy ilyenek keletkez�se oka is csak a lelkiismeret elmell�z�se volt.

Hab�r teh�t l�tezik relat�v lelkiismeret is, ez m�g nem jelenti azt, hogy abszolut lelkiismeret is ne l�tezne.  �pen �gy, ha egyes n�pekn�l relat�v, s�t t�ves erk�lcsi t�rv�nyek is l�teznek, ez m�g nem jelenti azt, hogy nem l�teznek abszol�t erk�lcsi t�rv�nyek is, amelyek az eg�sz emberis�g sz�m�ra �ltal�ban �rv�nyesek.  Az elt�velyed�seket �s bizonyos relat�v k�r�lm�nyeket lesz�m�tva, �ltal�nos �s abszolut erk�lcsi t�rv�nyek az ilyenek :

Ne �lj, ne lopj, ne par�zn�lkodj�l, ne csalj, ne hazudj�l, ne l�gy kapzsi vagy f�sv�ny ;  ne haszn�ld ki, ne nyomd el, ne k�nozzad sem embert�rsad, sem az �llatot.  Szeressed gyermekeid, l�gy �rett�k, ha kell, �nfel�ldoz� is.  Szeressed �s tiszteljed sz�leid, �seid, nemzeted, csal�dod, haz�d, embert�rsaid.  L�gy b�tor, h�, szorgalmas, teljes�tsed k�teless�geidet, v�ltsad be adott szavad stb.  Ezek teh�t �ltal�nos, minden vall�st�l f�ggetlen, s�t t�ves avagy viszonylagos (relat�v) tanok ellen�re is f�nn�ll� term�szeti, azaz isteni t�rv�nyek, amelyeket nagyj�ban a kereszt�nys�g is �gy tan�t, de amelyek sok ezred�vvel e vall�s keletkez�se el�tt a legk�l�nb�z�bb n�pekn�l a term�szetvall�s is m�r �gy tan�tott.  �gy tan�tja ezt Konfucse, Buddha, Mohamed, valamint p�ld�ul a jap�ni sinto vall�s is, amely ut�bbi Jap�nnak ma is �l�, �si term�szetvall�sa, amelyre a XIX. sz�zadban az uralkod� csal�d �s a legf�bb �ri oszt�ly egyr�sze is visszat�rv�n, ezt ism�t az �llam nemzeti vall�s�v� tette.  A n�p nagyr�sze ma is buddhista m�g.

Ami azonban a legfontosabb :  az, hogy — amint a f�ntebbiekb�l kit�nt — t�ves, k�ros avagy b�n�s erk�lcsi felfog�s csak ott keletkezhet, ahol az erk�lcsi alapokat m�r nem a lelkiismeret, hanem csakis bizonyos �rott t�rv�nyek, megcsontosodott vagy elavult hagyom�nyok, tanok k�pezik, amelyek m�g hozz� gyakran �nz� �rdekek �ltal hozathattak l�tre.  Ahol teh�t az �l�, tiszta lelkiismeret kultusza lehanyatlott avagy meg is sz�nt, illetve ahol az abszolut lelkiismeretet az �rdekek elhallgattatt�k, elnyomt�k.

Miut�n teh�t vannak abszolut �s minden vall�st�l f�ggetlen, �ltatal�nos term�szeti, vagyis isteni, erk�lcsi alapok, �gy term�szetes, hogy a tiszta lelkiismeret amely teh�t :  a l�lek szava, azaz �smagyar f�lfog�s szerint a Napisten szava is, ez�rt m�g a relativ �s t�ves tanok k�z�tt is, a re�nk t�ves ir�nyban hat� k�rnyezet k�zepette is lassan, lassan ez mindig visszavezetend az abszolut helyes fel�.  Ha megszokjuk mindig lelkiismeret�nket k�rdezni, �gy csakhamar a legnagyobb z�rzavar k�zepette is lassan, lassan javulandunk, a helyes utat megtal�landjuk.  Ann�l k�nnyebben �s hamar�bb t�rt�nend ez meg, ha a lelkiismeret szava k�vet�s�re lelki k�z�ss�gben �l� embercsoportok vagy eg�sz nemzetek t�rn�nek vissza, amikor is az egy�nek eszm�iket, gondolataikat egym�ssal k�z�lhetik is �s �gy a helyes �tra val� visszatal�l�st egym�snak megk�nny�tik.

Ha megszokjuk mindig lelkiismeret�nk szav�ra hallgatni, �gy nem csak javulandunk, de �let�nk is nyugodtabb, megel�gedettebb lesz.  Ez a tiszta lelkiismeret boldogs�ga.  Tiszta lelkiismeret n�lk�l nincsen lelki egyens�ly; lelki egyens�ly n�lk�l nincsen boldogs�g.

�seink az abszolut lelkiismeretnek a viszonylagos f�l�tti gy�zelm�t, valamint a t�ved�sekb�l, b�n�kb�l val� kiemelked�st is gy�ny�r�, jelk�pes mesemot�vumokkal fejezt�k ki :  B�rmily sz�p �s f�nyes is az aranyt�k�r, de gondatlan, hanyag ember birtok�ban csakhamar megborul, piszkos lesz, �ssze-vissza karcol�dik s ekkor m�r nem mutat tiszt�n avagy nem is t�kr�z t�bb�.  Aki azonban aranyt�kr�re vigy�z, azt gondosan �polja, t�r�lgeti, tiszt�n tartja, az� mindig hib�tlan, tiszt�n t�kr�z�, f�nyes marad, mint az �gen ragyog� �ldott Nap maga is �s mindig helyesen mutatand, t�kr�zend.  S�t a m�r elhanyagolt, elhom�lyosodott aranyt�kr�t is gondos csiszol�ssal, f�nyes�t�ssel helyrehozhatni.

A f�ntiek r�vid �sszefoglal�sa teh�t ez :  A kerek aranyt�k�r a Napra hasonl�t, ami�rt �seink a Nap jelk�p�nek is tekintett�k, de mivel a t�k�r nek�nk arcunkat megmutatja s ez�rt a t�kr�t arcunk, hajunk, k�ls�nk, azaz test�nk gondoz�s�hoz haszn�ljuk, ugyan�gy a nem anyagi, hanem lelki t�kr�t, azaz a lelkiismeretet, lelk�nk gondoz�s�hoz kell haszn�lnunk.  A Nap, azaz a Napisten, �s a lelki t�k�r, egym�ssal a legszorosabb eszmei �sszef�gg�sben vannak, mivel a lelkiismeret szava nem m�s, mint a Napisten szava.  Vagyis :  amit a Lelkiismeret Aranyt�kre mond :  az �desaty�nk, a Napisten tan�t�sa.  Ha szav�t k�vetj�k :  a helyes �tr�l le sohasem t�rend�nk, nem „t�ved�nk el” s az �letben boldogok, nyugodtak �s megel�gedettek lesz�nk.  Ez volt magyar �seink erk�lcsi �s vall�si f�lfog�s�nak legf�bb alapja.  Amely oly nemes �s fennk�lt f�lfog�s, hogy megismer�se �seink ir�nt nem csup�n a legm�lyebb tiszteletet kell �breszszen, de amit ma is k�vetend� p�ld�nak kell tekinten�nk.

Az al�bb elmondand� bizony�t� anyag k�nnyebbeni meg�rt�se kedv��rt r�viden el�re kell bocs�tanom, hogy :  Az igazi magyars�g sohasem volt nom�d, hanem f�ldm�vel� �s hogy sohasem j�rt �zsi�ban, hanem hogy �shaz�ja Magyarorsz�g, valamint hogy az �smagyars�g Eur�pa legr�gibb �s m�velts�galap�t� �sn�pe, hogy Eur�pa k�zep�n �sr�gi id�kben igen magas, de ink�bb csak szellemi (nem m�szaki) m�velts�ge volt, hogy az �rja n�pek m�velts�ge is ebb�l ered �s v�g�l, hogy �sszes k�zelebbi rokonn�peink is ezen �smagyars�gb�l sz�rmaztak.  �rp�d honfoglal�i pedig szint�n egy innen �sid�kben kiv�ndorlott �s ide visszat�rt t�rzs�nk voltak.  A magyars�g �zsiai �s nom�d eredet�r�l sz�l� tan�t�sok csakis k�ls� �s bels� ellens�geink �ltal kital�ltak �s k�runkra elterjesztettek, amelyek c�lja �n�rzet�nk al��s�sa, tekint�ly�nk ront�sa �s l�tjogosults�gunk elvitat�sa.  Kiemelem azt is, hogy amid�n �svall�sunkr�l besz�lek, nem ennek 800-1000 �v el�tti, m�r elhanyatlott alakj�t �rtem, hanem azt, amely a f�nteml�tett magas szellemi m�velts�g�nk idej�n, 20-30.000 �vn�l is r�gibb id�kben �lt.