Voltak�ppen nem, a dolgok nagyszer�en mennek akkor is a maguk �tj�n, ha az embernek fogalma sincs a mi�rtekr�l. Ett�l m�g lehet valaki erk�lcs�s, okos, szorgalmas, vagy �ppen rabl�gyilkos hazug csib�sz, vagy b�rmi. Egy id� ut�n viszont - ahogy az ember eszk�zei (persze nem fizikai eszk�z�kre kell gondolni) fejl�dnek - megn� a bels� tudatoss�g �s ig�ny a tudatos cselekv�sre. Az ember szeretn� tudni, mi�rt mennek �gy a dolgok, ahogy, �s � hol van ebben a rendszerben.

 Sok t�velyg�s �s f�jdalom megsp�rolhat�, ha az ember odafigyel arra, mi is t�rt�nik vele �s a k�rnyezet�ben. Van erre egy k�pletes p�lda: k�pzelj�k el, hogy valaki sodr�dik a foly�ban... nem fullad meg, mert kap�l�zik, de a v�z sodorja, nekicsapja szikl�knak, leh�zza, majd feldobja az �rv�ny, homokpadra sodorja az �r, vagy sebesen viszi el�re...mindenf�le hat�sok �rik, de nem tud ellen�k mit se tenni, mert csak j�t�ka az elemeknek.

 Ha az illet� m�r tud j�l �szni, akkor kevesebb baj �ri, mert ki k�pes ker�lni szikl�kat, el tud j�nni egy homokpadr�l, �s �ltal�ban k�pes egy�tt mozogni a f�sordr�ssal. A legjobb viszont annak, aki tudja, hogy mi�rt van a foly�ban, honnan j�n a foly�, � hova akar eljutni �s ehhez mit tud seg�ts�gk�nt felhaszn�lni. Az ilyen ember j�l �szik, ismeri a foly� minden cs�nj�t-b�nj�t, az �rv�nyek term�szet�t, a szikl�k hely�t, a homokpadra jellemz� v�zfodroz�d�st, ... mindennel tiszt�ban van �s ez�ltal semmilyen meglepet�s sem �ri a foly�ban: tudja, hova akar eljutni, �s ehhez felhaszn�lja a foly� erej�t, c�ltudatosan ker�li el a f�jdalmas �lm�nyt okoz� szikl�kat �s �gy �szik az �rral, hogy ura marad helyzet�nek. Felesleges s�r�l�sek n�lk�l �ri el c�lj�t, hamarabb, mint az, aki �sszeverten, v�zzel telve, f�lholtan sodr�dik k�tannyi h�ny�d�s ut�n partra ugyanott. �gy igaz ez az �letre is; lehet benne vakon botork�lni �s pofonok �tj�n tanulni a helyes viselked�st �s lehet tudatosan, odafigyelve jobb�, fejlettebb� k�pezn�nk magunkat.

Ennyi bevezet� ut�n n�zz�k, hogyan k�pzeli el a teoz�fiai felfog�s a vil�g keletkez�s�t �s m�k�d�s�t. Ebben a vonatkoz�sban vissza kell menn�nk a r�gi indiai filoz�fi�khoz, mert a legr�szletesebben azok vil�g�tj�k meg a sz�munkra jelenleg �rdekes fogalmakat �s t�rt�n�seket.

 
Kezdj�k az istenfogalommal. A teoz�fiai felfog�s l�nyeg�ben az indiaiak Parabrahmanj�t fogadja el. Err�l a legfontosabb azt tudni, hogy a definici�ja v�gtelen�l egyszer�: a Parabrahman (= Isten) az a valami, ami mindennek okoz�ja, de � maga nem okozat. Teh�t az a kiindul�s, aminek nincs oka. Az a meghat�rozhatatlan, ami mindent tartalmaz, ez�rt nincsenek is tulajdons�gai.

 Minden tulajdons�g valami min�s�get fejez ki, de a v�gtelennek, a mindent mag�ban foglal�nak ilyen korl�tai nincsenek. Ez a Valami annyira elvont �s meghat�rozhatatlan, hogy egy sz� illik csak r�: az Egyetlen. Az Egyetlennek k�t �llapota van; egy megnyilv�nulatlan �s egy megnyilv�nult. Amikor megnyilv�nul, akkor keletkezik a vil�g. Amikor nem nyilv�nul meg, akkor nem tudjuk, mi van. A fizika nagyon k�pletesen le�rja ezt a megnyilv�nul�st a Nagy Bumm elm�letben: el�sz�r van a nagy semmi, azt�n egy pillanat alatt berobban a t�rbe az anyag �s az energia, �s m�ris l�trej�tt a vil�g. M�s megk�zel�t�sben ezt k�pletesen �gy jelen�ti meg HPB, hogy a t�r Isten egyik statikus form�ja, az id� meg a dinamikus forma.

Teh�t Isten az anyag �s az energia manifeszt�l�s�val megnyilv�nul �s megalkotja a finom- illetve durvaanyagi vil�got. Igen, de hol a lak�? Ha van anyagi aspektus, kell lennie nem anyaginak is. Van is; ez a szellem. Nem megy�nk most m�lyebben ebbe bele, el�g annyit megjegyezn�nk, hogy az anyag �s a szellem egym�st�l elv�laszthatatlanok, am�g a vil�gban tart�zkodnak, ugyanis a szellem csak az anyagon kereszt�l tud fejl�dni.

 A vil�got t�rv�nyek igazgatj�k. Ezek egyike az anal�gia t�rv�nye, amit legszebben a herm�szi axi�ma fejez ki: "amint fenn, �gy lenn, amint kint, �gy bent, amint kicsiben, �gy nagyban". A szellemben rejlik Isten k�pe kicsiben... Isten, miut�n megalkotta a vil�got, szeretn� mindazt a sok lehet�s�get megval�s�tani, ami a vil�gban rejlik. Ezt �nmaga megsokszoroz�s�val teszi meg: kibocs�t mag�b�l - szellemi aspektus�b�l, az Atmanb�l - isteni szikr�kat �s ezek a szikr�k reprezent�lj�k azt a megannyi lehet�s�get, amik a teremtett vil�gban rejlenek.

Nos, amikor Isten egyik megnyilv�nul�si form�ja - kibocs�tja mag�b�l a dzsiv�tm�kat (az isteni szikr�kat), voltak�ppen �nmag�t sokszorozza meg �s k�ldi milli�rdnyi latens individuumk�nt az anyag vil�g�ba. Ez a sok milli�rdnyi (de nem v�gtelen sz�m�) identit�s-kezdem�ny gyakorlatilag megannyi receptor, ami az anyaggal val� k�lcs�nhat�sok eredm�nyeit gy�jti, hasznos�tja �s maga is fejl�dik ez�ltal, de az anyagvil�gokban val� tapasztal�sok sokas�g�val manifeszt�lja az Atmanban lehet�s�gk�nt megb�v� sokf�les�get. A dzsiv�tma szempontj�b�l � egy lehet�s�g, egy pici katona, aki tarsoly�ban hordja a marsallbotot; minden tapasztal�ssal csiszol�dik, fejl�dik, minden hat�s, ami �ri, el�h�v valami konkr�tat a benne rejtez� elvontb�l. Kezdetben a dzsiv�tma a legs�r�bb anyagban, a fizikaiban kezdi "�n�ll� �let�t", az �sv�nyvil�gban. Itt m�g sz� sincs finomanyagi testekr�l, ezek csak a fejl�d�s magasabb l�pcs�in alakulnak ki.

 Az �sv�nyi l�t a magasabb szervezeti strukt�r�k �p�t�s�t k�sz�ti el�, ez egy meglehet�sen hossz�, passz�v, de nem kihagyhat� �llapot. Min�l bonyolultabb� v�lik a szervezet, amit a dzsiv�tma (nevezz�k mon�dnak) az anyagvil�gban val� halad�s�val fel�p�t mag�nak, ann�l bonyolultabbak a k�r�lm�nyek is, amik seg�tik el�rehalad�s�t. Az �sv�nyvil�g a maga fizikum�val a szunnyad�s id�szaka, a fejl�d�s a n�v�nyvil�gban kezd �rz�kelhet� m�retet �s form�kat �lteni. A n�v�nyeknek m�g nincs lelk�k, b�r az als�bb asztr�lis m�k�d�s kezdem�nyei m�r megmutatkoznak rajtuk; �reznek bizonyos f�jdalmakat, f�lelmeket, em�ci�kat k�pesek felfogni. A n�v�nyvil�g elhagy�s�val mark�nsabb� v�lik az asztr�ltest �s el�sz�r a csoportl�lek alakul ki a hasonl� - imm�r �llati - egyedek csoportj�ban. A halad�bbak individualiz�ci�j�val egyre ink�bb cs�kken a csoport nagys�ga �s v�g�l a mon�d egy�ni l�lekkel s a h�rom emberi testtel megkezdi azt a sorozatot, ami az emberi fejl�d�st foglalja mag�ban; az �jj�sz�let�sek �ltali v�ltozatos �letek abszolv�l�s�t.

A h�rom emberi test az �ltalunk "test"-nek nevezett fizikai, amivel az ember �ltal�ban azonos�tja mag�t, az asztr�lis, �s a ment�ltest. A fizikai test k�t r�szb�l �ll; a durva fizikai testb�l, ami a h�s-v�r-csont-ideg...stb halmaz�t jelenti, valamint az �tertestb�l, ami egy energiahalmaz, �s mag�ba foglalja, valamint m�k�dteti a fizikai testet. Ezt lehet is l�tni, ha az ember ellaz�tott szemekkel n�z a m�sikra (kb egy-k�t centis vil�gosabb kont�r a test k�r�l). Az asztr�ltest egy (az azt l�t�k elmond�sa szerint) egy vill�dz�, v�ltoz� k�lsej� burok, amiben az �szt�n�k, �rz�sek �s az �rzelmek kapnak helyet, a ment�ltest pedig egy t�bb�-kev�sb� sz�rk�s-feh�res g�mbforma, ami a ment�lis, vagyis gondolati tartalmakat foglalja mag�ba.

 Az ember komplex eg�szk�nt m�k�dik, teh�t ezeknek a tartom�nyoknak az ingereire is k�pes reag�lni �gy, ahogy a fizikai test is a fizikai, illetve k�miai term�szet� ingereket veszi, de csak m�sodlagosan (a nem fizikai testeken kereszt�l) tudja a m�sfajta hat�sokat �szlelni. Az asztr�l- �s ment�ltest a finomanyagi vil�gok finomanyagi term�szet� ingereire �rz�keny �s befoly�solja ez�ltal m�k�d�s�nket, m�gha ennek �ltal�ban nem is vagyunk tudat�ban. Ezek a finomanyagi hat�sok t�bbf�l�k lehetnek, az egyszer�bb energiterm�szet�ekt�l kezdve (ilyen p�ld�ul a reiki) az element�lokon kereszt�l az ezen vil�gokat lak� m�s l�nyek okozta behat�sokig. K�t fogalmat kell m�g tiszt�znunk; a reinkarn�ci�t �s a karm�t.

A reinkarn�ci� sz� szerint �jra testet�lt�st jelent �s az egyik nagy, a vil�got mozgat� t�rv�ny, a periodicit�s egyik megnyilv�nul�sa. A periodicit�s az�rt nagy t�rv�ny, mert egyike a vil�g alap-�p�t�k�veinek. Minden periodikus alapokon �p�l fel, kezdve a vil�g l�t�n-neml�t�n, a term�szet k�rforg�sainak v�ltozatos egyhang�s�g�n �t az egy�ni anal�gi�ig; testek sz�letnek, elm�lnak, majd �jra sz�letnek �s �jra elm�lnak. Mindenben megnyilv�nul egy lassan v�ltoz� peri�dus, ami l�nyeg�ben megad egy �lland� s�m�t, amire �jra meg �jra egy az el�z�h�z hasonl�, de m�gsem ugyanaz a fel�p�tm�ny ker�l.

Ez a m�gsem ugyanaz az a pici" t�bblet, ami miatt �rtelme van az eg�sznek; ez ugyanis a fejl�d�s. Minden fejl�dik, vagy lassan, vagy gyorsan, de az egyszer�bb�l a bonyolultabb, illetve a fejlettebb fel� halad. Ennek a fejl�d�snek az egyik nagy kereteszk�ze a reinkarn�ci�, ami a legk�zelebbi el�ad�s t�m�ja lesz Minket ma az a mechanizmus �rdekel, aminek a vez�rl�s�vel ez a periodikus folyamat - mint egy �nfenntart� rendszer - v�gbe megy. Ez a vez�rl�s a karma. A karma sz� cselekedetet jelent �s az akci�-reakci� t�rv�ny�t jelenti, persze kozmikus m�retben (figyelj�k meg: itt is anal�gia van a kis �s a nagy rendszerek k�z�tt).

A t�rv�ny alapja az, hogy minden hat�sra �rkezik egy ellenhat�s, minden tettnek van egy eredm�nye, b�rmilyen cselekedetre k�vetkezik egy azonos nagys�g� �s t�lt�s� ellen-cselekedet. Voltak�ppen nincs ebben semmi csod�latos, ha egy picit is belegondolunk, hogy a vil�g - b�rmilyen nagy is - de v�ges, mind id�ben, mind anyagban �s energi�ban. Egyszer, a "teremt�skor" a Parabrahman megnyilv�nul egy bizonyos mennyis�ggel, amib�l az eg�sz rendszer gazd�lkodik az eg�sz ciklus alatt. B�rmilyen kimozdul�s b�rmely ir�nyba a rendszeren bel�l marad �s kifel� semmi nem v�ltozik.

 Igaz, nincs is "kifel�", mert a rendszer z�rt (egy Istennek egyszerre csak egy teremt�se van), teh�t minden er�t k�vet egy ellener�, ez�ltal az ered� nulla lesz. Visszat�rve a karm�ra: minden cselekedet sz�l egy m�sikat, minden okot k�vet egy okozat. Ha felt�telezz�k, hogy a rendszer igazs�gos - m�r pedig semmi okunk nincs az ellenkez�j�t (tudniillik hogy Isten nem igazs�gos) felt�telezni - akkor teljess�ggel elfogadhat�, hogy minden cselekv�snek van egy azzal ar�nyos k�vetkezm�nye. Ezeket a k�vetkezm�nyeket a vizsg�lt szem�lyre, csoportra, vagy rendszerre vonatkoztatva nevezz�k karm�nak. A karma teh�t egy cselekedet esszenci�ja, amiben egy a cselekedetre �s az elind�t�ra jellemz� inform�ci� (t�lt�s) van.

Form�it tekintve megk�l�nb�ztet�nk egy�ni-, csoport- �s kozmikus karm�t. Az egy�ni karma egy bizonyos szem�ly cselekedeteinek a k�vetkezm�nye, ami term�szetszer�leg szorosan �sszef�gg m�s egy�nek cselekedeteivel, hiszen az emberek k�z�tti �rintkez�s egy k�z�s fel�leten megy v�gbe. �gy kialakulnak mindenkin�l karm�k, de ezek ugyanakkor a m�sik r�sztvev�re vonatkoz� jellemz�ket is hordoznak, teh�t egy szem�lyhez k�t�tt tartalom is megjelenik a cselekv�s �ltal�nos tartalma mellett. Ezekb�l a szem�lyre szabott k�t�d�sekb�l j�nnek azt�n l�tre olyan karmikus k�tel�kek, amik t�bb testet�lt�sen �t�vel�en is �sszekapcsolj�k bizonyos emberek sors�t. Amikor a karm�r�l �s a karmikus kapcsolatokr�l sz� esik, nem megker�lhet� az a k�rd�s; ha valamit teszek valakinek, akkor ez hogyan jelentkezik a karm�ban? Vegy�nk egy p�ld�t: ha valakit meg�l�k, akkor az is meg fog engem valamikor �lni?

Az ezeket a folyamatokat l�t�k megfigyel�sei szerint nem kiz�r�lagos az ilyesfajta direkt megfeleltet�s. A karma hordoz egy tartalmi �s egy ir�nyjelleget, teh�t a cselekedet k�tfel� oszlik: egyr�szt fenti p�ld�nkban egy er�szakos (vagy kev�sb� er�szakos, alattomos, gyeng�d, ... ak�rmilyen) �letellenes aktusra, m�sr�szt egy szem�ly-szem�ly kapcsolatra. Ennek a visszahat�sa is ennek megfelel�en jelentkezik, �s nem felt�tlen�l egyid�ben: az �let elleni cselekedet is visszat�r valamikor, valamilyen form�ban (nem biztos, hogy egy ugyanolyan gyilkoss�g form�j�ban, de a t�lt�s azonos nagys�grend� �s kihat�s� okozatot fog eredm�nyezni, mint amilyen az ok volt) �s term�szetesen a cselekedet kontaktusr�sze is visszat�r, az �rzelmi tartalm�val egyetemben, az illet� szem�lyre vonatkoz�an.

 Ez�rt vannak olyan esetek, amikor az ember az els� pillanatt�l kezdve f�l valakit�l, holott nem tud r�la semmit... magasabb testjeink t�lt�sei "eml�keznek" ilyenkor ... Az m�r az el�z�leg elmondottakb�l egyenesen k�vetkezik, hogy egy kell�en nagy csoportban igen sok �sszefon�d�s j�n l�tre, teh�t a csoport tagjainak sok hasonl� karmikus kapcsol�d�sa t�mad. Sok mindent csin�lnak egy�tt, sz�leikkel, gyermekeikkel, azonos milli�t alak�tanak ki maguk k�r�l, sz�val egy nagy, ar�nylag j�l k�rvonalazhat� konglomer�tumot - t�rzset, nemzets�get, nemzetet k�peznek. Az � k�z�s karm�juk, ami f�ggetlen az egyes ember saj�t kis karm�it�l, a csoportkarma.

Ez azokb�l a cselekedetekb�l k�pz�dik, amit a csoport k�z�sen "k�vet el", teh�t nem az egyes egyed szem�lyes d�nt�se, hanem p�ld�ul egy t�rv�ny el��r�sai alapj�n (h�bor�ban val� r�szv�tel, gyarmatos�t�s, �llamvall�s). A n�pek eset�ben lehet igaz�n mark�nsan megfigyelni a csoportkarma m�k�d�s�t: vannak n�pek, amiknek minden siker�l egy ideig, majd ahogy n�vekszik a k�z�ss�gellenes megnyilv�nul�sok sz�ma, �gy kezd egyre jobban sz�thullani a kezdetben er�s �s egys�ges rendszer. Hol bels� er�k, hol k�ls� t�mad�sok �ltal t�rnek vissza az �tjukra bocs�tott nagy megr�zk�dtat�sok (eredm�nyei) �s lerombolj�k a birodalmakat.

 Erre van b�ven p�lda a t�rt�nelemben, gondoljunk csak R�m�ra, Egyiptomra, G�r�gorsz�gra. �rdekes, ahogy a csoportkarma "letud�sa" ut�n a fizikai s�kon megnyilv�nul a v�ltoz�s: az addig oly nagyszer� n�p n�h�ny nemzed�k alatt teljesen elsil�nyul �s jelent�ktelenn� v�lik. Kimentek bel�le ugyanis azok a lelkek, akik az addigi peri�dusban ebben a j�tszm�ban r�szt vettek, de a testek reproduk�l�sa folyik tov�bb �s olyan lelkek �rkeznek, akik m�r nem az elt�vozott "nagy csapat", hanem egy m�sik, alacsonyabb fejl�d�si szinten �ll� csoport tagjai. Ugyanezen anal�gia alapj�n �p�l fel a kozmikus, vagy m�s n�ven rendszerkarma is, ami egy nagyon nagy rendszer - bolyg�t�l a naprendszereken �t a teremtett vil�gig - karm�j�t jelenti.

 Ami az anyagi vil�gban megtestes�l, annak van karm�ja �s ez�ltal van feladata is. Az eg�sz vil�gegyetemnek van feladata, amit ugyan�gy v�gre kell hajtania, mint a legkisebb am�b�ban megb�j� szikr�nak; ez a fejl�d�s �tj�nak v�gigj�r�sa. Mivel Isten megnyilv�nul�sa ciklikus (Br�hma l�lekzete), nyilv�nval�, hogy minden megtestes�l�snek vannak ind�t� �s v�gs� tartalmai, amik ugyan�gy karmajelleget hordoznak, mint a t�bbi cselekedetek vonzatai.
Elmondhatjuk: amink van, az k�t form�ban l�tezik; egyszer az isteni szikr�ban megb�v� lehet�s�gk�nt (illetve karmak�nt), ami tartalmaz mindent, de csak mint es�lyt illetve rezerv�lt tanul�si alkalmat, m�sr�szt pedig ott vannak azok a tartalmaink, amiket az �letek sor�n �sszegy�jt�tt�nk �s amik v�gs� soron a kauz�ltestben landolnak. Miket is gy�jt�tt�nk �ssze?

 Az asztr�ltestben akkumul�l�dtak az �szt�n�k�n fel�l az �rz�sek �s �rzelmek, amik fokozatosan alakulnak �t jellemvon�sokk� �s karakter�nkbe �p�lnek be. Ezt fontos megjegyezni, mert �ltal�nos t�vhit, hogy az ember minden testet�lt�ssel csak jobb� v�lhat. Ez nagy vonalakban igaz is lehet, ha az �ssz-eredm�nyt n�zz�k, de az �rd�g mindig a r�szletekben b�jik meg. az az asztr�l- �s ment�ltest, amit egy �j inkarn�ci� kezdet�n fel�p�t�nk, az addig �sszegy�jt�tt tartalmainkat haszn�lja �p�t�anyagk�nt. N�zz�k meg t�zetesebben ezeket a tartalmakat. Alapk�nt el kell fogadnunk, hogy az eg�sz fel�p�tm�ny azon az alapon nyugszik, miszerint semmit nem kapunk ingyen.

 Csak azzal rendelkez�nk, ami beker�lt a rendszer�nkbe. Gyakori t�vhit, miszerint "...majd oda�t jobb lesz, majd ott m�r meg�rtem, majd oda�t m�r k�pes leszek r�...". Nos, ez nem megy... abb�l kiindulva, hogy minden anyagi, illetve energia - mondjuk azt; t�lt�sterm�szet� - testjeinkben kialakul egy �lland�an v�ltoz�, de szigor� k�lcs�nhat�sok �tj�n m�k�d� rendszer. Ha a fizikai testet n�zz�k, ez a test �ll egy hordoz�, egy fel�p�tm�nyi, egy ell�t� �s kivitelez� rendszerb�l; �gy mint csontozat, h�s illetve a bels� szervek, nyirok- �s v�rell�t� h�l�zat, valamint az izomzat az idegrendszerrel.

Ha ebben a rendszerben valami nem kiel�g�t�en m�k�dik, akkor a rendszer teljes�t�k�pess�ge romlik, p�ld�ul ha a l�bam nem kap el�g v�rt, akkor elzsibbad, rosszabb esetben el is hal, vagy ha elszor�tj�k a torkomat, akkor megfulladok, mert nem jut be a szervezetbe leveg�. Ha a v�rell�t� rendszerben leveg�bubor�kok jelennek meg, akkor az emb�li�t okoz... stb. Mivel a fizikai test fel�p�t�se megfeleltethet� a magasabb s�k� m�k�d�seknek - teh�t a szervekben nyomon k�vethet� a k�t magasabb test �llapotv�ltoz�sa (nagyon j� p�ld�kat �r R. Dahlke: "A l�lek nyelve a betegs�g" c. k�nyv�ben), ez felt�telezi, hogy a magasabb testekben is folyamatok j�tsz�dnak le �s ezek befoly�solj�k a fizikai m�k�d�st.

 Ez eddig k�ztudott... ha viszont tov�bbgondoljuk, akkor az a legnyilv�nval�bb, hogy legel�sz�r nem a fizikai fog v�ltozni, hanem a ment�lis, ut�na meg az asztr�lis �s csak a legv�g�n a fizikai. Teh�t el�sz�r ment�lis, illetve asztr�lis szinten indul el egy folyamat, ami azt�n a fizikai vil�gban valamilyen m�don megjelenik. A kett�t csak elm�letben k�nny� megk�l�nb�ztetni egym�st�l, mert az ember hajlamos arra, hogy ne kezelje k�l�n az �rzelmi �s gondolati szf�r�kat, ugyanis eg�sz m�k�d�s�nket �rz�sek, �rzelmek �s gondolatok hatj�k �t. Gondot csak az okoz, amikor elemezni akarjuk, hogy mi van el�bb; a ty�k, vagy a toj�s? Az�rt gondolunk valamire, mert egy �rz�s beind�tott egy mechanizmust, vagy mag�t�l, tiszt�n ment�lis ind�ttat�sb�l, egy gondolkod�si folyamat eredm�nyek�ppen keletkezett az a gondolat...?

 Ha teh�t magasabb s�kon olyan elemek ker�lnek a rendszerbe, amik az optim�lis m�k�d�s�t nem teszik lehet�v�, akkor fizikai s�kon sem rem�lhet�nk csod�t. Ha egy megl�v�, kidolgozott j� tulajdons�gunk ellen�re cseleksz�nk, akkor ez vissza fog hatni �s lerontja a m�r megszerzett tulajdons�got valami f�ggel�kkel (ami el�sz�r csak egy t�lt�s, de meg is er�s�dhet, ha rendszeresen kap ut�np�tl�st, �s modifik�lhatja az illet� tulajdons�got). Az emberek nagy t�bbs�g�re elmondhatjuk, hogy �szt�nl�ny. Ez el�gg� degrad�l�an hangzik, de nem pejorat�v �rtelemben kell �rteni. Az �szt�n�k alapvet� programok, melyek a test(ek) fennmarad�s�nak �s reprodukci�j�nak automatizmus��rt felel�sek, �gy �ltal�ban csak nagyobb neh�zs�gek �r�n lehet m�k�d�s�ket hat�stalan�tani.

 P�ld�ul az ember k�ptelen arra, hogy puszta k�zzel megfojtsa mag�t, vagy ne vegyen l�lekzetet. Ugyanilyen �szt�ni vez�rl�s� a fajfenntart�si ind�ttat�s is, hiszen valahogy gondoskodni kell arr�l, hogy mindig legyen elegend� ut�np�tl�s a lesz�letni-v�gy� lelkek sz�m�ra. Az�rt vannak gyerekeink, hogy majd nekik is legyenek �s mindig legyen �j �s alkalmas test, amibe �jj�sz�lethet�nk J (persze, ez csak nagy leegyszer�s�t�se a dolgoknak, ide m�g visszat�r�nk). Teh�t az �szt�n�k vez�rlik az emberek nagy t�bbs�g�t. Szinte minden tev�kenys�get vissza lehet vezetni a szexu�lis- �s/vagy az �let�szt�n valamely megnyilv�nul�s�ra.

 Mi�rt dolgoznak az emberek? �tel�rt, ital�rt, fed�l�rt, p�r�rt, gyermek�rt... majd amikor ezek m�r megvannak, akkor kezdik el�r�l, m�s form�ban, m�s oldalr�l, m�s megk�zel�t�sben, de l�nyeg�ben mindig ugyanarr�l sz�l a j�t�k: a hatalom, a vagyon mind a fizikai l�tben val� meggy�kerez�s m�lys�g�t �s t�bbsz�r�s bebiztos�t�s�t c�lozza meg. Persze, az asztr�lis tartalmaknak csak a legalja az �szt�nszint� vez�rl�s, az enn�l finomabb szab�lyz�k az �rz�sek �s az �rzelmek. Ezek m�r nem eleve be�p�tettek, ezeket meg kell szerezni, �letek, tapasztal�sok hossz� sor�n �t. Az ember alapvet�en �szt�n�sen cselekszik, de egy id� ut�n r�j�n, hogy nincs egyed�l a vil�gon.

 Ez evidenci�nak t�nik, pedig nem az: ha megn�zz�k a k�rnyezet�nket, biztos tal�lunk benne n�h�ny olyan egy�nt, aki soha senkire nincs tekintettel, mindig csak a saj�t �rdek�t (esetleg a legsz�kebb csal�di, vagy bar�ti k�r �rdekeit) tartja szem el�tt. Ez is term�szetes st�ci�ja a fejl�d�snek, hiszen a t�volugr� sem k�pes egyb�l vil�gcs�csot ugrani, hanem el�sz�r csak kis helyi versenyeket nyer meg, majd megyei bajnoks�got, azt�n orsz�gosat, m�g eljut a vil�gversenyekre. Az �rz�seket is fokozatosan alak�tja ki az ember, ahogy a durva asztr�lis anyag melett felszaporodik a finomabb �s egyre jobban befoly�shoz jut a m�k�d�s vez�rl�s�ben.

 Az �rz�sek finom�tott fajt�ja az �rzelmek nagy csoportja, ami m�r nagyon messzire ker�l az �szt�nszint �nz�s�t�l, b�r term�szetesen szoros rokons�gban van vele (ezek a szint legdurv�bb �s legfinomabb anyagai). Ezekb�l �p�l fel teh�t az asztr�l- vagy m�sk�pp �rzelmi test, ami a kezdetlegesb�l a bonyolultig megszervez�dve �pp�gy m�k�d�si s�m�knak van al�vetve, mint a fizikai test. A dolgot komplik�lja, erre a m�k�d�s�nkre nem figyel�nk annyira, mint fizikai test�nk j�l�t�re, vagy esetleges anom�li�ira. Pedig azok a tulajdons�gaink, amikre b�szk�k vagyunk, vagy �ppens�ggel sz�gyellj�k �ket, j�r�szt asztr�lis - teh�t �rz�s/�rzelmi szint�ek.

 Ilyenekre gondolok - persze, a teljess�g ig�nye n�lk�l - mint szorgalom, lustas�g, kedvess�g, bar�ts�goss�g, mogorvas�g, ir�gys�g, bossz��ll�s, bizalmatlans�g, hazugs�g, z�rk�zotts�g, sz�m�t�, alkalmazkod� attit�d�k, bizonytalans�g, ny�lts�g, b�tors�g, vid�ms�g, magabiztoss�g, �rz�ketlens�g, kitart�s, makacss�g, j�indulat, stb. Ezek a tulajdons�gok szerzettek, teh�t kialakultak, �s ami fontos: be�p�ltek a m�k�d�s�nkbe! Meghat�rozz�k reakci�inkat a vil�g ingereire, de m�g sokkal el�bb be�p�ltek jellem�nkbe! Ha leegyszer�s�tve akarunk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy hi�ba halunk meg, asztr�lis �s ment�lis tartalmaink a k�vetkez� �jj�sz�let�skor onnan visznek tov�bb, ahol az el�z�n�l abbahagytuk.

 Utaln�k itt Khalil Gibranra, aki a Pr�f�ta kertj�ben ezt �gy fogalmazza meg: "A hal�l semmin nem v�ltoztat, csak a maszkon, mely arcunkat elfedi. Az erd�sz erd�sz marad, a paraszt meg paraszt. " Mit visz�nk m�g magunkkal? F�lelmeket, elfojt�sokat, blokkokat. Ezek is asztr�lszinti tulajdons�gok �s megvan az a kellemetlen hat�suk, hogy egyr�szt akkumul�l�dnak, m�sr�szt nagyon �rz�kenyek vagyunk r�juk. Er�sek. K�pesek egy szerzett, am�gy kedvez� tulajdons�gunkat f�l�l�rni �s hat�stalan�tani. A f�lelem meg�r egy k�l�n mis�t; annyira er�s hat�s� - szinte alapvet� - tulajdons�g, hogy majd minden cselekedet�nket �s viselked�si s�m�nkat motiv�lja.

 Ha valaki j� m�lyre le�s, szinte mindennek az alj�n ott tal�lja. Ebben a t�rgyban van a buddhist�knak egy nagyon j� kis k�nyve, a Szatthipatana sz�tra - �rdemes elolvasni. Az elfojt�sok r�szben m�r egy magasabb m�k�d�si szinten vannak, mint a f�lelmek, mert ahhoz, hogy valaki valamit elfojtson, nem csak f�lelemalap� vez�rl�s kell, hanem ment�lis is. Fel kell ismerni hozz� (valamilyen szinten), hogy az �szt�n�s vez�rl�s nem kompatibilis a k�rnyezeti elv�r�sokkal �s sok esetben k�ros visszahat�sokat eredm�nyez. Ett�l a felismer�st�l az �szt�n hajt�ereje nem lesz kisebb, de az illet� visszafogja mag�t (�nkorl�toz�st alkalmaz), hogy ne ker�lj�n konfliktushelyzetbe.

 P�ld�ul gondoljunk bele, milyen udvariasan k�pesek az emberek viselkedni egy hivatalos vacsor�n, holott az �szt�n a legcsek�lyebb �hs�g�rzet eset�n is azt dikt�ln�, hogy m�r t�mje is mag�ba az illet� az �telt. Ugyanez a s�ma alkalmazhat� a k�t nem egym�ssal val� viszony�ra �s �rintkez�s�re, ennek sz�ls�s�ges - �szt�nvez�relt - form�inak elk�pzel�s�t mindenkinek a fant�zi�j�ra b�zom. Az ilyen visszafojt�sok eset�n persze fesz�lts�g keletkezik az emberben, mert hisz a megszokott, illetve k�v�nt s�m�ja ellen�ben cselekszik �s m�ris keletkezett egy blokk. A blokk egy olyan energiacsomag, ami gubancos... elz�rja a norm�lis halad�si ir�nyt �s ez�ltal zavart hoz l�tre a rendszer m�k�d�s�ben.

 Teh�t hi�ba �rt�nk meg valamit (ment�lis szinten, teh�t az elme eszk�zeivel), ha asztr�lis berendezked�s�nk (fel�p�t�s�nk) megakad�lyoz az �sszer� alkalmaz�s�ban. Vegy�k a doh�nyz�s p�ld�j�t: mindenki tudja, hogy k�ros, r�kot, meg egy�b betegs�geket okoz. M�gis, csak nagyon kevesen k�pesek abbahagyni. J�, lehet erre mondani, hogy k�zrej�tszanak a fizikai f�gg�s�get okoz� k�miai �sszetev�k, a nikotin be�p�l�se a szervezet napi m�k�d�s�be. A kutat�sok szerint viszont a nikotin m�k�d�shez sz�ks�ges d�zisa h�rom h�t alatt ki�r�l, az emberek nagyobb r�sze meg ut�na is szenved a cigaretta hi�ny�t�l... L .

Mir�l van sz�? A v�gy megmaradt, a szok�s k�nyszere megmaradt �s hi�ba vagyunk ment�lisan t�l a rossz szok�son, asztr�lisan nem tudunk t�le szabadulni. Vagy n�zz�nk egy tiszt�n blokkvez�relt, asztr�lis �s ment�lis esetet: mindenki l�tott m�r meztelen embert, mindk�t nembelit. M�gis, a legnagyobb ny�ri h�s�g idej�n sem jutna senkinek esz�be ruha n�lk�l fek�dni ki napozni a V�rosliget f�v�re, ugyanakkor egy tengerparti f�rd�helyen, vagy D�legyh�z�n esetleg g�tl�sok n�lk�l megteszi. Mir�l is van itt sz�? Nem �js�g senkinek a meztelen test l�tv�nya, de a benn�nk l�v� g�tl�s (blokk), jelen esetben be�ltetett leszab�lyz�s megakad�lyozza, hogy az elme logik�ja szerint +35⁰ C-n�l puc�ran s�t�ljunk az utc�n, holott az ember legsz�vesebben a b�r�t is levenn�.

 Maradjunk m�g kicsit a blokkokn�l. Ezeket ugyan�gy cipelj�k magunkkal, mint b�rmi m�st, amit megszerezt�nk. Voltak�ppen a blokk is egy tulajdons�g, csak �pp a legt�bb esetben nincs neves�tve, mert t�l komplexen jelenik meg ahhoz, hogy nyilv�nval� legyen. Mindenesetre telve vagyunk blokkokkal �s cselekedeteink att�l f�ggnek, hogy �ppen milyen blokk hat�sa alatt �llunk. Olyasmi ez, mint egy bonyolult k�t�lh�z� verseny: a benn�nk l�v� tartalmak bizonyos ir�nyokba igyekeznek elmozd�tani minket, k�zben hol er�s�tik, hol meg kioltj�k egym�st. Nem igaz�n tudunk mit kezdeni vel�k, hiszen m�lyen bel�nk vannak �p�lve �s szem�lyis�g�nk r�sz�nek fogadjuk el legt�bbj�ket: "�n" b�tortalan, vagy hat�rozatlan vagyok, nem tudok v�rt l�tni, vagy nem b�rom, ha kiab�lnak velem... mindenki megtal�lhatja mag�ban, mi az, ami a legjobban kihozza a b�ket�r�sb�l.

 Blokkvez�rl�s�nk mutatkozik meg szok�sainkban is; vannak szitu�ci�k, amiket mindig egyform�n kezel�nk, �s erre azt mondjuk; "�n ezt �gy szoktam". Mi�rt szoktam �gy? Mert ez kelti a legkevesebb fesz�lts�get bennem. Innen azt�n az ember meg is nyugszik, mert a szok�s sok esetben felment�st ad a tov�bbi gondolkod�s al�l. Nem kell vele k�l�n foglalkozni... pedig csak egy j�l fejlett blokk az alapja, ami egy bizonyos cselekv�si s�m�ban tart benn�nket. Am�g ezeket a blokkokat ki nem tudjuk oldani, addig minden cselekedet�nk k�nyszeres lesz. A blokkold�sra vannak k�l�nb�z� technik�k, kezdve a rebirthingt�l a reikin �t a szellemtudom�ny m�dszereiig.

 Ennek egy�bk�nt az a t�volabbra mutat� jelent�s�ge, hogy azonos t�pus� cselekedetek azonos tipus� karm�kat fognak eredm�nyezni... L . Ha valakiben fesz�lts�get keltenek a gyerekek �s mindig kiab�l vel�k, akkor egyr�szt m�lyebbre tapossa a "gyerekekkel kiab�lok" v�ly�t, m�sr�szt - a karma term�szete folyt�n - olyan szitu�ci�ban sz�letik �jj�, hogy megtapasztalja a gyerekkel val� kiab�l�s kellemetlen k�vetkezm�nyeit, mi�ltal egyr�szt szenved t�le, m�sr�szt �jabb meger�s�t�st kap az a szitu�ci�, hogy a "gyerekekkel mindig kiab�lnak". Circus viciosus... ebb�l a k�rb�l csak a tudatoss�g n�veked�s�vel lehet kil�pni. Mi �ltal mennek v�gbe ezek a folyamatok? Term�szetesen t�lt�sek �ltal. Nevezhetn�nk ezt a valamit szellemanyagnak is, mert voltak�ppen nincs t�l nagy k�l�nbs�g a kett� k�z�tt, de a t�lt�st egyszer�bb elk�pzelni.

A r�gi indiaiak a tulajdons�gokat (min�s�geket) nagyon leegyszer�s�tve, �n. G�NA-val jel�lt�k. H�rom alap-g�n�t k�l�nb�ztettek meg, a tamasz (tehetetlens�g, szunnyad�s), a radzsasz (rendezetlen mozg�s) �s a szattva (harmonikus egyens�ly), az �sszes t�bbi tulajdons�got e h�rom k�l�nf�le ar�ny� kever�k�re vezett�k vissza. A legkezdetlegesebb tulajdons�g a tehetetlen szunnyad�s, a k�v�nt v�gc�l a t�k�letes harmonikus kiegyens�lyozotts�g. A kett� k�z�tt a dinamizmus k�pezi az �sszek�t� elemet. Persze, ez csak �gy elmondva hat ennyire egyszer�nek, hiszen a k�t v�gpont k�z�tt rengeteg vari�ci� l�tezik.

 Amit meg kell �rten�nk (ha ezt a modellt akarjuk seg�ts�g�l h�vni): ezek a tulajdons�gok, illetve a kever�keik nem elm�leti, hanem nagyon is l�tez� anyagi, illetve tetsz�s szerint energetikai faktorok, amik l�trej�nnek, �s befoly�solj�k az ember - a teljes, teh�t h�rom testb�l �ll� ember - m�k�d�s�t. B�rmely tulajdons�g olyan, mint egy gy�gyszer; serkent, vagy g�tol bizonyos tev�kenys�geket, m�k�d�si, gondolkod�si, vagy �rzelmi programot �s terelgeti az embert bizonyos ir�nyba. Nem igaz�n lehet sz�mba venni, mennyi �s mif�le hat�sok ezek, hiszen szem�lyre szabottan alakultak ki �s szoros �sszef�gg�sben vannak a kiv�lt� okokkal is.

 Mindazon�ltal vannak nagyobb csoportok, amik minden embern�l beazonos�that�ak, mert azonos k�r�lm�nyek v�ltott�k ki �ket azonos, vagy majdnem azonos p�ly�t befutott emberekn�l, ezek az asztr�lszint f�lelmei, v�gyai, �s az �szt�ni megnyilv�nul�sok, valamint a ment�lis kvalit�sok, amiket a gondolati szf�ra fejletts�ge hat�roz meg; erre is van egy halom jelz�, amivel a ment�lis tartalmakat le lehet �rni: intelligencia, �rtelem, okoss�g, butas�g, szellemess�g, logika, kreat�vit�s, fog�konys�g, ir�ny�t�k�pess�g, k�vetkezetess�g, meghat�roz�, szintetiz�l�, egy�tt�rz�, racion�lis, innovat�v, analitikus, absztrakt, intuit�v, l�nyegl�t�, bel�t� alkat... biztos lehetne m�g folytatni.

 Mindezek a t�lt�sek �sszess�g�kben alkotj�k azt a rendszert, ami a szem�lyis�g tartalmait megadja. Azt mondj�k (nagyon helyesen), hogy az ember mindig v�ltozik, h�t persze hogy a tartalmai sem maradnak �lland�ak, mikor folyamatos energiamozg�sok zajlanak minden szinten, minden ingerre, legyen az k�ls�, vagy bels�. Ez egy �rd�gi k�r, mert am�g tele vagyunk t�lt�sekkel, addig azok motiv�lj�k minden cselekedet�nket �s ez�rt a cselekedetek magukon viselik a r�nk jellemz� mint�zatot. Nem lesznek tiszt�k �s elvonatkoztatottak, �s �j karm�kat fognak okozni.

 A t�lt�seket meg kell sz�ntetni. Ez�rt keresik keleten az �ress�get. Nem a semmire v�gynak, hanem a k�ros t�lt�sekt�l mentes l�tre, ahol lehet �gy l�tezni, hogy maga az elvont l�t (isten) a c�l, nem pedig valamilyen v�gy, �rzelem, vagy gondolat beteljes�t�se. Mindazon�ltal a megsz�ntet�s nem elnyom�st, elfojt�st jelent. Az ezt l�t�k egybehangz� �ll�t�sa, de az �ltalunk is ismert fizikai t�rv�nyek szerint is a t�lt�seket ki kell s�tni, a fesz�lts�geket meg kell sz�ntetni, azaz az asztr�lis �s ment�lis v�gyakat ki kell �lni. Ezt lehet kontroll n�lk�l, szabadj�ra engedve �s ellen�rizve, fegyelmezetten v�gezni.

 Az el�bbi a kezdetlegesebb forma, a primit�v, vagy m�g vakon t�velyg�, a m�sik meg az �ton visszafel� elindult, �nmag��rt felel�ss�get visel� ember jellemz�je. A vil�g egy nagy iskola, ahova j�rni kell. Lehet fogcsikorgatva j�rni �s kelletlen�l tanulni nap mint nap, �s lehet j� hozz��ll�ssal, �rdekl�dve, alaposan, kihaszn�lva a rendelkez�s�nkre �ll� id�t elsaj�t�tani a tananyagot. Bizony�tv�nyt �gyis csak akkor kapunk, ha teljes�tett�k a k�vetelm�nyeket. Meg kell pr�b�lni mindent, hogy legyen r�la tapasztalatunk, de nem kell leragadni semmin�l, mert csak a magunkkal cipelt ballaszt n�vekszik, amit�l egyszer �gyis meg kell szabadulni.

 Annyit kell megjegyezn�nk, hogy am�g akt�v t�lt�sek, fesz�lts�gek vannak benn�nk, addig nem nagyon tudunk el�re haladni az igazi spiritu�lis �ton. Persze, nem kell elkeseredni; ez a st�dium az �t fontos r�sze, mert minden �rzelmi, vagy gondolati akad�ly lek�zd�s�vel fejlettebb� v�lnak eszk�zeink. J�l dolgozni pedig csak j� eszk�zzel lehet.
Az eszk�z jav�t�sa az a feladat, amit a napi �letben kell megtenn�nk. Tudom�sul kell venni, hogy ez egy hossz� �s f�rads�gos �t, ahol nem fogj�k helyett�nk elv�gezni a munk�t. Soha, senki. A mi tartalmainkat magunknak kell megszerezni, kialak�tani �s olyan �llapotra form�lni, hogy fejl�d�s�nket szolg�lj�k. Erre nem el�g napi k�tszer f�l �ra csendes medit�ci�, vagy hetente egyszer elmenni valami klubba, ahol az emberek j�lnevelten mosolyognak mindenkire, �s egym�snak ecsetelik, mennyire jutottak a helyesnek tartott, vagy divatos �ton.

 K�nny� a vil�got "en gros" szeretni, sokkal nehezebb a r�szeges szomsz�dot. Lehet�nk r�szv�ttel az �hez� bangladeshiek ir�nt, nem sokat �r, ha itthon nem vagyunk k�pesek egy huszast adni a hajl�ktalannak. Sokszor nem vagyunk k�pesek...�s �pp ebben rejlik a napi feladat, amivel t�bbet �r�nk el, mint a k�nyszeresen betartott f�l�r�s medit�ci�kkal; ismerj�k fel hi�nyoss�gainkat �s minden pillanatban t�rekedj�nk a jobb�t�sra. Tudatosan kell figyeln�nk arra, mi az, ami ideges�t, tasz�t, vonz �s �ltal�ban - probl�m�t okoz.

Meg kell tal�lnunk a kulcsot �nmagunkhoz, hogy ismerj�k azt a szekeret, amin utazunk. Csak akkor tudjuk ir�ny�tani, ha �rtj�k a m�k�d�s�t. Csak akkor tudunk rajta kereket cser�lni, ha tudjuk, hol vannak a csavarok, vagy peckek, amik r�gz�tik a kereket. Defektes kerekekkel d�c�g�nk az �ton, mert azt sem tudjuk, hogy milyen az �p ker�kkel val� utaz�s. Persze, ez nem k�nny� feladat �s ne is gondoljuk, hogy egyik napr�l a m�sikra k�pesek lenn�nk feldolgozni eddigi inkarn�ci�ink felgy�lemlett salakj�t. Szerencs�re nem is kell mindent egyszerre megoldani, mert mindig van egy viszonylagos �jrakezd�s.