Vil�gos, hogy az ezid�ig elõadott elm�letek egyike sem ad magyar�zatot a m�ltbeli eljegesed�sekre.  Csakis korunk antarktiszi j�gkorszak�ra van kiel�g�tõ magyar�zat, s m�ghozz� micsoda kitûnõ magyar�zat.  Antarktiszt az�rt bor�tja j�g, mert a sarkvid�ken van.  Se a nap meleg�nek ingadoz�sa, se galaktikus por, se tûzh�ny� kit�r�se, se f�ldk�reg alatti �ramlat, se szintemelked�s, se tengeri �ramlat nem ad magyar�zatot az eljegesed�sre. Meg�llap�thatjuk, a legjobb elm�let az egyes j�gkorszakok okainak magyar�zat�ra az, hogy az adott ter�let az egyik sarkvid�kre sodr�dott.  �gy meg tudjuk indokolni az indiai �s afrikai j�gmezõket, m�g ha e ter�letek ma a tr�pusokon is vannak.  Ugyan�gy elsz�molhatunk a t�bbi f�ldr�sznyi j�gmezõvel is.

Nyilv�nval�, a f�ldk�reg kimozdul�sa egy bizonyos k�rzet sarkk�rbe val� juttat�sa �ltal ott j�gkorszakot okozhat, m�g egy k�sõbbi kimozdul�s a ter�let melegebb �ghajlatra val� sodr�sa �ltal v�get vethet az eljegesed�snek.

A j�gkorszakok azonban csak a k�rd�s egyik oldal�t k�pviselik.  Ha az eljegesed�sek rendk�v�l hideg �ghajlatok f�ld felsz�n�n val� magyar�zat n�lk�li elter�l�s�nek p�ld�i, akkor lenni�k kellett meleg �ghajlatoknak is, melyek elter�l�se hasonl�k�ppen magyar�zat n�lk�l �ll.

A jelenlegi sarkvid�kek felmeleged�seivel kapcsolatban igen szemet sz�r� ellentmond�ssal ker�l�nk szembe.  Egyr�szt bizony�t�k van r�, hogy a n�v�nyek �s �llatok elterjed�se nem a jelenlegi �ghajlati ter�letek hat�rait k�vette.  M�sr�szt, az �jabb bizony�t�kok az ir�nyba mutatnak, hogy az �ghajlatok hõm�rs�klet szerint mindig legal�bb annyira k�l�nv�ltak egym�st�l mint ma.  Ez teljess�ggel szemben �ll a m�g ma is fenntartott azon felt�telez�ssel, hogy a f�ldt�rt�nelem java r�sze alatt bolyg�nknak nem voltak hat�rozottan k�l�n�ll� �ghajlatai.  K�nytelenek vagyunk azt meg�llap�tani, hogy, mivel sok õsi n�v�ny �s �llat nem a mai �ghajlatok szerint terjedt el, maguk a hõm�rs�kleti �vek v�ltoztatt�k meg helyzet�ket a f�ld felsz�n�n.  Ez azt teszi sz�ks�gess�, hogy a felsz�n megv�ltoztassa a forg�stengelyhez viszony�tott helyzet�t.

Szil�rd bizony�t�kok sz�mos vonala felt�telezi, hogy a legut�bbi j�g kor idej�n az �szaki-sarok a Hudson-�b�lben vagy amellett volt.  Azonban szem elõtt kell tartanunk, hogyha �gy volt, azt nem a f�ld tengely�nek elmozdul�sa eredm�nyezte, hanem a f�ldk�reg, avagy lithosph�ra f�ld belsõ r�tegeihez viszony�tott elcs�sz�sa.

Az ut�bbi �vekben szovjet tud�sok szorgalmasan vizsg�lgatt�k a Jeges-tengert, m�r csak tulajdonosi mivoltukb�l is, minthogy partj�nak java r�sze orsz�gukhoz tartozik.  Rengeteg tengerfen�krõl vett mint�t vizsg�ltak meg �s idõz�tettek korban az �j sug�rz�elemes m�dszerrel.  Õk is ugyanarra a meg�llap�t�sra jutottak mint mi, hogy a Jeges-tenger meleg volt a j�gkor idej�n, k�l�n�sen 32000 �vvel ezelõttõl 18000 �vvel ezelõttig.

1.  50000 �vvel ezelõttig az �szaki-tenger hideg volt
2.  50000-tõl 18000 �vvel ezelõttig a Jeges-tenger meleg volt
3.  20 -18000-tõl 10 - 9000 �vvel ezelõttig hideg volt
4.  10 - 9000 �vvel ezelõtt a jelenlegi �ghajlat alakult ki

A 3. pontban meg�llap�tott leh�l�s annak eredm�nye lehetett, hogy a Jeges-tenger fokozatosan az �szaki-sarok f�l� cs�szott.

80000 �vvel ezelõtt Yukon volt az �szaki-sarok felett.  Ut�na, 75000-tõl 55000 �vvel ezelõttig a Norv�gia �szak-nyugati partjai elõtti v�zter�let.  Ezt k�vetõleg, 50000-tõl 17000 �vvel ezelõttig, a Hudson-�b�l.  10000 �vvel ezelõttre az �szaki-tenger ker�lt az �szaki-sarok f�l�, �s ezzel v�get �rt a legut�bbi �szak-amerikai �s eur�pai j�gkorszak.

Cs�l�ben �s Argent�n�ban nyoma sincs jegesed�snek am�g �szakon a mai �ghajlat ki nem alakult.  Amerika d�li cs�csk�n �s Antarktisz nyugati r�sz�n az eur�pai �s �szak-amerikai felmeleged�s elindul�s�nak idej�n kezdtek kialakulni gleccserek �s j�gmezõk.

[Az �szaki-sarok ma Gr�nland fel� halad a 45. hossz�s�gi-k�r nyom�n, egyre gyorsul�an.  Vagyis hogy, hamarosan Gr�nland ker�l az �szaki-sarok f�l�, �s k�nnyen lehet, hogy New Yorkban �jra egy kil�m�ter vastag j�g lesz; �s a fenevad, ami volt �s nem volt, �s a feneketlen g�d�rbõl kiemelkedett, k�rhozatra jut.]

A j�gkor utols� �vezred�ben a f�ld sok ter�let�n �ri�si m�rt�kû hal�loz�s s�jtotta az �llatokat. Hibben �gy becs�lte, hogy csup�n �szak-Amerik�ban valami 40 milli� vad pusztult el.  Sz�mos fajta teljesen kihalt -- mamut, masztodon, �ri�sh�d, egyes p�rducok, �ri�slajh�r, gyapjasrinoc�rosz.  �szak-Amerik�ban ekkor, vagy r�viddel ezut�n halt ki a teve �s a l�.

Egy elk�pesztõ �ghajlati �talakul�s m�ly nyomot hagyott az �llatvil�gon, �s a nagy kihal�sok ok�v�, de legal�bbis k�s�rõj�v� lett, ami a pleisztoc�n v�g�n a f�ld felsz�n�nek h�rom-�t�d�n megtizedelte az emlõs�ket.

Az alaszkai tõzegben sok helyen tal�lhat� kocsirakom�nyra val� �llati csont �s t�rmel�k.  Mamutok, masztodonok, k�l�nb�zõ b�l�nyek, lovak, farkasok, medv�k �s oroszl�nok csontjai az �llatvil�g n�pess�g�rõl besz�lnek.  A talaj finom, s�t�tsz�rke homokszerû, s e csontt� fagyott k�zegben f�k �s �llatok kicsavart tagjai nyugszanak, j�gszemcs�k �s mohar�tegek k�z� vegy�lve.  Az eg�sz �gy tûnik, mintha 10000 �vvel ezelõtt valami vil�gv�gi sorscsap�s k�zepette �lõ �llatok �s n�v�nyek eg�sz alaszkai vil�ga menetk�zben h�rtelen komor par�d�v� fagyott volna.

A pleisztoc�n-kor hal�lban v�gzõd�tt.  Nem egy hat�rozatlan f�ldtani szakasz k�z�ns�ges bez�rul�sa volt ez, mely bizonytalan v�gezet�ig pisl�kolt, hanem mindent mag�ba foglal�, katasztr�f�lis hal�l.  A kornak nevet ad� nagytestû �llatok kihaltak, s pusztul�suk e szakasz v�g�t is jelezte.

Semmi k�ts�g, hogy legal�bbis Alaszk�ban, a pleisztoc�n-kori �llatok v�gzet�vel egybeesõleg vil�grengetõ vulk�nmûk�d�s folyt.  Tûzh�ny� kit�r�s magyar�zatot ad az alaszkai �llatok egyidejû pusztul�s�ra.  A vulk�ni hamutakar� eg�sz csord�kat �lhetett meg a levegõ hi�nya vagy a hõ �ltal, avagy k�zvetve, a vulk�ni g�zokkal.

Az alaszkai tõzeg tele van p�ratlan vads�g� fergetegek nyomaival.  Mamutok �s b�l�nyek egyar�nt sz�tt�pettek egy isteni d�h vil�gforgat� kez�ben.  Az �llatok egyszerûen sz�tmarcangol�dtak �s sz�tsz�r�dtak mint valami rongybaba darabjai a sz�lviharban, pedig n�melyik�k t�bb tonna s�ly� volt.

Egy Lagoa do Sumidouro hat�r�ban l�võ m�szkõbarlangban Dr. Lund ki�sta t�bb mint harminc k�l�nb�zû nemû �s kor� szem�ly csontjait.  A csontv�zak a barlang alj�t k�pezõ agyagban voltak, oly kuszas�gban -- nemcsak egym�ssal, de megatherium �s m�s pleisztoc�n-kori emlõs�k maradv�nyaival is keveredve —, hogy az a kiz�rja az emberi k�z �ltal val� temettet�s gondolat�t.

A Woods Hole Oceanographic Institution k�t kutat�ja, Dr. Milliman �s Dr. Emery meg�llap�totta, hogy 15000 �vvel ezelõtt volt a legalacsonyabb a tengerszint.  Ez roppant jelentõs meg�llap�t�s, mert 15000 �vvel ezelõttre a j�gtelened�s m�r jav�ban folyt, teh�t hova lett a v�z ?

A v�lasz eg�szen mag�t�l �rtetõdõ.  Ha a f�ldk�reg mozg�sban volt �s �szak-Amerika, D�l-Amerika �s Antarktisz a D�li-sarok fel� haladt, akkor az addig a d�li sarkk�r�n k�v�l esõ antarktiszi gleccserek most gyorsan terjeszkedni kezdtek �s magukba fagyasztott�k az olvad� �szaki j�gmezõk viz�t �s l�that�an m�g t�bbet is.

�sszegezz�k a helyzetet.  A j�gmezõ nem kevesebb mint 17000 �vvel ezelõtt volt a legnagyobb.  Egyes helyeken 1000 �vvel, m�sutt 2000 �vvel k�sõbb m�r teljesen eltûnt, �s ugyanakkor 14000 �vvel ezelõttre m�g a kor�bbi j�gkupola k�zep�hez k�zelesõ ter�leteken is �jra �letre kelt a n�v�ny- �s �llatvil�g.  Alaposan megcsappant gleccserek tov�bbra is voltak, �s sz�mos alkalommal m�g terjeszkedtek is, de kor�bbi birodalmuknak m�r csak nagyon kis r�sz�t tudt�k elfoglalni.  Gyakorlatilag a megelõzõleg a f�ldr�sz fel�t (10 milli� n�gyzetkil�m�ter) elfoglal� �s a mai D�li-sarkival azonos vastags�g� (1-2 m�rf�ld) j�gsapka kevesebb mint 2000 �v alatt elolvadt.  Nem kevesebb volt ez, mint egyfajta f�ldtani csoda.  Semmi sem utal a f�ldt�rt�nelem szok�sos keserves lass�s�g�ra.  Nyersen kimondva, egy katasztr�fa, egy kataklizma volt ez, egy �gszakad�ssal (sz�szerinti) f�ldindul�ssal j�r� forradalom.

Meg�llap�t�sunk szerint az �szaki-sarok a 60. sz�less�gifok �s a 83. hossz�s�gifok keresztezõd�s�rõl v�ndorolt mai hely�re.  Ez 30 sz�less�gi fok�, avagy 2800 kil�m�teres kimozdul�st jelent, �s ha ez 1500 �v alatt zajlott le, akkor �vi m�sf�l kilom�teres sebess�grõl van sz�.  Term�szetesen a kezdeti �s a v�gezeti halad�s sz�ks�gszerûen nagyon lass� lehetett, �gy a kimozdul�s fõ szakasza igen sz�d�tõ gyorsas�ggal t�rt�nhetett.  Nem csoda h�t, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt rendk�v�li felfordul�s nyomai maradtak a f�ld felsz�n�n.

[Amikor a Hudson-�b�l ker�lt az �szaki-sarok f�l�, az is rendk�v�li gyorsas�ggal j�tsz�dott le.]

Figyelmet keltõen utal a j�gsapka kialakul�s�nak gyorsas�g�ra azon t�ny, hogy m�rs�kelt �g�vi �llatok ezreit fagyasztotta mag�ba; n�melyik�ket teljes eg�sz�kben (masztodon, mamut, medve, j�vorszarvas, h�d).

Amikor a j�g elolvadt, sok ilyen �llat mocsarak alj�ra sûlyedt, ami megõrizte tetem�ket �s n�ha m�g gyomruk tartalm�t is.  Az �llatfajt�k �sszet�tel�bõl el�g nyilv�nval�, hogy a h� m�rs�kelt �g�vi �let�k k�zepette bor�totta el õket.  Mindennek jelentõs�g�bõl igen ijesztõ k�vetkeztet�st vonhatunk le.

Geol�gusok azt tartj�k, hogy a lithoszf�ra belsõ oldal�n a felsz�nen l�võkkel egybeesõ egyenetlens�gek vannak, �s vastags�ga k�l�nb�zõ helyeken jelentõsen elt�r.  �gy k�pzelik, hogy a f�ldr�szek alatt p�ld�ul vastagabb a f�ldk�reg mint az �ce�nok alatt, �s hegys�gek �s fenns�kok alatt a legvastagabb.  A f�ldr�szek �s hegyvonulatok nemcsak magasabbra ny�lnak, hanem a belsõ oldalon m�lyebbre is.  Ez az�rt van, mert �tlag�ban k�nnyebb k�vekbõl �llnak.  Nemik�pp a j�ghegyekhez hasonl�that�k, ahogy a vizen �szva azoknak is csak t�meg�k egy tizede emelkedik a felsz�n f�l�.  A f�ldr�szek �s a hegyl�ncok is ilyesf�le hidrosztatikus egyens�lyban lebegnek.  K�reg alatti kiterjed�s�ket sokkal nagyobbnak tartj�k mint l�that� r�szeiket.  A hegyl�ncok lefel� ir�nyul� kiterjed�seit hegygy�kereknek nevezik.

[Na m�rmost, �s mindezekbõl ad�d�an, ha a f�ldk�reg alatti fesz�lts�gek, fortyog�sok s ki tudja mi, vagy a hegygy�kerek m�ll�sa k�vetkezt�ben ezen f�ldr�szek t�mege (�s ezzel "v�zkiszor�t�sa") nõ vagy cs�kken, akkor hegyek �s v�lgyek egyszeriben igen magasra emelkedhetnek vagy ak�r v�z al� is mer�lhetnek.]

Rendk�v�li ellentmond�s van azon t�nyben, hogy b�r a f�ldr�szeknek felt�telez�s szerint �lland�nak kellene lenni�k, az �sszetevõj�ket k�pezõ �led�kr�tegek majdnem mindegyike v�z alatt alakult ki.  E t�nyt semmik�ppen sem lehet tagadni.  Schuchert szerint �szak-Amerika nem kevesebb mint 17-szer mer�lt v�z al�.  Humphreys azt tartja, hogy egy idõben 10 milli� n�gyzetkil�m�ter �szak-amerikai ter�let volt v�z alatt.  Termier amellett �rvelt, hogy az Alpokt�l K�z�p-�zsi�ig terjedõ hegys�geket kitevõ �led�kr�tegek tenger alatt j�ttek l�tre, ami azt teszi sz�ks�gess�, hogy az õsi Tethys-tengernek (ami alatt kialakultak) 6000 kil�m�ter hossz�nak kellett lennie.  Umbgrove megjegyzi:

Nemcsak hogy a f�ldr�szek egyes ter�letei a pre-cambrian korok �ta tenger al� mer�lgettek, de m�g nem t�l r�gen is t�rt�nt ilyen vel�k, �s egyes alkalmakkor eg�sz m�lyre sûlyedtek.  A jelenlegi f�ldr�szek csup�n egy idõben nagyobb sz�razf�ldek t�red�kei."

Umbgrove r�mutatott, hogy a Spitzberg�k �s Sk�cia java r�sz�t kitevõ �led�k a tõl�k nyugatra fekvõ �ce�nb�l sz�rmazik.  Ugyan�gy, Afrika nyugati partvid�ke egy kor�bbi, d�l-atlanti f�ldt�megbõl sz�rmaz� �led�kbõl alakult ki.  De a leg�rdekesebb amit megeml�t, hogy a vil�g legm�lyebb tengeri �rka (kb. 7 m�rf�ld, a F�l�p-szigetektõl keletre) ARR�L TAN�SKODIK, HOGY VALAHA EGY NAGYON NAGY KONTINENS R�SZE VOLT.

E sûlyedget�s k�l�n�sen fontos p�ld�j�nak tûnik az Egyes�lt �llamok �szak-keleti partvid�ke elõtt elter�lõ �szak-atlanti t�rs�g.  Meg�llap�ttatott, hogy az �szak-keleti �llamokat kitevõ �led�kek elm�lt korokban keletre, a mai �szak-atlanti t�rs�gben l�tezett f�ldt�megbõl erednek.

Egyes geol�gusok megpr�b�ltak azzal �rvelni, hogy a hordal�k esetleg a jelenlegi kontinent�lis talapzaton l�võ f�ldt�megbõl sz�rmazik, de ezen okoskod�s minden szempontb�l hib�s.  Brewster p�ld�ul megjegyzi:

Nagy f�ldter�letnek kellett lennie, mert a homok, a kavics �s az iszap amit a foly�k a tengerbe hordtak �s a hull�mok a parton felmorzsoltak, f�ltucat nagyobb �llam alkot� elemeiv� v�ltak, s az �led�k n�hol egy m�rf�ld vastag."

Umbgrove elmondja, hogy b�r lehetetlen felbecs�lni (a geol�gusok �ltal Appalachi�nak nevezett) f�ldt�meg m�ret�t, m�gis nyilv�nval�an kiterjedt lehetett, merthogy az Appalache-hegys�g �led�kr�tegeiben siker�lt nyomon k�vetni egy hatalmas delt�t, amit egy keleti f�ldter�letrõl foly� gig�szi folyam alak�tott ki.  Umbgrove hivatkozott Ewing professzor legut�bbi tengeri kutat�s�ra, ami arra mutat, hogy Appalachia õsi f�ldt�mege ma valami k�t m�rf�lddel a kontinent�lis alapzat szintje alatt nyugszik (az �ce�n fenek�n).

Az afrikai Great Rift Valley a F�ld felsz�n�nek egyik leg�rdekesebb von�sa.  A n�hai Dr. Hans Cloos r�mutatott, hogy a v�lgy egyik oldal�n l�võ magas sziklafal, eg�sz nyilv�nval�an, valaha az afrikai f�ldr�sz sz�l�t k�pezte -- nem csup�n a kontinent�lis talapzat kezdet�t, hanem maga a f�ldt�meg legsz�l�t.  Egy irt�zatos mozgat�erõ folyt�n Afrika ezen r�sze �ri�si m�rt�kben megemelkedett, �s a tengerfen�k is j�tt vele legal�bb egy m�rf�ldnyit �s sz�razf�ldd� v�lt.

�rdemes a kettõt �sszevetve elgondolkodni az afrikai t�r�s �s az �szakatlanti f�ldt�meg k�rd�s�rõl.  Bizonyos �rtelemben a kettõ kieg�sz�ti egym�st.  Az egyik esetben egy kontinens l�that�an elmer�lt;  a m�sikban meg elõbb els�llyedt, majd pedig kiemelkedett.  K�zenfekvõ, hogy mindk�t ir�ny� kimozdul�snak egyazon alapvetõ dinamikai folyamattal kellett kapcsolatban �llnia.  A Rift k�zvetlen�l megvizsg�lhat� fizikai f�ldtana arra mutat, hogy komolyan kell venni az Egyes�lt �llamok �szak-keleti �llamai, Sk�cia �s a Spitzberg�k �led�ki k�v�leteinek k�zvetett bizonys�gait.  Nem lehet elvetni a mai Atlanti-�ce�n �szaki r�sz�n l�tezett sz�razf�ld t�nye mellett sz�l� utal�sokat.

[�s csak r� kell n�zn�nk egy tenger alatti vil�gt�rk�pre, hogy l�ssuk, minden f�ldr�sz alapzata �gy n�z ki, mintha csak valami hatalmas emelv�ny lenne, amit egy gigantikus emelõ tolt a felsz�nre.  A tengerpartt�l nem messze, minden f�ldr�szt t�bb kil�m�teres, f�ggõleges orom szeg�lyez.]