Ugyancsak adotts�gk�nt vissz�k magunkkal az energetikai �sszetev�ket, teh�t a szok�sokat, a blokkokat �s a beidegz�d�seket, amint arr�l m�r volt sz�. K�ls� t�nyez�k�nt vessz�k a karm�k csoportjait; �ltal�nos, legnagyobb keret a rendszer-, vagy kozmikus karma, ami azt szabja meg, hogy most �pp melyik bolyg�n, milyen rendszer r�szek�nt inkarn�l�dunk. Ez el�gg� t�voli �s k�d�s dolog, a mi szempontunkb�l csak mint adotts�g van jelent�s�ge. Jobban h�sba v�g� a megl�v� csoport- �s egy�ni karm�ink �sszet�tele �s �retts�gi foka. Ami az �sszet�telt illeti: a t�rsadalmi keretek k�z�tt nagyon sok csoporttal ker�l�nk karmikus kapcsolatba �s gy�jt�nk be ez�ltal csoportkarm�kat, kezdve az evez�pados l�zad� t�rsakkal szerzett�l a bennsz�l�ttek j� sz�nd�k� t�r�t�s�n kereszt�l az EU csatlakoz�ssal okozottig.

 A csoportkarm�kat nem l�tja �t az �tlagember, mert magasabb r�l�t�st ig�nyelnek m�sok - t�bb csoport, n�p - karm�ira. Az egy�ni karm�kat kauz�lszinten l�tja az ember (az egyes ember maradand� �nje, term�szetesen). Tudja teh�t, hogy valamely esem�nyb�l mi sz�rmazott �s m�g mi v�rhat� (ez persze nem jelent j�v�be l�t�st, mert a mik�ntje m�g rengeteg eshet�s�gt�l f�gg. Mi szerint �ll m�g �ssze a csomag? Eml�tett�k, hogy vannak lappang�, �rett �s megnyilv�nul� karm�k. A lappang�val nem kell t�r�dni, az majd egy t�volabbi testet�lt�s ny�gje lesz, ami sz�m�t�sba j�n, az az �rett karma. �rett karma az, ami m�r nem vesz fel a cselekm�nyekb�l t�lt�seket, vagy a megl�v� t�lt�s el�rte benne azt a szintet, hogy aktiv�l�djon (a mennyis�gi v�ltoz�s �tcsap min�s�gibe).

 Ezeket a karm�kat felfoghatjuk s�lyokk�nt is, amikb�l �gy kell �sszev�logatni egy h�tizs�kra val�t, hogy menni is lehessen vele, el is f�rjen a zs�kban, ne rong�lj�k egym�st, �s ne �ss�nk meg vele m�s j�r�kel�ket sem. Ez nyilv�n nem k�nny� feladat, de nem is kell egyed�l elv�gezni. A le�r�sok szerint az �j testet�lt�s karm�it a Karma Urai, m�s n�ven a Lipik�k - akik nem emberi l�nyek, v�logatj�k �gy �ssze a karm�k hatalmas sereg�b�l, hogy ne is legyen s�tagalopp az el�tt�nk �ll� testet�lt�s, de ne is rokkanjunk bele a feladatba. Bizonnyal a fejlettebbeknek van belesz�l�suk a dologba, elv�gre a mi csomagunkr�l van sz�, de nem hiszem, hogy teljes eg�sz�ben r�nk lenne b�zva, hiszen akkor a "nemszeretem" karm�kat, amiket a r�gm�ltban termelt�nk be (kegyetlenked�sek, szadizmus, k�l�nf�le "fili�k" (teh�t az als� asztr�l tombol�s�nak k�vetkezm�nyei), csal�rd viselked�s, hitszeg�s, �rul�s, hatalommal t�rt�n� vissza�l�sek �s hasonl� gyarl�s�gok...) jobb�ra csak g�rgetn�nk magunk el�tt, vagy �ppen egyszerre szeretn�nk letudni, amit fejletts�gi szint�nk nem viselne el.

 Valahogy ezeket is le kell dolgozni, de nem szabad, hogy felboruljon az egyens�ly - erre figyelnek a Lipik�k. Egyidej�leg arr�l is gondoskodnak, hogy ezek a kiv�lasztott csomagok m�s lesz�letni k�sz�l� lelkek karm�ival �sszhangban legyenek. Ezt a l�lek nem k�pes egyed�l megtenni, mert m�sok - gyakorlatilag az �sszes potenci�lisan lesz�let�sre alkalmas l�lek - karm�it �s azok �sszef�gg�seit csak a Lipik�k l�tj�k �t. Felt�tlen�l fontos ugyanis, hogy az �sszhang minden r�sztvev�t el�re vigyen, �s ne haladja meg a lehet�s�geiket, teh�t ne k�nyszer�lj�n senki olyan helyzetbe, amit nem tud megoldani. Illetve ... vannak olyan helyzetek term�szetesen, amit az ember nem tud megoldani, mert nem is az a feladat, hogy megoldja, hanem hogy tanuljon bel�le.

 Nagyj�b�l ilyesmi az �sszes megmagyar�zhatatlan sorscsap�s �s atrocit�s, amit elszenved�nk. Ne felt�telezz�nk ebben semmilyen gonosz sz�nd�kot, vagy b�ntet�st; a karma legink�bb egy t�lt�s, aminek ki kell s�lnie. �gy fog kis�lni, ahogy a jellege megk�v�nja. Rossz teh�t a k�rd�s: mi�rt ver engem az Isten?!! Isten nem foglalkozik az egyes teremtm�nyek ver�s�vel, hanem r�b�zza a vil�g igazgat�s�t a t�rv�nyekre. A Lipik�kn�l tartottunk: ugyancsak az � feladatuk a testet�lt�s konkr�t kor�nak �s hely�nek meghat�roz�sa. Az eddigi tapasztal�sok szerint az inkarn�ci�k az id� ment�n haladnak, teh�t az ember nem inkarn�l�dik egy m�r elm�lt korban, hanem a szellemi fejletts�gt�l f�gg�en 400 - 1200 �vente k�vetkezik el egy �j testet�lt�s.

Az, hogy hol �s konkr�tan mikor, m�r a karmikus �llom�ny f�ggv�nye: itt bizony figyelembe kell venni minden lehets�ges kombin�ci�t, hogy a rendszer is haladjon el�re, teh�t ne csak az egy�n karm�i teljes�ljenek, hanem a csoport(ok)� is, s�t az eg�sz rendszer teljes�tse a kijel�lt feladat�t. Az egy�nre visszat�rve: szint�n nem saj�t d�nt�s a konkr�t fizikai helysz�n �s test kiv�laszt�sa, hiszen ehhez l�tni kell a (potenci�lis) sz�l�k jellemz�it mind fizikai szinten (itt a konkr�t fizikai test jellemz�ire kell gondolni), mind �rzelmi �s szellemi tulajdons�gok tekintet�ben. Itt kell tenn�nk egy pici kit�r�t: m�s a fizikai ember �s m�s az, aki inkarn�l�dik. A f�ldi evol�ci� kitermelte az emberszab�s� f�eml�s�ket, �s ezen bel�l egy fejl�d�si vonal az embert.

 Ez a l�ny egy olyan �llat, ami fejlett �szt�ni vez�rl�ssel �s ment�lis tev�kenys�gre val� k�pess�ggel rendelkezik. A fejlett �szt�ni vez�rl�s minden �llatban megvan, a mentalit�sra val� hajlam nem. Az emberszab�s� f�eml�st a benne dolgoz� szellem teszi emberr�. Min�l jobban k�pes az ember �rr� lenni �szt�nterm�szet�n, ann�l hasznosabb eszk�ze az az �llat, amiben tev�kenykedik. Ha nincs ment�lis tev�kenys�g, vagy csak alacsony szint�, akkor az illet� egyed - b�r l�tsz�lag ember, hiszen besz�l, j�r-kel, eszk�zt haszn�l - alig t�bb egy csimp�nzn�l, aki �li az �szt�nvil�g�t, zab�l, szaporodik, gy�jt�get, hogy legyen mit enni �s a n�st�nynek vetni, hogy az ne menjen m�s h�m ut�n.

 M�s oldalr�l n�zve: a fizikai test egy rendszer, ami alrendszerekb�l �p�l fel, eg�szen sejtszintig. Egyes kutat�sok szerint a sejtek vil�ga a teremt�s egyik k�l�n�ll� �ga, teh�t pont olyan teljes vil�g, mint a mi�nk. Itt is el�j�n az anal�gia t�rv�nye; a kis rendszerek nagyobbakk� �llnak �ssze �s saj�t �let�k egy nagyobb �let r�sz�v� v�lik, mi�ltal a nagyobb �let cselekedetei n�luk rendszerkarmak�nt �p�lnek be. Ugyan�gy vesz r�szt az emberis�g az eg�sz bioszf�r�val egyetemben a F�ld �let�ben �s karmikus �tj�nak teljes�t�s�ben. Visszat�rve a fizikai testhez, amivel megsz�let�nk: ez voltak�ppen egy g�p, amit egy bonyolult �p�t�si minta - g�nek, kromosz�m�k - alapj�n element�lok raknak �ssze. Bele�p�tik mindazokat a jellemz�ket, amik egyr�szt sz�l�i oldalr�l j�nnek (�r�kletes t�nyez�k), m�sr�szt az energetikai strukt�r�t, ami ad�dik az inkarn�ci�ra "szabott" energiamennyis�gb�l, valamint az eddig felhalmozott g�tl�sokb�l, f�lelmekb�l �s blokkokb�l.

 A testfel�p�t�s durva t�kr�z�d�se a magasabb testekben foglalt tartalmaknak: ha a magasabb testek kidolgozatlanok, a fizikai test is t�kr�zni fogja ezt vagy a funkcionalit�s hib�i (satnyas�g, betegs�gre val� hajlamok), vagy fizik�lis elnagyolts�g �ltal. Mindazon�ltal ezen a t�ren nem lehet ex chatedra k�be v�sni dolgokat, mert rengeteg dolog hat�rozza meg a sz�l�k kiv�laszt�s�t �s az eg�sz fizikai fel�p�t�st, de p�ld�ul a primit�vs�g jegyei mindenki �ltal k�nnyen felismerhet�ek. Nem eml�tett�k m�g a konkr�t csal�di k�r�lm�nyeket, ahova a l�lek lesz�letik. Nagy �ltal�noss�gban olyan sz�l�kh�z fog a l�lek lesz�letni, akik a legt�bb seg�ts�get tudj�k neki ny�jtani ahhoz, hogy teljes�thesse �letfeladat�t. Ebbe belej�tszhatnak a csoportkarma �s az egy�ni karma k�t�d�sein t�l az elm�lt �let "�rdemei" is: ha valaki seg�t�k�sz �s pozit�v volt, akkor olyan k�rnyezetbe ker�l, ahol ezt a tendenci�t er�s�teni tudja, �s fizikai javakban is visszakap abb�l, amit el�z� �let�ben m�soknak juttatott (ez�rt van benne a nagy vall�sokban a k�telez� adakoz�s parancsa), ha �nz� �s csak mag�ra gondol� volt, akkor ez a tulajdons�g fogja a sz�let�si helyet meghat�rozni - szeg�ny, n�lk�l�z�sekkel teli �letk�r�lm�nyek d�bbentik r� arra, mennyire j� k�r�s n�lk�l kapni, ha az ember r�szorul.

A reinkarn�ci� a kauz�ltestb�l indul ki: a maradand� �n k�sz�t mag�nak egy �jabb eszk�zt, amivel ism�t anyagi k�rnyezetben gy�jthet tapasztalatot �s nem utols� sorban t�rlesztheti megl�v� karmikus ad�ss�gait (illetve szerezhet �jabb karm�kat). Ez voltak�ppen egy k�nyszer is, mert a teremt�s (az �let) nagy j�t�k�ban mindenkinek r�szt kell vennie, m�g ezt a szintet meg nem haladja. A kauz�l-�n el�sz�r ment�ltestet k�sz�t �s ehhez felhaszn�lja azokat a k�pess�geket, k�szs�geket, amit az el�z� inkarn�ci�kb�l �sszegy�jt�tt, valamint befogadja azokat a vele rokon t�lt�s� alrendszereket, amiket maga k�r� vonz. Ezek a szint gondolatform�i �s element�ljai, amik a testen bel�l egs�ges rendszerben m�k�dnek, de az�rt nem adj�k fel saj�t ir�nyults�gukat sem.

 Emiatt jutnak esz�nkbe n�ha teljesen elk�peszt� gondolatok; ahogy az elme f�nye egy ilyen gondolatform�ra vet�l, az hirtelen megjelenik �s teret kap a tudatban. Nem kell teh�t b�ntudatot �rezn�nk egy-egy "piszkos" gondolatunk miatt - nem ok n�lk�l van vel�nk, de m�g nem ok arra, hogy gazembernek, vagy elmebetegnek v�lj�k magunkat. A ment�ltestben halmoz�dnak fel ezen fel�l az elm�lt �letekb�l sz�rmaz� �s most aktiviz�l�d� k�pess�gek; az �gyess�g, a k�szs�g valami ir�nt, a szellemi kvalit�sok, intelligencia, �s eff�l�k. A �j ment�ltest fejletts�g�t mindaz hat�rozza meg, ami az elm�lt �letek alatt �sszegy�lt; hozott anyagb�l �p�tkez�nk. Amit nem fejlesztett�nk ki, vagy csak �rint�legesen foglalkoztunk vele, az nincs meg, az nem lesz benne.

 Amit sok inkarn�ci� �ta fejlesztget�nk, az "�szt�n�s tehets�g"-k�nt fog a felsz�nre t�rni ("sz�letett" nyelvzsenik, zen�szek, m�v�szek, ... stb). A ment�ltest elk�sz�lte ut�n k�vetkezik az asztr�ltest, az anal�gia ugyanaz, mint a ment�ltestn�l; ide �p�lnek be mindazon emocion�lis alkot�k, amiket az �n eleddig �sszegy�jt�tt - illetve ezek ered�i �s minden olyan elem a szint (asztr�lszint) anyag�b�l, ami a bel�p�l� kvalit�sokhoz vonz�dik. Asztr�lis tartalmainkat �sszefoglalva emberi - erk�lcsi - konstit�ci�nak, habitusnak, term�szetnek lehetne nevezni. Ebben a test�nkben r�gz�lnek a hajlamok, az �rzelmi kvalit�sok, a "lelki" tulajdons�gok, mint v�rm�rs�klet, erk�lcs, emp�tia, valamint az alapvet� m�k�d�si s�m�kat vez�nyl� �szt�n�k.

 Itt is att�l f�gg a test milyens�ge, hogy az elm�lt inkarn�ci�k alatt milyen szinten siker�lt finom�tani �szt�ni m�k�d�s�nket; aki teljesen az �szt�neit�l hajtva csak a testi, illetve altesti �r�m�ket hajh�szta, az a k�vetkez� inkarn�ci�ban is olyan asztr�ltesttel k�nytelen m�k�dni, ami �t ebbe az ir�nyba igyekszik elvinni. Ez persze nem rossz dolog, csak �pp spiritu�lis �rtelemben stagn�l�s... nem az a dolgunk, hogy eg�sz �let�nkben a hasunkat t�mj�k �s szaporodjunk (vagy legal�bbis a m�dj�t gyakoroljuk...:-) ) - ez az �llati l�t jellemz�je. Ez a k�t test az, amit hoztunk magunkkal, de van m�g egy finomanyagi test�nk; az �tertest. Ennek az elk�sz�t�se �s megtervez�se nem f�gg a mi hozott anyagunkt�l, illetve indirekt �sszef�gg�s van: az �tertest k�zvetlen�l a fizikainak finomanyagi mint�ja �s energiarakt�ra.

A lesz�let�s k�r�lm�nyeit d�nt�en meghat�roz� Lipik�k adj�k meg a param�tereit, amikor eld�ntik, hogy az adott inkarn�ci� hol, mikor, milyen sz�l�k k�zrem�k�d�s�vel �s milyen energiatartalommal fog elkezd�dni (ez a test t�rolja azt a "csomag" �letenergi�t, ami biztos�tja az illet� inkarn�ci� +"t�lt�s�t"). Ugyancsak ez a test t�rolja a blokkokat is. Ezek tartalmazz�k mindazon t�lt�seket, amik egy-egy tulajdons�gunk kifejez�d�sre jut�s�t a fizikai s�kon lehet�v� teszik, vagy k�nyszer, vagy g�tl�s form�j�ban. Voltak�ppen mindegyik fesz�lts�ggel manipul�l: az ember egy fesz�lts�gekkel teli rendszer, �s mindig megpr�b�l a legkisebb fesz�lts�g ir�ny�ba elmozdulni. Ennek az�rt van nagy jelent�s�ge, mert a fesz�lts�g-alap� k�nyszervez�rl�s sokkal jobban k�pes befoly�solni mindennapjaink t�rt�n�seit, mint egy k�ls� k�r�lm�ny.

L�trej�n teh�t egy olyan k�t�lh�z�sos helyzet, amiben mindig valami fel�lkerekedik benn�nk, de nem mindig az, amit szeretn�nk, vagy ami logikus lenne. Ahogy a sz�l belekapaszkodik a nagykab�tba �s elh�z az utc�n, �gy viheti el az embert egy indulat, egy rosszul kezelt gondolat, vagy egy felt�r� f�lelem. Ilyen esetekben �ltal�ban durv�bbik anyag min�s�ge kerekedik fel�l, azaz az �rtelmet fel�l�rja az �rzelem, az �rzelmet meg h�tt�rbe szor�tj�k az energetikai hat�sok (f�lelmek, g�tl�sok, blokkok). Ezek a helyzetek az esetek nagyobb r�sz�ben labilisak, teh�t ami kiborul, az kis id� ut�n vissza is t�r medr�be; a f�lelem elm�lik, a d�h elsz�ll, a b�tors�got csak-csak �sszeszedi az ember, �s az �let visszat�r abba a nagy, tulajdons�gaink �ltal szab�lyzott keretekbe, amire a testekbe k�dolt min�s�gek determin�lj�k, de ha egy energetikai hat�s tart�san k�pes domin�lni, elh�zhatja a szekeret teljesen hib�s ir�nyba. K�rd�s persze, hogy mit fogunk fel hib�s ir�nynak?

Vannak, akik azzal �rvelnek, hogy a vil�g az�rt van, hogy mindent megtapasztaljunk benne �s nincs semmi, ami felesleges lenne, teh�t ha valaki �tsz�r rugaszkodik neki az �retts�ginek, az is k�pviselhet�, hiszen mindig tanul valami olyat, amire m�sk�pp nem lett volna m�dja. A m�sik v�glet az, hogy ny�legyenesen t�rj�nk el�re, tudjuk le karm�inkat (jussunk el Istenhez) �s hagyjuk el miel�bb �s mind�r�kre ezt a f�ldi vil�got. Somm�san el lehetne int�zni a dolgot azzal, hogy az "igazs�g" valahol a kett� k�z�tt van, de az�rt megpr�b�lom kicsit k�rbej�rni. Az els� esetben arr�l van sz�, hogy valaki az�rt nem tud valamit elv�gezni, mert vagy nincs meg a hozz� val� k�szs�ge, vagy ha megvan, akkor valami m�s bels� tartalma leg�tolja annak rendeltet�sszer� m�k�d�s�t. P�ld�ul nem tud az illet� t�meg el�tt besz�lni, holott egy�bk�nt j�l fogalmaz, fejlett sz�kincse van, nem besz�dhib�s.

 Elm�letileg az adotts�gai megvannak, de van egy j�l fejlett g�tl�sa, ami a kritikus pillanatban valamelyik sz�ks�ges �sszetev�t leb�n�tja. Vagy nem tal�lja a szavakat, vagy sz�tesik a mondatf�z�se, vagy dadogni kezd. Ezen nem igaz�n szokott seg�teni, ha az illet� nagyon er�lteti a nyilv�nos szerepl�seket, mert minden kudarccal csak a blokkja er�s�dik. Persze nagy �nfegyelemmel k�pes �rr� lenni a probl�m�n, de ford�tva kell hozz��llnia: nem a besz�d elmond�s�ra kell a hangs�lyt fektetni, hanem a szerepl�s blokkj�nak kiold�s�ra. El�sz�r �nmaga el�tt, majd egy abszol�t bizalmas el�tt, majd t�bb k�zel�ll� jelenl�t�ben kell a megnyilv�nul�st pr�b�lgatni, mire kikopik a g�tl� t�lt�s �s el lehet kezdeni a megnyilv�n�t�si k�szs�gek �sszehangol�s�nak edz�s�t. Lehetne persze sz� b�rmi m�sr�l is, a metodika ugyanaz: el�sz�r a durv�bbik �sszetev�t kell hat�stalan�tani a g�tl� t�nyez�k k�z�l, �s csak ut�na lehet a finomabbak fel� fordulni.

Teh�t, maradva a p�ld�nkn�l: ha m�r a tork�ban l�v� gomb�cot siker�lt lenyelni, �s nem ut�l t�meg el�tt besz�lni az illet�, akkor "csak" az van h�tra, hogy �rtelmesen tudja el�adni a mondanival�j�t - m�r ha van. Teh�t a fizikai s�k finomabb r�sz�r�l, az �terir�l puh�tja fel az asztr�lison kereszt�l a ment�lis k�szs�gekig a tartalmait, �s akkor tud teljes �rt�k�en cselekedni. A m�sodik esetben legt�bbsz�r vall�si t�lteng�s klasszikus esete forog fenn; minden vall�s megfogalmaz egy "kir�lyi utat", ami �ltal el lehet jutni Istenhez, gondoljunk p�ld�ul a T�z parancsolatra. Ugyanilyen parancsolatok vannak a t�bbi vall�sban is, hol t�bb, hol kevesebb. Ezeket betartva az ember val�ban jobb� v�lik, de hossz� id� kell hozz�, ez�rt sokan gondolj�k, hogy egy er�ltetett hittev�kenys�ggel meg lehet a f�radoz�s, az �t nagy r�sz�t sp�rolni.

Ilyen lehet p�ld�ul az �nmegtart�ztat�s, az �jatatoss�g, a bigotts�g, aszketizmus, stb. vitathatatlanul el lehet bizonyos tulajdons�gokat saj�t�tani �gy is, hogy csak azokra koncentr�lunk �s minden m�st h�tt�rbe szor�tunk, de ebben az esetben �tes�nk a l� t�ls� oldal�ra: az er�fesz�t�s, hogy egy bizonyos k�v�nalomk�rnek megfelelj�nk, gerjeszt egy csom� elfojt�st �s blokkot, ami m�s ter�leten hat�rozottan k�ros k�vetkezm�nyekkel j�r. Gondoljunk bele p�ld�ul, milyen sok pedofil botr�ny ker�l mostan�ban napvil�gra...Itt ugye arr�l van sz�, hogy adva van a szexu�lis �nmegtart�ztat�s parancsa, ami voltak�ppen a fejl�d�s egy magasabb fok�n sz�ks�ges, de mivel az asztr�lis ter�let (�szt�nvil�g) m�g nincs rendbe t�ve, a visszafojtott t�lt�sek olyan m�don s�lnek ki, ami eredm�ny�ben sokkal rosszabb hat�sokat okoz, mint amennyi haszonnal j�r az �nmegtart�ztat�s.

 Teh�t valahol a kett� k�z�tt kell megtal�lni a helyes ar�nyt: nem c�lszer� szabadj�ra engedni az �szt�n�ket, de nem is okos dolog elfojtani. Mint m�r eml�tettem, az �szt�n�k t�lt�sek, a t�lt�seket pedig ki kell s�tni, de ellen�rz�tten �s szisztematikusan; vagyis mindent ki kell pr�b�lni, amire k�sztet�st �rz�nk �s v�llalhat�, de mindenb�l tanulni is kell. Van erre egy kis zen p�ldabesz�d: a mestern�l bejelentkezik a tan�tv�ny-jel�lt, hogy j�nne tanulni a mester-s�get. A mester csak annyit k�rdez: "Lopt�l m�r?", mire a tan�tv�ny heves tiltakoz�sba kezd. Erre a mester csak annyi �tbaigaz�t�st ad: "Akkor menj �s lopj�l. Majd ut�na visszaj�hetsz."

Igen, valamikor mindent ki kell pr�b�lni, mert csak azzal tanulja meg a l�lek a megk�l�nb�ztet�st; mit szabad, mit nem, mi j� az el�rejut�s szempontj�b�l, mi k�ros. Ez a tapasztal�s term�szetesen hossz� �letek sor�n fejl�dik ki. Hogyan n�z ez ki a gyakorlatban? Amikor az a szikra, ami a a kauz�l-testben lakik, az els� emberi testbe k�lt�zik (ami egy emberszab�s� f�eml�s), szinte nincs is kidolgozott ment�lis tartalma, viszont tombol benne az �szt�nvil�g. Az asztr�lszint magasabb tartalmai (�rzelmek) is hi�nyoznak. Elkezdi �lni �szt�neit, de akad�lyokba �tk�zik, mert a t�bbi t�rsa is ugyanezt teszi �s �rdekellent�tek fesz�lnek egym�snak. Ugyanazt a n�st�nyt t�bben akarj�k, ugyanazt a zs�km�nyt t�bben enn�k egyed�l. Az �tk�z�sekb�l fesz�lts�gek, a fesz�lts�gekb�l blokkok, az �szt�nvez�relt cselekedetekb�l karm�k lesznek.